Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

1981. NOVEMBER 18., SZERDA A vezető nem Sehet szavazógép Jobb tájékozódás — isiegolopozott döntések Nagyon sok szó tóik utóbbi időben a gazdasági döntések előkészítéséről, és ezzel kap­csolatban a szükséges infor­mációk időben történő beszer­zéséről. Egy nagyobb gazda­sági egység sokrétű feladatai­nak közepette, csak saját ta­pasztalataira utalva, a legjobb szakember is könnyen elté­vedhet. Zöld titat kell tehát kapnia minden olyan kezde­ményezésnek, amely segíti a jobb tájékozódást, a megala­pozott döntéseket. Felkészültség A ráckevei Aranykalász Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zetben, ahol négyezerötszáz dolgozót foglalkoztatnak és egymilliárd-kétszázezer forint termelési értéket állítanak elő, a közelmúltban új jogi szerve­zet: vállalati felügyeleti osz­tály létrehozását határozták eL — Termelőszövetkezetünk gazdálkodásának egyre inkább fontos részévé válnak a ter­melési integrációt és a gazdál­kodási problémák áthidalását célzó gazdasági társaságok, közös vállalatok — mondta dr. Köteles György, a termelőszö­vetkezet jogügyi és igazgatási főosztályának vezetője. — Helyzetünket meghatá­rozza, hogy ezekben a szerve­zetekben általában vagyoni túlsúlyt képviselünk. Logiku­san következnek ebből, hogy a gazdálkodás és működtetés meghatározásánál a döntő szerep termelőszövetkezetün­ket illeti. Bár erre a jogszabá­lyi és szervezeti lehetőségeink teljes mértékben adottak, az utóbbi időben egyre gyakrab­ban tapasztalhattuk, hogy akaratunk érvényesítése ne­hézségekbe ütközik. Az okot abban látjuk, hogy felkészü­letlenül, vagy csekély, nem kellően megalapozott informá­ció birtokában tárgyalnak, döntenek képviselőink. r Uj szervezet — Hogyan fogadták az ér­dekeltek ezt a felismerést? — Képviselőink vezető be­osztású szakemberek, akiknek a gazdasági társaságok irányí­tása, illetve a testületi irányí­tó szervezetekben termelőszö­vetkezetünk képviselete csak másodlagos. Munkaköre mel­lett mellékesen kezelt tenni­való. Termelőszövetkezetünk feladatai, és ebből adódóan a vezetők feladatköre nagyon sokrétű. — ötezerkétszáz hektár ter­melőterületen gazdálkodunk, és az ország minden táján vannak telephelyeink. Szarvas­marha-állományunk megha­ladja a háromezret, és a ha­gyományos állattartás mellett A nagykátai telefongyárban — ahogy Rigó Mihály, gyár­egységi főmérnök elmondta— az év elején összesen 111 ezer forintos energiamegtakarítást terveztek, ezzel szemben az eltelt háromnegyed évben több mint félmillió forintos meg­takarítást értek el. Az eredményhez nem éppen saját erejükből jutottak hozzá. Hiányzott a harmadik műszakra rendelés, ezért ügy döntöttek, hogy megszüntetik. Pedig az idén mintegy két­millió forint értékben vállal­tak bérmunkát automata esz­tergagépeikre a Videotonnak és az Irodagép Vállalatnak. Fáradt olajat négyezer fo­rint értékben adtak át az Áfornak. Nem az összegszerű­ség a döntő, hanem a megvál­tozott körülmények Evekig ugyanis nem tudtak mit kez­deni a felhalmozódott fáradt­olajjal, amely az alkatrész- gyártásnál keletkezett, mező- gazdasági művelésre alkal­matlan területen voltak kény­telenek kiönteni. Ma már ér­dekeltek abban, hogy a fá­radt olajat összegyűjtsék, mert erre szorítják őket a szigorú környezetvédelmi előírások is. Az anyagtakarékosságra ügyeivé: szelektáltan gyűjtik a különféle fémhulladékot. Ez tudvalevőleg nemcsak a nép­gazdaságnak jelent hasznot, hanem a MÉH-nek és a gyár­nak is. A tok bontott anya­got használ az egyes felújítá­sokhoz. Ez az idén várhatóan 47 ezer forintos megtakarítást jelent a gyárnak. A legszembetűnőbb eredmé­nyek az alkatrészgyártó és a tok-üzemben születtek. Fű­tési rendszerük tervszerű kar­bantartásával, a sűrített leve­gő tömítettségének biztosításá­val, az ott dolgozó emberek és a kollektívák brigádvállalásá­nak köszönhető, hogy a gyár­egység eredményeket ért el az ésszerű takarékoskodásban. Villamos energiából 362 ezer forintot, tüzelőolajból 241 ezer forintot, vízből 20 ezer forin­tot takarítottak meg. Egyre drágább az üzemeknek bizto­sított községi víz ára. Éppen ezért azt tervezik, hogy a házi vízműre állítják át a hő­kezelőt, a tri-zsírtalanítót, vagyis, folyamatosan az egész gyártást. Selejtmentésből 60 ezer forint megtakarítását ter­vezték, de már most 208 ezer forintnál tartanak. Rácz György TELJESEBB AZ ÖRÖM, HA AJÁNDÉKA IDEJÉBEN ÉRKEZIK KÉRJÜK, MÁR MOST ADJA FEL KÜLFÖLDRE KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT! még nyérctenyészettel is fog­lalkozunk. Háromszázmillió forintos nagy beruházásunk a hűtőház, amelynek egy részét az idén helyeztük üzembe. A gyümölcstelepítéseket már évekkel korábban erre ala­poztuk, és egész kertészeti te­vékenységünket ez határozza meg. Szakembereinknek sok feladatot ad a termelőszövet­kezet belső ügyeinek irányítá­sa, és helyzetükből természe­tesen adódik, hogy a gazdasá­gi társaságoknál, a közös vál­lalatoknál, versenyképessé­gük a témánál naponta fog­lalkozó tárgyalópartnerekkel szemben korlátozott. Egy ve­zető sem akar — a testületi döntéseknél — a szavazógép szerepére kényszerülni, tehát közösen kerestük a megoldást, így alakultak ki az új szerve­zetre vonatkozó tervek. — Mi lesz az új szervezet: a vállalatfelügyeleti osztály feladata? Információelemzés — Tudomásom szerint a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek között elsőként ná­lunk alakul ilyen szervezet. Feladatkörébe tartozik a gaz­dasági integráció létrehozásá­ra vonatkozó vezetői döntés előkészítése, előzetes gazdasá­gi számítások elvégzése, az alternatívák elemzése, a veze­tők tájékoztatása. A közös szervezetek igazgatótanácsi üléseinek előkészítésénél a vállalatfelügyeleti osztály be­szerzi és elemzi a szükséges információkat, és több válto­zatban döntési javaslatokat készít. Felülvizsgálja és véle­ményezi a közös vállalkozások tervjavaslatait, ezek esetleges ellentmondásaira felhívja a termelőszövetkezet vezetői­nek figyelmét. — Legfontosabb cél az, hogy javuljon a döntések előkészí­tésének színvonala és egyút­tal élőbb kapcsolat alakuljon ki-az-alapított szervezet, és a termelőszövetkezet • között. Mindezek mellett azt is el akarjuk érni, hogy vezető szakembereink túlterhelése csökkenjen. Gál Judit Zsalutábla a magasban :Ck A 43-as Állami Építőipari »Vállalat dolgozói megkezdték Budaörsön a 11-es czámú tízemeletes lakóépület fogadószintjé­nek zsaluzását. A zsaluzás előtt mintegy 1500 mázsa vasat épí­tettek be a vasszerelők. Barcza Zsolt felvétele Nemzetközi elismerés Méhészetünk Jó a hírük a magyar méhé­szeknek a világban — ez.t igazolták a mexikói Acapulcó- ban véget ért méhészeti világ- kongresszus tapasztalatai is. A tanácskozáson 83 ország szakemberei vettek részt A kongresszus küldöttei elisme­réssel szóltak a magyar mé­hészek magas színvonalú mun­kájáról, amelynek eredménye­ként Magyarország hatodik a méztermelő országok sorában. Európában az egy méhcsalád­ra jutó termelés alapján el­sőként tartják számon. A mexikói tanácskozáson megál­lapították: világszerte nö­vekszik a méz szerepe a kor­szerű táplálkozásban, s az igényeket elsősorban a techni­kai eszközök korszerűsítésével lehet kielégíteni. Mézexportunk — a tervek szerint — 5 év alatt 50 száza­lékkal növekszik. Jó néhány országban — fontos gyógyszeralapanyagként hasznosítják a mézet Hazánk­ban jövőre indul a móz fel- használására átfogó gyógy­szeripari kutatás. Ä legfogékonyabb korban Ötlet embrionális állapotban? Úttörő kezdeményezés szü­letett Törökbálinton, melynek leglelkesebb szószólója Tóth Miklósné, a 2-es számú böl­csőde vezetője. Igaz, az ötlet még embrionális állapotban van, de az október végi köz­ségi tanács vb ülésén a tes­tület állásfoglalásával támo­gatta az elképzelést A cél kettős De miről is van sző. Nem kevesebbről, mint német nyel­vű foglalkozások bevezetésé­ről a bölcsőde 2—3 éves (nagy- csoportos ) gyerekeinek. S ez­zel a valóban úttörő elkép­zeléssel — ahol Garai György, a községi pártbizottság titká­ra összegezte — nagyon fon­tos és aktuális nevelési terü­Kutatck és termelek Köksőnös érdekeltség Szervezettebbé vált az együttműködés a mezőgazda- sági tudományos központok és a termelőüzemek között. A közös munka új formái ala­kultak ki. A partnerek mind szívesebben hoznak létre tár­saságokat. Az együttműködő­ket a kölcsönös anyagi érde­keltség vezérli. Figyelemre méltó, hogy élénkült a fej­lesztés anyagi eszközeinek áramlása is, éspedig úgy is, hogy a kutatók kapnak fel­szerelésük korszerűsítéséhez anyagi hozzájárulást a terme­lőktől, vagy más módon része­sülnek a termelők többletbe­vételeiből. Az egyetemi kutatók ener­giatakarékos talajművelési el­járások és módszerek kialakí­tásán fáradoznak. A nádudva­ri kukorica- és növényter­mesztési rendszer taggazdasá­gainak nagy részében már az egyetemi technológiát alkal­mazzák. Az egyetem kutatói kidolgozták a juhok legelőn tar.ásának iparszerű techno­lógiáját, a mésztrágyázással kapcsolatos kísérleteiket pe­dig országszerte bevezetik. A szakemberek foglalkoznak a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságok megváltoztatásának le­hetőségével; mintatelepeket alakítanak ki a mezőgazdasá­gi nagyüzemekben, kölcsönös anyagi érdekeltséggel. fefaessmk gépészfacüimkust energetikusi munkakörbe, közgazdasági szakközépiskolát végzett anyaggazdáSkodót, időeSemzőt , középfokú végzettséggel, beruházási ügyintéző? középfokú végzettséggel és angol vagy német nyelvtudással, beiső eSSenőrt mérlegképes könyvelői vizsgával, fiatal vegyészmérnököt , j technológusi munkakörbe. A vidékieket korszerű munkásszállásunkon helyezzük el. Jelentkezni lehet: a Papíripara ¥áE5saöat budafoki papírgyárának személyzeti osztályán Budapest XXII., Gyár u. 15. Telefon: 265-825, 181-es mellék. létén próbálnak előbbre lép­ni, valami újat csinálni. — Kettős a célunk. Egy­részt a körünkben élő német ajkú lakosság kultúrájának, hagyományainak a következő generációkra való átörökítésé­nek segítése, ami csak az anyanyelv tökéletes birtoká­ban lehetséges. Ugyanakkor a magyar anyanyelvű gyerekek­nek alkalmat teremteni, hogy ebben az igen fogékony kor­ban egy másik nyelvvel is megismerkedhessenek. Hiszen napjainkban egyre sürgetőbb jelentősége van minden ma­gyar állampolgár számára leg­alább egy idegen nyelv tu­dásának. — Tehát a magyar gyere­kek is részt vesznek majd a német nyelvű foglalkozáso­kon? — Természetesen. Sőt! Nem is lehetne másképp, mivel mind a két bölcsődében sok­kal több a magyar, mint a nemzetiségi kisgyerek. Török­bálint ugyanis érdekesen fej­lődött. A hatvanas évekig ki­fejezetten nemzetiségi köz­ségnek számított, a hetvenes évek elejétől azonban e jel­lege fokozatosan csökkent. Agglomerációs körzet lévén, elég nagy a mozgás oda-visz- sza sok magyar telepedett be, sokan elmentek, sok — úgynevezett — vegyes házas­ság is kötődött. Így ma körül­belül tíz százalék csupán a nemzetiségi lakosság a község­ben. — Ennek ellenére szorgal­mazzák a. német nyelvű fog­lalkozásokat a bölcsődében? A holnapot alapozva — Nagy az igény. Elég sok olyan fiatal család él most Törökbálinton, ahol az egyik szülő német (főként az édes­anya) a másik magyar. Ok sürgetik a legjobban. Három óvodánk közül az egyik nem­zetiségi, (de ide is sok ma­gyar gyerek jár, a szülők ki­fejezett kérésre, a nyelv- tanulás miatt) a bölcsődei foglalkozások tehát mintegy előkészítenék az óvodai, majd az iskolai nyelvoktatást, és ez, a 2—3 éves kortól kezd­ve, gondolom, végre valóban biztos nyelvtudást adna. — Miért a feltételes mód? — Tulajdonképpen nem in­dokolt. A község vezetősége már döntött, 1982-ben az el­képzelését valóra váltjuk. Ad­digra minden tárgyi és sze­mélyi feltételt biztosítunk. Habár különösebb tárgyi fel­tételekre nem lesz szükség. Sőt, olyan szerencsés hely­zetben vagyunk, hogy most egy üres státusunk is van. Betöltésére olyat keresünk, aki anyanyelvi szinten beszé­li a németet, ö fogja a nagycsoportosokat vezetni. Azonkívül van még egy fiatal gondozónőnk, aki beszél' né­metül, ha nem is felsőfokon. Tóth Miklósné hosszabb ideje beteg, így vele nem ta­lálkoztam. Hehelyettesével, Zsigmond Györgynével be­szélgettünk; A legs?taradsndóbb — Nincs még kiforrott el­képzelésünk a módszert il­letően. Az igazság az, hogy kezdők leszünk. A megyében sehol nem foglalkoznak böl- csődéskorúak nyelvoktatásá­val. Bár gyorsan hozzáteszem, nem is lesz szó oktatásról. Két-három éves gyerekekkel nem lehet kötötten, tanítás­jelleggel foglalkozni. Teljesen spontán és szabadon, a já­ték és a napi tevékenységük keretei közé kell minden is­meretet beépíteni. Énekelünk? Verset mondunk? Azt is úgy, hogy napokon keresz­tül, többször egymás után elismételjük ugyanazt. A gye­rekek látszólag oda sem fi­gyelnek, közben dolgoznak, aztán egyszer csak minden felszólítás nélkül belekap­csolódnak az éneklésbe, vers­mondásba és már tudják is. így lehet egy-egy tárgy, já­ték nevét, egy-egy éneket né­metül is megtanítani. Motil Csilla csoportvezető gondnoknő, már eddig Is ta- nítgatta a gyerekeket német mondókára, egy-két szóra, köszönésre. Tapasztalata sze­rint rendkívül tetszett a gyerekeknek az idegen nyelv és nagyon hamar rögzítették a hallottakat. — Idegen nyelv? — A német foglalkozások ötlete abból is adódott, hogy láttuk, bizony a nemzetiségi gyerekek a magyart a ko­ruknak megfelelő szinten be­szélik. de alig-alig hoznak magukkal otthonról anya­nyelvi ismeretet. Ha mást nem is, de legalább a nyelv lejtését, néhány szót, éneket versikét megtanulnak, már sokat léptünk előre és sokat adtunk a majdani óvodai nyelvi foglalkozásokhoz. Figyelemre méltó kezde­ményezés született Törökbá­linton. Fölfedezték azt az egyáltalán nem új tényt — sok országban már nevelési módszereket építenek rá! —, hogy az ember 2—3 éves korá­ban talán a legfogékonyabb mindenre, a legtaníthatóbb és az ismeretek, amiket ekkor szerez, a legmaradandóbbak. Kodály Zoltán arra a kér­désre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt a szinte szállóigévé lett ki­jelentést tette; kilenc hónap­pal a születése előtt. Reméljük, a törökbálintiak kezdeményezése eredményt hoz, habár nem könnyű a helyzetük ebben a témában, még szakkönyvük sincs. S. Horváth Klára Nagykátai telefongyár Ésszerűen gazdálkodva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents