Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-28 / 253. szám

»81. OKTOBER 28., SZERDA xJunan Együttműködési megállapodás Űj, öt évre szóló együttmű­ködési megállapodást írt alá kedden a Legfőbb Ügyészsé­gen dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész és a Közalkalma­zottak Szakszervezetének El­nöksége nevében dr. Prieszol Olga főtitkár. A dokumentum, továbbá az annak végrehajtá­sát szolgáló közös munkaprog­ram is az ügyészi és a szak- szervezeti szervek együttmű­ködésének erősítését, a szaik- szervezeti jog- és hatáskör ér­vényesülését, a munkahelyi demokrácia szélesítését, a dol­gozók aktivitásának növelé­sét, az üzemi, az intézményi légkör további javítását, a dol­gozókról való fokozottabb gon­doskodást hivatott elősegíteni. Az együttműködési megálla­podás végrehajtását legköze­lebb 1983. végén értékeli a legfőbb ügyész és a Közalkal­mazottak Szakszervezetének Elnöksége. Felvásárlótelepek épülnek Ülést tartott a SZŐ VOSZ elnöksége A Fogyasztási Szövetkezet Országos Tanácsának elnök­sége keddi ülésén döntött a szövetkezeti közös fejlesztési, valamint a kölcsönös támoga­tási alap felhasználásáról. Az elnökség úgy határozott, hogy a következő időszákban 67 szövetkezeti beruházás megva­lósításához, mintegy 340 millió forinttal járulnak hozzá a kö­zös fejlesztési alapból, amelyet a tagszövetkezetek egy-egy ki­emelt beruházásához használ­nák fel. A többi között bőví­tik, illetve korszerűsítik a ki­jelölt élelmiszeripari, tartósító ipari üzemeket és szolgáltató létesítményeket. Több felvá- sárlótélep és kereskedelmi egység kialakítását kezdik meg a közös forrásból. A testület ülésén hangsú­lyozták, hogy az Áfészek ed­dig nem fordítottak kellő fi­gyelmet a mezőgazdasági ter­mékforgalmazás fontos állo­másainak, a felvásárlótelepek­nek a rekonstrukciójára. A lé­tesítmények jó része techni­kailag elavult és korszerűsíté­sük gyakran éppen a fejleszté­si alapok hiánya miatt késik. Emiatt is a korábbinál na­gyobb összegekkel támogat­ják a felvásárlóhelyek hálóza­tának kiépítését. Ugyancsak döntött a SZÖVOSZ elnöksége a kölcsö­nös támogatási alap odaítélé­séről; 13 Áfésznek juttatnak, mintegy 26 millió forintot. Az alap odaítélésénél mindenek­előtt a természeti csapások következményeinek elhárítá­sára voltak tekintettel; az oda­ítélt összegeket az ár-, a bel­víz és tűz sújtotta üzemek kapják. ' Az elnökségi ülésen hang­súlyozták, hogy az alapok oda­ítélésénél a továbbiakban is főként azt veszik figyelembe, hogy a tervezett létesítmé­nyek megfelelnek-e a jövedel­mezőség és a hatékonyság kö­vetelményeinek, továbbá, hogy elősegítik-e a helyi árualapok és a választék bővítését. Őszutó a kiskuilacházi Petőfi Tsz-ben Túl vagyunk a nehezén Kombájnosok déli szekértő borban Az áporkai elágazásnál, az 51-es út jobb oldalán üdezöld, szépen fejlődő őszi árpa. Akár­hogy is nézem a sorokat, egy­nek sincs hiánya, egyenletes, meglepően szép a növényállo­mány. Mindez talán természe­tes lenne, ha nem tudnánk, hogy az őszi, kedvező időjárás ellenére bizony akad jó néhány gazdaság a megyében, ahol ke­vésbé voltak gondosak a mező­gazdák, de főként a traktoro­sok, a vetőgépkezelők, mint itt, a kiskunlacháfyi Petőfi Tsz há- Igfában. Október harmadik de- kadjának elején járunk és mintha egy kissé kihaltabb len­ne errefelé a mező az ilyenkor szokottnál. Kisebb költséggel Nagynémedi Gábor, a közös gazdaság főkönyvelője szolgál ilyen magyarázattal megérke­zésünk után irodájában. Éppen háromnegyedévi pénzügyi kal­kulációi közben zavarjuk meg, asztalán papírok, kimutatások számokkal. — Túl vagyunk a betakarí­tási és a jövő esztendőt meg­alapozó munkák javán. A jövő héten befejezzük a vetést, már javában kel az őszi búza is, kombájnaink a korai érésű ku­korica letörése után a kiskun- lacházi Pereg Tsz-ben szom- szédolnak. Több mint 50 va­gon fűszerpaprikát adtunk el, és az idén a kalocsaiak sem kifogásolhatták a minőséget. Megvártuk — erre a kéthetes érési előny adott lehetőséget —, hogy a paprika teljes egészé­ben megpirosodjon. A korábbi gyakorlattal ellentétben ezért szárítanunk sem kellett, ami jelentős költségmegtakarítást eredményezett. — Ha már szóba kerültek a kiadások, a gazdálkodás pénz­ügyi vonatkozásai, kérem, mondjon valamit az idei esz­tendő várható jövedelméről. — Kukoricából most már szinte biztosan elérjük a 75 mázsás hektáronkénti átlagot és mázsánként körülbelül 50 forinttal lesznek kisebbek az alacsonyabb nedvességtartalom miatt a szárítás költségei. Ez is a tehenészet minden eddigit meghaladó nyeresége. A tava­lyinál 25 százalékkal több tejet fejtünk ki ugyanolyan létszá­mú állománytól. Ebből a plusz­ból van mód a természeti csa­pások okozta károk pótlására. — Mire gondol? — Bár rekordmennyiséget, 260 vagon almát szedtük le, a jégverés következtében mind­össze 35 vagon bizonyult alkal­masnak szovjet exportra. Ko­moly károkat szenvedett étke­zési paprikaültetvényünk is. 1 — A Petőfi Tsz-ben nem­csak a szokottnál előbb, de igen jó minőségben is végezték cl a hatalmas mennyiségű őszi munkát. Hogyan sikerült ez? — Erről faggatjuk Vörös Ben­jámin főmezőgazdászt. — Ügy vélem, ennek több oka is van. Egy bizonyos, a két­hetes, az időjárás kegyéből szerzett előny megtartására az egész őszi időszakban nagy gondot fordítottunk. Az óriás traktorok két műszakban dol­goztak, a masinákat egy cso­portban működtettük valame­lyik brágádvezető . állandó fel- ügyelete ; alatt. Lényegében a: gyári termeléshez hasonlóan a munkákat a művezetői ellenőr­zés kísérte. S még valami. A gazdaságban évek óta folyama­tos a melioráció: a talaj javí­tása, a nagy táblák kialakítása. Egyebek között ennek is kö­szönhető, hogy a traktorok a korábbinál nagyobb tempóban, fák, bokrok kerülgetése nélkül tudtak a földeken haladni — magyarázza a főmezőgazdász, miközben a Közép dűlő nevű határrészhez érkezünk. — Persze nekem talán köny- nyebb a dolgom, mint jó né­hány kollégámnak. Ismerem a környéket, mint a tenyeremet. Itt születtem, az apám itt volt tsz-elnök tíz évig. Látja, ott az út túloldalán az a darab az volt miénk. A kunyhót, s az öntö­zőkutat magam tüntettem el a volt tanyáról. — Nem érez valami szomo­rúságot, ha errefelé jár? — Ugyan! Miért is? Most legfeljebb annyi a különbség, 2 ezer hektár gazdája lehetek. De nézze csak meg ezt a kuko­ricát itt mellettünk a csókái dűlőben. Kilencvenkét mázsa hektáronként, amit eddig adott, és ez már nem lesz kevesebb — mondja büszkén Vörös Ben­jámin a 38 éves agrármérnök. S míg a közelben dolgozó Rá- ba-Steigerhez nem érünk, el­dicsekszik az erdőtelepítéssel, s hogy az idén szinte minden­re jut idő, amire azelőtt soha, vagy csak ritkán — például az tak rendbe tételére, a gyomfol­tok felszámolására. Kezdő a Rábán A főmezőgazdász a Rába for­dulója után int a gépésznek és néhány méterre tőlünk megáll a toronymagas sárga gép. Ve­zetőjéről, Maláta Józsefről a bemutatkozás után megtudjuk: második napja ül a Rábán, és egy kicsit szokatlan számára a kétmilliós felelősség, a nagy traktor irányítása. — Építeni szeretnék, kell a pénz. Ezzel a géppel akár 2—3 ezer forinttal többet is megke­reshetek. Igaz, az üresjárat is jobban észrevehető a napi tel­jesítményemen. Már egy fél órai kiesés is sokat jelent, hi­szen például tárcsázással, amit most csinálok, 60 hektárt telje­sítek egy műszakban. S látszik, ezt a kis időt is, amit a párperces beszélgetésre szánt, sajnálja. — Szerény, csendes ember, és érti a dolgát. Igyekszünk a leg- beváltabb szakembereket e Rábákra tenni — jellemzi a kevésbeszédű traktorost Vörös Benjámin. S még hozzáteszi a szárzúzóval letarolt papri­kaföldön: holnap ezt a táblát már vetjük. Első osztályú ta­lajba és magágyba. Éppen ebéd közben bukka­nunk rá a Pereg Tsz földjein a három kiskunlacházi közös gazdaság embereire kombáj nok és IFA teherautók táborának gyűrűjében. Szombati János, aki 10 éve ül az arató-cséplő gépek nyergében, társaival együtt az ékszíjak minőségét szidja, amikor az alkatrész-el­látás felől tudakozódunk. — Ma reggel volt egy csa­págytörésünk, de gyorsan helyrehoztuk a Dominátort. Egyébként alkatrészhiány miatt valóban nem álltunk számítás­ba vehető ideig. Szeles, hideg napok — Mikor kezdtek ma? — Reggel hatkor. — És befejezés? — Este 6—7 tájban. Elnézem a poros, nehéz mun­kával birkózó kombájnosokát. Nincs könnyű dolguk. Hideg, szeles, esős napok járnak így október végén. — Megérdemelnék, hogy me­leg ebédet, kapjanak. — Hát bizony jólesne. De majd ha a Petőfiben dolgozunk ott nem marad el ez sem — bizakodik Szombati János. Ahány ház, annyi szokás, próbálom felmenteni a Pereg Tsz illetékes vezetőit. De aztán arra gondolok, mégiscsak job­ban tették volna, ha a Petőfi Termelőszövetkezethez hason­lóan cselekszenek. Valkó Béla Tervek a mejvalósulás útján (2.) Összehangolt akciók Városunkban a környezet­és természetvédelem kiemelt jelentőségű. A környezetvé­delmi munka a városi pártbi­zottság irányításával, az álla­mi és társadalmi szervezetek összefogásával a környezetvé­delmi törvény megjelenése óta javult, de az erőfeszítések el­lenére sem volt megnyugtató a munka összehangolása és ellenőrzése. Az idén tavasszal pártbizottságunk meghatároz­ta a környezetvédelem foko­zottabban társadalmasított kö­zéptávú és éves feladatait. A határozat alapján megalakult a város környezetvédelmi ta­nácsa, melyben a pártbizott­ság, a tanács, a népfront, a vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények és a lakosság kép­viselői tevékenykednek. Az irányítás javulásával a tevé­kenység folyamatossá, rend­szeressé és ellenőrzötté vált. A környezetvédelmi tanács veze­tői operatív bizottságban tevé­kenykednek. Fontos feladat a Duna vi­zének védelme, mert parti sávja városunk és a környező települések legfontosabb ivó­vízbázisa. A Duna vize az el­múlt 10 év alatt szennyezetté vált (III. osztályú vízminőség), üdülési célra is csak korláto­zottan alkalmas. Városunk is szennyeizi a Dunát (Papsziget, Bükkös-patak, mezőgazdasági és ipari üzemek, szennyvíz- tisztító telep, közvetlenül a Duna partján fekvő ipari üze­mek). A Papsziget beépítését nem követte teljes közművesítés, nincs szennyvízcsatornája. Ag­gasztó gond a szigeti Duna- mellékág eliszaposodása, fel- töltődése. Ma már az év na­gyobb részében a mellékág északi részét csak pangó vizek borítják. Megoldást a sziget északi csúcsán korábban meg­épített vízterelő sarkantyú el-, bontása, a mellékág egyszeri alapos kotrása és új híd épí­tése jelent. Mindezek elvégzé­sére a tervek rendelkezésre állnak, elképzeléseinket jelez­tük az ÓVH-nak is. A szenny­vízcsatorna építésére társulat alakul. A város önerőből is törekszik a felszíni vizek tisz­taságának megóvására. Nagy társadalmi összefogással szer­veztük a várost átszelő Bük­kös-patak medrének és kör­nyezetének megtisztítását, és ezzel párhuzamosan az ott ki­alakult vízszennyezéseket csökkentettük egyes esetek­ben. A munkára pénzügyi fe­dezetünk nem volt, ezért a vá­ros a gépek, eszközök, anya­gok előteremtését társadalmi összefogással oldotta meg. A munkálatokat a nyár folya­mán több munkacsoport is vé­gezte (hazai és nemzetközi if­júsági és eszperantista építő­táborok). A környezetvédelmi tábor résztvevői ez évben több mint 1 200 000 Ft értékű társa­dalmi munkát végeztek el. TúEtcrhelt a városi szenny­víztisztító telep, tisztítási hatása a tűrési határon van. A város gyors fejlő­dése megkövetelné a tisztító­mű bővítését, melyre a VI. öt­éves tervben csak részben van lehetőség. A vállalati fejlesz­tési alapból rendelkezésre álló 43 millió forint a derített szennyvíznek a Duna sodorvo­Pihenőt tart a három tsz kalákában dolgozó kombájnoscsapata A szerző felvétele nalába vezetésére elég, a szennyvíziszap kezelését meg­oldja, de a kapacitás bővíté­sét nem tudja szolgálni. A ta­nács 13 millió forintot terve­zett erre a feladatra. Ez is a szintentartást és a korszerűsí­tést szolgálja. A város jelentős területe nincs ellátva szenna- vízcsatornával (ugyanakor ve­zetékes ivóvízzel legnagyobb részben ellátott). A szennyvi­zek korszerű kezelésére az ÉVM és az OMFB kutatási célprogramot indított el. A program helyi megvalósítását városunk pályázat útján terve­zi megvalósítani. A sikeres pályázat alapján a kényszer- áramlású szennyvíz elhelyezési módszerét két városkörzetünk­ben (Szamárhegy, Pannónia- telep) kívánjuk megvalósítani az említett szervek támogatá­sával. A Vas- és Kazánipari Ktsz úgynevezett zseb szenny­víztisztító telepek gyártását tervezi megvalósítani a MÉLYÉPTERV-vel közösen. Ezek alkalmazásával megold­hatóvá válik az ERGÉP és a PEFÉM szennyvizének tisztí­tása, mely jelenleg tisztítatla­nul folyik a Bükkös-patakba. A levegőszennyezés mérté­ke a megengedett határérték alatti. E megnyugtató állapo­tot a városban tartani lehet. Sokat segített a földgáz Szent­endrére való bevezetése. Szor­galmazzuk a város vállalatai, üzemei, a tanács, a lakosság anyagi hozzájárulásával a to­vábbi területek gázellátását. Az Állami Fejlesztési Bank 30 százalékos dotációval hitelt nyújt a vezeték kiépítésére a Felszabadulás lakótelepi tömb- fűtőműig. Az elmúlt évek alatt tech­nikailag és szervezetileg fejlő­dött a köztisztasági tevékeny­ség. A hivatásos tevékenység mellett nélkülözhetetlen segít­séget jelentenek a társadalmi tisztasági akciók (tisztasági hónapok, lomtalanítás, gazta* tanítás, parkosítás stb). A fej- lődés ellenére gondot jelent az üdülőterületek robbanásszerű beépítése, a megnövekedett idegenforgalom hatása, az új lakótelepek felépülése okozta uj helyzet. A kisebb szemét­telepeket felszámoltuk, az új városi szeméttelep üzemelteté­se öngyulladásával esetenként zavarja a lakosság életét. A Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat a város lakóterületé­nek _ mintegy 90 százalékáról elszállítja a házi szemetet. Az év hat hónapjában az üdülőte­rületek jelentős része is beke­rült a rendszerbe. A vállalat ütemterv alapján bevonja a házi szemétszállításba a kör­nyező településeket. Munkájuk sokat fejlődött. Ennek ellené­re mind a járásban, mind a város területén több jogos Panasz, igény merült fel. Ez döntően abból adódik, hogy a vállalat nem képes az igé­nyeknek megfelelő számú szállítóeszközt, konténert vá­sárolni és üzemeltetni. Segítik a városi vállalatok, intézmények és szövetkezetek is a környezetvédelmi köztisz­tasági munkát. Társadalmi fel­ajánlásként vállalkoznak az egység előtti közterület folya­matos karbantartására, tisz­tántartására./ Ezzel párhuza­mosan végzik az üzem belső területének rendezését. Min­den üzemünk, szövetkezetünk vállalkozik társadalmi munká­ban egy-egy park, játszótér felújítására, tisztántartására és folyamatos karbantartására. A tavaszi parkosítás során a la­kosság kb. 600 köbméter földet terített el a közterületeken. Kiültettek 971 darab facseme­tét, és több ezer tő virágot. Felméréseink szerint a vá­ros tisztítására 1981-ben kö­rülbelül 4—5 ezer óra munkát fordítottunk, melyből a tisz­tasági hónapok során a lakos­ság mintegy 2800 társadalmi munkaórát dolgozott. A tisztasági hónapot 15 gépkocsi és erőgép segítette. Az év során így sikerült mint­egy 33 ezer köbméter szeme­tet, hulladékot és lomot be­gyűjteni. Az állami és társa­dalmi összefogással végzett munka eredményeként a város tisztasága javult. A város összképe, különösen az idegen- forgalmilag látogatottabb terü­letek tisztasága kedvezőbb, mint korábban, de még nem megfelelő. Az ide látogatók kellemesebb közérzetét segítet­te elő az elmúlt években fo­lyamatosan végzett központi sorháztatarozási munka is. Eb­ben sok segítséget kaptunk a megyei szervektől és a Pénz­ügyminisztériumtól. A környezetvédelem és köz- tisztaság feladatainak jelentős része közös a járási szervek­kel. Regionális a víz- és a szennyvízszolgáltatás, a házi szemét gyűjtése. Ezeket a tevé­kenységeket városunk vállala­tai végzik a járásban is. Oj szeméttelepet alakítanak ki Dunabogdányban, mely hosszú távon képes befogadni a házi szemetet a járásból és város­ból. A környezetvédelmi és köztisztasági akciókat össze­hangoljuk. Járási szervek is részt vesznek városi telephe­lyeik révén a város köztiszta­ság-védelmi akcióiban. Az együttműködés a járási szer­vekkel zavartalanul alakult az elmúlt években. A lakosságot tájékoztatjuk a környezetvédelmi célkitű­zéseinkről, a környezetünket veszélyeztető tényezőkről, a megelőzés módozatairól. A tá­jékoztatás és szervezés ered­ményeként a* lakosság egy ré­sze aktív közreműködővé vált. Sokan még nem váltak ebben a témában szövetségesünkké. Ezért tovább folytatjuk erőfe­szítéseinket. Az óvodákban és iskolákban kezdtük el a mun­kát (szakkörök, klubok, diák­szemináriumok, vetélkedők, kiállítások, ankétok, táborok, köztisztasági akciók stb.). A Szentendrei Nyár rendezvényei keretében környezetvédelmi kiállításokat, előadásokat, diavetítéseket rendeztünk a felnőtt lakosság részére. Jelen­leg bátran él a tanács a fele­lősségre vonással. Hatósági fel­szólítással, szabálysértési eljá­rások kezdeményezésével is segíti ezt a munkát. Ebben az évben körülbelül 500 felszólítást küldtek ki a hatóságok. Tizennyolc esetben' szabálysértési eljárást kezde­ményeztek, amelyből 9 bünte­téssel végződött. A büntetések átlagos összege 1370 forint volt. A büntetésekből befolyt ősz- szeg 12 300 forint. A határo­zott fellépések eredménye­ként a szabálysértési eljárások száma növekedni fog. A pártszervezetek folyama­tosan ellenőrzik az üzemi, in­tézményi és szövetkezeti veze­tő által készített helyi környe­zetvédelmi intézkedési terv végrehajtását. Ezek a közép­távú és éves terv mellékletei. Számonkérik a végrehajtást és javasolják a mulasztást elkö­vetők felelősségre vonását. Az 1981. első negyedévi gazdaság vezetői beszámoltatás témája a környezetvédelmi tevékeny­ség volt. Kiemelten fontosnak tartjuk és a városban erőfeszítéseket teszünk a papszigeti Duna-ág rendezésére, a szentendrei szennyvíztisztító telep kapaci­tásának bővítésére, korszerű­sítésére. Erre a VI. ötéves tervben 56 millió forint ren­delkezésre áll. Javasoljuk, hogy a szippantott szennyvíz összegyűjtését és szállítását kí­sérletképpen 1982. január 1.- től a víznyerést és szennyvíz- tisztítást végző DMRVV lássa el. Teljesítjük az MSZMP Szentendre Városi Bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága ál­tal együttesen elfogadott váro­si környezetvédelmi intézke­dési tervben foglaltakat. Együttműködünk a környezet- védelmi és köztisztasági fel­adatok teljesítésében a szent­endrei járási szervekkel. Eleiünknek fontos kérdése a környezetvédelem és a köz- tisztaság. Ezt egyre többen is­merik fel városunkban. Így is alakul a segítésük. Fontosnak tartjuk, hogy a környezetünk­ben ideiglenesen vagy állan­dóan élők is hasonlóan lássák és segítsenek. DR. BARÄTH ENDRE, az MSZMP Szentendre Városi Bizottságának első titkára é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents