Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

ina, A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 270. SZÄM 1981. NOVEMBER 18., SZERDA Több fiatal dolgozik a tsz-ben Az ifjúság felelős saját sorsáért A kocséri művelődési ház­ban a napokban rendezték meg a helyi termelőszövetke­zet fiataljainak ifjúsági par­lamentjét. Ezen Tóth Róza, a Petőfi Termelőszövetkezet el­nöke számolt be az utóbbi években végzett munkáról, az ifjúsági törvény megvalósítá­sáról. Részvételi arány Egyebek között elmondta, hogy a két helyi termelőszö­vetkezet egyesülése óta ez az első ifjúsági fórum. Örömmel hangsúlyozta, hogy termelő- szövetkezetünkben igen ■ ma­gas a harminc éven aluliak aránya. Számuk a különböző ágazatokban az elmúlt három év alatt háromszáznyolcra nőtt. Ez a tény arra készteti a tsz gazdasági és politikai ve­zetését, hogy még fokozottab­ban törődjenek a fiatal dolgo­zók gondjaival. A gondosan megszerkesztett sok részletre kitérő beszámoló három esztendő folyamatos fejlődéséről adott számott. El­ismeréssel szólva a fiatalok munkájáról, amellyel jelentő­sen hozzájárultak a gazdaság eddigi jó eredményeihez. Pe­dig a mezőgazdaság sajátossá­gai miatt gyakran végezték munkájukat mostoha körülmé­nyek között, nyújtott műszak­ban is. Éppen ezért az erkölcsi mellett, az anyagi elismeréssel is fokozottan törődött a kollek­tíva; A fiatalok megítélésénél a legfontosabb értékmérő a munka minősége volt — emel­te ki a tsz-elnök. Példaképül állította a többiek elé az el­múlt évben kitüntetett kilenc fiatal dolgozót. A fiatalok közéletiségét, be­vonásukat a termelőszövetke­zet vezetésébe jónak tartja — mondotta. Főleg az alsó és középszintű vezetők jelentős hányada került ki a fiatal szakemberek közül. Jó a fia­talok részvételi aránya a vá­lasztott testületekben is. Ál­landóan növekszik a KISZ- tagok száma, jelenleg a fiata­lok 29 százaléka KISZ-tag, Jól érzik magukat A beszámoló tanúsága sze­rint a fiataloknak lehetőségük van szakmai és általános mű­veltségük gyarapítására. A termelőszövetkezet ko­moly anyagi áldozatok árán vállalta a fiatalok letelepedé­si és családalapítási gondjai­nak megoldását. A fiatal há­zasok fészekrakását régóta megkülönböztetett figyelem­mel kezelik. A lakásépítési alapból kamatmentes kölcsönt adtak, s az építkezők kedvez­ményes szállítást vehettek igénybe. Jelentős számban szolgálati lakást is. Sokrétű program biztosítot­ta a fiatalok művelődését, sportolását, szabad idejük hasznos eltöltését. Ösztönöz­ték a fiatalokat a község köz­művelődésébe, sportéletébe való bekapcsolódásra. Ország­járó kirándulásokon ismerked­hettek meg hazánk szépségei­vel, nevezetességeivel. A beszámoló és az írásban kiadott intézkedési terv felett megnyitott vita során Juhász Imréné, a KISZ-bizottság tit­kára a tagság nevében meg­köszönte a sokrétű gondosko­dást, a megkülönböztetett bá­násmódot. Elmondta, hogy a fiatalok jól érzik magukat a term élőszó vVtkezetfceh, prob­lémáik megoldásában nagyon sok segítséget kannak és igen jók a kilátásaik is. Egyhangúlag elfogadták Boros László, a helyi úttörő- csapat vezetője az úttörőcsa­pat nevében üdvözölte az ifjú­sági parlamentet és az elisme­rés hangján szólt a legfiata- labbaknak nyújtott segítség­ről. Kiss János, a községi párt­vezetőség titkára, csatlakozva az elismerés hangján szólók­hoz, egyebek között kiemelte, Törtelieknek szánják Költészet és naplemente A törteit Déryné Művelődési Ház nyugdíjasklubja alig né­hány hete kezdte el működé­sét. Hosszas szervezkedés után Ábrahám Mihálynak, a kö­zösség vezetőjének sikerült létrehozni azt a kis magot, amelyre bizton számíthatnak. Érdi példa — Mikor kezdték el verbu­válni ezt a csoportot? — kér­deztük a klubvezetőt. — A múlt évben Érden voltunk tanulmányúton. Sze­rettünk volna onnan példát meríteni. Négy megyei műve­lődési házból jártunk ott. Megtetszettek a látottak. Sze­rettük volna rögtön mi is megvalósítani, amint hazaér­keztünk. A tavaszi munka­kezdetre esett az indulás, így nem csoda, hogy többen ha­marosan lemorzsolódtak. Első a föld, a háztáji, ez itt ter­mészetes dolog. Nekünk kel­lett alkalmazkodni a körül­ményekhez. — Milyen programmal vár­ják most az öregeket? — Egyelőre minden csepp­folyós állapotban van, de a TIT-előadások tervei már ki­alakultak. Megkaptuk a ta­nácstól a nyugdíjasok névso­rát. így mindenkinek tudunk meghívót küldeni. Az alakuló összejövetelre negyvenen jöt­tek el a négyszáz nyugdíjas közül, őket *kérdeztük meg, mit és hogyan kívánnak. A sakk és a kártya kéznél van, magyarnóta-lemezeket hall­gathatnak, televíziót nézhet­nek. Minden együtt van ah­hoz, hogy jól érezzék magu­kat. — Az időseknek sajátosak az igényeik. Az ismeretter­jesztő előadások témaválasz­tásánál figyelembe veszik-e ezt? Gazdag program — Havonta általában egy­szer van ilyen foglalkozás. Az alakuló klubesten Az idősek és a társadalom címmel jo­gaikról kaphattak tájékozta­tást. Az előadások zömét ér­dekes területekről válogattuk. Újvári István, a TIT buda­pesti szervezetének előadója amerikai élményeiről beszél, s karácsony előtt Határ Ilona pedagógus a költészet és a naplemente témájának kap­csolatáról tart irodalmi estet. Ekkor megragadjuk az alkal- mot arra is, hogy egy kelle­mes előkarácsonyt rendezzünk klubtagjaink számára. Kéthe­tenként csütörtökön itt talál­kozunk a művelődési házban. S hogy a szűkebb pátriánk se szoruljon háttérbe, időn­ként meghívjuk tanácsi veze­tőinket. a tsz irányítóit, hogy közvetlenül nekik tehessék fel kérdéseiket a falu dolgát érin­tő ügyekben. hogv/áz ifjúság felelős saját somsáért. Éppen ezért nagyon fontos, hogy részt vegyenek a közéletben. Hangsúlyozta, hogy termelőszövetkezetükben az ifjúsági parlamenttel nem zárul le a fiatalokkal való fog­lalkozás. Továbbra is minden­napi gondjuk lesz a munka- feltételek fokozatos javítása, a céltudatos-politikai nevelő munka, hiszen vezetőségük tudja, hogy a fiatalokra igen nagy szükség van a VI. ötéves terv feladatainak megoldásá­hoz. A hozzászólásokra, kérdé­sekre az elnökség — melyben a tsz vezetősége mellett a párt-, KISZ- és szakszervezet képviselői is helyet kaptak — azonnal reagálni tudott, és ki­vétel nélkül kedvezően. Az ifjúsági parlament a be­számolót és az intézkedési tervet egyhangúlag elfogadta. A megyei szintű ifjúsági par­lamentre Donka Emíliát és Pál Katalint küldöttnek meg­választotta. A törvény szellemében Hogy ezen az ifjúsági par­lamenten „eget rengető” hoz­zászólások nem hangzottak el, annak talán nem a résztvevők megilletődöttsége volt az oka, hanem az, hogy a kocséri ter­melőszövetkezetben valóban nagy gondot fordítanak az if­júsági törvény szellemének valóra váltására. * “ S. J. A itemzetkcii helyzetről P. Szabó József, a Magyar Rádió külpolitikai rovatának főmunkatársa A nemzetközi viszonyok jellemzői címmel tart előadást november 19-én, csütörtökön délután három órai kezdettel, a ceglédi párt­székházban. Az előadásra min­den érdeklődőt szívesen lát­nak. Délután 17 órakor, a hely­őrségi művelődési központban a külpolitikus időszerű kér­désekről tart tájékoztatót. Decemberben gdambparádé Messziről is visszaszálllak Meghálálják a gondoskodást Az emberek képzeletében, szerte a világon, a galamb a szelídség, a gyöngédség jel­képeként szerepelt. Nem vé­letlenül lett a béke szimbó­luma Picasso galambja, és' a galambszeretők többségben vannak. Óvják, védik ezt a kedves, emberközeliben élő lényt. Vannak azonban olya­nok is, akik nem csupán sze­retik, de a rendszers gon­dozást sem sajnálják tőle. A galambászok, akik ennek a nemes kedvtelésnek a képvi­selői, szakosztályba, szövet­ségbe tömörülve, megfelelő szakmai hozzáértéssel foglal­koznak ezekkel a madarak­kal, pénzt, időt, fáradságot nem sajnálva. ítfagy különbség Abony galambibarátjai két, egymástól elkülönült csoport­ban folytatják tevékenységü­ket. Ellentétekről azonban szó sincs, melyet bizonyít az_ is, hogy mindketten a művelődé­si házban tartják foglalkozá­saikat. Az abonyi galamb- egyesület, mely röp-, dísz- és húsgalambokkal foglalkozik, harminckét tevékeny tagot számlál. A Magyar postaga- Iamb Sportszövetség abonyi csoportja húsz büszke posta- glamb-tulajdonost tömörít. A laikps bizony csak a ked­ves madarat látja, mely sze­rinte alig különbözik társai­tól, a szakember azonban csak mosolyog ezen a naív nézeten. , — Az idén kiállítást ren­deztünk a művelődési ház­ban — tájékoztat Nagy László, a galambegyesület elnöke —, és ezen kétszáz szebbnél szebb madarat mutattunk be. A nagyszámú látogató meggyő­ződhetett arról, mekkora kü­lönbség van közöttük. Ko­moly dolog is ez, több mint hobbi. Gondoskodás, ügyesség és türelem kell hozzá, az anyagiakról nem is beszélve. Nem a tagdíj a sok, hanem a madarak tartása a költség- igényes. Megfelelő ketrecek, fűthető padlás vagy galamb­ház kell, s ügyelni az állan­dó higiéniára. — Van közöttünk, akinek csak harminc darab van, de nem ritka a száz példánynál többet tartó tulajdonos sem. Szaklapunk, a havonta meg­jelenő Galambjaink, rendsze­resen tanácsokat ad gondo­zásukról. Aki mindezt be­tartja, az bátran jelentkez­het a kiállításokra, röpverse- nyekre. Ez utóbbin a magas­sági repülés a cél. Legutóbb az országos kiállításon siker­rel szerepeltünk. A tizennyolc galamb kiváló és igen jó fo­kozatú helyezést ért el. Kiállítják, röptetik — Ellentétben a húsgalam­bokkal — mondja Bóta Miklós, a postagalamb-sport- kör abonyi titkára —, ná­lunk nem a forma az elsőd­leges, hanem a galamb ké­pessége. Több országos ver­senyen szerepeltünk szép si­kerrel, s jártunk Csehszlová­kiában is. A postagalamb, felengedése után, visszatér lakhelyére. Figyelni kell a sebességet, távolságot, erőn­létet. Szép eredményeink van­nak, és galambjainkkal még sohasem vallottunk szégyent. Hazatérnek, a tenyésztő nagy örömére és dicsőségére. Nem könnyű szórakozás ez, hiszen legalább öt-hat éves tapasz­talat kell ahhoz, hogy az em­ber egyáltalán próbálkozzon. A legjobb belga és német fajták pedig rendkívül mun­ka- és türelemigényesek. De jó velük foglalkozni, mert meghálálják a velük való tö­rődést. Húsa hasznot hoz — Ez egy olyan szórakozás — szögezi le Nagy László —, amelynek gazdasági haszna sem közömbös. Tenyésztőink húsgalambokat exportra ad­nak el, Olaszországba, Afriká­ba és az arab világ orszá­gaiba. Negyvenmillió forint a haszon ebből. Egy biztos, ml valameny- nyien szeretetből, szórakozás­ból csináljuk ezt. S hogy má­sok is megkedveljék, még az idén újabb kiállítást terve­zünk. A december 5—6-iki kiállításon más vidékek te­nyésztői is bemutatkoznak. Szép látványnak ígérkezik a galambparádé, amelyet bizo­nyára sokan megtekintenek. Cs. B. Sérendán, korláton, E9eng®pad®ii Közösséget formálni a sportágban A sportoló dija az edző bizonyítványa A ceglédi tornasport törté­netében a harminc év előtti győzelmes indulást — az alig megalakult szakosztály a me­gyei csapatbajnokság minden :osztályában nyert.. — felfelé ívelő út követte. A versenyzők közül csak Füle Judit, Katoch- will Erzsébet nevét említjük, válogatottak, VB-csapattagok, mesterfokú bajnokok kerültek ki a ceglédi tornászlányok közül. Azután két sikeres évtized múltán a mélypont: 1973-ban megszűnt a másodosztályú csapat. Kürti Béla testnevelő tanár, aki kezdettől edzője volt a csapatnak, így írt 1975- ben, a negyedszázados évfor­dulón „ ... ilyen gazdag ha­gyományokkal rendelkező tornászközösségnek lesz ereje előbb-utóbb a felemelkedés­hez”. A következő évben meg is indult az utánpótlás szerve­zése. Akkor a legfontosabb Üstben sűrítik a mustot A kedvelt üdítő, a Traubisoda alapanyagának és a borok minőségének javítására tartósított mustot sűrítenek a Ceg­lédi Állami Tangazdaság csemői üzemében. Horváth György műszakvezető a főzőüstbe ömlő mustot ellenőrzi. Apáti-Tóth Sándor felvétele cél a veirsenyzőgárda átmen­tése volt, míg végre 1978-ban egy fiatal edző vezetésével szebb fejezetek íródnak a ceglédi torna történetében. Nem volt könnyű dolga Vá­rnái László edzőnek, de mint elmondta, éppen ez vonzotta. Részben az, hogy Cegléden hagyományai vannak a sport­ágnak, részben, hogy egy ak­kor sikertelen szakosztálynál kipróbálhatja erejét, edzői módszereit. S az eredmény? Három év alatt szinte az ala­poktól ipdulva aranyjelvénye­seket, első osztályú versenyző­ket, magyar bajnokot nevelt. Váradi László kiskunhalasi, ott kezdett versenyszerűen tornázni, majd középfokú ed­zőit végzett, főiskolára járt, Ceglédre mint másodéves ta­nárképzés került. Határozott, kemény munkát követel. Szi­gorú önmagához is. Az edző maga is versenyző, a sport­akrobatika magyar bajnok párosban Csűri Tiborral az el­ső osztályú minősítést is el­nyerték. Lányok a CVSE tornászai, így még inkább feltűnő, hogy Csűri Tibor — egy fiú is — örökké az edzőteremben van. — Előfordult, hogy elküld­tem haza tanulni — mondta Váradi László —, de fél óra múlva jött édesanyjától az igazolással, hogy mindennel kész van. A napi tréningnek megvan az eredménye. — A sok edzőt látott csa­pattal kezdetben is ilyen jó kapcsolata volt? — Az volt a legnagyobb gondom, hogy 3—4 edző is foglalkozott némelyik ver­senyzővel. ez nemcsak szak­mai, hanem nevelési problé­mát is jelentett. Nehezen le­hetett közösséget formálni. A minősítések száma 78-ban el­enyésző volt. Kialakítottunk egy III., illetve egy II. osztá­lyú csapatot, s néhány hónap után megnyertük a megyei bajnokságot. A fegyelmezet­len, közösséget bomlasztó versenyzőket elküldtem, mert többre értékelem a kevésbé tehetséges, de vasszorgalmú gyerekeket. Ilyen például Csipkó Krisztina, aki mindig megfogadta tanácsaimat, s ma már csavart szaltót tud. — Ha elmaradt egy-egy ígé­retes tehetség, annak nem volt-e a szülő és esetleg az iskola is az oka? — Három iskola első és má­sodik osztályosai közül válo­gattunk előkészítő csoportot, s az óvodákhoz felhívással fordultunk, A tornát nagyon fiatal korban kell elkezdeni. Prohászka Tímea mindössze 8 éves volt, amikor a II. osz­tályú magyar bajnokságon felnőtt kategóriában 4. lett. Most ismét remekelt, tízéve­sen aranyjelvényes. A megyében Túra, a Nagy­kőrösi Kinizsi. Dunakeszi VSE, Ceglédi VSE tornaszak­osztályai ismertek. Tavaly az egyesületi megyei versenyeket a CVSE nyerte, ugyanakkor az úttörő-olimpia Cegléden rendezett versenyein ceglédi lányokat nem láttunk, Túra, Nagykőrös iskolásait viszont igen. Ez elgondolkodtató, s az is, hogy atlétikai tehetségku­tatón már eredményes CVSE tornászlányokat indítottak. — A véleményemet ebben a kérdésben nem kérték ki. Tény, hogy versenyzőink erőnlétük, állóképességük folytán más sportágakban is megállják a helyüket, de a tornában ez az „elkalando­zás” visszaveti őket. Az elő­készítősök — a hajdani első óvis csoport — Laki Zsuzsa, Karsai Éva, Bujáki Barbara már szaltózni tanulnak, ver­senyre járnak. — Nagy szükségünk lenne női edzőre, aki a modern gimnasztikát tanítja. Ebben a munkában Takácsné Kerekes Katalin segít most. Kellene több korszerű eszköz, például szivacsgödör is — mondja Váradi László. — A szülők társadalmi munkában segíte­nek. ök készitették el a gu­miasztalt, a lengőpadokat s a lengőpallót, utaztatásnál is számíthatunk rájuk. Elmond­hatom, a mostani tanítvá­nyaim szüleivel nagyon jó a kapcsolatunk, a gyerekekkel sincs gond; Váradi László edző a jel­lem. az akarati tulajdonságok mellett a közösségi nevelést is fontosnak tartja, talán ezért is eredményes a szakosztály: négy aranyjelvényesük és több első osztályú versenyző­jük van. Az edző a szovjet is­kola híve, orosz szakos lévén, szaklapokból sokat fordít, gyakorlatban alkalmazza. A Sportakrobatikai Szakági Bi­zottság felfigyelt munkájára, nyáron nemzetközi edzői sze­mináriumra küldték Szófiába. Ottani tapasztalatait, s a ta­nultakat is Cegléden haszno­sítja. Gy. A. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents