Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-21 / 273. szám
1981. NOVEMBER 21., SZOMBAT v/tíWfflt) 5 SZENTENDREI K^tMan * ,BT HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Derült égből - villámcsapás Emlékezetes péntek, 13. SzikEabércek alján A téli vadgazdálkodásra készülve EFakusz, csúszka, ökörszem, cinke és társaik Pénteken, 13-én, váratlan meglepetés várta a Felszabadulás lakótelep D, E és F jelű háztömbjeinek lakóit: fűtetlen lakás, meleg vizet nem adó csapok. — Mi történt már megint? — kérdezték egymástól a tanácstalan lakók. S mi is ugyanezt kérdeztük a fűtőmű üzemeltetésére hivatott Városgazdálkodási Vállalat igazgatójától. Németh Józseftől. — A rossz hír — mondja az igazgató —, mint derült égből a villám, úgy csapott le közénk. A hiba — ugyan hol Is lehet — elhárítására azonnal kiadták az utasítást. Az utóbbi sokkal könnyebb volt, mint felderíteni a baj okát. A munka ugyan azonnal megkezdődött, de a hibaelhárítók egyelőre csak a sötétben tapogatóztak. Akkor született meg a döntés: az egész rendszert át kell vizsgálni. Ez már nem volt eredménytelen: rábukkantak a hiba forrására. Az egyik visszatérő ág tolózárja közé a PROMETHEUS szerelői egy sűrű szövésű szitát építettek be úgy, hogy azt sem a tervdokumentációba nem vezették be, de a vállalat szakembereinek sem jelezték. Az történt ugyanis, hogy a sűrű szövésű háló a rárakodó vízkőtől mind jobban eltömő- dött, s péntekre már teljesen eldugult. Megszűnt a meleg víz áramlása. Hidegek maradtak a lakások. Sőt mi több, hétfőn reggel már az egész lakótelepen le kellett állítani a fűtést, mert a rendszerben (ó, tökéletes tervezés) nincsenek szakaszos lezárási lehetőségek. Ezért egy-egy tolózárnál keletkezett hiba elhárításánál — s erről volt most Is szó — szüneteltetni kell az egész berendezés működését. Természetesen, ha a hiba megvan, akkor kijavítása már hamar megy. Hétfőn délután megindult a meleg víz szabad áramlása, átmelegedtek a lakások, s a csapokból is folyt a forró víz. A 14/1979. (VII. 21.) NIM számú rendelet 3. paragrafusának 5. bekezdése így szól: „Ha a lakás belső hőmérséklete, illetőleg a meleg víz hőmérséklete egymást követő kettő vagy több napon át a meghatározott hőmérsékletet nem éri el, a fogyasztót arányos díjmérséklés illeti meg..." Sokáig úgy tartották, joggal: Pilisszentlászló az út végén van. S valóban, a vadregényes völgyben megbúvó községig i vezetett csak az út. Rövidesen ez megváltozik: átadják majd a Szentendrét Visegráddal összekötő új útszakaszt. Az útvégi községből középpont lesz. Nyilván megnő majd a forgalom, főleg a szezonban és a hétvégeken. Nem lehet közömbös tehát senki számára, hogy a falu milyen küllemmel fogadja majd az utast. A falu közepe a főtér. A látvány nem szívderítő. A szép, új és modern építésű élelmiszerüzlet közvetlen szomszédságában a kocsma. Nem a szomszédsággal, hanem az állaggal és a jelleggel van a baj. — Bizony — mondja Poprádi Béláné pedagógus — nem szép Csőcsere A Dunamcntl Regionális Vízmű Vállalat papszigeti strandfürdőjénél a 33 méteres medencében most cserélik a vízforgató berendezés nyomócsövét újra. látvány sem a kocsma, sem az előtte italozó emberek ... — Csak azt szeretném tudni, meddig tűrik még ezt itt? — háborog egy idősebb asszony. — Felőlem — cserfeskedik egy menyecske — le is bonthatnák .., — - Hallgass már te — mordul egv férfi. — Inni csak köT valahol. Vagy nem? — Nem hatósági erővel kivívott absztinenciát akarunk — mondja Winkler Andrásné vezető óvónő, a pártalapszer- vezet titkára —. hanem egy kulturális küllemű kisvendéglő* az italbolt helyett. Olyat, ahol nincs állófogyasztás ... A tanácsházán azt is megtudom, régi vágya ez már a falunak. Napirendi témája a tanács- és végrehajtó bizottsági üléseknek. Sőt olyan panaszok is hallatszanak, hogy a Szentendrei ÁFÉSZ, a kocsma üzemeltetője — nem mozdul. Antal János, az ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályának vezetője: — Ismerjük a pilisszentlász- lóiak panaszát, kívánságukkal egyet is értünk, csak ... nézze, az épületet teljesen át kellene építeni, új berendezést vásárolni. A teljes rekonstrukciós terv egyébként kész, kivitelezése hárommillió forintba kerülne. Sajnos ennyi pénze most nincs a szövetkezetnek ... — Vajon, akkor mi a megoldás? — Úgy gondoljuk, hogy nekilátunk majd egy kisebb, lényegesen kevesebb pénzt igénylő átalakításának, de úgy, hogy az a teljes rekonstrukciós terv egyik részletét valósítsa meg. Most csak erre leszünk képesek. Ezért kérjük a Pilisszent- lászlón lakók türelmét. A Pilis magasabban fekvő helyeit már fehér takaró fedi,' jelezve: megérkezett a tél. Az erdészház a völgyben van. Szerencsére az erdészt, Homor Jenőt, aki a 800 hektárnyi erdőért felelős, otthon találtam. Hazaugrott reggelizni. Intő jel az erdésznek Mesélem, idefelé, jövet havas tájon utaztam keresztül. Persze, számára ez nem újság, hiszen az erdészház udvarán már hóember áll, fején vidáman, legényesen félszemre csapott fazékkalappal. Ami számomra szemet gyönyörködtető látvány, a puha, fehér hótakaró, az az erdésznek intő jel: itt a vadvédelem ideje! A nemes, büszke szarvasok, a félénk őzek, a gyanakodó muflonok,, az óvatos vaddisznók egész télen etetésre szorulnak, mert amit a zord időjárás következtében a természet élelemként nyújt számukra — az édeskevés, nem elég a tél átvészelésére. — A hó korai jelentkezése — mondja az erdész — nem ért váratlanul bennünket. Mint „Az MSZMP Szentendrei Járási és Városi Bizottsága mellett működő munkásmozgalmi hagyományokat ápoló bizottság évek óta gyűjti a járás és a város munkásmozgalom-történetére vonatkozó dokumentumokat, visszaemlékezéseket és egyéb adatokat.. — olvasható a most megjelent Fejezetek és források Szentendre város és a szentendrei járás munkásmozgalmának történetéből című kiadvány bevezetőjében. A kiadványt összeállító dr. Sin Edit, valamint a szerkesztő bizottság jó és hézagpótló munkával készült el, mert eleddig a város és a járás történelmének kevésbé ismert es feltárt részére irányították rá a figyelmet. A kiadványból megtudhatjuk, hogy az uralkodó osztály innen az első, számára riasztó hírt 1897. április 21-én az akkori polgármestertől kapta. „... hatóságom területén az tapasztalható, hogy itt az iparos-munkás szocializmus terjedőben van...", és 1899. július 9-én A Szent-Endre és Vidéke című lap már arról tudósított, hogy „A szentendrei szocialista párt (mert ilyen is létezik) július 9-én, vasárnap délután a szentendrei vásártéren gyűlést óhajtott tartani... kérvényezte is a gyűlés megtarthatóminden esztendőben, úgy most is. fölkészültünk fogadására. Ez pedig táplálékgyűjtést, ha úgy tetszik, felhalmozást jelent, s az etetők, odúk karbantartását. Széna, lucerna, kukorica, vadgesztenye, napraforgómag bőven van, az etetők kijavítva várják az igazi telet. A Pilisi Parkerdőgazdaság büszkesége a szarvasállomány. — Három etetőnk — tájékoztat Homor Jenő — már feltöltve várja a vadállomány látogatásait Változatos étrend Ezek az „éttermek” komoly építmények. Tíz méter hosz- szúak, s két részből állnak: takarmánytárolóból, s a vályúból. A tárolóban van a széna, a lucerna, onnan kerül a vályúba. Egy erdész hetente egyszer végigjárja azokat, s a tárolóból feltölti a vályúkat. A gondos, aggódó erdész még tetőt is ácsolt az egész fölé. Se eső, se hó ne zavarja a szarvasok étkezését. — Bizony — nevet az erdész —, ha hiszi, ha nem, terített asztal várja a vadakat. ságának engedélyezését a rendőrkapitánytól...” A kötetből megismerkedhetünk a Tanácsköztársaság helyi eseményeivel, majd a Horthy-korszak munkásmozgalmának itteni történetével. A kiadvány 1945-ig vezeti el az olvasót, s így fejeződik be: „Nagyszerű szimbolikus jelentősége van annak, hogy Szentendre baloldali lakosainak egy kis csoportja az egyetlen fennmaradt, annak idején Pogány Kálmánnak kitüntetésként adományozott 1919-es ezredlobogóval fogadta a felszabadító szovjet csapatokat 1943. december 26-án a város határában...” Számtalanszor írtunk jogos fölháborodással, a mások testi épségét, - súlyosabb esetben életet is veszélyeztető KkESZ- szabálysértésekről, s az eléggé el nem ítélhető ittas vezetésről. Orvosok perdöntő véleményét, bírósági ítéleteket közöltünk — elrettentésül, abban a reményben, hátha .. Úgy tűnik, mindez pusztába kiáltott szó ... erről tanúskodik az alábbi eset is. Parragh Zoltán budapesti (I. kerület, Gellérthegy utca 6. szám) lakos, gépjárművezetői engedély nélkül november 3-án, este tíz órakor súlyos fokú, 3,16 ezrelékes alkoholos állapotban vezette Szentendrén, a Marx téren ZI 59—26 forgalmi rendszámú személygépkocsiját. Annak ellenére, hogy aznap rendőri intézkedés történt, Parragh Zoltán másnap, november 4-én, este 18 óra 30 perckor ismét Szentendrén, a Lenin úton, újra súlyos fokozatú. 3,49—3,69 ezrelékes alkoholos állapotban közlekedett. A szentendrei járásbíróság november 9-én megtartott nyilvános tárgyalásán Parragh Zoltánt halmazati büntetésül hathónapi szabadságvesztésre, mint főbüntetésre és három évre a járművezetéstől vaió eltiltásra ítélte. A szabadság- vesztés végrehajtását a bíróság háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. Úgy tűnik, ezzel pont került az eset végére, de legyen szabad a sorok írójának, sok-sok olvasónk véleményére is támaszkodva, megfogalmazni azt az aggályt, mely szerint az ittas járművezetőkkel szemben _ igazságügyi szerveink, természetesen a vonatkozó törvények alapján „kesztyűs Persze, az erdészet, s az erdészek arra is ügyelnek, hogy csökkentsék a pilisi községeket sújtó vadkárokat. Hóolvadásra vadgesztenye kerül a terítékre, hogy azt rágják ar szarvasok, az őzek, s ne a fiatal hajtásokat. A csűrben felhalmozott vadgesztenyét egész télen forgatni kell, hogy friss maradjon, mert a penészes gesztenye meddőséget okozna. A másik nagyvadfajta a gya- - nakodó muflon. A telet kivéve a megközelíthetetlen sziklabérceket kedveli, ott él, de a hó és a hideg ^kényszeríti onnan azokat a védett Völgyekbe. Az erdészek gondos felderítő munkával megállapítják tartózkodási helyüket, s lovas fogattal járják azokat végig, s így helyezik ki számukra az élelmet. A legtöbb gondot az óvatos vaddisznó etetése okozza. Ugyancsak lovas fogattal hordják szét az élelmet, de azt már naponta, s mindig ugyanabban, az időben. A vaddisznók mindig alkonyaikor jönnek a sűrűbe elhelyezett szórókra. Akkor, s csak ott érzik biztonságban magukat.. IVIázsaszámra Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk a csuszkát, az ökörszemet, a fakuszt, a cinkét, vagyis az erdő madarait Teleltetésük szintén sok gondos munkát, s még adminisztrációt is igényel. — Mesterséges odúkat — magyarázza az erdész — több százat helyeztünk ki az erdőbe. A madarak abban költenek, esznek, s oda menekülnek. Költésükről naplót vezetünk, mert legtöbbjük lábán már gyűrű van. Az erdészek ezeket az etetőket is napopt^ töltik feL^ mert egy-egy odúra lOO—150 cinké is jár csipegetni. c A Pilisi Parkerdőgazdaság gondos gazda, esztendőről esztendőre 400 mázsa kukoricát, 600 mázsa lucernát, s számtalan mázsa napraforgómagot rak a vadak téli terített asztalára. kézzel” bánnak. Az országos statisztikai adatok is bizonyítják, az ittas vezetés nem csökkenő tendenciát mutat, hanem éppen ellenkezőleg ... Ügy véljük, itt az ideje, hogy törvényalkotóink ennek fényében kezeljék ezt a kérdést. Sokkal szigorúbb, ha úgy tetszik, drákóibb büntetésekre volna szükség! \ Színház Szentendrén <: Ma, november 21-én, este 19 órakor, a kaposvári Csíky Gergely Színház vendégjáték keretében mutatja be a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében, Turgenyev Egy nap falun című tragikomédiáját, Tordán Tamás, Rajhona Ádám, Pogány Judit Jászai-díjas színművészek közreműködésével. A darabot Ascher Tamás rendezte. C$ufo?!ökönként Múlt heti lapszámunkban már hírül adtuk, hogy a Szentendrei Hírlap, olvasóink kívánságára ezentúl nem szombaton, hanem minden héten csütörtökön jelenik majd meg. A megjelenés új dátuma: december 3. Csütörtök. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Halmápyi Péter Megérdemelt elismerés Üjsághírr Verba Istvánnét, a központi konyha élelmezési vezetőjét a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. U kitüntetéssel, egy ak- ** tív, a közösségért folyamatosan jól, eredményesen és becsületesen doigozót ismernek el. Aki kapta, tudhatja: a jó munka nem marad rejtve; akit nem illetett ez az elismerés, értheti: érdemes jól dolgozni. Özvegy Veroa Istvánné Szentendrén született, szülővárosát csak egyszer hagyta el: 1950-től 1953-ig Nagy- kátán lakott és dolgozott. Ám szíve visszahúzta. Es az emlékei... Ha munkába jön, ha onnan távozik — emlékezik. Amikor fiatal lány volt..., amikor asszony lett..., az első gyerek születése..., a másodiké ..., a harmadiké... Minden Utca, minden sarok jelentős, emlékek kötődnek azokhoz. A város szeme láttára kezdett átöltözni, ruhát cserélni. Bizony más volt a harmincas évek, poros Duna menti kisvárosa — Verba Istvánnét leánykorára emlékezteti — és más a mai is. Az utóbbi Verba Istvánnét nagymama voltára figyelmezteti. Életében a valóságból táplálkozó emlékek különös módon kapcsolódnak a mához, a munkájához. — Ezen a helyen — mondja —■, csak akkor persze nem úgy nézett ki — volt az óvoda, az elemi iskola, ahová jártam. Most itt a munkahelyem. 1953. október 1-től dolgozik itt mint élelmezési vezető. Gondjai? Nos, tessék megítélni. 1800 gyerek, aztán a nevelők és az ÁFÉSZ- hez kihelyezett újabb 700 tanuló élelmezése. Különféle módon. Egy részüknek reggelit is, másoknak tízórait, ebédet és uzsonnát kell adni. Az igény harminc helyről érkezik, s annak alapján állítja össze, hogy másnap hányán, mit egyenek. Munkatársai állítják: nem hallották hangos szavát. Felettesei bizonyítják: munkája ellen soha nem volt panasz. Ellenkezőleg... — Tudtam, hogy valami összeesküvés készül ellenem — mondja boldog mosollyal —, mert mindenki titkolódzóit... Igen. Verba Istvánná csak azt tudta, hogy november 4-én a Pest megyei Tanács dísztermébe hivatalos. Hiába kérdezte: miért? Majd ott megtudja, volt a kitérő válasz. És megtudta. Eddigi becsületes, jó munkájáért a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést vette át dr. Mondok Páltól, a Pest megyei Tanács elnökétől. De az összeesküvés még tovább tartott. Mire visszatért, munkatársai, a tanács vezetői, dolgozói kis pótünnepséggel várták. Ügy hírlik, még pezsgősüveg is durrant... Most ismét a hétközna- pok. A kitüntetett csöppnyi irodájában fogad. Asztalán ívek, számlák, megrendelések. — Nagyon meghatott — vallja be szemérmesen — az a szeretet, az az elismerés, amit kaptam... az ilyesmit nem felejti el az ember.. Ha nyugdíjba megy 1982. január 14-én, s majd ismét erre jár, újra eszébe jutnak a dolgos évek, meg az is: érdemes volt. Őszi nagytakarítás Őszi nagytakarítás Leányfalun. Fóliazsákokba kerül az elégetésre szánt avar. « Csak részmegoldás születik Útvégi községből lett Hézagpótló kiadvány A város, a járás múltjából A tárgyalóteremből Kesztyűs kézzel bánnak?
