Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-15 / 268. szám
Ráckevei prém — Lipcsében Nagy pénzt érő kis állatok gL ■ ■ a ■ A Hermes Általános Örökbe, kölcsönbe. ssss^jtJSi kertészeti és barkácsáruháza Budakalász határában a környék háztáji gazdaságainak és kistermelőinek árusít, illetve kölcsönöz kisgépeket. Évente öt-hatszáz kerti traktort, kapálót és motoros permetezőt adnak el. Hétköznapok a munkásszálláson Elindulnak és hová érnek... Rosszul kezdődött a nap. Akit kerestünk, éppen mindig akkor ment egy másik telepre, mikorra odaértünk. — Próbálják itt! Nézzék meg amott! — Mi pedig csak bolyongtunk, míg végül egy titkárnő megszánt és leültetett benőnket, mondván várjunk nyugodtan, biztos, hogy előbb-utóbb majd megérkezik Gyulai István, a ráckevei Aranykalász Termelő- szövetkezet kásái La t tenyésztési ágazatvezetője. Nem sokkal később valósággal berobbant az irodába. Már az első percekben nyilvánvaló volt: ezt az embert akkor sem lenne egyszerű megtalálni, ha nem szólítaná a munkája, mert annyira örökmozgó. A téma, amiért kerestük, a nemesprém-állat- tenyésztés, amellyel a tsz Immáron három éve foglalkozik. Néhány éves múlt — Az állattenyésztés fő- égazatán belül, a kisállattenyésztési ágazat foglalkozik a nyérc- és a vadkacsatenyé- szettel, s külön van egy .nemesprém szakcsoportunk. A Délibáb jelent meg a minap naplemente előtt a Bakony vidékén. A szelet jelző vörös égbolton sziluettszerűen látni lehetett az útmenti fasorokat, erdőségeket és a fennsíkok mezőgazdaságilag művelt területeinek kontúrjait. A Bakonyban, ahol tavaly ilyenkor már hó borította az erdőket, a reggel órákban újabb novemberben ritkaságnak számító természeti jelenséget figyelhettek meg: szivárvány félkör alakú íve koszorúzta a hegységet. MINT A RÉTES nyúlik lassan már egy évtizede a pócsmegyer—surányi üdülőtelep fáinak ügye. Vágják, ne vágják, kik, hogyan, mikor vágják? Érvek, ellenérvek hangzottak el, s az érdekek harcában a tények bizonyultak makacsabbnak. A veszélyessé vált, kerítésekre, utakra kidőlt fák érthetően felborzolták az üdülőtulajdono- sok kedélyeit, ők az azonnali kivágást szorgalmazták. A fogyatkozó zöldterületek védelmezői megálljt parancsoltak a lendülő fejszének ... Több mint két esztendeje, hogy lapunk hasábjain is terítékre került az ügy. Az illetékesek, a helyi tanács vb-tit- kára, a megyei tanács felügyelője, fehéren-feketén letették voksukat: az üdülők, a házak épségét veszélyeztető fákat vágni kell. Elhangzottak ígéretek, s úgy tűnt, a megoldás sem várat magára. Akkor csupán egyetlen kérdés maradt a tollforgató számára. Nevezetesen az, miért kellett a megnyugtató rendezésre éveket várni? MOST, hogy ismét szóba került az egykor már elfeledett história, annak nem kisebb oka van, mint az: több tnint két esztendő múltán is tollvégrevaló téma a fák sorsa. A szunnyadó ügy talán — jósláshoz persze nem kis bátorság szükségeltetik —, felébred Csipkerózsika álmából. Még az elmúlt télen, egyfajta közvéleménykutatást tartottak a telektulajdonosok körében, s a megkérdezettek 65 százaléka úgy döntött, hadd dőljenek a fák! A továbblépést az jelentette, hogy megalakult egy erdészekből, környezetvédelmi szakemberekből álló bizottság, amely végre kezébe vette, no, nem a fejszét, hanem a fák sorsát. A héten ülésezett első ízben ez a szükségszülte bizottság, s ez esetben nem helytálló az ülésezett szó. Hiszen a helynyérc, vagy közismertebb nevén nerc nagyon befutott. Magyarországon mindössze 10 éve tenyésztik, mi három éve foglalkozunk vele. A központi telepünk Zsadányban van. A valódi szőrme iránt világszerte nagy a kereslet és ezt a konjunktúrát szeretnénk mi is kihasználni. — A nemesprém szakcsoport tagjainak számát — jelenleg 150-en vannak —300- ra szeretnénk emelni. A zsa- dányi törzstelepünkön 3000 tenyészállatunk van. Most 12 kistermelő, két termelőszövetkezet és egy Áfész foglalkozik a tenyésztéssel, ötvene- sével-százasával adjuk ki az állatokat. Ennyi nyércet megvásárolni nem olcsó mulatság, ezért több éves törlesztésre adjuk az állatokat, s a kistermelők vagy vállalatok prémben fizetnek. A szakcsoportunkban a nyérc mellett görényt, nutriát és rókát is tenyésztenek. — Mi a szerepe a tsz-mek, a nemesprém szakcsoportban? — Biztosítani az adásvételt — nagyobb lehetőségünk van a tenyésztői kör bővítésére — mi szállítjuk termoszikocsival a speciális takarmányt, megHeves vihar tombolt a Kisalföldön. A széllökések sebessége elérte a 80—90 kilométert. A vihar nagyobb károkat nem okozott, több helyütt azonban megrongálta az épületek tetőzetét és tv-an- tennákat is leszaggatott. A fák koronáit ugyancsak sok helyütt megtépázta. A Fertő tavon az orkánszerű szél az osztrák szakaszról nagy tö- meSű vizet nyomott át a magyar oldalra, s átmenetileg a tó környéki szikes területek színen vizsgálták meg a tennivalókat. Megjelölték, feltérképezték, mely fákat kell rövid időn belül eltávolítani, s milyen, a talajadottságoknak megfelelő, fákkal kell pótolni a kivágott értékeket. Hetvennégy nyárfára — mintegy 200 köbméter —, mondták ki a végső ítéletet — vágni kell! MIELŐTT a környezetvédők lándzsát törnének az ítélethozók felett, tegyük hozzá, helyettük ezer suhángot telepítenek majd az érintett utcákban. A községi tanács vállalta, hogy megszervezi azt a társadalmi munkát, amelynek során földbe is kerülnek ezek a csemeték. Korai lenne persze azt feltételezni, hogy a dolog végére ezzel végérvényesen pont kerül, hiszen a hetvennégy nyárfát ki is kell vágni. Korábban már kalamajkát okozott, hogy a vágásra vállalkozó nem mindig azt a fát döntötte ki, amelyet kijelöltek, hanem amellyel könnyebben megbirkózhatott, s nagyobb haszonnal értékesíthetett. Van azonban a bizottság és a helyi tanács tarsolyában is néhány olyan vállalkozó, aki kész a nagy munkára. A helyi tanács mezőőre egész idő alatt éber szemmel kíséri majd tevékenységét, nehogy a korábbi kellemetlenségek megismétlődjenek... ÉRVELNI, kifogást találni, kérdezni természetesen szabad. A jó hír hallatán a tollforgató aligha tehet mást, mint reménykedik, hogy a tervből — mely szerint az üdülési idény kezdetére az egész ügy befejeződik —, valóság lesz. Nem hallgathatja el viszont kételyeit: a pócsme- gyeri—surányi fák dolgának rendezésére, miért kellett évekig várni, s a két év előtti ígéretek valóraváltásához, miért kellett egy bizottság tekintélye, felelősségvállalása. Vagy épp erre volt szükség? Gáspár Mária ismertetjük a tartástechnológiát és szakfelügyeletet is gyakorlunk. Embernél érzékenyebb — Mi a speciális takarmány? — A takarmány bázisát a vágóhídi melléktermékek, a belsőségek adják. Ehhez adagolunk még zöldségeket, ételecetet és étolajat. Hozzá kell tennem, hogy a nyérc mérgezésre érzékenyebb, mint az ember, s ezért szállítjuk ter- mo&zkocsiban a takarmányt. Ka a táplálék nem megfelelő, akkor nem lesz olyan szép az állat bundája, ha pedig romlott, akkor el is pusztul. Természetesen nem egyszerre lettünk mi sem ilyen okosak! Rengeteg külföldi szakirodalmat tanulmányoztunk át és a módszereket aztán átültettük a hazai viszonyokra, körülményekre. — Hogyan értékesítik az állatokat? — Tavaly megpróbáltunk üzletet kötni a szőrmeiparral, de olyan olcsón vásároltak volna, hogy nem mentünk bele. Így került sor arra, hogy Magyarország képviseletében először részt vettünk egy szőrmeaukción, Lipcsében. Kifejezetten kísérleti jelleggel utaztunk ki. Legnagyobb örömünkre azonban, magasan a legjobb árat kaptuk. Ügy tűnik, a jövőben is ezt az utat fogjuk követni, hiszen legalább valutát hozunk az országnak. Az is igaz azonban, hogy ugyanezt a valutát a szőrmeipar esetleg ugyanilyen prémekre költi... Ocelot és nyestkutya — A szakcsoport a nercen kívül még milyen állatok tenyésztését tervezi? — A már említett nut- rián és görényen kívül már tenyésztik a csincsillát és a tüzrókát, de foglalkozunk a pézsma és a hörcsög tenyésztésének gondolatával is. Kifizetődő lenne nyestkutya és az ocelotprém tenyésztése is. — Mitől függ, hogy az állatoknak jó yiminőségű-e a prémje? — Hozzáértést és lelkiismeretes gondozást igényel a tenyésztés, de a legfontosabb a szaporodásbiológia. Lényegesek az öröklődő tulajdonságok, s az, hogyan takar- mányozzák, tartják az állatokat. Még az sem mindegy, milyen a ketrecük. Ugyanis csak ponthegesztett lehet, mert egyébként megtépi, elcsúfítja a bundájukat. — Milyenek a felfutási lehetőségek? — A jövő éviben 10 ezer nyércünk lesz a kistermelőknél és háromezer a telepen. Ebből durván 30 ezres szaporulatot várunk. Az idén a tsz 5 ezer tenyészállatot importált Norvégiából a hazai nercprém előállítás megalapozására. — Sokan azért jelentkeznek tenyésztésre, mert azt hiszik, így könyen és gyorsan nagy pénzt kereshetnek. Ezeket lebeszéljük erről a munkáról, mint azt a férjet is, alá — mint kiderült — így akarta gyorsan és olcsón nercbundával megajándékozni feleségét... Körmendi Zsuzsa Néhány héttel ezelőtt sok szép és értékes holmit vásárolt magának Papp Gyöngyi, a Budakalászi Lenfonó és Szövőgyár munkásszállásának lakója. Ágyneműt és különböző készleteket, melyekre (bár egyelőre nem készül költözködni) majd önálló háztartásban szüksége, lehet. .Vett ezenkívül egy aranygyűrűt'és egy új karórát is. Bakos Zoltánnéval, Erikával, a szállás gondnokával, aki bevásárló kőrútján is elkísérte, látogatjuk meg Gyöngyit a harmadik emelet egyik szobájában. Nagy bevásárlás Váratlanul érkezünk, pongyolában fogad és mentegetőzik a rendetlenség miatt. A négyágyas szobában alszik az egyik lakó, aki éjszakás műszakban dolgozott, ezért suttogva beszélgetünk. A falon színészképek, színes plakátok, a polcokon porcelánfigurák. A kis piros tv és a lemezjátszó is a lány tulajdona, ezeket már régebben vásárolta a keresetéből. Ami pedig a legújabb holmikat illeti: a vállalat ajándékai. Kilencen részesültek azokból, valamennyien állami gondozásban nevelkedett fiatalok. öt évvel ezelőtt a vállalat vezetői ifjúsági takarékbetétkönyvet nyitottak részükre. Az összeg — melynek egy részéből most bevásárolt — a kamatokkal együtt azóta 28 ezer forintra növekedett. Papp Gyöngyi egyébként is takarékos, s ezért a négyezer forintos keresetéből szépen tud félretenni. Az első emeleti irodában beszélgetünk Angyal Károly személyzeti igazgatóval, Hla- vicza Istvánnal, a szállás vezetőjével, Kelemen Árpáddal, a szállásbizottság elnökével és Bakos Zoltánné gondnokkal, — Három év alatt 540-an laktak itt összesen, közülük 361-en elmentek — mondja Hlavicza István. — Természetesen ebben az is szerepet játszik, hogy sokan családot alapítottak és házaspárok nem maradhatnak a szálláson. Meg olyanok is vannak, akik nem akarnak alkalmazkodni a kötöttségekhez és inkább az albérletet választják. Angyal Károly személyzeti igazgató arról beszél, hogy nehezen sikerül felkelteni a kulturális érdeklődést és tartalmat adni a szálláson töltött szabad időnek. — Próbálkoztunk vetítéssel, úgynevezett sikerfilmeket hozattunk a szállóba, olyanokat, amelyekhez a moziban csak sorállással lehetett jegyet váltani. Nem volt érdeklődés. — Az egészségügyi témák népszerűek — mondja Kelemen Árpád, a szállásbizottság vezetője. — Nemrég az egészségügyi felvilágosító előadásra nagyon sokan eljöttek és több mint 50 kérdést előre összegyűjtöttünk a főorvosasszonynak. Legközelebb pszichológust szeretnénk hívni és nem is egy, hanem több alkalomra. Fekete krónika Előkerül a munkásszállás fekete krónikája. Az első évben 19 öngyilkossági kísérlet történt, tavaly egy, az idén három. Nagyon nehéz erre magyarázatot találni, hiszen minden kísérlet — a gyerekesnek tűnő, nyilvánvalóan figyelemfelkeltésre irányuló is — beható vizsgálatot igényel. A lakók közül 33-an állami gondozottak, vagy azok voltak, akik nehéz családi körülmények emlékét őrzik, és a megpróbáltatásokkal szemben kisebb az ellenállásuk. Előfordult másoknál is, hogy egy félbeszakadt szerelmi kapcsolat vagy meghiúsulni látszó elképzelés miatt végzetesnek szánt lépéssel próbálkoztak. Egy eset, amely azóta szerencsésen rendeződött. A fiatal segédmunkás, akit a szeretett lány szülei nem tartotMocsámlág Természetvédelmi területté nyilvánították — mint megírtuk — a makádl Kengyeles-tavat, mely a Csepel-szigeti mocsárvilág egyik utolsó maradványa. A kengyel alakú nádas lápvidék nehezen járható, a fcö- rökdúlás idején gyakran szolgált a környékbelieknek menedékül. Még e század elején is sok ember kereste a kenyerét páká- szattal, s a halászat más módjaival. A múltbeli árvizek 250— 300 hektáros nyílt vizekkel tarkított nádastavat tápláltak. Az 1899—1909 közötti folyamszabályozás során emelt nagy-dunai védgát korlátozta a vízellátást, megkezdődött a mocsár lassú haldoklása. Azóta Javult a helyzet, ma a Kengyeles-tó vizét csatornákkal szabályozzák. Így maradhatott csak meg a Csepel- sziget természeti kincsekben bővelkedő részének e mocsárvilág, melyet még nem is olyan régen a beömlő szennyvíz pusztulással fenyegetett. Fellelhető még itt sok növényritkaság, mint például a mételyfű, a vidrafű, a lápi rence, a kúszócsalán és a gyilkos cso- morika. Vonulási Időben a parti madarak nagy tömegeit fogadja a mocsár, zsombékjain megpihen a nagy sárszalonka és a sarlós partfutó; évente 500— 1000 vadréce vedli le e helyen evezőtollát. A vidék menedéket nyújt a nagyobb vadaknak, az őznek és a vaddisznóknak is. A tó környéki rengeteg értékes állata a vadmacska. A Kengyeles-tó védetté nyilvánításával a szakemberek meg akarják őrizni a táj természeti kincseit, s a korábbinál is nagyobb lehetőséget kívánnak nyújtani az ornitológiái megfigyelésekhez. tak alkalmas vőnek, az elutasítás után nagy adag gyógyszert vett be. Gyors orvosi beavatkozással megmentették, és azóta már boldog családapa. Előkerül egy, a Magyar- ország felfedezése sorozatban nemrég megjelent könyv, amelyet Márkus Aliz írt a textilipari munkásszállások lakóinak életéről. A címe: Holnapon innen, tegnapon túl. Hlavicza István Idézeteket írt ki ebből, az egyik így hangzik: Elindulnak és otthagyják a családot, az otthont, az ismerősöket. Eljönnek az ismeretlenbe: várnak valamit ettől az úttól.., Jön, aki menekülni akar a családjától és jön, aki nem akar köztük élni. Jönnek az apjukat, bátyjukat, öccsüket, barátnőjüket követők. És jön, aki pénzt keresne, világot látna. Kérdezem, hogy miért Jegyezte fel magának ezt a gondolatsort? — A munkásszállásnak, amennyire ez lehetséges, á családot és az otthont is pótolnia kellene. Nagy a felelősségünk. Akik visszajárnak Szép, modern, berendezését tekintve valóban minden igényt kielégítő a szállás. Jelentős összegeket fordítottak az összkomfortra, a kényelemre, a higiéniai feltételek biztosítására, de még csak most kezdik megtanítani az ott lakókat arra, hogy éljenek a lehetőségekkel. Sokszor egészen egyszerű dolgokkal kell kezdeni, például azzal, hogyan használják a mosógépet? Innen pedig még nagyon hosz- szú út vezet a kulturális igények felkeltéséig, táplálásáig. — önálló KISZ-alapszervezetet akarunk alakítani, mert most már többen is úgy látjuk, hogy feltétlenül szükséges. — Ezt Bakos Zoltánná mondia, aki régebben vállalati KISZ-titkár volt. Mikor kikísér, a léncsőházban éppen vásárolni induló fiatal lánnyal találkozunk. A pénzét, mint sok más fiatalét, Erika kezeli és osztja be, mert így köny- nvebben megy a takarékoskodás. Néhányan azok közül Is, akik már férjhez mentek és elköltöztek, visszajárnak látogatóba. Elhozzák megmutatni kislányukat, fiukat, és így Erikának, aki alig múlt 30 éves, hat unokáin van. Gál Judit Minden csomag egy-egy bunda Barcza Zsolt felvétele Szokatlan november Délibáb és szélvihar is víz alá , kerültek. A kérdés eldőlt... És az üdülőtelepen a fák?
