Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

1931. NOVEMBER 1., VÄSÄRNAP Magyar felszólalások az ENSZ közgyűlésén Ja vaslatok a leszerelés ügyében Az ENSZ-közgyűIés politi­kai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottságának pén­teki ülésén a leszereléssel kapcsolatos napirendi pon­tok általános vitájában fel­szólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldött­ség tagja. Kifejtette, hogy a vegyi fegyverek használatá­nak eltiltását már az 1925. évi genfi jegyzőkönyv egyértel­műen magában foglalja. A most készülő egyezménynek ezért két fő célra kell töre­kednie: a vegyi fegyverek ki­fejlesztésének, gyártásának é8 felhalmozásának eltiltására, valamint a már felhalmozott készletek és az e fegyverek előállításához szükséges esz­közök megsemmisítésének kö­telezettségére. Dr. Kőmíves Imre rámutatott: a neutron­fegyver gyártását kimondó amerikai döntés — amellett, hogy kihívás a béke és a le­szerelés ellen — újult erővel irányítja a figyelmet az új tömegpusztító fegyverek ki- fejlesztése és gyártása eltil­tásának szükségességére. A magyar kormány megkülön­böztetett jelentőséget tulajdo­nít ennek a kérdésnek. Mi­vel véleménye szerint a genfi leszerelési bizottság eddig nem foglalkozott kellően e problémával, az idén a tes­tület munkájában részt vevő magyar küldöttség kezdemé­nyezte, hogy a nagy fontossá­gú témáról nem hivatalos ülé­seken is folytassanak eszme­cserét A közgyűlés dekolonizációs bizottságában pénteken fel­szólalt Matus János, a ma­gyar küldöttség tagja. Beszé­dében az önkormányzattal nem rendelkező kis területek problémáival foglalkozott Ki­jelentette, hogy a gyámsági jogokat gyakorló imperialista hatalmak által létrehozott ka­tonai támaszpontod gátolják e területek harmonikus gazda­sági, politikai és társadalmi fejlődését, ugyanakkor fokoz­zák a feszültséget, veszélyez­tetik a békét és a biztonsá­got, mindenekelőtt a Csendes­óceán szigetvilága és a Karib- tenger térségében. Az ENSZ-közgyűlés szociá­lis, humanitárius és kultu­rális kérdésekkel foglalkozó bizottságában felszólalt Nagy Lajos, a magyar küldöttség tagja. Ismertette az emberi jogok egyezségokmányai elő­írásainak gyakorlati megva­lósítását a Magyar Népköz- társaságiban. Sürgette a gyer­mekek jogaival foglalkozó egyezménytervezet mielőbbi kidolgozását. Hangsúlyozta, hogy korunk rendkívül gyors- ütemű tudományos és műsza­ki fejlődésének eredményeit minden országban a nép élet- körülményeinek j avíására és nem a fegyverkezési hajsza fokozására, új tömegpusztító fegyverek fejlesztésére kell fordítani, ahogyan egyes álla­mokban teszik. A közgyűlés gazdasági bi­Nyugotnémet ellenzéki politikus nyilatkozata Szorjet-NSZK kapcsolatok A Leonyid B rezsnyev bonni látogatását megelőző nyilatko­zatok sorában először közöl a szovjet sajtó beszélgetést nyu­gatnémet ellenzéki politikus­sal. Walter Leissler Kíep, a CDU—CSU parlamenti frak­ciójának . alelnöke a Szovjet­unió kereskedelmi és iparka­marájának meghívására tett látogatást Moszkvában és Le- ningrádban. A Szocialisztyicsészkaja ln- dusztrija tudósítójának nyilat­kozva Kiep (egyébként pártjá­nak egyik külpolitikai szóvivő­je) kifejtette, hogy a szovjet— nyugatnémet kapcsolatok sike­res fejlődése ellenére úgy véli, még korántsem használtak ki valamennyi, a két ország gaz­dasági pontenciálja nyújtotta lehetőséget. Ezen a téren még sok a tennivalónk, s a kérdést Leonyid Brezsnyev látogatása alkalmával is behatóan tanul­mányozzuk majd — mondotta. A nyugatnémet küldöttség elégedetten tapasztalta, hogy szovjet részről örömmel fo­gadják a kérést: vonják be a gazdasági együttműködésbe a közepes és a kis vállalatokat is. Megegyezés született arról, hogy a két fél gyakorlati lé­péseket is tesz ennek érdeké­ben — mondotta Kiep. A politikus hangsúlyozta, hogy Leonyid Brezsnyev bonni látogatását — amely a genfi szovjet—amerikai tárgyalások előtt alig egy héttel kerül sor­ra — fontos állomásnak tart­ja. Az enyhülés politikája min­denképpen feltételezi, hogy egyik fél se akarjon a másik rovására előnyökhöz jutni — mondotta. A vezető CDU—CSU politikus leszögezte: az NSZK lakossága a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok javítására törekszik. zottságának esti ülésén felszó­lalt Kádár Béláné, a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa küldöttségének vezetője. Részletesen beszámolt a KGST Szófiában tartott ez évi ülésé­ről és az ott áttekintett kér­désekről. Kijelentette, hogy a szervezet tagországai a gya­korlatban valósítják meg a nemzetközi gazdasági kapcso­latok igazságos, egyenjogú ala­pon történő átalakítását célzó ENSZ-okimányokban foglalta­kat. A KGST delegációjának vezetője beszámolt arról a gazdasági és műszaki-tudomá­nyos segítségről is, amelyet a szocialista országok a fejlődő államoknak nyújtanak. Választások Tunéziában Ma idő ' előtti parlamenti választásokra kerül sor Tuné­ziában. A hazánknál majd­nem kétszer nagyobb észak- afrikai országban 2 millió 232 ezer választójogosult járul az urnák elé, hogy döntsön a parlament 136 helyének sorsá­ról. A választások Habib Burgi- ba köztársasági elnöknek és pártjának, a Szocialista Desz- tur Pártnak (PSD) a demok­ratizmus kiszélesítése irányá­ban tett engedményei jegyé­ben zajlanak majd. 1956, az ország függetlenségének el­nyerése óta először indul több politikai csoportosulás a vá­lasztásokon. A Tunéziai Kommunista Párt 37 jelölttel vesz' részt a választási harcban. Befejeződön a lengyel parlament ülése Sztrújkellenesleihívás Tegnap délelőtt a lengyel parlament folytatta a vitát Wojciech Jaruzelski hadsereg­tábornok, a LEMP KB első tit­kára, miniszterelnök beszédé­ről, valamint arról a beszámo­lóról, amelyet — ugyancsak az ülés első, pénteki napján — Zbigniew Madej miniszter­elnök-helyettes terjesztett elő az idei népgazdasági és költ­ségvetési terv végrehajtásáról, valamint a jövő évi tervről. A lengyel törvényhozás sztrájkellenes felhívást foga­dott el. A felhívásban — amelyben figyelembe vették a Szolidaritás országos bizottsá­gának csütörtöki, a helyi sztrájkok megszüntetésére szó­lító nyilatkozatát is —, a len­gyel parlament támogatásáról biztosítja a Jaruzelski vezette kormány eddigi tevékenységét. Ugyancsak támogatja azokat a lépéseket, amelyeket a kor­mány a gazdasági stabilizáció érdekében tett és tesz. Rámu­tatva, högy a minisztertanács nem minden, ilyen irányú lé­pése volt sikeres, a szejm az egész lengyel társadalomhoz Mubarak kész kibékülni az arabokkal Tovább tart a tisztogatás Mubarak egyiptomi elnök kész elmenni Szaúd-Arábiába, vagy bármely más arab or­szágba, hogy megmagyarázza országa politikáját — békéjét Izraellel —, s rendezze a né­zetkülönbségeket a többi arab ország, s Egyiptom között. Ezt közölte az államfő az Ok­tóber című kairói hetilapnak adott interjújában. Kész vagyok a kibékülésre az arabokkal „a békefolyamat fényében” — mondotta Muba­rak, a tegnap nyilvánosságra hozott nyilatkozatban. Hozzá­fűzte, hogy „nem kíván poli­tikai gondokat okozni Szaúd- Arábiának, vagy másoknak”, így a megfelelő időpontot vár­ja a kapcsolatfelvételhez. Nagy nyomatékkai hangsúlyozta ra­gaszkodását az Izraellel kötött megállapodásokhoz, s úgy vé­lekedett, hogy országa és Iz­rael kiváló kapcsolatai a jö­vőben az arab országok érde­keit fogják szolgálni. Az Al-Akhbar című félhi­vatalos lap szerint Szadat el­nök október 6-i meggyilkolá­sa óta 875 fanatikus muzul­mánt tartóztatott le az egyip­tomi rendőrség, a muzulmán szervezetek vezetőit azonban nem sikerült elfogni. fordul azzal a felhívással, hogy segítse a kormány továb­bi erőfeszítéseit a válság le­küzdése érdekében. A határozatban a szejm ag­godalmának ad hangot amiatt, hogy a Szolidaritás szélsősége­sei a szocialista rend alapjait sértő tevékenységet folytatnak. Külön hangsúlyozta a szejm határozata, hogy sérthetetle­nek az ország szövetségesi kapcsolatai, különösen a Szov­jetunióval való baráti és jó­szomszédi viszony. Tekintettel a nemzet létét fenyegető veszélyre, a szejm felhívja az ország lakosságát, hogy azonnal fejeződjék be mindenfajta sztrájkakció. Amennyiben a felhívás nem talál kedvező fogadtatásra, il­letve nem hoz eredményt, ak kor — a nemzeti lét közvetlen veszélyeztetése miatt — a szejm olyan javaslatokat vi­tat majd meg, amelyek íelha talmaz^nk a kormányt, hogy a mindenkori helyzetnek megfe­lelő eszközökét alkalmazza. A tegnap kora délután vé­get ért ülésen a szejm jóvá­hagyta azokat a személyi vál­toztatásokat, amelyeket pénte­ken Wojciech Jaruzelski mi­niszterelnök terjesztett elő a kormány összetételének módo­sítására. Ennek értelmében miniszterelnök-helyettesi ran­got kapott Edward Kowalczyk, a Demokrata Párt KB elnöke, s személyi változás történt öt minisztérium élén. Vendégünk: Ali Nasszsr Mohamed Ali N as szer Mo­hamed. a Jemeni Szocialista Párt fő­titkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság legfel­sőbb népi tanácsa elnökségének elnöke, miniszterelnök 1939. december 31-én szü­letett, szegényparasz­ti családban, Dél- Jemenben, a 3. kor­mányzóság keleti já­rásában. Általános iskolai tanulmányait szülőföldjén végezte, majd 1959-ben ma­gasabb képesítést szerzett. Általános iskolai tanító­ként, majd iskolaigazgatóként dol­gozott. 1960-ban csatlakozott az arab nacionalisták mozgalmához. Tevé­kenységéért az angol megszállók többször letartóztatták. 1963-tól az angolok elleni fegyveres harc irá­nyítására létrehozott Nemzeti Front tagja, 1964 végén a kiképző­front parancsnoka. 1965-ben kato­nai iskolán tanult Kairóban. Ezt követően a Nemzeti Front katonai irodájának tagjává választották. A függetlenség kivívása után fontos tisztségeket töltött be. 1971-ben a legfel­sőbb népi tanács az elnöki tanács tagjá­vá és miniszterel­nökké választotta, s megerősítette honvé­delmi miniszteri tisztségében. 1974-ben oktatásügyi minisz­terré is kinevezték. Az 1977-ben végre­hajtott kormányát­alakítás után csak miniszterelnöki tiszt­ségét tartotta meg. Az 1976. június 26-1 puccskísérlet leveré­se után az elnöki tanács elnökévé ne­vezték ki. Ezt a funkciót 1978 no­vemberéig töltötte be. Akkor meg­választották a legfelsőbb népi ta­nács elnöksége elnökének, Abdul Fattah Iszmailnak a helyettesévé. 1989 januárjáig ő volt az állambiz- tonsági bizottság elnöke is. 1978, a Jemeni Szocialista Párt megalakulása óta a párt politikai bizottságának tagja. A JSZP köz­ponti bizottsága 1980. április 20-i ülése a párt főtitkárává válasz­totta. 1980. április 2S-án a legfel­sőbb népi tanács elnökségének el­nökévé választották Ali Nasszer Mohamedet. Algéria nemzeti ünnepén D úszónkét évvel ezelőtt, aa1954. november 1-én kez­dődött a függetlenség kivívá­sáért folytatott népi háború Algériában: sok ezer szabadság- harcos intézett ezen a napon összehangolt támadást a gyar­mattartó Franciaország több tucat katonai és rendőri hely­őrsége ellen. Körülbelül egy­millió hazafi életét követelte az áldozatos küzdelem, amely 1962-ben végül az Evianban kötött megállapodással az észak-afrikai ország önállósá­gához vezetett A politikai függetlenség el­nyerése után a gazdasági füg­getlenség eléréséért folyó mun­ka szakasza következett. Az egykori gyengén fejlett mező- gazdasági ország, ahol a né­pesség tekintélyes része szinte középkori viszonyok között élt, nagy léptekkel indult meg a fejlődés útján. Néhány év múlva nemzeti tulajdonba ke­rültek az ásványkincsek, s egy évtizede államosították a francia és más tőkés olajtár­saságokat is. (Algéria gazdasá­gának alapját ma is a szán­hidrogének jelentik.) Gyors iparosítás‘kezdődött, földrefor­mot hirdettek, megindult a szövetkezeti falvak szervezése. Megszüntették az embertelen nyomort, annak ellenére, hogy a demográfiai robbanás az or­szág lakosságát alig másfél év­tized alatt megkétszerezte. Kö­vetkezetesen haladt az intéz­ményesítés folyamata is. Az egykori felszabadító mozgalom párttá szerveződött. Kidolgoz­ták és jóváhagyták az ország, új alkotmányát; a Nemzeti Charta a fejlődés céljaként a szocializmust jelölte meg. Bel­politikai vívmányai melett Al­géria következetes antiimpe- rialista, haladó külpolitikát folytat. Jó kapcsolatokat tart fenn a szocialista országokkal, így hazánkkal is. Nemzeti ünnepén őszinte tisztelettel üdvözöljük a baráti Algéria népét. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Algéria nemzeti' ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Bendzsedid Sadlit, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét. Lázár György, a Minisztertanács el­nöke Mohamed Benahmed Ab- delghani miniszterelnöknek, Púja Frigyes külügyminiszter Mohamed Seddik Benjahja külügyminiszternek küldött táviratában fejezte ki jókíván­ságait ★ Az algériai forradalom 27-ik évfordulója alkalmából Leo­nyid Brezsnyev; jókívánságait tolmácsolta Bendzsedid Sadli ezredesnek, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársa­ság elnökének, a Nemzeti Fel- szabadítási Front Pártja főtit­kárának, valamint „a baráti Algéria egész vezetésének és népének”. A SZOVJETUNIÓ BÉKÉT AKAR ÍRTA: PÚJA FRIGYES KÜLÜGYMINISZTER CSAK RÖVIDEN... A PFSZ szóvivője tegnap cáfolta, hogy Arafat az An- Nahar című bejrúti lapnak pénteken adott interjújában azt mondotta volna: Fahd, szaúdi trónörökös nyolcpontos béketervében az arab—izraeli együttélésre vonatkozó utalás a terv „pozitív eleme”. A szó­vivő kiigazításából azonban az is kiderült: Jasszer Arafat véleménye változatlanul az, hogy a szaúdi béketerv tartal­maz „pozitív elemeket, me­lyeket részletesen megvitat­nak majd a következő arab csúcsértekezleten”. OMAR TORRIJOS volt pa­namai elnök rejtélyes halálát követően az Egyesült Államok heves, az országban végbeme­nő társadalmi és gazdasági változások megakadályozásá­ra irányuló Panama-ellenes kampányba kezdett — álla­pítja meg a Panamai Nép­pártnak az ország fővárosában közzétett nyilatkozata. AZ OLASZ KOMMUNISTA PÄRT titkársága tegnap eré­lyesen tiltakozott az ellen, hogy Olaszország az úgyne­vezett nemzetközi erők kere­tében csapatokat küldjön a Simai-félszigetre. A NEMZETKÖZI helyzet a hetvenes évek végén, a nyolc­—--------------------vanas évek elején feszültebbé vált. Ez nem váratlan jelenség, már 1977—78-tól kezdve megfigyelhető volt a nemzetközi légkör romlása, hűvösebbé válása. Mi ennek az oka? Röviden szólva: ez az ok az amerikai vezető körök külpolitikájának, az enyhüléshez való viszonyá­nak a megváltozásában keresendő. Az Egyesült Államok ve­zető csoportjai a hatvanas évek végén, a hetvenes évek első felében elszenvedett kudarcokért az enyhülést tették felelős­sé. A szélsőséges imperialista körök irányt vettek a hideg­háború valamilyen új változatára, megpróbálják megállítani a szocializmus, a haladás térnyerését, meggyengíteni a szo­cialista országokat, a békéért és a biztonságért küzdő erőket. Módszereik nem mondhatók eredetieknek. Találkoztunk ezekkel néhány évtizeddel korábban, a hidegháború tobzódá­sa idején. Ennek a politikának a fő jellegzetességei a követ­kezők: — A fegyverkezési hajsza újjáélesztése, a katonai fölény megszerzése a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival szemben. Mellékcélként szerepel a szocialista országok gazda­sági „elvéreztetése” a fegyverkezési versenyben. A katonai fö­lényre támaszkodva aztán az erőpolitika eszközével szeret­nék politikai engedményekre kényszeríteni a szocialista or­szágokat, de nemcsak azokat. Mindebből következik, hogy a leszerelési tárgyalások szükségképp>en lelassulnak, megtorpan­nak, vagy lehetetlenné válnak. — Az imperializmus katonai aktivizálódása a válságöve­zetekben; harcának erősödése a haladó mozgalmak ellen, a szocialista és más haladó országok befolyásának visszaszorí­tásáért. — A szocialista és a fejlett tőkésországok kétoldalú kap­csolatainak szűkítése; a gazdasági embargó, a megkülönböz­tető intézkedések szélesítése. — Hidegháborús jellegű politikai és propagandakampá­nyok kibontakoztatása a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió ellen. A Szovjetunió nemzetközi céljait és törekvéseit az ame­rikai fordulat sem változtatta meg. A szocializmus első or­szága most is elsősorban azért küzd, amiért a korábbi évek­ben harcolt: a béke megőrzéséért, a biztonság megszilárdítá­sáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a leszerelés egyes problémáinak megoldásáért, a válságövezetekben felgyülem­lett feszültségek okainak kiküszöböléséért, a normális állam­közi kapcsolatokért. Melyek a szovjet külpolitika legfontosabb feladatai & nyolcvanas évek elején? A Szovjetunió arra törekszik, hogy meghiúsítsa az ame­rikai vezető körök azon törekvését, hogy az Egyesült Államok katonai fölénybe kerüljön a Szovjetunióval szemben. A kato­nai erőviszonyok nem változhatnak meg. Szovjet részről ha­tározottan leszögezték: a Szovjetunió nem engedi megbontani a kialakult katonai erőegyensúlyt. _ A szovjet kormány hajlandó a tárgyalásokra az amerikai féllel a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról és csökkenté­séről, megőrizve az eddig elért megállapodások pozitív ele­meit Az amerikai huzavona miatt ezek a tárgyalások esetleg csak 1982 tavaszán kezdődhetnek meg. B7 FIiaáPÁRAN lev’ő és ide szánt közép-hatótávolságú ___HL tulwrHPHn nukleáris rakéták tárgyában a tervek sze rint november 20-án kezdődnek meg a szovjet—amerjkai megbeszélések. A megegyezés e rendkívül fontos kérdésben csak akkor lehetséges, ha az Egyesült Államok kormánya be­leegyezik abba, hogy a tárgyalásokba az előretolt telepítésű amerikai nukleáris eszközöket is bevonják, mert amennyiben ezek kiesnének a korlátozás hatálya alól, az Egyesült Álla­mok fölénybe kerülhetne Európában. A Szovjetunió minden bizonnyal folytatja a lelassult vagy félbemaradt, a leszerelés körébe tartozó kérdések megtárgya­lását a genfi leszerelési bizottságban, kétoldalú alapon és más módon. A leszerelés egyes problémáinak megoldása nehéz, bo­nyolult feladat. Ám mindent meg lehet oldani, ha megvan a kellő politikai akarat. Nem hanyagolható el annak a milliókat átfogó új békemozgalomnak a hatása sem, amely mind az Egyesült Államokban, mind Nyugat-Európóban kibontakozik az amerikai vezetők által ösztönzött fegyverkezési verseny ellen. A leszerelési intézkedések csak a kölcsönösség és az egyenlő biztonság elve alapján dolgozhatók ki és fogadhatók el. A Szovjetunió ezen az elvi aiapon áll. Minden olyan törek­vés, amely mellőzi ezt az elvet, eleve kudarcra van ítélve. A közel-keleti krízis, új válsággócok körvonalainak kiraj­zolódása az Indiai-óceán és a Perzsa-öböl körzetében, az im­perializmus és a pekingi hegemonisták nem deklarált hábo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents