Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-20 / 246. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 246. SZÄM 1981. OKTÓBER 20., KEDD Ötlet és valóság Ismeretterjesztés cigányoknak Elfogultság és előítéletek nélkül Csomagolják a friss vajat A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat nagykőrösi üze­mében naponta mintegy 35 mázsa vajat készítenek a két mű­szak alatt. A képen: Illés Klára és Lelleszűcs Ambrusné a csomagológépet kezeli. Barcza Zsolt felvétele Anyakönyvi hírek A nagykőrösi ismeretter­jesztőknek határozottan sze­rencséjük van. Naigyon köze­li időpontokban foglalkozott munkájukkal a TIT megyei elnöksége, az MSZMP váro­si végrehajtó bizottsága, s né­mi áttétellel az MSZMP vá­rosi bizottsága és a városi tanács is. Az történt tehát, hogy m ismeretterjesztőink még el. sem felejthették az egyik dicséretet, máris kézhez kap­ták a másikat. Hagyjuk nyugodni Azt, hogy a megyei TIT-el- nökségen mit mondtak a nagykőrösieknek, bár tudom a részieteket, nem az én dol­gom megírni. A lényeg az, hogy dicséret volt az is, ha­sonlatosan azokhoz a sorok­hoz, melyeket a naigykőrösd párt-végrehajtóbizottság jegy­zőkönyvébe bevezettek. Ezen a helybeli tanácsko­záson egyebek között szó esett olyan dolgokról is, melyek a megyei tanácskozás vitaanya­gából kimaradtak. Nem azért, mert valaki erre törekedett volna, hanem mert az ötle­tek voltak' újak. Ilyen pél­dául a kifejezetten a cigányla­kossá,gtiak. szervezett ismeret- terjesztés. Nincs rá határozat, hogy legyen ilyen, áhi az el­gondolás megérdemli, hogy megvizsgáljuk. Főként azért, ' mert tudjuk, hogy a hasonló kísérletek, például a cigány­klub megszervezése, nem jár­tak fényes sikerrel. Legalább­is Nagykőrösön nem. Mindenesetre tegyük félre azt az álszemérmet, mellyel a cigányok helyzetéről szólni szoktunk olykor. S ugyanúgy hagyjuk nyugodni a ládafiá­ban az elfogultságot és az elő­ítéleteket is. A városon kívül Nos, aki reálisan ismeri a helyzetet, az tudja, hogy a társadalmi beilleszkedés első lépcsőfokán állóknak aligha lehet TIT-előadást tartani. Másik oldala a dolognak, hogy a védőnők, orvosok, vöröske­resztes aktivisták, s mitagadás, gyakran a bűnüldöző szervek is, tartanak e rétegnek isme­retterjesztő előadásokat. Az említett ötlet újdonsága az, hogy ennél több kellene, hiszen ezek az „előadások” leginkább mindig valamilyen konkrét helyzetre, már meg­levő bajra vonatkoznak. Az általános eligazítás hiányát kellene pótolni, példának okáért szakképzett cigány­népművelők segítségével. Ilye­nek nem élnek városunkban. Milyen eredmény várható ettől az ötlettől, ha megvaló­sul. Bizony, nem sok. Ám, ha hatásra nem számíthatunk is, ez is módja volna a társada­lom többi rétege, s az elmara­dott cigányok kapcsolattartá-. sának. Amire viszont az egész társadalom érdekei szempont­jából szükség lehet. Más a helyzet a már job­ban beilleszkedett cigányok­kal. Nekik lehetne igazi is­meretterjesztő előadást tarta­ni. Egyetlen nehézség, hogy sokuk már nem örvendezne ennek a megkülönböztetésnek. Szüksége volna az ilyen em­bernek a felemelkedését szol­gáló ismeretek megszerzésére, viszont félne a „cigánv-elő- adás”-tól, mert az megkü’ön- böztetné, úgymond visszakül- dené az épp elhagyni akart vi­lágba. Fogas kérdések, melyek megválaszolásához, más lehe­tőség nem lévén, a városon kívülről kell kérni segítséget. A TIT városi szervezete mind­ehhez kevés. Nem beavatotton Tekintettel kell lenni e népcsoporttal kapcsolatban kü­lönös, olykor egészen szokatlan emberi érzelmiekre. S a cigá­nyok esetében minden eddi­ginél jobban kell figycímez­nünk Németh László egyik posztumusz írásának mondatá­ra. „Kell a zene, mint a ke­nyér, boldog aki muzsikál, mert az örömet, bánatot leve­zet.” Ezt a feliratot találtam a temetőben egy csupavirág sír­emléken, melyről két fehér márványgalamb szomorúan nézett le a sírra roskadt feke­te ruhás idős asszonyra, aki könnyeivel öntözte a virágo­kat; A síremlékre arany betűk­kel van rávésve: Kovács Ist­ván zenetanár. 1924—1979 — és Kovács Istvánná 1895 —. Megilletődve köszöntöttem a 86 éves idős asszonyt, aki köny- nyes szemekkel nézett fel rám: — Nézze — mondotta csen­desen — itt vár engem egyet­len fiam ... Most lesz halálá­nak az évfordulója. Mintha most is játszana a zongorán, hallanám a rádióból a dalait. És mintha a temetésén Bálint Ferenc zeneiskolai igazgató most mondaná a búcsúbeszé­det. A szomorú idős asszonyt egy jó ismerőse kocsin elvitte ha­za, én pedig kint maradtam a temetőben és sok minden eszembe jutott Kovács István­ról, aki nagy zenei ígérete volt Nagykőrösnek. Ekkor hatá­roztam el, hogy elmondom elsősorban a körösi ifjúságnak, hogy a fiatalon elhunyt zene­szerző élete bizonyítja, milyen kincsek teremnek a körösi ho­mokon. Kovács István anyai nagy­apját ismertem, Kicsi Bálint­nak hívták. Kedélyes paraszt- ember volt, szépen dalolt, s citerán, cimbalmon és harmo­nikán is tudott játszani. Pista már kisgyerek korában azt kérte, hogy vegyenek neki kis hegedűt a vásárban és még nem volt 8 éves, már megta­nult zongorázni. A középisko­lából az akkori országos hírű nagykőrösi Tanítóképző Inté- I zetbe iratkozott. Már ott ki­magaslott. zenei tudása, amit aztán a Zenei Tanárképző Inté­zetben gyarapítóit tovább. A nagy Kodály-tanítvány, Már­ton Béla kántor halála után Kovács Istvánt a Tanítóképző Intézet zenetanárává válasz­tották. Az intézet megszűnése után pedig az Állami Zeneis­kola tanára lett. Kovács István már fiatal ko­rában tevékeny részt vett a város zenei életének alakításá­ban. Amikor a fiatalságnak táncos összejöveteleket és mű­soros előadásokat rendeztünk, vidám Zongorajátékkal szolgál­ta a sikert, s tanította a fia­talságot muzsikára és énekszó­ra. Később tanítőképezdei és zeneiskolai tanár korában előadásokon, hangversenyeken mint karnagv egymás után aratta a sikereket. Közben zene- és kórusműve­Ez így hangzik: „Ami az ismeretterjesztésben számomra visszatetsző s reménytelen volt, az bizonyod ismeretter­jesztői selypítés, hogy mi, a beavatottak most lefordítjuk a mi szent tudásunkat a laikus nyelvére.” A társadalomiban még min­dig kívül élő cigányok dolgá­ban pedig egyáltalán nem va­gyunk beavatottak. Ezt tudva kell vizsgálnunk az előző öt­letet is. F. P. két írt, országos pályázatokon vett részt' dalszerzeményeit műsorra vette a rádió, s orszá­gos hírű zeneszerzőként emle­gették. Nagy sikerrel szere­pelt az 1957-es Arany-napokon is. Részben saját, részben má­sok verseire írta a dalokat. Főleg sok táncdalt szerzett. Saját verse és zenéje volt töb­ben közt a No de vigadjunk! című kórusdala, melyet a rádió is sokszor előadott. A zene nagy szerelmese csak 55 évig tudta szolgálni a mu­zsikát, elragadta a halál. Kopa László Született: Fazekas László és Bállá Ilona: Beáta; Király László és Czank Éva: László; Pozsár László és Mató Gizel­la: Edit; Bálint Ferenc és Nagy-Gombai Edit: Erika ne­vű gyermeke. Névadót tartott: Barna Sán­dor és Dani.Irén: Sándor; Fü- lep Endre és Petrik Magdolna: Endre; Anyalai Balázs és Farkas Etelka: Ferenc; Nagy József és Anyalai Sarolta: Tí­mea; Lendér József és Bállá Katalin;'Edit nevű gyermeké­nek. Házasságot kötött: Dér Zol­tán és Kovács Erzsébet; An­gyal Márton és Csák Ildikó; Kiséri Lajos és Kakuja Kata­lin. Maghalt: Dér Ferencné Bá- tori Rozália (Bokros dűlő 33.); Halasi István (Nyársapát, Kö­zépső dűlő 24.) ; Kovács Fe­rencné (Zsemberi Gyula u. 2.); Gödény István (Kalocsa Ba­lázs u. 10.); Finta Miklós (Ság- vári E. u. 6.); Cziteróczki Já- nosné Bíró Sára (Ságvári E. u. 47.); Nagy Pálné Tóbi Te­rézia (Vörösmarty u. 12.); Szűcs Józsefné Mohilla Etel­ka (Kodály Z. u. 10.); Lóczi Istvánné Rusvai Borbála (Új­világ u. 15.). Mende—Nagykőrösi Kinizsi 2-1 (0-1). Kinizsi: Molnár — Benkó, Karcsú, Orbán, Csikós, Torma, Szabó B., Farkas J., Németh, Szabó T., Farkas I. Csere: a szünetben Torma helyett Ko­vács, a 70. percben Szabó T. helyett Székely. Mendén a kemény, agyagos pályán jól kezdett a körösi csapat. Már a 3. percben gól­szerzési alkalom nyílt Szabó T. előtt, de ő a 11-es pont tá­jékáról mellé lőtt. A 10. perc­ben az ellentámadás után Mol­nár jól hárított. Két perc múl­va Németh egyedül állt a ka­pussal szemben, de a helyzetet nem tudta ér­tékesíteni. Három perc múlva Farkas I. lőtt fölé nagy helyzetben. A 22. percben Farkas J. jó be­adásából Németh erős fejesét csak a háló sarkába tudta üt­ni a hazai kapus, 0-1. A 36. percben ismét óriási helyzetet hagyott ki a körösi csapat. Fordulás után megváltozott a játék képe. Mintha nem is az első félidőben játszó körö­si csapat lépett volna pályá­ra. A védelem kapkodott, a középpályás sor és a csatár­sor eltűnt, a hazai csapat tá­madásba lendült, a védelem által előreküldött labdákat a körösi támadók egy pillanatig sem tudták tartani és jöttek az ellentámadások. Közben akadt két körösi helyzet, az elsőnél Szabó T. jól átívelt szabadrúgását Ko­vács nem érte el, a második­nál Németh elől egy befutó ren­dező szedte fel a labdát. A 85. percben Orbán a sarokzászló­nál cselezett, kirúghatta volna a labdát, de az a tizenhato­son belülre került. Kavaro­dás a kapu előtt és a nagy tömörülésben a hazaiaknak sikerült egyen­líteni. 1-1. Három perc múlva jó ha­zai támadás a jobb szélről, a szélsőt nem zavarták, pontos beadás, remek csukafejes. 2-1. Jól indult a mérkőzés, de érthetetlenül mégis tragiku­san végződött. Az eredmények mutatják, hogy ha a játéko­sok hozzáállása nem 'olyan, amilyennek lennie kellene, hiába a vezetőség minden fá­radozása. A játékosok részére biztosítva minden, megvan a Előzzük meg a tűzvészt! A városi tűzoltóparancsnok­ság felhívja a lakosság figyel­mét, hogy a tüzelőberendezé­seket, különösen az- olajjal és a gázzal működőket a fűtési idény előtt meg kell vizs­gáltatni szakemberrel, majd gondoskodni kell a berende­zések folyamatos karbantartá­sáról. Csak az engedélyezett tí­pusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő és fűtőberen­dezést szabad használni. A füst elvezetésére csak hézagmentesen összeillesztett, nem éghető anyagú füstcső- vet szabad használni és azt másfél méterenként fémbi­linccsel az épület szerkezeté­hez kell rögzíteni. A füst­csövet a kéményben hézag­mentesen kell csatlakoztatni. A kémények hézagmentes­ség ének ellenőrzésére ajánla­tos szorgalmazni, illetőleg le­hetőséget kell adni rá, hogy az illetékes kéményseprő vál­lalatok négyévenként elvégez­zék ezek füstnyomáspróbáját. A fűtési idény kezdetén felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy lehetőség szerint állandóan kísérjék figyelem­mel gyermekük játékát és gondoskodjanak felügyeletük­ről! Mondják el gyermekük­nek, hogy miért veszélyes a tűz, magyarázzák el, hogyan kell veszélytelenül használni a tűzgyújtó eszközöket. Tart­sák olyan zárt helyen a gyu­fát, öngyújtót, gázgyujtót, hogy kisgyermek semmiképp se juthasson hozzá! Legye­nek különösen elővigyázato­sak, ha netán akármilyen rö­vid időre is, felügyelet nélkül kell haavniok gyermeküket a lakásban! Városi Tűzoltóparancsnokság játékosokban a tehetség és megfelelő eredmény mégsincs. Hol a hiba? Ilyen játékkal nem lehet bajnokságot nyerni! Nincsen lelkes, ütőképes csa­pat. Nk. Kinizsi ifi—Mende ifi 1-0 (0-0). Kinizsi ifi: Demeter—Danka, Pesti Ambrus, Torma, Szűcs, Bartha, Nagy, Petrezselyem, S zívós, Lővei (Pesti Albert), Kiséri. Góllövő: Bartha. Ceglédi serdülők—Nagykőrösi Kinizsi serdülők 6-0 (2-0). Kinizsi serd.: Keresi — Ber­talan (Somodi), Mihályi, Hege­dűs, F. Szabó, Urbán, Galgó- czi (Sugár), Dani, Szigetvári, Pörge, Pálfi (Váróczi), (Csapó). Nyáregyháza—Kocsér 2-1 (1-1). Kocséron a nyáregyházi csapat 2-1-es vezetésénél a 80. percben tömegverekedés tört ki és a mérkőzés félbemaradt A kocsériak gólját Dénes rúg­ta 11-esből. Ezzel már nyolc gólt lőtt, annyit, mint a Kini­zsi eddig összesen. A kocséri közönség sportszerűtlen ma­gatartásával sokat ártott saját csapatának. P. S. Rendőrségi felhívás A Nagykőrös városi Rend­őrkapitányság felkéri azokat a károsultakat, akiktől Danka Balázs (Nagykőrös, Szivár­vány utca 2. szám alatti lakos) valamilyen ürüggyel pénzt csalt ki, hogy jelentkezzenek a Rendőrkapitányság föld­szinti 11-es számú szobájában vagy az 59-es telefonon a 905- ös mellékállomáson. Moziműsor ... és megint dühbe jövünk. Színes, olasz kalandfilm. Elő­adás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Rézhegyek királynője. Szí­nes, magyarul beszélő szovjet film, fél 4-kor. Világ vége közös ágyunkban. Színes, olasz tragikomédia (14 éven aluliaknak nem ajánlott!). Fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlapi Savanyúság a konyhára A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola konzervipari tanműhelyében nemcsak a szakmát tanulják a diákok, haftem hozzájárulnak saját maguk ellátásához is. Az itt készült termé­kek egy részét ugyanis az intézmény konyhája használja fel, a diákok tehát maguknak dolgoznak A n/a. osztály tanulói a káposztaszeletelő géppel ismerkednek. A káposztából vegyes savanyúság lesz a konyhának Kurgyis Jánosné oktató Demeter Erzsébetnek és Horváth Angélának a konzervesüvegek kézi légtelenítésének módsze­reit magyarázza Varga Irén felvételei Muzsika a homokon A zeneszerző emléke Saját és mások verseire írt dalokat SPORT - SPORT -SPORT - SPORT - SPORT Labdarúgás Vereség három perc alatt A sportszerűtlen magatartás sokat ártott V

Next

/
Thumbnails
Contents