Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-12 / 265. szám

ABONYI KRÓNIKA A Vöröskereszt szervezésében Véradó brigádok alakulnak Gondoskodnak gyerekekről, idősekről A PEST MEGYE! HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV- ÉVFOLYAM, 285- SZÄM 1081. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Alberfirsán készül Sok emberre sütnek és főznek Hangulatos lesz a presszó Abonyban tizenhat Vöröske- reszt-alapszervezet működik, a taglétszám pedig meghaladja az 1100-at. Az V. kongresszus óta eltelt négy esztendő alatt munkájuk sokat javult, első­sorban a szervezeti élet lett színvonalasabb, folyamatosabb. A területi alapszervezetek kö­zül az 5. számú dolgozott a leg­jobban, melynek titkára, Zsen- gellér Ferencné a centenárium évében megkapta a Munka Ér­demrend bronz fokozatát. Az üzemi szervezetek közül a Me­chanikai Művek gyáregységé­nél és a József Attila Tsz-nél működők tartoznak az élvonal­ba. Egészségvédelem Minden alapszervezet és a területi vezetőség munkaterv szerint dolgozik. Rendszeresek az ülések, a -községi vezetőség megfelelően patronálja az alap­szervezeteket. Középtávú terv­ben határozták meg az aktivis­ták és vezetőségi tagok képzé­sét, amit eddig sikeresen vég­rehajtottak, a titkárok pedig két alkalommal háromhónapos továbbképzésen vettek ■ részt. Együttműködési kapcsolataik eredményesek. Az abonyi vö­röskeresztes szervezetek mun­kájának gerince az egészségvé­delem, a helyes életmódra, a harmonikus családi életre ne­velés, a káros szenvedélyek el­leni küzdelem. Gyakoriak az előadások, filmvetítések, kötet­len beszélgetések, tanfolya­mok, bemutatók és különféle kiállítások. Elsősegélynyújtó­kat képeznek a Mechanikai Művek gyáregységében, a Jó­zsef Attila Tsz-ben és a két ál­talános iskolában.'A tanfolya­mok eredményességét igazolja, hogy a Gyulai Gaál Miklós ál­talános iskola elsősegélynyújtó csapata az idei megyei verse­nyen első lett. A tisztasági mozgalom szervezése és érté­kelése része- a környezetvédel­mi feladatnak. Házi gondozók Foglalkoznak a fiatalok fel­készítésével a családi életre, az anya- és csecsemő-, a gyer­A közelmúltban megrázó riportot láttunk a televízió Hét című műsorában. Egy du­nántúli községben halálos áramütés ért egy kisfiút, mert a lakóházukhoz tartozó kert­ben az egyik fa koronája a feszültség alá helyezett vil­lanyvezeték közelébe ért, a gyermek pedig felmászott a fára. Abony községet is vil­lanyvezetékei: hálózzák be. A legtöbb házhoz tartozik kert, bennük fák ágai nyúlnak a magasba, és némelyik közel hajladozik a villamosvezeték­hez. Az említett tragikus eset megismétlődését úgy lehet mek- és ifjúságvédelemmel, az idős, egyedülálló emberek gon­dozásával. Felmérést végeztek a veszélyeztetett környezetben élő gyermekekről, és amiben tudtak, segítséget nyújtottak. Hasonlóképpen összeírták a 60 éven felüli, magányos embere­ket is, függetlenül attól, hogy azok belterületen vagy tanyán élnek. Aktivistáik közül házi gondozói munkát kilencen vé­geznek a nagyközségben. Fo­lyamatban van a testi fogyaté­kos, rokkant emberek felderí­tése és a környezettanulmá­nyok készítése. Még az idén szeretnék támogatásukat meg­szervezni. A véradó-mozgalomnak jó hagyományai vaunak Abony­ban, és az önkéntesek létszáma évről évre szaporodik. Igen so­kan vannak olyanok, akik tíz­szer, hússzor jelentkeztek vér­adásra, négyen harminc eset­ben segítettek embertársaikon. Legutóbb a Mechanikai Művek gyáregységének véradó cso­portja a Vöröskereszt központi vezetőségének elismerő okle­velét érdemelte ki. Az abo- nyiak egyik alapvető célkitűzé­se, hogy mielőbb megalakítsák a községben a vércsoporton­kénti készenléti véradó brigá­dokat. Elsősegélynyújtás A jövőben — mint azt a nagyközségi párt-végrehajtóbi­zottság meghatározta — a te­rületi vezetőségnek arra kell törekedni, hogy a különféle egészségügyi akciókat (tiszta­sági mozgalom, alkoholjzmus elleni küzdelem, szűrővizsgála­tok) az eddiginél szélesebb kö­rű propaganda előzze meg. Minden nagyobb üzemi alap­szervezet szervezzen önálló el- sősegélynyújtó tanfolyamot, hogy valamennyi műszak ideje alatt, brigádonként legalább egyj ^képzett elsősegélynyújtó légyen. Mindén 1 terüléten le­gyen tervszerű a káderutánpót­lás. Kívánatos, hogy a vöröske­resztes aktivisták közül még többen vállaljanak szociális gondozást Gy. F. megelőzni, hogy ki-ki alapo­san körülnéz háza táján: nincs-e veszélyesen közel egyetlen ág sem az áramot hordozó vezetékhez? Ha igen, érezze mindenki kötelességé­nek azt mielőbb lenyesni. Vi­gyázni kell, mert a gallyazás is veszélyes lehet. Legjobb, ha előzőleg bejelentik szándé­kukat a TITÄSZ abonyi szak­embereinek, akik — ha szük­ségesnek látják — megteszik az óvintézkedést, és a hálóza­tot áramtalanítják arra az időre. A veszélyt jelentő ága­kat csak ezután távolítsuk el. Gy. Albertirsán négy éve, hegy elhatározás született egy komplett vendég iátcipari lé­tesítmény létrenozásáról. A körvonalazott elképzelést konkrét tervezés' követte. A község lakossága az alapok lerakásának pillanatától fi­gyelemmel kísérte a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ beruházását, amely az áruház szomszédsá­gában majd’ 700 négyzetméter alapterületen valósul meg. Kívülről tulajdonképpen készen is van az épület. A Pesti út felőli oldalon lebon­tottak egy régi házat, a terü­let parkolóhelyül szolgál. • Több haszna lesz A nagyközség lakóit azon­ban, az a kérdés is foglalkoz­tatja, hogy pontosan milyen feladatokat fog majd ellátni ez az új létesítmény? Erről beszélgettünk Csikós János­sal, a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ területi ügyvezetőjé­vel. — Ebben az új objektum­ban csak étterem lesz ' vagy pedig más egység is üzemei maja? — Több funkciót ellátó vendéglátóhely . lesz. Helyet kapott benne egy aöago$ konyhával felszerelt étterem, egy presszó és egy söröző is. Az étterem helyisége két kü­lön teremre osztható. — Eszerint zártkörű ren­dezvényt is tarthatnak itt? — Igen. Nem zavarja a na­pi forgalmat. Többféle lehető­séget, színvonalas ellátást akarunk nyújtani, s erre a technikai megoldáson kívül lehetőséget ad az is, hogy korszerű konyha tartozik az étteremhez. Ügyes kezű sza­kács itt a vendégeket tényleg jó minőségű, ízletes ételekkel tudja ellátni. A konyhát egy­úttal hidegkonyhai készítmé­nyek gyártásával is szeret­nénk megbízni. Ezekből a ter­mékekből ugyanis pillanatnyi­lag szűkös a választék. Al- bertirsa mellett a környező községekbe is fogunk szállí­tani. Ehhez a megfelelő szál­lítóeszköz rendelkezésünkre áll. Régiből újat — Megtartják-e. közétkez­tetésben továbbra is az előfi­zetéses rendszert? — Természetesen. Sőt, an­nak kiszélesítésére törek­szünk. A jelenlegi felmérések szerint a konyha többet győz­ne, mint a megnyitáskor. Ezért szeretnénk bővíteni az igénybe vevők számát. Ennek érdekében ajánljuk az előfi­zetéses menürendszert a helyi termelőszövetkezeteknek, üze­meknek. Lehetőséget teremte­nénk, hogy aki otthon akarja elfogyasztani az ételt, ám vi- hesse, ha úgy jobban ízlik a falat. Az idős, nyugdíjas kosz- tosokat is segítenénk ezzel. — Említette, hogy presszó és söröző is lesz az étterem mellett. De hiszen a piactéren működik egy büfé, épp az áfész kezelésében. — Azt meg fogjuk szüntet­ni. Azt szeretnénk, hogy azok az emberek is, akik csak egy szendvicsre vagy pohár sörre térnek be, kulturált környe­zetben fogyaszthassák el azt. A presszót pedig azoknak szánjuk, akik nagyon hiányol­tak már egy olyan hangulatos vendéglátó helyet, ahol kelle­mesen el lehet beszélgetni. A már évek óta működő két presszónak szűkös volta ezt nem tette lehetővé. Tervez­zük, hogy az Alberti presszó­ból cukrászdát alakítunk ki. Ez magával hozza azt is, hogy kommersz italárut ebben az üzletben nem fogunk forgal­mazni. Másik vendéglátó he­lyünk, az „Egyes” megszűnik, s helyére más, kereskedelmi egységet telepítünk. A meg­szűnő vagy átszervezésre ke­rülő egységek valamennyi dolgozóját természetesen el­helyezzük. Jó szakemberekkel — Ha már munkaerőről van szó, az új létesítményben hányán fognak dolgozni? — Az egység vezetőjét már kijelöltük Marosán József személyében. Már dolgozik, részt vesz a létesítmény „be­telepítésében”. Az a szakem­ber tudja legjobban, hogy hová kell a hűtőpult, a kávé­főző gép, aki ott, azok között A vízjárásos, dús vegetáció­ja ligeterdök liánszerű nö­vényzetét jobbára a vadkomló képviseli, néhány más faj tár­saságában. Igen nagy az elő­fordulási területe, Európán át Ázsiába nyúlik természetes te- nyészterülete, és valószínűleg az Újvilágban is honos. A komlót legelőbb a Kaszpi­tenger és a Fekete-tenger köz­ti területen, majd módszeres formában a Tigris és az Euf- rátesz közének városállamai­ban használták a sör ízesítésé­re. Az első sörfözők a régi egyiptomiak voltak, de ók meg nem komlóval, hanem citromfűvel ízesítették az ár­paitalt, Európában viszont cserdioval. Széles körben a St. Denis apátság szerzetesei al­kalmaztak legnagyobb siker­rel a nemes komlót a VIII. században. Cseh földön pedig egy másik szerzetesrend tag­ja, Scharl Benno kitenyészteíte a sörélesztőt, a finom cseh sörök fontos kellékét. Szereti a napot A hazai komlótermesztés meglehetősen szeszélyes hul­lámzást mutat, részben törté­nelmi, részben gazdasági okok következtében. Sajnos, a jelen­legi termőterület igen kicsi, mindössze 594 hektár, a nem termő ültetvény 50 hektár. A Bólyi Állami Gazdaság gesz­torsága mellett működik a Humulon komlótermesztési rendszer, amelyre 8 álla­mi gazdaság tartozik. A társa­ságon kívül egyetlen kisebb szövetkezet komlóskertje ér­demel említést. A Ceglédi Állami Tangaz­daság komlóültetvénye a 311-es műút mellett helyezke­dik el, és 50 hektáros terüle­tével a termelési rendszer ti­zednyi részét jelenti, a hazai termőterület kilenc százalékát. 1952-ben létesült az első komlóskert a Söripari Vállalat célgazdaságaként. Kényszer- helyzetben született az akkori döntés, hiszen a komló szá­mára a nyirkos fekvés, a jó vízjárású talaj, sok napsütés­sel a legjobb. Sajnálatos mó­don a fajtagyűjteményes ál­lomány nem sokat segíthetett a legjobb fajták kiválasztásá­ban, az abnormális termőhely és a szélsőséges évek az érté­kelést lehetetlenné tették. a berendezési tárgyalj között fog dolgozni. Egyébként a személyzet létszámát 24—28 emberre terveztük. Többségülj személye is megvan már, s a hiányzó szakembereket is helyből szeretnénk felvenni. Reméljük, hogy a jó szakmai felkészültségük és egyéni igé­nyük is garancia lesz a szín­vonalas, kulturált, a szó iga­zi értelmében vett vendéglá­tásra. Ez a szövetkezetnek is alapvető érdeke. — Mindezt a jót mikor él­vezhetjük? Mikorra tervezik az átadást? — Az év végére szeretnénk megnyitni a nagvközönség előtt. Addigra fejeződik be ez a saját kivitelezésű beruházás, ami szövetkezetünknek úgy 15 millió forintjába kerül. Varényi Miklósné A komló nehéz sorsát köz- gazdasági tényezők is magya­rázzák. Régebben ugyanis a létesítési költségek 70 százalé­kát az állam hitelezte, a fenn­maradó 30 százalékot pedig a söripar finanszírozta. Már Cegléden is 14 hektárral csök­kent a termelőterület az el­múlt években, mert jelenleg csak 40 százalék a telepítési támogatás. Ceglédi technológia A létesítés költsége 260 ezer forint hektáronként, s minden további évben a termelési költségek 80 ezer forintot je­lentenek, így legalább 8—12 mázsás hektáronkénti termés szükséges, hogy a termesztés jövedelmezőbb legyen. Öt fajtát termesztenek na­gyobb mértékben a tangazda­ságban, a sorok három mé­terre, a tövek 100—120 centi­re vannak egymástól. A 6 méter magas póznák messzi­ről árulkodnak: komlóskert van a közelben. ' Arany Béla főkertész adott rövid tájékoz­tatást a komlótermesztés tech­nológiai műveleteiről. Ősszel metszik meg a kom­lót, ha egyúttal a hiányokat pótolni kívánják sima vagy gyökeres dugványokkal. Egyébként a metszést általá­ban tavasszal végzik, erre a célra speciális komlómetsző gépet használnak. Májusban kezdődik a drót- aggatás, ezt két személy vég­zi, hidraulikus szerkezet eme­li a munkásokat a kívánt ma­gasságba. A felvezető huzalt műanyagból készítik, mert a termelési rendszer javaslata szerint a rovátkolt szálak job­bak, mint a hagyományos fémdrótok. Az idén 45 hektá­ron műanyagot alkalmaztak, sikeresen. A hajtások alsó félméteres részét letisztítják, e felett helyezkednek el a tobozka- termések, az alsó rész feltisz­títását vegyszerekkel végzik el. Növényvédelme hasonlít a szőlőéhez, évente 11—14 per­metezés megvédi a kultúrát. A szüret augusztus 20. után kezdődik, s a francia fajtával zárul szeptembef vqgén. Az indákat alul és felül elvágják a dróttal együtt, az indaszállí- tó kocsin a szedőgéphez vi­szik. A tobozkák leszedése is gépesített. A tobozkákat szá­rítótoronyban szárítják, a ter­PoSitikai könyvekről, Jászkarajenőn Ma, november 12-én dél­után 15 órai kezdettel a jászkarajenői községi könyv­tárban író—olvasó találkozót tartanak, a politikai könyv­hónap alkalmával. A vendég a Magyar Rádió dramaturgja, Asperján György lesz. Ropogósra pirul lllatár, hajnalban Kora hajnalban már íny­csiklandó illatok csalogatják az abonyi piac felé járókat: Balogh Istvánná lángossütő készít pillekönnyű kelt tésztá­ból kiadós lángosokat. A lán­gossütő hajnali négykor már dolgozik, hogy a korán mun* kába indulókat tésztájával megörvendeztethesse. Ki ko­rán kel, aranyat lel, 'gy mondja a közmondás. Abony­ban ez az „arany” inkább hajnali csemegét jelent: van, akinek jövedelmet, van akinek csillapítót, éhségéhez. Virágból - segítség A ceglédi 203. Bem József Ipari Szakmunkásképző Isko­la nevelői és tanulóinak egy csoportja a Magyar—Szovjet Barátság Tsz kertészetében dolgozott egy hét végén. Tár­sadalmi munkában szegfűt bimbóztak. Nem haladós, apró­lékos munka ez, de egyik nyit­ja a hosszú szárú, nagy és szép virágú szegfű termeszté­sének. A keresetet valameny • nyien a mozgássérültek segí­tésére nyílt számlára fizették mény meleglevegős tálcán ha­lad. 1980-ban 750 kiló volt a hektáronkénti száraz komló­termés. Sajnos sem a múlt évben, sem az idén nem járt jó idő rá, a túl hideg, vagy a kevés napsütés csökkenti a cukorfelhalmozást. Az ala­csony alfasavtartalom ebből következő, kedvezőtlen hatás. A söripar igényei magas alfasav- és keserűérték-tartal- mú tobozt kívánnak, de ezek a fajták gyenge termést ad­nak. Nagy baj, hogy nincs jó alföldi tájfajta, csak érzékeny és igényes külföldiek. Jelen­leg így csak IV. osztályú áron tudnak termelni. Hagyomány, szakértelem Most kerül zsákba a komló­toboz, a kőbányai és borsodi sörgyárak veszik át a termést, így lényegében a ceglédi sör­ízesítő szinte mindegyik sörké­szítményben megtalálható. A hagyományok őrzése, a felhalmozott szakértelem és a jövedelmi reménységek nem engedik leírni a komlót, s tegyük hozzá: jogosan ragasz­kodik a komlóskerthez a Ceglédi Állami Tangazdaság, a fajtaváltással pedig bővül­het is a termőterület. Dr. Surányi Dezső Pattogott a labda A megyei ifjúsági labdarú­gó-bajnokságban, idegenben, egy pontot szereztek a ceglé­diek. Az eredmény a követke­ző lett: Ceglédi VSE—Gödi TK 1-1 (1-0). A CVSE-ben ját­szott: Kenyó — Pusztai. Adá- mi, Laki — Kovács, Dankó, Karai — Malis, Baksa (Hege­dűs), Pálfalvi (Szabó, Siebe- nyi). Az első félidőben a ceglé­diek nagy fölényben játszot­tak, a hazaiak teljesen véde­kezésre kényszerültek. Jól és szerencsésen védték kapujukat a góloktól, hiszen labda csak egyszer került a hálójukba. Szünet után kiegyenlített lett a játék, ekkor már Göd is többet próbálkozót és büntető­ből egyenlített is. Góllövő: Malis. Jók: Laki (a mezőny legjobbja), Kovács, Malis. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) Szívesen fest képeket Az abonyi művelődési ház képzőművész-szakkörének tagjai közül az egyik legtehetségesebb Tóth László, aki rendszeresen jár a foglalkozásokra, és legszívesebben akva- rellt fest. Munkái fővárosi tárlatokon is szerepeltek már. Gyuráki Ferenc felvétele Megszüntethető a veszély Hektárról — nektárhoz Indaszállítón tobozkatermés Komlóskert a ceglédi határban

Next

/
Thumbnails
Contents