Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 380. SZÁM 1981. NOVEMBER 29., VASÁRNAP Virágkulfusz városunkban Sok üzlet — sok vasárló A virágok beszélnek. Kife­jezik az örömöt, a bánatot. Elmondják a tiszteletet, a sze- retetet és hálát. Nagykőrösön mindig nagy kultusza volt a virágoknak, s ez évről-évre még növekszik is- Erről bi­zonyságot tesz a virágokkal zsúfolt körösi piac, és a vi­rágüzletek számának szaporo­dása. Föld is kapható A virágok iránti kereslet az ünnepek, a nemzetközi nő­nap, az anyák napja, a ha­lottak napja és az elterjed­tebb névnapok előtt különö­sen megnövekszik. Megnyilat­kozik ez a virágok ilyenkor emelkedő árában is. Most is, például a' szálanként 12 fo­rintért árusított szegfű ára Erzsébet és Katalin napjára felemelkedett 18 forintra, amit azzal is indokolnak, hogy meg kellett kezdeni a szegfű­nevelő üvegházak költséges fűtését. A virágellátásra a nagykő- rösieknek nem lehet panasza. Nincs hiány ajándéknak való virágokban. Ami nem terem városunkban, más vidékről hozzák a virág- és koszorúáru­sító üzletek és kisiparosok. A napokban sorra látogattuk a virágárusokat és koszorúkö­tőket. A Városgazdálkodási Válla­lat Szabadság téri virágbolt­jában volt a legtöbb vásárló. A boltnak Pataky, Zoltánná a vezetője, s Papp Lászlóné segít neki a . kiszolgálásban- Majd mihdenki 18 forintos szegfűt vett. a gerberát 30 fo­rintéit árulták, de kevesen vették. Cserepes virág és vi- yágföld is kapható itt. Művi- rágkószorúkat is árulnak, s éTővirá "-koszorúkat és csok­rokat kötnek, a vállalat cif­rakerti kertészetében is áru­sítják a virágokat. Csokrokat kötnek A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet­nek az egykori kenyérbolt helyén. 1979-ben nyílt virág­üzlete. melyet Takács Mária vezet, Ott a szegfűt 18, a ger­berát 25, a cikláment 60, a mikulásvirágot 30 forintjá­val árulják. Élővirág-koszorú­kat kötnek, s nagy választék van cserepes virágokból és művirágkoszorúkból. A for­galommal meg van elégedve. Az egykori öreg patika he­lyén tavaly nyitott virágüzlet a ceglédi Végh Lászlóné, aki kertészeti főiskolát végzett és a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben dolgozott- örül. /hogy Nagykőrösre jött, a körösiek — mint mondta — nagyon sze­retik a szép virágot, örömmel látja például, hogy kis diákok fs milyen boldogan vásárol­nak egy-egy szál virágot. A szegfűt 18, a gerberát 20—25 forintért adják. Sok élővirág­koszorút lés csokrot kötnek, s árulják a művirágkoszorú­kat is. A Barcsay'utcában az édes­anyja halála után dr. Mótusz 'Jánosné vette át az ottani for­galmas virágüzletet. Nagy vá­lasztékot, tartanak művirágko- szorúkből, és rendelésre élő- virág-koszorúkat és csokro­kat készítenek. Ä szegfűt 18, a gerberát 25 forintért árul­ják. Régi vásárlóik melleti újak is felkeresik virágboltju­kat, csak azt panaszolják, hogv az idei halottak napja kör­nyékén gyenge volt a kr;- zamtémeladás, mert vidékről nagvon sokat hoztak és a kts- kertesek kertjeiben c^m csíp­te meg a dér a virágokat­A Kálvin téren lakí-á’- nyitott virágboltot fl^pntnéter Ferenc né koszorúkötő kisina. ros Saját fi'Togfiázaihan ter­meli a szegfűt és gerberát is Köti az élővirág-koszorúkat és csokrokat és nagy válasz­tékot tart a mű- és szalmavi- rágkoszorúkból- A szegfűt 18, a gerberát 22 forintért árul­ja. Mint mondja, a szegfű termelése nagy, a gerberáé még nnagyobb rizikó, ha nin­csenek ünnepek és nagy név­napok, sokszor nehéz értéke­síteni, az ültetés kacsozás, per­metezés és a fűtés nagy költ­sége pedig mindig egyformán megvan. A Kecskeméti utcai laká­sán. csaknem 10 esztendő óta koszorú és különféle csokrok kötésével foglalkozik D. Tóth Dénesné koszorúkötő kisipa­ros. aki ezt a munkát Kecs­keméten a híres Gyenes-féle kertészetben tanulta. Pana­szolja. hogy messze lakik a városközponttól, így csak szép munkáját ismerő, rési vevői keresik fel. A koszorúk ára különböző, aszerint, hogy mekkora és mennyi virág van belekötve. A nagykőrösi Mészáros Já­nos Termelőszövetkezet a jö­vőben fokozottabb mértékben segíti a tagok és a kisterme­lő lakosság háztáji gazdálko­dását. A termelőszövetkezet eddig is foglalkozott sertés- hizlalással. s évente 10—12 ezer sertés hizlalására kötött szerződést a termelőkkel, és ugyanennyit adott át az Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat­nak. Most, mint Bakos Attila, a tsz háztáji ágazatvezetője el­mondotta, a sertéshizlaltatás olyan formáját is bevezetik, hogy a hizlaláshoz süldőt, és kellő mennyiségű takarmányt is ad a termelőszövetkezet, s a jószágot és a takarmányt el is szállítja a hizlaló lakására. Amikor a jószág 95—125 ki­lósra meghízik, 31 forintos Az Üj írás novemberi szá­mában — e számot a szei> kesztőség a képanyagból ítél­ve Arany Jánosnak szentelte —7 terjedelmes tanulmány ka­pott helyet Hoppál Mihály tollából „A Toldi mitológiai háttere” címmel, melyben a szerző alapos filológiai igény­nyel feldolgozza a nagyszerű elbeszélő költemény eredetét. Bennünket, nagykőrösieket azért érint közelebbről a mun­ka. mert ha a Toldi nem is városunkban született, Arany- miatt egy kicsit hozzánk tar­tozik. A nép győzelme A téma azonban önmagáért is az érdeklődés középpontjá­ba állítja a tanulmányt, - hi­szen egyik legszebb és legis­mertebb elbeszélő költemé­nyünk eredetét boncolgatja, összegyűjtve mindazt, amit a kutató-elődök e kérdésben már megfogalmaztak. Honnan származik hát Arany Toldija? Mielőtt az írás végső tanul­ságairól szólnánk, meg kell említeni, hogy Hoppál Mihály szinte mindazt felidézd, amit erről a kérdésről eddig mond­tak. Rámutat arra, hogy min­den korszak a maga szemlé­letével igyekezett magyarázni a mű keletkezését. Volt, aki „a regés magyar hőskorból” Az Eötvös Károly utcában Szűcs Lászlóné konzervgyári dolgozó másodállásban foglal­kozik virágtermeléssel és -csokrok kötésével, mégpedig szülei, Dudás Pál idős ker­tész és felesége segítségével- Mint az öreg kertész mondja, főleg az egyszerűbb virágot ma már nagyon nehéz eladni, mert zárt és kiskertjében mindenki térmel virágot. Miniatűr télikert Meg kell még említeni, hogy a város külső részén több na­gyobb üveg- és fóliaházas vi­rágkertészet van, melyekben nagybani eladásra termelnek szegfűt és gerberát. A virágkultusz fejlődése so­rán városunkban sok lakás­ban már kis miniatűr télikert feledteti a telet és egyre több asztalra minden héten friss virágot tesznek a vázába. Kopa László kilogrammonkénti áron átvé­teti, s a vételárból levonja az adott süldő, a takarmány, a fuvar és az alomszalma árát. Bővebb felvilágosítást a tsz központi telepén, a háztáji megkezdett . kedvezményes iroda nyújt. A tsz folytatja a süldőeladást is. A legközeleb­bi átadás decemberben lesz. Igényelni ugyancsak a - ház­táji irodában lehet. A termelőszövetkezet jövőre a Csongrádi úti átvevőtelepén a leszerződött gyümölcs- és zöldségfélék felvásárlását is megkezdi. A gyümölcs- és zöldségfélékre, a háztáji iro­dában már kötik a szerződé­seket. A leszerződött gyü­mölcs- és zöldségfélékért ga­rantált árakat fizetnek. fennmaradt mondát _ látott benne, volt, aki „nemze’tj me­sevilágunk selyemrétjében” keresi a forrást; egyesek a Tristan-mondávaí azonosítják Miklós ifjúkorának esemé­nyeit, mások a nép győzelmét vélik felfedezni Toldi sikeré­ben, sőt egyenesen a kisem­mizett paraszt felemelkedésé­re ismernek a hős útjában­Rokonságot mutatnak És Hoppál Mihály? Kiindulópontja az, hogy minden költő benne él saját nyelvi és mito-poetikai kör­nyezetében, mely nemzeten­ként más és más. A szerző szerint Arany ebből a világ­ból merítette a Toldit, döntő módon támaszkodva saját szerkesztőpiűvészetének te­remtő nagyszerűségére. Nem véletlenül idézi a szer­ző Aranynak Petőfihez írt egyik levelének egy monda­tát: „...nálam a compositio- bán van a poesis...” A dol­gozat döntő részét azok az oldalak alkotják, amelyeken Hoppál elemzi a ..hiány­pótlás” ellentétére épülő nép- költészeti szerkesztésmódot, vagy a mes-ei hármas szerke­zet motívumait; ahol kiemeli a farkas-küzdelemben rejlő mitikus táltos-mozzanatot vagy a Toldi név mitológiai erede­tét. Eltűnnek a kukák Nehézségek a szépiát körül Társadalmi megbecsülés nélkül nem megy gás oka az, hogy a nagykőrö- 1 kőedényeket, összegörbítgetik siek kiutálták maguk közül a a szemétgyűjtő edényeket s le­A Hazafias Népfront városi bizottsága mellett tevékeny­kedő környezetvédelmi mun­kabizottság a legutóbbi ülésén a Városgazdálkodási Vállalat köztisztasági tevékenységét elemezte. A tájékoztató előadást Lő- kös Ferenc, a vállalat igazga­tója tartotta. Vázolta a válla­lat jelenlegi helyzetét, megem­lítve a gondokat és az ered­ményeket, majd a köztisztasá­gi tevékenység jövőjéről szólt. Minthogy ezek többségéről, például a szeméttelep rende­zéséről, ' nemrégiben már volt szó lapunkban, néhány „apró­ságot” ragadjunk ki a tanács­kozás anyagából. Lakatot szerelni Kezdjük ezt a hulladékok útjának végén, vagyis a sze­méttelepnél. Itt mindig akad­nak guberálók, noha a VGV igyekszik őket távoltartam. Nem sok sikerrel, mert a gu­berálóid meg tudják magukat védeni. Annyira, hogy soKszor még a szemét földdel való ta­karását is megakadályozzák. Legalábbis addig, míg át nem vizsgálták a friss kupacokat. Máskülönben, ha a szemét valóban csak szemét volna, s nem a MÉH-telepen értékesít­hető „kincsek” halmaza, akkor nem volnának guberálók. Akiknek egyébként eléggé tisztes a jövedelme. Furcsa, hogy másnak nem kell ez a pénz. Nincs minden rendben a szemét útjával sem. Bizony megtörténik, hogy a szállítók olykor kihagynak egy-egy ut­cát, s a kitett szemét napokig ott díszeleg a kapuk előtt. A szemetesek viszont arra pa­naszkodnak, hogy ahol még nincsenek kukák, tehát fél­pormentes szemétgyűjtés fo­lyik, ott teljesen alkalmatlan edényeket kell kiüríteniük. Ezekből hullik a szemét, s a szemétgyűjtés után piszkosabb az utca, mint előtte. A szemeteseknek mellesleg kötelességük a lehullott sze­mét összetakarítása, de az is könnyen belátható, hogy nem tölthetik ezzel pz egész nap­jukat. Különösén akkor nem, ha csak részben hibásak. Egyébiránt a kukákkal is sok a gond. Ki hitte volna, de tény, hogy Nagykőrösön lopják a kukákat! Lassacskán vala­mennyire láncot és lakatot kell szerelni. S még mindig nincs vége a nehézségek felsorolásának. Ar­ról van szó, hogy a jó kereset ellenére sem akar senki sze­metes lenni. Még az sem. aki­nek voltaképpen nincs kifogá­sa a munka ellen. A viszoly­A szerző érvei meggyőzőek, elemzése világos és hiteles. Ugyanakkor megállapításai nem hatnak, úgy, mintha a Toldi valamiféle minta, pél­da másolása volna. A magyar népköltészetben és a történelmi hagyomá­nyokban élő mitologikus ele­mek kiemelése nem fosztja meg Aranyt az eredetiségtől, sőt Hoppál éppen azt igazol­ja. hogy a Toldi gyökerei teljes egészében magyarok, s ha egyes elemek mutatnak is rokonságot más népek fol­klórjával. az csak a népi kul­túra hasonlóságát példázza. A tanulmány legnagyobb ér­deme, hogy éppen Arany köl­tői nagyságát emeli ki. A szerző ezt írja a befejezés­ben: „Arany a Toldival a kö­zösségnek visszaadott valamit, amit az már majdnem elfelej­tett, toihalászott valamit a közösség emlékezetéből, ami már csak álmaiban volt meg.” Kutatói szempontok Akinek kedves olvasmánya a Toldi — s kinek ne volna az? — minden bizonnyal ér­deklődéssel nézi át a tanúl- mányt, még akkor is, ha né­hol a tudósi-kutatói szem­pontok háttérbe szorítják az egyszerűséget. Tóth Tibor szemeteseket. Mint ez utób­biak mondják, rendszerint még a kocsmából is „kiciki­zik” őket. Vandál pusztítás Ez persze valójában nem volna nagy baj, mert hát nem muszáj kocsmába járni, de ez azért mégis túlzás. Ma még talán csak tréfa, de egyáltalán nem véletlenül me­rült fel az a gondolat, hogy a vállalatnak valamiképpen gondoskodnia kellene köztisz­tasági dolgozóinak szórakozta­tásáról. Tény az, hogy a köztiszta­sági munka társadalmi megbe­csülése egyenlő a nullával. Ez nyilvánvalóan visszahat a köztisztasági dolgozók maga­tartására is. Ugyanakkor azok, akik szemetelnek, még csak egy rosszalló pillantást sem kapnak a társadalomtól. Mint azok sem. akik szétrug­dossák a közterületeken össze­söpört és szállítókra váró sze­metet, összetörik a virágtartó A 110 induló ellenére a ter­vezett két nap helyett egy nap alatt befejeződött Debre­cenben a területi serdülő sza­badfogású egyéni birkózóbaj­nokság. Az Nk. Kinizsiből öt versenyző indult. 45 kg-ban (10 induló); Mar­sa István a mezőnyből kiemel­kedett, ’ötször tussal győzött, gyönyörűen birkózott, első lett és ezzel bejutott az országos döntőbe. 49 kg (7): Oláh Ró­bert eredeti súlycsoportjánál eggyel feljebb is jól birkózott, s a negyedik helyen végzett. 57 kg (21); az ebben a súly­csoportban elindult három kö­rösi fiatal közül Szigetvári ’Csaba volt a legeredménye­sebb, 7. lett. Úttörő atléták A Kinizsi-sporttelepen ren­dezték az 1931—82-es tanévi városi úttörő atlétikai öttusa­bajnokság őszi fordulóját. A verseny érdekessége, hogy a fiúknál mindkét kategóriában Kossuth-, a leányoknál pedig Arany-iskolások végeztek az élen. IV. korcsoportos fiúk. Egyé­ni összetettben (24 induló): 1. Dobránszky Zoltán (Kossuth isk.) 263; 2.' Cseh Zoltán (Pe­tőfi) 217; 3. Halasi Ferenc (Arany) 215 ponttal. Csapat- versenyben: 1. Kossuth iskola (Dobránszky, Kolozsi Bála, Reggel László, Bujdosó Balázs, Tornyi Béla) 1039; 2. Arany iskola 896; 3. Rákóczi iskola 850; 4. Petőfi iskola 837 pont­tal. ÍV. korcsoportos leányok. Egyéni összetettben (24 fő): 1. Burján Edit (Arany isk.) 270; 2. Zsuffa Dóra (Kossuth) 238; 3. Kasza Anikó , (Petőfi) 225 pont. Csapatban: 1. Arany isk. (Burján, Varga Ágnes, Lá­nyi Krisztina, Kosa Márta, Csengődi Beáta) 1014; 2. Rá­kóczi isk. 943; 3. Petőfi isk. 942; 4. Kossuth isk. 883 pont. Ceglédi, abonyi, vecsési és nagykőrösi fiúk és lányok ve­télkedtek a kisegítő iskolásod Cegléden sorra került körzeti atlétikai versenyén. Az úttörők négy-, kisdobosok pedig há­romtusában mutatták be tu­dásukat. A körösi' fiúk közül Fábián József, Csikány Béla és Nagy Sándor érdemel di­cséretet távolugrásért. A leá­nyok gyengébben szerepeltek. Megyei súlyemelő viadal Az aszódi Fiúnevelő Inté­zet, a Ceglédi Szakmunkás- képző, valamint két hely: sportkör képviseletében 41 fő indult a városunkban az Arany iskola tornatermében megrendezett megyei súly­emelő tehetségkutató sereg­szemle-versenyen. Szakítás­ban és lökésben is versenyez­tek a dinamikus mozgást meg,- követelő és szép testet, .erős fizikumot fejlesztő sportág­ban a résztvevők. A körösiek ügyesek voltak, de többek tapossák a parkokat. Szóval sok a baj a szemét körül. A köztisztasági dolgo­zók munkájuk megbecsülését várják, a lakosság viszont szorgalmasabb köztisztasági dolgozókat. Mindenkinek igaza van. Viszont attól, hogy tisz­tában vagyunk az igazsággal, még nem lesz tisztább a város. Tisztább város Máskülönben nem olyan rossz a helyset, mint ahogy az előbb vázoltakból esetleg kiolvasható. A környezetvé­delmi munkabizottság min­denesetre azt állapította meg, hogy ma tisztább a város, mint korábban, s a VGV mun­kája határozottan javult. Mégis, ezúton is felhívja a nagykőrösiek figyelmét arra, hogy lakóhelyük lehetne sok­kal tisztább is, ha kevesebb munkát adnának az amúgy is megfogyatkozott számú köz- tisztasági dolgozóknak. technikáját még javítani kell. Összetett eredményeik á kö­vetkezők voltak. Ifjúsági II. korcsoportban (18—19 évesek) 67,5 kilogram­mos súlycsoportban: 3. Hege­dűs Dezső 135; 5. Bogdanov Zoltán 102,5 (mindkettő: Nk. Pedagógus SE), 75 kg-ban (3 induló): 2. Héjjas László (Ped,) 132,5 kg. 82,5 kg-ban: 1. Túri Kálmán (Nk. Toldi DSK) 130 kg. Serdülők, 52 kg-ban (4 fő): 1. Sági Gábor tToldi) 95 Kg. 56 kg-ban (7): 1. Takács Lász­ló 107,5; 3. Gyalus István 90; 4. Pál György 85 kg (mind: Ped.) 60 kg-ban (6): 2. Sze­ghő Gyula (Ped.) 100; 3. Sza­bó László (Ped.) 90; 5. Deme­ter Ottó (Toldi) 77,5 kg. 64 kg (5): 2. Pőcze Gábor (Toldi) 107,5; 3. Magyar János (Toldi) 97,5; 4. Majorcsik Zoltán (Ped.) 95 kg. 71 kg-ban (5): 1. Irházi Ferenc (Ped.) 147,5: 4. Dobos Sándor (Ped.) 95 kg. s. z. Moziműsor Mephisto I—-II. Színes ma­gyar—NSZK film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Elő­adás 3 és 6 órakor. A STÜDIÖTEKEMBEN Négy bandita, tíz áldozat. Színes, szinkronizált francia zenés rajzjátékfilm, fél 4-kor. Agyő, haver! Színes, szink­ronizált francia bűnügyyi film. (16 éven felülieknek!) Fél 6- kor és fél 8-kor. HÉTFŐI MŰSOR Szabadlábon Velencében. Színes, szinkronizált francia— olasz bűnügyi filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A STŰDTÓTEREMBEN Az éneklő kutya. Román— NSZK film, fél 4-kor Országúton. A nagy sikerű olasz film felújítása. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél 8-kor. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor és este 7 órakor, C. Goldoni: A chioggiai csetepaté. Móra-, il­letve Tóth László-bérlet. Kertbarátok klubja A kertbarátok klubja, az Arany János Művelődési Köz­pontban november 30-án, hét­főn este 6 órakor megbeszé­lést tart a zöldségfélék téli tá­rolásáról és az értékesítésről. SSN 0133—27D8 (Nagykőrösi Hírlapi SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Marsa remekül birkózott Szövetkezeti tervek / Több segítség aTiáztájinak Minden korszak magyarázza Honnan származik a Toldid

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents