Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

1981. NOVEMBER 25., SZERUÁ A fiatalok maguk is keressék teendőiket Tegnap Budapesten megkez­dődött a szocialista országok pedagógiai kutatóinak IV. nemzetközi konferenciája. Az Országos Pedagógiai Intézet­ben rendezett tanácskozáson a hat-tizennyolc éves tanulók marxista—leninista világnéze­ti nevelésével kapcsolatos kér­déseket vitatják meg. Megnyitó beszédet Pozsgay Imre művelődési miniszter mondott. Elöljáróban utalt arra: im­már hagyománnyá vált, hogy a szocialista országok közok­tatáspolitikusai, pedagógiai ku­tatói, a társadalomtudományok képviselői és az alkotó peda­gógusok időközönként közös eszmecserén találkoznak. A ko­rábbiak és a mostani tanács­kozás céljának megfelelően a Magyar Népköztársaság azzal a szándékkal vállalta e fórum megrendezését, hogy alkalom nyíljék az eredmények elem­zésére, az időszerű problémák megoldására, a gondok meg­osztására, s hogy ezáltal ma­gasabb szintre fejleszthessük az ifjúság marxista—leninista nevelését. A pedagógiai gondolkodás­ban, s az oktatás mindennap­jaiban szükségessé vált szem­léletváltozásról szólva hangoz­tatta: a világnézeti nevelést nem lehet elszakítani az em­berformáló folyamat egészétől és a társadalmi valóságtól. — Nevelőmunkánkban arra törekszünk, hogy a felnövekvő nemzedék ne csak teljesítse a társadalom előtt álló feladato­kat, hanem maguk a gyerme­kek, a fiatalok is keressék teendőiket, a közösségi cselek­vés lehetőségeit — mondotta Pozsgay Imre. Ezt követően a konferencián részt vevő nemzeti küldöttsé­gek vezetői ismertették a vi­lágnézeti nevelés elméletét és gyakorlatáról, a továbbfejlesz­tést szolgáló törekvésekről szó­ló beszámolókat. A négynapos találkozó ma folytatja munká­ját. Művészbarátság Szovjet és magyar festők műveiből nyílt kiállítás Budapesten, a Szovjet Kultúra Házában. A képen: Z. Dzsobadze: Nyáj című alkotása. VÁLASZOL AZ ELŐ ADÓ Nemzet és önismeret Az első Pest megyei honis­mereti módszertani nap — Gödöllőn rendezték — stíl­szerűen, a Honismeret című folyóirat szerkesztőivel folyta­tott beszélgetéssel fejeződött be. Az ankét résztvevői örömmel hallhatták: megújul a rövidesen tizedik évébe lé­pő folyóirat. Űjjászüjetési koncepciójuk ismeretében — egyebek között nemzetismeret­re, hazafiságra sarkalló célo­kat kívánnak szolgálni —, ál­líthatjuk, örömhír ez. Főképp ma, amikor egyre inkább lát­ható és kimutatható a törek­vés: meg kell teremtenünk múltunk, jelenünk — és eb­ből következően —, jövendőnk egészséges, mindennapjainkat segítendő szintézisét. Megyénkben, mint a hasonló közigazgatási egységekben, a honismeret gazdája a Haza­fias Népfront megyei bizott­sága. A kérdésekre e témakör előadója, Fogd Mihály, a me­gyei bizottság munkatársa vá­laszol. — Csak kevesekhez jut el november 26-tól december 2-ig ABONY 26—27: Csatár a pácban* 28—29: A kölcsönkért gyufa 29: Alba Regia (du.) 30— 1: Mephisto I—II.* BUDAÖRS 26—29: Kopaszkutya* 30— 1: Emberek és farkasok* CEGLÉD, Szabadság 26—29: Szabadlábon Velencében 30— 2: Egy pikoló világos (du.) A zsarnok szíve** (este) CEGLÉD, Kamara 26— 2: No, megállj csak! (du.) 26—29: Országúton* (este) 30— 2: S. O. S. Concorde DABAS 26—27: Languszta reggelire* 28—29: Edénkért a sikátorban** 29: Ludas Matyi (du.) 30— 1: Sodrásban DUNAHARASZTI 26—27: Néhány interjú magán­ügyben 28—29: I, mint Ikarusz* 30— 1: A Saturnus nem vála­szol I—II. DUNAKESZI, Vörös Csillag 26— l: ... és megint dühbe jövünk 28—29: A bátrak bátrai (du.) DUNAKESZI, József Attila 26: Luxusbordély Párizs­ban** 29: a skarlát betű* 30: Bakaruhában** 2: Csendestárs** ÉRD 26—37 és 30— X: Seriff az égből FŐT 26—29: Nevem: Senki 30— l: Jesse James balladája GÖDÖLLŐ 26—29: Rákóczi hadnagya (du.) Akiket forró szenvedély hevít** (este) 30— 2: Katasztrófa földön-égen I—II. GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 26: Üzenet az űrből 29: Egy holland Jáva szige­tén I—II. 30: Az első nagy v<^iatrab- lás GYAL 26— 27: Tavasz az Oderán 28—29: A játékszer** 29: Árvácska (du.) 30— 1: Muppet show MONOR 27— 29: Rendőrök háborúja** 28— 29: a kristályclpeliő (du.) 30— 1: A tizedes meg a többiek (du.) 30— 2: A kölcsönkért gyufa NAGYKATA 26—29: Egy zseni, két haver, cgv balek 30— l: Uvegtörők** NAGYKÖRÖS, Arany János 26—29: Mephisto I—II.* 30— 2: Szabadlábon Velencében NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 26— 29: Négy bandita, tíz áldo­zat (du.) Csendestárs** (este) 28—29: Agyő, haver!** 30— 2: Az éneklő kutya (du.) Országúton* (este) NAGYKÖRÖS, Toldi 27: Mephisto I—II.* 30: Keresztül a nagy víz­választón P1LISVÖRÖSVÁR 2S: Ballada a katonáról 27— 29: Zsaru vagy csirkefogó? 30— 1: Solo Sunny** POMAZ 26—27: A kis rendőr nagy nap­jai 28— 29: A bíró és a hóhér* 30— 1: Akiket forró szenvedély hevít** RÁCKEVE 25— 27: A bíró és a hóhér* 28—29: A kis rendőr nagy nap­jai 30— 1: Kopaszkutya* SZENTENDRE 26— 29: A hét különleges meg­bízott (du.) Emberek és farkasok (este) 30— 2: A jégmezők lovagja (du.) A bíró és a hóhér* (este) SZIGET 52EMTMIKLÖS 26—27: ítélet (du.) I, mint Ikarusz* (este) 28—29: Hüvelyk Matyi (du.) Néhány interjú magán­ügyben (este) 30— 1: Árvácska (du.) A kis rendőr nagy nap­jai (este) TAP’ÓSZEIE 26— 29: Malmok bolygója 30— 1: Eiry zseni, két haver, egy balek VÁC, Kultúr 28—29: Jesse James balladája* 30— 2: Liliomfi (du.) A félhold árnyékában (este) VÁC, Madách Imre 27: Kitörés** 28: És az eső elmos minden nyomot.. .* VECSÉS 27— 29: Katasztrófa földön-égen I—II. 28— 29: A tizedes meg a többiek (du.) 30— l: A hét különleges meg­bízott (du.) 30— 2: Csatár a pácban* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott *• Csak 16 éven felülieknek. a Honismeret című folyóirat. Miért? — Ennek több oka is van. Ügy tűnik, azt a háromszáz lapot, mellyel gazdálkodunk, nem sikerült a legjobban el­osztanunk. Ezért rövidesen újabb névjegyzéket dolgozunk ki. Sokan nem tudják, a fo­lyóiratot közgyűjteményeink­ben — nemcsak a könyvtá­rakban, hanem levéltárakban és múzeumokban —, is lapoz­hatják. Jó hír az is: rövide­sen megkezdik a standokon is a Honismeret árusítását. — A folyóirat az egész or­szágot átfogja. Várható-e speciális, megyei kiadvány? — Igen. Decemberben meg­jelenik az első Pest megyei honismereti füzet. A Máté György szerkesztésében napvi­lágot látó kiadványt módszer­tani útmutatóként használhat­ják majd az érdeklődők. A szakcikkek mellett bibliográ­fiát is közlünk benne, s a későbbiekben részleteket is egy-egy díjazott krónikából, pályaműből. — A gödöllői ankéton az is fölmerült, hogy a város műve­lődési központja legyen a me­gye honismereti bázisa ... — Tervezzük. Méghozzá úgy, hogy a honismeret és helytörténet centrumának ki­alakítása mellett a gödöllői művelődési központban hoz­nánk létre a megyei helyis­mereti könyvtárat. — További tervek? — Megyénkben a második honismereti módszertani na­pot, mely reméljük, legalább olyan jól sikerül majd, mint az első, december 10-én ren­dezzük meg. A tanácskozás témája az üzemtörténet-írás lesz. K. E. OLVASÓNAPLÓ HÁROM NYELVEN Ma ismerkedés, holnap igény Amikor a mai középiskolá­sok még óvodába jártak, a négy vagy ötéves gyerek legfel­jebb véletlenül jutott el a könyvtárba. Akkor is úgy, hogy a mamát vagy papát kísérve megkapta az elengedhetetlen figyelmeztetést: legyél csönd­ben, és ne nyúlj semmihez. A könyveket nem szabad piszkál­ni. Nem múzeumi tárgy A szemlélet azóta sokat vál­tozott, amit leginkább az jel­lemez, hogy a témával foglal­kozó szakemberek a betűt még nem ismerő apróságokban nem feltett gyűjtemény veszélyezte­tőit, hanem a jövő olvasóit lát­ják. Pest megye gyermekkönyv­táraiban rendszeres látogatók a csoportosan érkező óvodások, akiknek nemcsak nézelődni szabad, hanem leemelhetik a polcokról is, ami éppen tetszik. Nem múzeumi tárgy egyik kö­tet sem, természetesen azonban vigyázni kell rá, visszatenni a helyére. Az általános iskolai tanterv­ben pedig már helyet kap a könyvtárlátogatás, az elsősök­nek például legalább két alka­lommal kötelező. Természetesen az sem mind­egy, hogyan zajlanak le ezek a látogatások. Sikerül-e él­ménnyé tenni az ott töltött időt, vagy csak túlestek a kö­telező szertartáson. Kétségte­len, alapos előkészületet igé­nyel a könyvtárosok és a pe­dagógusok részéről egyaránt, hogy sikerüljön felébreszteni a gyerekek képzelőerejét, fantá­ziáját. Foton például, ahol ezerkét­száz általános iskolás közül nyolcszáz könyvtári olvasó, klubfoglalkozás keretében báb­játékokat rendeznek. Az apró­ságok mesejátékot mutatnak be, a felső tagozatosok pedig több alkalommal sikeresen szerepeltek Az öreg halász és a tenger bemutatásával. Mostoha körülmények Más kérdés az, hogy a felté­telek sok helyen nem kedvezők, és különösen rossz körülmé­nyek között működnek az is­kolakönyvtárak. A közelmúlt­ban Érden befejezett szakfel­ügyeleti vizsgálat mostoha vi­szonyokra mutatott §á. A köz­ponti könyvtárban ^mindössze tizenkilenc négyzetméteres helyiség áll a gyermekolvasók rendelkezésére, és ilyen kis területen képtelenség lenne egy osztály tanulóit leültetni. Az általános iskolai könyv­tárak helyzete sem megnyug­tató. Mindössze két helyen van külön szoba erre a célra, hat iskolában pedig tanteremben kénytelenek tárolni a kötete­ket. Felmérték azt is, hogy az ér­di általános iskolák állományá­ban milyen arányban szerepel a kézikönyv, a kötelező és az ajánlott, az oktató-nevelő munkát segítő, a tananyaghoz kapcsolódó irodalom. Ezen a téren feltűnően nagy szóró­dást tapasztaltak. Így például Aíóra Ferenc: Kincskereső kis- ködmön című műve minden is­kolában nagy példányszám­ban megtalálható (van, ahol huszonhét darab), de Benedek Elektől az Arany mesekönyv csak egy helyen. A felmérésben szereplő két­száz mű közül ötvenöt egyet­len iskolában sem található meg, a nyolcadikosoknak java­solt hat olvasmányból pedig három hiányzik. A szaktárgyak jobb megérté­sét segítő irodalom is hiányos. Az ajánlott tizenkilenc fizikai szakkönyv közül nyolc telje­sen hiányzott. Sok fontos ké­zikönyv a város iskoláiban egy példányban sem fordul elő, illetve a sorozatok csak töre­dékesen lelhetők fel. Nyilván­való hiányosság például, hogy a Világirodalmi lexikon csak egy iskola könyvtárában sze­repel, és hasonlóképpen a Magyar irodalom története. Iskoláskorban kell pedig el­sajátítani a lexikon, a kézi­könyvek használatát, és egy- egy könyvtárban megtartott földrajz, fizika, biológia vagy más szaktárgyi órát igazán emlékezetessé, változatossá te­het, ha a tanulók azonnal kéz­hez kapják, kölcsönözhetik a kapcsolódó szakirodalmat. Tűzzománc és bábjáték A november 30. és december 6. között zajló IV. országos gyermekköny'vhéten Bemutat­koznak a gyermekönyvtárak címmel rendezvénysorozatot in­dít a Móra Könyvkiadó. A szentendreiek nyitják meg a sort, ahol a könyvtári órák, klubfoglalkozások már meg­szokottak. A helybeli általános iskolások 60—70 százaléka rendszeres kölcsönző-olvasó, míg a fel­nőtteknél ez az arány csak tíz-tizenöt százalékra tehető. FP elemre méltó helyi sajá­tosság, hogy az olvasásél­ményt ízlésformálással, mű­vészeti neveléssel is összekap­csolják. A tíznapos nyári olva­sótáborban, a program színe­sítéseként tűzzománckészítést tanultak, és sokat rajzoltak, festettek is a résztvevők. A legsjkerültebb munkákat a könyvtár bemutatkozásakor, a Móra Könyvkiadó helyiségé­ben kiállítják. Ebből az alka­lomból a könyvtár bábcsoport­ja is bemutatja tudását: a felső tagozatosok Örkény István: RÁDIÓFIGYELŐ IFJÜSÁGI MŰSOROK. Ma­kacs megszállottsággal hallga­tom azokat a műsorokat, ame­lyeket kifejezetten az ifjú nemzedékek számára sugá­roznák. Különleges fontossá­gukat aligha kell bizonygatni, hiszen olyan rétegekhez szól­nak, amelyeknek szellemi el­igazítása, információs igényei­nek kielégítése, ízlésének csi­szolása fokozott felelősséget ró szerkesztőkre, riporterekre, minden közreműködőre egy­aránt. Belátom, -nem könnyű feladat. Frissen, elevenen, fi­gyelmet lekötően kell szólni olykor magvas közéleti kérdé­sekről, vonzó, hangulatilag ki­egyensúlyozott keretek között, aránytévesztés nélkül. Kétségtelen, a rádió igyek­szik a követelményeknek mi­nél teljesebben eleget tenni. Ám nemegyszer tapasztalha­tó, hogy kevés a jó szándék. Egyes adások szerkezetileg megroppannak, nem világos a vonalvezetés, fölmerül az em­berben a kérdés: vajon ki a címzett, a fiatalok melyik ré­tegéhez akarnak szólni. Mindez olyan két ismert műsor kapcsán jutott az eszembe, mint az Ötödik se­besség és a Táskarádió. Mind­kettő magazin jellegű összeál­lítás. Sok tekintetben hason­lítanak egymáshoz. Kelleme­sen berendezett zenei környe­zetben riportok, kommentá­rok hangzanak el, arcok, ma­gatartások villannak föl ka­leidoszkópszerű kavargásban. Tulajdonképpen a most hallottakra visszatekintve számos érdekes epizód ragadt meg az emlékezetünkben. Pél­dául a Táskarádióban Avar János washingtoni képeslapja, melyben szellemesen számolt be az ottani sajtótájékoztatók groteszk vonásairól, vagy az a riport, mely a jó értelemben vett haknizásról szólt. Az ötödik sebességben pedig öröm volt hallgatni egy tizen­négy éves kislány őszinte és üde válaszait közösségi szere­péről az iskolában, valamint egyéni terveiről, bimbódzó el­képzeléseiről. Ennek ellenére mindkét mű­sor derékban megbicsaklott. Az ötödik sebességben a fia­talos, könnyed hanghordozás elnehezült. A végén idegen testrészként hatott az ener­giagazdálkodásról szóló eszme­csere. Igaz, korban fiatal, ma­gas képzettségű mérnökök részvételével, de maga a ripor­ter is szabadkozott, hogy bár érdekli a téma, de ő sem szak­ember. Gondolom, még ke­vésbé számít annak, akinek nem sokkal előbb a logikai pályázaton feltűnt fiatalem­ber érdekesen vonzó bemuta­tása — bizonyára minden fi­gyelmét lekötötte. Említhet­ném a Táskarádióban azt a t beszámolót is, mely a maga i szakszerű szikárságában a fiatal írók legutóbbi konfe­renciájáról szólt, kényelmetle­nül illeszkedve az egészbe. A tanulság az, hogy egy műsor keretében nem lehet egyszerre szólni az elvontan értelmezett fiatalsághoz, 13— 26 éves korig. Iíi8 ÚRA. Ennek az adás­nak viszont hétről hétre hűsé­ges hallgatója vagyok. Igazi magazin a javából. Most, a legutóbbi alkalommal is von­zóan mozgalmas összeállítás­nak lehettünk .fültanúi. A kö­zéppontban az ifjúsági parla­mentek álltak; a tudósítások, a Műszaki és a Közgazdaság- tudományi Egyetem tanácsko­zásáról szóltak. A riportok jó példát mutattak arra, hogy miként lehet elevenen, köz­helyektől mentesen, a lényeget világosan megfogalmazni egy- egy ilyen jellegű vitáról. A műsorvezető Mester Ákos okosan, szellemes fordulatok­kal fogta össze az adást, mely­ben — egyebek közül —, mél­tán sok jó szót kapott az a vállalkozás, melynek kereté­ben két közgazdász szülő szer­ves kémia tanulására adta a fejét, s a lisztérzékenységben szenvedő gyerekük esetén okulva kikísérletezte a meg­felelő hazai tápszert. Sz. E. Visszatért a földre az első ma­gyar holdrakéta című játékát adják elő. Sok mindent nyújthat tehát a gyermekkönyvtár a kölcsön­zésen túl is, de ez ma még a szülők előtt sem eléggé ismert. Igaz, tűnőben a régi szemlélet, melynek alapján az apa vagy anya így biztatta gyermekét; tanulj' fiam, ne olvass! Előfor­dul viszont olyasfajta véle­mény,. hogy van otthon is ol­vasnivaló, minek azért elmen­ni? A jó gyermekkönyvtár pe­dig — szervezett klubfoglalko­zásokkal, irodalmi és vizuális neveléssel — olyan élményt nyújthat, amit nehéz mással helyettesíteni. Hasznos dolog éppen ezért, hogy sok helyen sikerült már nemcsak a gyerekekkel, ha­nem a szülőkkel is kapcsolatot teremteni. Ráckevén például két alkalommal tartottak szü­lői értekezletet a könyvtárban. Megbeszélték, .mit olvas a gye­rek, milyen ajándékot kapjon karácsonyra? Hasonló törekvé­sek vannak Foton is. Még mindig kevés Évente átlag háromszáz gyermekkönyv jelenik meg, és a szakemberek véleménye sze­rint ez még mindig kevés. Míg azelőtt túlsúlyban volt a szépirodalom, az utóbbi évek­ben a gyermekkönyvtárak ál­lományában az arányok meg­változtak. Jelenleg 60 százalék­ra tehető az ismeretterjesztő művek száma, ami meg is fe­lel a keresletnek. Szép kiállításúak a megjele­nő művek, és előrelépés, hogy a korábbinál jóval keve­sebb a puha fedelű kiadvány. A rongálódás egyébként is na­gyobb az átlagosnál, és a kis példányszámban fellelhető si­kerkönyveket rövid_ idő alatt valósággal szétolvassák. Harmincnégy gyermek­könyvtár működik a megyé­ben, és a feltételek meglehető­sen különbözőek. Legnagyobb helyiséggel a váciak rendel­keznek, de például az érdihez hasonló mostoha körülmények tapasztalhatók Monoron is, ahol a húsz négyzetmétere^ szoba olyan zsúfolt, hogy öt látogatót sem tudnak egyszer­re leültetni. Sok községnek van ezzel szemben szépen berendezett gyermekkönyvtára, így például Tápiógyörgyé nek, Abonynak, Pilisvörösvárnak. A nagymarosi mesebungalow pedig az idege­nek számára is látványosság. Fontos a tárgyi feltételek megteremtése, de az érdeklő­dés felkeltése és megtartása nemcsak ezen múlik. Sok hasz­nos kezdeményezés született már eddig is a megyében, és most sem szűkölködnek ötle­tekben. A jó bevált olvasó­napló-pályázatot a közeljövő­ben _ szerb, szlovák és német nyelven — nemzetiségi gyer­mekek részére is megrende­zik. Gál Judit Könyvtárak és a tudományos kutatás Magyar—szovjet könyvtár- ügyi konferencia kezdődött tegnap az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében. A kétnapos tanácskozáson a ha­zai szakembereken kívül részt vesznek a Szovjetunió Kultu­rális Minisztériuma könyv­tárügyi igazgatósága és a moszkvai Lenin Könyvtár képviselői is. Jóború Magda, az Országos Széchényi Könyvtár főigazga­tója elnököl a konferencián, amelynek napirendjén szere­pel: a szovjet, valamint a ha­zai könyvtárügy tízéves fej­lesztésének tervei és az ezzel kapcsolatos kutatások ered­ményei, valamint a könyvtá­rak ideológiai-nevelő munká-, jának módszertani támogatá­sa. Kiemelt hangsúlyt kap a tanácskozáson az a munka, amelynek nyomán e közmű­velődést intézmények mind hatékonyabban kapcsolódnak be a tudományos kutatásokba.

Next

/
Thumbnails
Contents