Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

1981. NOVEMBER 29., VASÁRNAP PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 Lépést tartva a változó világai A Politikai Bizottság 1972. március 21-i határozatában megfogalmazta: „A köz­ségek társadalmi, politikai, gazdasági fejlődését, a termelőszövetkezetek létrehozása, majd azok egyesülése, a vidéki ipar erőteljes növekedése és a gazdaság irányításának reformja nagymértékben befolyásolta.” A Politikai Bizottság ez év júniusi határozatában ismét értékelte a községi pártbizottságok munkáját és jelentőségüknek megfelelően határozta meg a tenni­valókat. A közigazgatási szervezet korszerűsödésével összhangban a tanácstörvény a községek szálltára nagyobb önállóságot biztosít és ezáltal intenzívebbé tette társadal­mi és gazdasági fejlődésüket. A közigazgatási határok változása, a termelőüzemek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek határainak ettől való eltérése szintén újabb fel­adatok elé állítja a községi pártbizottságokat és pártvezetőségeket. PCSt mejében a községi pártbizottságok szerepét tovább növeli, hogy azok jelentős ré­sze a fővárost körülvevő agglomerációs öve­zetben működnek. A községekben letelepedett, de a főváros üzemeiben dolgozó és naponta in­gázó több mint 250 000 munkásról való gon­doskodás sajátos feladatokat jelöl ki a községi pártbizottságok és pártvezetőségek elé. A Pest környéki községekben az évenkénti több mint tízezres bevándorlás állandósulása a megye lakónépességének, mindenekelőtt köz­ségeinek további létszámnövekedését eredmé­nyezi. A fővárost körülvevő nagyközségek olyan irányú tudatos fejlesztése, hogy az elkövetke­zendő évtizedben elérjék a városi rangot — mint ez történt az elmúlt 10 évben Százha­lombatta, Dunakeszi, Érd nagyközségek eseté­ben —, a községi pártbizottságoktól tudatos beruházási, fejlesztési előrelátást igényel. A községi pártbizottságok és pártvezetősé­gek _ mint politikai irányító szervek betöltik szerepüket. Feladatuk: a párt politikáját, a felsőbb szintű, és saját határozataikat kell ér­vényesíteni, aikotóan alkalmazni és megvaló­sulásukat ellenőrizni. A pártbizottságok és pártvezetőségek köz­vetlenül irányítják a hozzájuk tartozó párt- szervezeteket. Sajátosságuknak megfelelően operatív irányító, segítő, ellenőrző politikai munkát végeznek. A községi pártbizottságok működési területükön lényegében minden olyan jog- és hatáskört gyakorolnak — mivel a megyében valamennyi rendelkezik tagfelvé­teli és fegyelmi jogkörrel —, amit az irányító járási pártbizottságok gyakorolnak, annak ki­vételével, hogy nem állítanak ki párttagsági könyvet. Sajátos heljet foglalnak el mint közibeeső pártszervek abban a tekintetben, hogy figye­lembe kell venniük a járási jogú pártbizott­ságok és magasabb pártszervek határozatait, közben valamennyi olyan kérdésben határoz­ni, saját hatáskörben intézkedniük kell, ami a községben politikai problémát jelenthet. Sokszor aprónak tűnő ügyekben is, például: a községben dolgozók gyermekeinek óvodai el­helyezése, a dolgozók közétkeztetésének bizto­Vozitív és negatív Marosi Ilona grafikája sítása, a kereskedelem áruellátásának gondjai, esetenként az üzletek nyitvatartásának nem megfelelő rendje is olyan hangulati kérdéssé válhat a községben, melynek politikai kihatá­sai vannak. A községi pártbizottságok és pártvezetősé­gek, mint közbeeső irányító pártszervek, a te­rületileg illetékes járási jogú pártbizottság irá­nyítása alá tartoznak. Alapvető feladataik a következőkben foglalhatók össze: irányítják, koordinálják, segítik, ellenőrzik a hatáskörük­be tartozó pártelapszervezetek (pártbizottsá­gok esetében az irányításuk alá tartozó párt­vezetőségek) munkáját. Állást foglalnak, hatá­rozatot hoznak az irányításuk alá tartozó te­rületek egészét érintő legfontosabb politikai, gazdaságpolitikai és helyi kérdésekben. Gon­doskodnak a felső pártszervek és saját hatá­rozataik végrehajtásának megszervezéséről, a végrehajtás ellenőrzéséről. Ellátják működési területükön a községi tanács pártirányításával összefüggő feladatokat. Állást foglalnak a felső pártszerv által jóváhagyott hatásköri lista alapján személyi ügyékben és megfelelő dön­téseket hoznak. Örködnek a pártalapszerveze­tek véleményezési jogkörének érvényesülése felett. Biztosítják működési területükön a tö­megszervezetek és tömegmozgalmak pártirá­nyítását, munkájuk koordinálását, ellenőrzé­sét. A községek területén közös akciókat, rendezvényeket szerveznek a munkásmozgal­mi évfordulók, a felsőbb szervek által meg­jelölt ünnepségek alkalmával. Külön felelős­séggel tartoznak a pártszervezetek titkárai­val való rendszeres kapcsolattartásért, a tit­kári értekezletek rendszerességéért és tartal­máért annak érdekében, hogy az alapszer­vezetek titkárain keresztül a párttagság min­denkor tájékozott legyen a soron levő legfon­tosabb politikai feladatokról. A tagfelvételi és fegyelmi jogkörrel rendelkező pártbizott­ságok felelősek a kongresszus határozata szellemében történő párttaggá-nevelő és pártitagfelvételi munkáért. Ezeknek a feladatoknak, jó színvonalon tesznek eleget a szobi, aszódi, szigetszent- miklósi, budaörsi, budakeszi, monori, rácke­vei, dabasi, nagymarosi községi pártbizottsá­gok. A községi pártbizottságok és pártvezetősé- gek munkájában az elmúlt években jelentő­sen fejlődött a munka tervezése. Ezek készí­tésének időszakában a községi pártszervek előzetesen javaslatokat kémek a községi pártbizottságok tagjaitól, az alapszervezetek titkáraitól és többségük a gazdasági, tömeg- szervezeti vezetőktől is. Munkatervük össze­állításánál figyelembe veszik a járási pártbi­zottság munkatervét, az abban megjelölt kö­telező jellegű napirendeket, valamint a köz­ség területén működő szervektől és szemé­lyektől beérkezett javaslatokat. Ma már ki­alakult gyakorlat a községi pártbizottságok és pártvezetőségek munkájában, hogy mun­katervüket előzetesen egyeztetik a községi tanács és a tömegszervezetek vezetőivel. A végrehajtó bizottsági és pártbizottsági üléseken előterjesztésre kerülő munkaterv­vel kapcsolatban a községi pártbizottságok 60%-ánál van észrevétel, javaslat. A párt­bizottsági ülések mintegy 10%-ban vita nél­kül fogadják el a munkaterveket, 3% ese­tében a vita, vagy észrevétel esetleges. A XI. kongresszus óta a községi pártbi­zottságok munkaterveiben megtalálhatók a Központi Bizottság legfontosabb határozatai. Ezek közül többnek az értékelésére, végre­hajtására 2—3 alkalommal is visszatértek. Valamennyi községi PB és pártvezetőség megtárgyalta a Központi Bizottság 1973. no­vember 23-i, a káder- és személyzeti mun­káról szóló határozatát, az 1970. február 18— 19-i, a nők gazdasági és politikai helyzetéről, valamint az ifjúságpolitikai kérdésekben ho­zott határozatából adódó feladatokat. Ezen két határozat egy-egy részterületének érté­kelésével több ízben foglalkoztak. A közsé­gek pártbizottságai, főleg ahol több termelő­üzem működik, tárgyalták a KB üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével foglalkozó határozatát. Valamennyi községi pártszerv megtárgyalta és meghatározta feladatait a Politikai Bizottság 1972. december 20-i, az alapszervezetí munka fejlesztéséről; a KB 1974. márciusi, a közművelődésről, valamint a KB Titkárság 1975. november 25-i, a párt- csoportok munkájáról szóló határozata alap­ján. Azt mutatják az adatok, hogy aránytala­nul magas a párt-végrehajtóbizottsági tagok által előkészített és előterjesztett napirendek száma. * A végrehajtó bizottság elé terjesztett je­lentéseket 41%-ban vizsgálat előzte meg. A vizsgálatokat munkabizottságok és külön e célból alakult munkacsoportok végezték. Ez az arány összességében jónak mondható. A községi pártbizottságok között azonban elég nagy szóródás tapasztalható. Törökbálint községi pártbizottság esetében ez az arány 21%, Pilisvörösvár esetében 56%. Az a' ta­pasztalatunk, hogy a vizsgálatokat megelő­zően az irányító községi pártszervek megfe­lelő színvonalon fogalmazzák meg az igé­nyeket, a vizsgálatokat végrehajtó bizottsági tag, vagy munkabizottság vezetője vezeti. A vizsgálati anyag véglegesítését megelőzően megfelelő segítséget nyújtanak az előterjesz­téshez. Az elmúlt év felmérései szerint a községi párt-végrehajtóbizottságok 43 jelentést nem tárgyaltak meg tartalmi problémák miatt, vagyis ennyi témát vettek le a napirendről. Ha figyelembe vesszük, hogy az év során közel 5000 jelentés kerül szőnyegre, akkor ez a mennyiség elenyésző. Kétségkívül viszont gond van az előterjesztések előzetes tartalmi értékelésével Ráckeve és Dunaharaszti köz­ségi PB esetében, ahol 6, illetve 5 esetben adta vissza a VB a jelentést nem megfelelő tartalom miatt. Bizonyos értelemben olyan következtetést is le lehet vonni, hogy a tes­tület igényes a jelentésadókkal szemben. Másrészt természetesen mulasztást követ el a községi pártszerv titkára, illetve végrehajtó bizottság tagja, aki láttamozása során nem megfelelő színvonalú jelentést engedélyez a testület elé terjeszteni. A végrehajtó bizottsági üléseken kimon­dottan jó az aktivitás, míg pártbizottsági ülé­seken változónak minősíthető. A pártbizott­sági ülések aktivitása a megválasztott témá­tól, illetve attól függ, hogy mennyire tartal­mas az előzetes politikai előkészítő munka. Általánosítható tapasztalat, hogy a pártbi­zottsági üléseken a községfejlesztést érintő, valamint gazdaságpolitikai kérdésekben aktí­vabb a párttagság. Ugyanakkor az ideológiai témák tárgyalásakor gyengébb. Párttagsági üléseken általában a résztvevők 15—30%-a mond véleményt. Szükségesnek látszik, hogy a községi párt­végrehajtóbizottságok gyakrabban számol­tassanak be gazdasági vezetőket a párt gaz­daságpolitikai feladatainak végrehajtásáról, valamint az állami személyzeti munkáról, még abban az esetben is, ha az adott terület, vagy gazdasági egység vezetője járási párt­bizottsági hatáskörben van, vagy a gazdasági egység területén pártvezetőség működik. Eredményesen fejlődött a községi pártbi­zottságok és pártvezetőségek alapszervezetet irányító, segítő és ellenőrző tevékenysége. Rendszeressé vált az alapszérvezetek beszá­moltatása a végrehajtó bizottsági és pártve­zetőségi üléseken. Ezek a beszámoltatások az alapszervezeti munka egy-egy meghatározott területére irányulnak. Élőbb és tartalma­sabb az irányító pártszervek kapcsolata az alapszervezetekkel. A végrehajtó bizottsági és pártvezetőségi tagok rendszeresen részt vesznek az alapszervezeti rendezvényeken és módszertani segítséget is nyújtanak a párt- alapszervezeti vezetőségek munkájához. Meg­felelően ügyelnek arra, hogy ez a segítő munka ne sértse az alapszervezetek önálló­ságát. E téren kiemelkedő munkát végez a budaörsi, abonyi, pilisi községi pártbizottság. Az alapszervezeteket irányító munkának fontos láncszeme a titkári értekezletek rend­szere. A községi pártbizottságok ennek meg­felelően továbbfejlesztették a titkári értekez­letek tartalmát, funkcióját. A tájékoztatás és feladatmeghatározás mellett gyakorlattá vált az érvényben levő párthatározatok helyi végzett munkáról történő beszámoltatás és az alapszervezetek további feladatainak meg­jelölése. A kisebb — 2—3 alapszervezetet irányító párt vezetőségek egy részének munkája esetenként formális. Előfordul még, hogy le­másolják a felsőbb pártszervek határozatait némelyik helyen nem megfelelően, vagy kés­ve tájékoztatják az alapszervezeteket, ami hátráltatja a gyors és eredményes végrehaj­CHSt. AZ irányító pártbizottságok az utóbbi évek­ben nagyobb gondot fordítottak- az alapszer­vezeti vezetőségek politikai képzésére, to­vábbképzésére. A megyei pártbizottság kö­zéptávú oktatási és káderképzési tervében meghatározott feladatok folyamatos végre­hajtásának eredményeként tovább javult az alapszervezeti vezetőségek politikai iskolai végzettsége. Jelenleg a községekben az alap­szervi titkárok 39,8%-a alapfokú, 46,4%-a középfokú, 3,2%-a felsőfokú, a vezetőségi ta­gok 52,4%-a alapfokú, 13,5%-a középfokú, 0,9-%a felsőfokú politikai képzettséggel ren­delkezik. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy a fel­sőbb szintű határozatokból adódó helyi fel­adatok kimunkálása az egyes alapszerveze­tekben gondot okoz. Ezeken a helyeken ke­vesebb figyelmet fordítanak a felsőbb párt­szervek határozatainak mélyebb megismeré­sére, a vezetőségekben kevésbé fejlődött ki az a készség, hogy a határozatokat helyi vi­szonyokra alkalmazzák, konkretizálják. A munkamegosztás továbbfejlesztése na­gyobb lehetőséget teremtett az alapszervezeti titkárok, a vezetőségi tagok munkájának ösz- szehangolására, segítésére és ellenőrzésére. A kollektív vezetés erősödését igazolja az a tény is, hogy több alapszervezetben a döntés- hozatal előtt kikérik a pártcsoport vélemé­nyét, esetenként pártcsoport-bizalmiakat is meghívnak vezetőségi ülésekre. (Pl.: Duna- varsányl Petőfi Mgtsz, Abony, Ságvári Tsz, Kistarcsa Hazai Fésűsfonó, Pomáz Írószer Szövetkezet, Pilis Aranykalász Tsz.) Ez be­hatóbb véleménycserét tesz lehetővé, felgyor­sítja a párttagság tájékoztatását, a feladatok végrehajtására való mozgósítását. A Politikai Bizottság állásfoglalását köve­tően az alapszervezetekben nagyobb figyel­met fordítanak a taggyűlések politikai, szer­vezeti előkészítésére. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a vezetőségek saját feladatai­kat pontosabban meghatározzák, ugyanakkor arra törekednek, hogy a pártcsoportok, a kommunisták is hatékonyabban részt vállal­janak a teendőkből. Több helyen, pl.: Soly­már PEMÜ. Ráckeve Aranykalász Tsz, Tö­rökbálint Állami Gazdaság, gyakorlattá vált, hogy a pártcsoportok előzetesen megismerik a taggyűlés elé kerülő napirendeket. Véle­ményt mondanak, javaslatokat tesznek a megvitatásra kerülő témával kapcsolatban. Mindez az érdemi munkát segíti, növeli a párttagság felelősségét, jogaik gyakorlását. Jelentős része a napirendeknek a párt bel­ső életével kapcsolatos. Ilyenek a pártokta­tás, a pártfegyelem, a pártmegbízatások, a tagfelvételi munka kérdései. Azt is tapasz­taljuk, hogy a szükségesnél ritkábban tár­gyalnak ideológiai és kulturális jellegű té­mákat (főleg mezőgazdasági termelőszövetke­zeti alapszervezeteknél és községterületi alapszervezeteknél.) A községi pártbizottságok és pártvezetősé­gek munkáját az eddiginél jobban szembesí­teni kell a gyakorlattal és ennek megfele­lően tovább kell fejleszteni munkamódsze­rüket, munkastílusukat. A községi pártbizottságok munkájában to­vábbra is meg kell tartani pártunk mun­kastílusának alapvető vonásait, mint a min­den előítélettől mentes világszemlélet és a magasfókú eszmeiség, az új iránti fogékony­ság, a haladó felkarolása, a forradalmi ma­gatartás a maradisággal szemben. Az elvekben való szigorú következetesség és nagyfokú ru­galmasság a gyakorlati megoldásokban, az el­méleti igényesség, az elvi politikai irányítás és az operativitás, a kollektivitás és a szemé­lyi felelősség, az élcsapat jelleg és a töme­gekkel való szoros kapcsolat, a történelmi távlatok és a napi feladatok egysége —, a párt munkastílusának ezeket az alapvető jegyeit a jövőben is meg kell őrizni és a községi pártbizottságok munkájában az ed­diginél következetesebben érvényesíteni. Természetesen a községi pártszervezetek testületéinek is olyan munkastílust kell ki­alakítani, amely meghaladja a korábbi mennyiségi szemléletet és a gazdasági haté­konyságot tekinti a politikai megítélés alap­vető értékmérőjének. Különösen fontos ez a községekben működő mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek munkájának megítélésekor. Ennek érdekében a községi pártbizottságok munkájában a termelőszövetkezeti pártveze­tőségeknél előtérbe kell állítani a közgazda- sági munkát, a korszerűsítés követelményei­nek érvényesítését. Olyan munkastílust kell kialakítani, amely ösztönzi a gazdasági ve­zetés bátor, a kockázattól sem visszariadó, ám a kalandorságtól mentes kezdeményezé­sét. Fel kell karolni és támogatni kell az irá­nyító pártszerveknek az öntevékenységet, a haladót, a jól értékesíthető és a népgazdaság számára szükséges termékek gyártását. A községi pártbizottságok és az általuk irá­nyított pártszervezetek munkájában a politi­kai, mozgalmi jelleg az uralkodó. Azonban az esetenként még megtalálható bürokratizmus ellen határozottan fel kell lépni. Ez minde­nekelőtt a politikai munka tartalmi jegyei­nek háttérbe szorításában, lebecsülésében, elvétve az üres szervezeti formák, rendezvé­nyek öncélú hajszolásában nyilvánul meg. A bürokratizmus esetenként kifejezésre jut a felsőbb pártszervek határozatainak mecha­nikus, a megfelelő adaptációt nélkülöző al­kalmazásában is. Az előterjesztésben, a beszámolókban a határozati javaslatokban Is előfordul a konkrétság hiánya, az általános­ságok túltengése. A konkrétság elve a politikai munkának mindig alapvető követelménye. A mai feltételek között különösen fontos következetesebben érvényesíteni. A községi pártbi­zottságok épp ezért konkrétan vegyék számba teendőiket, megfelelően számolva a he­lyi körülményekkel, a feltételekkel, sajátos jellegükkel. Ezen keresztül szerezzék meg a párttagság egyetértését a helyi és össztársadalmi méretű cselekvés egység» ér­dekében. Mindezeket a jegyeket az irányító községi pártbizottságok és pártvezetőségek munkájában akkor lehet maradéktalanul érvényesíteni, ha az irányító járási pártbi­zottságok gondoskodnak arról, hogy a községi pártbizottságok, pártvezetőségek élén és azok testületéiben e feladatok megvalósítására képes, a mozgalmi jelleget és ru­galmasságot érvényesíteni tudó káderek álljanak rendelkezésre. DR. ARATÓ ANDRÁS, az. MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents