Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-23 / 249. szám

Felfelé lehet... Az arányokra ügyelni kell A halastavak exportra termelnek ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxiii. évfolyam; 249. szám 1981. OKTÓBER 23., PÉNTEK Megszokott életforma Helyben is van munkalehetőség Még mindig vannak olyan települések, amelyek nap­közben elcsendesednek, kiürülnek. Akadnak emberek, akik csak a nap kisebb részét töltik otthon, s gyere­keik, ha munkavállaló korba lépnek, kényszerűségből kö­vetik ezt az életformát. A bejárók szabad idejének javát fölfalják a buszon, vonaton töltött órák. Ezért a lakó­hely és a munkahely számára egyformán gond az ingá­zók bevonása a közösségi életbe. Gyakran a megmaradt energiát is felemészti az utazás. Sör és konyak Ki ne ismerné a mon­dást: „a téma az utcán he­ver”. A minap, úgy este hat óra körül valóban ott hevert. Pontosabban nem is az utcán, hanem a mo- nori vasútállomásnál talál­ható, nemrég átalakított vendéglátóipari egység kis presszójának bejárata előtt, közvetlenül az ajtó mellett. A téma egy fiatal­ember személyében hevert ott. Idegen szóval élve il- lumináltan, orvosi szakki­fejezést használva „erős alkoholos befolyásoltság alatt”. Körülötte, mellette, sörös-, borosüvegek voltak. A témából csak úgy „höm­pölygőn” a különféle szesz- féleségek koncentrált illa­ta. Magyarán szólva: n té­ma tökrészeg volt. Béké­sen és nem éppen csende­sen hortyogott. Beljebb. ízlésesen beren­dezett kis helyiség. Kerek asztalok, modern székek. A sarokban handabandázó, ordítozó, gajdoló társaság. Csak úgy, ránézésre meg- saccolom, hogy tizenévesek lehetnek. Az asztalon sö­rösüvegek, konyakospoha­rak garmadája. Csikkek a helyiség kőpadlóján, az il­lemhely bejárata előtt. További alkoholfélesége­ket kérnek, akadozó nyelv­vel, bamba vigyorral az arcukon. A pincérnő nem akarja kiszolgálni őket. Szidalmazzák. A fiatal felszolgálónő még vitatko­zik egy ideig: próbálja meggyőzni őket, elég volt az italból, menjenek haza. de hiába. Végül megadóan sóhajt s hozza az újabb rendelést: sör és konyak... Nézem az ifjoncokat. Négyen vannak, összélet- koruk nem éri el a nyolc­vanat. M. L. Jubileumi küldöttgyűlés Harmincéves jubileumát ün­nepli a Monori Járási Szol­gáltató Szövetkezet. Ebből az alkalomból küldöttgyűlést tar­tottak a gyömrői KlSZ-szék- házhan, amelyen részt vett Bernáth Tibor, a megyei KI- SZÖV elnöke is. Fodor Mihály, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a jelenle­vőket a múltról, s a jelenről az egybegyűlteket. Tizenhárom kisiparos 1951. július 1-én ala­pította meg a Gyömrői Ve­gyesipari Szövetkezetei, elnök­ké néhai Sárospataki Lajos szobafestőt választották meg Az évek múlásával változott a szövetkezet profilja, bővült tevékenységi köre. 1963-ban egyesültek a tápió- sülyi Vegyes Ktsz-szel, egy évvel később a Maglódi Ktsz szolgáltató részlegei is csatla­koztak. 1965-ben viharos közgyűlé­sen mondta ki az igent a Mo­nori Járási Szolgáltató Szövet­kezet tagsága, s azóta ezt a ne­A gyömrői sakkozók folytat­ták jó szereplésüket a megyei I. osztályú csapatbajnokság B. csoportjában. Legutóbb Nagykőrösön sze­repeltek, az első találkozón 4- 4-es döntetlen eredmény szü­letett, a visszavágón viszont 5- 3-ra a gyömrőiek győztek, így alakult ki a 9-7-es végered­mény Gyömrő javára. Érde­kesség, hogy ezúttal a 6. és 7. táblán dőlt el a találkozó sorsa. Szerencsés Ottó és Farkas Károly 2—2 pontot, Fábián Béla. Fábián László, Fitos Jó­zsef, Déri Attila és Viczina Ist­ván egyet-egyet szerzett. Az utolsó táblán ifj. Jóljárt Mi­hálynak ezúttal nem ment a játék, mindkét pontját elvesz­tette. A sülysápi Tápióvölgye Tsz a VI. ötéves gazdasági ciklus­ban a növénytermelés úgyne­vezett szinten tartását tervezi. Az idei betakarítás végleges eredményei még nem ismere­tesek, de valószínű, hogy pél­dául a napraforgó hektáron­kénti átlaga 30—31 mázsa kö­rül alakul. A kukorica várha­tó hozamát 60—65 mázsa kö­zöttire becsülik a szakembe­rek. Ezek nem rossz eredmé­nyek, viszont ismeretes, hogy a búza a tavalyi 54 mázsa helyett az idén csak 42,5 mázsát adott hektáron­ként. Az új tervciklusban a kö­zös gazdaság tehenészetét 500 jószágnak helyet adó lefejö tehenészetté alakítják át, megszűnik tehát a húshozamú szarvasmarhák tartása. A ju­hászat gazdaságosabbá tétele érdekében több takarmány­termő területet akarnak kialakítani, amelyeken a jó­szág maga keresi meg a táp­lálékát. Már korábban elkezdődött, s az idén a tervek szerint be­fejeződik a sápi határban egy 30 hektáros új halastó medrének és vízzáró berende­zéseinek kiépítése. A sülysápi Tápióvölgye Tsz halastavai­nak összes vízterülete így el­éri majd a 90 hektárt. Az úri tavakban nevelt halak java részét eddig is exportra szállították, s továbbra is ezt a tevékeny­séget kívánják erősíteni az ágazaton belül. Nagyobb gépvásárlásokat nem terveznek a közös gaz­daságban, inkább a felújítá­sokra akarnak több gondot fordítani. Különösen a vető­gépparkot kell majd korszerű­síteniük, hiszen az aprómag­vet használják. Két évvel ké­sőbb a Vecsési Vegyes Ktsz is egyesült a gyömrői székhe­lyű szövetkezettel. Ma már a járás valamennyi községében működik részle­gük, a termelési érték az el­múlt években meghaladta a 40 millió forintot. A tetszéssel fogadott visz- szapillantás után a résztvevők egyperces néma felállással adóztak a szövetkezet azóta elhunyt dolgozói és vezetői emlékének. Ezt követően Bernáth Tibor és Fodor Mihály kitüntetése­ket, jutalmakat adott át. A szövetkezet kiVáló dolgo­zója kitüntetést vehette át Bánhidi Lajos szolgáltatási iparágvezető és Boda András nyugdíjas cipész, mindketten alapító tagok. Többen értékes tárgyjutalomban részesültek. A jubileumi küldöttgyűlés baráti eszmecserével zárult. G. J. Mivel az Albertirsa—Döm- söd II. találkozó 8-8-as döntet­len eredménnyel zárult, a gyömrőiek 92 ponttal továbbra is a mezőny élén állnak. A hát­ralevő ellenfelek Perbál (ott­hon) és Törökbálint (idegen­ben) lesznek. A gyömrőiek elő­nye már akkora, hogy csak rendkívüli körülmények foly­tán tudnának leszorulni a kép­zeletbeli dobogó legmagasabb fokáról. Fábián Béla a csapat I. osz­tályú, első táblás versenyzője elmondta, hogy az eddigi jó szereplésben nagy része van Szente 'László mesternek, aki fél éve segíti a játékosok fel­készítését. vak kiszórásához elengedhe­tetlenül szükségesek a precíz berendezések. A mendei lakatosüzem­ben darupályás csarnokot építenek, s lehetőséges, hogy a fém­ipari ágazat fejlesztése nem is fejeződik be ebben a tervcik­lusban. A Tápióvölgye Tsz-ben évente körülbelül 2 százalék­kal kívánják növelni a bér- színvonalat. Jelenleg az egy dolgozóra jutó átlagkereset 4 ezer forintra tehető, de ter­mészetesen akadnak olyan ágazatok, ahol havonta és rendszeresen jóval 5 ezer fo­rint feletti fizetést visznek haza a dolgozók. Az elv ter­mészetesen az, hogy a nehe­zebb munkát fizessék meg jobban. A termelőszövetkezet szak­emberei adottságaikat és le­hetőségeiket hasonlónak tart­ják a járás más közös gazda­ságaiéhoz. Az eredményekkel szeret­nének az élen járók közé tartozni, s épp ezért sem az eléijt fej­lődéssel nem megelégedettek, sem a tervszámokat nem tart­ják szentírásnak, legalábbis ami a túlteljesítést illeti... A. L. A. Rászorulóknak Segélyek Egyre több a gyámhatósági feladata a gyömrői nagyközsé­gi tanácsnak. Ezt bizonyítja az is, hogy tavaly 337 ügyirat ér­kezett címükre, az idén már eddig 407. Rendszeres nevelési segély­ben 32 gyermek részesül a nagyközségben, átlagosan 500 forintot kapnak havonta a rá­szorulók. Eddig 17 család ka­pott rendkívüli segélyt, ösz- szesen 11 ezer 400 forintot. Huszonhat gyermek védő- és óvóintézkedés alatt áll. Gyomron: a zeneiskola fog­lalkozása (órarend szerint), 15- től: a képzőművészeti gyer­mekklub foglalkozása, 18-tól: kondicionáló torna, 19,30-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. Az úttörőházban, 15-től: a bélyeg; 16-tól az asztalitenisz-szakkör összejövetele. Monoron, 14,30-tól: az iro­dalmi színpad próbája (a gimnáziumban), 16-tól: a dí­szítőművészeti szakkör foglal­kozása (a Vetőmag Vállalat­nál), 17-től: asztalitenisz-edzés (a sportszékházban). Pilisen, a moziban, ifjúsági előadáson: János vitéz, 17-től és 19-től: Kojak Budapesten. Sülysápon 10-től az öregek napközi ott­honában: tájékoztató a közle­Már elkerülhetetlen volt, de bíztam a csodában, hogy még­sem, S kis híján be is követ­kezett. A monori rendelőinté­zet első emeleti folyosóján, ahol a fogfájósok várakoznak szorongva, festők ballagtak vödrökkel ide-oda. — A legszélső fogászati ren­delőt festik! — tájékoztatott egy bennfentes üldögélő. Ez tehát kiesett. A második ajtón tábla: a fogászati rönt­gen bizonytalan ideig szünetel. Ha kiderülne, hogy nekem ar­ra is szükségem lenne — ez is kiesett. A harmadik ajtó mö­gül kiszóltak: a doktor úr még nincs itt! De a negyediknél nem volt mentség. A fiatal dok­tor rosszallóan csóválta a fe­jét: az utolsó percben jönnek a betegek, ez a-fog is, ejnye ... Lélekben készülődtem a tor­túrára, amikor mégszólalt az asszisztensnő: — Most kezdődik a kíván­ságműsor! Hozom a rádiót! És hozta. S mintha csak ne­kem rendezték volna, az első zeneszámban elhalóan hörög­A helyi munkalehetőségek hiánya főleg a kisközségek­ben sokáig hátrányosan be­folyásolta a családok jövedel­mét, hiszen a feleség csak rit­kán tudott munkát — s napi 2—i óra utazást vállalni. Az elmúlt esztendőkben az ipar- telepítési politika egyik ked­vező következménye az volt, hogy több budapesti üzem te­lepült vidékre, másrészt vi­szont az ipari és a mezőgaz­dasági szövetkezetek is több gondot fordítottak a helyi munkaalkalmak teremtésére, a nők munkába állítására. A változások természetesen nem következnek be egyik napról a másikra, hiszen a falun élő emberek általában húzódoz­nak az újtól, s kevésbé bátran kockáztatnak. A több évtize­des budapesti munkaviszony­nyal rendelkező ingázók pe­dig talán már valóban meg­szokták kialakult életformáju­kat Hiányzó munkáskezek Az olyan kis települések, mint például Gomba, Bénye és Káva, gyakran adják egy- egy fővárosi nagyvállalat valókról, 15-től: a természet­barát szakkör összejövetele. Vecsésen, 9-től 18 óráig: pá­lyaválasztási kiállítás fővárosi üzemek részvételével, 17-től: a A/48. galambászkör foglalko­zása. A IV. járási műszaki napok keretében Monoron: 7.30-tói 18 óráig: járási ruházati termé­kek vására a PIRUSZ ruházati boltjában (Petőfi u. 10.), 8-tól: gyáregységek seregszemléje (a Vigadó feletti kiállítóterem­ben), Ecseren, 8-tól 16-ig: bú­torkiállítás és -vásár, Pilisen 15-kor, az Aranykalász Tsz új­tanyai üzemében: Mezőgazda- sági gépek tárolása és korró­zióvédelme. Előadó: Kovács Béla gépészmérnök. tek. Meg nyögtek is, zenei aláfestéssel. Így aztán nekem már semmi dolgom nem akadt azon kívül, hogy becsukjam a szemem. A folyosón azért szét­néztem kihallatszott-e vajon a hörgés, s mit szóltak hozzá a sorstársak? De akkor már nem volt senki, sehol... — Mit lehetne tenni kisis­kolásaink védelmében? — te­szi fel levélben a kérdést mo­nori olvasónk, Olasz Józsefné. Mint írja, a Táncsics útcából körültekintés nélkül hajtanak ki kerékpárjukkal a gyerekek a forgalmas Luxemburg útra. Két hét alatt kétszer csikor- dult meg a fék az utolsó pil­lanatban. Nem lenne indokolt egy zebra felfestése? — kér­dezi. Egy zqbra azonban aligha ol­daná meg a gondot. Az már többet segít, ha a szülők, mi­előtt elengedik otthonról ke­rékpáros csemetéiket, újra és újra a lelkűkre kötik: Vigyázz! Az iskolák, a napközik figyel­törzsgárdájának magját. Az említett három községben egyébként az ott lakóknak 50 —60 százaléka bejáró dolgozó. Ez az arány csak kevéssé változik, annak ellenére, hogy a területükön levő gazdasági egységek már sok embert tud­nának helyben foglalkoztatni. A tapasztalatok szerint első­sorban a többgyermekes édes­anyákra, s egyre inkább a szakmát tanuló fiatalokra szá­míthatnak. A Monori Állami Gazdaság gombai üzemrészében növény- termesztéssel, tehenészettel egyformán foglalkoznak. Ugyanott, vagyis a felsőfar- kasdi telepen található a ke­rület IKR- és MTZ-traktor- parkja, valamint javító bázi­sa. A tehenészeti telep dolgo­zói főleg Gombáról, Felsőfar- kasdról, Bényéről, s Űriből járnak át a gazdaság saját autóbuszával. A javítóműhely szakemberei is általában ezek­re a településekre valók. A gazdaság vezetőinek meg­ítélése szerint, a gombai kerü­let létszáma stabil volt, vi­szont az utóbbi években erő­södik a munkaerőhiány. En­nek részben a kiöregedés, rész­ben a fluktuáció az oka. Első­sorban traktorosok, szerelők és gépi fejők hiányoznak. Az ötnapos munkahétre való át­térés a létszámgondokat nem enyhíti. Sőt. Bedolgozói rendszer A. Monori Állami Gazdaság gombai kerülete a péceli szak­munkásképző iskola tangazda­sága ugyan, az ott tanuló diá­kok náluk töltik a gyakorlati idejüket, ennek ellenére csak nagyon kevesen maradnak ná­luk. Arra számítanak, hogy a Gombáról, Bényéről, Káváról esetleg beiskolázható végzős nyolcadikosok talán szíveseb­ben dolgoznak majd a közel­ben, mint jóval távolabb. A legtöbb helybelit kétség­kívül a Fáy András Termelő- szövetkezetben foglalkoztatják. Az utóbbi években tapasztalt nagy arányú létszámnöveke­dés elsősorban a szövetkezet stabilizálódásának, az újonnan mét pedig — ha eddig elkerül­te volna — ismét szeretnénk felhívni: a monori mozi szíve­sen bocsát rendelkezésükre is filmet, filmvetítőt, gépészt, hogy egy-egy közösen megte­kintett, közlekedésre oktató film még hatásosabbá tegye a gyermekbalesetek megelőzését. • • Ugyancsak monori olvasónk, özvegy Albert Petemé szemé­lyesen kopogtatott a szerkesz­tőségben, hogy elmondja: ne­héz napjaiban szereztek kön­nyebbséget a monori iskolások. Férje a közelmúltban hunyt el, s ő hirtelen magára maradva alig hitte, milyen sokan van­nak, akik segíteni igyekeznek. Különösen az hatotta meg, amikor beállított, hozzá a mo­nori Kossuth iskola Kajla őrsé­nek három tagja, s felajánlot­ták segítségüket: munkát kér­tek, amit elvégezhetnének. Le is szüreteltek lelkesen, a köszö- nömöt is alig várták meg. A nyolcadik bé osztály három ta­nulója: Negyedi Zsuzsa, Né­gy edi Kati és Gyenes Gabi pi­ros nyakkendő nélkül, munka­ruhában is tudja hát. hol kell segítenie egy úttörőnek. K. Zs. kialakított helyi kiegészítő te­vékenységek megszervezésének tulajdoníthatók. A tsz-ben munkaerőhiány elsősorban a kertészeti, erdé­szeti főágazatban van. Egy­előre szinte megoldhatatlan­nak tűnik a nyugdíjba kerü­lők pótlása Az átcsoportosítás és esetenként a diákok fog­lalkoztatása csak ideiglenes megoldás lehet. A hiányzó munkaerők pót­lása érdekében fontosnak tart­ják a péceli és örlcényi me­zőgazdasági szakmunkásképző intézetekkel fennálló kapcsola­taik szorosabbra vonását, a helyi általános iskolákkal va­ló kapcsolat erősítését, a fel­sőtagozatos tanulók figyelmé­nek felkeltését a mezőgazda- sági munkák, szakmák iránt A szövetkezet ösztöndíjat, va­lamint a szakképzettség meg­szerzése után a végzettségnek megfelelő munkakört biztosít a mezőgazdasági szakmákban tanulóknak. Fejlesztési elképzeléseik kö­zött szerepel a bedolgozói rendszer kialakítása, valamint a kiegészítő tevékenység to­vábbi bővítése. A szükséges munkaerőt a szövetkezet mű­ködési területéről és annak környékéről kívánják biztosí­tani. Országos program A termelőszövetkezetben so­kat javultak a munka- és szociális körülmények is az utóbbi időben. Autóbusz be­állításával megoldották dol­gozóik szállítását A szövetke­zet dolgozóinak átlagéletkora 36 év. A Gyömrői Ruhaipari Szö­vetkezet is megtalálta számí­tását a kávai üzem létesítésé­vel, ahol a tervben szereplő programokat mindig pontosan, lelkiismeretesen, határidőre végzik el. A kávai telephelyükön a helyi és a környező községek­ben lakók részére, ezeken be­lül is elsősorban a nők szá­mára megfelelő munkalehető­séget tudtak biztosítani. Ezzel is hozzájárultak ahhoz az or­szágos programhoz, hogy a helyi lakosságnak megfelelő munkahelyet, illetve munkaal­kalmat kell biztosítani. A hely­beli nőknek nem kell Buda­pestre bejárniuk dolgozni, hisz’ helyben is megtalálják számításaikat. Yereszki János Felveszünk gépkocsivezetőt, zöldséges áruforgalmi előadót, garázsőrt, eladót és pénztárost. Jelentkezni lehet: o Józsefvárosi KÖZÉRT Vállalat munkaügyi osztályán Budapest VI., Népköztársaság útja 14. i" ■" ■-.■■■■ni i ESSN 0133—2651. (Monori Hírlap) Szolgáltatók szövetkezete Kitüntették az alapítókat Jól szerepelnek a sakkozók Továbbra is az élen Ismét győztek a gyömrőiek A nap kulturális programja kedési és egészségügyi tudni­Noteszlapok

Next

/
Thumbnails
Contents