Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-14 / 267. szám

1981. NOVEMBER 14.. SZOMBAT "xMüap I 3 Érdekek és a hasion A HNF tárgyalta A modellnek könnyebb? Nem a vásárló kárára Valóban példaként követhető Ötlet szerző, tapasztalatgyűjtő úton Mezőkövesden — Pest megyében ahatodik ötéves tervben mintegy 20 szá­zalékos forgalomnövekedéssel számolhatunk — hangzott el pénteken délelőtt a SZOT szék­hazában a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnökségi ülésén. Az ülésen jelen volt, többek között, Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese is. A jelenlevők megvitatták a me­gye áruellátásának helyzetét, melyről Lányi Pál kereskedel­mi osztályvezető tartott az írá­sos beszámoló mellé szóbeli kiegészítőt. Szó esett arról, hogy a hatodik ötéves terv so­rán a megye kereskedelmi el­látása javuló tendenciát mu<- tat, ennek ellenére ma még gond is akad. Például egyes áruféleségekből javult az ellá­tás, bővült a szaküzlethálózat is; gyermekruházati szakbolt nyílt meg Érden, Százhalom­battán és Dabason is. De ki­egyensúlyozottá vált a vegyes­ipari cikkekből az áruellátás. Sok új létesítmény készült az ötödik ötéves terv során, ugyanakkor 200 bolt, illetve vendéglátó, valamint 70 üzem­egység átszervezését hajtották végre. Megyénk egyik legkor­szerűbb építőanyag-telepe M últ századot Idézd sorok kerültek kezembe a minap. A cirkál másán írt betűk íródeákja sokszor márthatta tintába pen­náját, amíg elkészült vele. Kéz­zel írták akkor még a fonto­sabb iratokat is, így nem cso­da, ha Unghváry malomtulaj­donos is kézzel íratta le az ál­talános és személyzeti szabály­zatát Cegléden. Szigorú rendben sorakoznak a szabályok, egészen a-tól k-ig, valamint pontokba szedett sze­mélyzeti regulák. Mindezek tudtára adva az összes ma­lomban dolgozónak, hogy ez ellen véteni lehetetlen. S a so­rok árulkodnak. Megtudhatja belőlük mindenki, akit illet, hogy mik a molnárok, az ina­sok és a napszámosok legfőbb feladatai. Vegyük talán sorjába a leg­érdekesebb, legjellemzőbb in­telmeket. „Gőzmalmunkban minden alkalmazásban lévő egyén tar­tozik a neki kijelölt foglalko­zást szorgalmason teljesíteni, s a malom helyiségében mind­addig jelen lenni, amíg az alább megjelölt munkaidő tart, innen távozását pedig bárminő okból történjen is, azt tartozik elöljárónak beje­lenteni.” Leöblíteni a port? És hogy meddig kellett az akkori időben a malomban je­len lenni? A választ erre is megtaláljuk: „A munkaidő reggel 5 órá­tól esti 9 óráig tart, ezen órá­ra tartozik az összes személy­zet megjelenni a malom he­lyiségében, melyet a kitűzött munkaidő közben elhagyni tiltva van.” De tiltottak még igen sok dolgot. Nemcsak a tiltás, ha­nem főleg a kötelesség, az engedelmesség volt a legfőbb szempont. A kötelességüket megszegők pénzbírságra bün­tetendők, szól az irat. S a munkarend áthágóit pedig azonnali elbocsátással fenye­gették. A munkarend a legszigo­rúbban osztotta fel a malom­ban dolgozók feladatait, a ranglétra szerint. A malom­ban a főmolnár mint mun­kavezető, az első személy. S hozzá tartozott a segéd, az inas, a garatos, a napszámos, a gépész, a fűtő is. Aki pedig megbetegedett, az csak akkor kapott valamicske pénzt, ha a tulajdonos által megszabott összeget rendsze­resen fizette a betegsegélyző- nek. Az italozást szigorúan büntették. Pénzbírsággal, el­bocsátással büntették azo­kat. akik túlságosan felöntöt­tek a garatra. — Bizony az a hír járta még régebben, hogy a sok port le kell öblíteni, de nem víz­zel. S ha valaki szépen őrölt lisztet akart kapni a malom­nyílt meg Érden, majd Vácott, és az elavlilt gázcseretelepek helyett újak épültek Érden, Szentendrén és Szigetszent- miklóson. A vendéglátóiparban a forgalom 1979-hez viszonyít­va csökkent. Kivételt képez a tömegétkeztetés és az előfize­téses ételek forgalmazása. A vita során szó volt arról is, hogy a kereskedelmi ellátás színvonalát mennyire nehezíti a munkaerő-ellátás gondja. Köztudottan kedvezőtlenül be­folyásolja a munkaerő-ellátást a főváros elszívó hatása, vala­mint az átlagbérek szintje. Fodor László, az SZMT titká­ra szólt arról, hogy mennyire fontos a szakszervezet szerepe a hatodik ötéves terv során mert hiszen meg kell találni a megfelelő összhangot az áru­ellátás, a magasabb színvonalú kiszolgálás javítása mellett a kereskedelmi dolgozók érde­keinek fokozott védelmével. A jelen időszak egyik legfonto­sabb gondja az ötnapos mun­kahét! e való átállással az, hogy egyetlen helyen, egyetlen esetben se károsodjon sem a ve­vő, sem pedig a kereskedelmi dolgozó. ból, előkészítette a butykosá- ban az itókát — mondja Var­jú Mihály főmolnár. A legenda elszáll S amikor az 1875-ben kelt szabályzat sorait citálom, el­mosolyodik. — Valóban, akkor nagy úr volt a főmolnár, de ezt rólam igazán nem lehet elmondani. Bár az tény, ma is az első ember a malomban. De va­rázslatos erejük a molnárok­nak már legenda, ami elszáll, hiszen nem kell a sok zsákot felönteni a garatra, s már ré­gen'nem gond a kövek tisz­togatása, kő nélkül őrölünk. A ceglédi Erzsébet malom­ban az 1875-ös ceglédi ma­lern szabályaival vetem össze a mai előírásokat, a mai mol­nárok életét. — A kötelességek mellé fel­sorakoztak már a jogok is. Inkább az a baj, hogy néhá- nyan már csak a jogokat akarják számon tartani. A munkarend a falon kifüggeszt­ve írja elő mindenki számá­ra a megfelelő tennivalót — magyarázza Nagy Zoltán üzemvezető, akinek szintén képesítése a molnár szakma is. — A napi munkaidő nyolc óra, s éppen most beszéljük meg az átállást az ötnapos munkahétre — veszi át a szót a főmolnár, aki egyben a fő­bizalmija is a negyvenöt ta­gú munkáskollektívának. Eny- nyien dolgoznak az Erzsébet malomban. Most ámulnánck csak — Ha valakivel gond van, még a családtagokat is meg­keressük, hogy hatni tudjunk rá — folytatja az üzemveze­tő. — Itt volt például Kolom­pár Jenő esete. Alig múlt ti­zenhat esztendős, amikor hoz­zánk érkezett, s már négy munkahelyet jegyeztek be a könyvébe. Állami gondozott volt. Mi megkerestük nevelő- szüleit, s a fiúval is sokat fog­lalkoztunk, beszélgettünk. Megérte. Ma már azzal fog­lalkozik, hogy elvégezze-e a molnár szakiskolát? — Nagyot fordult a világ. Ma már nőket is képeznek molnárnak. S ha jól tudom, Szolnok megyében kollégám is van, egy főmolnárnő — mond­ja Varjú Mihály. — A vál­Népesedéspolitika Pénteken — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége. Szentistványi Gyu- lánénak, a HNF OT titkárá­nak előterjesztésében megvi­tatta a Gyermek, család, tár­sadalom című előterjesztést, amely a magyar népesedéspo­litika legfontosabb jellemzői­ről, szólt A témával kapcso­latos elemzéseket és javasla­tokat előzetesen megtárgyal­ták a népfrontmozgalom me­gyei testületéi, illetve mun­kabizottságai és országos tit­kársága is. A vitában résztvevők megál­lapították, hogy az 1973-as né­pesedéspolitikai határozat cél­jai és törekvései helytállóak voltak, ám a határozatot kö­vető intézkedések és gyakorlat csak csökkenteni tudta népe­sedési helyzetünk kedvezőtlen folyamatait. Az ülésen hang­súlyozták: népesedéspoliti­kánknak szervesebben kell kapcsolódnia a gazdaság- és a társadalompolitika egészéhez. A tények azt bizonyítják, hogy a társadalom demográfiai ma­gatartását számos anyagi és tudati tényező befolyásolja. tozás a gőzgép óta olyan óriá­si, hogy csak ámulnának a sok gép láttán a hajdani molná­rok. S ami már külsőre is megkülönböztet bennünket a régiektől, hogy alig vagyunk lisztesek. Mert modern elszí­vó gondoskodik arról, hogy ne fuldokoljunk a lisztporban. Ma már nem is lisztes a mol­nár, S így már a múlté vált az a dal is: lisztes molnár viszi hátán a nagy lisztes zsákot. Szalai Mária A SZÖVOSZ kezdeménye­zésére öt évvel ezelőtt kezdő­dött, s rendszeres találkozá­sokig, módszerek, sőt építési technológia ajánlásáig fejlő­dött, a Dél-Szlovák Lakásszö­vetkezeti Szövetség és a Pest megyei MÉSZÖV kapcsolata. Ez az együttműködés a VI. ötéves tervidőszakban még tovább mélyül, erről írt alá nemrég megállapodást a Pest megyei MÉSZÖV székházában Maria Cambálova, a Dél- Szlovák Lakásszövetkezeti Szövetség elnöke, a csehszlo­vákiai lakásszövetkezeti or­szágos elnökség tagja és Tu- za Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke. A két fél, s természetesen a területi testületek, a lakás­szövetkezeti vezetőség kölcsö­nösen tanulhatnak egymástól. A magyarok talán többet is, mivel szlovák partnereik nyolc-tíz évvel előbbre jár­nak. A szlovák és a magyar lakásszövetkezetek között sok a rokon vonás. De nézzük most inkább a különbségeket. Szlovákiában a többszintes, telepszerű szövetkezeti építke­zés a gyakoribb. A terület- rendezést a tanácsok finan­szírozzák, de a megvalósítás a szövetkezetek feladata. Saját építő és fenntartó részlegeik vannak. (A 100—140 négyzet- méter alapterületű luxusla­kásokat viszont a tulajdono­sok saját maguk építik vagy építtetik. Ezekhez az állam nem ad kivitelezőt, s még a területről is nekik kell gon­doskodniuk.) Míg Pest me­gyében csak egy-két lakásszö­vetkezetnek van saját kar­bantartó szervezete, a dél­szlovákiai szövetkezetek ha­talmas karbantartó bázisok­kal rendelkeznek. Javító gyorsszolgálataik vannak, és még éjszakai ügyeletet is tar­tanak. Igaz, sokkal nagyob­bak a szövetkezeteik. Akad Másoktól tanulni sohasem szégyen, annál is inkább, mert legalább a gyakran nem ke­vés tanulópénzt megspórolhat­juk magunknkk. Ilyen ötlet­szerző, tapasztalatgyűjtő láto­gatáson jártunk a közelmúlt­ban Mezőkövesden, hogy a szövetkezetek — az Áfész, az ipari szövetkezetek és a ter­melőszövetkezet — együttmű­ködésének mikéntjéről infor­mációkat szerezzünk. Miért épp Mezőkövesd volt e tanul­mányúi végcélja? Nem keve­sebbért, mint azért, mert a vá­ros és környékének ellátásá­ban egyeduralkodó szerepet tölt be a helyi Áfész, a három ipari üzemen kívül az ipari szövetkezetek és a 10 ezer hek­táron gazdálkodó tsz kínál megélhetést, munkalehetőséget. Ilyen alapállásból nem ne­héz okát találni az együttmű­ködés javítását célzó törekvé­seknek sem, hiszen akadnak a termelésnek olyan pontjai, amelyek összehangolhatok, en­nek eredménye pedig a haté­konyabb gazdálkodás lehet. Évente 100 millió a szakcsoportból A legkézenfekvőbb a terme­lőszövetkezet háztáji ágazatá­nak, valamint az Áfész ugyan­csak mezőgazdasági áruter­meléssel foglalkozó szakcso- portjáinak együttműködése. A kisgazdaságok munkájának tá­mogatásában úgy tűnik, a na­gyobb tapasztalattal és múlt­tal rendelkező Áfész viszi el a pálmát. Évente 100 millió fo­rint értékű zöldséget, gyümöl­csöt, mézet, jószágot, tojást vásárolnak fel a szakcsopor­tok tagjaitól, saját húsüzemük­ben 17 ezer darab sertést dol­goznak fel, ami ugyancsak a tagok kisgazdaságából kerül ki. Központi palántanevelő te­lepükre nem véletlenül volt oly büszke az Áfész Eötvös-dí- jas elnöke, Farmosi Imre. Egy­olyan, amelyhez 8—10 ezer lakás is tartozik. A vezetőség és a tagság kö­zötti kapcsolat lazább, mint a Pest megyei lakásszövetke­zeteknél. A létszám nagysága nehezíti a személyes kapcso­latok kialakulását. Ezen úgy is próbálnak segíteni, hogy a vezetőket annak alapján ju­talmazzák, hány szövetkezeti tagot- tudtak mozgósítani egy- egy feladat megoldására. A szlovák lakásszövetkeze­tek is igyekeznek egymáshoz közelebb hozni a lakótelepe­ken élőket. Gyermekrajzver­senyeket, kézimunka-kiállítá­sokat rendeznek például, s szeretnék adaptálni a szent­endreiek gyakorlatát: Szent­endrén ugyanis a lakásszövet­kezet elsőként köszönti fel a kismamákat, és még névadó­ünnepségeket is szervez. A csehszlovákiai lakásszö­vetkezeti vezetők szerint, a mi lakótelepeink, de mégin- kább a lakások változatosab­bak. Nagy érdeklődéssel ta­nulmányozták például a váci, volt deákvári lakásszövetke­zetnél az otthonok belső ki­alakítását. (Itt ugyanis az alaprajzi elrendezésnél figye­lembe vették a családok sajá­tos igényeit.) A most aláírt együttműkö­dési megállapodás szerint a szövetségek és a tagszövet­kezetek tapasztalatcseréjét rendszeresen megszervezik. Ez az építésre és a fenntartás­ra is kiterjed. Tanulmányozni fogják a testületi ülések és a tagsági kapcsolat alakulását, a munkaversenyek szervezé­sét és eredményeit, a lakásva­gyon megvédésének a módsze­reit, az üzemelési költségek alakulását befolyásoló ténye­zőket. A tapasztalatcserét ki­terjesztik az egyes lakásszö­vetkezetek kulturális és sport­munkájára is. Sz. P, millió palántával — kedvez­ményes áron adják — segítik a primőr zöldséget termelő kisgazdaságokat. Nem monopolhelyzet következménye Könnyű nekik — mondhat­ják, akik közelebbről is is­merik a Borsod megyei kol­lektíva évtizedes munkáját. Hiszen modellként, mintaszö­vetkezetként szolgálnak a ter­mékszerkezet kialakításában, a tevékenységek megválasztá­sában, s ebbéli munkálkodá­sukhoz nem kevés anyagi és erkölcsi támogatást is kaptak a SZÖVOSZ-tól. Mégis, támogatás ide, tá­mogatás oda, valóban példa­ként állíthatják őket más fo­gyasztási szövetkezetek elé, ami a munka szervezettségét, a kezdeményezőkészséget és a kínálkozó lehetőségek kihasz­nálását jelenti. Nemcsak mo­nopolhelyzetük következmé­nye, hogy ott vannak a város­ban és még 11 községben, hisz épp e pozíció tehetné kényel­messé, ha úgy tetszik, a bot könnyebbik végét megfogóvá a szövetkezetét. Élnek, s nem visszaélnek a kínálkozó elő­nyökkel,. elsősorban úgy, hogy annak az ellátási körzetükbe tartozók lássák hasznát. Mezőkövesden számolni kell még a határokon túl is híres­Váckisújfalu kicsiny telepü­lés a gödöllői járásban, még­is olyan üzemmel rendelkezik, melynek termékei a tengeren­túlra is eljutnak. Itt működik immár 1968 óta a Galga-parti összefogás Tsz reklámcikk- üzemága. Ábrahám Dezső reklámter­vező elmondta, hogy 1970-ben ismerték fel az öntapadós cím­kék gyártásában rejlő, szinte kimeríthetetlen lehetőségeket. A nyugatnémet és angol gé­nek- beszerzése után folyama­tosan bővítették tevékenysé­güket, s ma már világszínvo­nalon álló termékeket gyárta­nak. Sokat elárulnak munká­jukról a következő adatok: évente kétezerféle és kétszáz- millió öntapadós matricát nyomtatnak, s az üzemágban dolgozó negyvenkét fő, ötven­millió forint termelési értéket állít elő. Összterméküknek csupán két százaléka reklám'címke. a többi csomagolási célokat neves Matyó Háziipari Szövet• kezettel, a Ruhaipari Szövet­kezettel — ez utóbbinak is ko­moly sikerei vannak a tőkés piacokon — az Építőipari Szö­vetkezettel, az asztalos és a cipőipari szövetkezettel. S hogy milyen közöttük aa együttműködés, az együttgon­dolkodás? Lehetne jobb —mi­nősítették ők maguk. Termé­szetesen seregnyi dolog akad a munkás hétköznapokon, ami­kor együttesen könnyebben, gyorsabban oldják meg a rá­juk váró feladatokat. föl nem fedezett utakon tovább Mégis, talán kevesebbszer hajlanak a közös cselekvésre, mint lehetőségeik kínálnák. Érthető is, hiszen elsősorban saját érdekeik munkálnak az elképzelések megvalósításában. Bár, ravasz érv a saját érdek, mégpedig nem kisebb szem­pont alapján, mint azért, mert a város határában nö­vekvő népszerűségnek örven­dő hőfürdő, Mezőkövesd ked­vező fekvése az idegenforga­lom malmára hajtja a vizet, s a szövetkezetek profilját te­kintve eddig még fel nem fe­dezett útjai kínálkoznak aa együttműködésnek, az össze­hangoltabb tervezésnek, fej­lesztésnek ... Gáspár Mária szolgál. Egyedül a hazai ci­pőiparnak negyvenkétmillió árujelzőt szállítanak! Újításaik megfelelő ragasz­tóanyag alkalmazásával sok kellemetlenségtől kímélik meg a vásárlókat. Az öntapadós is­mertetők könnyen eltávolítha- tók a Lampart edényeiről és a harisnyák vásárlóinak sem kell attól tartaniuk, hogy az új típusú címke magával húz­za a szálat is. Közkedveltek a legkülönfé­lébb eseményekre készített matricáik. A Norvégia elleni válogatott összecsapásra pél­dául ötezer emblémát nyom­tattak Váckisújfalun. Az MLSZ, a Sportpropaganda Vállalat és a Magyar Televí­zió a legfőbb vevők. Esztétikus címkéik üdítően hatnak a bóvlik ellenőrizhetet­len világában. Tervezik, hogy a jövő év elején kiállítást ren­deznek a fővárosban az üzem­ág gyártmányaiból. B. G Húsok, kolbászok, felvágottak Huszonhatból választhat Az érdi Bentavölgyc Tsz húsüzemében az esztendő elején le­zajlott rekonstrukció eredményekén' ezután évente 30 ezer sertést dolgoznak fel. A korszerű gépsorokon huszonhatféle ízletes húskészítményt állítanak elő, amely javítja a környék településeinek — Érd, Százhalombatta —, ellátását húsból, olcsó felvágottakból. Erdősi Ágnes felvétele A malomnak nincsen köve — mégis lisztet jár... Lakásszövetkezeti együttműködés Az országhatár nem akadály Kis község híres termékei Ahol a matricák készülnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents