Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-13 / 266. szám

1981. NOVEMBER 13., PÉNTEK ‘Hjpf V xJii Htm Központi fejlesztési alap Tartósított zó!dségek A tartósítóiparnak több zöldség-alapanyagra lenne szüksége, a mezőgazdasági nagyüzemek azonban évek óta hozzávetőleg változatlan mennyiségű zöldárut ajánla­nak fel. A termelés ösztönzé­sére a MÉM-ben arról döntöt­tek, hogy központi fejlesztési alapot hoznak létre. Ebben 90 millió forintot tartalékol­tak. Az alaphoz pályázati úton juthatnak hozzá a tar­tósítóipari üzemek, amelyek a rendelkezésre bocsátott összegekből nagy teljesítmé­nyű zöldségtermelő gépeket, berendezéseket vásárolhatnak és ezeket kihelyezhetik az általuk arra legérdemesebb­nek tartott mezőgazdasági nagyüzemekbe. A pályázatot december 10-ig küldhetik be a MÉM-be, ahol soron kívül bírálják el majd a kérelme­ket. A segítségnyújtásnak vi­szonylag ritkán alkalmazott formájáról van szó. A mező- gazdasági termelők számos helyen szívesen fejlesztenék zöldségeskertjeiket, a jelenleg beszerezhető, korszerű és nagy teljesítményű gépek azonban túlságosan drágák ahhoz, hogy fölkeltsék az üze­mek érdeklődését. Emiatt évek óta a régebbi gépeket használják és többletterme­lésre nem is vállalkoznak. Holott a külpiacon viszonylag jól értékesíthetők a tartósított zöldségfélék, egyebek között például a mélyhűtött zöldbor­só, zöldbab, de jó a keletje a konzervféléknek is. A pályázat elbírálásánál — amint a MÉM-ben elmondot­ták — elsősorban arra lesz­nek tekintettel, hogy a tartó­sítóipari üzemek, élve az anyagi támogatással, milyen mértékben tudják fokozni az exportáru-termelést. És ter­mészetesen elemzik majd azt is, hogy mennyire lesz gaz­daságos az új gépek felhasz­nálása a tartósítóipar termelési láncában, amely végső soron a földektől a gyári raktárakig tart. Várhatóan a zöldborsó nagyüzemi termesztését segítik majd az új gépek. A konzerv­ipar évente hét-nyolc ezer va- gonnyi tisztított zöldborsósze­met használ fel és jelentős mennyiséget vesznek át a mi­relitüzemek is. A termesztést nagy teljesítményű, magyar gyártmányú kombájnokra bíz­zák a gazdaságokban, rész­ben ezek beszerzését segíti majd a központi fejlesztési alap. A pályázat viszonylag gyors elbírálása lehetővé teszi, hogy már a jövő évben alkalmazzák a korszerű gépeket. A. pályá­zat feltételeinek megfelelő gaz­daságok ugyanis — a tartósító­ipari üzemek integrálásával — már a tavaszi vetést megelőző időszakban számolhatnak az új gépekkel.. Látogatóban Szlovák mindennapok Josef Mrovik szlovák kul­turális miniszterhelyettes, aki hivatalos látogatáson tartóz­kodott (hazánkban, tegnap dél­után Ált Gyulának, a Ma­gyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége titká­rának kíséretében Pest me­gyébe, Pilisszentkeresztre uta­zott, hogy a helyi általános iskolában megismerkedjék a szlovák nemzetiségi nyelv ok­tatásinak eredményeivel, a településen folyó művelődési munkával. Meghallgatta az iskola énekkarának próbáját: a gyerekek Molnár Andrásné szlovák pedagógus vezetésével színes népdalcsokrot mutat-1 tak be. Piliisszentkereszt minden­napjainak életéről a község politikai, állami és társadal­mi vezetői tájékoztatták a vendéget. Wilég^asteági konferencia Csütörtökön a Magyar Tu­dományos Akadémia székha­zában délelőtt plenáris üléssel, majd délután kilenc tárnában szervezett munkacsoportok tanácskozásaival folytatódott a Fejlesztési Intézetek Euró­pai Társaságának tudományos konferenciája a világgazda­ság időszerű kérdéseiről, köz­tük a harmadik világ megol­dásra váró problémáiról. AHami autójavítás Megnyerni az ügyié! bizalmát Autójavítás, egyenlő AFIT — gondolná az egyszerű autótu­lajdonos. Szűkebb pátriánkban mindössze Vácott és Cegléden található állami autójavító szerviz, s egy harmadik épül Gödöllőn. Kevés-e vagy elég? Ha az AFIT jelenlegi szolgál­tatási színvonalát tekintjük — még sok is, sokak szerint. Ma­gyarán: az ügyfelek egy része az alkatrészhiány, a munka minősége, a borravalózási „kö­telezettség”, a számlák — az ügyfél számára — ellenőrizhe­tetlen volta miatt nem szíve­sen veszi igénybe az AFIT szolgálatait. Hogyan alakulha­tott ki ez a szemlélet, miért tudja a maszek megszerezni azt az alkatrészt, amit az AFIT nem, mi a garancia a túlszám­lázások ellen, mit tesznek, hogy erősödjék a bizalom — ezekkel a kérdésekkel kerestük meg a Pest megyei illetékest, az AFIT 3. számú vállalatának megbízott igazgatóját. Tslgcs az ellátás — Az autójavítás nem egyenlő az AFIT-tal — vála­szol Szilárdi János. — Birto­komban van egy 1978-ban ké­szült felmérés. A, helyzet máig sem változott, tehát tény, hogy a megye 5 millió munka­óra autójavítási kapacitása mellett, az AFIT csak 600 ezer munkaórával bír. A többi sa­ját járműfenntartás (Volán stb.) szövetkezeti vagy magánszol­gáltatás, ami azt jelenti: a megyében nem beszélhetünk arról, hogy nincs elég szakem­ber az autójavításra. A baj az, hogy a keresztvizet mindig csak rólunk húzzák le. — Köztudomású, hogy hosz- szú határidőkre vállalnak munkát, holott látszólag kevés az AFIT munkája. Ráadásul nyílt titok, hogy a belső sza­bályzók — az üzemvezetők­nek tűzön-vízen át hozni kell a napi bevételt — nein hatnak a túlszámlázás ellen. — Az üzemanyagárak emel­kedése óta valóban csökkent a lehetséges munka mennyisége, mert az autótulajdonosok nagy része megpróbálja maga javí­tani a kocsit, kevesebbet megy vele, és hozzánk csak akkor jön, amikor már nincs más megoldás. Szétesne az autó. Ebben az esetben már termé­szetes, hogy hosszú a határidő, többet kell fizetni. Ugyanak­kor viszont nálunk is érvénye­sül az elszívó hatás, munká­saink jobb jövedelmek után néznek, elmennek. Várakozni kell tehát időnként a munkás­kéz, többször az alkatrész hiá­nya miatt is. Ami a számlázást illeti: igaz, hogy hozni kell a napi bevételt, de nem az ügyfél kárára. Hadd hivatkozzam a Minisztertanács rendeletére, amely a lakosságot védi a szol­gáltatóipar túlkapásai ellen. Ez a rendelet — különösen, hogy állami intézményről van szó — ránk is vonatkozik, ezért meg­győződésem, hogy a kliens sehol nincs nagyobb biztonság­ban, mint nálunk. Igaz, hogy a számlán kódszámok vannak, de ott a számlakönyv, ott a minőségi ellenőr, mindenkinek jogában áll tehát ellenőriztet­ni: mi az, amit valóban csi­náltak és mennyit számoltak föl érte. Alapvető gond, hogy mindenki egy-egy szerelővel igyekszik kialakítani személyes kapcsolatot, de abban sem bí­zik, felébred hát a kiszolgálta­tottság érzése (?) Borravaló — előre Eljutottunk oda — többünk személyes tapasztalata —, hogy a borravalót az ügyfelek előre adják. Ha valaki elége­dett a munkával, utólagos jo­ga eldönteni, hogy ad-e némi borravalót vagy sem. De utólag is korrupciónak számít, ha az már piros vagy lila színű! — Nem tagadhatjuk, van olyan dolgozó, aki túlzásba vi­szi a borravaló kiprovokálását, de velük nem kötöttünk házas­ságot, egyszerűen elbocsátjuk. Legutóbb mind Cegléden, mind Vácott váltottunk le emiatt üzemvezetőket. A megoldás tehát: kizárólag a munkafelve­vővel kell tárgyalni — aki egy­ben a minőségi ellenőr, s az ügyfél távollétében őt köteles képviselni —, mert enélkül a szerelőt később jogilag sem le­let megfogni. — Az egyik legnagyobb gond: az alkatrészhiány... — Ebben sajnos, igaza van az ügyfélnek. Az AFIT havon­ta ad fel megrendelést, amit aztán számítógép o?zt el, or­szágosan. Augusztusban 72 ezer alkatrészt kértünk, 15 ezret kaptunk meg. S ami a legbosz- szantóbb: gyakran azt kell mondanunk az ügyfélnek, hogy menjen ki ide a sarokra, ott lehet kapni. A maszeknál. Alapvetően az elosztással van tehát baj. — Végső soron az AFIT-nak kell megnyernie az autótulaj donosok bizalmát. Mit tesznek ezért? Konkrét lépések — Az igaz vádak egyike, hogy bonyolult a számlázási rendszerünk, olykor többet kell várni a papírra, mint munkára. A közeljövőben fe­lülvizsgáljuk ezt a rendszert, ellenőrizhetőbbé és gyorsabbá tesszük. Folyamatosan tárgya­lunk az alkatrészellátás javítá­sáért és akár az utánpótlás veszélyeztetésével is javítani akarunk dolgozóink munkafe­gyelmén. Ezeken kívül csak kis konkrét lépéseket tehetünk. Tavaly bevezettük a törzsven­dég-igazolványt, amelynek fe­jében esetenként sororikívüli séget biztosítunk, folyamatosan felülvizsgáljuk az autó műszaki állapotát, és arról részletes tá< jékoztatást adunk. Mindkét vidéki üzemünkben díjmentes diagnosztikai napokat tartunk, végül Cegléden . vállaljuk pótkocsik, lakókocsik javítását, helyszíni vizsgáztatását is. Kolossá Tamás Milyen civffizá/tek vagyunk? ki eiiéer újra hű az erőül Az ember és az erdő kapcso­lata napjainkban mind szoro­sabb, még akkor is, ha a tech­nika fejlődése, az urbanizáció látszólag ez ellen mutat Nem­csak tűzifát, építő- és faanya­got szolgáltat, nemcsak tért ad a természet kedvelőinek, ha­nem újratermeli a gépkocsik, az üzemek és tüdőnk által el­fogyasztott oxigént, védi a ter­mőtalajt a pusztulástól, tisz­títja a vizeket meggátolja a nagy árvizek keletkezését és életteret ad számos állatfaj­nak. Az urbanizációs ártalmak hazánk lakosságának nagy ré­szét érintik. A lakóhelytől távoli pihenés egyre fokozódó kívánság. Az ősi ösztön, a ter­mészet utáni vágy az embere­ket — természetjárókat és ki­rándulókat egyaránt — az er­dőbe csalogatja. A civilizált ember világszerte visszatért az erdőhöz... Milliós károk De hogyan? Mennyire civili­zálton? Erről Gerely Ferencet, a Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium Erdészeti és Fa­ipari Hivatalának vezetőiét kérdeztük, aki elmondta, hogy jelenleg csak milliókban fejez­hető ki az a kár, amit a gon­datlanság és a szándékos ron­gálás okoz. Szinte nincs olyan város környéki (elsősorban Budapest környéki) erdő, ame­lyet a lakosság és az egyes in­tézmények által odahordott sze­mét ne árasztana el. Nincs az az erdei tornapálya, vagy bár­mi, amit a használatba adástól számított két héten belül ne rongálnának meg. És ez még csak a jobbik eset! A farön­kökből készített szabadtéri bú­torokat elszállítják a saját ví- kendházukba, de elviszik az eligazító táblákat és az illem­helyek ajtaját is ... A Budapest környéki erdők a Pilisi Állami Erdőgazdaság­hoz tartoznak. Hazánkban 74 ezer hektár parkerdő van, s ennek durván a fele Pest me­gyében található. Az erdőket nemcsak a kirándulók, hanem a környékükön élők és dolgo­zók is rongálják, szennyezik. A pilisi erdőgazdaság budapesti erdészete egymillió-kétszázezer forintot költ évente az erdők tisztántartására, ami még ezzel egyáltalán nem megoldott. Nyolc nyugdíjas rendészt fog­lalkoztatnak, akiknek az a dol­guk, hogy tettenérjék és felje­lentsék a rongálókat, szemete- lőket, illetve megakadályozzák az erdők elcsúfítását Helytelen szemlélet Rajtuk kívül még felügyel­nek a rendre 'az erdészek, az erdei munkások és a társadal­mi erdei szolgálat is. Ez utóbbi a Magyar Természetbarát Szö­vetség tagjaiból áll: A MÉM és a Fővárosi Tanács is állandóan napirenden tartja az erdők környezetvédelmét. A víkend- telepek környékén most öt kon­ténert helyeztek el, de ez még kevés. A kirándulók utáni hul­ladék elszállításáról a pilisi er­dőgazdaság gondoskodik. Min­den hétvége után kitakarítják az erdőket. Ahhoz azonban, hogy a budai parkerdő mindig tiszta legyen, csak munkabérre másfél millió forintot kell ki­fizetni. Több mint kétmillióba kerül évente az erdőgazdaság­nak a lakosság erdőkkel kap­csolatos, enyhén szólva helyte­len szemlélete. Az erdészet minden évben nyolcvan szabálysértési eljá­rást indít, de ennél jóval több van. Sajnos, a pénz, amit a büntetésre fizetni kell, nem olyan összeg, hogy elvegye a kedvüket a rongálóknak, sze- metelőknek. Szorosabb társa­dalmi összefogással, razziasze- rűen — és főleg komolyabb bírságokkal kellene föllépni. Erre annál is inkább szükség van, mert évről évre növek­szik a kirándulók száma, s az ötnapos munkahét általánossá Válásával az erdők látogatott­sága további 30—35 százalék­kal lesz magasabb. Teli tárolók, csigarészleg Vadfeldolgozó Vecsésen Űj felvásárlótelep és vadfel­dolgozó építését, s a meglévő részlegének felújítását kezd­te meg Vecsésen a svájci Teax cégcsoport technológiája alap­ján a Mavad. A mintegy 120 millió forintos beruházást in­dokolta, hogy a vadkereske­delmi vállalat egyik NSZK- beli exportpartnere, a lőtt va­dat ezentúl — az egészségügy és higiénia követelményeit szigorítva — csak megnyúz- v'a vagy feldolgozva veszi át. A tervek szerint megkétsze­rezik — 60 vagonosra növe­lik — az új telep hűtőkapa­citását, miáltal a gépesített feldolgozó sor egész évben működhet, a tárolókban min­dig lesz elegendő vaddisznó, őz, szarvas. A beruházásra Halastavi rekonstrukciók Nagyobb az idei zsákmány Rövidesen véget ér az őszt lehalászás. A tógazdaságok várhatóan eredményes évet zárnak: a tervezettnél 10—15 százalékkal nagyobb az idei zsákmány. Ez egyrészt a kedvező időjárásnak tulajdonítható — nagyobb hőingadozások nem zavarták a halak fejlődését —, másrészt segítettek a sikeres rekonstrukciók, korszerűsítések, jnelyek eredményeként a ta­vak egynegyedén — mintegy 5 ezer hektáron — korszerűbb körülmények között tarthatják a halakat. Ezzel lezárult az 1975-ben indított 15 éves halastavi rekonstrukciós program első szakasza. szükség van azért is, mivel az eddigi — nyugatnémet, olasz, francia, svájci és oszt­rák — vásárlóik köréhez vár­hatóan skandináv országok- beli cégek is csatlakoznak. Az építkezésben 16 vállalkozó vesz részt; a kivitelezési mun­kálatok júniusban kezdődtek, s a jövő év elején megkez­dődik a próbaüzem. Az iszaszegi parkerdő részlete Évente több milliós kárt okoz az erdőtűz is, de ez csak az elégett fa szűkén vett anya­gi ellenértéké. Ehhez még hoz­zá kell számítani a gazdasági kiesést, az újratelepítés költ­ségeit, a védelmi szerep idő­szakos megszűnését és az esz­tétikai látvány hiányát. Ezt már pénzben nem lehet kife­jezni. Az eszmei érték Nálunk az egyes fák ér­tékét még senki sem határoz­ta meg konkrétan. Ma már foglalkoznak ezzel a kérdéssel, meg kívánják állapítani az egyes erdők eszmei értékét. Az USA-ban egyébként, ha egy eladó telken csak egyetlen fa is áll, már magasabb a telek ára. Végezetül egy megjegyzés az elmondottakhoz: Nem ártana, ha a tanácsok mindenütt, min­den üdülőtelepnek szánt rész felparcellázásakor már arra is gondolnának, hová fogják ten­ni az ott üdülők, víkéndezők a szemetet. Ha esetleg rögtön megteremtik a hulladékgyűjtés lehetőségét, kevesebben nézik talán az erdőt óriási szemét­dombnak ... Körmendi Zsuzsa Országos Munkavédelmi Bizottság ülése Iladványck és szemléltetés Meg kell gyorsítani a mun­kavédelmi kiadványok és szem­léltető eszközök gyártását és forgalmazását. Ezt a feladatot jelölte meg egyik legfontosabb tennivalóként az Országos Munkavédelmi Bizottság csü­törtöki ülésén. A Táncsics könyv- és folyóiratkiadó igaz­gatójának jelentése alapján áttekintették a munkavédelmi oktatás és tájékoztatás e fon­tos eszközeinek közreadásában szerzett tapasztalatokat és meghatározták a további ten­nivalókat. A kiadó gondozá­sában évente átlagosan 35-féle munkavédelmi könyv jelenik meg mintegy félmillió pél­dányban, s ezenkívül általá­ban 20 különböző munkavé­delmi diasorozatot készítenek több mint 4000, mintegy 150 féle plakátot és oktatótáblát pedig csaknem 700 ezer pél­dányban. Egyebek kö­zött az idén adták ki a munkavédelmi műszaki zseb­könyvet, továbbá új kötetet a foglalkozási betegségekről, az előregyártott elemek szere­lésének biztonságtechnikai kö­vetelményeiről, s a jövő év elején jelenik meg a Munka- védelmi lexikon. A nyomda a kéziratok át­adásától szárhítva átlagosan fél év alatt készít el kiadvá­nyokat, s jóllehet e munka gyorsításában is van még ten­nivaló, elsősorban az előké­szítés ütemessége, tervszerű­sége javítható jelentősen. Ezért a kiadó önálló kiad­ványszerkesztőséget alakít, s igénybe veszi külső szakértő közreműködését is. A szervezeti fejlesztéssel megalapozzák a kiadványok és szemléltető eszközök vá­lasztékának bővítését is. A bi­zottság szükségesnek tartja: a korábbinál nagyobb készlettel tegyék lehetővé, hogy a fel­használók várakozás nélkül megkaphassák a legfontosabb munkavédelmi kiadványokat és szemléltető eszközöket. Az ülés résztvevői állást foglaltak amellett, hogy mesz- szemenő segítséget nyújtanak a munkavédelmi és az állami felügyeletek ellenőrző tevé­kenységének összehangolásá­hoz. A bizottságot tájékoztat­ták arról, hogy a minisztériu­mok és az országos hatáskörű szervek többsége már kiadta a munkavédelemről szóló mi­nisztertanácsi rendelet végre­hajtásának szabályait, de in­dokolt, hogy az intézkedéssel még késlekedő néhány tárca az év vége előtt, a megyei ta­nácsok pedig jövő év március végéig kiadják a végrehajtási rendelkezéseiket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents