Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-07 / 235. szám
Eltemették Zilzer Jánost Életének 75. évében elhunyt Zilzer János. A felszabadulás után a Nemzeti Bizottság tagja volt, s 1945 elején, a Kultúr Filmszínház vezetőjeként, ő vetítette Vácott az első szovjet filmet: A párttitkárt. Az üzletek államosítása után részt vett a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat váci bolthálózatának a kialakításában és sokáig versenybírója volt az autómotorsport-versenyeknek. Állandó változások és változók (Ihrig Zsigmond kiállítása Várig Zsigmond festőművész munkáiról a Váci Hírlap hasábjain írni nemcsak kiállításai kapcsán aktuális. Épp most a legutóbbiak egyikére, a mányoki napok alkalmával Szokolyán bemutatottra gondolva legelőbb, hanem a Dunához, szűk pátriánkhoz, a Dunakanyarhoz, a Börzsöny hegységhez fűződő kapcsolatai indokolják azt még inkább. A pl ein air Az alkotó témaválasztása, miként festményeinek címe is jelzi: Őszi táj, Nádas, Erdő stb. elsősorban a plein air-re, azaz a természet szabad ég alatt való megfigyelésére és ábrázolására irányul. Megfesteni az élő kéket: az eget, a vizet, a levegőt; az élő zöldet: a füvet, a mezőt, a nádat, a nádast, a fát és az erdőt; az élő fehéret, a tél melegét, nem csupán mesterség dolga. Mert bár Uhrig tudása, felkészültségének megalapozottsága aligha vitatható, hiszen az olajíestéket leginkább oly ' szakmai „fölénnyel” kezeli, mint a temperát vagy mint mindkettőt egyszerre. Ám képeinek valódi, nehezen meghatározható értéke mégis másban, azok modulált- ságában rejlik. így az impresszionisták felfogásával rokonítható. Mert a természetet nem mint modellt, hanem mint élményt, a tájat, mint állandó változót, mint az állandóan újra értelmezhetőt a mindenkori lelki állapotához hangoltan ábrázolja a festő. Izgalmas szinviíág A plasztikusságra, a látottak anyagszerű megfogalmazására való törekvése sem egyedülálló. Nem véletlenül választja például o Napraforgó és Halas csendélet címlű képeinek kollázsszerű alkotó elemeként a különféle színű, nagyságú és minőségű meggyűrt drapériát. De nem nevezhető intuíciók szülöttjének a vásznaira felhordott vastag festékréteg sem, amely sajátos ecset- és spaklikezelési módszereinek eredménye, a tubusokból a megmunkált felületre nyomott úgynevezett „éltető” színekkel együtt. Ezekkel a festői módszerekkel és izgalmas színvilágával, a barnával, a kék különböző árnyalataival és szürkékkel — mint ahogy a Duna-part télen, Hóolvadás, Gépirakodás, Holland táj című képein is jól megfigyelhető —, teremti meg Uhrig Zsigmond a föld tektonikus mozgásának következményeképp, az erről tapasztalt és tudott dolgok alapján az állandó változók, az állandó változások élő képzetét. Németh Péter M. A polgári védelem teendői Táblák, szemléltetőeszközök A Telep utcai mezőgazdasági szakközépiskola KlSZ-szer- vezete — a fegyveres erők napja alkalmából — kiállítást rendezett az iskola főépületében A polgári védelem teendői címmel. 30 tabló és más szemléltetőeszköz segítségével mutatOktóberben vetítik Fantasztikus filmek- Rakonczai László üzemvezető tájékoztatása szerint az őszi hónapokban — a rendszeres vetítések mellett — több érdekes kísérletezéssel igyekeznek kielégíteni a mozibarát közönség érdeklődését. A fantasztikus film címmel október 16-án kezdődnek a következő filmklub-előadások. Hat különlegességet vetítenek (Dr. Caligari, A prágai diák, Metropolis, Gólem, Ördög az emberben és dr. Cordelier végrendelete). A klub zártkörű, az előadások csak bérlettel és tagsági igazolvánnyal látogathatók. A bérleteket az első előadás napjáig árusítja a Madách Imre Művelődési Ház pénztára. A helyi középiskolai és szakmunkásképző tanulók részére művészi magyar filmeket vetítenek, szombat délutánonként, egységes — 4 forintos — helyárral. Az első bemutató október 10-én a Hideg napok lesz, ezt követi a 141 perc a Befejezetlen mondatból. Végül november elsején (vasárnap) 10 órakor a legkisebbeknek levetítik a Púpos lovacska című filmet, ugyancsak a művelődési központ nagytermében. P. R. Szévá tettük ... hogy az Észak-Pest megyei Távközlési Üzem — néhány évvel ezelőtt átadott —, épülete alsó részén lehullottak a sárga színű, díszítő mozaikkövek. Örömmel láttuk, hogy a múlt héten elkezdték a hiányzó kőlapocskák pótlását. ták be, hogy — főleg a mező- gazdaság területén — miképpen lehet adott esetben védekezni. Az érdekes tárlat ösz- szeállításához segítséget nyújtott a Pest megyei és a Vác városi polgári védelmi parancsnokság. Az ügyes elrendezést Soóky Attila KlSZ-tit- kár irányította. A látottakat jól kiegészítette Csuka János igazgató és Boross Aladár igazgatóhelyettes — a megnyitáskor adott — tájékoztatója, s az iskolai polgári védelem irányítóiként válaszoltak a tanulók kérdéseire. VAJQI tylfírfa A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1981. OKTÓBER 7., SZERDA Verőcemarosi kerámiák Új termékek a régi gyárban Azonos létszám, magasabb termelési érték A Kossuth javaslatára megalakult Nemzeti Védegylet iparpártoló eszméin fellelkesülve Zsolnay Miklós megvásárolta és Pécsre vitte nagyobbik fia, Ignác számára a Szigetvár melletti lukafai cserép manufaktúra berendezéseit. Zsolnay lgnácból hiányzott a szorgalom, így a nyolc személlyel működő üzeme tönkrement. 1864-ben öccse, Zsolnay Vilmos vette meg, aki azt világhírű gyárrá fejlesztette. Zsolnay Vilmosnak két, kiváló művészi tehetségű lánya volt, s kettejük közül Teréz, a gyár művészeti irányítójához, Mattyasovszky László festőművészhez , ment feleségül. Előtörténet Fiának megvásárolta Vác mellett a „Magyarkút-Verő- ce” vasútállomással szemben lévő manufaktúra alapon működő téglagyárat. Teréz fiában sem volt nagy akarat, így az üzem éppenhogy megélt, miközben a pár utcával odébb élő Zsolnay Vilmos után az ország második legnagyobb keramikusa, Gorka Géza kereste a kerámiában rejlő értékeket. Miként Zsolnay Vilmos Varta Vincével az eozin (görög hajnalpír-eosz-ból), Gorka, a váci püspök fazekasával, Molnár Antallal felfedezte a zsugormázat. A fel- szabadulás után egy ideig Gorka a pécsi gyár egyik művészeti irányítója lett. Korongosai a verőcei porcelángyárban kaptak beosztást, egyikük, Farkas László még ma is ott dolgozik. A többiek Verőcemaroson, az üzem közelében élik nyugdíjas életüket. A verőcei üzemet 1949- ben államosították. Ezzel történetének első időszaka lezárult. Jelenleg mint a Finomkerámia Művek verőcemarosi gyáregysége működik. Erről Zabolai Imre üzemvezető így nyilatkozott. Új szakasz Kezdettől fogva vendéglátói és laboratóriumi porcelánokat készítettünk. A porcelán- gyártás nem volt gazdaságos, ezért annak egyik részét, a kerámiaedények készítését leállították, és helyette rádió- és televízió-kondenzátorokat kezdtünk összeállítani. A megmaradt laboratóriumi porcelánok egyévi termelési értéke hatmillió, a kondenzátoroké harmincötmillió forint volt. Az idén a pécsi gyár az eddig gyártott ipari porcelángyártás egy részét (autóbiztosítékok, ellenállástestek), a verőcemarosi üzem részére adta át. Ezzel nálunk a laboratóriumi porcelángyártás megszűnik, végre lebonthatjuk az elavult körkemencét, korszerűsíthetjük gépeinket. Megszűnik a kézi munka, amire már régen vártunk: önelszámoló egység lettünk. Az átszervezést ez év végéig kell végrehajtanunk úgy, hogy a létszám nem emelkedik, a termelési érték nagyobb lesz és január 1-től nálunk is bevezetjük az ötnapos munkahetet. A „régi téglagyáriban emeletnyi magas, tíz méter átmérőjű égetőkemence működik, ahol még a hagyományos módon rakják be a félkészárut, majd fahasábokat hordanak alája, akár évszázadokkal ezelőtt. Egy-egy égetésnél 1000— 1300 tonna fa fogy el. Az égetőkemence körüli folyosókról nyílnak azok a műhelyek, ahol még mindig kézzel öntik, festik, készítik elő égetésre a porcelánokat. Még a kondenzátorok összeállítását is szemrontó, manufaktúra ablakion végzik (festik rá az ezüstöt, forrasztják az apró drótokat). Az üzemvezető már az új gépeket mutatja szívesebben, melyek gombnyomásra festenek, forrasztanak, vágnak, égetnek, szárítanak. Észrevéve, hogy jól megnéztem "a nem egészen tiszta, szennyezett falat, ő is mutatja, hogy mennyire egészségtelen a régi fafűtéses körkemence használata: Pár hónapja festették, de a füsttől ma ebből már semmi sem látszik. Január 1-től itt minden más lesz. Persze eddig is történtek változások. 1978-ban átadták az új épületet, ahol megfelelő öltözőt, zuhanyozót, üzemi étkeztetőt és korszerűbb műhelyeket rendezhettek be. Talán majd most — Hányán dolgoznak itt? — Száziharmincöten, főleg nők. Százan verőcemarosiak, a többiek bejárók, a környékről. Az átlagéletkor? Sajnos, csupán húszán harminc éven aluliak. Igaz, lelkesek, múlt évi munkájuk alapján az Ifjúsági brigád a Finomkerámiai Művek kiváló brigádja lett. Egyébként a kilenc szocialista brigád mindegyike dicséretet érdemel, de légim kább őket kell kiemelnem. Az átlagórabér 15 forint, mégsem jött ide elég fiatal félvételre. Gondolom, eddig nem volt vonzó, a porcelángyár. Talán majd most, a változások hatására. Mészáros Gyula Céhtörténet Az 1075. évi garamszentbe- nedekd alapítólevólben, mely először említi Vác város nevét, olvashatunk egy ötvösmesterről. Amikor az esztergomi palota ablakait még selyem és olajos papír fedte, Báthori váci palotájának ablakain már üveg csillogott, mely fejlett váci iparról tesz tanúbizonyságot. A XVIII. században Pest megyében Vácott volt a legtöbb (17) céh és míg a múlt század elején világviszonylatban alig beszélhetünk hentesekről, itt már külön egyesületük, zászlójuk volt. s ezt még ma is őrzik. Tehát olyan gazdag történelmi emlékei vannak a váci iparnak, hogy arról nemcsak lehet, de országra szóló kiállítást kell rendezni. Dicsérendő, hogy erre a váci Vak Bottyán Múzeum fiatal igazgatója is felfigyelt, és a múzeum 1981. október 4-tól 1982. április 2-ig Vácott a görög templom kiállítótermében, 1982. május 15-tól június 30- ig Cegléden, a Kossuth Múzeumban megrendezi a „Váci céhek — váci iparosok” című kiállítását. A kiállításra már egy éve készülődnek és a váci ipar még fellelhető, kallódó értékeit a tizenkettedik órában megmentették. Lapunk hasábjain is megjelent a múzeum felhívása, hogy akinek a váci iparról, annak szerszámairól, műhelyeiről tárgyi, vagy személyi emlékei vannak, közöljék a múzeummal. Többen jelentkeztek, hiszen még ma is közöttünk élnek a régi híres mesterek leszármazottai. Mint például Szabó cukrász fia, aki ma is a váci cukrászüzem dolgozója, Sapka József hentes pedig még ma is visz- szajár dolgozni nyugdíjasként a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi .Vállalathoz. A váci múzeum a kiállításra, a Pest megyei Nyomda váci üzemében készült művészi kivitelű tájékoztatót adott ki, mely elmondja a céhek életét, az inas-, az apród-, a legényélet fény- és árnyoldalait, a céhmesterek, atyamesterek feladatait, a nyitott céhláda mellett mondott sérelmek sorát, melyhez tájékoztatót, Kores Zsuzsa, a kiállítás rendezője írt, a fényképeket Rusvay Gábor készítette. A tájékoztatót a kiállítás ideje alatt osztják ki. M. Gy. Vác a hazai lapokban A Szolnok megyei Néplap fényképe bemutatta Vác főterét. A lap arról írt, hogy Vácot az ország legsértetlenebb barokk együttesének tartják, s e korból való épületeit a közelmúltban restaurálták. A Rokka című üzemi újság Garázdálkodó seregélyek Mit tehetnek a szőlőtermelők? Manapság általában a madárvilág rohamos csökkenéséről beszélünk, mégis van néhány madárfaj, mint a seregély, mely rendkívül jól alkalmazkodott a megváltozott környezethez, és számuk nem hogy csökkenne, hanem inkább emelkedik, ősszel óriási csapatokban keringenek a nagyobb szőlőskertek fölött, estefelé pedig a nádasok, füzesek környékén gyülekeznek, ahol éjszakai pihenőre térnek. Hasznos vagy káros? A gyomortartalmi vizsgálatok kiderítették, hogy tavasz- szal szinte csak rovarokkal él ez a fajta és eteti fiókáit. Átlagosan 8—15 percenként egyszerre 3—5 rovart visznek az odúba. Növényi eredetű táplálékot nyáron keveset fogyasztanak, ősszel viszont annál többet. A vizsgálatok szerint 28,7 százalék hasznos, 70,5 százalék közömbös és 0,8 százalék káros növényi anyag szerepel a seregély étlapján. Igaz, a vizsgálatot az ötvenes években végezték. Azóta sokkal több lett a szőlő, és jóval több a seregély. El lehet képzelni, milyen kárt okozhatnak ezek a madarak, amikor több százas, ezres csapatokban meglepik az érő szőlőt. Különösen, ha egy kisebb háztájit vesznek célba. Nem csoda hát, hogy a gazdák, a mezőgazdászok tűzzel-vassal irtanák. De nem csak mi vagyunk így velük, hiszen a telelőhelyeiken Észak-Afrikában sokkal nagyobb károkat okoznak. A közel öthónapos ott-tartózkodá- suk alatt szinte kizárólag olajbogyókkal élnek, s mivel ott a lakosság fő megélhetését éppen az olajbogyó-ültetvények jelentik, a gond különöáen súlyos. Becslések szerint csak Tuniszban 15 millió seregély telel. Elképzelhető, mennyi kárt okoznak ezek a madarak. Ha egy seregély csak 10 gramm olajbogyót fogyaszt el, a napi veszteség 150 tonna körül van, nem számolva a táplálkozás közben levert érett bogyókat. A tuniszi hatóságok többször kérték is a nemzetközi madártani és madárvédelmi szerveket, hogy a seregélyeket már közép-európai költőhelyeken igyekezzenek gyéríteni. A nálunk fészkelő seregélyek hasznosak. Az a kár elenyésző, amit az első költésből kirepült fiatalok okoznak a cseresznye megcsipkedésével. Ennél jóval több rovart pusztítanak! A gyűrűzések pedig fényt derítettek arra. hogy a hazai seregélyek vonulása augusztusban, szeptemberben lezajlik, tehát szőlőérés Idején már Olaszországban vannak, és Tunisz, Algír felé tartanak. Viszont helyükre fokozatosan érkeznek az északabbra fészkelők, melyek nálunk garázdálkodnak. Védekezés Megkísérelték hálóval befogni őket. A legkülönbözőbb riasztó berendezéseket alkalmazták. Tuniszban hangszóróval felszerelt gépkocsik járják az olajbogyó-ültetvényeket, melyek magnóról a seregély veszélyt jelző, riasztó hangját közvetítik. Végső elhatározásként 1958-ban a méreghez nyúltak. Egy-két hektárnyi nádast, ahol mintegy 3 millió seregély éjszakázott, repülőgépről megszórták Para- thion nevű vegyszerrel. A nádasban éjszakázó seregélyek 80 százaléka reggelre elpusztult. a maradék 20 százalék elrepült ugyan, de valószínűleg azok is elpusztultak. A vegyszernek viszont nagyon sok más hasznos madár is áldozatul esik. A déli országokban étkezési célra is rendszeresen fogják a seregélyt. Verona környékén egyetlen éjszaka 24 ezer darabot fogtak meg. De mit számít ez az ott telelő milliós tömegekhez képest. Mindenütt szeretnék a termesztett növényektől távol tartani őket, — de be kell vallani, egyelőre kevés sikerrel. Bizonyos ideig távol tartja szőlőskertünktől a seregélyeket a fákra aggatott, a szél által lengetett színes rongy és papír, de sajnos, hamar megszokják. Egy német ornitológus szerint a feketefehér színek a szokottnál hosz- szabb ideig tartják távol őket. (Kiskertekben érdemes kipróbálni.) Némi eredménnyel szolgálnak a különböző zajkelté eszközök, a kereplők, madzagra fűzött csörgő-zörgő konzerves dobozok, karbid- ágyúk. Van, ahol műanyag hálóval fedik le a szőlőt, ez azonban drága eljárás, s mégsem biztos. Akad néhány vállalkozó kedvű, igen türelmes szőlőtermelő, aki nylonzacskói húz a szőlőfürtökre. Állítólag így jobban érik is, és a darazsak ellen is védhető. Fekete bodzával Végül érdemes megemlékezni arról, hogy a seregély a szőlőnél is jobban kedveli a fekete bodza termését. Tehát, ha a szőlősök közelében az egyébként használhatatlan területekre bodzát telepítenénk, ha nem is védenénk meg szőlőinket, némileg csökkentenénk a seregélyek kártételét. Hiszen azok a madarak, amelyek jóllaknak bodzabogyóval, nem esznek szőlőt. Külföldön gyakorlatban is alkalmazták ezt a módszert. Dénes János a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár yáci gyáregységének termékszállítási gondjairól számolt be s javasolja egy központi gépkarbantartó műhely felállítását az autók javítására. A Népszava részletesen ismertette a Taurus hatodik ötéves szociálpolitikai tervét, megemlítve, hogy a váci gyár dolgozóinak lakásgondját úgy enyhítik, hogy bérlőkijelölési jogot vásárolnak a tanácstól. Az Élet és Tudomány legutóbbi száma közölte Flamm Jánosnak, a Vácott élő pszichológusnak Rohanunk, rohanjunk? című színes elmélkedését arról, hogy a ma emberének milyen hibás az időbeosztása, mennyire helytelen életünk dolgainak a rangsorolása. A Magyar Hírlap hírül adta, hogy a Váci Magasépítő Közös Vállalat ebben az évben nemcsak itthon, hanem a határainkon túl is vállal építőszerelő munkát; a váciak jelenleg az NSZK-ban és Líbiában dolgoznak. P. R* Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): 7 napig — október 8- tól 14-ig vetítik a délutáni és az esti előadásokon a Kopaszkutya című színes, zenés új magyar filmet, 14 éven felüli nézőknek. Rendezte: Szomjas György. Főszereplők: Deák Bili Gyula, Földes László, Almási Éva, Póka Egon és Csákányi Eszter. A Budapesttel egy időben játszott filmet Il-es helyáron vetítik. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): pénteken és szombaton az Interdia Show ’81 miatt nem lesz előadás. . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) t
