Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

Fényárban ragyog az utca Az eddiginél nagyobb fényerejű világítást kap a felújított ceg­lédi Kossuth Ferenc utca, a Széchenyi út és Pesti út közti sza­kaszon. Az oszlopokat a Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat brigádja helyezi el. Föld alatti kábel juttatja az ára­mot a világítótestekhez. Apáti-Tóth Sándor felvétele A kocséri amatőr A csili igos ég szerelmese Ébren tölti az éjszakát Minden gondolkodó ember kíváncsi az őt körülvevő világ­ra. Aligha van. aki ha derült éjszakán fölnéz az égre, ne gyönyörködne a sötét égbolto­zaton ragyogó csillagokban, a Tejútban. Ne próbálkozna a Cöncölszekér vagy az Esthaj- nalcsillag megkeresésével. Ne jutna eszébe a ósill'ágvilághoz népmese vagy népdal: A titok­zatos, fényes pontocskáknak látszó csillagokról áz egyetlen hozzánk érkező információ a fény. Ennek segítségével val­latta ősidők óta a titokzatos távoli világot az emberiség. Ma a világűr meghódításának kor­szakában a modern ember mű­veltségéhez hozzá tartozik a csillagászat ismerete is. Mégis milyen meglepő számunkra, ha a fölénk boruló megszokott képet egy egyszerű kozmikus jelenség zavarja meg. Ilyenkor szoko'tt fékezhetetlenül meg­lódulni az emberek fantáziája. Erről beszélgettünk Bereute Béla szenvedélyes amatőr csil­lagásszal. Naiv ufómánia — Hetedikes általános isko­lás koromban kezdődött. A ko­cséri községi könyvtár tagja­ként szívesen olvastam a fan-, tasztikus könyveket, amelyek­ben rengeteg — számomra is­meretlen — szakkifejezéssel találkoztam. Ezek adták ke­zembe az' újabb könyveket, amelyekből lassan elmaradt a fantasztikum, de megmaradt a csillagászat. Ettől kezdve vá­sároltam az ilyen témájú szakkönyveket. Egyszerűen magával ragadott a vágyako­zás az égbolt megismerése iránt. Nyomdászként Kecske­métre kerültem, ahol tagja lettem a városi TIT-szervezet csillagász szakkörének. A csil­lagokkal való barátkozást akaraterőmnek köszönhetem, mert úgy érzem, hogy nálunk az iskolai oktatásokból hiány­zik ez a témakör. Amit taníta­nak, talán csak arra elegendő, hogy megmozgassa az emberek fantáziáját, de a természettu- domáilyos magyarázat megér­téséhez kevés. Innen ered a naiv ufómánia és a rengeteg tudománytalan képzelgés a Földön kívüli életről. Sokan még a csillagászok munkájával sincsenek tisztában. Az NDK- ban és a Szovjetunióban köte­lező tananyag az asztronómia. Persze vannak törekvések a hiányosságok pótlására, ilyen például a 30. csillagászati hét, amelynek keretében előadáso­kat szerveznek a nagyközön­ség számára az űrkutatásról. — Én a csillagászat tudomá­nyának csak amatőr szemlélője vagyok, de leköt az izgalmas- sága, szépsége. Szerintem az ember azért kutat, mert azt akarja, hogy minden egysze­rű, világos, érthető legyen. Az első távcső Bereute J3élát hallgatva az jut eszembe, mennyivel gazda­gabbá tehetnek egy embert is­meretei. Beszél nyugodtan, pontosan, mintha pontosságát és nyugalmát a csillagoktól örö­költe volna. — A csillagászati szakköny­vek tanulmányozása után ha­marosan elkezdtem az első táv­csövem készítését. Aprólékos, sok időt, türelmet igénylő mun­kával sikerült elkészítenem egy tizenkét centiméter átmé­rőjű, negyvennyolc centiméter fókusztávolságú távcsövet, amellyel a kertből fürkészhet­tem az égbolt titkait. Amikor először nézhettem saját táv­csövemmel a csillagokat, úgy éreztem, a világon nincs ennél szebb dolog a számomra. Ta­lán a szomszédunk kertjét sem láttam olyan tökéletesnek, mint a Hold krátereit. Szép tiszta időben néha majdnem egész éjszakákat a távcső mellett töltöttem. Szenvedélyből, első­sorban a saját gyönyörűségem­re alkotok. Tervem egy na­gyobb méretű távcső készítése és a jövőben elsősorban a tech­nikai tudásomat szeretném fej­leszteni — mondotta az amatőr csillagász. Szabad belépés Szenvedély ez is, de beszél­getőtársunk csak szerényen szólt arról, hogy a kecskeméti csillagászati szakkör tagjaként országos versenyeken vesz részt. 1980-ban Székesfehérvá­ron csapatuk a második, a nemrég lezajlott szegedi orszá­gos versenyen harmadik lett. Mostanában inkább csak a hétvégeken található Kocséron, de ilyenkor mindenkinek sza­bad belépése van hozzá, aki a csillagképeket szeretné látni. Surányi János A FEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1981. NOVEMBER 1., VASÄRNAP A vágócsarnokkal kezdik Korszerűsítik a PENOMAH gyárát Munka melletti rekonstrukció Törteiről Bekecsek, kesztyűk, kötők A Törteti Dózsa Tsz-neík je­lentős jövedelme származik ipari melléktermékeiből. Ezek közül a legtöbb személyt — bedolgozóként — a munkavé­delmi kesztyűket gyártó rész­leg foglalkoztatja, amelytől az idén 49 millió forint árbevé­telt várnak. Termékeik iránt A PENOMAH gyárai, üze­mei közül a legtöbb hasznot a ceglédi hozza. Az összes ter­melés 55-56 százaléka innen kerül ki a hazai értékesítési területre és az exporttevé­kenység is figyelemre méltó. Fejlesztésére az utóbbi eszten­dőkben számos terv született, több — de nem mind — meg is valósult. Üzemel a hatal­mas hűtőtároló, korszerűsítet­ték a tmk-műíhelyt, a kazán- házat, megoldódott _ az ipari szennyvízelvezetés, ám beru­házási fejlesztési források hí­ján az V. ötéves terv végére egy félig megvalósult rekonst­rukciós állapotot igazolhattak. A szociális létesítmények el­készítése, a korszerű húsüzem a jövő feladata maradt. A tröszt terve Cegléden a PENOMAH gyá­rának a lelke a vágócsarnok. Ez tulajdonképpen 1972 óta működik, két műszakban, szinte zökkenőmentesen, le­számítva az évi kéthetes nagy­karbantartás idejét. Arra, hogy a mái igényeknek meg­feleljen, gép- és eszközcsopor­tok cseréjére, korszerűsítésére van szükség, különben a ter­melékenység látja kárát. Mi­vel hústermelésnél, az élőáru beszerzése után ez a gyártás­hoz az első állomás, érthetően ennék á rekonstrukciója a legfontosabb. A jelenleg mű­ködő húsüzem pillanatnyilag egy fokkal jobb helyzetben van a vágócsarnoknál, mivel azt az utóbbi két évben fel­újították. A ceglédi gyárban tavalyba VI. ötéves terv kezdete előtt iparági szintű felmérést vé­geztek, gyári, vállalati szak­emberek bevonásával. A vé­leményezés után született a döntés: a ceglédi gyár beke­rült a tröszt VI. ötéves tervre szóló, telephely-mélységű há­lózatfejlesztési tervébe. A vá­gócsarnok felújítása, korsze­rűsítése lett az elsődleges fel­adat. A terv egyébként felöleli a gyári munka, a vágás és fel­dolgozás teljes korszerűsítését, változatlan termelés mellett. Ismerve a ceglédi húsiparia­kat, számítanak megértésükre, munkaszeretetükre. A terveződ megbízatás már kikerült az illetékes szakvál­lalatokhoz. Jövőre megkezdik a rekonstrukcióhoz ' szükséges terület előkészítését. Az idei, fenntartási munkálatok is már ebbe a fejlesztési menetbe be­kapcsolódva alakulnak. A ki­vitelezés indítását 1983-ra ter­vezik. Sertésre szakosodna Azt, hogy a ceglédi gyár korszerűsítése, fejlesztése fil­lérre mennyibe kerül majd, még nem számították ki. Tény, hogy a munkálatokra igen nagy szükség van, a megvaló­sulás népgazdasági érdek. Az előzetes felmérések szerint több mint 400 millió forint­ra szükség lesz mindenképpen. A fenntartási költségekre is gondolni kell. A kialakuló, a jelenleginél sokkal korszerűbb, termeléke­nyebb vágócsarnok évente 350 ezer sertés vágását tehetné lehetővé, a közös piaci kívá­nalmaknak megfelelő árut bo­csátana ki. Vagyis, a ceglédi gyár főként a sertéshústerme­lésre, -feldolgozásra szakosod­na. A hűtőiház egy részét most bértárolásra használják. A jö­vőben az lenne célszerű, ha o gyár maga szolgálná ki a saját hűtőházát. Terv, hogy bővítik a fagyasztás lehetőségét, a ra­kodóteret célszerűbben, alakít­ják lei, ezzel a hűtőház áruát­bocsátó képessége növekedne. Keresett készítmények A PENOMAH ceglédi gyára az idén a belföldi piac ellátá­sában kapott nagyobb felada­tot. Tőkehúsból a fővárosnak is többet szállítottak, mint az­előtt. Területükön a mennyi­séget tekintve zökkenőmentes­nek mondható az idei áruellá­tás. Húskészítményekből, fő­ként vörösáruból jelentős mennyiséget hoztak forgalom­ba. ízletes, olcsó árfekvésű termékeik keresettek, kielégí­tik a lakosság igényét. A következő évek nem lesz­nek könnyűek, ám a fejlesz­tésre igen nagy szükség van. Az előző ötéves terv éveiben az országban a Húsipari Tröszt számos gyára, üzeme túljutott már a fejlesztés nehezén: fo­lyamatosan termelnek, s ez­zel segítik a soron következő rekonstrukciók anyagi fedeze. te jó részének megteremtését. E. K. Térképek, tervek mikrofilmen A legfontosabb tervrajzok, térképek, dokumentumok mik­rofilmre vételét tervezi a vá­rosi tanács műszaki osztálya. Erre főként azoknak az ügy­intézőknek van szükségük, akik közvetlen kapcsolatban állnak a lakossággal. Ily mó­don az ügyfélszolgálati irodá­ban könnyebben és szemlélete­sebben adhatnak tájékoztatást. Ceglédbercelen Köszöntő, noteszéval öregek napi ünnepséget, ta­lálkozót rendezett a ^község idős lakóit, veteránjait meg- híva a ceglédberceli Hazafias Népfront-bizottság, a szakma­közi szervezet és a Vasutas Szakszervezet helyi csoportja, valamint a Dél-Pest megyej Áfész. A művelődési házban népes közönség gyűlt össze, hogy a vidám műsort meghall­gassa. Talabér Erzsébet és Hol­tai Bertalan énekelt magyar nótákat. A község idős lakói ezután tájékoztatást hallhattak a te­lepülés fejlődéséről, majd meg­vendégelték valamennyiüket, s hogy a sötét estig húzódott esemény után könnyen, bizton­ságosan hazaérjenek, autóval vitték „háztól házig” a cegléd­berceli nyugdíjasokat. Nyársapát Fogorvosi rendelő A fájós fogú nyársapátiak­nak nem kell miár vidékre utazniuk, a fogorvosi rendelő megnyílt községükben is. Azt az épülétet bővítették, amely- ben a körzeti orvos működik, s így most egy várószobából két rendelőibe nyílnak az aj­tók. A helybeli Haladás Ter­melőszövetkezet sokat segített a felszerelésben és berende­zésben, hiszen a legfontosabb eszközöket, a fogorvosi szé­ket és a korszerű fúrógépet Ő vásárolta meg. Olyan egyezsé­get kötött a tanáccsal, hogy cserében — meghatározott, óraszámban — fogszakorvos ellátja a termelőszövetkezeti tagokat is. Egyébként hetem­ként három alkalommal van rendelés. Az orvosnő Csemö- bői jár át, s a későbbiekben az iskolafogászat bevezetését is tervezik. November 7. alkalmából Megemlékezések és koszorúzás Üzemcsarnokot éttermet avatnak V. Ahogy arról lapunk elsó ol- £ dalán beszámolunk, a Nagy É Októbert Szocialista Forrada- y, lom 64. évfordulóján megye- J szerte megemlékezéseket rcn- deznek. A ceglédi ünnepségre 5. november 6-án a Szabadság ^ téren, a járási megemlékezés- 4 re 5-én az Állami Tangazdaság £ csemől üzemegységében kerül £ sor. Cegléden november 5-én ad­ják át a PEMÜ cipőgyárának új műhelycsarnokát. Cegléden november 6-án, pénteken, 2 órakor megkoszorúzzák a Le­nin-szobrot, majd az ünnepség után a várost párt-, tanácsi szervei, tömegszervezetei és munkahelyei koszorúkat he­lyeznek el a szovjet hősi em­lékműveken. A ceglédi párt­székház aulájában kiállítás nyílik Szanthoffer Imre SZOT- díjas grafikusművész alkotá­saiból, amely november 5-től 15-ig tekinthető meg. A ceglédi járásban novem­ber 6-án lesznek a megemlé­egyre nagyobb az igény. Új­donság a lakásokban, autók­ban mind többek által hasz­nált díszszőrme, amely tőlük kerül a boltokba. Báránybőr­ből bekecseket készítenek a hűtőháziakban dolgozóknak, az élelmiszeriparnak fehér, a vegyiparnak saválló kötőket varrnak. Jegyzet Ne bántsd a fát” n TTj műtermét hirdeti Sz. fotómester, az egyik, P. Sán- dómé öt hízóját a másik fa oldalán. Űjságlapnyi papírlapon bukdácsolnak a szálkás betűk, ám a messzi­ről fehérlő „hirdetőtáblák” biztosan állják a hideg szél rohamait: jól oda vannak azok erősítve. Rajz- és hat­vanas szöggel, gombostűvel, mindenféle szúró- és vágó­eszközzel. Itt, a piac fái alatt elszomorodik a hajdanvolt kis­diák: a krónikás még emlékezik a tavaszonként! Mada­rak és fák napjára, s arra, hogy az év mindén napján intett bennünket a költő szavaival iskolaigazgatónk: „Ne bántsd a fát, hisz’ ő is érez.. Az intést ’ megértettük, s inkább fákat ültettünk, hiszen a fa, ha „mást nem, lombot ád”. Szenvednek ezek a szögekkel átvert testű fák a ceglédi piacon, de nem kevésbé károsodnak a gyönyörű, megyeszerte hires fasor, a Rákóczi út fái sem. Tessék végigmenni a Szabadság tértől a füstfelhőbe burkolód- zott vasútállomásig — jó néhány kilogramm papír gyűl­ne össze, há valaki egyenként letépdesné azokat a csúf hirdetményeket. Aztán a közületek... A Kossuth Ferenc utcai bú­torüzlet bejáratával szemben zománcozott tábla hirdeti: Tehertaxi. A tábla nyolcvanas szögekkel van „odaerő­sítve”. Vagy kinn, Budai úton, hol hatalmas táblák hirde­tik egy akácfa oldalába szögezve: MSZBT Termelőszö­vetkezet Szőlőskertek Királynője Csárda ... A papírlapokon, kartonokon, zománcozott táblákon szereplő hirdetmények gazdái bizonyára kétszer is meg­gondolnák magukat, illetve fenti cselekedeteiket, ha az illetékesek legalább egyszer alaposan a körmükre kop- pintanának. . Nem, nem testi fenyítésről van szó! Inkább jelen­tős összegű pénzbírságról, melyet érvényes rendelet alapján szabhat ki a városi tanács. S hogy, kik fizesse­nek bírságot, nem nehéz megállapítani: a név, s a pon­tos cím a szögekkel kivert fára erősített cédulán meg­található. B. I. kezések, Abonyban délután negyed ötkor a felszabadulási emlékműnél Ihászi József, a Pest megyei TESZÖV titkára lesz az ünnepi szónok. Cegléd­bercelen a művelődési házban délután hat órakor Nagy Ist­ván, a párt járási bizottságá­nak politikai munkatársa mél­tatja az ünnep jelentőségét. Dánszentmiklóson a Micsurin Tsz kultúrtermében délután három órakor Kovács Sándor, a termelőszövetkezet pártbi­zottságának titkára szól az egybegyűlőkhöz. Kocséron a művelődési házban délután három órakor dr. Skultéty Sándor, a párt járási bizottsá­gának osztályvezetője mond beszédet. Nyársapáton délután két órakor lesz a községi ün­nepség, melynek előadója Lá­nyi Pál, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának veze­tője. . A megemlékezés kereté­ben átadják az Áfész új, me­legkonyhás éttermét, amely a gyermekétkeztetést is megold­ja. Törteién a. művelődési ház­ban este hat órakor Lencsés Gáborné, a párt járási bizott­ságának munkatársa méltatja 1917 történelmi jelentőségét. Jászkarajenőn ünnepelnek a kőröstetétleniek is, ahol a hősi emlékműnél délután négy óra­kor Podmaniczki István, a párt járási bizottságának tit­kára tart emlékibeszédet. Mi- kebudán a klub könyvtárban délután öt órakor Fazekas László, a KISZ járási bizottsá­gának titkára lesz az előadó. Albertirsán délután két óra­kor koszorúzzák meg a szov­jet hősök emlékművét. Három­negyed négykor adják át a ki­bővített Pesti üti óvoda új épületszárnyát, amelyben hu­szonöt gyermeket helyezhet­nek el. Ezen a napon löteret is avatnak a nagyközségben. Az ünnepséget a művelődési házban tartják, délután fél hatkor, melynek ünnepi szó­noka Szenyán Tibor, a párt járási bizottságának osztály- vezetője lesz. ISSN 01S3—250» (Ceglédi Hírlapi .

Next

/
Thumbnails
Contents