Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

nr.crtt 1981. NOVEMBER 29., VASÁRNAP (W Vecsés egészségügyi ellátása már nem kérdője Kétlépcsős megoldást találtak Az új betegbeutalási ren­delettel Pest megyében egy­szerűbbé, áttekinthetőbbé vált a betegek ellátása, a gyógyí­tó munkában megvalósulha­tott a területi elv, az integ­ráció, kiegyenesedett a bete­gek vargabetűs útja. Vecsé­sen sajnos, nem így történt — ezt adtuk hírül lapunk ok­tóber 18-i számának 6. olda­lán, a Másutt sikerült, Vecsé- sen nem című cikkben. Közeli változások Vecsésen ugyanis rosszabbo­dott a helyzet, a szakorvosi vizsgálatra, kezelésre szoruló betegek tekervényes vágá­nyokra kényszerültek, több gyógyító intézmény között utazgathattak ez év júniusá­tól. ök, maguk sem, körzeti orvosaik sem mindig tudták, hogy melyik kórral melyik orvost keressék. A monori szakorvosi rendelőintézet fel­tételei pedig korántsem fe­leltek meg a megnövekedett betegforgalomnak, így érthető volt a vecsésiek vágya, hogy ismét a fővárosi XVIII. kerü­leti szakrendelőhöz tartozza­nak. Mi történt azóta? A kér­désre dr. Erdős Ervin, a Mo­nori Járási Hivatal elnökhe­lyettese és dr. Csernus J. Alán járási főorvos, a monori szakorvosi rendelőintézet igaz­gatója válaszol. Dr. Erdős Ervin: — Pest megye, a monori járás, vala­mint Vecsés nagyközség párt- és állami vezetői személyes ügyüknek tekintették, hogy gyorsan megoldódjanak a ve- csésl egészségügyi problémák. Most, november utolsó nap­jaiban már elmondhatom, hogy rendkívül rövid időn be­lül, már december első napjá­tól változások következnek be a vecsési betegek életében. Ehhez megteremtettük a fel­tételeket, lesz elegendő orvos, asszisztens, műszer. — S mi a változás lényege? Dr. Csernus J. Alán: — Hadd kezdjem azzal, hogy kétlépcsős megoldást talál­tunk. Az első lépcsőben de­cember elsejétől már néhány orvosi szakmában Vecsésen — tehát lakóhelyükön —, kap­hatnak ellátást a betegek. Azt hiszem, ez kedvezőbb a szá­mukra, mintha Budapestre, vagy Monorra kellene utaz­niuk. A Bajcsy-Zsilinszky út 59. alatt lévő körzeti orvosi rendelőben jogadják a belgyó­gyászati és EKG-vizsgálatra ér­kezőket, hétfőtől péntekig, ösz- szesen heti nyolc óra rendelé­si időben. Ugyanitt nyílik la­boratórium is, ez hétfőn, szer­dán és pénteken három-három órában várja a pácienseket. Újra indul a több mint két hónapja szünetelő nőgyógyá­szati szakrendelés is: a betege­ket ugyancsak a hét páratlan napjain — összesen tizenegy órás rendelésen —, fogadják a Somogyi—Bacsó utcai rende­lőben. Enyhülő gondok — Sok betegre lehet számí­tani. Nem túl rövid a rende­lési idő? — Gondoltunk arra, hogy az új rendelések zsúfoltak lesz­nek, s ezen is enyhíteni kí­vánunk a második lépcsőben, jövőre. Tény azonban, hogy a nőgyógyászati rendelés ideje korábban sem volt hosszabb, s mert ősztől más munkahe­lyet keresett az egyik vecsési nőgyógyász, csak a II. számú női klinika segítségével tud­juk a gyógyítás korábbi szint­jét tartani. Azt is tervezzük, hogy később napi hatórás — teljes foglalkozású —, nőgyó­gyászt állítunk munkába, aki Vecsésen a gyógyítás mellett, szakértőén gondozza a terhe­seket, és tanácsot ad. meg­szervezi a szűrővizsgálatokat is. Említést érdemel: az új laboratórium lehetővé teszi, hogy szinte teljesen megszün­tessük a betegek ilyen irányú vizsgálatok miatti küldözge­tését. Csak a legspeciálisabb elemzésekre kerül sor ezután másutt, a laboratóriumi asz- szisztensek Vecsésen veszik át a vizsgálati mintákat, s eze két — ha nem Vecsésen ana­lizálják —, futárkocsi viszi a monori laboratóriumba, s a leleteket is így szállítják visz- sza a nagyközségbe. — S mi lesz azokkal a szak­orvosi vizsgálatokkal, amelye­ket Vecsésen nem végezhetnek el, hol gyógyítják majd a töb­bi orvosi szakma betegeit? — Ez ügyben is lényegesen egyszerűsödik a helyzet de­cembertől. Mindössze két szakorvosi rendelőintézet fo­gad majd minden vecsési be­teget. Monoron kaphatnak szájsebészeti, röntgen-, ideg- gyógyászati, ideggondozói és január másodikétól tüdőgon­dozói ellátást, s Budapesten a Rókus Kórház épületében a Pest megyei szakrendelőben fogadják a sebészeti, szemé­szeti, fül-orr-gégészeti, uroló­giai, bőrgyógyászati, ’ ortopé­diai és reumatológiai betege­ket. A fizikoterápia mindkét helyen a páciensek rendelke­zésére áll. — S mi lesz a szemüveg­rendeléssel ? — A megyei rendelőintézet szemészete csak a szembete­gek gyógyítását tudta vállalni, a szemüvegrendelés miatt to­vábbra is a budapesti Bajcsy- Zsilinszky úti OFOTERT-üzle- tet kell felkeresnie a vecsé- sieknek, de nemcsak nekik, hanem a monori járás minden lakójának. — Mi maradt változatlan a korábbi állapotokhoz képest? — Csupán annyi: gyermek- gyógyászat, terhestanácsadás és a gépjárművezetői alkal­massági, valamint sportorvosi vizsgálatok eddig is voltak, ezután is lesznek Vecsésen. — Hogyan értesülnek a ve­csési lakosok a változásokról? Dr. Erdős Ervin: — Novem­ber 26-án tartott ülést a ve­csési nagyközségi tanács, s itt szóban is, írásban is tájé­koztattuk a tanácstagokat ar­ról, hogy melyik orvosi szak­mában, mikor és hol fogad­ják a betegeket. Jelenleg több mint ötezer példányban sokszorosítják és minden lakó­házhoz eljuttatják az úttörők segítségével azt az ötoldalas nyomtatványt, amely részlete­sen és pontosan informálja a lakosságot. Új szakorvosi rendelő — Hogyan tovább, mi lesz a második lépcsőfok? — Ügy vélem, decembertől korántsem oldódik meg min­den probléma, maradnak az egészségügyben helyiség- és létszámgondok, a szakrendelé­seket nem minden napon érik el a rászorulók, s ahogy emlí­tettük már, néhol a rendelé­si idő is rövid. A további elő­relépést, a következő évtől várhatjuk. Vecsésen máris el­kezdődött egy új körzeti orvo­si rendelő kialakítása, s át­építéssel, bővítéssel egy kis­méretű szakorvosi rendelő ké­szül jövőre a település cent­rumában. Már keressük a ter­vezőt, most becsülik fel a rendelőnek kiszemelt, de még megvásárolandó ház értékét. A kivitelezést máris elvállal­ta a vecsési nagyközségi ta­nács költségvetési üzeme. — S mit nyújthat majd el­készülte után ez a kis ren­delő? Dr. Csernus J. Alán: —Nem keveset. A legfontosabb or­vosi szakágakban mind a hu­szonháromezer vecsési lakost itt fogadják majd. Lesz bel­gyógyászat, EKG, fogászat, la­boratórium, nőgyógyászat és terhesgondozás, reumatológia és fizikoterápia, itt végzik majd a sportorvosi, gépjármű- vezetői és munkaalkalmassági vizsgálatokat, s itt tartanak majd központi ügyeletet a hét minden napján a körzeti or­vosok. Ha már a jövőről be­szélünk: az elmúlt hónapok­ban ugyan nem oldódott meg a monori járási szakorvosi rendelőintézet munkaerőgond­ja, de javultak a kilátásaink. Lehetőséget kaptunk újabb szakorvosi állások meghirde­tésére, s ezekhez megfelelő lakást is adhatunk a jelentke­zőknek. Amikor a ma még hiányzó kilenc szakorvost megtaláljuk, átvállalhatjuk azokat a teendőket, melyek decembertől még a megyei rendelőintézetre hárulnak, s így később minden orvosi szakmában a járáson belül nyújthatunk ellátást a bete­geinknek. — Azt hiszem, ez a perspek­tíva biztató. Amíg valósággá válik, kérjük a vecsésiek, s a többiek türelmét. Megnyugta­tásul még el kell mondanom, hogy a járás lakói, akik a fő­városban dolgoznak, felkeres­hetik betegségükkel a munka­helyük szerint területileg ille­tékes szakorvosi rendelőket is, így ők nem kényszerülnek kü­lön utazásra, ha sok orvoshoz kell menniük. A betegek ész­revételeit, véleményét nagyon várjuk — az orvosoknak, a tanács és' a járási hivatal ille­tékeseinek is az az érdeke, ami a betegeknek —, hogyha bármilyen újabb gond adódik, azonnal orvosolhassuk. Vasvári G. Pál Magyar Tudományos Akadémia Közgazdászok közgyűlése Szombat reggel, a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében megkezdődött a Magyar Közgazdasági Társa­ság VII. közgyűlése. Csikós- Nagy Béla államtitkárnak, a társaság elnökének megnyitója után Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartott előadást, amelyben a magyar népgazdaság növeke­désének és egyensúlyi helyze­tének összefüggéseit taglalta. Részletesen szólt a hatodik öt­éves terv három gazdaságpoli­tikai alapcéljáról: a külgazda­sági egyensúly javításáról, és megszilárdításáról, a kialakult életszínvonal megőrzésére tett erőfeszítésekről s a fokozott alkalmazkodásról a világgaz­daságban végbemenő változá­sokhoz. Hi-Fi-t&rcnyba transzformátor A letkési Ipolyvülgye Mgtsz-ben Is fontos szerepe van a kiegészítő tevékenységeknek. A közelmúltban fogtak hozzá az Orion Hi-Fi torony tápegység-transzformátorok gyártásá­hoz és az ELEKTRISZ Ipari Szövetkezet áramváltó és kimenő transzformátorok készítéséhez. Képünkön; Bari Lajosné áramváltót forraszt. Erdőst Agnes felvétele A HÉT HÍRE VILÁGOSSÁGOT © Az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága az épületfelújítások feltételeiről, a jogi bizottság a jog- propagandáról, a jogászképzésről, az egészségügyi és az ipari bizottság együttes ülése a gyógyszergyártásról és -ellátásról tanácskozott. © A szocialista országok peda­gógiai kutatóinak megbeszélésére került sor a főváros-: ban, a téma a fiatalok világnézeti nevelése voty. © A szocialista országok autóklubjainak négynapos konfe-» renciája zajlott le Budapesten. © A hét híre az is, hogy, Székesfehérvár volt a helyszíne az országos lakásvilá­gítási ankétnak. Szemüveget kényszerül hor­dani egyre több gyermek — panaszolják a megyében az iskolaorvosok, amiben persze nem kizárólag az játszik köz­re. mennyire fejletlenek a mesterséges fény teremtéséhez kapcsolódó feltételek és szo­kások, ám tagadhatatlan, ezek­nek is tetemes a része az okulárés fiatalok táborának gyarapodásában. Egy évtized alatt több mint a kétszeresére növekedett a megyében az egy háztartásra jutó villamosenergia-felhasz- nálás, ami igencsak örvende­tes. örvendetes, mert azt bi­zonyítja, egyre több a hasznos, munkát könnyítő. gyorsító háztartási gépi a szórakozást, kikapcsolódást, de művelődést is szolgáló híradástechnikai eszköz. Tíz esztendő alatt el­jutottunk oda, hogy például hűtőgépből, rádióból, televí­zióból a megyében élő aktiv keresők háztartásai kilencven és száz százalék közötti el­látottságot mutatnak. Ami szinte változatlan, amiben a legcsekélyebb a haladás, az a világítás! Családot látogató pedagógu­sok meghökkentő tapasztala­ta: a jó anyagi körülmények között élő, a ma kívánatos javakat nem nélkülöző csalá­dokban is — és itt az is szócs­kát nem lehet eléggé hang­súlyozni — ritkaságnak számít, ha a gyermeknek létezik egy külön helye a lakásban, ahol tanulhat, ahol a megvilágítás elfogadható, ahol a gyermek­nek' >nyugalma van. Ez vala­hogy nem ászt és nem szo­roz, ahogy az sem: a lakások java szűkölködik a fényben, ma is a csillár, azaz a szoba középDontjában elhelvezett világítóeszköz az uralkodó, itt- ott találni csak ún. helyi meg­világítást, azaz az íráshoz, ol­vasáshoz. kötéshez, horgolás­hoz. varráshoz, de akár a há­ziasszony konyhai munkájához közvetlen fényt szolgáltató lámoát. Szemünk világát drága kincsként kezelteti velünk a szólás. Elvben ki ne vélné ezt igaznak? A gyakorlatban azon­ban éppen arra fordítjuk a legkevesebb gondot, hogy vi­lágosság vegyen körül bennün­ket. A szakemberek pontos vizsgálatok alapján kidolgoz­ták azokat a mutatókat, ame^ lyek alapján megállapítható a különböző helyiségek, tevé­kenységek ún. megvilágítási igénye, tehát az a fényerő, amely nem sok és nem kevés, hanem éppen a szükséges. Nos, a vizsgálatok azt mutat­ják. hogy a megyében a ház­tartásoknak több mint a két­harmada ezeknek a határért tékeknek alatta marad, azaz nincs kellő világosság az ott­honokban, a különféle tévé-; kenységeknél. Furcsa takarékosság? Bizo-' nyára az is, bár csupán a lát-] szata a takarékosságnak, hi­szen ma az Egyesült Izzó termékek sorát kínálja — így a Superbalux izzókat, a ter­mészetes fényhez közelítő su­gárzású fénycsöveket —, ame» lyek áramfelvétele kisebb, mint a hagyományos égőké, a negyvenes, hatvanas körtéké, ám fénykibocsátása egyhar- maddal, felével jobb azoké- nál. Gond, hogy ezek a fény­források alig ismertek. Gond, hogy rendkívül szegényes azoknak a lakásvilágítási esz­közöknek a kínálata, választé­ka, amelyek valóban megfe­lelnek a korszerűség követel­ményének és némi esztétikai igényeket is kielégítenek« Gond, hogy aki világosságot akar. aki megfogadja az amúgy hasznos, okos tanácso­kat, térdig koptathatja a lá­bát — ezt bizonyítja általá­ban nemcsak a műszaki cik­kekkel kereskedő üzletek áru­készlete a megyében, hanem a kimondottan bútor- és lakás­felszerelési áruházaké, bol­toké is —, amíg olyan vilá­gítótesteket talál. amelyek harmonikusan illeszkednek a lakásbelsőhöz, a többi beren­dezési tárgyhoz. Hibás célpont lenne tehát kizárólag a családot, a la­kástulajdonost agitálni. te­remtsen világosságot, ne a szeme kárára takarékoskod­jon. Célpont kell hogy le­gyen az ipar, még előbb a lakberendezési tervezés és fej­lesztés sokrétű terepe is, mert amit az üzletekben látni, ta­lálni napjainkban, az nem a világosság melletti hírverés. Inkább bizonyos fajta sötét­ségnek, ködös tétovaságnak a tárgyi jele. Mészáros Ottó 1 étezésükről mindany- -*-1 nyian tudunk, hiszen találkozunk velük az alul­járókban, a szórakozóhe­lyek környékén és nem egy­szer a Kék fény című TV- adásban. Veszélyeztetett gyerekek, veszélyeztetett fiatalok. Az Állami Ifjúsági Bi­zottság tavaly dolgozta ki irányelveit a VI. ötéves tervidőszak ifjúságpolitikai feladatainak tervezéséhez. (Az ÁIB határozatát a Mi­nisztertanács 1980. július 21-i ülésén megerősítette.) A fiatalok társadalmi beil­leszkedésének zavarairól szóló fejezetben olvashat­juk: „A veszélyeztetett helyzetben levő fiatalok magas aránya várhatóan a VI. ötéves tervidőszak egyik legfontosabb problémája”. Magas arány? A gyám­hatóságok és az oktatási in­tézmények mintegy 100 ezer gyermeket és fiatalt tarta­nak számon veszélyeztetett­ként, de háromszor több fia­talkorúval kell évente fog­lalkozniuk. A reprezentatív felméré­sek tanulságai egybevágnak személyes tapasztalataink­kal. A veszélyeztetett hely­zetért körülbelül ötven szá­zalékban a környezet, a Együttes felelősségünk a veszélyeztetettekért szétbomlott család a felelős. Szétbomlott család az is, amelyben a szülők ugyan nem váltak el, de képtele­nek, nem alkalmasak fel­adataik ellátására, nem tudnak családként funkcio­nálni. Az okok közül má­sodik helyen az anyagiak (csaknem huszonöt száza­lékkal), harmadikon a ma­gatartás, a nehezen nevel­hetőség áll (húsz százalék­kal). Lehet-e segíteni a fiatal­korúnak, ha éppen családja veszélyezteti? A segítés egyik lehetséges formája: kiemelésük a rossz környe­zetből. Magyarán: állami gondozásba vételük, kollé­giumban, munkásszálláson való elhelyezésük, aminek persze következményeik is vannak: a gyermek nevelé­sének költségei az államra hárulnak. Ráadásul ez a kiemelés — különösen gyer­mekek esetében — minden­képpen újabb hátrányt te­remt; a „kiemelt" gyerekek a család hiányát sínylik meg. A másik, az igazán kívánatos forma: a család megváltoztatása. Rendsze­res ellenőrzéssel, a deviáns magatartáshoz vezető okok — alkoholizmus, munkake­rülő életmód, stb. — felszá­molásával. A megoldást sürgeti, hogy a veszélyeztetett helyzetből „gyakran vezet út a bűnö­zés, a züllöttség, az ideg- és elmebetegségek, a káros szenvedélyek, az öngyilkos­ság, vagy a súlyosabb jel­lemzavarok felé” (az idézet az ÁIB már említett hatá­rozatából való.) Évente több mint hatezer fiatalkorú kö­vet el bűncselekményt. Az­az veszélyeztetettből máso­kat veszélyeztetővé válik. A többiek „csak” lelkileg sé­rülnek, „csak” nehezen megszüntethető hátránnyal kezdik életüket, „csak” az átlagosnál is bonyolultabbá teszik a pedagógusok mun­káját, s kellő iskolázottság; szakmai képzettség híján behatárolt a pályaválasz­tásuk. A veszélyeztetettség meg­előzése, okainak megszün­tetése alapvetően állami feladat, ugyanakkor társa­dalompolitikai ügy. Az idő­ben érkező segítség tragé­diákat előzhet meg. Segít­hetnek a munkahelyi kol­lektívák és a társadalmi szervezetek. És persze az érdekeltek is. hiszen túl a gyerekkoron, bármilyenek is a körülmények, bizonyos mértékben mindenki felelős alakulásáért. A kamaszko­rúakhoz eljutnak például a KISZ-szervezetek, a kato­nai szolgálatukat töltő, ko­rábban nehezen beilleszke­dő fiatalok nevelése, „jó út­ra térítése” a katonatársak, parancsnokok feladata is. ólunk is szó van, a mi ■Ll érdekeinkről is szó van. A veszélyeztetett hely­zetűek, a lehetséges veszé­lyeztetők elöl, tetteik, ma­gatartásuk következményei elől nem zárkózhatunk el. Más szóval el kell fogad­nunk, mert így igaz, hogy „a veszélyeztetett fiatalok­kal társadalmi beilleszke­désük zavarainak csökken­tése, a hátrányos helyzetek újratermelődésének meg­akadályozása érdekében ki­emelten kell foglalkozni”. M. D.

Next

/
Thumbnails
Contents