Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-05 / 260. szám
My. EGYESÜLJETEK! PEST <MjÉ» VILÁG PBOLETÁRJBI, EGYI "kMírta AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTS&GÄ ÉS fl MEGYEI TAMACS LAPJA XXV- ÉVFOLYAM, 260. SZÁM Ara 1,40 forint 1981. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK MA KÖZPONTI ÜNNEPSÉG DUNAKESZIN A Hagy Október 64. évfordulóján Uj világ szüle írta: Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZÓ T főtitkára, Pest megye országgyűlési képviselője E gy emberhez méltó új világ születését ünnepük a munkások, a dolgozó emberek november 7-én. Olyan világét, mely a dolgozó osztályokat juttatta hatalomra. Minden alapvető politikai és eszmei törekvés 1917 óta az októberi forradalom nyomában, vagy annak ellenében tör utat magának. Ez a forradalom ma is színvallásra készteti a politikai és eszmei irányzatokat. Erről a forradalomról nem lehet úgy megemlékezni, hogy egyúttal napjaink fő kérdéseiről, mindenekelőtt a béke megvédéséről ne mondjunk véleményt. A forradalom győzelme után Lenin sokat foglalkozott azzal a kialakult történelmi helyzettel, amikor „a szocialista ps kapitalista államok egymás mellett fognak létezni”. A békés egymás mellett élést nem egyszerűen háború nélküli állapotként kezelte a két rendszer között. Ennél többet jelent ma is: együttniűködést politilcai, gazdasági, kulturális és más területen. Az együttműködési készség, a tárgyalás szándéka, a béke és a biztonság erősítése jellemzi a Szovjetunió, a szocialista közösség törekvését napjainkban is. A nemzetközi helyzet éleződése válaszút elé állítja az emberiséget: folytatódik-e a hetvenes években kibontakozott enyhülési folyamat, vagy a fegyverkezési verseny újabb, beláthatatlan következményekkel járó szakasza következik. Minden józanul gondolkodó ember hazánkban és szerte a világon a békét, az együttműködés folytatását választja. Az emberek arra törekszenek, hogy személyes sorsuk biztatóbb, kedvezőbb, emberibb távlatokat kapjon. A növekvő feszültség oka jól ismert. Az Amerikai Egyesült Államok vezető körei megváltoztatták eddigi külpolitikájukat, gyökeresen átértékelték az enyhüléshez való viszonyukat. Elhatározták, hogy kiterjesztik befolyásukat és megleckéztetik a világot. Aggodalomra ad okot az az agresszivitás, amellyel a világban kialakult erőegyensúly felborítására, a katonai fölény megszerzésére törekszenek. Bármerre nézünk is a földtekén, tapasztaljuk, hogy a nemzetközi közvéleményt nyugtalanítja a bizalmatlanság légkörének erősödése, a szocialista és a 'fejlett tőkés országok kapcsolatainak gyengülése, a békét fenyegető lépések egyre nagyobb száma. Az enyhülés ellenfelei elsősorban a szovjet-amerikai kapcsolatok megzavarására, valamint az európai erőviszonyok megváltoztatására törekszenek, mprt tisztába^ vannak azzal, hogy a nemzetközi helyzet alakulása szempontjából ennek meghatározó szerepe van. Ismét előkerült a politika lomtárából a „szovjet veszéllyel” történő ijesztgetés. A nemzetközi helyzet éleződéséért a Szovjetuniót teszik felelőssé, miközben „elfeledkeznek” arról, hogy a fegyverkezési verseny minden új fordulóját az imperializmus agresszív körei kényszerítették a Szovjetunióra, a szocialista országokra. Legutóbb a neutron- bomba gyártásának bejelentése döbbentette meg az emberiséget. A Szovjetunió és a baráti szocialista országok törekvéseit a nemzetközi életben ma is az vezérli, hogy egy robbanás- veszélyes fegyverraktár helyett a tárgyalások, az együttműködés, a kölcsönös bizalom Európájában élhessünk. Az enyhülési folyamat megteremtésében döntő szerepet vállaltak a szakszervezetek. Már az európai biztonsági értekezlet előtti években nemzeti keretek között felléptek a hidegháborús politikai gyakorlattal és propagandával szemben, s az enyhülési politika térhódítását szolgáló minden kezdeményezésben részt vettek. Idősebb nemzedékek végigéltek egy hidegháborús korszakot, rendelkeznek tapasztalatokkal. A monopoltőkés-imperia- lista körök mai mesterkedései hasonlatosak a második világháborút követő évekhez. Az antikommunizmus akkori nyitányaként a hidegháborút Churchill hirdette meg 1946. április 5-i fultoni beszédében. Most az USA vezető körei — az amerikai és a nemzetközi monopoltőkés körök érdekeit kifejezve — állnak az emberiséget fenyegető veszedelmes világhelyzet kialakítását előkészítő csoportok élén. A történelem azonban nem ismétli önmagát. Ma nem egy legyengült Európa, nem a háború kínjaitól szenvedő Szovjetunió, ezer sebből vérző Kelet-Európa és nem a gyanakvás légkörébe szorult szakszervezeti mozgalom áll a nemzetközi porondon. Az enyhülési folyamat megőrzésében Európa népei és a szakszervezeti mozgalom reális lehetőségekkel rendelkezik. A kormányok közötti párbeszéd és a későbbi megállapodások elősegítétték, ösztönözték Európában a megosztott szak- szervezetek közötti együttműködési készséget; a korábban kialakult kétoldalú kapcsolatok nagyobb lendületet kaptak, amelyből kialakult a sokoldalú érintkezés. Mit hozott az enyhülési politika az európai dolgozók számára? Az élet biztonságát, minőségi javulását, szabadulást a háború szorongásos félelmétől. A különböző berendezkedésű államok gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainak fellendülését, az egymás életének megismerését szolgáló turizmus természetessé válását. A tőkés országokban élők előtt is — a gazdasági válság ellenére — körvonalazódik egy biztonságos, háborútól mentes Európa kialakulása. A nyugat-európai szakszervezetek számára is külön jelentősége volt, hogy nem a háborús fenyegetettség elleni fellépés kötötte le erejük javát, hanem a dolgozók közvetlen érdekeinek védelme, a munkásvívmányok kiharcolása és megőrzése. A szakszervezeti jogok, a beleszólási jog biztosítása és kiterjesztése, a szociális biztonság megteremtése és védelme, az inflációval szemben a bérek javítása, a munkanélküliség elleni küzdelem jellemzi munkájukat. A szocialista országokban pedig a békés termelés fejlesztése, a kórszerű, gazdaságos ipari és mezőgazdasági alapok megteremtése és az életviszonyok sokoldalú gyarapítása, az életszínvonal fejlesztése áll egész tevékenységünk középpontjában. Az enyhülési politika felszámolása és a fegyverkezési verseny uralkodóvá válása belekényszerítené az emberiséget — Európa 330 millió dolgozóját — eddigi életviszonyainak feladásába és végső soron egy nukleáris háborúba. Látni kell azt is, hogy a mai helyzet veszélyessége túlnő az előző hidegháborús korszakon, mert a felhalmozódott fegyverzet mennyisége, minősége és méretei meghaladnak az emberiség történetében ismert minden eddigi katonai készülődést és fegyverfelhalmozást. A szakszervezetek — ebben a helyzetben — a béke é® biztonság, az élet védelméért folyó küzdelmet látják a legfontosabbnak. Megmenteni az emberiséget egy nukleáris háború katasztrófájától, ez pedig Európában az enyhülés megvédésével, a helsinki záróokmányba foglaltak megvalósításával lehetséges. Az amerikai fegyverkezési hajsza, az erőfölény politikájának meghirdetése és ennek gyakorlati lépései azt eredményezték, hogy a szakszervezetek Európában és a világon mindenütt; tiltakoznak és eredményesen befolyásolják a közvéleményt. A tüntetések a nyugat-európai országokban; a nyugatnémet szakszervezetek aláírásgyűjtése is kifejezi az emberiséget fenyegető veszély ellen folyó harc erejét és tömegméreteit is, amelyben a szakszervezeteknek meghatározó szerepük van. A szocialista országok szakszervezetei tagságuk támogatásával hazai és nemzetközi méretekben egyaránt széles körű tiltakozó akciókat vezetnek a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, az enyhülés védelmében, a keleti-nyugati kapcsolatok megőrzéséért ét fejlesztéséért. Támogatjuk a Szovjetunió békekezdeményezéseit, leszerelési javaslatait, a szovjet—amerikai párbeszéd felújítására irányuló szovjet törekvéseket. A szakszervezeti világmozgalomnak nagy a felelőssége, különösen az európai szakszervezetek felelőssége az enyhülés védelmében és a fegyverkezési hajsza megfékezésében. Mind* az, amit az elmúlt évtizedben a szakszervezetek közösen tettek e kontinensen az együttműködésért a dolgozók számára fontos területekén, megmutatta: ha vannak is vitás kérdések, közöttünk, sokkal erősebb és több az, ami közös, ami összeköt bennünket. Meggyőződéseim szerint most nincs fontosabb számunkra, mint a háborúra készülő monopoltőkés törekvések megakadályozása. Mert bár a munkanélküliség elleni harc, az infláció visszaszorítása a nyugat-európai szakszervezetek számára fontos kérdés marad, de az elsődleges és haladéktalan teendő a fegyverkezési hajsza megállítása. A hidegháborús korszak annak idején megosztotta a nemzetközi szakszervezeti mozgalmat. A mai helyzetben a szakszervezetek nemzetközi összefogása Európában nélkülözhetetlenül szükséges, mert az enyhülés megőrzésében, a hidegháborús törekvések elhárításában, a fegyverkezési hajsza kor- látozásában a szakszervezetek együttes ereje, fellépése érdemi eredményt húzhat. E tekintetben Is megváltozott a helyzet: meggyőződésem, az összefogás, a közös cselekvés válik domináló tényezővé az európai szakszervezeti mozgalomban. A szakszervezetek rendelkeznek a legjobb képességekkel a közvélemény formálására és a dolgozó százmilliók antimili- tarista mozgósítására. Van erőnk ahhoz, hogy a népeink életét fenyegető háborús irányzat uralkodóvá válását megakadályozzuk. Az európai közvéleményben Helsinki szellemének hatására őszintébbé vált az információáramlás és ezáltal megerősödött a realitások iránti fogékonyság. Ez a közvélemény ma már nehezebben téveszthető meg. S a szakszervezetek véleményének, állásfoglalásának van hitele és ennélfogva ereje is. A magyar szakszervezetek is vállalják a harcot a békéért, az enyhülés fenntartásáért, a leszerelésért. Népünk boldogulása is szorosan kapcsolódik a nemzetközi helyzet alakulásához. Sajnos, nem állíthatjuk meg határainknál a feszültségek tornyosuló hullámait. Féltjük békés alkotó munkánk eredményeit. Övjúk termőre fordult gyümölcsfáinkat a fagyos szelektől. A magyar szakszervezetek ezért is szorgalmazzák, hogy együttesen, a világ valamennyi szervezett dolgozójával védjük meg az elért eredményeket. A magyar szakszervezetek az együttműködés bővítésének, az egységtörekvések erősítésének a hívei. Magatartásunkat nemzetközi síkon is a munkásosztály, a dolgozók érdekeiért folytatott következetes harc vezérli. A munkásosztály érdeke ellentétes a nemzeti elzárkózással. Ezt az igazságot a történelem szigorú leckéiből megtanultuk. A magyar szakszervezetek figyelme mindig túlterjedt az országhatáron, tevékenységükben szem előtt tartották az egész világ dolgozóinak érdekeit. Legszebb hagyományaink közé tartozik az internacionalista elkötelezettség, I a munkásszolidaritás. Mindent megteszünk ma is annak érdekében, hogy széles körű kapcsolatokat létesítsünk más országok munkásszervezeteivel. Arra törekszünk, hogy megtaláljuk a megfelelő hangot a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban. Meggyőződésünk szerint az eltérő társadalmi berendezkedés és az ideológiai, világnézeti különbségek nem zárják ki a konkrét, gyakorlati együttműködés lehetőségét. Van olyan közös nevező, amelyet valamennyi szak- szervezet magáénak vallhat, amennyiben valóban munkásérdekeket szolgál. A szakszervezetek közösen végzett dolgai Európában megmutatták, hogy a vitás kérdések ellenére több terület van, ahol mód nyílik az együttműködésre. Olyan területeken tudunk például gyümölcsözően együtt dolgozni, mint a munkahelyi környezet alakítása, az egészségügyi ellátás, a társadalombiztosítás és a dolgozók kulturális nevelése. munkásszervezetek vezetői nem élhetnek haragban egymással, mert ennek a dolgozók látják a kárát. Lehet versenyezni abban, hogy melyikünk tölti be jobban a hivatását. De nem lehet többé úgy élni, hogy nem veszünk tudomást egymásról. Bennünket őszinte szándék, az alapvető, közös munkásérdekek szolgálata vezet. Mi természetesen senkire sem akarjuk ráerőszakolni saját felfogásunkat. Nem ezért törekszünk a jobb együttműködésre. Korunk szükségszerűen veti fel a közeledést, az együttműködést a nemzetközi szakszervezeti életben is. Az élet kényszeríti ránk, mert ma már nincs olyan szervezet, amely egymaga képes lenne megoldani a tornyosuló problémákat. Ez a különböző irányzatú szakszervezetek munkájában is igaz. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom legfontosabb üzenete a világ népeihez: a béke. És ebben, közös a tennivalójuk a kormányoknak, a pártoknak és a szakszervezeteknek Hiszünk az összefogás erejében, mert harcunkkal a munkások, a dolgozók millióinak érdekeit képviseljük. mM ^ fi M ** r se üessuledes országszerte A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulóját megelőző napon az Országház előtt katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót. A gellérthegyi Felszabadulási emlékmű előtt a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogója és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaja emelkedik a magasba. A Parlament előtti Kossuth téren november 7-én délben zenés őrségváltás lesz az állami zászlónál. Holnap koszorúzási ünnepséget tartanak a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél. Az Országházban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetéseket adományoz, este az Erkel Színházban ünnepi díszelőadás lesz. Ahogyan az országban, Pest megye szerte is elkezdődtek már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulóját köszöntő ünnepségek, számos településen avattak új létesítményeket. Az események ma folytatódnak, s délután fél 4-kor kiemelkedő rendezvény színhelye lesz Dunakeszin a József Attila Művelődési Otthon: a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága itt rendezi Pest megye központi ünnepségét, amelynek szónoka Eíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára lesz. Megemlékezések, cswcafások & megyében Nagy szárúban vettek részt tegnap délután azon az ünnepi nagygyűlésen, amelyet a dunavarsányi Petőfi Sándor Művelődési Házban tartottak. A ráckevei járásnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségén ugyanis a felújított művelődési ház avatására is sor került. A nagygyűlés szónoka Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára volt. Az ünnepségen részt vett Jónás Zoltán, a járási pártbizottság első titkára, Raffai Béla, a járási hivatal elnöke. Ott volt Tarjányi Béláné, a 17. számú országgyűlési választókörzet (Folytatás a 3. oldalon.) A felavatott dunavarsányi Petőfi művelődési ház Birtokukba vették a gyerekek a taksonyi óvodát Halmágyi Péter felvételed A jemeni küldöttség tegnapi programja Folytatódtak A hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó jemeni párt- és állami küldöttség, Ali Nasszer Mohamed, a .Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke, miniszterelnöke vezetésével szerdán — Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnökének társaságában —, fölkereste a BHG Híradástechnikai Vállalatot. A nap folyamán Ali Nasz- szer Mohamed kíséretének a tárgyalások több tagja kétoldalú megbeszélést folytatott magyar partnereivel. Ernesto Ottone Fernandez, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke szerdán átnyújtotta Ali Nasszer Moha- medúek a DÍVSZ Antiimpe- rialista Szolidaritásért kitüntetését és díszoklevelét az imperializmus,; a gyarmatosítás és újgyarmatosítás .ellen, a békéért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért és a demokratikus ifjúsági világ- mozgalcm egységének erősítéséért kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül.
