Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-05 / 260. szám

My. EGYESÜLJETEK! PEST <MjÉ» VILÁG PBOLETÁRJBI, EGYI "kMírta AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTS&GÄ ÉS fl MEGYEI TAMACS LAPJA XXV- ÉVFOLYAM, 260. SZÁM Ara 1,40 forint 1981. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK MA KÖZPONTI ÜNNEPSÉG DUNAKESZIN A Hagy Október 64. évfordulóján Uj világ szüle írta: Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZÓ T főtitkára, Pest megye országgyűlési képviselője E gy emberhez méltó új világ születését ünnepük a munkások, a dolgozó emberek november 7-én. Olyan világét, mely a dolgozó osztályokat juttatta hatalomra. Minden alapvető politikai és eszmei törekvés 1917 óta az októberi forradalom nyo­mában, vagy annak ellenében tör utat magának. Ez a forra­dalom ma is színvallásra készteti a politikai és eszmei irány­zatokat. Erről a forradalomról nem lehet úgy megemlékezni, hogy egyúttal napjaink fő kérdéseiről, mindenekelőtt a béke megvédéséről ne mondjunk véleményt. A forradalom győzelme után Lenin sokat foglalkozott az­zal a kialakult történelmi helyzettel, amikor „a szocialista ps kapitalista államok egymás mellett fognak létezni”. A békés egymás mellett élést nem egyszerűen háború nélküli állapot­ként kezelte a két rendszer között. Ennél többet jelent ma is: együttniűködést politilcai, gazdasági, kulturális és más terüle­ten. Az együttműködési készség, a tárgyalás szándéka, a bé­ke és a biztonság erősítése jellemzi a Szovjetunió, a szocialista közösség törekvését napjainkban is. A nemzetközi helyzet éleződése válaszút elé állítja az em­beriséget: folytatódik-e a hetvenes években kibontakozott eny­hülési folyamat, vagy a fegyverkezési verseny újabb, belátha­tatlan következményekkel járó szakasza következik. Minden józanul gondolkodó ember hazánkban és szerte a világon a békét, az együttműködés folytatását választja. Az emberek ar­ra törekszenek, hogy személyes sorsuk biztatóbb, kedvezőbb, emberibb távlatokat kapjon. A növekvő feszültség oka jól ismert. Az Amerikai Egye­sült Államok vezető körei megváltoztatták eddigi külpolitiká­jukat, gyökeresen átértékelték az enyhüléshez való viszonyu­kat. Elhatározták, hogy kiterjesztik befolyásukat és meglec­kéztetik a világot. Aggodalomra ad okot az az agresszivitás, amellyel a világban kialakult erőegyensúly felborítására, a katonai fölény megszerzésére törekszenek. Bármerre nézünk is a földtekén, tapasztaljuk, hogy a nemzetközi közvéleményt nyugtalanítja a bizalmatlanság légkörének erősödése, a szo­cialista és a 'fejlett tőkés országok kapcsolatainak gyengülése, a békét fenyegető lépések egyre nagyobb száma. Az enyhülés ellenfelei elsősorban a szovjet-amerikai kap­csolatok megzavarására, valamint az európai erőviszonyok megváltoztatására törekszenek, mprt tisztába^ vannak azzal, hogy a nemzetközi helyzet alakulása szempontjából ennek meghatározó szerepe van. Ismét előkerült a politika lomtárá­ból a „szovjet veszéllyel” történő ijesztgetés. A nemzetközi helyzet éleződéséért a Szovjetuniót teszik felelőssé, miközben „elfeledkeznek” arról, hogy a fegyverkezési verseny minden új fordulóját az imperializmus agresszív körei kényszerítették a Szovjetunióra, a szocialista országokra. Legutóbb a neutron- bomba gyártásának bejelentése döbbentette meg az emberisé­get. A Szovjetunió és a baráti szocialista országok törekvé­seit a nemzetközi életben ma is az vezérli, hogy egy robbanás- veszélyes fegyverraktár helyett a tárgyalások, az együttmű­ködés, a kölcsönös bizalom Európájában élhessünk. Az enyhülési folyamat megteremtésében döntő szerepet vállaltak a szakszervezetek. Már az európai biztonsági érte­kezlet előtti években nemzeti keretek között felléptek a hi­degháborús politikai gyakorlattal és propagandával szemben, s az enyhülési politika térhódítását szolgáló minden kezdemé­nyezésben részt vettek. Idősebb nemzedékek végigéltek egy hidegháborús korsza­kot, rendelkeznek tapasztalatokkal. A monopoltőkés-imperia- lista körök mai mesterkedései hasonlatosak a második világ­háborút követő évekhez. Az antikommunizmus akkori nyi­tányaként a hidegháborút Churchill hirdette meg 1946. április 5-i fultoni beszédében. Most az USA vezető körei — az ame­rikai és a nemzetközi monopoltőkés körök érdekeit kifejezve — állnak az emberiséget fenyegető veszedelmes világhelyzet kialakítását előkészítő csoportok élén. A történelem azonban nem ismétli önmagát. Ma nem egy legyengült Európa, nem a háború kínjaitól szenvedő Szovjet­unió, ezer sebből vérző Kelet-Európa és nem a gyanakvás lég­körébe szorult szakszervezeti mozgalom áll a nemzetközi po­rondon. Az enyhülési folyamat megőrzésében Európa népei és a szakszervezeti mozgalom reális lehetőségekkel rendelkezik. A kormányok közötti párbeszéd és a későbbi megállapo­dások elősegítétték, ösztönözték Európában a megosztott szak- szervezetek közötti együttműködési készséget; a korábban ki­alakult kétoldalú kapcsolatok nagyobb lendületet kaptak, amelyből kialakult a sokoldalú érintkezés. Mit hozott az enyhülési politika az európai dolgozók szá­mára? Az élet biztonságát, minőségi javulását, szabadulást a háború szorongásos félelmétől. A különböző berendezkedésű államok gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainak fellendülését, az egymás életének megismerését szolgáló turizmus természe­tessé válását. A tőkés országokban élők előtt is — a gazdasági válság ellenére — körvonalazódik egy biztonságos, háborútól mentes Európa kialakulása. A nyugat-európai szakszervezetek számá­ra is külön jelentősége volt, hogy nem a háborús fenyegetett­ség elleni fellépés kötötte le erejük javát, hanem a dolgozók közvetlen érdekeinek védelme, a munkásvívmányok kiharco­lása és megőrzése. A szakszervezeti jogok, a beleszólási jog biztosítása és kiterjesztése, a szociális biztonság megteremtése és védelme, az inflációval szemben a bérek javítása, a mun­kanélküliség elleni küzdelem jellemzi munkájukat. A szocialista országokban pedig a békés termelés fejlesz­tése, a kórszerű, gazdaságos ipari és mezőgazdasági alapok megteremtése és az életviszonyok sokoldalú gyarapítása, az életszínvonal fejlesztése áll egész tevékenységünk középpont­jában. Az enyhülési politika felszámolása és a fegyverkezési ver­seny uralkodóvá válása belekényszerítené az emberiséget — Európa 330 millió dolgozóját — eddigi életviszonyainak feladá­sába és végső soron egy nukleáris háborúba. Látni kell azt is, hogy a mai helyzet veszélyessége túlnő az előző hidegháborús korszakon, mert a felhalmozódott fegy­verzet mennyisége, minősége és méretei meghaladnak az em­beriség történetében ismert minden eddigi katonai készülődést és fegyverfelhalmozást. A szakszervezetek — ebben a helyzetben — a béke é® biz­tonság, az élet védelméért folyó küzdelmet látják a legfonto­sabbnak. Megmenteni az emberiséget egy nukleáris háború katasztrófájától, ez pedig Európában az enyhülés megvédésé­vel, a helsinki záróokmányba foglaltak megvalósításával le­hetséges. Az amerikai fegyverkezési hajsza, az erőfölény politiká­jának meghirdetése és ennek gyakorlati lépései azt eredmé­nyezték, hogy a szakszervezetek Európában és a világon min­denütt; tiltakoznak és eredményesen befolyásolják a közvéle­ményt. A tüntetések a nyugat-európai országokban; a nyugat­német szakszervezetek aláírásgyűjtése is kifejezi az emberi­séget fenyegető veszély ellen folyó harc erejét és tömegmére­teit is, amelyben a szakszervezeteknek meghatározó szerepük van. A szocialista országok szakszervezetei tagságuk támoga­tásával hazai és nemzetközi méretekben egyaránt széles körű tiltakozó akciókat vezetnek a fegyverkezési hajsza megféke­zéséért, az enyhülés védelmében, a keleti-nyugati kapcsolatok megőrzéséért ét fejlesztéséért. Támogatjuk a Szovjetunió bé­kekezdeményezéseit, leszerelési javaslatait, a szovjet—ameri­kai párbeszéd felújítására irányuló szovjet törekvéseket. A szakszervezeti világmozgalomnak nagy a felelőssége, különösen az európai szakszervezetek felelőssége az enyhülés védelmében és a fegyverkezési hajsza megfékezésében. Mind* az, amit az elmúlt évtizedben a szakszervezetek közösen tet­tek e kontinensen az együttműködésért a dolgozók számára fontos területekén, megmutatta: ha vannak is vitás kérdések, közöttünk, sokkal erősebb és több az, ami közös, ami összeköt bennünket. Meggyőződéseim szerint most nincs fontosabb szá­munkra, mint a háborúra készülő monopoltőkés törekvések megakadályozása. Mert bár a munkanélküliség elleni harc, az infláció visszaszorítása a nyugat-európai szakszervezetek szá­mára fontos kérdés marad, de az elsődleges és haladéktalan teendő a fegyverkezési hajsza megállítása. A hidegháborús korszak annak idején megosztotta a nem­zetközi szakszervezeti mozgalmat. A mai helyzetben a szak­szervezetek nemzetközi összefogása Európában nélkülözhetet­lenül szükséges, mert az enyhülés megőrzésében, a hideghá­borús törekvések elhárításában, a fegyverkezési hajsza kor- látozásában a szakszervezetek együttes ereje, fellépése érdemi eredményt húzhat. E tekintetben Is megváltozott a helyzet: meggyőződésem, az összefogás, a közös cselekvés válik domináló tényezővé az európai szakszervezeti mozgalomban. A szakszervezetek rendelkeznek a legjobb képességekkel a közvélemény formálására és a dolgozó százmilliók antimili- tarista mozgósítására. Van erőnk ahhoz, hogy a népeink életét fenyegető háborús irányzat uralkodóvá válását megakadályoz­zuk. Az európai közvéleményben Helsinki szellemének hatásá­ra őszintébbé vált az információáramlás és ezáltal megerősö­dött a realitások iránti fogékonyság. Ez a közvélemény ma már nehezebben téveszthető meg. S a szakszervezetek véleményé­nek, állásfoglalásának van hitele és ennélfogva ereje is. A magyar szakszervezetek is vállalják a harcot a békéért, az enyhülés fenntartásáért, a leszerelésért. Népünk boldogulása is szorosan kapcsolódik a nemzetközi helyzet alakulásához. Sajnos, nem állíthatjuk meg határaink­nál a feszültségek tornyosuló hullámait. Féltjük békés alkotó munkánk eredményeit. Övjúk termőre fordult gyümölcsfáin­kat a fagyos szelektől. A magyar szakszervezetek ezért is szor­galmazzák, hogy együttesen, a világ valamennyi szervezett dolgozójával védjük meg az elért eredményeket. A magyar szakszervezetek az együttműködés bővítésének, az egységtörekvések erősítésének a hívei. Magatartásunkat nemzetközi síkon is a munkásosztály, a dolgozók érdekeiért folytatott következetes harc vezérli. A munkásosztály érdeke ellentétes a nemzeti elzárkózással. Ezt az igazságot a törté­nelem szigorú leckéiből megtanultuk. A magyar szakszerveze­tek figyelme mindig túlterjedt az országhatáron, tevékenysé­gükben szem előtt tartották az egész világ dolgozóinak érde­keit. Legszebb hagyományaink közé tartozik az internaciona­lista elkötelezettség, I a munkásszolidaritás. Mindent meg­teszünk ma is annak érdekében, hogy széles körű kapcso­latokat létesítsünk más országok munkásszervezeteivel. Arra törekszünk, hogy megtaláljuk a megfelelő hangot a nemzetkö­zi szakszervezeti mozgalomban. Meggyőződésünk szerint az el­térő társadalmi berendezkedés és az ideológiai, világnézeti kü­lönbségek nem zárják ki a konkrét, gyakorlati együttműködés lehetőségét. Van olyan közös nevező, amelyet valamennyi szak- szervezet magáénak vallhat, amennyiben valóban munkás­érdekeket szolgál. A szakszervezetek közösen végzett dolgai Európában megmutatták, hogy a vitás kérdések ellenére több terület van, ahol mód nyílik az együttműködésre. Olyan területeken tu­dunk például gyümölcsözően együtt dolgozni, mint a mun­kahelyi környezet alakítása, az egészségügyi ellátás, a társa­dalombiztosítás és a dolgozók kulturális nevelése. munkásszervezetek vezetői nem élhetnek harag­ban egymással, mert ennek a dolgozók látják a kárát. Lehet versenyezni abban, hogy melyikünk tölti be jobban a hivatását. De nem lehet többé úgy élni, hogy nem veszünk tudomást egymásról. Bennünket őszinte szándék, az alapvető, közös munkásérde­kek szolgálata vezet. Mi természetesen senkire sem akarjuk ráerőszakolni sa­ját felfogásunkat. Nem ezért törekszünk a jobb együttmű­ködésre. Korunk szükségszerűen veti fel a közeledést, az együttműködést a nemzetközi szakszervezeti életben is. Az élet kényszeríti ránk, mert ma már nincs olyan szervezet, amely egymaga képes lenne megoldani a tornyosuló problé­mákat. Ez a különböző irányzatú szakszervezetek munkájá­ban is igaz. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom legfontosabb üzenete a világ népeihez: a béke. És ebben, közös a tennivaló­juk a kormányoknak, a pártoknak és a szakszervezeteknek Hiszünk az összefogás erejében, mert harcunkkal a munkások, a dolgozók millióinak érdekeit képviseljük. mM ^ fi M ** r se üessuledes országszerte A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfor­dulóját megelőző napon az Országház előtt katonai tisz­teletadással felvonják az állami zászlót. A gellérthegyi Felszabadulási emlékmű előtt a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogója és a nemzetközi munkásmozgalom vö­rös zászlaja emelkedik a magasba. A Parlament előtti Kossuth téren november 7-én délben zenés őrségváltás lesz az állami zászlónál. Holnap koszorúzási ünnepséget tartanak a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél. Az Országházban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetéseket ado­mányoz, este az Erkel Színházban ünnepi díszelőadás lesz. Ahogyan az országban, Pest megye szerte is elkez­dődtek már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulóját köszöntő ünnepségek, számos településen avattak új létesítményeket. Az események ma folytatódnak, s délután fél 4-kor kiemelkedő rendezvény színhelye lesz Dunakeszin a Jó­zsef Attila Művelődési Otthon: a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága itt rendezi Pest me­gye központi ünnepségét, amelynek szónoka Eíró Gyu­la, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára lesz. Megemlékezések, cswcafások & megyében Nagy szárúban vettek részt tegnap délután azon az ün­nepi nagygyűlésen, amelyet a dunavarsányi Petőfi Sándor Művelődési Házban tartot­tak. A ráckevei járásnak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 64. évfordulója tisz­teletére rendezett ünnepsé­gén ugyanis a felújított mű­velődési ház avatására is sor került. A nagygyűlés szónoka Ba­rinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára volt. Az ünnepségen részt vett Jónás Zoltán, a já­rási pártbizottság első titká­ra, Raffai Béla, a járási hi­vatal elnöke. Ott volt Tarjá­nyi Béláné, a 17. számú or­szággyűlési választókörzet (Folytatás a 3. oldalon.) A felavatott dunavarsányi Petőfi művelődési ház Birtokukba vették a gyerekek a taksonyi óvodát Halmágyi Péter felvételed A jemeni küldöttség tegnapi programja Folytatódtak A hivatalos, baráti látogatá­son hazánkban tartózkodó je­meni párt- és állami küldött­ség, Ali Nasszer Mohamed, a .Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság Leg­felsőbb Népi Tanácsa Elnök­ségének elnöke, miniszterel­nöke vezetésével szerdán — Losonczi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnökének tár­saságában —, fölkereste a BHG Híradástechnikai Válla­latot. A nap folyamán Ali Nasz- szer Mohamed kíséretének a tárgyalások több tagja kétoldalú megbe­szélést folytatott magyar partnereivel. Ernesto Ottone Fernandez, a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség elnöke szerdán át­nyújtotta Ali Nasszer Moha- medúek a DÍVSZ Antiimpe- rialista Szolidaritásért kitün­tetését és díszoklevelét az im­perializmus,; a gyarmatosítás és újgyarmatosítás .ellen, a békéért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért és a demokratikus ifjúsági világ- mozgalcm egységének erősíté­séért kifejtett kiemelkedő te­vékenysége elismeréséül.

Next

/
Thumbnails
Contents