Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-27 / 278. szám
G toÖ L LÖI Otíliát} A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM. 278. SZÁM 1981. NOVEMBER 27., PÉNTEK •• Összevont taggyűlés Meghatározták a tennivalókat Mózer István ágazatvezető, a galgamácsai tsz-községl pártvezetőség összevont taggyűlés első hozzászólója néhány termelési eredményüket összehasonlította a megyei átlagszámokkal, ezzel mintegy kijelölve gazdaságuk helyét a többi termelőszövetkezet között. Itt azonban nem sokat időzött, fontosabbnak vélte azt taglalni, miként dolgozhatnak még jobban. Hangsúlyozta a takarékos gazdálkodás fontosságát kiemelve, hogy a mai körülmények között minden százaléknyi előrelépésnek azért is nagy az értéke, mert nem könnyen érhető el. A konkrét teendőkre sorolta a példákat, így a nagy tömbökben történő növénytermesztés vagy az energiatakarékos talajművelés előnyeit. Kiterjedtebb gazdaság Az ágazatvezető a szó szoros értelmében ott folytatta, ahol Nyíry Tibor, a pártvezetőség titkára abbahagyta, ugyanolyan megközelítésben, hasonló gondolatmenettel és felfogásban. A beszámolón végigvonult az a törekvés, hogy az eredmények mellett a hiányosságok és a megoldandó feladatok felsorakoztatása révén hű képet kapjanak a pártszervezet tagjai, tükröződjön erőfeszítéseik értéke, ugyanakkor érzékeltesse képességeiket a még nagyobb teljesítményre. Nem akármilyen év volt az 1981-es a gazdaság életében. A legutóbbi beszámoló taggyűlés óta fontos esemény zajlott le: egyesült a galgamácsai és az ikladi termelőszövetkezet. Ez a tény sok tekintetben más és nagyobb feladatok elé állította a pártvezetőséget s az alapszervezetek tagságát egyaránt. Úrrá kellett lenni az ilyenkor szokásos, az egyéni és csoportérdekek vélt vagy valódi ütközésein, a személyi sérelmeken, a múltat megszépítő sóhajtozásokon. S ami a jövő szempontjából a legfontosabb, nagyobb méretekben gondolkozni, megalapozni a kiterjedtebb gazdaság további eredményes munkáját A taggyűlés szünetében a termelőszövetkezet elnöke arról beszélt az egyik kis csoport közepén, hogy az őszi időjárás akkor sem lehetett volna jobb, ha ők maguk írhatják elő alakulását. A nap akkor sütött amikor várták, az eső akkor esett, amikor szükség volt rá. Ügy tudjuk, nagy panasz év közben sem lehetett az időre. Az eredmények nem is maradtak el. A növénytermesztési ágazat hozamai lényegesen javultak. Kukoricából 48 mázsá- nyit terveztek hektáronként, ezzel szemben 58-at takarítottak be. Búzából a remélt 38 mázsa helyett több mint 39 került a magtárakba. Aiapvető dolgok Hogy jövőre hogyan segíti vagy hátráltatja az időjárás a növénytermesztők munkáját, azt nem tudhatjuk, nem is befolyásolhatjuk. Annál inkább javítható az ágazatban dolgozók tevékenysége. A beszámoló erre is kitért. Megállapítva, a növényvédelem szolgálatában jó képességű szakemberek állnak, ennek ellenére előfordult, hogy az alapvető dolgokat, így a gyomirtást nem végezték el, pedig az anyagi és technikai feltételek megvoltak. Előfordultak balfogások más ágazatban is. Még az egyesülés előkészítésének idején az alap- tevékenységen kívüli ágazat néhány egysége olyan téves információt adott, melyeknek elfogadása rossz hatással lett volna az egész szövetkezet anyagi helyzetére. Idejekorán észrevették, ennek is köszönhetően érték el, hogy az üzemek kevesebb veszteség- forrással dolgoztak. Azokat a munkahelyeket, ahol azonos terméket állítottak elő, avagy ugyanannak a cégnek szállítottak, összevonták. Csupán ketten Ez sem csak műszaki és szervezeti intézkedés volt, hanem gondos közgazdasági elemzés és alapos személyzeti munka előzte meg. Nyilván ezért is szerepelt az összevont taggyűlésnek készült beszámolóban, példájaként annak, miként lehet úgynevezett kényes kérdéseket közmegelégedésre megoldani. Az intézkedések nyomán egyetlen panasz sem hangzott el. Galgamácsán tsz-községi pártszervezet működik, s noha a vezetőségnek egyetlen tanács a partnere, Vácegres és Váckisújfalu társközség, e tényből inkább több feladat következik. Még ha a társközségek kicsik is, mégiscsak három faluról van szó. A beszámoló természetesen a községi dolgokról is bőven szólt. Súlyának megfelelően tért ki a pártmunka egyéb területeire. Például az alapszervezetek életére. Munkájukban fejlődés tapasztalható, noha a taggyűlések aktivitása változatlanul nem kielégítő. Ugyanez vonatkozik az összevont taggyűlésre is, hiszen az említett Mózer Istvánon kívül csupán ketten kértek szót. A tényből következik a feladat, ahogyan minden hiányosság feltárásából. A pártvezetőség ennek tudatában van, hiszen mint a bevezetőben említettük, valamennyi területen az eredmények, a gyengeségek és a teendők leírása jellemezte a beszámolót. A tennivalók kijelölése az újabb eredmény első feltétele. K. P. Mai ünnepség A mozgalom múltja, jelene Beszélgetés Bárdos István városi úttörőelnökkel Különleges visszaemlékezés, ünnepség színhelye lesz ma a gödöllői művelődési központ színházterme, de a jelző nem a témára, hanem a formára vonatkozik. Az úttörőmozgalom megalakulásának 35. évfordulója adta az apropót ahhoz, hogy a résztvevők visszaemlékezzenek a kezdetekre, az eltelt 35 év eseményeire. Ezzel kapcsolatban kértük meg Bárdos István városi úttörőelnököt, hogy még az ünnepség előtt beszéljen az eseményhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókról. Elsők között — Az idén különböző időpontokban kaptunk hírt jubileumi megemlékezésekről. Mi az oka ennek? — Igaz, hogy pontos dátumok is kikövezik az úttörő- mozgalom megalakulásának, fejlődésének útját, de nem lenne helyes, ha a folyamatot egy rögzített időponthoz kötnénk. Hiszen az MKP 1945-ös határozata után 1946-ban kezdődött szervezés több olyan fázison ment keresztül, amelyről külön-külön is meg lehetne emlékezni. A mi ünnepségünk viszont így egybeesik az úttörőelnökség megalakításának 10 éves jubileumával is. ezért a visszatekintés még alaposabb lehet. — Mikor született meg a mozgalom Gödöllőn? — Az 1946-ban alakult gyermekbarát csapatok először június 2-án tartottak seregszemlét a fővárosban, s tulajdonképpen ezt a dátumot tartjuk az úttörőmozgalom születésnapjának. A gödöllőiek is gyorsan csatlakoztak a mozJó együttműködés Megerősödött az Elektroszilas Ahogy közeledik az év vége, egyre gyakrabban kapunk híreket az ilyenkor szokásos beszámolókról, összesítésekről. Legutóbb a kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezetben részesei lehettünk egy ilyen számvetésnek, amelyen az Elektroszilas gazdasági társulás elmúlt kilenc hónapi tevékenységéről volt szó. Elöljáróban annyit, hogy ez az együttműködés, amelyben részt vesz a nógrádmegyeri Petőfi és a tarnaleleszi Egyetértés termelőszövetkezet, jó példája annak, hogy miként segítheti az ilyen tevékenységben tapasztalt, erősebb közös gazdaság, esetünkben a Szilas- menti, a kedvezőtlen adottságú kisebbeket Telefonhangosító, autóőrző A GT vezetője, Schaffer Péter elmondta, hogy az Elektroszilas terveiben különböző antennaerősítők, OIRT—CCIR konverterek, közösítő szűrők gyártása szerepelt. A társasági szerződésben rögzített gyártmányok közül azonban a televíziós antennáké nem valósulhatott meg, mert elhúzódtak az engedélyezési és szerződéskötési eljárások. Ez pedig 6 millió forintnyi árbevételi kiesést okozott. Megkezdődött viszont a személyhívók gyártásának előkészítése. Űj gyártmányt jelent majd a t elefonhangosító, amelypek szériában való előállítását, egyelőre kis tételekben még az idén elkezdik. Hasonlóan a modulrendszerű nagy teljesítményű antennaerősítőkhöz. Fejlesztési terveik között szerepel az autóörző, riasztó berendezés, s ennek lakásokban is alkalmazható változata. 1982-ben kezdődhet meg, a gyártási jog megszerzése után, a 0,125 wattos CB-rádiók, vagyis adóvevők és a hálózati zavarszűrő adapterek előállítása. Bővül az üzem Az Elektroszilasnak Budapesten és Tarnaleleszen is van üzeme. A fővárosi műhely azonban szűkös, ami a létszám -növekedésnek, a termelés fokozásának is akadálya. Az értékeléshez sokan szól- I tak hozzá az érdekeltek közül. Kovács Gyula, a tarnaleleszi termelőszövetkezet elnöke újólag megerősítette, hogy szívesen vesznek részt a közös munkában, amelyben továbbra is nagy fantáziát látnak. Lele- szen van elég munkaerő, s már folyik az üzem bővítése. Jó a kapcsolat a Szilasmenti és az Egyetértés között, s az örvendetes, hogy. megfelelő az érdeklődés a termékek iránt. Azt, hogy miből mennyit termeljenek, a piac fogja eldönteni. Igyekezni kell Ehhez kapcsolódott Simon Krisztina, a Szilasmenti főkönyvelője is, aki arról a köz- gazdasági környezetről is szólt a többi között, amelyben a GT működik. Fábián Ferenc, a Szilasmenti elnökhelyettese viszont azokról a jelenségekről beszélt, amelyek ma még akadályozói a még jövedelmezőbb munkának. Így például gyorsítani kell az egyes termékek átfutási idejét, mert előfordulhat, hogy közben mások korszerűbb, jobban eladható termékekkel jelentkeznek. A tanácskozáson szóba került az is, hogy a Tarnaleleszen bővítendő üzemcsarnokba a kerepestarcsaiak szerszámkészítői szállíthatnának szerszámokat, összességében a gazdasági társulás eredményesebb tevékenységét szolgálta a megbeszélés, amelyen előre mutató határozatokat hoztak. Cs. J. Négy megyében Sikeres kozremukodes A gödöllői székhelyű Középmagyarországi Mesterséges Termékenyítő Főállomás négy megye — Pest, Nógrád, Szolnok és Heves — mezőgazdasági nagyüzemeit, állattenyésztését segíti. Munkája révén, a megyében egy év alatt hét százalékkal javult a sertések fialási eredménye a termelő- szövetkezetekben. Rádiótelefon Ma alakuló gyűlés Az utóbbi években hazánkban is elterjedőben a CB-rá- diótelefon. A CB városi sáv, mint ahogyan elnevezése is mutatja, elsősorban kis távolságon belüli használatra kiváló. Hatósugara 30 kilométerig is megfelel. Pótolja a telefont, sőt gyorsabb kapcsolatot teremthet két partner között. A legkülönbözőbb helyzetben, például mozgásban, hegyek között, kirándulások alkalmával, gépkocsiba szerelve, műszaki dolgok megbeszélésére éppúgy, mint segélykérésre alkalmas. Gödöllőn is kezd teret hódítani, előnyét mind többen ismerik fel. Ma már 15—18-an vannak azok, akik rendelkeznek különböző típusú adó-vevő készülékkel. A környező községekben is elterjedőben van a CB. A készülék használata engedélyhez van kötve és azonkívül, hogy szórakozást nyújt, hasznos szolgálatot tehet' például segélynyújtás, illetve segélykérés esetén. Egyszerre többen is bekapcsolódhatnak az adásvételbe, így valóságos klubösszejövetel alakulhat ki az éter hullámain keresztül. Egyik vasárnap délelőtt magunk is meggyőződhetünk a rádiótelefon használatáról, működéséről. Becsei Miklósnál, a művelődési központban alakuló rádiósklub vezetőjénél egy zsebben elférő készülék pihent a szobaasztalon. Becsei bekapcsolta a készüléket, majd különböző számokat mondott a kézimikrofonba, s hamarosan igazi terefere alakult ki. Az éteren keresztül azzal búcsúztak a beszélgetők, hogy november 27-én este 6 órakor találkoznak a művelődési központban a rádiósok klubjának alakuló gyűlésén. Becsei Miklós elmondta, hogy minden érdeklődőt szeretettel várnak, azokat is, akik ma még nem rendelkeznek készülékkel. Csiba József galomhoz s az itt szervezett, gazdag programmal rendelkező gyermekbarát csoportból 1948 novemberében alakultak meg az első, mai értelemben vett úttörőcsapatok. — Kutatásainkban még sok a felderítetlen terület, de annyi bizonyos, hogy az első csapatvezetők között ott volt Akácz János, Lencsés Rezső, Marton Sára, Török Magda, illetve Akácz János né, Gergely Péter és dr. Kecskeméti Miklósné, akik ma is aktívak. — Mi a célja az ünnepségnek? — A visszaemlékezésen kívül bevallottan az, hogy további kutatómunkára ösztönözzük az egykori és a mai úttörőket. Ezért is adjuk közre a gödöllői mozgalom cím- ’szavas eseménynaptárát, illetve az 1947—51 közötti időszak eddig felderített részletes történetét. — Ezt a célt szolgálják a hozzászólások is, amelyekben az egykori és a mai úttörővezetők a megalakulás körülményeiről, s az eltelt 35 esztendő legjelentősebb eseményeiről beszélnek. Mint amilyen például az első úttörőolimpia- győztes gödöllői labdarúgócsapat nagyszerű sikere, vagy a balatonlellei tábor építése volt. — Hogyan változott a város úttörőmozgalma az elmúlt évtizedekben? Öt csapatban — Kutatásaink alapján azt állapítottuk meg, hogy kezdetben három úttörőcsapat volt. Ma öt van: Bartók Béla, Erkel Ferenc, Gábor Áron, Petőfi Sándor és Török Ignác nevét viselik. Az öt csapatban J ezer 280 kisdobos és úttörő, valamint 314 úttörővezető tevékenykedik, s ez az arány jó, hiszen tíz pajtásra jut egy-egy tapasztalt fiatal vagy felnőtt. — Mi lesz az ünnepség programja? — Nemoda István, megyei úttörőelnök tart ünnepi beszédet, majd a visszaemlékező hozzászólások következnek. Szól a résztvevőkhöz egy mai úttörő is, s az úttörőelnökség tízéves szervező munkájáról hangzik el értékelés. Bón- hidyné Háfra Júlia, a városi pártbizottság munkatársa, aki korábban megyei úttörőelnök volt, a mozgalom előtt álló feladatokról beszél. Oklevél és emlékplakett Az ünnepségre meghívták az egykori és mai úttörőket, úttörővezetőket, a város vállalatainak, intézményeinek képviselőit, valamint a társadalmi, politikai szervek vezetőit. Többen kapnak, sok éves munkájukért elismerő oklevelet és emlékplakettet is az úttörőmozgalom hajdani és mai aktivistái, patronálói közül. G. Z. Gyermekelőadások Két színházi előadást is szervezett az elmúlt két hónapban Varga Bálintné, a vérségi művelődési ház igazgatója. Először a felnőttek részére A férfi ingatag című darabot, majd a gyermekek számára A nagyhasú törökbasa című színjátékot. Az első előadás nem hozta meg a várt sikert, csak kevesen voltak kíváncsiak a darabra, s mivel húszán sem jöttek össze, el is maradt a színház. Annál sikeresebbnek bizonyult viszont a gyermekelőadás, olyannyira, hogy az igazgatónő egy újabb előadást is lekötött. Ez alkalommal már valamennyi óvodás és alsó tagozatos altalános iskolás részt vett a Mezősi Viktória és Tugonyi István vezette képzeletbeli utazáson, amit megzenésített gyermekversek, játékok tettek még színesebbé. Véradók az egyetemen Intézmények egymás után Két véradónapot is tartottak a közelmúltban városi intézményeink. Az Agrártudományi Egyetem dolgozói közül két- százötvenöten jelentek meg a vértranszfúziós állomáson és összesen 102 liter vért adtak. A Híradótechnikai Üzem és a Pest megyei Állategészségügyi Központ munkatársai Ijözös véradáson, negyvennégyen több mint 17 litert adtak. A legközelebbi akciót december 8-án rendezi a Vöröskereszt városi vezetősége, valamint három intézmény: a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Közös Vállalat, a Gyógyért és a Humán Oltóanyag Termelő és Kutató Intézet vöröskeresztes szervezete. Olvasóink fóruma Panaszkönyv nincs Egyik nap Szadáról jöttünk a menetrend szerinti busszal, amelyről leszállva, szaladva éppen hogy elértük a Budapest felé közlekedő HÉV-et. Négy fiatal nő és jómagam szálltunk fel az utolsó pillanatban. A kalauz mindezt látta, mégis 56 forintot kért tőlünk. Hiába magyaráztuk, hogy a busz áz utolsó percben érkezett, hajthatatlan maradt, vagy fizetjük a büntetést, mondta, vagy leszállunk az Erzsébet-parki megállóban. Mi az utóbbit választottuk, ott pedig bementünk a szolgálat- tevőhöz, és kértük a panaszkönyvet, de elmondtuk azt is, hogyan jártunk. Ö azt felelte, a panaszkönyvet nem adja, mert akkor mi fizetnénk rá. Hozzátette még, hogy szerinte Erzsébet-parknál kellett volna felszállnunk, mert ott nincs pénztáros, s így jegy nélkül is megtehettük volna. Magyarázatnak elég furcsa, de hogy miért nem adta oda a panaszkönyvet, azt máig nem értjük. Csabacsüdi János Szada A nap kulturális programja Gödöllő: A japán ikebana és virágszobrászat című előadássorozat negyedik előadása. Tartja: Kereszty Kornél kertépítő mérnök a 11-es teremben 18 órakor. Lumet Hálózat. Amerikai film készült 1976-ban. A Stúdiómozi előadása, a színházteremben, 20 órakor. A képzőművészetről játékosan — vetélkedő, vezeti: Bics- key Gábor, 19 órakor. Az úttörőszövetség megalakulásának 35. évfordulójára rendezett jubileumi ünnepség. A Magyar Úttörők Szövetsége gödöllői elnökségének programja, 18 órakor, a színházteremben. Veresegyház: Péntek esti filmkoktél, a Váci Mihály művelődési központban 21.30 órakor. Városi moziműsor Rákóczi hadnagya. Színes, magyar kalandfilm. Csak 4 órakor. Akiket a forró szenvedély hevít. Színes, olasz filmvígjáték. Csak 16 éven felülieknek, 6 és 8 órakor. iSSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
