Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-14 / 267. szám

Ganz Árammérőgyár KISZ-klub és oktatóterem Ismét bizonyított a kollektíva Szeptember 22-én kelt az az igazgatói feljegyzés, a Ganz Árammérőgyárban melynek melléklete tartal­mazza a KISZ-klub bővítésé­nek 1381. október—november havi ütemtervét és az ahhoz szükséges kisegítő létszámot. Ezt megelőzően a Széchenyi István aranykoszorús szocia­lista brigád az összbizalmi ér­tekezleten felhívással fordult a vállalat szocialista brigád­jaihoz és munkaközösségei­hez. hogy csatlakozzanak a vállalatvezetés kéréséhez: tár­sadalmi munkával, átirányí­tással segítsék_ elő az ez év­re előirányzott építési mun­kálatok terv szerinti elvégzé­sét. Mint már annyiszor, ezút­tal is örömteli volt a felhí­vásra a reakció. A terepren­dezést. az alapásást néldát mutatva a fő- és önálló osz­tályvezetők végezték el, két kemény napot dolgoztak. Ez­után megkezdődött a látvá­nyosabb munka, a falazás. A kért segítség nem késett, szinte minden alkalommal többszörös túljelentkezé-t re­gisztrálhattak a munkáltatók. Ami az éoítőiparra sainos nem jellemző, az a társadal­mi összefogás révén megva­lósult: az ütemtervben meg­határozott határidők előtt si­került eddig a munkákat be­fejezni- Az 1982. június 30- ra' kitűzött befejezési határ­idő jelentősen lerövidült most már csak az időjárás lehet az ellenfél abban, hogy év végére átadhassák rendel­tetésének a KISZ-klubot és az oktatótermet. A méretekről annyit, hogy két szinten, 130 négyzetmé­ter áll majd rendelkezésre az ifjúságpolitikai és egyéb ren­dezvények megtartására, a nyugdíjasklub kialakítására (a földszinten), illetve az okta­tások lebonyolítására (az emeleten). Mozgatható válaszfallal el­érhető lesz, hogy egyszerre két rendezvényt is lehet tar­tani. A hátralevő szakipari mun­kák elvégzésére biztatást ad a jelzett felajánlás, amire az eddigi munkák során még nem tartottak igényt. Ismét bizonyított a válla­lat kollektívája: a termelő- munka mellett közcélokért kész különmunkát is vál­lalni. M. G. Átmenetileg az iskolákban Bővítik a vérségi óvodát Számítanak a lakosság segítségére is Az elmúlt évtizedben az óvodát igénybe vevők száma jelentősen megemelkedett Versegen. Olyannyira, hogy néhány éven keresztül, a je­lentkező gyermekek egy ré­szének kérelmét a felvételi bizottság kénytelen volt el­utasítani. A gondot végül is sikerült megoldania a tanács­nak, s az utóbbi három esz­tendőben egyetlen kérelme­zőnek sem kellett nemet mondani. A tanács a meg­oldást azonban csak átmene­tinek tekintette. Felmerült az az elképzelés, hogy a kartali Petőfi Terme­lőszövetkezet vérségi irodájá­val elcserélnék az óvoda épü­letét, a volt kastélyban ugyanis mindennek jutna he­lyiség, az épületet körülkerí­tenék, s évtizedekig -nem jö­hetne szóba a helyiségek szű­kösségének és hiányának gondja. Az ügyben folytatott kü­lönböző tárgyalásokat köve­tően a község vezetősége úgy döntött, hogy a meglévő óvodai épületet fogja tovább bővíteni egy konyhával, öl­tözővel, raktárral, s ami a leginkább hiányzik: egy fog­lalkoztatóval. A tervek már készen vannak, a munkálato­kat a kora tavasszal kezdik meg, s előreláthatólag jú­niusra tető alatt lesznek az új helyiségek. Amíg a bel­ső szerelési munkák folynak, átmenetileg az óvoda a régi iskolában fog működni. A bővítés tetemes összegbe kerül, de a tanács számít a lakosság társadalmi munká­jára, amellyel számottevő megtakarítás érhető el. A nap kulturális programja Gödöllő: Moldova György: Parlament gebinben, a Pódium-bérlet má­sodik előadása, a Radnóti Mik­lós Szípad vendégjátéka, 14.30- kor a színházteremben. Mesemozi: A sárga elefánt, délelőtt 10 órakor, a 11-es te­remben. Területi versmondóverseny a TESZÖV, MÉSZÖV, KISZOV rendezésében, a színházterem­ben, délelőtt 9 órakor. Diszkó, este 8 órátóL Veresegyház: Tízéves a Forrás Színpad. Az együttes jubileumi műsora, az irodalmi klub avatója, este 7 órakor. tÜ fii A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 267. SZÄM 1981. NOVEMBER 14., SZOMBAT Péceli Tüzép Elegendő a szén és a tűzifa Fázunk. Nem ritka, hogy no­vember elején, közepén der­mesztő szél borzolja hajun­kat, s csinál huzatot az ajtó, az ablak legkisebb résein is utat találva. Apropó: rés! Akinek erről eszébe jut, hogy jó lenne valami" szigetelősza­lag-félét venni, annak nem odahaza, hanem az utcán,- a boltokat járva lesz melege. A jófajta szigetelőszalag, az a bizonyos purfix ugyanis hamar elfogyott az üzletekből, s aki most akarja beszerezni, annak már nem tudnak adni a boltokban. Ki tudja: vajon miért nem készleteztek belőle többet? Marad hát a tanulság: sok mindent akkor vegyünk meg, amikor van belőle. Nincs tumultus A nagyobb dolgokban vi­szont úgy látszik előbbrelá- tóak vagyunk, ezt mondja Bomba Jánosné, a Budapest környéki Tüzép Vállalat pé- celi telepének vezetője is. — Nincs különösebb roham most ősz végén, tél előtt ná­lunk, hiszen a nyáron, s az elmúlt hetekben a legtöbben beszerezték a tüzelőanyagot. Ha mégis fellendülne a keres­let, a legtöbb áruféleségből van megfelelő tartalékunk. Sokan éltek azzal a lehető­séggel — dolgozók és nyugdí­jasok is —, hogy már a nyá­ron, de legkésőbb október vé­géig beváltották a tüzelőutal­ványukat. Pécelen természetesen sokat jelentett már az idén is, hogy a nagyközség utcáinak csak­nem hatvan százalékában be­vezették a földgázt, így a szi­lárd és a folyékony tüzelő­anyagokból kevesebb kell, mint néhány évvel ezelőtt. A helyi Tüzép-nek azonban bőven van elfoglaltsága, s egyáltalán nem csökkent á forgalma, hiszen vásárlói kö­rük így sem kicsi: nagyon so­kan itt veszik meg a téli tü­zelőt a maglódiak, a nagytar- csiaik közül is, elsősorban azok, akiknek a péceli telep esik közelebb. Ám közéjük, sorolhatók a főváros XVII. ke­rületében élők egy része is, akik könnyebben érik el őket, mint egyes fővárosi telepeket. Csak hasábban — Mindent egybevetve, vár­hatóan sikerül teljesítenünk idei tervünket. Tavaly 30 millió 400 ezer forintos for­galmunk volt építő- és tüze­lőanyagokból, így erre az évre ezt írta elő tervnek vállala­tunk központja — mondja Bomba Jánosné. — Ehhez ké­pest jól állunk: 'október vé­géig, tehát tíz hónap alatt, 28,5 milliót teljesítettünk, ez két­millióval több a tavalyi ha­sonló időszakénál. Tüzelőanyag-ellátásukkal nem volt gond az idén, ügyfeleik legföljebb azt kifogásolhatják, hogy a tűzifát nem tudják fölfűrészeltetni, így hasábban árusíthatják. Nincs hozzá gé­pük, a fűrészesek pedig az er­re adható összegért náluk nem vállalják az aprítást. A fa minőségével általában elégedettek: a tűzifa hetven­nyolcvan százalékát szinte a szomszédból, a Budavidéki Ál­lami "Erdő- és Vadgazdaság valkói erdészete szállítja ré­szükre a kért ütemezésben. A többi a mátrai erdészetekből érkezik vagonokban. Most már megvonható az idei mérleg építőanyag forgal­mukat illetően is. Több hiány­cikket tartottak nyilván év közben. Akadozott az ellátás hullámpalából, s a tetőcserép­ből sem volt elég, s ez utóbbi minősége sem volt mindig megfelelő. Javult viszont a vasbetongerendák választéka, az E-jelűekbői jelenleg is minden méretű kapható a 2,4 és az 5,4 méteresek között. Egy ideig hiányzott a ké­ményépítésnél nélkülözhetet­len kis méretű tégla, a mező­túri pillértégla viszont jelen­leg is kapható. Nagy kereslet mutatkozott az ikersejt téglá­ból. Kedvelt a solymáriak új téglája, ami nagyobb és jobb hőszigetelő a korábbi blokk­téglánál. Hiánycikk a cserép A közelmúltban Aszódról arról adhattunk hírt, hogy a Galga-völgyében — legalább­is a Tüzép-nél ez volt érez­hető —: csökkent az építkezé­sek száma. Pécelen és környé­kén ez még nem tapasztalható, sok telket mértek ki, például a község határához közel a BKV dolgozói is építkeztek. Most azonban az a legna­gyobb gondjuk, hogy nincs cserép, pedig itt az ideje, hogy tető alá hozzák a meg­kezdett épületeket. F. L KISZ-klub és oktatóterem Első alkalommal rendezték meg az idén ősszel a kispályás labdarúgó-bajnokságot Mogyo­ródon. Tizenhárom csapat, utcák, terek, alkalmi baráti társulások együttesei. A selej­tezőket két csoportban rendez­ték meg, az egyikben hat, a másikban hét együttes indult. A végső sorrendet a két-két első helyezett körmérkőzésén döntötték el, illetve a harma­diktól az azonos helyezésűek összecsapásán. A győztesé a vándorserleg, a helyezettek könyvjutalmat, illetve okleve­let kaptak. Messziről jött ember azt mond, amit akar, tartja a régi közmondás, ám napjainkra az információcsere felgyorsult, a távolságok leszűkültek, s a szó­lásmondások is változnak: Messziről jött ember azt hisz, amit lát. Mindez akkor jutott eszembe, amikor az elmúlt na­pok egyikén a Békés megyei művelődési házak társadalmi vezetőségeinek elnökeit fogad­ták a bagi Dózsa György Mű­velődési Központban. Táguló keretek — Okos volt-e a találkozó öt­lete? — kérdeztem dr. Balázs Józsefet, a művelődési központ társadalmi Vezetőségének elnö­két. — A művelődési intézmé­nyek mellett szervezett társa­dalmi vezetőségek nem rendel­keznek sok éves tapasztalattal, ezert valószínű, hogy lesz egy­másnak mondanivalónk. És hogy dr. Balázs József rá­érzett a lehetőségekre, az abból is kiderült, hogy a Békés me­gyeiek a Bagra szánt program idejét megduplázták. Miről folyt a beszélgetés? Balázs József és Dinnyés Lász­ló, a művelődési központ igaz­gatója a kérdések sokaságára adott választ. A művelődési Békésből jött vendégek Akik felismerték a lehetőséget Az első alkalommal meg­szervezett bajnokság igen népszerű volt a községben, egy-egy alkalommal egyszerre két mérkőzés zajlott a nagy­pályán, amely körül mindig akadtak szurkolók is. A csapa­tokban összesen százan szere­peltek, fiatalok, öregfiúk és igazolt játékosok is. Tavasszal ismét megrendezik a bajnok­ságot, de akkor már igazolt játékosok nem vehetnek részt. Az idei bajnokság végered­ményei : 1. Hegyi SC, 2. Kurucz SC, 3. Haverock, 4. 75 SC, 5. Szabadság út, 6. Baráti társa- | ság, 7. Csini SC, 8. Cigányhe- gyi-Gundel, 9. Sportkör, 10. Vasutas SC, 11. HÉV-állomás. 12. Punk SC, 13. Varga-cso­port. A góllövőlista élmezőnye; Bréda László (13), Pásztor La­jos és Bréda György (10-10). be az otthonokba ellátogatni, s a régi falusi szomszédolás min­tájára családias beszélgetése­ket, összejöveteleket szervezni, ahol szó esik a falu és a világ dolgairól, életünkről, eredmé­nyeinkről és gondjainkról. Olyan légkört szeretnénk ki­alakítani, amelyben divattá vá­lik a közügyekről, a művelt­ségről való beszélgetés, ame­lyekből presztízsokokból sem lehet kimaradni. Honnan lesz erre erő? — hangzott a következő kérdés, amelyre Dinnyés László vála­szolt: — Társadalmi vezetősé­günk személyi összetétele na­gyon szerencsés. A vezetőség tagjai olyan bagi és hévíz- györki lakosok, akik több szál­lal is kötődnek az Intézmé­nyeinkhez vagy azért, mert ők maguk is részt vesznek az egyes művelődési közösségek életében, vagy azért, mert csa­ládtagjaik tanulnak, művelőd­nek, szórakoznak ezekben a közösségekben. És éppen mert élen járnak a művelődésben, van tekintélyük az emberek előtt. Az ő segítségükkel meg­valósulhat a tói esték új prog­ramja is. Közös eszmecsere — A Békés megyeiek után talán nem ártana, ha a járás művelődési házainak társadal­mi vezetőségei is találkoznának és közös eszmecserén hánynák- velnék meg dolgaikat — mond­ta befejezésül dr. Balázs Jó­zsef, s egyetérthetünk vele. F. M. Városi moziműsor Jessc James balladája. Szí­nes, amerikai kalandfilm, 14 éven aluliaknak nem ajánlott! 4, 6 és 8 órakor. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Pécelenr Szadán, Veresegyházon no­vember 15-én, vasárnap: dr. Mohai Imre, Veresegyház, Bá- nóczi u. 2. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Vácegresen. Váckis- újfalun, Vácszentlászlón. Ver­segen, Zsámbokon vasárnap: dr. Szőke Pál, Aszód Kossuth u. 86. A gyászoló család mély fájda­lommal tudatja, hogy Szigeti Ede 70 éves korában. 44 évi boldog há­zasság után, 1981. november 6-án hamvait november 26-án, 15 érakor helyezzük örök nyugalomra a gö­döllői temetőben. Gyászolják: test­vérei, felesége, gyermekei, sógora, menye, vejei, unokái, rokonai, is­merősei. Szombati jegyzet Rozsda Már ez az ősz is hozott valamiben kivételt. Pél­dául abban, hogy senki emberfia nem hangoztatta még — mint az minden évben szokás volt —, hogy a rozsda, vagy ahogy tá- gabb értelemben, tudomá­nyosan mondják: a korró­zió hány milliárd forint kárt tesz traktorokban, autókban, kombájnokban, vezetékekben, hídszerke­zetekben, és ki tudja, még mi mindenben. Ettől persze az még hat, károsítja az elkövetkező télen is a gé­peket! Nem szólt senki, hogy ápoljuk, kenjük, védjük, amit kell a tél beállta előtt. Vajon mi az oka, hogy a régen igazi apró­ságnak, az elmúlt években nagy fontosságú ügynek tartott korrózió elleni vé­delem szószólói — akikkel a dolog szükségességében magám is egyetértettem — most még nem ijesztgettek az óriási számokkal. Ha belefáradtak az örökös, alig hatásos figyelmezteté­sekbe, az maga a kár! Vagy úgy gondolják, hogy a korrózióvédelem, bár­mit mondanak, így is, úgy is változatlanul mostoha- gyereke a szakmának. Ezért is kár! Pedig vigyázzunk, mert miközben évről évre, amint mondtuk: a rozsda azért dolgozik, viszont, ha a mai gyakorlat elmulasztja az eddig kikutatott módsze­rek alkalmazását, fennáll annak a veszélye, hogy tíz­húsz év múlva újabb tudó­sok, kutatók kiváló kuta­tási eredményeket produ­kálnak a témában! Más területre térve: per­sze nemcsak a gépek kon­zerválásának, gépudvari téli pihenőbe tételének szakszerűségét illetően ve­tődik fel néhány tanulság. Sajnos, tágítani lehet a kört egyéb mulasztásokkal is. A minap, a Túrán tar­tott megyei gépjavítási ta­nácskozáson, ahol me­gyénk gazdaságainak gép­javítási szakemberei vettek részt, a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet tanára tette szóvá, hogy ‘ tanfolyamaikon megyénk­ből, járásunkból is roppant kevés mezőgazdasági gé­pész szakember vesz részt, noha miniszteri rendelet írja elő, hogy ötévenként ez minden vezető beosztá­súnak kötelessége. Az eredmény nem lehet kétséges. Igaz tíz-, húsz-, negyenéves gyakorlattal sok mindent megtanul az, aki becsülettel helytáll naponta. Csakhogy a sokat emlegetett gyakorlat ebben a szakmában sem minden­kinek elég. Erre vallhat az a másik megállapítás, amelyhez ugyancsak az említett vezetőképzőben jutottak egy felmérés kap­csán. Eszerint százharminc mezőgazdasági üzemi szak­ember közül ötvennégy azt ismerte el, hogy náluk a mezőgépeknél nincs kar­bantartási rendszer, mind­össze négyen, említették meg azt, hogy van üze­mükben műszaki diagnosz­tika, s ehhez megfelelő műszer. Van-e összefüggés a kedv, s a gyakorlat között. Talán könnyebb rá a fele­let. Mert például a kar­bantartás elmaradása, a gépek kezeletlen, ápolat­lan téli tárolása ügyében sok minden nehézséget föl lehet hozni: hogy nincs vagy kevés rá a pénz, s ki, mivel végezze el? Elismerem, könnyebb rajta töprengeni, mint véghez vinni. Igaz, mind­ennek az ellenkezőjére is van sok jó példa. Olyan gazaságokban, ahol ma már nem hagyják szerte heverni a gépeket. Mert sok ilyet is láthatunk út­közben. Van persze még egy ide csatlakozó kérdés: hol tarthatnánk, ha még na­gyobb figyelem összponto­sulna az ilyen aprónak látszó, de nagy dolgokban? Fehér István ISSN 0137—1957 (Gödöllői Hírlap) ség bizonyos területeire sike­rült egyre több személyt be­vonni. Az ő segítségükkel kezdődött el a híres bagi követők emlé­keinek összegyűjtése. Pest me­gyében különben óriási létszá­mot képviselnek a bejáró dol­gozók, de kevés helyen műkö­dik a bejáró dolgozók klubja. A bagi társadalmi vezetőség javasolta, hogy a megye ilyen jellegű klubjai részére szer­vezzenek megyei találkozót, s ezt kössék össze egy módszer­tani megbeszéléssel. Sajnos, ki­derült, hogy a legtöbb klub működése formális. Van tekintélyük Balázs József a társadalmi vezetőség új ötletéről is szólt a békésieknek: — Végigutaztak Túrától Bagig, s láthatták, hogy a Galga mentén élő em­berek szorgalmas munkájukkal milyen kedvező lakáskörülmé­nyeket hoztak létre önmaguk­nak. A kellemes, kulturált és jól felszerelt lakás a kultúrá­val való kapcsolatteremtés új lehetőségeit teremtette meg. Ezért érthető az otthoni műve­lődés jelentőségének, vonzere­jének növekedése. Megpróbá­lunk majd a téli estéken ezek­központ társadalmi vezetőségé­nek feladatát itt a helyi viszo­nyok, lehetőségek alapján ala­kították ki. A bagiak így fogalmazták meg feladataikat: Települé­sünk közművelődési kereteit akarjuk gazdagítani, élő, ele­ven közösséget kívánunk létre­hozni, amelyek egyrészt^ saját meggyőződésből művelődnek, másrészt munkát is vállalnak és példájukkal, a művelődni vágyók igényeinek képviseleté­vel, a lehetőségeit társadalmi úton való szakadatlan tágításá­val, mások művelődését is szolgálják. — A társadalmi munka érté­ke, amit 1981-ben éppen ezért végeztek — jegyezte meg az igazgató —, a bagi intézmény­ben 71 ezer, a hévízgyörkiben pedig 56 ezer forint értékű volt. A két szám önmagában is pél­dázza az összefogás mértékét. Formális klubok A Békés megyeieknek is gon­dot jelent — ez derült ki a kér­désekből — a bejáró dolgozók helyzete. Erről is volt mit be­szélni. A bejáró munkások kö­zül elsősorban a politikai is­meretterjesztésbe és a honis­mereti, helytörténeti tevékeny-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents