Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

Ä Péceli Ruházati Ipari Szövetkezet ez évi árbevételi terve 37 millió forint. Az általuk készített női és férfifehérnemű, lány­A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM 1981. NOVEMBER/21„ SZOMBAT ka- és női felsőruházati termékek mintegy 80 százaléka ex­portra kerül. Ebből 60 százalék a szocialista országokba, húsz, százalék tőkés, huszonöt százaléka belföldi piacokon talál ve­vőre. Az üzemben dolgozó 83 asszony mellet'! mintegy 110 be­dolgozó segíti a munkát. A képen: Holló józsefné méretre vágja a ruhaanyagot a szabászgépen. Szalagrendszerben varrják a ruhákat a Textima gyorsgépeken Szakmunkásvizsgára előké­szítő tanfolyamot indítottak betanított munkások számára az ikladi Ipari Műszergyárban. A szervezést megelőzte az a felmérés, amely megvizsgálta: az elkövetkező időszakban mi­lyen területeken kell több szakképzett munkaerő, milyen feladatok megoldására lesz szükség új szakmunkásokra, akik a gyakorlatiban már bi­zonyították képességeiket, de elméleti tudásuk elmélyítésére van szükség. A felmérés nyomán villa- mosgép-szerelő tanfolyam kez­dődött, két csoportban hatva- nan tanulnak. Esztergályos- és Befejeződött a városi sakk­csapatbajnokság. Sajnálatos, hogy az utolsó fordulóban a HTÜ nem állt ki, s nem ke­vésbé a Gábori família ma­gatartása. Ez a csapat csak az első táblás versenyzőjét sze­repeltette, ami befolyásolta a harmadik ■ helyért küzdő MÉMMI és GEAC végeredmé­nyét. Az utolsó, 14. forduló ered­ményei: HTÜ—Ganz 0-2; Sebestyén —Dombóvári 0-0 (egyik sem jelent meg), Madarász—Le- hóczki 0-1, Péter—Hegedűs 0- 1 (az elöl állók nem jelen­tek meg). Gábori família—MÉMMI 0.5-2,5; Gábori—Harsányi 0.5­0.5, Bagó—Romhányi 0-1, if­jabb Újvári—Papp 0-1 (az elöl állók nem jelentek meg). GEAC—ATE Gépész 1,5-1,5; Szőke—Samu 0-1, Tóth—Tát­rai 0,5-0,5, Bencze—Molnár 1- 0. Az 1981. évi városi bajnok­ság végeredménye: 1. ATE Gépész (Samu, Ka­posi, Tátrai, Dudok, Tóth Bé­la, Purák Lajos, Molnár), 27,5 pont. 2. Tanács (Varga, Láng, Kerze, Tompa, Doroszlói, Thu- róczi) 25 pont. 3. MÉMMI (Varga, Harsá­nyi, Romhányi, Papp, Cser- hidi, Gyalus) 19.5 pont. 4. GEAC (Szőke. Rézhegyi. Tóth István. Verbényi, Heltai, Bencze) 18,5 pont. 5. Ganz (Gyukin, Farkas. Dobóvári, Pecsovszki, Le- hóczki, Hegedűs) 16.5 pont. öntőképzést is indítottak, eze­ken húszán, illetve harmincán kezdték meg a felkészülést. A mostani képzésről azt is érde­mes tudni, hogy a korábbiak­nál komplexebb: a tanfolya­mok szervezői arra töreked­tek, hogy akik ezután szerez­nek szakmunkáskipesítést, ké­sőbb több területen is alkal­mazhatók legyenek, illetve könnyebb lehessen az átképzé­sük. A résztvevők tíz hónapig járnak hetente kétszer, hat­hatórás előadásokra, a közis­mereti tantárgyakból szak­munkásképző intézeti tanárok készítik fel a hallgatókat. 6. Gábori família (Gábori, Benke, Bagó, Üjvári, ifjabb Újvári) 11,5 pont. 7. HTÜ (Sebestyén, Mada­rász, Péter, Klenezuer, Kán­tor, Kiss József) 6,5 pont. Az ünnepélyes díjkiosztás november 23-án 17 óra 30-kor lesz. Városi moziműsor A bíró és a hóhér. Színes, szinkronizált NSZK-film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 4, 6 és 8 órakor. A közművelődési filmtárat kezelő Pest megyei Maziüzemi Vállalat ebben az évben meg­szervezte járásunk területén a rendszeres filmvetítéseket az óvodások részére. Az oktató­filmek által nyújtott lehető­séggel Kartal kivételével va­lamennyi községben élnek az óvodák. A vetítésekre kéthe­tente kerül sor, s az eddigi .ve­títések alapján az óvónőknek kedvezőek a tapasztalataik. A filmben rejlő lehetősége­ket, azok kiaknázását célszerű lenne szélesebb körre kiter­jeszteni, az óvodák után az iskolákat keil majd hasonló szervezéssel bevonni. Feltétle­A legtöbben szeretjük az er­dőt. Jó levegője, valami ere­detit teremtő környezete, s nem utolsósorban gazdasági haszna miatt hozzánk nőtt. Látványa, akár benne sétá­lunk, akár vasúton, kocsiban elsuhanunk fái közt, felüdít. Beosztással kell vele gazdál­kodni: ha kivágunk a fák­ból, ültetni illik, sőt kell he­lyükbe. Hiszen népi vagyunk fában gazdagok. Nein ingyen Mindez még mindig nem elég, gyakran, s szinte a nap minden percében vigyáznunk szükséges az erdőkben meg­testesülő értékekre. Ez tenni­valóinknak külön fejezete, hi­szen — különösen nyáron — sokszor látjuk, halljuk, hírül adjuk, hogy a feledékenység, a nemtörődömség miatt ki­gyulladt, égett az erdő egy- egy darabja. Közös, nagy kin­csünk odavész egy bután el­dobott égő gyufától, tilos he­lyen rakott, s égve othagyott fűztől. Egy tévedésünk is él az er­dővel kapcsolatban, sokan azt gondolják, az erdő fái ingyen vannak, hiszen nőnek, mint a fű. Holott a mieink nem ős­erdők, ápolni, gondozni kell őket. Költeni rájuk, hogy szá­míthassunk nemcsak ma, ha­nem jövőre, sőt húsz év múl­va is hozamára. Hiszen a fa — építéshez, szerszámnak, bú­tornak, és persze tűzhöz min­dig kell. Ezt vallja örökös Mátyás, a péceli Rákos völgye Termelő- szövetkezet erdészeti ágazatá­nak adminisztrátora, akivel a gazdaság mogyoródi kerületé­ben beszélgettünk. Ahogy mondja, ő nem szakképzett erdész, de szavaiból kitűnik: érti, szereti dolgát. fernes és hazai — Szövetkezetünkben 1149 hektáron van erdő, amelynek nagy része, csaknem nyolcszáz hektár, a mogyoródi határ­ban található — mondja örö­kös Mátyás. — Az erdő gon­dozása, a fakitermelés pontos terv szerint halad, csakúgy, mint a pótlás, az ültetés. Ez tíz esztendőre érvényes, amely 1978-tól határozza meg a teendőket. — A kitermelésben egy-egy éven belül valamelyest eltér­hetünk, de tíz év alatt nem léphetjük túl, hiszen vigyáz­ni kell, ) nehogy csökkenjen, hanem inkább növekedjék a fatermő terület. Örökös Mátyás sorolja, mi­lyen munkálatokat végeznek. Szakember legyen a talpán, aki követni tudja. Elmagya­rázza, mi az a véghasználatú kivágás, a tőketisztító, illetve a fiatalosok gyérítése, meg a növendékfokozó gyérítés. Tény, nül meg kell győzni a műve­lődési házak vezetőit a film­kölcsönzés hasznosságáról, hi­szen a különböző tanfolyamok- hoz, ismeretterjesztő rendez­vényekhez egyaránt van vá­laszték. Az aszódi filmszínházban működő közművelődési film­tár nemcsak filmjegyzékkel, a filmek rövid tartalmának fel­tüntetésével igyekszik a köz- művelődésben egyre nagyobb szerepet vállalni, hanem a technikai és személyi feltéte­leket is tudja biztosítani mind­azon intézmények számára, amelyek ilyen feltételekkel nem rendelkeznek. Az utolsó forduló eredményei Vége a bajsakságnak Közművelődési filmtár Vetítés kéthetente hogy a terv szerint összesen 182 hektáron lesz véghaszná­latú kivágás, s ebből körülbe­lül 28 ezer 500 köbméter fát nyernek. Vegyszeres védelem Ez zömmel akác, cserfa, tölgy és kevés erdei, illetve fekete fenyő, de nem hagyják érintetlenül a nemes és a ha­zai nyárfákat sem. Tőlevá- iasztó gyérítést mintegy nyolc­van hektáron hajtanak végre, ennek révén 1300 köbméter fát nyernek. A fa tulajdonsága is, hogy ha sűrűn van, fejlődése nem olyan intenzív. Igaz, hogy az erdő magát is tisztítja, az arra érdemes egyedek növekedését segíteni kell. Éppen ezért a növendékfokozó gyérítést több mint háromszáz hektáron, tisztítást csaknem kétszázhúsz hektáron végeznek el. Mindezt egybevetve, tíz év alatt, összesen 38 ezer köbmé­ter fát termelnek ki és dol­goznak fel a Rákos völgye Tsz erdészetében. Érdekes adat az is, hogy az 1978-as felmérés szerint több mint 95 ezer köb­méter volt az élőfakészletük. Jelenleg is tart a fakiterme­lés. Négy állandó munkásuk dolgozik ezen, míg a tölgye­sek tisztítását a Püspökszi­lágyból érkezett öt alkalmi dolgozójuk végzi. Asszonybri­gádjuk, amely tíz-tizenkét sze­mélyes, most ugyan burgonyát válogat, az őszön elsősorban a fiatal ültetvények növényvé­delmét, a vadak elleni vegy­szerezését látja el. Mint kitűnik, meglehetősen kevesen dolgoznak a szövet­kezet erdészetében, a na­gyobb munkákra, például a tavaszi csemeteültetésre más ágazatok kétkezi munkásai is besegítenek. F. I. Gödöllő ás Vidéke Áfész A gyermekek szemével A Gödöllő és Vidéke Áfész- nél két jelentősebb pályázatot, illetve kiállítást is rendeztek a közelmúltban, az egyiket, a rajzpályázatot, amelynek cí­me Szövetkezetünk a gyerme­kek szemével volt, az általá­nos iskolák segítségével bo­nyolították le. A zsűri elé 225 rajz érkezett, amelyeken az üzletek, vendéglátó egységek, íelvásárlótelepek dolgozóinak mindennapi munkáját, és a vá­sárlás örömeit illusztrálták a gyerekek. Az iskolák közül a legered­ményesebben a gödöllői Ka­rikás Frigyes Általános Iskola szerepelt, a második díjat a veresegyháziak, a harmadikat a gödöllői Petőfi Sándor Álta­lános Iskola tanulói nyerték. Egyéniben: I. Kecskés Judit (Petőfi), II. Kiss Attila (Dam­janich), III. Szeibert Ágnes (Petőfi). Hagyományos az is, hogy Dolgozóink készítették címmel hobbikiállítást rendeznek a gödöllői Áfésznél. Az idén hu­szonhármán 97 kézimunkát, il­letve barkácsolt pályamunkát adtak be. A legtöbben — ez már valahogy természetes — hímzésekkel jelentkeztek, egyébként férfi dolgozójuk kö­zül mindössze ketten vettek részt a kiállításon. Az első dí­jat az áfész központjában dol­gozó Szabó Istvánné nyerte keresztszemes térítővel, a má­sodik Hajdi Imréné lett, aki a veresegyházi 15-ös élelmi­szerüzletben dolgozik, ő sár­közi mintás blúzzal pályázott. A harmadik díjat Kiss Gézáné, a gödöllői áruház eladója kapta kalocsai asztalterítőjéért. A díjakon felül, minden részt­vevő két színházjegyet is ka­pott, amely a szolnoki Szigli­geti Színház november 24-i gödöllői vendégjátékára szól. A Bisep fcülturáüs programja Gödöllő: John Whiting: Nincs miért; Előadja a GT ’80 színházi cso­port. Rendező: Kerényi G. Miklós, 19 órakor a Galga- teremben. Erdőkertes: Ivánka Mária sakknagymes­ter élménybeszámolót tart és 20 táblás szimultánt játszik a sakk-kör tagjaival az Ady Endre Művelődési Házban, 16 órakor. Veresegyház: Klubdiszkó. Belépés igazol­vánnyal, a Váci Mihály Műve­lődési-Központban, 19 órakor. Zeneiskola Esti fcOBSCSíf Koncertét tartanak a gödöl­lői Körzeti Állami Zeneisko­la hangversenytermében ma, szombaton, este hat órakor. A műsoron Beethoven, Mozart és Vivaldi művei szerepelnek. Megforgatlak a talajt A galgamácsai Galgapartl összefogás Termelőszövetke­zetben rövidesen befejezik az őszi mélyszántást. Képünkön: Domony határában dolgoznak az MTZ 50-es erőgépek, egy 27 hektáros táblán forgatják meg a talajt. Barcza Zsolt felvételei Szétüti jegyzet Többen Lehet, hogy túl szemé­lyesnek hat, de úgy érzem, mégis közügy: irigylem azokat az embereket, akik látszólag minden erőfeszí­tés nélkül tudnak egyszer­re több dolgot teljes oda­adással csinálni, Akad pél­da az ellenkezőjére is, ne tagadjuk: vannak, akik semmiért sem lelkesednek az átlagosnál jobban, s in­kább az a törekvésük, hogy az ügyek peremén marad­janak. Megint mások egy-egy dolog iránt elkötelezettejt, erejüket úgy osztják be, hogy erre a kiválasztottra jusson a legtöbb. S vajon ki nem ismeri azt a típust, aki erején felül igyekszik egyszerre több lovat meg­ülni az idegösszeomlásig. Különbözőek vagyunk, kell-e ennél nagyobb köz­hely, tehetség, erő, kitartás, következetesség tekinteté­ben egyaránt. Ezért is ér­zem kivételesnek, ha vala­ki a legelső kategóriába tartozik, hiszen ehhez kell összejönnie a legtöbb kivé­teles tulajdonságnak. Vagy mégsem? Lehet, hogy sem­miből sem kell az átlagos­nál nagyobb adag, csakis egyből: a harmónia meg­teremtésének képességéből? Ki döntheti el? Annyi bizonyos, itt a városban és a községekben is szép számmal akadnak ilyenek. Legutóbb például egy ré­gi ismerősömről tudtam meg, hogy a már korábban ismert sokoldalúsága még a kivételekhez szokott megítélés tekintetében is kivételes. A nevét nem írom le, tudom: maga tiltakozna a legélesebben, ha példának állítanám. Egy intézményt vezet évek óta nagy hozzá­értéssel, s messze a hivatali kötelesség megkívánta oda­adással. Idejének tekinté­lyes részét lefoglalja a munka, de mégis ott van minden jelentősebb esemé­nyen. Társadalmi tisztségét józan megfontolások alap­ján látja el, s hogy család­jára is van ideje, azt ab­ból tudom, milyen gyakran beszél a fiáról, akit nem­csak távolról s telefonon nevel. S bár biztosan több is van, azt tudom, hogy egyik kedvenc időtöltése a szín­ház, s legyen az előadás Gödöllőn, vagy a főváros­ban, a legjobbakat nem hagyja ki. Sosem mentege­tőzik, hogy nincs ideje be­szélgetni; fanyar, ironikus stílusában feldolgozza kör­nyezetünk minden jelensé­gét, készségesen elmondja a nyilvánosság előtt is vál­lalt, gyakran az elfogadot­tól eltérő véleményét is. Legutóbb pedig megtud­tam, ráadásul mesterjelölt sakkozó. Ezzel már igazán kicsordult a pohár; hát hogy az ördögbe csinálja? Mert könnyű lenne úgy, ahogy nem ritka: látszólag itt is, ott is megjelenni, mindenütt közbeszólni, el­hitetni, hogy nélkülözhetet­lenek vagyunk s hogy erőnk végtelen. A nyüzs­gés, a sziporkázás gyakran elfedi a lényeget: sok-sok felvállalt teendőnk között szétforgácsolódunk, s mun­kánknak, tevékenységünk­nek kevesebb a lángja, mint a füstje. De mondom, akiről szó van, éppen az ellenkezője: sehol sem kelti azt a lát­szatot, hogy mindent egye­dül csinál, hogy nélkülöz­hetetlen, s nem próbálja mártíromsággá ötvözni tö­mérdek kötelességét és ön­ként vállalt feladatát. S ez az, ami igazán lefegyverző. Emiatt persze lehet, hogy nem fog kitüntetéseket kapni, lehet, hogy nálánál kevésbé érdemeseknek jut több megbecsülés, de alig­hanem ezt sem bánja. Nem azért csinálja. Hanem hogy valóban minél jobban men­jenek a dolgok, s hogy bé­kében élhessen önmagával. Hát ezért irigylem. S miért közügy? Talán le sem kellene írnom: jó volna, ha minél többen lennénk ilye­nek. Gáti Zoltán ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Ipari Műszergyár Szakmunkásnak tanulnak Erdészet Mogyorósion , Tisztítás, gyérítés, kivágás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents