Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-17 / 269. szám

1981. NOVEMBER 17., KEDD Posfcai szolgáltatások Soron kívül és késedelmesen Ha szolgáltatásokról beszé­lünk, többnyire a Patyolatra, a Gelka-szervizre, a kisipa­ri javításokra, a lakásikarban- tartásokra, netán fodrászatra, kozmetikára gondolunk. Pe­dig Hát szolgáltatást nyújta­nak még mások is, lett légyen az szállító vállalat vagy'spe­ciális hivatal. Persze, a hiva­tal szónak — régi örökség­ként — mellékzöngéi vannak, holmi beidegződés kevésbé so­rolja a lakosság igényeit ki­szolgáló intézmények közé. A Postát is hivatalként emleget­jük (neyében az is!), ám a hír- és távközlés szakembe­rei egyre inkább tiltakoznak ez ellen. Nos, valójában szol­gáltatói feladatot lát el Száz­halombatta 4. számú postahi­vatala is, ha nem is mindig kifogástalanul. Hírlapterjesztés Kicsiny hivatal a legna­gyobb is, a város központjá­ban. Délutánonként zsúfolásig megtelik a közönségváró, hosszú sorok kígyóznak az ab­lakok előtt, ki levelet, ki pénzt, ki csomagot ad fel. Az 1-es számú posta látja el a városi forgalom zömét reggel 8 órá­tól este 7-ig, megszakítás nél­kül. A hivatal dolgozóinak azonban hosszabb a munka­ideje ennél, két műszakban hajnali 5-től este 8-ig tart a szolgálat. Harminc-egynéhány postai dolgozó közül tizenket- ten a várost járják kézbesítő­ként — legközvetlenebbül ők érintkeznek a lakossággal, óhatatlan hát, hogy a legtöbb gond, probléma hordozói is. Százhalombattán sokszor és tokát panaszkodtak a hírlap­kézbesítésre, főként a koráb­bi esztendőkben. A hivatal ve­zetése kezdetben másodállá­sú hírlapkézbesítőkkel pró­bálta a gondokat enyhíteni, sajnos, sikertelenül. Kedvezőt­len bérezés és fegyelmezet­lenségek okozták a kudarcot, így aztán ismét a levélkéz­besítők szállították házhoz az újságokat, ami megint csak elégedetlenséget váltott ki az előfizetők körében, hiszen gyakran csak a déli órákban jutottak hozzá az ország s a nagyvilág híreihez. (Persze, ha egyáltalában valaki otthon volt.) Az utóbbi évben mér­séklődtek a panaszok, pedig a Százhalombattán terjesz­tett különböző lapféleségek és folyóiratok száma 88-ról 130- ra emelkedett. De nőtt az elő­fizetések száma is, jelenleg 7277 előfizetést tartanak nyil­ván a hivatalban. Ugyancsak sokáig gond volt a dunafüredi hírlapkézbesí­tés, főként nyáron, az üdülé­si szezonban. Az idén ezt is sikerült megoldani diákok időszakos alkalmazásával. Ami pedig a különböző pos­tai küldemények kézbesítését illeti: e szolgáltatási forma gépesítése .sajnos, még nem valami ragyogó. A soron kí­vüli, tehát a táviratok és ex­pressz levelek házhoz jutta­tása a motoros kézbesítők dol­ga, illetve gépkocsival szállít­ják a címzett lakására a cso­magokat is. De míg az előbbit reggel 7-től este 8-ig, és szom­baton, vasárnap is, addig az utóbbit csupán 7—14 óráig vállalja a posta. S hogy miért csak eddig, arra a magyará­zat: az egyetlen gépkocsi gyűjti be a másik három hi­vatalban feladott küldemé­nyeket továbbításra, s az egyéb szállítási feladatokat is ellát­ja. Itt tehát alighanem fontos lenne a szolgáltatás bővítése. Sokak szerint a város telefon- hálózatában is, bár ennek kor­szerűsítése tavaly már meg­történt. A múlt év szeptem­berében helyezték üzembe az új — ezerállomásos — távhí­vórendszerű telefonközpon­tot. s ezzel egyidőben a DKV- ban is egy kétezres központot. Ezentúl már csak az utcai nyilvános telefonfülkék szá­mának növelése maradt, mint bővítési lehetőség: a múlt év végén, s az idén fel is szerel­ték négy fülkét a város kü­lönböző lakónegyedeiben. Késik a bővítés Ami még hátravan, vagy legalábbis lenne: az 1-es szá­mú postahivatal korszerűsíté­se. Említettük már, hogy ki­csiny az.épület, s nem csupán az ügyfeleknek, hanem a pos­tai dolgozóknak is. Túl azon, hogy szűkek a hivatali helyi­ségek, a szociális létesítmé­nyek — öltöző, fürdő — tel­jességgel . hiányoznak. A Bu­dapest Vidéki Postaigazgató­ság korábban már tervezte az épület átalakítását, bővítését, ez azonban csak terv maradt. Az újabb ígéret szerint a hi­vatal korszerűsítése 1982 előtt nem várható. A folyvást növekvő, lélek- számban is gyarapodó város mind többet vár el a postai Mit, hol, mikor? Rendezvények. Ma, novem­ber 17-én este 8 órai kezdet­tel kerül sor a Spektrum klub újabb foglalkozására az infor­mációs központban. Ez alka­lommal Kovács Johanna gra­fikusművész mutatkozik be a klub vendégeinek. November 18-án délután fél 3 órás kezdettel László Endre grafikus tart előadást a DKV könyvtárában Össze­függések a képzőművészeti műfajok között címmel. Ugyancsak ezen a napon délután háromnegyed 1-kor Történelem, irodalom és mű­vészetek címmel filmvetítés­sel egybekötött előadást ren­deznek a DHV könyvtárában szakmunkástanulóknak. Dél­után 4 órakor tartja foglal­kozását a kismamaki ub is az új lakóklubban (Pataki sétány 12.) Játékkészítés karácsony­ra címmel. November 20-án, este 6 órától 11-ig ismét a Rock­színpad műsorára kerül sor a Dunamenti Művelődési Ház­ban. Házigazda a Steeí-együt- tes, az est programjában filmvetítés, diaporámás és irodalmi műsor is szer end a diseo mellett. Ugyanezen a napon, de es­te 8 órai kezdettel tartja fog­lalkozását az információs köz­pontban, az irodalmi műhely. November 23-án Játék a könyvtárban címmel művelt­ségi vetélkedőt rendeznek a DHV könyvtárában 12 óra 30 nerckor. Délután 5 órai kezdettel pedig a lakóklubba látogatók hallgathatnak: előadást a katalitikus krakküzemről dr. Horváth József tájékoztató­jában. November 24-én este, 8 órai kezdettel ismét a Spek­trum ki pb rendezvényére ke­rül sor az információs köz­pontban Néprajzi kutatások címmel. Színház. Két alkalommal szerveznek csoportos színház- látogatást Budapestre: novem­ber 24-én az Operettszínház előadására, november 25-én, pedig a Nemzeti Színház Sza­zai menyegző című darabjá­nak megtekintésére. Az autó­buszok háromnegyed 6-kor indulnak a Százhalom étterem elől. Kiállítás. László Endre gra­fikusművész alkotásaiból nyűt kiállítás az Iskolagalériában. A tárlatot december 5-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. November 17-én nyitják meg a DKV irodaházában Radóczy Mária iparművész kiállítását. A bemutatót november 29-ig kereshetik fel a látogatók. Gyermekszínház. November 18-án a DKV színháztermé­ben gyermekek számára fil­harmóniai előadást tartanak, melyre autóbusszal szállítják a diákközönséget az iskolák elől délután fél 4-lkor. Műzeumbusz. A korábbi gyakorlatot folytatva a Du­namenti Művelődési Ház autóbuszos múzeumlátogatást szervez. Első alkalommal no­vember 18-án a Nemzeti Ga­lériához szállítják az érdeklő­dőket, akik a DHV közműve­lődési könyvtárában az útra jelentkeznek.. szolgáltatások terén. Ennek a kézenfekvő igénynek — az adott körülmények kpzött — meglehetősen nehéz eleget ten­ni. Mégis: a szolgáltatás szín­vonalában nemhogy stagná­lás, inkább javulás tapasztal­ható; a reklamációk száma kimutathatóan csökkent, a hi­vatal létszáma stabilizáló­dott, s a kibontakozó szocia­lista brigadmozgalom ered­ményei alapján a hivatal ta­valy az élüzem megtisztelő cím birtokosa lett. Kézenfekvő igény Amiben azonban minden­képpen javítani kell, az a hír­lapterjesztés, ezen belül is a szervező munka — állapítot­ta meg a városi tanács vég­rehajtó bizottsága legutóbbi ülésén, melyein a postai szol­gáltatások kérdéseit vizsgálta. — Emellett a dunafüredi vá­rosrész kézbesítésének jobb megoldását tűzte feladatként a hivatal vezetése elé. SZÁZHAUDMBATTAI A PEST MEGYEI HlRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kezdésre várva Áthidalták a holt időt Ä Dunai Kőolajipari Vállalat harmadik beruházási üzemé­nek befejezése után több kivi­telező vállalat arra kényszerült, hogy felszabadult kapacitását másutt hasznosítsa, így bázisát és dolgozóit új munkaterüle­tekre helyezte, illetve irányítot­ta át. Voltak azonban, akik maradtak, így például a Bu­dapesti Kőolajipari Gépgyár úgynevezett előregyártó üze­me. Számukra az újabb — ne­gyedik — beruházás megkez­dése előtt a holtidő valamiféle áthidalása volt a feladat. — Az üzem nevében isi sze­repel, hogy előreregyártó — tájékoztat Végh Béla üzemve­zető — ezért már a harmadik Közművek a főtérnek A főtéren épülő párt- és tömegszervezeti székházhoz, valamint művelődési központhoz és könyvtárhoz elkezdték a közmű- hálózat kiépítését is. Jó ütemben haladnak a kommunális ve­zetékek bekötésének munkálatai; képünkön a távfűtési rend­szer csőhálózatát fektetik le. ütem befejezése előtt meg kel­lett terveznünk és szerveznünk dolgozóink jövendő munkáját. Tekintve, hogy az OKGT cél- gázipari berendezések gyár­tása a dolgunk. Ml termék­szerkezetet nem válthatunk, így az átmeneti időszakot ru­galmas cselekvési és szervezé­si feladatok jellemezték. — Mit jelent ez konkrétab­ban? — Vállalatunk a DKV épí­tése során, 100 milliós nagy­ságrendben vállalkozott kivi­telezésre, Ezután a kevesebb hasznot ígérő kisebb beruhá­zások úgymond felkutatására, s azok gazdaságos kivitelezésé­re adtuk fejünket Dolgozóink­nak kereset és munka kellett; nagyrészük — még a DKV el­ső beruházási ütemének ide­jén jött ide Zaláiból, Szabolcs­ból szerencsét változatosságot de legfőképpen pénzt keresni. — Az átállás bizonyára őket érintette legérzékenyebben. — Sajnos igen, hiszen he­tekre, hónapokra kellett, s kell még ma is megválniuk csa­lád juktóL — Mit szeretnének elérni Százhalombattán ? — Azt a céljukat, hogy a két nagyberuházás közötti idő­szakban szakembert és eszközt ne veszítsünk, megoldottuk. Most már csak két dologra van szükségünk: a negyedik beruházási ütemben vállalt munkálatok elkezdésére, Illet­ve dolgozóink erkölcsi megbe­csülésére. Kvassai Sándor Tollhegyen Nem volt kis gond, talán még a mai napig sem az, miként teremtsenek mun­kalehetőséget Százhalom­battán a gyengébb nem­nek. Mindazoknak (ke­vésbé lányoknak mint in­kább asszonyoknak, akik szakmunkás férjüket követ­ték), akik Százhalombattán telepedtek le. Mert emanci­páció ide vagy oda, nőpoliti­kái megfontolások is van­nak a világon, s ha csak egy mód van rá, az a bizo­nyos munkaalkalom ne hol­mi hórukkművelet, hanem mondjuk dobozhajtogatás, szabás-varrás vagy könyv­csomagolás legyen. S lön is, tekintve hogy itt is, ott is, amott is száz és száz szor­gos kéz talált elfoglaltságot. És persze máshol is megkü­lönböztetett figyelem kisé­ri s óvja a lányokat, asszo­nyokat a nemükhöz alkal­matlan munkáktól, beosztá­soktól. Így jó, így helyes, s ezt a város munkáltatói fennen, s stenciles jelenté­sekben büszkén hirdetik is. Ezek után — minden bi­zonnyal — valami fatális vé­letlen lehetett, de az is el­képzelhető, hogy csupán káprázat: a Gesztenyés úton egy maroknyi nő keményen dolgozott. Valamiféle föld­munkán, hatalmas lapáto­kat, s irdatlan csákányokat forgatva. Egyetlen férfi sem volt köztük, e kimondottan erősebb nemnek való mun­kában. Azazhogy mégis. De az az egyetlen férfi kerti traktor nyergében pihent mindad­dig, míg a hölgyek a kis pótkocsit meg neon rakták a kicsákányozott földdel. Persze mit lehet tudni? Hátha van olyan munka­hely, ahol az emancipáció diadalaként a férfi lett a gyengébb nem tagja. Legyen a vendégünk Bemutatkozik az SIKFI Százhalombattán — mint arról több ízben is tájékoztat­tuk olvasóinkat — sorra be­VadonatúJ város, vado­natúj utcákkal, terekkel. Nagyon sok még a térképen sem szerepel, hiszen térké­pet mégsem készítenek minden esztendőben, ám lakóházaikat — utcahossz- nyit — annál inlább. Száz­halombattán időről időre arról keli döntenie a tanács végrehajtó bizottságának, hogyan kereszteljenek el egy-egy újonnan keletke­zett utcát. A névadás, hí­ven a fiatal városokra jel­lemző törekvésekhez — egyben hagyományterem­tés is. Olyan emberekről, személyiségekről neveznek el egy-egy utcát, akik köz­vetve vagy közvetlenül éle­tükkel, munkásságukkal Százhalombattához kötőd­nek. Akikről utcát neveztek el... Kell a megőrző emlékezet tőként, Illetve tervezőmérnök­ként, sok-sok műszaki talál­mányon kívül ő tervezte meg a villanyhajtású Kandó-moz- dony főhajtóművet. Szakértel­me, tudása nemzetközileg is elismert volt; 1901-ben veze­tésével és irányításával épí­tették meg Olaszországban a valtelinnai villamos vasútvo­nalat. Ugyanebben az évben Tóth László a budapesti váro­si villamosvasút főmérnöke, 1911-től pedig a Ganz-gyárak főmérnöke. Az első világhábo­rú után 1926-ig a bécsi Wartz- halowski és Tsa Gőzmozdony- gyárának műszaki igazgatója, ezután visszatért Budapestre és egészen 1955-ig, nyugdíja­zásáig a Ganz MÁVAG főmér­nökeként dolgozott. Nevéhez fűződik az első magyar autó­busz megtervezése, tagja volt a Mggyar Tudományos Aka­démiának, s a műszaki tudo­mányok doktora címet viselte. ÖTVENNÉGY ÉVES mérnöki munkássága után Százhalom­battán — még a 10-es években vásárolt kis tanyáján — telepe­dett le, sitt élt haláláig. 1958-ig. Tóth Lászlóról 1979-ben ne­veztek el utcát a Déli lakóne­gyedben. A dunafüredi városréslben Is van egy utca, amit hajdan Kertész utcának hívtak, ma azonban Tóth K. István sze­repel az utcanévtáblán. Az idősebb városlakók vagy ha úgy tetszik, a régi százhalom- battaiak bizonyára ismerik, sokan talán személyesen is, hiszen itt élt, itt munkálko­dott; életútja, közéleti tevé­kenysége elválaszthatatlan a településtől. A fiatalabb kor­osztály — a város lakosságá­nak zöme — azonban vajmi keveset tud róla. A diósgyőrött 1900-ban született bányász kezdetben a pilisi és a dorogi bányákban dolgozott, s mint szakszervezeti főbizalmi, egyik szervezője volt a pilisvörösvá- ri bányászok 1928 decemberi sztrájkjának, illetve a Buda­pestre tartó éhségfelvonulás­nak. Üldöztetés és munka- nélküliség várt rá ezután, kénytelen volt elhagyni a bá­nyavidéket is. Százhalombat­tán telepedett le, a dunafüre­di Kertész utca 9. szám alatti házban. A FELSZABADULÁS UTÁN részt vett az MKP százhalom­battai szervezetének megala­kításában, melynek már 1946- ban a titkára. Elnöke volt a községi földigénylő bizottság­nak és személyes irányításával zajlott a határban a földosz­tás. A községi tanács tagja­ként is munkálkodott; kiemel­kedő munkásmozgalmi tevé­kenységéért a Szocialista Ha­záért Érdeméremmel tüntet­ték ki. 1969. június 14-én hunyt el, fél évtized múltán pedig róla nevezték el a Ker­tész utcát. E két személyiség nevét egy- egy utca őrzi tehát Százha­lombattán. Ez azonban — valljuk be — önmagában még kevés. Az emberek — a vá­roslakók — megőrző emléke­zetére is szükség lenne. És ez Százhalombattán, az egy évti­zednél alig idősebb városban talán nem is túlzott óhaj. Hi­szen oly kevés azoknak a pol­gárainak a száma, akikről most még utcát lehet elne­vezni . ..• De vajon mit tud róluk a polgár? Csupán szúrópróba­szerűen kérdeztem meg _ né­hány helyi lakost: Tudja-e, ki volt Tóth László? — Hallottam már róla, nem tudom, kicsoda. — És ön? — Munkásmozgalmi vete­rán? — Nem. — öt érte az a baleset a DKV-ban... — Az Hága László volt. — Sajnos nem tudom... Sokan nem tudják, még a Tóth László utcában lakók kö­zül sem. Lássuk hát, ki is volt tulajdonképpen. A VÁROSI TANÁCS elnökhe­lyettese, Ferenczi Illés, fejből sorolja az életrajzi adatokat: az 1876-ban született gépész- mérnök, Kandó Kálmán köz­vetlen munkatársa volt. Kez­detben a Ganz Villamosmű­veknél dolgozott gépszerkesz­mutatkoznak a kisebb üze­mek, munkahelyek, megnyit­ván a kapuikat is az érdeklő­dő városlakók előtt. Most, ezen a héten a Szénhidrogén­ipari Kutató-Fejlesztő Inté­zet dolgozóinak munkáival is­merkedhet meg a Barátság és a Dunamenti Művelődési Ház közreműködő segítségével. A tervezett bemutatkozó program igen változatosnak ígérkezik: a mai napon a Há­ga szálló klubtermében Be­széljük meg címmel a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Duna­menti Hőerőmű, a Temperált- vízű Halszaporító Gazdaság dolgozói találkoznak az SZKFI kollektíváival. November 18-ra egy színes diás, illetve filmvetítéses elő­adást terveznek az informá­ciós központban, mely az in­tézet kutatási eredményeiről tájékoztatja az ide látogató­kat. Másnap, november 19-én a Hága szállón fórum kereté­ben a város vezetőivel talál­koznak az intézet dolgozói. November 20-án tartják meg a nyilvános napot, ami­kor is az érdeklődő munkahe­lyi kollektíváknak, csopor­toknak bemutatják az SZKFI laboratóriumait, termeit, s az ott folyó munka főbb mozza­natait. A bemutatkozás november 21-én zárul: Szabad szombat címmel hangulatos összejöve­telt terveznek a Dunamenti Művelődési Házban az intézet dolgozóinak és családtagjai­nak részvételével. A kulturá­lis program mellett a gyere­keknek játszóházat, a felnőt­teknek pedig mini sportver­senyt rendeznek. Az SZKFI után — egy hó­nap múlva — a GELKA száz­halombattai üzemegysége mu­tatkozik majd be. Az oldalt írta: Tamási István Fotó: Bozsán Péter

Next

/
Thumbnails
Contents