Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-27 / 252. szám

Fotókiállítás Bemutatják a városi Már a negyedik kiállítását nyitotta az idén fotókból a Gödöllői Galéria, tegnap ké­sőn este. A Gödöllői Stúdió nevet viselő fotókör tagjai kö­zös munkával mutatkoztak be, s tárták a nézők elé Gödöllő színes és szürke arculatát egyaránt. A tehetséges fiatal fotóművészek objektív kame­rái előtt ennek megfelelően feltárulkoztak városunk hibái és erényei. A kritikus szem­mel készített fotók a meghívó tanúsága szerint is azoknak szólnak, akiknek nem közöm­bös a város sorsa. A kiállítást Herczenik Gyu­la, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, s már az első látogatók körében si­kert aratott a tárlat, amely a Gödöllői Stúdió Gödöllőről cí­met viseli és naponta 10-től 21 óráig tekinthető meg. A kiál­lításon bemutatott szitanyo­matokból 20—20 ■ számozott példány a helyszínen megvá­sárolható. Holnap A takarékosság ünnepe Gödöllőn tartják, október 28-án, szerdán délután .4 órá­tól a művelődési központban a megye takarékossági világna­pi ünnepségét, amelyet a Pest megyei Mészöv és az Orszá­gos Takarékpénztár Pest me­gyei igazgatósága rendez. Ün­nepi beszédet Kovács Antal- né, a HNF megyei titkára mond. Ez alkalommal jutal­mazzák meg a takarékosság­ban élenjáró KlSZ-bizottságo- kat és ifjúsági brigádokat. Az ünnepi műsorban Balassa Ta­más kisegyüttese mellett fel­lép Csongrádi Kata, Farkas Bálint, Forgács Gábor, Karda Beáta, Szuhai Balázs és a Pécel—Isaszeg Áfész Isaszegi Csata néptáncegyüttese. Városi moziműsor A hét szeplő. Színes, szink­ronizált csehszlovák ifjúsági film. Kísérőműsor: Hasznos robbantások. Csak 4 órakor. A jó, a rossz és a csúf I—II. Színes olasz westernfilm. Kí­sérőműsor: Hódolat az elekt­ronikának. Csak 16 éven felü­lieknek, 6 órakor. L.L01 A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 1981. OKTOBER 27., KEDD Péceíi Vegyesipari Szövetkezet Szállodabútor, konténer, táska Egy helyen a filmnyomó üzem A péceli Vegyesipari Szövet­kezet tavalyi és persze a ko­rábbi hosszú évek munkája alapján az idén megkapta a KISZÖV-elnökségének vándor- zászlaját. A szövetkezet kollek­tívája azóta is igyekszik helyt­állni, amit az elmúlt hónapok eredményei bizonyítanak. A mostani tervidőszak első évére 53 millió forintos árbe­vételt terveztünk — mondja Csemely Gábor elnök. — Net­tó ' árbevételünk háromnegyed év alatt csaknem elérte az 54,5 millió forintot, nyereségünk pedig 5 millió 829 ezer forint. Csápos kút Jól állnak tehát a terv telje­sítésével, s elmondhatják, hogy minden üzemük túlteljesítette a háromnegyed évet. Csendben, szívósan tették, s teszik dolgu­kat kisebb közösségeik, kitar­tóan dolgoznak azért, hogy ha lehet, elérjék a kiváló címet. Asztalosüzemük 3,6 millió fo­rint nettó árbevételt ért el, az Észak-Pesti Vendéglátó Válla­lat és különböző szállodák bú­torainak javításával. A laka­tosüzem ennél is többet ter­melt: 5 millió 750 ezer forin­tos árbevétel valóban je­lentős a szövetkezet szá­mára. ök a Fővárosi Víz­művek részére csápos kuta­kat készítenek és szerel­nek össze, továbbá a MÁV Landler Jenő Járműjavító megrendelésére nyolcvan vas­úti konténert gyártanak. Ezek­Szqntás, permetezés A dupla és a száraz Árulkodik a határ. Hogy mi­ről? A jó vagy a rossz, a pon­tos, vagy a pontatlan munká­ról. Nem kell hozzá szakem­bernek lenni, hogy a fürkésző szem észrevegye: milyenre si­keredett a vetőszántás a si- mítóval, a tárcsával, a kombi­nátorral előkészített talaj, amely befogadja á jövőre ter­mést adó búza magját. Nem szólva a már kikelt ve­tésekről. Vonatról, HÉV-ről is látszik, hogyan sorol a búza, miképpen csatlakoztak a ve­tőgépek szélső sorai. Látni, ahogy a szomszédosnak szánt sorok egymásba kígyóznak, fonódnak, így árulkodnak ar­ról, hogy túlfedés van, másutt, tíz, húsz, harminc centiméte­res léniák, üres sávok csúfít­ják az összképet, húznák visz- sza a traktoros prémiumát. Pedig a vetés még viszony­lag egyszerű művelet, hiszen gépeihez gyártanak sorcsat- lalkoztató tárcsát. Ám azt jól kell beállítani, majd ennek nyomán vezetni a traktor ke­rekét. Nem ilyen egyszerű a dolog a növényvédő gépek esetében, mert azoknak nincs a csatlakoztatást segítő esz,- közük. Ezért, mint azt a MÉM Műszaki Intézet munkatár­sai megállapították, a szántó­földi permetezők csatlakozási pontatlanságából eredően a kétszer permetezett, illetve a permetezetlen felületek rész­aránya 2—9 százalék között változik. Hetven gép, illetve kezelő­je munkájának megfigyelései alapján jött ki ez az ered­mény, ami tulajdonképpen úgy is mondható, hogy száz hektár permetezésekor jó esetben át­lagosan két, máskor meg ki­lenc hektár is permetezetlen marad, vagy kap duplán vegy­szert, ha a traktoros kicsit is lazít, s nem figyel jól munká­jára.. Más kérdés: jó lenne, ha megtervezné, gyártaná vala­ki a növényvédő gépek emlí­tett kiegészítő berendezéseit is. Olcsón és gyorsan! bői negyvenet már leszállítot­tak, a többit az év végéig kell elkészíteniük. Bedolgozók, túlteljesítés Legnagyobb részlegük, a Bu­dapesten működő jilmnyomó- üzem, ahol egyebek közt cseh­szlovák, lengyel exportra is dolgoznak, 22,5 millió forintos nettó árbevételt ért el. Divat­táskák, bevásárlószatyrok, kulcscímkék, asztalterítők és csempematricák kerülnek ki ebből az üzemükből. Tavaly ilyenkor egyébként még gond­jaik voltak á filmnyomó elhe­lyezésével, amely a fővárosban öt helyen működött, az elmúlt hónapokban viszont egyetlen új telephelyre költöztették, s erre mintegy kétmillió forintot költöttek. Mindezt úgy sikerült megol­daniuk, hogy a termelés nem csökkent, sőt a filmnyomó kol­lektívája és bedolgozói révén túlteljesítést értek el. Az üzem kilenchavi nyeresége is bizo­nyítja mindezt: 2 millió 840 ezer forint az üzem tiszta nye­resége eddig. Tekercselőüzemük szinte teljes egészében átvette a bu­dapesti Trakis Ipari Szövetke­zettől a kisfeszültségű transz­formátorok gyártását, tucatnyi típusit és teljesítményű transz­formátorokat készítenek, amelyből az idén eddig 14,7 millió forintos nettó árbevé­telt, s 1,3 milliós nyereséget ér­tek el. Nem fizetnek rá A péceli Vegyesipari Szö­vetkezet régóta fontosnak tart­ja a helyi szolgáltatást is. Ci­pőjavító és fodrászrészlegük régebben, a lakásfestő és ta­pétázó viszont ez évtől vállal lakossági munkákat. Á festőrészleget, három em­berrel, mostanra hozták létre. Ez az első év, amikor a szol­gáltató részleg nyereséges, igaz, hogy míg a szövetkezet egésze kilenc hónap alatt 10,7 százalékos nyereséget produ­kált, a szolgáltató üzemek más­fél százalékosat. De legalább már elérték azt, hogy nem fi­zetnek rá. Ez is nagy dolog. F. I. Padkarendezés Domonyban A veresegyházi nagyközségi tanács költségvetési üzemé­nek dolgozói padkát rendeznek Domonyban, a községet a 30-as főúttal összekötő út mentén. Mintegy 3 kilométer hosz- szú útszakaszon tisztítják meg az út szélét, ezzel is segítve a biztonságosabb közlekedést. Barcza Zsolt felvétele Elégedettek a fiatalokkal A járásban és a városban ezekben a hetekben ifjúsági parlamentek zajlanak az üze­mekben és a szövetkezetekben. Az előkészületek idején be­szélgettünk a szövetkezet fia­taljairól, helytállásukról, mun­kájukról a túrái Galga vidéke Áfész párttitkárával, Kókai Zoltánnal. Jófajta izgalom — Meggyőződésem — han­goztatta Kókai Zoltán —, hogy az ifjúsági parlamentek segít­hetik a fiatalok átérlelését a nagykorúságra úgy, hogy köz­ben megőrzik a korukra jel­lemző dinamizmusukat, élet­erejüket, friss energiájukat, amely mellé fokról fokra meg­szerzik a felnőttekre jellemző szélesebb látókört is. És nem kevésbé a higgadt cselekvés képességét. — Szövetkezetünk vezetősé­ge elégedett a fiatalok mun­kájával. Magatartásukra a közéletiség jellemző, amikor brigádértekezleten, különböző hivatalos és baráti összejöve­telen, kiránduláson, sportese­ményen, no meg a munkahe­lyen azt kérdezik: mit kell tennünk, mit lehet tennünk? Ezek a kérdező fiatalok tele vannak jófajta izgalommal, tettvággyal. Kókai Zoltán feljegyzései közül előhalász egy kimuta­tást. — Itt van a KISZ-szervezet által a legutóbbi hetekben szervezett társadalmi munkák összesítője. Csomagolóüze­münk létrehozásakor, amikor ennek a munkahelynek még munkaerőgondjai voltak, a zsámboki és a túrái telepen hatvannyolcán 477 munkaórát dolgoztak, hogy a szövetkezet idejében eleget tehessen szál­lítási kötelezettségének. Ugyanezek az ifjak öt vagont is megraktak, hogy az áru mi­nél hamarabb elhagyhassa a túrái vasútállomást. r Ésszerű, ügyvitel — De nemcsak a szövetke­zetért hajlandók többletmun­kára. A tanács nagyobbítani kívánta a szociális otthon gaz­dasági épületeit. A fiatalok ki­ásták egy 8x15 m-es épület alapjait és a betonozást is ők vállalták. Dolgoztak az 1-es számú óvoda bővítésénél is. Drégeli Miklósné szövetke­zetpolitikai előadó jelentéseket hozott a párttitkárnak, s ami­kor hallja, miről beszélünk, megjegyzi: — Éppen most gyűjtöttem ki, hogy az eszten­dő elmúlt hónapjaiban tizen­két fiatal tett javaslatot az ésszerű ügyvitelre, a gazdál­kodás, illetve más munkafo­lyamatok egyszerűsítésére. Kókai Zoltán nagyra értéke­li a szövetkezet fiataljainak kezdeményezéseit. Nemcsak régi emlék Ahol a legjobbak gyakoroltak A világ első motoros vontatása Talán még a városban sem tudja mindenki, hogy merre van a gödöllői repülőtér, eset­leg azt gondolják, hogy a Re­pülőtéri út csak egy régi em­léket őriz. Pedig ez az utca a város határában ma is egy valódi reptérre vezet, még ak­kor is, ha itt nem hatalmas gépmadarak szállnak fel és ereszkednek le, mint mondjuk Ferihegyen, hanem csak ki­sebb motorosok, fedélzetükön ejtőernyősökkel. Mert a reptér ma az ejtőernyősképzés egyik fellegvára, erről bárki meg­győződhet, hiszen tavasztól őszig gyakoriak a próbák, az ugrások. Ideális terep Jövőre pedig már 50 éve lesz, hogy a város határában, a perőci részen egy hosszan, Isaszegig elnyúló lejtőn meg­jelentek az első vitorlázó gé­pek. A reptér történetének ki­váló ismerője Becsei Miklós, a Ganz Árammérőgyár dolgo­zója, aki gyerekkorában is­merkedett meg a repüléssel s máig szerelmese maradt. Tőle tudtuk meg, hogy a kezdet Hefty György nevéhez fűződik, aki 1932-ben, miköz­ben Gyöngyösön kutatott meg­felelő pálya után, útban haza­felé lett figyelmes az akkori község határában az ideális terepre. Nem is kellett sok idő, pár héttel később máris meg­jelentek a repülés pionírjai, s hamarosan a motor nélküli repülés, a vitorlázás igazi böl­csője lett itt. Nem lokálpatrióta túlzás, hogy a gödöllői nemcsak egy volt a hasonló létesítmények sorában, valóban a legjobbak gyakorolták itt az akkor még jóval veszélyesebb, de gyönyö­rű szenvedélyt. A sikerlapo­kon sok hajdani bajnok és hí­resség neve található. Pedig a kezdet nem volt egyszerű, a gépeknek csak egy pájta adott otthont. 1933-ban azonban már or­szágos híre ment a reptérnek, a repülőtábor egyik résztvevő­je, Rotter Lajos parancsnok, aki most ünnepelte 80. szüle­tésnapját, Karakán típusú gé­pével 50 kilométeren felüli távrepüléssel tűnt ki: a Gödöl­lőtől légvonalban 68 kilomé­terre levő Kálkápolnára re­pült, ezzel, új országos csúcsot állított fel. Majd következett a Gödöllő—Szolnok közötti re­pülés, amely újabb csúcsot hozott 85 kilométernyi távol­ságával és 1840 méteres ma­gasságával. Vitorlázó fémből Abban az időben a repülés is magánkézben volt, Gödöl­lőn a Csermely Károly-téle Ikarus repülőiskola az elsők között kezdte meg működését. Érdemes visszaidézni egyik ko­rabeli, hirdetésnek szánt röp­lapját, amelyen ez állt: Tanul­jon repülni az Ikarus pilóta­iskolában, Gödöllőn! 3—I hét alatt megtanul repülni! Gyak­ran volt házi bemutató is, és ez az iskola vásárolta meg el­sőként a már korszerűnek számító Vöcsök típusú vitor­lázógépet. Itt végezték a vilá­gon az első motoros vontatást, amelyet később az autó, majd a csörlő váltott fel. A gödöllői repülőtérhez fű­ződik az is, hogy az első fém vitorlázógépet, amelyet Lam- pich Árpád tervezett, a helyi születésű Salkovszky Lajos hangármester repülte be. A perőci repülőtér 1941- ben a katonai előképzés szol­gálatába került, majd 1944. őszén, az ostrom idején, körül­belül 25 vitorlázó és 8 motoros gép semmisült meg. Csak egy Vöcsök maradt épségben, cso­dával határos módon. A fel- szabadulás után ezzel a gép­pel kezdődött újra az élet, de egy balesetben az utolsó jószág is összetört, így hosszabb szü­net következett, s csak 1952- ben született újjá a gödöllői repülés. Korunk sportja Ekkor R. Kertész Károly, ma nyugdíjas rendőr őrnagy, fedezte fel újra a gödöllői le­hetőségeket, s újra megterem­tették a repülés feltételeit. 1957-ben a Dózsások mellett az Árammérőgyár repülőklubjá- /nak tagjai is használták. A vi­torlázás 1962-ben szűnt meg itt, ekkor lett ejtőernyősbázis. Évről évre itt készülnek fel az augusztus 20-i parádéra a bá­tor ejtőernyősök. Sok nagysze­rű bemutató helyszíne volt már a város reptere, amelyen sok repülő kezdte pályafutá­sát. Például Vass István gyé­mántkoszorús sportrepülő, Ma- túz István, az MHSZ motoros főelőadója, Nagy Szilveszter, a néphadsereg tisztje, ifjabb Rebb Károly és Kiss János MALÉV-pilóták. A krónikás Becsei Miklós is ezüstkoszorúig vitte, csak 1961-ben fejezte be aktív repülős pályafutását. Both Lajos, a reptér mosta­ni parancsnoka nagy hozzá­értéssel vezeti a munkát, s ma is, miként ötven éven át, so­kan szeretik meg itt korunk sportját, a repülést, az ejtő­ernyőzést. Csiba József — Olyan szellemet kívánunk kialakítani, hogy mindenki, aki az irányításban dolgozik, álljon élére az egészséges kez­deményezéseknek és szítsa a fiatalokban buzgó tettvágyat. Házilagos brigád Drégeli Miklósné paksamétá- jában van az ifjúsági parla­mentekre készített feladat- és ütemterv is. Mint megtudom, a parlamenteket ügyvezető­ségenként rendezik meg. Októ­ber 26-án az Aszód—Kartal ügyvezetőség kezdi a sort, majd következik a túrái, a központi igazgatás, a szállítás, a házi­lagos brigád és a ' zsámboki ügyvezetőség. A résztanácsko­zásokon megválasztják a köz­ponti parlament küldötteit a november 3-án összeülő szö­vetkezeti tanácskozásra. F. M. A művelődési ház programja Csak tiszta forrásból cím­mel Bartók és a népművészet kapcsolatáról nyílik kiállítás délután 5 órattor a Gödöllői Galériában. Megnyitja: Pap Gábor művészettörténész. A megnyitó alkalmával elhang­zik Bartók Béla Szvit című műve, előadja: Barta Katalin zongorán. Este fél hatkor Szüreti munkák, borkezelés, de. Tóth István egyetemi adjunktus előadása. Délután háromtól tartja ösz- szejövetelét a bábszakkör. Sakkrangadó A szabálytalanságok fordu­lójának is nevezhetjük a vá­rosi sakkcsapat-baj nokság legutóbbi mérkőzéseinek soro­zatát, hiszen a Ganz-MÉMMi és a GEAC II—MN. HTÜ ta­lálkozók eredményeit nem hagyták jóvá, mivel a Ganz­ban nem az erősorrend szerint ültek asztalhoz a játékosok, az MN HTÜ pedig nem a neve­zésben leadott versenyzőit ját­szatta. A forduló igazi rang­adót hozott, a két kiemelkedő gárda, a Tanács és az ATE Gépész sakkozói egymással szemben ültek asztalhoz. Az izgalmas találkozó döntetlent hozott. A 10. forduló eredményei: Ganz—MEMMI 0,5—2,5, GEAC II—MN. HTÜ 3—0, GEAC I—Gaoori família 1—2, Tanács—ATE Gépész 1,5—1,5. A bajnokság állása 1. ATE Gépész 22,0 2. Városi Tanács 20,5 3. GEAC I. 17,0 4. MÉMMI 15,5 5. GEAC II. 15,0 6. Ganz 12.5 7. Gábori família 9,5 8. MN. HTÜ. 8,0 T. F. ISSN 0133—1057 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents