Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 274. SZÄM 1981. NOVEMBER 22., VASÁRNAP ____________________ \ Fe lelősségteljes munka Jobban ügyelnek a határidőkre „Pálinkák pazar pápája, eper" Két üst között pereg & tánc Ugyerban fo a jó eras és zamatos papramorgó Malacgyászt sivító zúzfnarás hajnalokon, nagy útra indulván, jeles napok reggelén, ünnepi ebédek szállás- csinálójaként — a régiek példáját követve — vannak még, akik magukhoz vesznek egy kis szíverösítőt, ha éppen nem is az évszázados butellából, a zsebbe simuló lapos üvegből kortyintva a papramorgót. várni, mert ha megszakad a Törvény és előírások sora határozza meg a városi taná­csoknál a végrehajtó bizottság titkárának feladatkörét, mun­kájának törvényességi felügye­letét, valamint a hatósági ügy­intézés rendjét-módját. A ta­nácskozások alkalmával meg­határozott, papírra vetett és jóváhagyott feladatok végre­hajtása során legtöbbször a gyakorlat igazolja, hogy való­ban megfelelő-e az, részévé válik-e testet , öltve a ' valós életnek, előbbre viszi-e a te­lepülés sorsát, egyben az em­berekét? Értékes gyümölcsöt csak a folyamatosan, szaksze­rűen gondozott fa terem — s ez a példázódás e területre is illik. Legutóbb jelentés készült ar­ról, hogy a ceglédi városi ta­nács vb szakigazgatási szer­veinek törvényességi felügye­lete milyen volt az utóbbi években? A vb ezelőtt 1979 nyarán foglalkozott hasonló té­makörrel. A lakosságot érdekli Személy szerint nagy fele­lősség és sok munka jut a ta­nács végrehajtó bizottsága tit­kárának. Neki kell gondoskod­ni arról, hogy a tanácsi szer­vek jogszabály szerint tevé­kenykedjenek, ha pedig véte­nek, akkor mielőbb szüntessék és orvosolják azt. Ellenőriz­nie kell a szakigazgatási szer­vek .hatósági tevékenységét. Tulajdonképpen feladatköré­nek gerincét adja az ellenőr­zés. ehhez alapos és igen ki­terjedt ismeretanyagra, jó munkatársi kapcsolatra, az ügyintézőkkel rendszeres kon­zultálásra van szükség. -Nin­csen híján a település lakóitól érkező információknak sem, hiszen előterjesztések, pana­szok — és gyakorta vélt pa­naszok — seregével futnak be hozzá. A lakosság apró rész­letekig nem ismeri, nem ér­telmezi pontosan a jogszabá­lyokat. Ebben az esztendőben az el­lenőrzési munkálatok ütem­terv szerint folytak. Mint ki­mutatták, a határozatokba fog­lalt feladatok valamennyi szakigazgatási szervnél be­épültek a munkatervbe. A mű­velődésügyi és az igazgatási osztályon felfedtek néhány pontatlanságot, amelyek miatt nehezebb volt nyomon követ­ni a határozatok végrehajtá­sára tett intézkedéseket. Kellő szigorral Átfogó feladat volt a mű-, szaki osztály munkájának tör­vényességi vizsgálata, amely kiterjedt a városfejlesztési bi­zottság tevékenységével kap­csolatos tennivalókra is. Itt megállapították, hogy az osz­tály nem gyakorolja a lakás- szövetkezetek feletti törvé­nyességi felügyeletet, ezért so­ron kívül meg kellett tenni azt és vezetői értekezleten beszá­molni a tapasztaltakról. Az építési munkákat az osztály a városrendezési tervnek meg­felelően végezteti. Ám, a ti­lalmak betartásának figyelem­mel kísérésére még jobban oda kell figyélni, hogy a különbö­ző vizsgálatok emiatt plusz munkát ne adjanak. Élő jogpolitika A termelés-, ellátásfelügye­leti osztály színvonalasan lát­ja el az iparjogosítványok, kiskereskedői engedélyek ki­adatását, a kisiparosok és kis­kereskedők ellenőrzését, a szö­vetkezetek állami törvényessé­gi felügyeletét. A jövőben az árellenö-'zésekkel kell még job­ban törődniük. Az egészségügyi osztályon a rendszeres szociális segélye­zés törvényességi vizsgálata szerepelt. Itt több ízben azt tapasztalták, hogy elnyúlnak a határidők. Nem elég, ha ez az osztály igyekszik rugalma­san dolgozni, a határidőt mind azoknak tartaniuk kell, akik­nek a közreműködése nélkül tovább az ügyintézésben nem léphetnek. Hasonlóan sok, ha­táridőn túl csúszott ügyet ta­láltak az igazgatási osztályon, ahol számtalan hatáskört kell ellátni és épp ezért a munka­Borongós november végi reg­geleken még élénk az élet a ceglédi piacon. Áru érkezik, átveszik, megveszik, gazdát cserél. Hétközben csak néhány magánárust találni, többsé­gük, ha törzsgárdajelvényt ala­pítanának számukra, meg is kaphatná, két vagy három év­tizedes piaci munkásságáért, a lakosság szolgálatában. Mit kínálnak, mit vásárol­nak? Van elegendő burgonya, ká­poszta, hagyma és fokhagyma, karalábé, leveszöldség. Az ár­szint, hasonlítva néhány buda­pesti, p.eremkerületi vásár- csarnok, vagy szomszéd város piaca árszintjéhez, nem sok­ban különbözik. Valószínű, hogy az árakat meghatározza az is, hogy sokan a hétvégi kiskertekben termesztéssel foglalkoznak, így a családnak inkább eladnivalója , marad, minthogy vásárolni kelljen. Alma bőségesen termett, leg­alábbis most még ez látszik a kínálatból. Néhány árus kör­Az idei Ceglédi ősz rendez­vénysorozatának egyik figye­lemkeltő programja volt az V. országos kisgrafikai kiál­lítás, amelyet a helyi kisgra- fika baráti kör rendezett. Hu­szonhárom alkotó 126 művel vett részt ezen a seregszem­lén­A bemutató teljes anyagát a hónap vége felé a berettyó­újfalui közönség is láthatja, a kör titkára, Nagy László Lázár grafikus pedig POTE aulájá­ban önálló kiállítással szere­pel Pécsett. Ebből az alka­lomból kerestük fel, beszélge­tésre. Linó, fa, réz — Hogyan tudja össze­egyeztetni az alkotó munkát, a titkári elfoglaltságot és a munkahelyi tevékenységét, hi­szen mindegyik egész embert kíván? — A körben folyó tevékeny­ség sok időmet veszi igénybe. Ott szervezni kell -a progra­mokat. De» szerencsére alkotó­munkára is jut, főleg akkor, ha elkészül végre a préshá­zam műhelysarokkal, amit magam építek. Ezért is ké­szül az oly lassan. Munkahe­lyemen dekoratőr grafikusként dolgozom, tehát a hobbi és a kenyérkereső elfoglaltságom jól összeillik, kiegészíti egy­mást. — Milyen művészeti techni­kákat kedvel leginkább? Van­nak-e kedvenc témái? köröket, feladatokat arányo­san kell elosztani. A városi tanács osztályain arra törekszenek, hogy a fel­tárt hibákat, hiányosságokat mielőbb kiküszöböljék. A vég­rehajtó bizottság titkára a szakigazgatási szervek hatósá­gi munkájának törvényességét figyelemmel kíséri, vizsgála­tokkal ellenőrzi, segíti a jog- politikai elvek érvényesülését. A szakigazgatási szervek ve­zetői az ügyintézések gyorsí­tását szorgalmazzák. tét, szőlőt ad el, ami bizony, nem olcsó. Drága a dió is. A mandulát, mogyorót, akinél termett, megtartja. Mutatóba is alig akad. A vásárlók véleménye: ke­vés a hal, a baromfi, a tejter­mék, drága a tojás. Cegléden vadhúshoz jutni nem köny- nyebb, mint lottónyeremény- hez. Házinyulat, húsgalam­bot sem kínálnak. Megjelentek a kamrakincs- értékesítők, a magánárusok so­rában: kapható házi készítésű befőtt és savanyúság paradi­csomlé, sózott szalonna, sült tök. A vecsési savanyú ká­posztás standjánál hosszú sor áll, kelendő a portékája, ha­gyományosan készíti, nem saj­nálja belőle a szükséges íze­sítőket, nem sietteti az érle­lési időt. Zöldséget-gyümölcsöt kapni a város nagyobb önkiszolgáló vegyes élelmiszerboltjaiban is. Ott általában a kiskertesektől átvett termést adják el, fris­siben. — Kezdetben linómetszéssel foglalkoztam. Később áttér­tem arpa a két eljárásra, ami meghatározza a kisgrafika leg­jellemzőbb irányait: a fa- és rezmetszésre. Jelenleg famet­szeteimen dolgozom, bár az építkezés sok erőmet veszi igénybe. Kedvencem, hosszú idő óta Don Quijote figurája, fametszetben is elkészítettem. Amint műtermem meglesz, folytatni szeretném a Divat­történet madárijesztőkön cí­mű sorozatomat is, rézkarc­ban. Ügy érzem, hogy az el­járás nem meghatározó. Egy a fő: legyen benne valami olyan, ami megfogja a nézőt. A madárijesztőkkel különben sikert is arattam idén, a Dél-Pest megyei Nagy István Képzőművészeti Csoport kiál­lításán, ahol második díjat nyertem. Tartalmas órák — Hogyan szervezi a bará­ti körben folyó tevékenysé­get? Milyen emberek jönnek ott össze egy-egy klubnapon? — Minden hónap első és harmadik keddjén találkozunk a Kossuth Művelődési Köz­pontban. Első alkalommal a gyűjtési módszerek, és tech­nikai kérdések vannak teríté­ken, a hónap második össze­jövetelén a művészettörténeté, a látáskultúra fejlesztésé a szó, tehát nemcsak kisgrafikai témákkal, hanem például al­kotókkal és életművekkel fog­Az élet őreiméinek felkent dalnoka, Berda József verset írt az eperpálinkáról, emí- gyen: Pálinkák pazar pápája: eper! hol / ihatnék néhány ko­moly kortyot belőled? / Bü- dösséged virágillattá válna, ha / megvigasztalnád torkomat, bendőmet! Megállás nélkül A fehér falú présházak, má­sodvirágzásukat élő tanyák szúette tékájában, modern la­kások rafinált, tükrös, lám­pás bárszekrényeiben, a MALÉV repülőgépein egyaránt ott sorakoznak a pálinkásüve­gek, s van, aki a bütyköst csak úgy egyszerűen az ágy lábánál tartja... Tengernyi pálinka készül — s el is fogy, mint a ranglistán dobogós he­lyezésünk bizonyítja. A múlt­ból átmentett kis főzdékben augusztustól egészen tavaszig szinte ki sem alszik a tűz az üstök alatt, pedig ezekre a helyekre csak a kiskertesek, a gyümölcsösök, tulajdonosai vi­szik a megerj edt hullásgyü­mölcsöt. Az egyik ilyen szeszfőzde a Körösi út mentén húzódik, alig néhány kilométerre a vá­rostól, s kőhaj ításnyira az asz­falt pántlikájától. Akárki te­lepítette oda, jól kifundálta a helyét, hisizen alkalmas kö­zelségben van az ugyeriaknak, a nyársapátiaknak és a cse- mőieknek egyaránt. Jönnek is, hozzák is a főzetni valót sza­porán. Csak előjegyzés sze­rint kerülhet sorra mindenki. Kiadja a lelkét A szeszmester egy kis fürge mozgású, frissen pattogó öreg­ember, Donner Géza, aki a pálinkafőzőét működtető ceg­lédi Kossuth Tsz nyugdíjasa­ként ’ hát éúe tölti be tisztét. Ahogy 6 egész nap, szinte meg­állás nélkül tesz-vesz, meg­forrósodik körülötte a levegő, pedig egyébként is állandóan tömni kell szénnel, fával az ásatag katlant. Most éppen Dobozi Ferenc sok hektónyi almacefréjét va­rázsolja ötvenkét fokos ne­mes itallá. Nyársapáton ter­mett az alma, s eredetileg lalkozunk. A festészet, az építészet nagyjainak témakö­réből is egy-egy illusztrált előadás napirendre kerül- S aki bejön hozzánk, jobbára gyűjtő. Alkalmanként 20—30- an jövünk össze majdnem minden foglalkozási terület­ről. Csere, barátság * — Hogyan gyarapítják gyűj­teményeiket, hiszen egy-egy nevesebb művész alkotása va- gyonokba kerül? — Kimondottan alkalmi grafikákkal és ex librisekkel foglalkozunk. Erre a csere szo­rít bennünket, mert csak ezek­nek van csereforgalmuk. Az utóbbi időben megfigyelhető, hogy az ex libris túlnő eredeti tulajdonjelző funkcióján. Oly­annyira csere és gyűjtés tár­gyát képzi, mint a bélyeg, de ellentétben azzal, kibocsátása sehol a világon nem ' állami monopólium. Bár ezek az al­kotások sokszorosító eljárás­sal készülnek, de mivel min­den egyes darabját a művész maga készíti, mégis egyedi­nek tarthatjuk. Viszonylag egyszerűen gyárthatók, elérhe­tőek tagjaink számára. Ez a cserealap. Az egész világgal cserekapcsolatban állunk. így nemcsak a gyűjteményünk' bő­vül, hanem jobban megismer­hetünk más népeket, más kul­túrákat, alkotói szokásokat. Barátokra is szert tehetünk. Ez is a kör egyik — bár nem haszontalan „mellékterméke”. gyümölcsként adta volna el termelője, de az átvevők fa­nyalogva fogadták, s az egy­két forintos ár még az össze- szedést és a fuvart seim térí­tette volna meg. Így most a franciák híres calvadosához hasonló ital csepeg a csőből. A szűk szobácskábán, a na­gyobb és a kisebb üst, a csö­vek labirintusa mellett Géza bácsi egyedül állja a sarat, és vezényel ám keményen, szi­gorúan, mint egy őrmester a csatában. A határozott cse­lekvés nem tűr késedelmiét, hi­szen ő egy személyben felelős a rábízott anyagért, s micso­da szégyen lenne, ha neki kel­lene megtéríteni a kárt. Elő sem fordulhat vele ilyesmi. Így hát szaporán röppennek a ve­zényszavak: — Hozzon ebből az akácból, koma, mert elbeszélgetjük az időt. — Még nem is teljesül a kérés, már hangzik a bizta­tás: — Ütemben, ütemben, gye­rünk, gyerünk! — nógatja a szeszmester, majd együtt kd- viharzanak a tanyaudvarra, .fülön'ragadnak egy fadézsát, beviszik, belezuttyantják az üstbe. Már éppen a derekát, egyenesítené a főzető, amikor a kezébe nyom Donner Géza egy vödröt, és vizet rendel iziben, amelyet szaporái* az üstbe lévő cefrére loccsint. Még szusszanásnyi időt sem enged magának, a munka szabta koreográfia szerint máris a tűzhely torkához tán­cod, s megpakolja szaporán, mintha csak a pokol lángját akarná felszítani. Közben az alszesz — amit helytelenül vodkának nevei­nek — lassan csordogál. Meg­meríti vele a mércét, fokol, felüti a füzet táblázatát, té­vedhetetlen pontossággal ki­számolja, meddig ke\l még főzni áz'' anyagöt, amíg a cef­re erejét, lelkét adja. Utána a finomítóba kerül. Van még egy köznapibb próba, is: ki­vesz egy keveset, s ráloccsant­ja a rézüst tfetejére, gyufával meggyújtja, és figyeli a fel­csapó kékes lángnyelvet. A körte as igazi Amit kellett, rövid , időre el­igazította, most már hozzám is szólhat. — Reggel ötkor kezdődik a napom, s így folytatódik késő délutánig, hiszen amit egyszer felteszek főzni, azt végig kell Az abonyi Somogyi Imre ál­talános iskola testnevelő ta­nári kollektívája elhatározta, hogy nyitott soortesteket ren­dez, melyekre bárki eljöhet, akit bosszantanak felesleges kilói. A mozgás lehetőségét meg­teremtették. Az iskola, társa­dalmi munkával, kialakított a sportcsarnok meietén egy kondicionálótermet. melyet eddig csak a gyerekek hasz­náltak. Eszköztáruk, felszere­lésük a kívülállók rendelke- I zésére .áll, a többi között bor- I folyamat, nem lehet megegy- szer kicsalni a szeszt a cefré­ből. Van úgy, hogy tizenkét- tizepnégy órás ä műszak. — Miből főzetnek a legtöb­bet? — Jötí az eper, a barack, a szilva, a körte, de a vegyes gyümölcs a leggyakoribb. A törkölypálinka divatját veszti, igaz, a szőlőtermés sem valami jó mostanában. — Ezek közül melyik a leg­finomabb? — A körte a világ legjobb pálinkája, meg az igazi cse­resznye, de ki bolond a 20—25 forintos gyümölcsöt erre paza­rolni? — A szeszmester szereti-e a nehéz vizet? — Nem mondhatom, legfel­jebb. ha valami különlegessé­get főzök, azt ízlelem meg. Jó esetben egy üveg sört iszom otthon vacsora után. Többen hozzák, isszák ‘ Mindent összeszámítva, a termelőnek egy liter gyümölcs- pálinka benne van vagy ki­lencven forintban. Ezt némi haszonnal szeretné továbbad­ni. Igen ám, de Cegléden egy­re többen főzetnek^ egymás után megjelennek az ezernyi kiskert munkás-, boltos, iro­dista-, katonatiszt-, hivatalnok- tulajdonosai, s ki vesz ott, ahol majd’ mindenki eladni akar? Egy idő köziben befutott fia­talember így kesereg: — Néhány éve telepítettem, a gyümölcsösemet, éppen hogy termőre fordult. Még a tavalyi körtepálinkámból is. van egy hektó eladatlan, s már főzetem az újat. Az Áfész ugyan átve­szi, de hiába mondjuk, hogy körte, barack, szilva, eper, mindent csak a legolcsóbb ve­gyespálinka kategóriában haj­landó kifizetni. Persze a pálinka mégis meg­találja azokat a bőtorkú egyé­neket, akiknek kacéran felkí­nálkozhat.. Sajnos,, sokan van­nak, .akik nem ismernek meg­álljt az első, második kupicá­nál. Volt, akit az ismerősök emígyen parentáltak el epé­sen: — Meggyulladt benne a pálinka. S mert, Berdának nem­csak harsány humora, de ön­kritikája is volt, egyik bök- versóben saját — közismerten rezes, bibircsókos — orrát is célba vette. Így szólt a dal: Orromra olvasás Pálinlca kell reggel, este; így gyógyul a beteg teste! dásfal, súlyzók, teremkerékpár és még sok minden. A tervek szerint december elején kezdődnék a kondicio­náló estek. Hétfőnként Nagy Gábor tanár a férfiaknak, szerdánként Nagy Gáborni testnevelő a r cknek tart fog­lalkozást. A 17 órai kezdés nincs későn ahhoz, hogy népes számú látogatót fogadjon a tornaterem. Cs. B. ISSN 0133—3S00- (Ceglédi Hírlap» November végi piac Főznivaló jut a konyhára Alkot, szer vés, tervez Kapcsolatteremtő kisgrafikák Tamasi Tamás Két üst között pereg a tánc. Donner Géza cefrével tölti az üstöt, Dobozi Ferenc a vizesvödröt ragadja kézbe Apáti-Tóth Sándor felvétele Nyitott tornaterem Fogyasztó programok

Next

/
Thumbnails
Contents