Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-03 / 258. szám
1981. NOVEMBER 3., KEDD xAmap Díszdoktorrá avatták Leontief professzort A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktorává fogadta Wassily Leontief Nobel-díjas közgazdász professzort, a New York-i egyetem gazdaságkutató intézetének professzorát, aki Nyitrai Ferencné államtitkár meghívására tartózkodik hazánkban. Ez alkalomból hétfőn az egyetemi tanács ünnepi nyilvános ülést tartott. Leontief professzor az úgynevezett input-output analízis közgazdasági elemzési módszer kidolgozója; ezzel az eljárással a termelési ráfordítások és kibocsátások mérlege, a gazdaság különböző ágazatai közötti kölcsönös összefüggések vizsgálhatók, segítséget adva így a népgazdasági tervezéshez, az ágazatok fejlődési folyamatai okozta kölcsönhatások előrejelzés séhez. A tiszteletbeli doktori cím adományozásáról szóló honoris causa oklevelet Csizmadia Ernő rektor nyújtotta út Wassily Leontiefnek. Pofáikéi munkamódszer Nemcsak papírról ismerik... Űtra készülünk a ceglédi járási pártbizottságén. Kilenc órára már Kőröstetéticnhcn kell találkoznunk a pártbizottság abonyi, kocséri, nagykőrösi és törteli tagjaival. Jászkarajenön lesz a testület ülése, addigra azonban látnunk is kell mindazt, ami az értekezleten majd szóba kerül. — Pártbizottságunk minden tagjától elvárjuk, hogy a testületi értekezleten véleményt nyilvánítson és állást foglaljon — kezdi útrakelésünk meg- okolását Fekete Antal első titkár. — Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy testületünknek azok a tagjai, akik nem vezetőként dolgoznak munkahelyükön, az egész járást, annak tíz települését, tizenhat szövetkezetét személyes tapasztalatukból nem ismerhetik. Ezért évente kétszer kihelyezett pártbizottsági üést tartunk a járás településein, s a pártbizottság közvetlenül is megismerkedik azokkal a munkaterületekkel, Pilisnyereg védőire emlékezve Koszorúzást ünnepség volt Vasárnap, a kora reggeli órákban özönlöttek a turisták, a természetkedvelők Dobogókő, Esztergom, Klastrompuszta és Feketehegy irányából Pilisnyereg felé, hogy a Nagy Októberi Szocialista - Forradalom évfordulója alkalmából leróják kegyeletüket az ottani szovjet hősi emlékműnél. A Magyar Természetbarát Szövetség és Komárom megyei szervezete, valamint a Dorogi Bányász Természetbarát Szakosztály közösen rendezte meg az immár hagyományos emlékünhepséget, amelyre az idén több mint 16 ezren érkeztek az ország minden tájáról. A szovjet katonák — akik nagy bátorsággal, életük feláldozásával napokon át feltartóztatták, megakadályozták a német ellentámadást a hegynyeregben —, emlékművét 1954-ben állították fel Pilisnyergen a dorogi bányászok. Erre helyezték el koszorúikat a természetbarát szakkörök, az országjáró diákok, az úttörők, KISZ-esek és más társadalmi testületek, a megyék, a városok küldöttei. Csökken a szüktésszám Demográfia és gyógyászat A Minisztertanács határozata jelölte hosszú távú célul 1973- ban: növekedjen a születések száma legalább annyira, hogy a népesség egyszerű reprodukcióját biztosítsa. Ugyanez a határozat állást foglalt a népesség korösszetétele egyenetlenségeinek mérséklése, s a három- vagy ennél több gyermekes családok arányának növelése mellett. Mi történt azóta?, Eogyan alakult Pest megyében a demográfiai helyzet? Aki válaszol a kérdésekre: dr. Császár Márta, Pest megyei gyermek- gyógyász szakfőorvos. A bevándorlás nyomán — Az elmúlt év januárjában Pest megye népessége elérte a 973 ezer főt. A népsűrűség négyzetkilométerenként 152, de az agglomerációs övezetben ennek több, mint a duplája. Az utóbbi 25 év alatt 150 ezerrel gyarapodott Pest megye lakóinak száma. Érdekes, 'hogy 1960-ig a népesség- szám-növekedés zömét — 86 százalékát — a természetes szaporodás adta, az utóbbi időben pedig már inkább a bevándorlás nyomán növekszik a- népesség, napjainkban ez adja a 70 százalékot. Csökkent tehát a születésszám, s a családok átlagos nagysága. — S hogyan alakult a születések száma? — Az 1954. évi 17 ezer 318 élve született gyermek demográfiai csúcsnak számított. A mélypontra zuhant a szám 1962-ben, 10 ezer 496-ra, s nagyobb változás csak 1974- től tapasztalható. A népesedéspolitikai intézkedés nyomán megnőtt a gyermekvállalási kedv, s ebben közrejátszott a gyes összegének felemelése, a családi pótlék növelése, a jobb lakásszerzési kilátások, a bölcsődei, óvodai fejlesztések, a gyermekápolási táppénz kiegészítése 6 éves korig, s a szülési szabadság felemelése 20 hétre. Ugrásszerű volt a változás, 18 ezer 863-ra nőtt az élvg született csecsemők száma 1975-ben, ezzel megdőlt a korábbi csúcs. Azóta ismét csökkenő a tendencia, s ennek a magyarázata az, hogy ismét kevesebb a 20—30 éves nők száma. A képet valamelyest módosítja a bevándorlás, az agglomerációs övezetben elsősorban ugyanis a produktív korosztályok telepednek le. Újcbb százharminc — Ez utóbbi milyen új feladatokat jelent? — Elsősorban a gyermekek intézményes elhelyezésével kapcsolatosakat. A gyes lehetőséget ad az anyáknak, hogy a gyermeküket hároméves korig otthon neveljék, s mérsékli ugyan a bölcsőde iránti igényeket, de nem eléggé. Ma a megye 179 települése közül 49 faluban és városban — ösz- szesen 75 tanácsi és 11 üzemi bölcsőde fogad 3577 gyermeket — a papírforma szerint. Valójában a bölcsődések száma ennél 20 százalékkal több. Bár az elmúlt 6 évben 20 százalékkal nőtt a bölcsődei helyek száma, tény, hogy tavaly ezer bölcsődés korú gyermekre a megyében mindössze 81,8 bölcsődei hely jutott, míg országosan 139, s Budapesten 281. A megye területén a négy csecsemőotthonban összesen 459 gyermeket helyezhétnek el, s egyelőre ez ügyben nincs is probléma. Viszont az első egészségügyi gyermekotthonunk 1977-ben készült el Gödön, 90 gyermeket fogad, s az elhelyezésre várók száma több mint 150. A megoldásra nem kell már sokáig várni. Gödön még az idén újabb 130 egészségügyi gyermekotthoni hely létesül. — Mi a helyzet a terhességmegszakítás, a család- és hővédelem ügyében? — A megyében 1974 óta szervezett a házasságkötés előtti tanácsadás, s e feladatot 193 család- és nővédelmi tanácsadó oldja meg. Mindenekelőtt a tudatos családtervezésről, a háromgyermekes családideál vonzerejének növeléséről, s a nem kívánt terhesség megelőzésének módjairól esik szó a tanácsadásokon. Szembeötlő a fejlődés: míg 1974-ben 39 ezer. 248-an jelentek meg a tanácsadáson, s közülük több mint 57 százalék önként, az elmúlt évben 47 ezer 766 tanácsot kérő csaknem 75 százaléka fordult önként a szakemberhez. A megyében 17 elsőfokú és egy másodfokú bizottság bírálja el a terhességmegszakítási kérelmeket. Részint tárgyilagos és humánus munkájuknak, részint a jobb felvilágosításnak köszönhetően egyre többen választják a fogamzásmegelőzést a művi vetélés helyett. — A gyermekvédelem jellemző mutatója a csecsemő- halálozás és a koraszülés adata. Mit mondhat ezekről? A progresszivitás elve — Még 1973-ban csaknem 3,8 százalék volt a csecsemő- halálozás aránya, s 1977-ben csökkent először 3 százalék alá. Idén az első félévben nem érte el a 2,2 százalékot sem, s ez elsősorban a jobb gondozásnak, a gyógyító munka fejlődésének köszönhető. Fontos népesedéspolitikai feladat a koraszülések megelőzése, az érett, egészséges utódok születésének elősegítése is. Ez ügyben szintén szép eredményekről beszélhetünk, hiszen az 1973. évi 13 százalékról, tavalyra 9,9 százalékra csökkent a koraszülött csecsemők aránya. Cegléden és Vácott a kórházakban 1975-ben 16—16 ágyas koraszülött-részlegek létesültek. A progresszív betegellátás elvének megfelelően már a koraszülő anyák kerülnek a kórházba, — Végezetül: szólna a gyermekgyógyászati hálózat munkájáról? — ötvenegy gyermekorvosi körzet létesült Pest megyében 1971 óta. Most összesen nyolcvankét körzeti gyermek- orvos tevékenykedik, a megye szakorvosi rendelőintézeteiben pedig 17 gyermekgyógyász dolgozik. A körzeti gyermekorvosok általában hetente 4 órát fordítanak az egészséges csecsemők és kisgyermekek szüleinek felvilágosítására, a tanácsadásra, ahol nincs körzeti gyermekorvos, ott a teendőket az általános körzeti orvos és a védőnők látják el. Munkájukat szakmailag segíti a mozgó szakorvosi szolgálat. A tanácsadásokon általában a csecsemők több mint 90 százalékát mutatják be a szülők az orvosnak. Hadd mondjak még egy idevágó tényt: 1971 óta 41 új tanácsadó épült, s 79-et korszerűsítettek, a többi között abból az évente 1,5 millió forintból, amit a Pest megyei Tanács anya- és gyermekvédelmi célokra fordít. V. G. P. amelyeknek az ügyét tárgyalja. Üzemlátogatás Köröstetétlenben az Alföldi Tejnél — a helyi Vörös Csillag és a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz közös vállalatánál — már teljes a pártbizottság létszáma. Bóbis Károly igazgató és Bognár József, az üzem pártalap.szerve- zetének titkára tájékoztatnak arról, hogy az üzem 37,5 milliós beruházásának befejeződése után naponta ötvenezer liter tej feldolgozására vállalkozhat az Alföldi Tej száz főnyi kollektívája. A tízéves üzem öreg falai között hatalmas műanyag kádakban áll a tej. Mire innen a fogyasztókhoz kerül, addig zacskós tej, túró, tejföl, tejszín válik belőle. A készítmények fele a fővárosban, másik fele a ceglédi járásban talál vevőre. Az új üzemépületnél Tóth Sándor, az Árpád Tsz ágazat- vezetője tájékoztatja a pártbizottságot arról, hogy elkészültek már a kazónház és a hűtőgépház alapozásával, s nincs akadálya annak, hogy a jövő év júniusában megkezdjék az üzempróbát, s december közepéig megtörténjen a helyátadás. Az üzemlátogatás után Heimarm Gyula tanácselnök Kő- röstetétlenen elmondja, hogy a honfoglaló Árpád vezér táborhelyén emelt emlékmű környékét társadalmi munkával pihenőparkká alakították ki. Augusztus 1-től kifogástalan a község ivóvízellátása, Az egészségház és a körzeti orvosi rendelő szolgálja a község lakóit. Az igényjogosult kisgyerekeket kivétel nélkül fel tudták venni az óvodákba, hatvan százalékuk napközis ellátást kap. Az iskolában egyműsza- kos az oktatás. Hamarosan megjavítják a község útjait és egy 200 négyzetméteres üzlet felépítésével elfogadhatóvá, válik Kőröstetétlen kereskedelmi ellátottsága is. Fehér köpenyben Ezután irány a jászkarajenői Árpád Termelőszövetkezet tehenészeti telepe. Mielőtt a kapun beléphetnénk, nyloncsizmát húzunk, fehér köpenyt ölCukcrbetegeknek, fiszíérzékenyeknek Étlapon a kímélő ételek Bővül a . diétás készítmények választéka, rövidesen új konzervek, édesipari termékek, üdítő italok kerülnek az üzletekbe — erről tartott hétfőn sajtótájékoztatót Szigethi Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője a Palade szállóban. Elmondta: az elmúlt években jelentősen növekedett a diétás, diabetikus termékek választéka, ám még többre lenne szükség. A felmérések szerint ugyanis megközelítően 300 ezer cukorbeteget tartanak számon, s mellettük több millióan kényszerülnek hosz- szabb-rövidebb időre diétára. Megfelelő ismeretek híján azonban sokan még a meglevő ’ diétázási lehetőségeket sem ismerik, pedig több mini százféle édesipari áru, 56 konzervféle, 51 hűtőipari termék illeszthető a diétás étrendbe, így például a konzervek közül az energiaszegény, zsírszegény és diabetikus diétában egyaránt felhasználható a székelykáposzta, a marhahús kapormártásban vagy a sertésborda temesvári módra A választék további bővítésére a termelők, a kereskedelem és az egészségügy irányítói összefogtak. Ennek kezdeti eredményei az idén már éreztetik hatásukat. Megjelent az üzletekben a búzakorpa, a szójaliszt, a kukoricaőrlemények, amelyekből többféle diétás étel is főzhető. Mellettük jó néhány diabetikus üdítő ital és gyümölcslé került forgalomba. Jövőre egész sor újdonsággal gazdagodik a választék; megkezdik a hazai diabetikus csokoládé gyártását, s lehet majd kapni diabetikus fagylaltport. A lisztérzékenyek számára speciális édesipari árukból bővítik a kínálatot. Egyéb intézkedésekkel is segítik a gyártás bővítését, a kínálat javítását. Vámmentessé tették a diabetikus termékek gyártásához szükséges import-alapanyagok behozatalát. Az eddigi 540 kijelölt üzlet helyett a továbbiakban valamennyi ABC-áruház és nagyobb élelmiszerbolt, forga’- mazhatja a diabetikus termékeket. A vendéglátóipar is gondol a diétázókra; több ét teremben már az étlapon vannak a kímélő ételek Röv’ desen tanfolyam indul vendéglátóipari szakembereknek a diétás ételek elkészítésére. tünk, fertőtlenítő oldatban kezet mosunk. Dr. Lakos László tsz-elnök és Fehér Pál pártvezetőségi titkár köszöntő szavai után Babai Tibor főállatté- nyésztő veszi át a házigazda tisztét, s miközben a termelő, ellető, borjúnevelő istállókat és a tejházat végigjárjuk, az érdekesnél érdekesebb adatokat halljuk tőle. A termelő istállóban minden tehénnek adatlapja van, amelyről nemcsak a neve, hanem életkora, várható ellésé- nek időpontja, teljesítménye is leolvasható. Az istáMóátlag 12 liter. Az állatok azonban most a karámban sütkéreznek az őszi napfényben. — Ha esősre fordul az idő és a tehenek az istállóban maradnak, a tejhozam öt százalékkal csökken — mondja Babai József. Aztán ^ borjúnevelőben így folytatja: — Fontos a napfény az újszülött borjak számára is. Bölcsőkben kitesz- szük őket a napra. A bölcső egyébként hordozható faketrec, s ebben van 10 napos koráig a borjú. Amíg a látogatók számára érdekes adatokat hallgatjuk a borjúnevelésről, a tejházba érünk, ahová a háztájiból is hozzák a tejet. Egy tartálykocsinak kizárólag az a feladata, hogy a háztáji kisgazdaságokban kifejt napi 5200 litert ide beszállítsa. ^Később a megye határán levő halastóhoz visz az utunk. A 84 hektáros tó vizében mintegy 170 tonna hal úszkál. Ahhoz, hogy a halállomány élni és növekedni tudjon, évente 480 tonna abrakot, 450 tonna szerves trágyát, 10—10 tonna nitrogént és foszfort kell a vizükbe juttatni. Az amurnak pedig a szudáni füvet és a zöld lucernát szórják a vízbe. Készül a ruha ii ■ i,„ 'OXílir í ' Az adatokat mindenki jegyzi. Jászkarajenön, a 3600 lakosú településen ismét' Hermann Gyula tanácselnök adott rövid tájékoztatást. A másik társközség (Törtei) helyzete lényegesen más, mint a jászkarajenői. Itt a kereskedelmi ellátottság — az óriási áruház jóvoltából — olyan, hogy még máshonnan is sokan idejárnak vásárolni.’ Az ivóvízellátás teljessé tételére viszont még fél évig várni kell. Most kezdődik a 100 személyes óvoda építése is, amely a legnagyobb gondok egyikét enyhíti majd. Hátravolt még a Szikra Ruházatipari Szövetkezet helyi üzeme, ahol Tarjáni László üzemvezető mondta el, hogy az 58 főnyi kollektíva által készített évi 100 ezer ruhadarab ma már csaknem teljes egészében tőkés országokba kerül. 12 ipari tanulót is képeznek ebben a családias hangulatú kis üzemben, amely jövőre egy 20 fős szalagegységgel bővül. A rengeteg látnivalót és tapasztalatot nyújtó járási séta után a jászkarajenői—kőrös- tetétleni pártbizottság tanácstermébe vonult a testület, ahol Boros János pb-titkár köszöntötte házigazdaként a vendégeket, majd Fekete Antal elnökletével megkezdődött a tanácskozás. Az első napirend így szólt: Jelentés a jászkarajenői Árpád Tsz állattenyésztésének helyzetéről, a továbbfejlesztés koncepciójáról — a megyei pártbizottság 1977. szeptember 23-i határozata alapján. Dr. Lakos László tsz-elnök beszámolója sok hozzászólást váltott ki, hiszen délelőtt a* testület látta mindazt, amiről most a közgazdasági szempontok figyelembevételével véleményt kellett mondani. Attalános elismerés A ceglédi járási pártbizottság munkamódszerére és munkastílusára vonatkozóan csoportos értékelő beszélgetéseket folytattak a járás kommunistái. Értesüléseink szerint ez a fajta munkamódszer az itt élő és dolgozó pártonkívüliek körében is osztatlan elismerésre talált. Cseri Sándor hazai partizánakcióknak. A felszabadulás után újságíróként, szerkesztőként dolgozott. 1956 novemberében tagja lett az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottságának, majd a megalakuló Központi Bizottságnak, Politikai Bizottságnak. Dolgozott a Központi ! Bizottság titkáraként, a kormány elnökhelyetteseként. Tehetsége, alkotó ereje jelentősen hozzájárult a párt, a kormány ' agrárpolitikájának formáláshoz, a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez, a falu •felemelkedéséhez. Munkájának igen nagy szerepe volt a hazai mezőgazdaság nemzetközi elismerésében. Fehér Lajos nyugdíjasként is aktív munkása maradt közéletünknek. Eredményes munkásságáért számos magas kitüntetésben részesült, tulajdonosa volt 'a többi között — a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendjének, a Szocialista Hazáért Érdemrendnek, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremnek és a Magyar Szabadság Érdemrendnek. Internacionalista tevékenységének elismerését több magas külföldi kitüntetés is jelzi. Fehér Lajos Szeghalmon született, földmunkáscsalád fiaként kezdte meg iskolai tanulmányait, s igen fiatalon a munkát is. A nyári szünidőkben cselédnek, részesaratónak szegődött. Kitüntetéssel érettségizett, majd Debrecenben. ingyen kvártélfjos- kosztos egyetemistaként már egyre világosabban fogalmazta meg maga számára életprogramját. Már debreceni egyetemistaként — a harmincas évek végén — eltökélt szándéka volt, hogy újságíró lesz. Azért, mert a munkásmozgalomba hivatásszerűen akart bekapcsolódni, s erre számára — úgy ítélte meg — legnagyobb mozgási lehetőséget ez a pálya nyújt. Első írása 1941 tavaszán jelent meg a Népszavában. 1942-ben vették fel a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Előtte már röpcédulákat írt, terjesztett, baloldali fiata- lolcat szervezett. Megbízatása a parasztság felvilágosítása, a földmunkásság szervezése volt. 1944-ben a párt fegyveres ellenállás szervezésével bízta meg. Partizáncsoportokat hozott létre, vezetett. A második világháború vége felé az egyik legtevékenyebb részese volt a Elhunyt Fehér Lajos Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Fehér Laios elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi harcosa az MSZMP központi Bizottságának tagja, nyugalmazott miniszterelnök-helyettes, a Szövetség elnöke hosszan tartó betegség után elhunyt. Fehér Lajos elvtárs temetése november 11-én (szerdán) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. ^ elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál, a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, A Magyar Partizán Szövetség
