Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

Rákosmezeje Tsz Segítségadás az állattartóknak Galambok és nyíllak A maglódi Rákosmezeje Tsz vezetői különös gondot fordíta­nak a háztáji ágazat eredmé­nyes működésére. Augusztus­ban megkezdték a húsgalamb és a vágőnyúl felvásárlását, az azokat feldolgozó forgalmazó vállalatok részére. Az indulás igen sikeres volt. Két hónap alatt, tehát szep­tember végéig 100 ezer forint értékű húsgalambot vásárol­tak fel a kistenyésztőktől. A szövetkezet ezzel a tevékeny­séggel a galamb- és nyúlte- nyésztők válláról leveszi a sokszor nehézkes értékesítés gondjait. Természetesen még további felkészülésre van szükség, hogy a várhatóan népszerű szolgáltatást maradéktalanul tudják ellátni a jövőben. Hoz­zákezdtek egy felvásárlóhely kialakításához. Folyamatosan tájékoztatják a tenyésztőket, hogy hol, milyen feltételekkel és mikor veszik át az állatokat. Az ágazat hozzáértő dolgozói felvilágosítással szolgálnak ar­ról, hogy jelenleg milyen ta­karmányt tudnak biztosítani a galamboknak és a nyulaknak, továbbá, milyen feltételekkel köthető szerződés az állatok leadására. Eldöntött tény, hogy a nyúl- tenyésztőknek a táp mellett jövőre az álló és termő lucer­nából az érdekeltségnek meg­felelő, a nyulak tartásához szükséges lucernaterületet, il­letve annak termését a tsz biz­tosítja. Az egészséges táplálkozásról Október 7-én, szerdán a mendei művelődési házban dr. Csernik Zoltán körzeti or­vos tart egészségügyi előadást Az egészséges, változatos táp­lálkozás címmel. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 231 SZÁM 1981. OKTOBER 2., PÉNTEK Napraforgó, burgonya, szőlő Szüret a monori határban Megkezdődött a talajerő-visszapótlás A hosszúra nyúlt nyár vé- | aligha várhatnak gazdag ter­sén megszomjaztak a földek. I mést. Az utóbbi napokban lehullott csapadékot szinte azonnal be­itta a talaj. — Nagyon kellett már ez az eső — mondja dr. Farkas Sándor, a monori Kossuth Tsz elnöke. Előtte az asztalon jó­kora, nyitott, zöldfedelű napló feljegyzésekkel, számokkal. Akár a határ látképe is lehet­ne, hiszen benne ott talál­hatók a legfontosabb adatok azokról a területekről is, ahová maga az elnök nem tud eljutni. — A napraforgó betakarítá­sát egyelőre befejeztük. A 250 hektárnyi területből két­százon levágtuk a tányérrózsát, a 19 mázsás átlag nem is lenne rossz. A megmaradt 50 hektárnyi, frissen meliorált határrészen azonban nagyon gyenge a termés, akár hat mázsával is csökkentheti az átlagot. Visszavont rendelés Az elnök azonban nemcsak a napraforgó miatt gondter­helt Elvégre ez az idén ná­luk még csak kísérleti nö­vénynek számított, s tudták is, hogy a gombai tanácstól átvett parlagföldek helyén — Sajnos, a burgonya miatt nem ok nélkül fájt a fejünk már évközben is — mondja dr. Farkas Sándor, miközben az előtte fekvő naplóban többször is aláhúz egy szá­mot — Eddig százhúsz hek­tárról szedtük fel a gumókat, s mindössze 155 mázsás átla­got tudunk felmutatni... Pe­dig Monor legjobb határré­szen vetettük, s a környék­beli gazdaságokban kétszáz mázsát is felszednek egy hek­tárról. Igaz, ők termelési rendszerektől kapták az alap­anyagot. Mi az önmaguk számára megfogalmazott tanulság? Kis csönd után: — A Vetőmag Vállalatnál mindenesetre már visszavon­tuk az új gazdasági évre szóló megrendelésünket... Ez a mondat, s az elnök több megjegyzése is jelzi, hogy jelenleg egyáltalán nem zavartalan a közös gazdaság és a vállalat kapcsolata. Az természetesen a szakemberek dolga, hogy eldöntsék, a vitá­ban kinek van igaza. Hogy a burgonya vetőgumó minősége, a betakarítás veszteségeinek csökkentése és a termés érté­kesítése kapcsán évről évre Újjáalakult együttes Úttörőkor átél a nyugdíjasig A tánckultúra is a közművelődés része Ismét próbál az újjáalakult népi tánccsoport a gyömrői művelődési házban, ahol Var­ga Mária igazgatónővel, Sza­bó Sándorral, a zenei vezető­vel, Mónus Pállal, a táncosok vezetőjével, és segítőjükkel: Matus Lászlóval beszélgettünk a tánckar múltjáról, jelené­ről, jövőjéről... Visszatérők A nagyközségben éppen 16 éve alakult meg az első népi tánccsoport, a község öregjei­ből, fiataljaiból. A több, mint másfél évtized alatt pedig be­bizonyították a táncosok ráter­mettségüket. Szép sikereket könyvelhettek el maguknak. Nemcsak idehaza, hanem Csehszlovákiában, Jugoszlá­viában is tapsoltak nekik. Aztán sokan férjhezmentek, megnősültek a csoportból, nemegyszer a csoporton belül. Szóval jó néhányan eltávoztak a táncosok közül. Szükségessé vált a fiatalítás. így lett az új népi tánccso­port magja az elmúlt három évben kitűnően működő, Mó­nus Pál vezette úttörő népi táncosok lelkes közössége. Az 1. számú helyi iskolában ala­kult úttörőcsoport szintén büszkélkedhetett szép eredmé­nyekkel. Az elmúlt három év­ben járási versenyeken mindig első helyezést értek el és idén április 12-én Érden a megyei versenyen is szép sikerrel sze­repeltek. Értő szakemberek állítják, hogy a gyömrői népi tánccsoport jelenleg megyei szinten a középmezőny élén áll. Ma mintegy 30 táncos képe­zi a csoport magját. A két-há- rom hét múlva megalakuló ze­nekarral félszázan lesznek, s hamarosan csatlakozik hozzá­juk az Angeli Angéla vezette kórus is. Tehát elmondhatjuk: a legjobb úton haladnak afelé, hogy megalakuljon Gyömrőn a művelődési házban egy va­lódi népi együttes. Nagy tervük, hogy egy ön­álló kétórás műsort állítsanak össze tánccal, zenével, népdal­lal, reálisnak látszik. Mint em­lítettük, van is mire alapoz­nia a sikert az új együttesnek, hiszen még néhányan megma­radtak a kezdeti időkből, vagy visszatértek a régi tán­cosok, például Székely Attila vagy Székelyné Kavalecz Ág­nes, aki az általános iskola első osztályától tagja a tánc­csoportnak. Balogh Béláné 31 évesen tért vissza a tánchoz 5 évi kihagyás és két gyermek után. ö is 16 éve kezdett, mint alapító tag. A felnőttek között újak is akadnak: Nagy Zsuzsa, Matus Lászlóné, akik most is­merkednek az első lépésekkel. Helyi mecénások Persze a múlt, s a közelmúlt sikerei nemcsak a táncosoknak és vezetőiknek szorgalmától, lelkesedésétől függtek. Hogy az utóbbi két évben egyálta­lán fönnmaradhatott a népi tánc Gyömrőn, abban döntő jelentősége volt, s van a ma­gyar néphadsereg egyik alaku­latának, az 1. számú iskola igazgatójának és az új csoport nagy részét kitevő tanulók osztályfőnökének, Tokodi An- talnénak. Sokat segít a Gyöm­rői Ruhaipari Szövetkezet a ruhák elkészítésében, s a tánc­csoport anyagi gondjain is igyekszik könnyíteni. Idén pél­dául 3 ezer forinttal növelte a szövetkezet a művelődési ház éves fenntartására átutalt ösz- szeget, amelyet most kimon­dottan a népi tánccsoport kap meg. A sikerek és az említett tá­mogatás ellenére azonban bő­ven maradnak gondok is. Ugyanis egy népi tánccsoport fönntartása mindig is nagy költségeket jelentett. Szükség volna a többi gyömrői, vagy akár járási gazdasági egység anyagi segítségére is a ruhák, kellékek beszerzéséhez. Vi­szonzásul a segítségért, a tán­cosok szívesen szerepelnének a patronáló vállalatok, intéz­mények rendezvényein. Ugyan­is éppen az az égjük baj, hogy a gyömrői művelődési házban évente csupán 4—5 alkalom­mal lépnek föl a táncosok. Ki­fejezetten igénylik azt, hogy minél többször mutathassák be tudásukat. A kapcsolatok ilyen jellegű kiszélesítését azonban nemcsak várják a gyömrői népi táncosok, hanem maguk is szorgalmazzák. Már konkrét tervük, hogy egy közös műsorra meghívják a mendei pávakört, a maglódi Röpülj pávakört, az ecseri néptánc és a vecsési sváb együttest és nemcsak egy al­kalommal. További tagokat is szívesen lát a gyömrői alakuló népi együttes, úgy énekeseket, mint népi hangszeren játszani tudókat. Az idősek is Tudják a művelődési ház munkatársai például azt is, hogy a helyi megyei szociális otthonban sok széphangú idős ember él, akik szívesen részt vennének az új együttes min­den fellépésén, valósággal az együttes patronálását ajánlot­ták föl. Szeretettel várják őkét, minden érdeklődőt, ze­nélni, énekelni, táncolni sze­rető időst és fiatalt. A komplex művészeti ne­velés szerves része a gyömrői Petőfi művelődési házban a balettoktatás, amelynek veze­tője Lech Vilmosné. A balett- tanfolyam október első szom­batján kezdődik. Aszódi László Antal visszatérnek a gondok, fel­élednek az indulatok, az azon­ban már nemcsak szakmai kérdés. Biztonsági háttér A téli, tavaszi fagyok nagy kárt tettek a szőlőben. Ké­sőbb a jó időjárás reménye­ket ébresztett a szakemberek­ben, de most már bizonyos, hogy meg sem tudják köze­líteni a tavalyi átlagtermést. — Ha az időjárás engedi, naponta a diákokkal együtt 150 szüretelő szedi a fürtö­ket — mondja dr. Farkas Sándor. — Eddig az elősze- déssel együtt 153 tonna sző­lő került a hatalmas putto­nyokba. Bizony csak 35—40 mázsára számíthatunk a ta­valyi 110 mázsás átlaggal szemben. Nem a legkedvezőbb elője­lek, főleg, ha hozzávesszük, hogy a szakemberek a kukori­catermést sem értékelik a tervezettnél magasabbra. Ha­marosan 760 hektárról kell a kombájnoknak betakaríta­niuk az aranyló csöveket: 50— 55 mázsa szemre számítanak hektáronként. — A nyár vége óta összesen ezerszáz hektáron szórtuk ki a folyékony műtrágyát. Ilyen ütemben és mértékben egyelő­re csak mi használjuk a já­rásbeli gazdaságok közül — mondja az elnök. — Nemcsak a szállítási és a tárolási költ­ségek csökkentése miatt tart­juk gazdaságosnak, hanem biztosak vagyunk abban is, hogy az egyenletesebben ki­szórható, a kevesebb veszte­séggel lebomló hatóanyag job­ban hozzájárul a jövő évi ter­mésátlagok emeléséhez is. Akadnak követőik A monori közös gazdaság­ban már meg is építettek egy 60 köbméteres tárolót a fo­lyékony műtrágya számára. A módszer azonban, úgy tűnik, hamarosan követőkre talál a járásban. Jelenleg ugyanis egy háromtagú munkabizottság vizsgálja annak feltételeit, ho­gyan alakíthatnának ki folya­matos és gyümölcsöző együtt­működést az előállító vállalat és a járásbeli termelőszövet­kezetek között. Vereszki János Átgondoltan, tervszerűen Javult a nevelők munkája Megbecsülik a jól dolgozókat Az üllői nagyközségi tanács és az MSZMP helyi bizottsága testületi ülésén rendszeresen értékeli az irányításuk alá tartozó intézmények káderpo­litikai munkáját, egyidejűleg meghatározza az e területen végzendő további feladatokat is. A határozatokból adódó fel­adatok végrehajtását hat in­tézményben ellenőrzik rend­szeresen és folyamatosan: az általános iskolákban, a napkö­zi otthonos óvodákban, a böl­csődében, a művelődési ház­ban, a könyvtárban s az öre­gek napközi otthonában. Kisebb elvándorlás Az általános iskola az üllői tanács legnagyobb létszámmal működő intézménye, a káder- és személyzeti munka itt kü­lönös súllyal bír, nagy a sze­repe a község életében. A vizsgálatok során azt állapít­hatták meg, hogy az oktató­nevelő munka mellett jól szer­vezik a helyes káderutánpót­lást, nevelést. Elmaradt azon­ban a minősítési terv folyama­tos végrehajtása, bár e mu­lasztást magyarázza, hogy az elmúlt két évben az iskola csoportjainak jelentős emelke­dése nagy terhet rótt a sze­mélyzeti munkáért felelős igazgató vállára is. lényege­sen javultak az oktató-nevelő munkát segítő személyi felté­telek. 1979-ben még kilenc ké­pesítés nélküli nevelő akadt, ma már csupán négy, közülük is hárman továbbtanulnak. Csökkent a fluktuáció is. A bérpolitikai helyzetet vizs­gálva megállapítást nyert, hogy a differenciált bérezéssel nem élnek, nincs kiemelt bér. A napközi otthonokban sok esetben ötvenforintos a soron- kívüli béremelés, a jobb mun­kát, a nagyobb szolgálati időt nem veszik — elismerésként — figyelembe. Az erkölcsi megbe­csüléssel jól „gazdálkodnak": a nevelőtestületen belül kilen­cen részesültek állami és tár­sadalmi szervek által alapított kitüntetésben, s a legutóbbi pedagógusnapon' két technikai dolgozó jó munkáját is kitün­tetéssel ismerték el. • Magasabb szakképzettség Az iskola nevelőtestülete s alkalmazottai eredményesen kapcsolódnak a község, a já­rás politikai munkájába, vá­lasztott testületek aktív tag­jaiként. Az óvodák központi vezető­je egy személyben felelős a káder- és személyzeti mun­káért munkaterületén. A rábí­zott feladatokat jól látja el, bár leterheltsége feltétlenül indokolná egy félműszakos óvodatitkári álláshely létesíté­sét. Az óvodák oktató-nevelő munkája a létszámot, s a ké­pesítést tekintve megnyugtató. A művelődési házban egye­temi végzettséggel rendelkezik az igazgatónő, segítőtársai is megszerezték a munkájukhoz szükséges képzettséget. A bölcsőde vezetője ugyan­csak megfelelő szakmai és po­litikai képzettséggel rendelke­zik, az irányítása alá tartozó tizenegy dolgozó közül négy­nek van gondozónői képesíté­se. A bölcsőde korszerűtlenség ge ellenére is a tőlük telhető legtöbbet, legjobbat nyújtják. Az öregek napközi otthonában sincs gond, a vezető eredmé­nyes szakvizsgát tett a közel­múltban, hogy munkáját tö­kéletesen elláthassa. Rátermettek összességében az állapítható meg — fogalmazták a legutób­bi tanácsi végrehajtó bizott­sági ülésen, ahol a káder- és személyzeti munka került na­pirendre —, hogy a tanács közvetlen irányítása alatt mű­ködő intézmények vezetői va­lamennyien alkalmasak az in­tézményi munka szervezésére, a dolgozók irányítására. K. Zs. Jegyzet Furcsa feliratok ti ogy milyen óriási jelen- tősége van a különböző szintű tájékoztató rendszerek­nek, azt aligha kell külön hangsúlyozni. A más és más, drága, modem hírközlő be­rendezések mellett mind a mai napig komoly szerepe van az írott, az élő szónak. Az in­formációs rendszerek manap­ság teljesen behálózzák éle­tünket, nélkülük meglenni ta­lán nem is tudnánk. Rengeteg ismeretre van szükségünk például a közlekedésben. Gyömrőn körülbelül egy hó­napja jelentek meg először a KPM szakemberei, hogy a felügyeletük alá tartozó utak forgalomirányító tábláit fel­újítsák, illetve kicseréljék a régebbi, elavult, vagy meg­rongálódott táblákat. Az egyi­ken azonban hibás szöveg van. Puskások szezonja Ugorhat a tapsifüles Elszaporodtak a vaddisznók út és a útja ke- objektum A vadásztársaságok már ja- , vában készülnek a vadászati szezonra. A fácánkakas vadá­szata ugyan már szeptember 1-től megkezdődött, kilövésük­kel azonban várni kell egy­előre. A kukorica- és a naprafor­gótáblákban a süppedő zsom- békokban ilyenkor még ne­héz a járás, a lövés pedig balesetveszélyes. A SZOT va­dásztársasága, amely csaknem 8 ezer hektáron gazdálkodik, Sülysápon ebben az idényben tíz alkalommal tart társasva­dászatot. Miközben nem fe­ledkezik meg vaddisznó lövé­séről sem, amely az utóbbi időben igencsak megszaporo­dott a területen. Decemberben két alkalom­mal a tapsifülesek lesznek ve­szélyben, ez a vad az utóbbi években igencsak megfogyat­kozott. A kemizálás a fá­cánra is kedvezőtlenül hatott. Fenntartása ma már mester' séges tenyésztéssel történik. Miután természetes szaporu­latra nem lehet számítani, a társaság idén is több száz fácánt bocsátott ki. Visszavadászásuk a hét végi napokon alighanem sok-sok él­ményt fog nyújtani a vadá­szoknak. F. Gy. T enisz Tisztes helytállás A megyei II. osztályban sze­replő Üllői KSK teniszcsapa­ta Százhalombatta rangos együttesétől 4-2 arányban ve­reséget szenvedett. Vasárnap ismét utazik, a Cegléd neves játékosokból álló együttese fogadja a fia­tal, kezdő játékosokkal pá­lyára lépő üllőieket. A Dózsa György Steinmetz kapitány reszteződésében az irányát mutató táblán csak ennyi áll: vasútállomás, ám a tábla másik oldalán, a Péteri felől jövő gépkocsivezetők az értelmetlen „vastúállomás” feliratot olvashatják. A hiba első hallásra aprónak tűnik, ám nem szabad elfeledkezni arról, hogy még ez is meg­zavarhatja a gépjárműforgal­mat. Ez a kereszteződés egyéb­ként is Gyömrő egyik legve­szélyeztetettebb pontja, ahol nem egy súlyos közlekedési baleset történt az elmúlt évek­ben. Létezik aztán a „tömeg­kommunikációnak” egy más. torz formája is, amely szin­tén nem volna szabad, hogy mindennapi életünkbe- bele­tartozzon. A Sülysápon járó ember például, ha vasúton ér­kezik, biztos, hogy átmegy az aluljárón valamelyik irány­ban. Óhatatlanul észre kell vennie az utazónak az alul­járó falára festett trágár ki­fejezéseket. S bizony, mi taga­dás, az ilyesmi nem fest jó képet a község lakóiról, még akkor sem, ha tudjuk, vagy sejtjük, hogy egy-két, önmagá­val nem bíró felelőtlen sze­mély firkálmányáról van*szó. Végülis egy vasútállomás az illető község egyik kapuja, s egyáltalán nem mindegy, hogy milyenek az idegen első be­nyomásai. De ugyanígy említhetnénk azokat az ordenáré szövege­ket, amelyeket a közelmúlt­ban Gyömrőn, a KIOSZ-szék­ház kerítésének betonlábaza­tára mázoltak valakik — az írásjegyekből következtethe­tően éretlen kamaszok. A. L. A. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a roknoknak, isme­rősöknek és munkatársaknak, akik Magyar Kálmánná temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, együttérzésük­kel enyhítették fájdalmunkat. A gyászoló család. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) i l i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents