Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-24 / 250. szám

1981. OKTOBER 34., SZOMBAT A körúton Épül a járda ‘(p Régi panaszt orvosolnak a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói a Dunakanyar körút járdájának építésével. SZENTENDREI ^aíifqp A PEST MESYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ES SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Szakmaközi bizottság alakult (, Hatásosabb érdekvédelem Szakmaközi bizottságot vá­lasztottak Szentendrén, októ­ber 5-én. A tizenegy tagú bi­zottság első — alakuló — ülé­sén nyílt szavazással megvá­lasztotta elnökét, Rátkai An­tal, az Erdészeti Gépgyártó Vállalat gyalusa személyében, és titkárát, Abonyi Sándornét, a posta helyettes vezetőjét. A bizottság életre hívását az indokolta, hogy a városban sok ipari üzem, szövetkezet és intézmény dolgozik, s az ott tevékenykedő ágazatai szak- szervezeteknek eddig nem volt egy összefüggő, koordiná­ló testületé. A szakmaközi bizottság kép­viseli majd a területen dolgo­zó ágazati szakszervezeteket, segíti azok munkáját. Nagy gondot fordít majd a politikai munka összehangolására, va­lamint a dolgozók hatásosabb érdekvédelmére. A megválasztott szakmaközi bizottság munkatervében fon­tos helyet kap a nagyobb ará­nyú szervezettség érdekében kifejtett munka támogatása, valamint részvétel a város politikai irányító munkájá­ban. A szakmaközi bizottság ösz- szetétele biztosíték arra, hogy jól fogja képviselni a dolgo­zók érdekeit. Budakalász gondja Hiányzik a csatornahálózat Kilencszáz házba vezették be a vizet i Ezen oldal hasábjain már sokszor esett szó Budakalász ivóvízgondjairól. A tizenegy- ezer lakosú községnek végre van ivóvize! A múlt esztendő májusától 900 házba vezették be a vizet. Tgaz, az I. zónában még csak két atmoszíérás a nyomás, ez pedig gyakran okoz vízellátási gondokat, de jövőre ez a probléma is meg­szűnik, amint felszerelik a nyomásszabályozókat. A vezetékes ivóvíz kétségte­lenül fejlődést jelent a köz­ség életében, de ugyanakkor felhívja a figyelmet egy újabb hiányosságra: a csatornára! Elavult a terv A község csatornázása sem várathat magára sokáig. A Lenfonó és Szövőipari Válla­lat, a TEMAFORG, az Óbuda Termelőszövetkezet, a külön­féle kereskedelmi egységek és a HÉV, valamint a helybeliek is szennyvíztermelők, s ez ko­molyan veszélyezteti a kör­nyezetet. Régi gondja ez Budakalász­inak, olyan régi, hogy a csa­torna gerincvezetékterve már 1974-iben elkészült. Az akkori állapot szerint a szennyvíz Békásmegyeren keresztül kap­csolódott volna be a fővárosi csatornarendszerbe, s az épí­tés , tervezett költsége 25 mil­lió forint. A község kétmillió forint, állami támogatás bir­tokába jutott, de a vállalatok akkor nem álltak bővében a pénznek, s nem tudták az ér­dekeltségi hozzájárulást meg­fizetni. így Budakalász csa­tornázása terv maradt, olyan terv, ami pénzbe kerül, ugyanis 1974 óta kétévenként korszerűsíteni kell a meglévő tervet. Legutóbb erre 1979-ben került sor. Súlyos kötelezettség Karsai Miklós tanácselnök gondjai azóta sem csökken­nek, ellenkezőleg, a kivitele­zési árakkal együtt megsok­szorozódnak. A munkát ugyanis a Középdunamenti Vízgazdálkodási Társulat most negyvenmillió forintért vállal­ná. Ezt az összeget viszont a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság társulati osztálya sokallja. Vagyis az előzetes költségvetést elfogadhatatlan­nak tartja! Mi ilyenkor a teendő? Fe­lülvizsgálni a költségvetést. Ezt csinálja most a VlZI- TERV. Közben a község vezetői szétküldték a vállalatokhoz a megalapítandó Csatornamű Társulat belépési nyilatkoza­tait, s az üzemek azokat alá­írva visszaküldték. Az aláírás pedig súlyos kötelezettséget jelent, mert a legkisebb ér­dekeltségi hozzájárulás össze­ge kétszázezer, a legmagasabb pedig húszmillió forint. Igen ám, de így sem jön össze a kérdéses összeg. A Csatornamű Társulat tag­ja lehet a magánember is, hasonlóan a Vízmű Társulat­hoz, ha vállalja a részvételi díj megfizetését. Ez azért vol­na kedvező, mert ebben az esetben az OTP kölcsönt is ad. Csakhogy a' lakossági hoz­zájárulás portánként 25 ezer forint. Ezt az összeget a bu­dakalásziak nem tudják (?), nem akarják (?) megfizetni. Bezárul a kör? Valamit azért tenni kellene, de mit? A vállalatok, nem vitás, no­ha nagy áldozat részükről az érdekeltségi hozzájárulás meg­fizetése — érdekeltek a csa­torna-gerincvezeték mielőbbi megépítésében. A szippantás árának folyamatos emelkedé­se, a szennyvízbírság megfi­zetése már-már elviselhetetlen terheket ró a vállalatokra, de OTP-kölcsön nélkül nincs ele­gendő pénz. Szükség volna a lakosság támogatására, • vagyis hatvan ház-, illetve telektulajdonos­nak kellene belépnie a Csa­tornamű Társulatba, de ez a jelenlegi magas belépési ősz- szeg miatt nem megy. A kör tehát bezárul? Az OTP kezét nyilván ren­deletek kötik meg, a Közép­Vendégjáték Kecskemétiek Szentendrén Október 25-én, vasárnap 19 órai kezdettel a kecskemé­ti Katona József Színház be­mutatja a Pest megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tár színháztermében Goldoni a Chioggiai csetepaté című kétrészes vígjátékát. A dara­bot Révay József fordította és Beke Sándor rendezte. Zene: Selmeczy György. A színházbérlet első elő­adása lesz ez. A nem bérle­tes helyekre jegyek 35 és 40 forintos áron kaphatók a PMKK jegypénztárában és a közönségszervezőknél. duna-menti Vízgazdálkodási Társulat árképzőinek tollát pedig az anyagárak vezetik. Ügy tűnik, senki sem enged­het a negyvennyolcból. Csak­hogy akkor nem lesz csator­na, pedig nagy szükség volna rá! Talán nem volna haszonta­lan időtöltés, ha az érdekelt felek rászánnának egy fél na­pot (a járási hivatal lehetne a kezdeményező) és‘összeül­nének, hogy együtt, jóakarat­tal, a lehetőségek szűkre sza­bott határain belül keresnék meg a legjobb megoldást. A vállalatok, a lakosság és a környezetvédelem érdeke is ezt kívánja. Már postázták Tudnivalók az adcívekrcl A városi tanács adócso­portja felhívja a lakosság fi­gyelmét arra, hogy elkészültek a gépi úton írt adóívek és elszámolások, melyeket már postáztak a címzetteknek. Az esetleges félreértések tisztá­zásához az adócsoport a fél­fogadási idő alatt az ügyfelek rendelkezésére áll és segítsé­get nyújt minden, az adóval kapcsolatos kérdés megoldá­sához. Kockáztattak — nyertek Új gyártmányokkal a piacon Egy kis vállalat is alkothat nagyot Az Erdészeti Gépgyártó Vál­lalat nem nagy üzem. Az öt­letei viszont — azok. A Bük­kös-patak és a pilisszentlász- lói út között, a völgyben he­lyezkedik el az üzem. Nehéz körülmények között dolgoz­nak, mégis betörtek a piacra. Vállalták a kockázatot, s nem­hiába. Nyertek. Hogyan? Ve­gyük csak sorjába. Három perc alatt Korábban hagyományos er­dészeti és mezőgazdasági gé­peket gyártottak, több-keve­sebb eredménnyel. A vállalat vezetőiben, személy szerint Nehoda Károly igazgatóban, s munkatársaiban, a techniku­sokban, mérnökökben és az üzem dolgozóiban is feszült a tenniakarás. Valami újra töre­kedtek. Sok fejtörés, no meg a pia­ci igények feltérképezése után, megszületett az ötlet: a TG 10 jelű szervestrágya-szóró gép. Saját tervezésben és kivitele­zésben. Ma már Nehoda Ká­roly igazgató csak mosolyog. Teheti, hiszen új termékükből a Bábolna Iparszerű Kukori- catermesztási Rendszer eddig 17-et vett át, jövőre pedig újabb huszonötöt rendelt. Tavaly, amikor elkezdték a gyártást, ez a típus még isme­retlen volt a piacon, de az igény nem: felváltani a ha­gyományos trágyaszóró pótko­csi egyfázisú technológiáját nagy teljesítményű két­fázisúra. Nos, az Erdészeti Gépgyártó Vállalat ezt az igényt elégítette ki új gépé­vel, amely tíz tonna szerves tárgyát szór ki három perc alatt. Persze ez a nagy teljesít­mény arra ösztönzi az üze­meltetőt, hogy körültekintően szervezze ...meg a trágya zök­ke nőmentes kiszállítását, hogy a gép ne álljon üresen. Mindezek után, aki azt hi­szi, hogy a gyár vezetői nyu­godtan ülnek irodáikban a vélt dicsfényben fürödve — az té­ved. Űjabb ötleteken törik a fejüket, s a jobb, s a még- johb megoldásokat keresik. S aki keres, az talál is. Ha­zánkban erdőt telepítenek mintegy 20 ezer hektáron. Er­ről a területről körülbelül 5' millió 260 ezer köbméter fát vágnak ki, s a földben visz- szamarad 700 ezer köbméter tuskó. Ez az eddig ki nem használt famennyiség pedig 122 ezer tonna fűtőolajjal egyenértékű energiát adna — ha kikerülne a földből, s fel- dőgoznák. Nincs technológia Nos, az Erdészeti Gépgyár­tó Vállalat erre is vállalko­zik. „Ma, a korábbi évtizedek gyakorlatához viszonyítva — írták beadványukban — a tus­Cserélik a széljelzőket / Javítják az útpadkát kó hasznosítása jelentősen csökkent. Ez arra vezethető vissza, hogy a rendkívül mun­kaigényes tuskókitermeléshez- feldolgozáshoz nincs elég munkaerő. A tuskó nagyüze­mi hasznosításának módja, technológiája, a világon sehol sincs — ismereteink szerint! — megoldva ... Jelenleg Ma­gyarországon is arra irányul a kutatás, hogy a kitermelt, a halmokba összetolt tüskök mi­nél gyorsabb elkorhadását, fel- bomlasztását vegyi-bakterio­lógiai úton meggyorsítsák... Ebbőil a szemléletből táplál­kozva racionális változás nem várható. Előrelépés csak úgy lehetséges, ha a tüsköt, mint hasznosítható, népgazdasági- lag jelentős energiahordozót vizsgáljuk...” A legmeglepőbb mindig a legkézenfekvőbb igazság. A kétszer kettő négy. Szerencsére a beadvány jó kezekbe került, mert az Er­dészeti Gépgyártó Vállalat és az Erdészeti Faipari Hivatal már megkötötte a szerződést, mely szerint a hivatal finan­szírozza a munkát, a válla­lat pedig kialakítja a tuskó energetikai célú hasznosításá­hoz szükséges komplex tech­nológiát, s ahhoz a gépi be­rendezéseket is. Készül a prototípus Már készül, s az esztendő végére legyártják a prototí­pusát annak a nyolctonnás Forwarder farakodó szállító szerelvénysomak, amely nél­külözhetetlen az erdőgazdasá­gokban, s amely szerelvény­sort eddig tőkés valutáért tudtuk csak beszerezni. Az eddig leírtak meggyőzően bizonyítják, hogy egy kis vál­lalat is alkothat nagyot — ha akar. Módosított tanácsrendelet Az évek során megalkotott tanácsrendeletek módosításá­ra időről időre szükség van, hiszen azoknak mindenkor az érvényes viszonyokat kell tük­rözniük, illetve szabályoz­niuk. A lobogózásról szóló, s a legutóbbi tanácsülésen mó­dosított tanácsrendelet ki­mondja, hogy a legfontosabb állami, illetve nemzeti ünne­peinken kell a lakóépületeket nemzetiszínű és vörös zászló­val fellobogózni. A lobogózás az ingatlan tu­lajdonosának, illetve kezelő­jének; a nem lakás céljaira szolgáló épületeknél pedig a tényleges használónak a fel­adata. A zászlókat az ünnep­napot megelőző nap 12 óráig kell kitűzni és az ünnepnapot követő napon 12 óráig bevon­ni. Aki a lobogózási kötelezett­ségének nem tesz eleget, 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A társadalmi tulajdon védelme Mindannyiunk közös ügye A 11-es főúton Szentendrére érkezett a KPM Pest me­gyei Közúti Igazgatóságának padka- és széljelző oszlopokat cserélő, javító brigádja. A társadalmi tulajdon vé­delme, gyarapítása elsősorban annak a kötelessége, akire rá­bízták, de minden állampol­gár tulajdonosi kötelessége is. Talán így foglalható össze egy mondatban annak a kétnapos értekezletnek a mondanivaló­ja, amelyen részt vett dr. Ma­jor Miklós, Pest megyei fő­ügyész, dr. Hadadi Tibor me­gyei főügyészhelyettes, va­lamint a város és a járás po­litikai, társadalmi életének vezető egyéniségei, és a bűn­üldöző szervek dolgozói. Dr. Németh István járási vezetőügyész előadásában el­mondta: a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem az a három főágazat, amely a tár­sadalmi tulajdonban okozott károk több mint 60 százalé­kát képviselik, s éppen ezért ezen a területen a legfonto­sabb az előrelépés. A társadalmi tulajdont leg­nagyobb számban — de nem a legnagyobb értékben — a lo­pások és a betöréses lopások károsítják. Miért van erre le­hetőség? Egyszerű a válasz: a vagyonvédelem nem kielé­gítő állapota. Sok vállalat például — noha tud meglé­tükről — nem alkalmazza a biztonságtechnikai eszközöket. Továbbá kevés a biztonságos raktár- és tárolóhelyiség, va­lamint területileg igen szét­szórtak az őrzőhelyek. Ezek azok a hiányosságok, ame­lyek szinte vonzzák a tolva­jokat. Az „intellektuális” bűncse­lekményekkel a népvagyont károsító elkövetők többnyire a vállalattal, intézménnyel, szö­vetkezettel munkaviszonyban vagy funkcionális kapcsolat­ban vannak, ök azok. akik vagy a beosztásukból adódó lehetőségeket használják ki. vagy munkaköri kötelességük megszegésével válnak bűn­elkövetőkké. Gyakoriak a többes, szervezett, bűnszövet­ségben elkövetett, huzamos ideig tartó sikkasztások, csa­lások vagy a hűtlen kezelés. Itt is óhatatlanul felvetődik a kérdés: miért van erre le­hetőség? Egymondatos a vá­lasz: a rendszeres ellenőrzé­sek elmulasztása, illetve a felületes ellenőrzések azok, amelyek ösztönzik a jellemi­leg labilis egyéneket a bűn­cselekmény elkövetésére. Természetesen a bűnüldöző szervek, az ügyészségek, a bí­róságok csak a felderített ügyekben tudnak eljárni, de sokkal fontosabb — ezt az értekezlet is aláhúzta — a megelőzés. Éppen ezért a gaz­dasági vezetők kötelessége, hogy a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények megelőzését tekintsék saját, és az irányításuk alá tartozó minden dolgozó fontos felada­tának. Javítsák az ellenőrző tevékenységet, s teremtsék meg a belső és külső ellenőr­zés összhangját. Erősítsék a dokumentációs fegyelmet, szi­gorúan vonják felelősségre az ellene vétőket. A társadalmi tulajdon meg­őrzése mindannyiunk közös feladata. Honismereti előadás A város és környéke A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága, Szentendre Barátainak Köre, á Pest me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár közös rendezésében, október 29-én, csütörtökön. 18 órakor, Szentendre és környé­kének flórája és vegetációja, a hegy- és dombvidék növény­zete címmel honismereti elő­adást tart Seregélyes Tibor, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem növényrendszertani tanszékének adjunktusa. Az előadó az érdeklődő, vagy éppen kirándulni sze­rető felnőtteknek, diákoknak — színes diafilmek vetítése közben — bemutatja a „Szent­endre és környéke” fogalomba vonható területet, annak nö­vényföldrajzi jellegét és ter­mőhelyi ; viszonyait. Részlete­sen szól majd a növényzetről, s külön kitér a Bükkös-patak és Pismány flórájának érde­kességeiről. Az oldalt írta: Karácsony! István Fotó: Erdősi Ásmes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents