Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-30 / 255. szám
1981. OKTOBER 30.. PÉNTEK Aktívűértekezkt Vácott Kell a képzett munkáskéz Legutóbb augusztusban tekintette át az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága a szakmunkásképzés helyzetét, az erre vonatkozó határozatok érvényesülését, s szabta meg ez ügyben a legfőbb tennivalókat. Ezekről — még pontosabban a megye munkaerő-szükségletének és a szakmunkásképzésnek kapcsolatáról — volt szó azon az aktíva- értekezleten, amelyen tegnap 150-en, a szakmunkásképző intézeti igazgatók, a megye legnagyobb ipari és mezőgazda- sági üzemeinek személyzeti és oktatási vezetői, vállalatvezetők, a járási és városi művelődési osztályok vezetői, általános iskolai igazgatók, szak- felügyelők, s pályaválasztási szakemberek vettek részt Vácott, a művelődési központban. Kölcsönhatások Dr. Tóth Albert, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője megnyitójában a többi között ezeket mondotta: Hosszú ideje már a szakmunkásképzés fejlesztése az oktatásügy legnagyobb gondja az általános iskola problémái mellett, s nem véletlenül, hiszen a középfokon továbbtanulóik mintegy 70 százaléka a szakmunkásképző intézetekben és a szakmunkás- képzési célú szakközépiskolákban folytatja tanulmányait. , Vitathatatlan, hogy a szakmunkásképzés tárgyi feltételeinek fejlődése elmaradt a kívánalmaktól. Ahogyan az MSZMP XÍI. kongresszusa is hangsúlyozta a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés kölcsönhatását, a fiatal szakmunkások nevelésében is közrejátszanak a társadalmi és gazdasági körülmények, s ezek váltakozásait követnie kell a megalapozott mennyiségű, tovább képezhető szaktudású fiatalok felkészítésének. A téma részletkérdéseit ismertető előadásában Vágvöl- gyi József, a Pest megyei TaVágvölgyi József előadását tartja. Képünkön, balról jobbra: Varga István, az SZMT titkára, dr. Tóth Albert és dr. Novák István, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője Halmágyi Péter felvétele nács általános elnökhelyettese elmondotta: a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok is elkészítették középtávú terveiket, s a feladatok megoldásában nagy szerepe van a munkaerőgazdálkodásnak, ezen belül is az utánpótlásról gondoskodó szakmunkásképzésnek. Többen lesznek Megyénkben a 80-as években. mintegy 10 ezerrel növekszik azoknak az általános iskolai tanulóknak a száma, akiknek középfokú iskoláztatásáról gondoskodni kell. _ A gazdasági feltételek változása nehezíti a vállalatok tervező munkáját. Ahhoz, hogy az iskolarendszerű képzésben alkalmazkodni lehessen a gyakran módosuló igényekhez, a művelődés irányítóinak ismerniük kell — nemcsak egy évre, hanem középtávra is — a vállalatok reális szakemberigényét Sok gond van az úgynevezett szórványszakmák oktatásával, mint például a szolgáltató jellegű hiányszakmákéLelki egészség P edagógusismerős panaszkodik a minap: versenyfutása az idővel, reménytelen harca önképzéséért, a kötelezettségeken túli iskolai és otthoni kötelezettségek, s ezekből adódóan lohadó lelkesedése és fáradó idegei mind kevesebb erőt és időt hagynak saját gyerekeire. Ma már ott tartok, panaszolja, hogy én, aki a gyermekek védelméért küzdők, veszélyeztettem — saját gyerekeimet. Ismerősöm önkritikájában van persze némi túlzás, magabíráló véleménye azonban nagyon jó példa arra, hogy napjainkban hogyan tágul, színesedik tovább ez a fogalom: veszélyeztetettség. Tágul, mert életünk szinte percenként teremt újabb teret a fogalomnak; s színesedik, pontosabban: válik mind árnyaltabbá, rejtőzködőb- bé oka, megnyilvánulásának formája. S e kettő — tehát a veszélyeztetettség terjedése és változatossága — emeli napjaink-jövőnk alapkérdésévé a gyermek- és ifjúságvédelmet. S teszi nemcsak fontossá, de nehezebbé is, hiszen a változó körülmények megváltozott módszereket a megújuló formák átértékelt fogalmakat követelnek. Mert vegyük csak az alapkérdéseket: mit értünk veszélyeztetettségen? Ki a veszélyeztetett? Mi a döntő: a megelőzés vagy a büntetés? Mi a család és mi a társadalom szerepe a gyermek nevelésében? Mit tehet a jog, ha — nem tehet semmit? rsne, néhány csupán abból a sok-sok kérdésből, amely egy ma kezdődő szakmai-tudományos konferencia előzetes anyagának olvasása kapcsán az emberben felvetődik. A konferencia címe: Gyermek- és ifjúságvédelem. A veszélyeztetettség megelőzésének társadalmi és jogi feladatai, rendezője a Pest megyei Főügyészség KISZ-szervezete, résztvevői pedig az államigazgatás és az igazságügy területén dolgozó fiatal szakemberek. Koruk és szaktudásuk adja meg már az előzetes anyagokból is kiérződő alaphangot: a kritikát, amellyel vizsgálják a gyermek- és ifjúságvédelem alapkérdéseit; a következetességet, amellyel szinte valamennyi előadó igyekszik tisztázni a téma néhány alapvető fogalmát; s a felelősséget, amellyel kivétel nélkül viseltetnek választott területük iránt. Nem keveset követelnek a fiatalok, hiszen a jogi szabályozás szigorának erősítése, a gyermek- és ifjúságvédelem eszközeinek szélesítése, a terület országosan egységes rendszerbe foglalása — magának az adott jogterület helyenkénti újraszabályozásának kérdését veti fel. Az az igényesség pedig, amellyel a két napon át felszólaló fiatal szakemberek (az ország valamennyi részéből, de többségében Pest megyéből érkező jogászok, tanácsi szakértők) igyekeznek felkutatni a veszélyeztetettség mélyebb társadalmi okait, a gyermek- és ifjúságvédelem egész fejlődésünkre kiható szerepét, követelik a veszélyeztetettség mozgatóinak felkutatását- felszámolását, s a megelőzés mint a védelem mindenek feletti elsőbbségét — a gyermek- és ifjúságvédelem megújításának lehetőségét ígéri. Sehol senki nem méri, hogy a felnövekvő nemzedék lelkileg egészséges-e — írja az egyik dolgozat szerzője. A fiatal államigazgatási és jogi szakemberek kétnapos konferenciája ezt a lelki egészségre való törekvést segítheti. M. Á. val; az órások, cipészek, vegytisztítok, bőrdíszműveseik képzésével. Egy-egy szak' munkáskápző iskola körzetében csak néhány — alig öthat — fiatalt kívánnak ezekre a szakmáikra oktatni. Jogosak a kérdíásek: honnan szerezzen az iskola minden szakmához szaktanárt, mivel töltse ki teljes munkaidejüket, hogyan biztosítson termet, eszközöket néhány fiatal oktatásához? A megoldás ez ügyben a központosítás lehet Szólt az előadó arról is: minden érdekelt részvétele szükséges a megfelelő pálya kiválasztásához. A gyakorlati képzés feltételednek gyarapításában, a szakmunkástanulók megtartásában pedig elengedhetetlenül növekszik a munkahelyek szerepe. Csak együtt Az előadást követő vitában felszólalt Kocsis István, az Egyesült Izzó váci gyára oktatási osztályának munkatársa, dr. Sátor János, a Mechanikai Művek vezérigazgatója, Czinege Imre, a ceglédi 203. számú Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Fésű Éva, a Sasad Termelőszövetkezet oktatási felelőse, Víg fi Ferenc, a ceglédi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző igazgatój a, Zsadányi László, a dabiasi járási hivatal művelődési osztályvezetője, Dömsö- di Mihály, a TESZÖV munkatársa, Pothánszki Lászióné, a Forte személyzeti előadója és Bagics Lajos, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője. A szakmunkásképzéssel foglalkozók, s a szakmunkásokat várók egyaránt számot adtak a vitában gondjaikról, melyeken változtatni a közeli jövő feladata. Közös volt azonban a vélemény: az egy- viísra mutogatás helyett csak az összefogás, az együttes tervezés és cselekvés hozhat a mostani állapotoknál meg- nyugtatóbbat. Ezt emelte ki összefoglalójában a kérdésekre válaszolva Vágvölgyi József is. Vasvári G. Pál 36 év — summa cum laude Nyugalomba vonulás — kinevezés Tegnap a Pest megyei Rendőr-főkapitányság állománygyűlése előtt Ladvánsziky Károly rendőr altábornagy, belügyminiszterhelyettes az Elnöki Tanács által adományozott Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki munkája elismeréseként a nyugállományba vonuló dr. Rácz Ferenc rendőr ezredes, főkapitányhelyettest. A belügyminiszter dr. Szabolcsi János rendőr alezredest, az igazgatásrendészeti osztály eddigi vezetőjét a Pest megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány-helyettesévé kinevezte. Az eseményein részt vett dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, valamint az igazságügyi társszervek és a megyei fegyveres testületek több vezetője. Nem először találkozhatnak olvasóink a Pest megyei Hírlap hasábjain dr. Rácz Ferenccel. Igaz, a korábbi időkben még nem szerepelt a neve előtt a dr. s a váll-lapján sem ezredesi csillagok fénylettek. Hadd idézzük például 1965. július 1-i lapszámunk A védelem közkatonái című írását, mely az akkori nagy Duna menti árvízről számol be. „A szentendrei járási kapitányságon vagyunk. Másfél hónappal ezelőtt innen rajzot- tak szét fürge terepjárókon a rend őrei a riasztó hírre: árad a Duna! Legtöbbjük azóta is ott van, ahová a kötelesség — és a járási operatív bizottság előrelátása — állította. — Bocsánat milyen nap van ma? Dr. Rácz Ferenc őrnagy, a kapitányság vezetője kicsit restelkedő mosollyal várja a választ. Mentegetőzik: mostanában úgy összefolynak, elrho- sódnak a napok. — Ne csodálkozzon: napi húsz órát van talpon hetek óta, és ... — Főhadnagy elvtárs, megállapodtunk, hogy nem árulkodunk! — inti titoktartásra tréfásan a parancsnok Józsa Lászlót, helyettesét.. — Nem volt az én életem semmiben sem különleges — cseng vissza, ez azóta sem változott, a mentegetődzés. — Hivatásként választottam a szolgálatot — mint kívülem sok ezren a rendőrség kötelékében. Jó érzés, hogy nincs mit megbánnom, nincs mit szé- gyelnem. Szerénysége nem vezetheti félre azt, aki egy kicsit is ismeri. Annyiban tűnhet a története ismerősnek, amennyiben valóban sokan találták meg életük értelmét a felszabadulástól mind a mai napig szocialista társadalmunk rendületlen szolgálatában. — Az első nagyobb szabású akció, melyben részt vettem, mint néhány napos rendőr, tűzharccal végződött. Szovjet elvtársainkkal egy veszélyes vetkőztető banda búvóhelyét kerítettük be Budapesten, a Soroksári út egyik romos házában. Ez 1945 nyarán volt. A rajtaütés eredményeként három teherautónyi rabolt ruhanemű került elő. Miért éppen a rendőrségnél találta meg hivatását Rácz Ferenc, a „franjstadti” cipész- nester fia? Az akkori viszonyok, az életre szóló élmények választ adnak a kérdésre. Még harmadikos gimnazista, mikor egy szinte valószínűtlen véletlen folytán megmenekült egy nyilas kivégző osztag golyói elől. A felszabadulást, mint bujkáló katonaszökevény éri meg. Ott találjuk a közmunkára vezényeltek között. Romot takarít — és halottakat temet Még Budán dúlnak a harcok, A dunai pontonhíd építésénél a munkákat irányító szovje! mérnök századosnak tolmácsol — német nyelven. Barátság alakul közöttük. Hatással van rá a MAD1SZ programja: az ifjúsági szervezet megbízásából tudósítja a kerületi újságot, az első szabad május elseje eseményeiről. Nyár elején jeles eredménnyel érettségizik. S alig száradt meg a tinta a bizonyítványon, több társával együtt szolgálatra jelentkezik a Mosonyi úti rendőrlaktanyában. — Az emberek fellélegeztek a háború szörnyűségei után, tele bizalommal, lelkesedéssel fogtak hozzá az új világ építéséhez. Az alkotás őszinte örömére vetett árnyékot, a kibontakozást veszélyeztette, a bűnözés, a meglapult, majd előmerészkedő ellenség garázdálkodása. Létkérdéssé vált a közbiztonság megteremtése. Kellett-e ennél lelkesítőbb feladat egy, a kor őszinte romantikájával telített fiatalnak? Pedig akkor még az egyenruha sem csábíthatott. Minden rendőr abban járt, amije volt. Hidegben az őrségbe menőknek adták át a melegebb télikabátot azok, akik rendelkeztek ilyennel. „Kaptunk egy jó meleg kar.szalagot és egy dióverőt” fogalmaztak tréfásan az akkori felszerelésről. Hivatásszeretetben azonban nem volt hiány. Még 1345 őszén hathetes iskolára küldték, amit tanfolyamelsőként fejezett be. Őrmesterré léptették elő. Rövid idő múlva — mivel tudott gépírni — a parancsnoki törzshöz vezényelték. Már mint előadó jelentkezett a rendőr- tiszti akadémia akkor kezdődő első évfolyamára. — Az ország minden részéből mintegy 1200-an jelentkeztek, de csak 180 hallgatónak jutott hely. A tanulást 1948 januárjában kezdtük, s 14 hónap volt a képzési idő. Hadnagyként tettem tiszti esküt 1949 február végén. Mint tisztnek első munkahelye Pest megye volt. Először az Észak-Pesti Főkapitányság — melyhez Pest, Nógrád és Komárom megye tartazott —, majd a tanácsok megalakulásával a Pest megyei Főkapitányságon teljesített szolgálatot. Az ötvenes években eluralkodó szubjektivizmus, a bizalmatlanság légköre őt sem hagyta érintetlenül. Már az akadémián érzékelte, hogy valami nincs rendjén, amikor személyi ellentét miatt párttagból tagjelöltté minősítették vissza a pártmunka elhanyagolása miatt. Ugyanebben az időben kapott elismerő oklevelet a kerületi pártbizottságtól kiemelkedő pártmunkájáért. Közben szanatóriumba került hosszabb időre. Így 1951- től érvényes párttagsága.. Az embert próbáló éveket még keményebb idők követték, az 1956-os ellenforradalom napjai. — Október 23-án délután, a jelenlegi főkapitányság épületében hallgattuk a rádiót. A munkaidő lejártával, szinte ösztönösen egy darabig mindenki a helyén maradt. Csodálkoztunk, hogy nem kaptunk parancsot az összetartásra. Este nyolc órakor otthon, már csengett a telefon ... Berendezkedtünk az épület védelmére. Én a Vörösmarty utca felőli oldal egyik emeleti ablakánál foglaltam tüzelőállást. November 4-ig több támadást vertünk vissza. Az egyik ilyen során halt hősi halált Nagy Vilmos elvtársunk. A harc nem ért véget. A rendőrök, a karhatalommal együttműködve hosszú hetek alatt tisztították meg a megyét az ellenforradalmi bandák maradványaitól. Az egyik akciót — melynek során az aszódi nemzetőrség parancsnokát tartóztatták le — Rácz Ferenc irányította. Ekkor november 10 volt, s a járási rendőrkapitányságon még ellenforradalmárok tanyáztak. November derekán alakult meg a rendőrkapitányságon az MSZMP szervezete. A jelentkezési lisán az elsők között szerepelt Rácz Ferenc. Tagja volt annak a bizottságnak, mely a belügyi dolgozók ellenforradalom alatti magatartását vizsgálta felül. A konszolidációt követő években a bűnügyi, az igazgatásrendészeti és a vizsgálati osztályokon dolgozott 1972- ig, mikor a főkapitány helyettesévé nevezték ki. Hét évig volt korábban a szentendrei kapitányság vezetője. Jogi doktorátust 1962-ben szerzett, kitüntetéssel — summa cum laude, — A leglátványosabb ügyem ezekből az évekből a hatvani cukorgyárhoz kapcsolódik. A nyomozás kiderítette, hogy hét vagon cukrot loptak el egy szezon alatt úgy, hogy a gyárban nem mutatkozott hiány. A nagykátai járásban figyeltünk fel arra, hogy nagy tételben árusítják a cukrot, feketén, olcsóbban, mint a boltban. A szálat gombolyítva jutottunk el a hatvani gyár raktáráig. Kiderült, hogy a bűnszövetkezet a gyártásnál és a csomagolásnál nagyvonalúan megállapított kálót (veszteségtérítést) használta ki manipulációihoz. A bűnügy felderítése nekem, mint egyénnek és a kollektívának egyaránt, nagy siker volt Szívesen emlékszem a Szentendrén töltött évekre. Például az árvíz elleni küzdelem napjaira, az emberi önfeláldozás, a helytállás pirosbetűs ünnepeire. A hét év alatt sok tehetséges fiatal került sorainkba, akikre bátran lehetett bízni feladatokat. A mai kapitány beosztott nyomozó volt a 60-as években, az osztályvezetők tiszthelyettesek. Büszke vagyok arra, hogy sikerült Szentendrén a törzsgárda kialakításához hozzájárulnom... Dr. Rácz Ferenc rendőrezredes, a Pest megyei rendőrfőkapitányság közbiztonsági helyettese tegnap hivatalosan nyugállományba vonult. Nem sokat töpreng a válaszon, miután további elképzelései felől érdeklődöm. — Megyei tanácstag vagyok, s 1972 óta a tanács végrehajtó bizottságának munkájában is részt veszek. Számítanak rám ezután is a jogász szövetség, a TIT megyei szervezetében, s mindig akad pártmunka is. Csak azt lesz nehéz megszoknom, hogy nem csenget már éjszakánként a sürgős szolgálatba hívó telefon. Mészáros János Munkcerő és termékszerkezet A megyei NEB vizsgálata A munkaerőgazdálkodás és a termelési (termék)-szerkezet kapcsolatát elemző vizsgálat tapasztalatait tárgyalta meg^ tegnapi ülésén a Pest megyei* Népi Ellenőrzési Bizottság. A tizenhat vállalatot, illetve szövetkezetei és a Pest megyei Tanács munkaügyi osztályát érintő vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a termelési szerkezet korszerűsítéskoncepciójának kialakítását és megvalósítását hogyan segíti a vállalati munkaerőgazdálkodás, továbbá eszközeivel és módszereivel rugalmasan igazodik-e a változó feltételekhez? A vizsgált tizenhat termelő- egység közül hatnál, a létszám volumenében, illetve összetételében számottevő változás .nem volt. A többi egységnél általában csökkenés tapasztalható, amely átlagosan tíz százalékra tehető. Az arányaiban jelentősebb fizikai létszámcsökkenést nem követi a nem fizikai (alkalmazotti) létszám csökkenése. Tapasztalták, hogy nincs megfelelő összhang a pénzügyi szabályozás hatékonysági követelményei és a termelési szerkezet változtatását segítő munkaerőgazdálkodás követelményei között. A munkaerőgazdálkodás és a termékszerkezet változtatás közötti kapcsolatról általános vélemény az, hogy laza, egymásra kevés hatással van. Nagyobb arányú és gyorsabb termékszerkezetváltás szükséges a jövőben munkaerőgazdálkodási okokból is. A jelenlegi eléggé spontán munkaerőmozgás befolyásolását, a munkaerőgazdálkodás irányítását, tervszerűbbé tételét a nagyobb mérvű termékszerkezetváltás teszi lehetővé. G. J.