Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-03 / 258. szám

1981. NOVEMBER 3., KEDD xAmap Díszdoktorrá avatták Leontief professzort A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem dísz­doktorává fogadta Wassily Leontief Nobel-díjas közgaz­dász professzort, a New York-i egyetem gazdaságku­tató intézetének professzorát, aki Nyitrai Ferencné állam­titkár meghívására tartózko­dik hazánkban. Ez alkalomból hétfőn az egyetemi tanács ün­nepi nyilvános ülést tartott. Leontief professzor az úgynevezett input-output ana­lízis közgazdasági elemzési módszer kidolgozója; ezzel az eljárással a termelési ráfor­dítások és kibocsátások mér­lege, a gazdaság különböző ágazatai közötti kölcsönös összefüggések vizsgálhatók, segítséget adva így a népgaz­dasági tervezéshez, az ágaza­tok fejlődési folyamatai okoz­ta kölcsönhatások előrejelzés séhez. A tiszteletbeli doktori cím adományozásáról szóló hono­ris causa oklevelet Csizmadia Ernő rektor nyújtotta út Was­sily Leontiefnek. Pofáikéi munkamódszer Nemcsak papírról ismerik... Űtra készülünk a ceglédi járási pártbizottságén. Ki­lenc órára már Kőröstetéticnhcn kell találkoznunk a pártbizottság abonyi, kocséri, nagykőrösi és törteli tagjai­val. Jászkarajenön lesz a testület ülése, addigra azon­ban látnunk is kell mindazt, ami az értekezleten majd szóba kerül. — Pártbizottságunk minden tagjától elvárjuk, hogy a tes­tületi értekezleten véleményt nyilvánítson és állást foglaljon — kezdi útrakelésünk meg- okolását Fekete Antal első tit­kár. — Ugyanakkor azt is tud­juk, hogy testületünknek azok a tagjai, akik nem vezetőként dolgoznak munkahelyükön, az egész járást, annak tíz telepü­lését, tizenhat szövetkezetét személyes tapasztalatukból nem ismerhetik. Ezért évente kétszer kihelyezett pártbizott­sági üést tartunk a járás te­lepülésein, s a pártbizottság közvetlenül is megismerkedik azokkal a munkaterületekkel, Pilisnyereg védőire emlékezve Koszorúzást ünnepség volt Vasárnap, a kora reggeli órákban özönlöttek a turisták, a természetkedvelők Dobogókő, Esztergom, Klastrompuszta és Feketehegy irányából Pilisnye­reg felé, hogy a Nagy Októbe­ri Szocialista - Forradalom év­fordulója alkalmából leróják kegyeletüket az ottani szovjet hősi emlékműnél. A Magyar Természetbarát Szövetség és Komárom megyei szervezete, valamint a Do­rogi Bányász Természetbarát Szakosztály közösen rendezte meg az immár hagyományos emlékünhepséget, amelyre az idén több mint 16 ezren ér­keztek az ország minden tá­járól. A szovjet katonák — akik nagy bátorsággal, életük fel­áldozásával napokon át fel­tartóztatták, megakadályozták a német ellentámadást a hegy­nyeregben —, emlékművét 1954-ben állították fel Pilis­nyergen a dorogi bányászok. Erre helyezték el koszorúikat a természetbarát szakkörök, az országjáró diákok, az úttörők, KISZ-esek és más társadalmi testületek, a megyék, a váro­sok küldöttei. Csökken a szüktésszám Demográfia és gyógyászat A Minisztertanács határozata jelölte hosszú távú célul 1973- ban: növekedjen a születések száma legalább annyira, hogy a népesség egyszerű reproduk­cióját biztosítsa. Ugyanez a határozat állást foglalt a né­pesség korösszetétele egye­netlenségeinek mérséklése, s a három- vagy ennél több gyermekes családok arányá­nak növelése mellett. Mi történt azóta?, Eogyan alakult Pest megyében a de­mográfiai helyzet? Aki vála­szol a kérdésekre: dr. Császár Márta, Pest megyei gyermek- gyógyász szakfőorvos. A bevándorlás nyomán — Az elmúlt év januárjá­ban Pest megye népessége el­érte a 973 ezer főt. A népsű­rűség négyzetkilométerenként 152, de az agglomerációs öve­zetben ennek több, mint a duplája. Az utóbbi 25 év alatt 150 ezerrel gyarapodott Pest megye lakóinak száma. Érde­kes, 'hogy 1960-ig a népesség- szám-növekedés zömét — 86 százalékát — a természetes szaporodás adta, az utóbbi idő­ben pedig már inkább a be­vándorlás nyomán növekszik a- népesség, napjainkban ez adja a 70 százalékot. Csök­kent tehát a születésszám, s a családok átlagos nagysága. — S hogyan alakult a szü­letések száma? — Az 1954. évi 17 ezer 318 élve született gyermek de­mográfiai csúcsnak számí­tott. A mélypontra zuhant a szám 1962-ben, 10 ezer 496-ra, s nagyobb változás csak 1974- től tapasztalható. A népese­déspolitikai intézkedés nyo­mán megnőtt a gyermekvál­lalási kedv, s ebben közreját­szott a gyes összegének fel­emelése, a családi pótlék nö­velése, a jobb lakásszerzési kilátások, a bölcsődei, óvodai fejlesztések, a gyermekápolá­si táppénz kiegészítése 6 éves korig, s a szülési szabadság felemelése 20 hétre. Ugrássze­rű volt a változás, 18 ezer 863-ra nőtt az élvg született csecsemők száma 1975-ben, ez­zel megdőlt a korábbi csúcs. Azóta ismét csökkenő a ten­dencia, s ennek a magyará­zata az, hogy ismét kevesebb a 20—30 éves nők száma. A képet valamelyest módosítja a bevándorlás, az agglomerá­ciós övezetben elsősorban ugyanis a produktív korosz­tályok telepednek le. Újcbb százharminc — Ez utóbbi milyen új fel­adatokat jelent? — Elsősorban a gyermekek intézményes elhelyezésével kapcsolatosakat. A gyes lehe­tőséget ad az anyáknak, hogy a gyermeküket hároméves ko­rig otthon neveljék, s mérsék­li ugyan a bölcsőde iránti igé­nyeket, de nem eléggé. Ma a megye 179 települése közül 49 faluban és városban — ösz- szesen 75 tanácsi és 11 üzemi bölcsőde fogad 3577 gyerme­ket — a papírforma szerint. Valójában a bölcsődések szá­ma ennél 20 százalékkal több. Bár az elmúlt 6 évben 20 szá­zalékkal nőtt a bölcsődei he­lyek száma, tény, hogy tavaly ezer bölcsődés korú gyermek­re a megyében mindössze 81,8 bölcsődei hely jutott, míg or­szágosan 139, s Budapesten 281. A megye területén a négy csecsemőotthonban összesen 459 gyermeket helyezhétnek el, s egyelőre ez ügyben nincs is probléma. Viszont az első egészségügyi gyermekottho­nunk 1977-ben készült el Gö­dön, 90 gyermeket fogad, s az elhelyezésre várók száma több mint 150. A megoldásra nem kell már sokáig várni. Gödön még az idén újabb 130 egész­ségügyi gyermekotthoni hely létesül. — Mi a helyzet a terhesség­megszakítás, a család- és hő­védelem ügyében? — A megyében 1974 óta szervezett a házasságkötés előtti tanácsadás, s e felada­tot 193 család- és nővédelmi tanácsadó oldja meg. Minde­nekelőtt a tudatos családter­vezésről, a háromgyermekes családideál vonzerejének nö­veléséről, s a nem kívánt ter­hesség megelőzésének módjai­ról esik szó a tanácsadásokon. Szembeötlő a fejlődés: míg 1974-ben 39 ezer. 248-an je­lentek meg a tanácsadáson, s közülük több mint 57 százalék önként, az elmúlt évben 47 ezer 766 tanácsot kérő csak­nem 75 százaléka fordult ön­ként a szakemberhez. A me­gyében 17 elsőfokú és egy má­sodfokú bizottság bírálja el a terhességmegszakítási kérel­meket. Részint tárgyilagos és humánus munkájuknak, ré­szint a jobb felvilágosításnak köszönhetően egyre többen választják a fogamzásmegelő­zést a művi vetélés helyett. — A gyermekvédelem jel­lemző mutatója a csecsemő- halálozás és a koraszülés ada­ta. Mit mondhat ezekről? A progresszivitás elve — Még 1973-ban csaknem 3,8 százalék volt a csecsemő- halálozás aránya, s 1977-ben csökkent először 3 százalék alá. Idén az első félévben nem érte el a 2,2 százalékot sem, s ez elsősorban a jobb gon­dozásnak, a gyógyító munka fejlődésének köszönhető. Fon­tos népesedéspolitikai feladat a koraszülések megelőzése, az érett, egészséges utódok szü­letésének elősegítése is. Ez ügyben szintén szép eredmé­nyekről beszélhetünk, hiszen az 1973. évi 13 százalékról, tavalyra 9,9 százalékra csök­kent a koraszülött csecsemők aránya. Cegléden és Vácott a kórházakban 1975-ben 16—16 ágyas koraszülött-részlegek lé­tesültek. A progresszív beteg­ellátás elvének megfelelően már a koraszülő anyák kerül­nek a kórházba, — Végezetül: szólna a gyer­mekgyógyászati hálózat mun­kájáról? — ötvenegy gyermekorvo­si körzet létesült Pest megyé­ben 1971 óta. Most összesen nyolcvankét körzeti gyermek- orvos tevékenykedik, a me­gye szakorvosi rendelőinté­zeteiben pedig 17 gyermek­gyógyász dolgozik. A körzeti gyermekorvosok általában he­tente 4 órát fordítanak az egészséges csecsemők és kis­gyermekek szüleinek felvilá­gosítására, a tanácsadásra, ahol nincs körzeti gyermekor­vos, ott a teendőket az álta­lános körzeti orvos és a vé­dőnők látják el. Munkájukat szakmailag segíti a mozgó szakorvosi szolgálat. A ta­nácsadásokon általában a cse­csemők több mint 90 százalé­kát mutatják be a szülők az orvosnak. Hadd mondjak még egy idevágó tényt: 1971 óta 41 új tanácsadó épült, s 79-et korszerűsítettek, a többi kö­zött abból az évente 1,5 mil­lió forintból, amit a Pest me­gyei Tanács anya- és gyer­mekvédelmi célokra fordít. V. G. P. amelyeknek az ügyét tárgyal­ja. Üzemlátogatás Köröstetétlenben az Alföldi Tejnél — a helyi Vörös Csil­lag és a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz közös vállalatánál — már teljes a pártbizottság létszáma. Bóbis Károly igazgató és Bognár Jó­zsef, az üzem pártalap.szerve- zetének titkára tájékoztatnak arról, hogy az üzem 37,5 mil­liós beruházásának befejező­dése után naponta ötvenezer liter tej feldolgozására vállal­kozhat az Alföldi Tej száz főnyi kollektívája. A tízéves üzem öreg falai között hatalmas műanyag ká­dakban áll a tej. Mire innen a fogyasztókhoz kerül, addig zacskós tej, túró, tejföl, tej­szín válik belőle. A készítmé­nyek fele a fővárosban, másik fele a ceglédi járásban talál vevőre. Az új üzemépületnél Tóth Sándor, az Árpád Tsz ágazat- vezetője tájékoztatja a pártbi­zottságot arról, hogy elkészül­tek már a kazónház és a hűtő­gépház alapozásával, s nincs akadálya annak, hogy a jövő év júniusában megkezdjék az üzempróbát, s december köze­péig megtörténjen a helyát­adás. Az üzemlátogatás után Hei­marm Gyula tanácselnök Kő- röstetétlenen elmondja, hogy a honfoglaló Árpád vezér tábor­helyén emelt emlékmű környé­két társadalmi munkával pi­henőparkká alakították ki. Augusztus 1-től kifogástalan a község ivóvízellátása, Az egészségház és a körzeti orvosi rendelő szolgálja a község la­kóit. Az igényjogosult kisgye­rekeket kivétel nélkül fel tud­ták venni az óvodákba, hatvan százalékuk napközis ellátást kap. Az iskolában egyműsza- kos az oktatás. Hamarosan megjavítják a község útjait és egy 200 négyzetméteres üzlet felépítésével elfogadhatóvá, vá­lik Kőröstetétlen kereskedelmi ellátottsága is. Fehér köpenyben Ezután irány a jászkarajenői Árpád Termelőszövetkezet te­henészeti telepe. Mielőtt a ka­pun beléphetnénk, nyloncsiz­mát húzunk, fehér köpenyt öl­Cukcrbetegeknek, fiszíérzékenyeknek Étlapon a kímélő ételek Bővül a . diétás készítmé­nyek választéka, rövidesen új konzervek, édesipari termé­kek, üdítő italok kerülnek az üzletekbe — erről tartott hét­főn sajtótájékoztatót Szigethi Gyula, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője a Palade szállóban. Elmondta: az elmúlt évek­ben jelentősen növekedett a diétás, diabetikus termékek választéka, ám még többre lenne szükség. A felmérések szerint ugyanis megközelítően 300 ezer cukorbeteget tarta­nak számon, s mellettük több millióan kényszerülnek hosz- szabb-rövidebb időre diétára. Megfelelő ismeretek híján azonban sokan még a megle­vő ’ diétázási lehetőségeket sem ismerik, pedig több mini százféle édesipari áru, 56 kon­zervféle, 51 hűtőipari termék illeszthető a diétás étrendbe, így például a konzervek kö­zül az energiaszegény, zsír­szegény és diabetikus diétá­ban egyaránt felhasználható a székelykáposzta, a marha­hús kapormártásban vagy a sertésborda temesvári módra A választék további bőví­tésére a termelők, a kereske­delem és az egészségügy irá­nyítói összefogtak. Ennek kez­deti eredményei az idén már éreztetik hatásukat. Megje­lent az üzletekben a búzakor­pa, a szójaliszt, a kukorica­őrlemények, amelyekből több­féle diétás étel is főzhető. Mellettük jó néhány diabe­tikus üdítő ital és gyümölcslé került forgalomba. Jövőre egész sor újdonsággal gazda­godik a választék; megkezdik a hazai diabetikus csokoládé gyártását, s lehet majd kapni diabetikus fagylaltport. A lisztérzékenyek számára spe­ciális édesipari árukból bő­vítik a kínálatot. Egyéb intézkedésekkel is segítik a gyártás bővítését, a kínálat javítását. Vámmentes­sé tették a diabetikus termé­kek gyártásához szükséges import-alapanyagok behozata­lát. Az eddigi 540 kijelölt üz­let helyett a továbbiakban valamennyi ABC-áruház és nagyobb élelmiszerbolt, forga’- mazhatja a diabetikus termé­keket. A vendéglátóipar is gondol a diétázókra; több ét teremben már az étlapon vannak a kímélő ételek Röv’ desen tanfolyam indul ven­déglátóipari szakembereknek a diétás ételek elkészítésére. tünk, fertőtlenítő oldatban ke­zet mosunk. Dr. Lakos László tsz-elnök és Fehér Pál pártve­zetőségi titkár köszöntő szavai után Babai Tibor főállatté- nyésztő veszi át a házigazda tisztét, s miközben a termelő, ellető, borjúnevelő istállókat és a tejházat végigjárjuk, az érdekesnél érdekesebb adato­kat halljuk tőle. A termelő istállóban min­den tehénnek adatlapja van, amelyről nemcsak a neve, ha­nem életkora, várható ellésé- nek időpontja, teljesítménye is leolvasható. Az istáMóátlag 12 liter. Az állatok azonban most a karámban sütkéreznek az őszi napfényben. — Ha esősre fordul az idő és a tehenek az istállóban marad­nak, a tejhozam öt százalék­kal csökken — mondja Babai József. Aztán ^ borjúnevelő­ben így folytatja: — Fontos a napfény az újszülött borjak számára is. Bölcsőkben kitesz- szük őket a napra. A bölcső egyébként hordozható faket­rec, s ebben van 10 napos ko­ráig a borjú. ­Amíg a látogatók számára érdekes adatokat hallgatjuk a borjúnevelésről, a tejházba érünk, ahová a háztájiból is hozzák a tejet. Egy tartályko­csinak kizárólag az a feladata, hogy a háztáji kisgazdaságok­ban kifejt napi 5200 litert ide beszállítsa. ^Később a megye határán le­vő halastóhoz visz az utunk. A 84 hektáros tó vizében mintegy 170 tonna hal úszkál. Ahhoz, hogy a halállomány élni és növekedni tudjon, évente 480 tonna abrakot, 450 tonna szerves trágyát, 10—10 tonna nitrogént és foszfort kell a vizükbe juttatni. Az amur­nak pedig a szudáni füvet és a zöld lucernát szórják a víz­be. Készül a ruha ii ■ i,„ 'OXílir í ' Az adatokat mindenki jegy­zi. Jászkarajenön, a 3600 lakosú településen ismét' Hermann Gyula tanács­elnök adott rövid tájékozta­tást. A másik társközség (Tör­tei) helyzete lényegesen más, mint a jászkarajenői. Itt a ke­reskedelmi ellátottság — az óriási áruház jóvoltából — olyan, hogy még máshonnan is sokan idejárnak vásárolni.’ Az ivóvízellátás teljessé tételé­re viszont még fél évig várni kell. Most kezdődik a 100 sze­mélyes óvoda építése is, amely a legnagyobb gondok egyikét enyhíti majd. Hátravolt még a Szikra Ru­házatipari Szövetkezet helyi üzeme, ahol Tarjáni László üzemvezető mondta el, hogy az 58 főnyi kollektíva által ké­szített évi 100 ezer ruhadarab ma már csaknem teljes egé­szében tőkés országokba kerül. 12 ipari tanulót is képeznek ebben a családias hangulatú kis üzemben, amely jövőre egy 20 fős szalagegységgel bővül. A rengeteg látnivalót és ta­pasztalatot nyújtó járási séta után a jászkarajenői—kőrös- tetétleni pártbizottság tanács­termébe vonult a testület, ahol Boros János pb-titkár kö­szöntötte házigazdaként a ven­dégeket, majd Fekete Antal elnökletével megkezdődött a tanácskozás. Az első napi­rend így szólt: Jelentés a jász­karajenői Árpád Tsz állatte­nyésztésének helyzetéről, a to­vábbfejlesztés koncepciójáról — a megyei pártbizottság 1977. szeptember 23-i határozata alapján. Dr. Lakos László tsz-elnök beszámolója sok hozzászólást váltott ki, hiszen délelőtt a* testület látta mindazt, amiről most a közgazdasági szem­pontok figyelembevételével véleményt kellett mondani. Attalános elismerés A ceglédi járási pártbizott­ság munkamódszerére és mun­kastílusára vonatkozóan cso­portos értékelő beszélgetése­ket folytattak a járás kommu­nistái. Értesüléseink szerint ez a fajta munkamódszer az itt élő és dolgozó pártonkívüliek körében is osztatlan elismerés­re talált. Cseri Sándor hazai partizán­akcióknak. A felszabadulás után újságíró­ként, szerkesz­tőként dolgo­zott. 1956 novem­berében tagja lett az MSZMP Ideiglenes Inté­zőbizottságá­nak, majd a megalakuló Központi Bi­zottságnak, Po­litikai Bizott­ságnak. Dolgo­zott a Központi ! Bizottság titká­raként, a kor­mány elnökhe­lyetteseként. Tehetsége, alkotó ereje jelen­tősen hozzájárult a párt, a kormány ' agrárpolitikájának formáláshoz, a munkás-pa­raszt szövetség erősítéséhez, a falu •felemelkedéséhez. Mun­kájának igen nagy szerepe volt a hazai mezőgazdaság nemzetközi elismerésében. Fehér Lajos nyugdíjasként is aktív munkása maradt köz­életünknek. Eredményes munkásságáért számos magas kitüntetésben részesült, tulajdonosa volt 'a többi között — a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendjének, a Szocialista Hazáért Érdem­rendnek, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremnek és a Magyar Szabadság Érdem­rendnek. Internacionalista te­vékenységének elismerését több magas külföldi kitüntetés is jelzi. Fehér Lajos Szeghalmon született, föld­munkáscsalád fiaként kezdte meg iskolai ta­nulmányait, s igen fiatalon a munkát is. A nyári szünidők­ben cselédnek, részesaratónak szegődött. Ki­tüntetéssel érettségizett, majd Debre­cenben. ingyen kvártélfjos- kosztos egyete­mistaként már egyre világo­sabban fogal­mazta meg ma­ga számára életprogramját. Már debreceni egyetemistaként — a harmincas évek végén — eltökélt szándéka volt, hogy új­ságíró lesz. Azért, mert a mun­kásmozgalomba hivatássze­rűen akart bekapcsolódni, s erre számára — úgy ítélte meg — legnagyobb mozgási lehető­séget ez a pálya nyújt. Első írása 1941 tavaszán jelent meg a Népszavában. 1942-ben vették fel a Kom­munisták Magyarországi Párt­jába. Előtte már röpcédulákat írt, terjesztett, baloldali fiata- lolcat szervezett. Megbízatása a parasztság felvilágosítása, a földmunkásság szervezése volt. 1944-ben a párt fegyveres el­lenállás szervezésével bízta meg. Partizáncsoportokat ho­zott létre, vezetett. A második világháború vége felé az egyik legtevékenyebb részese volt a Elhunyt Fehér Lajos Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Fehér Laios elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi harcosa az MSZMP köz­ponti Bizottságának tagja, nyugalmazott miniszterelnök-helyettes, a Szövetség elnöke hosszan tartó betegség után elhunyt. Fehér Lajos elvtárs temetése november 11-én (szerdán) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. ^ elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál, a Mező Imre úti teme­tő díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, A Magyar Partizán Szövetség

Next

/
Thumbnails
Contents