Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

Múzeumi hónap Üreges, hőszigetel Történelmet idéző Jó minőségű tégla készül Ahányban gyártják jébe lép. Igaz, kezdetben las­san, de a századfordulóra szín­vonalas mezőgazdasági kultú­ra fejlődik ki Cegléden. Ezek­ről beszél majd Kocsis Gyula, valamint az iparosodás első nyomairól. E téma kuriózuma, hogy az első kisipari üzemek eléggé fejlettek, sőt kiderül áz is, hogy számtalan szabadalom a város iparosainak nevéhez fűződik. E korszak politikai eseményeit, a társadalomban történt változásokat, a külön­féle pártok és nézetek össze­csapását Reznák Erzsébet köz­A ceglédi Kossuth Múzeum is részese a város közművelő­désének. Az évente ismétlődő októberi múzeumi hónap során mindig tudtak valami újat és érdekeset bemutatni, őszi ren­dezvénysorozatuk változatos, vonzó és ez az idén sem lesz másként. Az elkövetkező hetek programja a város nemrégen elkészült, új monográfiájára épül, amely az 1931-ben ki­adott előző munkánál sokkal részletesebb és tartalmasabb. Ebben például alapos tanul­mány foglalkozik az őskortól Az építkezési kedv változat­lanul magas a lakosság köré­ben. Tervez, számol, anyagért jár, áld építkezik, hiszen a gazdaságosságra is gondolni kell. A téglák közül a lehető­ségekhez mérten olyat kell megvásárolni, amelyik jó hő­szigetelő fajta és tartós fal ké­szülhet belőle. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 233- SZÁM 1981. OKTÓBER 4., VASÁRNAP Nyílt várospolitika Gyorsul a sportcsarnok építése Nagy érdeklődés kísérte a fórumot A szűkebb lakóhely kérdé­seivel foglalkozó témák min­dig élénk érdeklődésre talál­nak a lakosság körében, így nem csoda, hogy sokak figyel­mét felkeltette a Beszéljünk nyíltan városunkról címmel meghirdetett fórum, amelyet a napokban tartottak a pártszék­ház nagytermében. A ceglédiek közül annyian eljöttek, hogy egyetlen szék sem maradt gaz­dátlanul. Szívesen látott ven­dég is érkezett Kárpáti Ferenc altábornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes, országgyűlési képviselő személyében, aki várospolitikai kérdéseink iránt mindenkor őszinte és mélyre­ható érdeklődést tanúsít. Mibe kerül? ' Sárik Ferenc, a párt városi bizottságának első titkára nyi­totta meg a fórumot, amelynek levezetője Tankó Zoltán, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának elnöke volt. Már a kezdet kezdetén sejtette, hogy a válaszadóknak nem kis fel­adattal kell megbirkózniuk, hiszen csupán előzetesen 7ö személy 197 írásban beküldött kérdésére kell feleletet adni. A jól felkészült városi tanácsi vezérkar — Kovács Károly tanácselnök vezetésével — áll­ta a sarat, pergő ritmusban és érdemben foglalkoztak minden felvetéssel. Az elnök a lakás- építési terveket ismertette, hi­szen számos kérdezőt ez a té­ma foglalkoztatott. Elmondot­tá, hogy a régi lakásigénylési lista közelmúltban történt fe­lülvizsgálása során a korábbi 2100-ról 1051-re csökkent a lakásigénylők száma. A város — anyagi erejéhez mérten — lendületesen folytatja a lakás- programot, de szorgalmazza a magánerőből és OTP-kölcsön- nel való családiház-építést is. . A sportcsarnok fémszerkeze­ti elemeinek elkészültével most már gyorsulhat a kivite­lezés menete. Megkezdődött a szerelés, és 1983 első felében már akár nemzetközi verse­nyeket tarthatnak az ezer sze­mélyes létesítményben. A für- dőépItéssel kapcsolatban nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen pénzügyi feltételei még nin­csenek meg, ám a program in­dításához szükséges összeg rendelkezésre áll, és első lép­csőben a strand nagymeden­céjét és gyermeklubickolóját szeretnék elkészíteni a kiszol­gáló létesítményekkel az Öreg­szőlőben, a homokbánya he­lyén. Volt, aki azt firtatta, mibe kerül a városháza felújítása? Erre évente általában 2—3 millió forintot költenek, s 1982 végére remélik a belső udvar és a pince rendbetételét. Utá­na ismét a külső tatarozáson lehet gondolkodni... A város- központ rendezésével kapcso­latban is születtek tervek, amelyek fokozatos megvalósí­tásához ebben a tervciklusban hozzáfognak. További építkezések Sajgál Tamás, a műszaki osz­tály vezetője elmondotta, hogy jelenleg hat rendezési terv ké­szül, amely megszabja a to­vábbi lépéseket. A Szabadság tér és a Kossuth tér szebbé té­tele is ennek a része. A többi között a földgázhálózat bőví­tése is szerepel a tervekben, s az már biztos, hogy a Puskin utcában lefektetik a csőveze­téket. A Kossuth Ferenc utca útburkolata elkészült, és so­kan megjegyzik: miért nem építettek több sávot? Azért nem, mert csak a belvárosba vezető forgalom céljaira szán­ják, az átmenő forgalmat más­fele terelik később. A Széche­nyi út átépítéséhez hozzáláttak, s a Eetek utcából a Béke té­rig fogják átépíteni — több pénz nem lévén — egyelőre, beleértve a Béke tér alapos át­alakítását is. Az autóbusz-pá­lyaudvar helyét a Kossuth Ferenc utca állomás felőli vé­gén jelijlték ki, Tervei szüle­tőben vannak, csak éppen az anyagi javak hiányoznak a megvalósításhoz, s így még évekig kell várni. Szabó Alfréd, a művelődésügyi osztály vezetője arról tájékoz­tatta a jelenlevőket, hogy a városi könyvtár Körösi út— Petőfi utca sarkán elképzelt felépítéséhez jó esetben 1985- ben foghatnak hozzá. A gyer­mekélelmezés helyzetén javít majd az a 3000 adagos konyha, amely a Hold utcai szakmun­kásképző intézet bővítése so­rán valósul meg. A kisegítő iskola építését megelőző kisa­játítások folynak. A Kossuth Művelődési Központ színház- terme valószínű, hogy csak 1983-ra vehető birtokba — lát­va a munkák vontatott mene­tét. Egy kérdező javasolta, az általános iskolákban már kora reggel legyen ügyelet, hiszen akik korán kezdik a munkát, nem tudják biztonságban a gyermeküket, amíg nem kez­dődik a tanítás. A válasz: ha legalább tíz szülő kéri ezt, megoldható a reggeli és az es­ti, órádban a nevelői ügyelet Dr. -Hollóst Ildikó, az egész­ségügyi osztály osztályvezető főorvosa a Pesti úti egykori baleseti kórház sorsával kap­csolatban tájékoztatta a fórum részvevőit. Az épületbe — meg­felelő átalakítás után — a tü­dőgondozó intézetet költöztetik be. Hatmillió forintot fordíta­nak erre, s 1983-ban vehetik használatba. Az újonnan épülő Deák, téri bölcsődével kapcso­latban, elmondotta, hogy elő­reláthatóan november derekán nyitja meg kanul át. A Doraty- tya utcai bölcsődét viszont azért zárták be, mert — kellő szá­mú jelentkező híján — csak így tudják feltölteni az új in­tézményi Felelősséggel feleltek Sárik Jánosné, a termelés-, ellátásfelügyeleti osztály veze­tője, megbízott tanácselnök-he­lyettes ismertette azt a tervet, amely a tanács által alkotott, állattartással kapcsolatos ren­delet enyhítésével foglalkozik. Tájékoztatása szerint még eb­ben a tervciklusban megvaló­sul a bevásárlóközpontból az iparcikk- és az élelmiszer-áru­ház, továbbá az Áfész-étterem, s a piaqcsarnok kérdésével is foglalkoznak. A Kossuth Fe­renc utcai ABC-áruház — az építkezés lassúsága miatt — csak a jövő év első felében készül el. A közelben levő 200-as ABC környékét rende­zik, a mellette levő faházat le­bontják és a zöldségárusítást is másképpen oldják meg. Túri László, a városgazdál­kodási vállalat igazgatója vá­laszaiban a szemétszállítással foglalkozott, amely a jövőben többféle hulladék elfuvarozá- sára kiterjed, s jelentős igény mutatkozik a nagyobb konté­nerek közterületre való kihe- helyezése iránt. Miután a ta­vasszal felszámolt illegális szeméttelepek ismét kialakuló­ban vannak, ez is további ten­nivalókat vet fel. Gál Andor, a 20-as Volán Vállalat önálló üzemfőnökségének vezetője olyan autóbuszjárat beindítá­sának lehetőségét vette fonto­lóra, amely az esti órákban Csemőbe vinné a városban szórakozókat, illetve a ceglédi vasútállomásról továbbutazó­kat. Rétyi Pál rendőr alezredes kérdésekre válaszolva kielégí­tőnek nevezte a város közbiz­tonságát. A Károlyi lakótele­pen is előnyös változáshoz ve­zet, ha a körzeti megbízott rendőri irodát elhelyezik. Sza­bó Pálné, az OTP-fiók vezető­je egy OTP-társasház lakói­nak kérdésére válaszolt. Dr. Szabadfalvi András, a kórház­rendelőintézet igazgató fő­orvosa a beteglátogatás új rendjével kapcsolatban adott tájékoztatást. A jó hangulatú, minden té­mát felelősséggel és őszintén érintő fórum elérte célját. Akik jelen voltak, munkatársaiknak is elmondják, széles körben is­mertetik az elhangzottakat — a nyílt várospolitika szellemé­ben. T. T. Milyen újdonsággal áll az abonyi téglagyár az abonyi építkezők elé? A nemrég elkészült, korsze­rű üzemegység a minőségi kö­vetelményeknek megfelelő téglákat gyárt. A legelterjed­tebb B 30-ás kisméretű tég­lákból az éves terv 17 millió 400 ezer darab. A harmadik negyedévet is számítva, az ed­dig tervezett mennyiséget mintegy másfél millió darabbal lépték túl. Jelenleg is folynak a kísér­letek a már másutt sikert ara­tott RÁBA típusú téglával. Ennek 44 százalékos az üreg­tartalma és kiváló a hőszige­telése. Stabilitása is jobb. A technológia, a dolgozók szak­mai képessége megfelel a so­rozatgyártás megkezdéséhez. Bár nem elsődleges feladata a gyárnak az abonyi építkezők ellátása, amennyiben megkez­dődik a termák folyamatos gyártása, jut ide is belőle. Szép emlékek Szalonnával rákot fogtak A nőbizottság jó szervező Több éve már, hogy a ceg­lédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet jóléti és kulturális alapjának egy ré­szét üdültetésre fordítja. Az idén negyvenkét általános is­kolás gyermeket ü<j ültettek Mátrafii.reden és barmirjebét nyugdíjas tsz-tagot láttakvea- dégül. A programokat Mester Béláné, a szövetkezet nőbizott­ságának elnöke szervezte. Majd’ mindennapra jutott ki­rándulás, sport, játék, a gyere­kek nem értek rá unatkozni. Ellátogattak a gyöngyösi strandra, gyalogtúrát szervez­tek a Sás-tóhoz, ahol csóna­káztak, s megtanulták, hogyan lehet szalonnával rákot fogni. Természetesen kellő tanulmá­nyozás után. kis meggyőzésre, visszaengedték zsákmányukat a tóba. Gyalogosan kapaszkod­tak fel a Kékes déli sísáncán, nagy focicsatát vívtak a lá­nyok a fiúk ellen, amelyben részt vettek a gyerekeket 'kí­sérő bizottsági tagok is. Nem volt ritka a vacsora után! re­peta egy-egy ilyen mozgalmas nap után, pedig az ellátás na­gyon jó volt. Maguk vittek szakácsnőt, konyhai kisegítőt, a Ceglédi Állami Tangazda­ság almát, az Alföldi Tej tej­termékeket pakolt fel, így in­dultak a szövetkezet sajat au­tóbuszával. Mátrafüreden, az Erdészeti Szakmunkásképző Diákotthonában szívélyesen fogadták őket A nyolcnapos üdülés alatt a gyerekek nemcsak jól-érez­ték magukat, de gondot se okoztak a kísérő felnőtteknek, sőt, mint Mester Béláné el­mondta, a legnagyobb jutal­mat kapta tőlük, mert gyakran tanár néninek szólították. A gyerekzsivaj után nyugdí­jasok nevetésétől voltak han­gosak a termek, kis időbe telt eldönteni; ki aludjon felül, az emeletes ágyakon, mivel hat­vantól nyolcvanhárom évig terjedt a korhatár. Ök busszal látogattak a Sás-tóhoz, s meg­nézték a parádi kocsimúzeu­mot. Este előkerült a citera, harmonika, s akadt táncos is. Másnap indultak vissza Ceglédre, s bizonyára sok nyugdíjas várja az újabb prog­ramot, hogy hívják őket is­mét öregek napján tsz-láto- gatásra, mert ez is hagyomány a termelőszövetkezetben. Gy. A. ___rpád-korig terjedő idő­szakkal. Mivel a mű nyomta­tásban később lát napvilágot, a múzeumi hónap során az in­tézmény és a nagykőrösi le­véltár munkatársai az eddig elkészült tanulmányokból tar­tanak előadásokat. Vonzó fel­adat ez a muzeológusnak és ér­dekes a hallgatóságnak. Lele tek és eredmények Kocsis Gyula múzeumigaz­gató tájékoztatása szerint első­ként Dinnyés István régész- múzeológus tart diavetítéssel egybekötött előadást a város őskorától a népvándorlásig ter­jedő időszak gazdag régészeti leleteiről. Benkö Zsuzsa régész a honfoglalástól az Árpád- korig terjedő korszak leleteit mutatja be. A feudalizmussal foglalkozó fejezet sem hiány­zik a készülő kötetből, csak most nem esik szó róla. Bár a városban jól ismert Kossuth Lajos és kora, Máté Bertalan történész-muzeológus mégis tudni fog újat mondani az 1848-as márciusi forradalom és az azt követő szabadságharc ceglédi eseményeiről. Hogy fejlődött a település gazdasági élete az első jobbágyfelszaba­dítástól az I. világháborúig? Ez az időszak az, amikor a gaz­dálkodás a modernizálás ide­művelő, muzeológus ismerteti majd az érdeklődőkkel. Népes hallgatóságra tarthat számot a nagykőrösi levéltár igazgatójá­nak, dr. Böőr Lászlónak elő­adása, aki a felszabadulástól a fordulat évéig terjedő időszak­kal foglalkozik. Dr. Surányi Dezső tudomá­nyos kutató diavetítéses elő­adásai eddig is népszerűek vol­tak. Bizonyára most sem csa­lódik a közönség, ha megnézi és meghallgatja Portugál tá­jak, emberek című, vetítéssel egybekötött beszámolóját. Az előadássorozat mellett élménvt nyújt ,a Fa és környezet című faplasztikai biennále és a Ceg­lédi évszázadok című állandó kiállítás. Folytatják a kutatást Az őszi programhoz tartozik a Kossuth Ferenc utcai esővíz­elvezető csatorna építésével összefüggő Ieletmentési mun­kálat. Erre ösztönzi a múzeu­mot az is, hogy a Marx utca és a Pesti út közötti szakaszon szép számban került elő a XIV—XV. századból származó felhasználható anyag. Ezek után aligha lehet azt mondani, hogy az idei ősz kevésbé lesz mozgalmas a ceglédi múzeum­ban, mint más években. Gy. F. Motorosok a játszótéren Tisztelt Szerkesztőség! Köz­tudott, hogy a Károlyi-lakóte­lepen zömében kisgyermekes csalódok laknak. Sok1-a gyer­mek, a tipegőtől a nagyobb kamaszokig. Egyetlen játszó­tér lévén, ott tömörülnek ösz- sze több tucatjával a kicsi­nyek, hogy szerény körülmé­nyek között, de vígan játsz­hassanak. Vannak felügyelet mellett, de felügyelet nélkül játszado­zó apróságok is. Az utóbbia­kat nyugodtan leengedik a szülők, időnként az ablakok­ból figyelnek ki rájuk. Gon­dolván, baj nélkül játszhat­nak, hiszen zárt játszótérről lévén szó, nem érheti őket semmi baleset. Sajnos ez nem ilyen egyszerű, ugyanis a ját­szótéren vadmotorosok mérik össze bravúrosan, hogy mit bír a motor és mit ők. örül­tek módjára száguldoznak ezek a 16 év körüli kamaszok kismotorjaikkal, néha igye­keznek kaszkadőr-bemutatót tartani. Egyszóval, a gyermekek ré­Szőlőt fogad a nyársapáti pince szére kijelölt játszóteret mo­torversenyterepnek használják feL Hajmeresztő még kívül­állónak is a látvány délutá­nonként, nemhogy azoknak, akiknek kicsi gyermekei ép­pen ott, békésen játszanának. Bármelyik percben veszélybe sodródhatnak, a száguldó őrültek áldozatául eshetnek. Csoda, hogy még nem történt eddig emiatt gyermektragédia! Ha netalántán figyelmeztetni próbálja őket valaki, vagy csúnya szavakkal illetik, vagy éktelen erővel túráztat­ják a motorokat, nem gondol­va arra sem, hogy estefelé esetleg pihenni szeretnének a lakók, vagy a kicsinyeket épp aludni tennék le. Jó lenne, ha egy „Behajtani tilos” táblát a lakótelep ját­szóterének bejáratánál felállí­tanának, aki pedig megszegi a tilalmat, érvényt szerezné­nek vele szemben a büntetését illetően. A Kozma Sándor utca sok lakója Javában tart a szüret, s rendre érkeznek a szállítmányok a Közép-magyarországi Pince- gazdaság nyársapáti pincészetébe. A minőség a tavalyinál jobb, viszont a mennyiség kevés. Képünkön: a nagykőrösi Áfész-tól érkezett szőlőszállítmány. Apáti-Tóth Sándor (elvétele Tervek a kiesés ellensúlyozására Megjelent a ceglédi Lenin Tsz üzemi lapjának legfris­sebb száma, amelyben Szabó Ferenc tsz-elnök az idei gaz­dasági feladatok végrehajtá­sáról ad számot, s azokról a törekvésekről, amelyek a nye­reségből hiányzó 3 millió fo­rint pótlására irányulnak, ugyancsak részletes tudósítás jelent meg. így például a ter­vezettnél nagyobb mennyisé­gű szalmát értékesítenek, több réti szénát takarítanak be, 50 vagon búzát vetőmagként adnak el. A szántás nélküli talajműveléssel jelentős meg­takarítást érnek el. Csemő- ben, az egykori zöldhalmi is­kolában kesztyűgyártó üze­met létesitenek, munkát adva a helybeli lányoknak, asszo­nyoknak. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A Pest megyei Bírósági Végrehajtó, Cegléd, öregszőlő 035/53. hrsz. alatti 3711 nm gyümölcsös és 035/54. hrsz. alatti 3597 nm szőlő lefoglalt ingatlanra árverést tűzött ki 1981. október 14-én 11 órára a Cegléd, Kossuth tér 2. szám, földszint 2. szám alatti Járásbírósági Végre­hajtó hivatal helyiségében. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) V 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents