Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-28 / 279. szám

/ 1981. NOVEMBER 28., SZOMBAT uzcxrt •ml Kjíimm Fogyasztok tanácsa Érdekeinket védi Tegnap Kállai Gyula elnök­letével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A Parlament Vadásztermében rendezett tanácskozáson első­ként Szentistványi Gyuláné, a HNF OT titkára tájékoztatta a testületet a VII. népfront- kongresszus óta végzett mun­káról, s előterjesztette a moz­galom jövő évi cselekvési programjára vonatkozó javas­latot, melyet a testület elfoga­dott. Ezután két új társadal­mi testület: a fogyasztók ta­nácsa és a balesetvédelmi munkabizottság megalakulásá­ról határozott. S. Hegedűs László, a HNF OT titkára előterjesztésében kiemelte: a fogyasztók taná­csa létrehozásának az a célja, hogy a vásárlók, a szolgálta­tások megrendelői — szinte valamennyiünk — érdekeinek védelme a már meglevő jog­szabályi garanciák, s az ezt szolgáló hatóságok mellett ha­tékony társadalmi támaszt kapjon. A társadalmi balesetvédelmi munkabizottság megalakításá­nak szükségességét indokolva S. Hegedűs László elmondotta: amíg az utóbbi években sike­rült megfékezni az üzemi és a közúti balesetek számának növekedését, az otthon, a ház környékén történő sérülések aránya gyors ütemben emel­kedett. Az új testület célja elsősorban a megelőzés, a le­hetséges balesetforrások fel­tárása lesz, Kevés a jé kezdeményezés Rehabilitáció kérdőjelekkel Kevés a kezdeményezés, az ösztönzés, a színvonalasabb foglalkozási rehabilitáció meg­teremtésére — hangzott el a megállapítás tegnap délelőtt a SZOT székházában, a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsának ülésén, melyen részt vett dr':1 Csehák Judit, a SZOT titkára és dr. Olajos Mihály, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője is. Az SZMT-ülés napirendjén Szere­pelt a rehabilitáció megyei ta­pasztalatainak elemzése, s a további feladatok. — Rohamosan megnöveke­dett hazánkban, így megyénk­ben is azoknak a száma, akik idő előtt rokkant nyugállo­mányba kerülnek — mondotta Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese, a napirend egyik előadója —, s ez a tény már önmagában meghatároz­za feladatainkat. Mint köztudott, a > megvál­tozott munkaképességűek be­vonása a termelőmunkába, össztársadalmi érdek. S míg korábban főként a rokkantak esetében csupán a létbizton­ság megteremtése volt a cél, az 1/1967. MüM-EüM-PM. szá­mú rendelet életbelépése óta ennél sokkal többet kívánunk tenni — mondta a megyei ta­nács elnökhelyettese. S annak ellenére, hogy a megyében jó példa is akad — így például a Híradástechnikai Vállalatnál Vácott, a Papír­ipari Vállalatnál Szentendrén, a Csepel Autógyárban, a Ma­gyar Gördülő- és Csapágymű­vek diósdi gyárában —, mégis a negatív tapasztalatok bi­zonysága az, hogy a munkál­tatók egy része ezt a kérdést nem kezeli súlyának megfe­lelően. E tapasztalatokat erősítette meg Fodor László, az SZMT titkára is, aki — joggal —, kritikusan szólt a rehabilitá­ció nehézségeiről. Mint mon­dotta, az irányítás, a szerve­Gyógyszerek és gyártóik A gyógyszerellátás az egészségügy egyik lé­nyeges — és sajátos feladata. Időről időre szin­te meghatározóan béfolyá- solja a gyógyító munka színvonalát, hatását, ezzel az emberek egészségének, munkaképességének alaku­lását, tehát bátran mond­hatjuk, hogy társadalompo­litikai, illetve gazdaságpo­litikai jelentőségűek. A korszerű gyógyításban az alapvető feltételek egyike, hogy mindig elérhető le­gyen a megfelelő választé­kú és minőségű gyógyszer, s mindig ott legyen kapha­tó, ahol éppen szükséges. Hazánkban az általános terápiás gyógyszerszükség­let kielégítése lényegében öt gyógyszergyáron nyug­szik. Ezen gyárak termék- választéka állja a nemzet­közi összehasonlítást, még­sem elegendő maradéktala­nul a gyógyítás igényeinek kielégítésére. Nagyon idő­szerű volt az országgyűlés egészségügyi és szociális, illetve ipari bizottságának elhatározása, hogy együttes ülésen vizsgálja meg a gyógyszerellátás, s a gyógy­szergyártás problémáit. S hogy valóban az egész tár­sadalmat érintő dolgokról van szó. az is igazolja, hogy a szokásosnál több képvi­selő volt jelen meghívott­ként. Pest megyéből pél­dául Antal Imre (19. vk.), Fetter Gyula (23. vk.), egyez­tette álláspontját dr. Vá­mos Mariettával■ (Pest m. 5. vk.), az egészségügyi, Horváth Lászlóval (Pest m. 20. vk.), az ipari bizottság tagjával, az ülés. megkezdé­se előtti percekben. Miről folyt a szó? Csak röviden: nem ritkán olyan gyógyszerek nincsenek, amelyeknek szedése például az idős emberek számára az életet jelentik: gyakorta éppen ezek a szerek igen drágák, a nyugdíjból nehéz havonta 60—100 forintot rendszeresen erre költeni; ' bizonyos gyegyszercsoport térítési díja nevetségesen alacsony, pazaroljuk is rendesen; ez a lakosság ko­rántsem olyan beteg, amennyi és amilyen gyógy­szert az orvosok felírnak, s amit ki is váltunk; kevés a gyógyszerész; bizonyos gyógyszerek kiadását bo­nyolult adminisztrációhoz kötik. am! elvileg helyes, de a gyakorlatban néha nagy gondokat okoz — és így to- v*ább. Ezek a gondolatok a bi­zottsági ülés vitájában is hangot kaptak. A meghí­vottak között dr. Zádor András, a Pest megyei Ta­nács egészségügyi osztályá­nak vezetője elmondta, hogy egynéhány gyógyszer- fajtából — melyből a hazai gyárak jelenlegi kapacitá­sának korlátái miatt nem lehet többet előállítani — nagyobb mennyiséget kel­lene importálni, s megem­lítette, hogy-a gyógyszeré­szeket jogszabályban kelle­ne fölhatalmazni: az esetle­gesen hiányzó gyógyszerek helyett azonnal kiadhassa­nak mást, ami a recepten szereplőt megfelelően he­lyettesíti. Ismertette a me­gyei példát: a Pest megyei Gyógyszertári Központ la­boratóriumában szorult helyzetben — a meglevő alapanyagokból — tablet- tázni tudnak bizonyos alap­vető készítményeket, teszem azt influenzajárvány esetén. A gyógyszertárak és a körzeti orvosok közötti köl­csönös információcseréről beszélt dr. Vámos Marietta, aztán érintett egy ugyan­csak égető problémát: nem elég, hogy kevés a gyógy­szerész, egyre kevesebb a gyógyszertári asszisztens is. Miért? A patikában kevés a fizetés. A községekben még meglehetősen vonzó a mun­kakör: csöndes laborató­rium, tisztaság, hófehér kö­peny. Ennek ellenére az asz- szisztensek örömmel kap­nak a lehetőségen, ha vala­mely kutatóintézeti labor­ban álláshoz juthatnak. Ez viszont a képzés színvona­lának elismerésére késztet bennünket. M indenesetre mindenki egyetértett abban, hogy a hazai gyógy­szergyárak feladata első­sorban a hazai lakosság el­látása. S a hiányok? A gyógyszergyártás — mint ipar — szempontjából mondjuk fél százalék mí­nusz elenyésző. Ám az egész­ségügy oldaláról nézve ez a tétel valahol száz száza­lék lehet. És lehet, hogy ez a száz százalék egy vagy több emberi élet. Mind­ezeknek figyelembevételé­vel tárgyaltak tegnap az Országházban orvosok, gyógyszerészek és az ipar szószólói: országgyűlési képviselők felelős vezetők partnereiként. E tárgyalást minden bizonnyal a gyógy­szerellátás javításának meg­oldása követi Bálint Ibolya növénytermesztési idényben, emiatt a termelők bővebben öntöztek. Az öntözés iránt megnöve­kedett érdeklődést jelzi az is^ hogy a gazdaságok egész sor új telep beruházási munkáihoz láttak hozzá. Több gazdaság­ban nagyszabású rekonstruk­ciót valósítanak meg. A mun­kákhoz egyes üzemek közpon­ti támogatást kaptak, ezzel egészítették ki a szűkösebb helyi fejlesztési lehetőségeket. Az országban többfelé dol­goznak öntöizőtelep-fejlesztési beruházásokon. A dánsz'ent- miklósi gazdaságban 800 hek­táron a legkorszerűbb csöpög- tetős öntözésre rendezkednek be. Ez a gazdaság almát ter­meszt jó eredménnyel, és a víz teljes hasznosításával. zés, az ellenőrzés ma még igen sok kérdőjelet hagy ma­ga után. De nem kielégítő a vállalatok és a tanácsok kap­csolata sem. De ugyanígy ön­magunk tevékenységét vizs­gálva, azt is elmondhatjuk — hangsúlyozta Fodor László —, hogy a csökkent munkaképes- ségűekről történő gondoskodás a szakszervezet munkájában sem kapott kellő figyelmet. A hiányosságok okát legfő­képpen abban látjuk — mon­dotta az SZMT titkára —, hogy a rendeletek végrehajtá­sához nincs meg a szükséges gazdasági-pénzügyi feltétel. A rehabilitációs rendelet valóraváltásában a zökkenők gyakran abból adódnak, hogy a végrehajtás során nem ér­vényesül kellőképpen az ál­lami fegyelem, s hiányzik az összehangolt tevékenység is. A hiányosságok kiküszöbö­lésére született meg a Szak- szervezetek Pest megyei Taná­csának állásfoglalása, melyet a SZOT-titkárság elé terjeszt a rehabilitáció korszerűsítésé­re, jobbá tételére szorgalmaz­za az iletékes állami szervek­nél az újraszabályozást. Mind­ezt azért, hogy a csökkent munkaképességűek munkába állítása, foglalkoztatása meg­feleljen a mai követelmények­nek. A vitában részt vevők — így a KPVDSZ megyei bizott­ságától Süveg Józsefné, Kéke­si István, a DHV szb-titkára, dr. Fieszl Borbála, Faragó Ag­nes, a váci Vízmű szb-titkára Sarkadi János, a Csepel Au­tógyár szb-titkára és még jó néhányan — saját tapasztala­taikkal, javaslataikkal egészí­tették ki az állásfoglalást. Fo­dor László titkár, végezetül arról beszélt, hogy a szakszer­vezetre is nagyobb feladat há­rul, ha maradéktalanul való- raváltják a megyei' rehabilitá­ciós feladatokat. Az SZMT- ülés a kiegészítésekkel együtt elfogadta a tapasztalatok ösz- ázegzését. Sz. M. Dermesztő ventillátor A Klíma Ipari Szövetkezet szentmártonkátai üzemében az idén csaknem 100 mennyezetre szerelhető hűtőberendezést ké­szítenek. Egy géppel 130 négyzetméternyi terület hűthető. A képen: Kálmán István és Révész Ferenc a ventillátor szerke­zetét illeszti helyére. Barcza Zsolt felvétele Kezdeményező szövetkezet Kinek jó, miért jó? Gazdasági munkaközösség, kis szövetkezet, szakcsoport, leányvállalat, kisvállalat... Rövid idő alatt mindennapi beszédtémánkká lettek, ismer­kedünk a fogalmak * között rejlő tartalommal, s azzal, mi­képpen indulhatnak útjukra ezek a kis vállalkozások, mi­lyen eredménnyel, haszonnal tevékenykedhetnek gazdasági életünkben... Mérlegelés u tán Megbolydult a közvélemény a kis vállalkozások kapcsán, sokan fontolgatják, mi lenne, ha ... Ha megpróbálnák akár főállásban, akár munkaidőn túl képességüket, szellemi és anyagi tőkéjüket kamatoztat­Kemencén példát mutatnak Százezrek sportja lehetne Százezrek, sőt becslések sze­rint milliók tömegsportja le­hetne a sízés. Friss levegő, testmozgás, hegyi túra. Ráadá­sul, ha sikerülne megteremte­ni a sporthoz szükséges mini­mális feltételeket, a hazai tu­rizmus, a határokon belüli idegenforgalom is fellendül­hetne. Ez a véleménye Holé- czy Tibornak, az Országos Sí­szövetség főtitkárának, s ugyanezt gondoljuk mi is. A Tátrában sem drágább A Pilis, a Börzsöny, a Bu­dai-hegység néhány lejtője ki­válóan megfelelne sízésre, szánkózásra. Sokan ugyan azt vallják, hogy nálunk rövid a tél, néha csak hetakig tart a fehér évszak, de a technika jejlődése már régen felülke­rekedett ezen az állásponton. Egyelőre azonban csak több százezer forintért, devizában fizetve lehet hófejlesztő gépet kapni. Ugyanezt viszont hazai és meglévő részegységekből lényegesen olcsóbban is elő le­hetne állítani. S ha a hőmérő higanyszála a nulla fok alá süllyedne, máris meglenne a sportolásra alkalmas terep. Most azonban csak azzal számolhat télen a turista, ami már rendelkezésünkre áll. Á legismertebb pálya Dobogókőn található, de ezt a Síszövetség főtitkára is csak gyakorlott és bátor. sportolóknak ajánlja, oly meredek. Autóval ugyan könnyen megközelíthető, de nincs a környéken olcsó szál­láslehetőség. Igaz, a szomszéd­ban van a Nimród Hotel, de semmivel sem drágább egy hétvégét a téli sportok szem­pontiából kitűnően felszerelt Tátrában tölteni, mint itt. Dicsérhetnénk a terület gazdáját, a Pilisi Állami Park­erdőgazdaságot, hogy Szent­endre környékén a lajosforrá- si turistaház szomszédságá­ban is hozzákezdett egy sípá­lya építéséhez. Csakhogy va­lamilyen oknál fogva a terü­letelőkészítés nem fejeződött be, a tuskókat nem ásták ki a földből, s így a pálya hasz­nálhatatlan. Ha minden igaz, idén már sokaknak nyújthat kellemes kikapcsolódást a visegrádi le- siklóhely. Tavaly már felsze­relték a felvonót is, de rossz helyre, a napos déli oldalra, csoda-e, hogy nem látták túl sok hasznát. Kihasználatlan lehetőségek sokaságáról nevezetes a Bör­zsöny. Itt van az ország talán legjobb klimatikus viszonyok­kal rendelkező terepe: Nagy- hideghegy. Korábban havazik, később olvad Korábban esik hó, mint máshol, és sokkal később ol­vad el. A közlekedés egyelőre azonban meglehetősen nehéz­kes. Kismarosig vonattal kell utazni, onnan kis vasúttal K- rályrétig, s akinek nincs mo­torizált járműve, még vagy tíz kilométert gyalogolhat a vég­célig. Az egyetlen sílift,, végképp felmondta a szolgálatot, ide­iglenesen egy kis teljesítményű bolgár felvonó helyettesíti — nem sok sikerrel. A Közép- dunavölgyi Intéző Bizottság hozzájárulásával jövőre 2 mil­lió forintért, egy francia li- cenc alapján gyártott cseh­szlovák szerkezetet szándékoz­nak vásárolni. Ennek egy ré­szét, hozzávetőlegesen 15 ezer dollárt, kemény valutában kell kifizetni, s ez útiát állhatja a megoldásnak. Mindenképpen tény. hogy az ország legígére­tesebb sí terepét idén sem si­kerül megfelelően hasznosíta­ni. S nemcsak a sífelvonó miatt, hanem azért is, mert nagyon kevés a szálláshely. Csak magukra számíthattak Mindenki számára például szolgálhat, hogy azok, akiknek nem is lenne igazán dolga, mennyit tesz'nek a téli turiz­mus fejlesztéséért, a Börzsöny másik csücskében Kemencén. Igaz, tudomásul vették, hogy ha akarnak valamit ez ügy­ben csak magukra számíthat­nak. Csehszlovákiából szerez­tek felvonót, a lesiklásra al­kalmas terepet megtisztították a fáktól. Sokat segítettek tár­sadalmi munkában a környék üzemei és szövetkezetei, most mégis úgy tűnik, hogy nem tudnak vendégeket fogadni, a téli hónapokbán. A munkákból már csak a tüskök kiemelése van hátra, de az eddig használt* erőgép elromlott, s újat már senkitől sem kapnak. Ügy hisszük, több támogatást érdemelnének az ilyen kezdeményezések. A ke- menceiek egyébként úgy ter­vezik, hogy úttörőtáborukat té- liesítik, s így vendégek elhe­lyezéséről is gondoskodni tud-, nak. Egyelőre még nem is­mert, hogy milyen forrásból, de hófejlesztő gépet is szeret­nének vásárolni. Az utóbbi években egyre több szó esik az egészséges életmódról, a tömegsportról.' Nem tagadhatjuk, történt egy, és más ez ügyben, de a téli sport még most is mostoha- gyerek. Jó lenne, ha néhány intézmény és szervezet úgy gondolná ezután: e százezre­ket. kedvező esetben milliókat érintő ügyben akad tenni­valója. Cs. A. ni. Nemcsak az egyének, ha­nem a vállalatok, a termelő- szövetkezetek, az állami gaz­daságok házatáján is megkez­dődött a mérlegelés^ mit lehet­ne tenni, miképpen lehetne ki­használni a rendelet adta le­hetőségeket a jobb, az eredmé­nyesebb gazdálkodás érdeké­ben. Így tettek az alsónémedi Közös Üt Szakszövetkezetben is, s a mérlegelés eredménye az lett, hogy felajánlották a szolgáltató üzemág dolgozói­nak : alakítsanak szakcsopor­tot, amelyben munkaidő után is tevékenykedhetnének, s a többletinunka eredményekéül, keresetük is több , lehetne ... Amikor Illés György, a szak- szövetkezet elnöke ismertette az üzemág vezetőivel, a részle­gek irányítóival ezt a lehető­séget, nem véletlenül került a téma középpontjába az alábbi két kérdés: kinek jó, miért jó, ha megkezdi tevékenységét a szakcsoport? — Azt mondhatnám — min­denkinek — foglalja össze tö­mören véleményét Illés György. Ügy képzeljük, a szer­vezetten, szakszerűen, felelős­séggel munkálkodó szakcso­port tagjai, a szövetkezet, s a szolgáltatásokat igénybe vevők is csak nyerhetnek a vállalko­záson. Ebben az üzemágban különösen nagy az igény a több munkára, a nagyobb ke­resetre. A bérszínvonal miatt ezt túlórával aligha elégíthet­jük ki, a szakcsoportban vi­szont a takarítók, a csomago­lok, de főként az építőipari dolgozók a munkaidőn túli te­vékenységgel magasabb kere­sethez is juthatnak. Szeret­nénk, ha ez a vállalkozás hár­mas haszonnal járna, a nép­gazdaság számára fontos mun­ka a doglozónak jövedelmező lenne, de a közös gazdaság sem fizetne rá az üzletre ... Szolgáltató üzemág A fővárosi székhelyű üzem­ágban mintegy 50—100 dolgo­zót érint a felkínált lehetőség. Természetesen sok még a nyi­tott kérdés: mennyi legyen a vállalkozó kedvűek anyagi hozzájárulása a szakcsoport működéséhez, miképpen tud­ják majd ellenőrizni azt, hogy becsületesen, a munkaidőben, s azon túl is egyforma lelke­sedéssel, vállalkozó kedvvel dolgoznak-e az érintettek, s a nagyobb kereseti lehetőséggel kecsegtető munkákat nem utalják-e a szakcsoport hatás­körébe? Megválaszolásra váró fontos kérdések, de a megnyugtató feleletet csak a szakcsoport in­dulása után kaphatjuk meg. A munkahelyi vezetők körében tetszést aratott kezdeményezés sikere végül is azon múlik, él­nek-e a szakszövetkezet által felkínált lehetőséggel azok, akiknek érdekében született: a szolgáltató üzemág dolgozói.., G. M. Leálltak a mezőgazdasági ] öntözőtelepek, véget ért az idei szezon. A csapadékaHátás távolról sem volt egyenletes a I Csöpög tetős rendszer Dánszentmiklóson Mesterséges esek után

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents