Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

1981. OKTOBER 22., CSÜTÖRTÖK xfímap 3 Futószalagon a paprika A kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezetben, a kalocsai termesztési rendszer tagjaként, az idén ötven hektárion ter­mesztettek fűszerpaprikát. A szedést már befejezték, jelenleg a termés elszállításával foglalkoznak. A képen: futószalagon továbbítják a fűszerpaprikát a szállítójárművekre. Csaknem minden településen Népfrontestek, sok témával Mi kerül az étlapra, s mi a tányérba ? Háromszáznál több éhes száj A KÖJÁL ellenőrének nyomában Szigetszentmikléson Több mint tíz esztendővel ezelőtt azzal a céllal szervez­te meg politikai és társadalom- ismeretterjesztői programjait a Hazafias Népfront Pest me­gyei bizottsága, hogy a legel­dugottabb településeken élők látókörét is segítse tágítani. Kezdetben ezek a népfront­esték még kissé formálisak, „tanfolyam ízűek” voltak, s meglehetősen gyéren látogat­ták őket. A fejlődés — amint azt a HNF megyei bizottságának titkára: Kovács Antalné el­mondotta, nemcsak annak kö­szönhető, hogy a népfront te­vékenysége sokrétűbb, hanem, az emberek. érdeklődőbbek, mint egy évtizeddel ezelőtt. A környezetvédelmi ismereteket, a legfrissebb kül- és belpoli­tikai tudnivalókat, a kertba­rátoknak és a szülői munka- közösségeknek szóló előadáso­kat egyaránt felölelő találko­zók azért is közkedveltek, mert — noha sok a központilag ajánlott — a témákat főleg'az egyes rétegek, településcsopor­tok valóságos igényei szerint állítják össze. Felkutatásukban, a választék bővítésében sokat segítenek a HNF helyi pro­pagandistái, akik évente két­szer is kapnak „eligazítást” a megyei központiban, s szintén közreműködnek abban; a kü­lönböző tömegszervezetek ál­tal rendezett programok ne fedjék egymást. Bár a bizottság nem törek­szik látványos statisztikai ki­mutatásokra, nem szám sze­rint tervezi az előadásokat, az azért kimutatható, hogy a résztvevők (kezdetben mint­egy 5—6 ezer) száma egy év­tized alatt megtízszereződött. Tavaly például az összesen 1300 előadást körülbelül 50 ez­ren hallgatták meg, közülük a szülői munkaközösségeknek, a kertbarátoknak szervezet­tekre 17 ezrén voltak kíván­csiak. A mind nagyobb érdeklődés oka, hogy ezeket a kiscsopor­tos fórumokat valóban kis­csoportoknak tartják, és va­lóban fórumok! A lakosságot ugyanis már régen nem kell biztatni a hozzászólásra: meg­szokták, hogy elmondhatják a véleményüket, őszinte kérdé­seikre őszinte választ kapnak. Éppen ezért az előadókat gondosan válogatják össze: az adott tárgykörben a lestájé­kozott abb orvosokat, iskola- igazgatókat, mezőgazdasági és műszaki szakembereket, náp- frontvezetőket. Akik minden ellenszolgáltatás nélkül azért is vállalják mindig szívesen e feladatot, mert ezeken a gyak­ran órákba nyúló öss Ríj öve te­leken maguk is sokat tanul­nak ... Vácot kivéve — ahol a leg- illetékesebbek a város üze­meit, gyárait, helyi és nép- gazdasági jelentőségét fogják ismertetni a településeken élőkkel — nem ígér különö­sebb tematikai újdonságot a HNF. Leszámítva persze, hogy — mert nagyon is újszerű, így az érdeklődés igencsak meg­nőtt iránta -— a kisszövetke­zetekről, magántársulásokról is részletes tájékoztatót adnak majd a közgazdasági szakétn­él csemői határban Tóth Mihály, a ceglédi Kos­suth Gimnázium igazgatója mondotta: . — Idén, szeptember 14—19. között dolgoztunk a mezőgaz­daságban. Több éve szerződé­sünk van a helyi, illetve a környékbeli mezőgazdasági üzemekkel. A Ceglédi Állami Tangazdaságban, a csemői No­vember 7. Termelőszövetkezet­ben, valamint a nyársapáti Haladás Tsz-ben dolgoztak diákjaink. Véleményem sze­rint ez nemcsak pénzkereseti forrás a számukra, hanem le­hetőség is arra, hogy az osz­tályok jobban összekovácso- lódjanak, a nevelők új olda­lukról ismerjék meg a gyere­keket. Persze, az efféle „lazításnak” — már ami a tanulást illeti —, nemcsak előnyei, hanem hát­rányai is vannak. Mint az igazgató is említi: a tanulás­ban bizonyos, igen rövid idő alatt pótolható kiesést jelent. Nézzük, hogyan vélekednek a diákok. Találomra választ­juk ki néhányukat. Krizsán József elsőosztályos. Még nincs különösebb tapasztalata az ef­féle közösségi munkákban. A néphadseregnél Harckészség, épílőiiiunka Pap János elnökletével szer­dán kiskunfólegyházán tar­totta kihelyezett ülését az or­szággyűlés honvédelmi bizott­sága. A résztvevőket a nép­hadsereg vezetőd tájékoztat­ták. Szóltak arról, hogy néphad­seregünk harckészségének, had­rafoghatóságának fokozása mellett a társadalom egyéb kívánalmainak is eleget tesz­nek: évről évre segítséget nyújtanak a mezőgazdasági betakarítási munkákban, je­lenleg is 6200-an dolgoz­nak a földeken, gyümöl­csösökben, szőlőskertekiben. Az utóbbi öt év során száz­ezer katona vette kd résizét az őszi betakarításból. Munkáju­kért bért kapnak, s szorgal­mukat jelzi, hogy az egy főre jutó átlagkereset 1976-hoz ké­pest csaknem megháromszoro­zódott Elismerésként szá­mos gazdaság résziesítá a ka­tonákat jutalomban, évente több százan vehetnek át ki­tüntető oklevelet. Most is, de a jövőben méginkább figye­lemmel kísérik, hogy a kato­náknak valóban azt a felada­tot adják-e. aminek megoldá­sához segítségüket kérték. Ahol nem gondoskodnak a megfelelő színvonalú elhelyezé­sükről, ellátásukról, le kell, hogy mondjanak munkájukról. A beszámolót vita követte. BaSafon-védeienre ötffiiiliárd fariüt A Balaton környezetvédel­mének időszerű kérdéseiről, a vízgazdálkodás fejlesztéséről tartottak szerdán tudományos tanácskozást a Magyar Tudo­mányos Akadémia veszprémi akadémiai bizottsága és az MTESZ Zala megyei szerveze­tének rendezésében Keszthe­lyen. A vízügyi ágazat, valamint a Balaton vízgyűjtő területén levő gazdálkodó szervek, ipa-' ri üzemek és gazdaságok a jelenlegi tervidőszakban több mint ötmilliárd forintot for­dítanak vízvédelmi célú fej­lesztésekre. — A mi osztályunk Csemö- ben volt, szőlőt szüreteltünk. Napi hat órát dolgoztunk. A szövetkezet 61 forintot fizetett a leszedett szőlő mázsájáért. Mivel az eső miatt két napig szünetelt a munka, meglehető­sen keveset kerestünk. — És mi lesz a keresettel? — Ügy döntöttünk az osz­tállyal, hogy közös kirándulás­ra fogjuk költeni. Bencsik Éva negyedikes. Az ő osztálya is Csemőben dolgo­zott. — Mi exportalmát szedtünk — mondta. — Nem lett volna rossz munka, de előfordult, hogy hosszabb ideig álltunk, mert nem volt elegendő kon­téner. Négy-öttagú brigádok­ban dolgoztunk, napi 50—60 forintot kerestünk. Mi nem is­kolai kirándulásra fordítjuk ezt a pént, hanem a ballagá­sunk költségeinek fedezésére. Csoknyay Zoltán, a városi tanács tanulmányi felügyelője mondotta: — A helyi és a környékbe­li mezőgazdasági üzemek dol- ^ az, hogy kijelöljék, egy-egy iskolából hány diákra van szükség a betakarításhoz. Sok iskolának szerződése van, amelyet az üzemek és az is­A Pest megyei KÖJÁL el­lenőrének, Zsidóné Ombódi Annának szó szerint a nyomá­ban járok. Kérdez, magyaráz — ki tudja, már hányadszor ugyanazt — s újabb kérdéssel igyekszem benyomásaimat megingatni vagy megtámasz­tani. Ha mm is esurran, de... A szigetszentmiklósi Árpád Étteremben reggel 9 órakor még minden csendes. A kony­hában csak elvétve koccan össze egy-egy edény. A gáz­zsámolyok egyikének kékes lángja aá óriási fazekak vala­melyikére vár. Juhász János­áé üzletvezető-helyettes viszi végig az október 21-i, szerdai napot. A konyhában a vezény­szó Duba Józsefné konyhafő­nöké. Háromszáz ebédnek kell elkészülnie, közülük 112 a gye­rekeké, mégpedig a III-as szá­mú iskolában tanulóké. Há­rom turnusban, tanári kíséret­tel érkeznek nap. mint nap. A különterem az övék. Váratlan az ellenőrző látogatás — per­sze mint mindig — Juhász .Já­nosáé az első zavart percek utájn arra szeretne választ kap­ni: miért, mi történt? Belső feszültsége mindvégig nem ol­dódik, hiszen csak a forgalom, a pénzügyek tartoznak hozzá, az üzletvezető szabadnapos. A konyhában gyér a fény, az égők fele hunyt szemmel bá­mul a kondérok' sokaságára, a most még üres mosogatókra. De o tojás itt van, hol még véletlenül sem lehetne. A zöldség-előkészítőben ‘ viszont nem működik a csap, így az­tán a földtől szennyezett bur­gonyát ott mossák, ahol ké­sőbb majd az edényeket. De nemcsak a csap hibás, a le­folyó sem működik, lábamnál a törölt rácsom túl megült a szennyvíz, kellemetlen illato­kat árasztva. Az edények? El­használódottak. Hogyan is kell mosogatni? — szakítja meg szemlélődésem Zsidóné Om­bódi Anna hangja. kólák már tavasszal megköt­nek. A korábbi évek tapasz­talatai szerint főként az álta­lános iskolás gyerekek dolgoz­nak jól, A középiskolások kö­zül sokan megpróbálnak „la­zítani”. Persze nem szabad általánosítani. A gyakorlat azt mutatja, hogy igen nagy szük­ség van a diákok segítségére. — Mi az oka annak, hogy a gyerekek keresete általában közös kasszába kerül? Hiszen rendelet született arról, hogy mindenki a maga céljaira használja fel a pénzt? — Valóban. Csakhogy ezt az iskolai közösségek határozzák el. Bár a szövetkezetek a bért névre szólóan fizetik ki, ami­kor a gyerekek átveszik azt, egyből az osztálykasszába ke­rül. Formá'is elosztás A váci Sztáron Sándor Gim­názium tanulói október máso­dik hetét töltötték az Alagi Állami Tangazdaság váci ke­rületének szőlőtáblám. Mária- udvaron egyszerre 600 közép- iskolás dolgozott. Lábai László, a gimnázium igazgatója: — A kereset elosztása évek óta formális. A gyerekek zöme kirándulásra költi az itt kapott pénzt. Szerintem, igen jó kö­zösségnevelő hatása van az őszi munkáknak. A diákok megtanulják becsülni a fizikai munkát, közben új barátokra is szert tesznek, ha éppen egy másik osztály tanulóival dol­goznak együtt. Fleischmann Mónika har­madikos: — Jó dolognak tartom a — Tíz liter vízhez két deci hypo — fújja a leckét Duba Józsefné. Megjegyzések: a hús­előkészítőt használni kell, a hűtőből elővarázsolt ráncos ar­cú virslinek meg a leírtak kis­táján a helye. A mélyhűtő kamrában nincs páraelvezető, s a földön fedetlenül árválko­dik az óriási kondérban a teg­napról maradt krumplifőzelék, magányát megosztva a babsa­látával. Ha nem is csurran, de cseppenhet mindegyikbe a mennyezetről víz... Sorsuk csak a megsemmisülés lehet. Nem igazi étlapok, inkább belső feljegyzések október 5- től 21-ig. Egy héten belül va­lamilyen formában háromszor jutott főszerep a káposztának a gyerekek étrendjében. Kar­öltve a süteménnyel, a marha- és borsos tekánnyal. Főzelék? Legfeljebb kétszer hetente, ba­romfit vagy tonhalat még vé­letlenül sem találni. Rakott, párolt ételeket sem — pedig mily sok szó esik a korsze­rűbb. a modernebb táplálko­zásról. De, hogy is készülhetne, amikor a sütő évek óta rossz, a levesfőző üst lyukas — igaz, az új már ott van az udva­ron! —, s a nagy tűzhely is elromlott. A három gázzsá­molyról kapkodják majd a telt lábasokat, fazekakat egész nap.., Lenne honnan tanulni A szükség törvényt bont. A gyerekek a vendéglőkbe jár­nak — a vendéglők meg a for­galomért vállalják a közétkez­tetést. Közétkeztetést, koránt­sem gyermekélelmezést! De nem mentség e szükséghelyzet az étlap egyhangúságára, ter- vezetlenségére. Amit itt Kug- ler Károly üzletvezető . egye­dül állít össze. . Mindig csak 2—3 napra előre. Pedig lenne hol tanulni. Vállalaton belül. A leányfalui Kagyló átállt a gyermekétkeztetésre. S ahogy a KÖJÁL ellenőre mondja: nem is akárhogyan! szüretelést. Odahaza is szok­tam dolgozni, a munka szá­momra szinte természetes. Nyaranta mindig megpróbálok egy kis pénzt keresni... Idén az Erdei Termék Vállalat vá­ci üdítő ital üzemében voltam egy hónapig. Az a munka sok­kal fárasztóbb volt, bár töb­bet is kerestem. A hónap vé­gén 3 ezer forintot fizettek ki, amiből később nyaralni men­tem és ruhákat vásároltam. Walter Mónika negyedikosz­tályos : — Kollégista vagyok. Ver- segről jöttem ide Vácra. Oda­haza is rendszeresen szoktam dolgozni. De így, az osztály- lyal egészen más. Néhányan ta­lán azért szeretik a társaim közül a születet, mert addig sem kell tanulni. De csak né­hányan, a többség nem így vé­lekedik, szívesen csinálják. Nem is a pénz miatt, magáért a szüretelésért... Négy vád iskola Horváth Gábor, az állami gazdaság kertészmérnöke: — Az idén négy váci isko­la diákjai segítettek a szürete­lésben. A gyerekeket teljesít­ményük alapján fizetjük, ép­pen úgy, mint a saját dolgo­zóinkat. Évekkel ezelőtt kiala­kult a gazdaság és az iskolák között ez a kapcsolat, amely évről évre jobb lesz. Igen hasznos számunkra a diákok munkája. Segítségük nélkül bi­zony sokkal nehezebb lenne a termés betakarítása. Valóban. Hiszen, ha időn­ként játszva, vidámabban is dolgoznak a diákok, a nép- gazdaság számára hasznos ea a munka. Tevékenységük ér­téke nemcsak abban mérhető, hogy mit teljesítettek, s ezért mennyi fizetség jár. Sokkal in­kább abban, hogy közösen dol ­goztak, s talán megtanulták egy kicsit jobban értékelni, be­csülni mások munkáját is. Csitári János Fortyogó, bugyborékoló kon­dérok. Az Arany Sas étterem­ben a konyhán lassan elkészül az ebéd. S hogy tényleg, idő­re kész legyen, még az üzlet­vezető, Tóvári Judit is beállt zöldséget tisztítani. Mint min­dennap, október 21-én is 220 gyereket vártak ebédre, akik tanári kíséret nélkül, csapa­tokra oszolva érkeznek, s min­den pénteken befizetnek a kö­vetkező hétre. Nem napközi­sek, önállóak. Ez csak közétkeztetési Tiszta kendővel letakart ha­lom a konyhaasztalon. Zsidóné Ombódi Anna a kendő alá néz: tegnapról kimaradt főtt tészta. Ételmérgezés hordozója lehet. így a moslékba kerül. Tiszta, rendben tartott konyha, a padozat csúszásgátló bur­kolatot kapott — de inkább korcsolyapályának érzem lá­bam alatt. Vizes a padozat, folyik a mosogató szifonja, pedig szorgos kezek madzaggal visszakötözték. Az étlapokat — bocsánat, jegyzeteket — vallatóra fogva: elkelne néha több főzelék, csirkehús, meg gyümölcs, azaz egy-egy alma is. Ennek ellené­re jó. változatos az étlap. — Jobbnak kellene lennie, de nem könnyű a pénzből ki­jönni. Csirkehús? Néha koc­káztat az ember, mint például a múlt szombaton. Megrende­li. majd kiderül, menet közben valamelyik üzletnek leadták. Rohangászás Csepelre húsért, mert a 200 emberkének vala­mit kell adni enni. A mirelit zöldség? Drága. A gasztrofól­nál pedig a szeleteket nem le­het bontani. Rakott karfiol? Szívesen ennék a gyerekek, jól tudom. De a sütőnkbe egy tep­si fér bele, abból meg a szük­séges adag felét sem lehet elővenni. Alma? A zöldérttől kilóra rendeljük. Ha szép na­gyokat küld, nem jut minden­kinek. Ezzel is megjártuk már. Nem gyerekélelmezés ez, köz- étkeztetés ... — mondja me­ditálva Tóvári Judit. Éhes siserehad. Egymás sar­kába lépve vágtatnak be az ét­terembe asztalt foglalni. A fel­szolgálás, a rend fenntartása a pincérek dolga. Nemcsak a szöszke tízéves kislány nem boldogul a késsel, de a ' ka­masznak is gond felvágni a húst. A pincérek az asztalok, székek lábánál lévő iskolatás­kák között lavírozva hordják ki az ételt. Az október 21-i menüt, a zöldborsó levest, tört krumplit borsostokánnyal. Az önök veszély — Nem a dicséretért, hanem a szoktatás, a nevelés miatt vágjuk olykor össze a tányér­jukban a húst. A késsel, vil­lával majd csak megtanulnak bánni. Ezért dicsért meg egy vendégünk, s írta meg lapjuk Postabontás című rovatában. De van ennek fonákja is — mondja Tóvári Judit. A szükség törvényt bont alapon a negyedik osztályo­sok éppúgy vendégei az ét­termeknek, mint a nagyok, a nyolcadikosok. A vendéglátó- helyek még csak az első lé­péseket teszik meg ebbpn a ko­rántsem könnyű, rengeteg kö­rültekintést, nagy türelmet igénylő munkában. A szükség, nevezhetjük forgalomnak, anyagi érdeknek — rászorítja őket. Vagy talán a helyzet megértése? Szerintem a kettő együtt. S holnap még jobban. mint_ ma. Erre készülni, fel­készülni nemcsak újabb 'és űiább milliókkal kell és lehet. Ötlettel, változatos étlappal, s a higiéniai követelmények szi­gorú betartásával. S ha kezdők is az étlap összeállításában — bár kissé kétlem, inkább fi­gyelmetlenségnek, kényelem­nek érzem! — egyetlen kony­ha- vagy üzletvezetőt sem menthetünk fel a higiéniai sza­bályok betartása alól. Nem, hiszen az ételmérgezés vészé­ivé még a legkörültekintőbb, legalanosabb konyhafőnököt is fenyegeti. Varga Edit berek. Simon Zsuzsa Diikik a földeken felesik pénzzel mérhető A kereset közös kasszába kerül Az utóbbi években rendszeressé vált, hogy az álta­lános iskolák hetedik és nyolcadik osztályos tanulói, va­lamint a középiskolás diákok szeptemberben és októ­berben néhány napot mezőgazdasági munkával töltsenek el. Pest megyében több mint 116 ezer általánqs iskolás, és csaknem 8 ezer 800 középiskolás diák van. Főleg az utóbbi adat lehet mérvadó, ha arra keresünk választ, hogy szűkebb pátriánkban idén hány diák vett részt a paradicsom, az alma, a szőlő, s egyéb gyümölcs- és zöldségfélék betakarításában. Hozzávetőleges számítások szerint, csaknem tízezer diák serénykedett megyeszerte a földeken.

Next

/
Thumbnails
Contents