Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
Konferencia Propagandistáknak Már hagyománya van annak, hogy a KISZ Vác Városi Bizottsága a politikai képzést egy konferenciával nyitja meg. Témáját mindig a legfontosabb aktuális feladatok szabják meg. Ebben az évben Vác város VI. ötéves tervének ismertetése, különös tekintettel a fiatalok feladataira — szerepel napirenden. Előadó: Weisz György, a Vác Városi Tanács elnöke. Az értekezletre a KISZ Vác Városi Bizottsága a KlSZ-alap- szervezetek propagandistáit hívta meg, de szeretettel várnak minden érdeklődőt a pártbizottság földszinti nagytermében október 19-én fél 3- kor. Naszály, Nagyszál, Nagy-Szál? A honfoglalás előtt? A térképen 652 méter magas — Huba László Vác és környéke című útirajzában csak. 650. A garamszentbene- deki apátság alapítólevele Nazal erdőt említ, az Üj Magyar Lexikonban Nagyszálként szerepel a Cserhát nyugati részén, Vác közelében emelkedő jellegzetes, hajótesthez hasonló, nagy részben erdővel borított hegység. Dr. Szilágyi Ferenc közelmúltban megjelent tanulmánya részletesen felsorolja ezt a, városunkkal kapcsolatos földrajzi nevet, minden fellelhető változatában. A Nosal egy 1200 méteres lengyel hegy neve s szó szerint nagy orrú embert jelent. Szerinte a Naszály neve is így keletkezhetett, még a honfoglalás előtt ruházhatták rá o szlávok a Naszály nevet. Áprily Lajos „vén Naszályról” ír egyik versében, Petőfi ismert költeménye Nagyszálnak borszülő hegyéről dalol. Mások Nagy-Szálként írnak róla. Szilágyi végső következtetésként a Naszály kifejezés mellé áll, hangsúlyozva, hogy a népetimológiának jutott a döntő szerep a Vác mellétti hegy nevének kialakulásában. (Papp) Orvosi ügyelet Október 19-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet a városban. Hétfőn: dr. Áfra Tamás, kedden: dr. Gulyás Zoltán, szerdán: dr. Kiss Péter, csütörtökön: dr. Karádi Katalin, pénteken: dr. Kiss Péter, szombaton és vasárnap: dr. Gulyás Zoltán. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), a 11—525-ös telefonon lehet hívni. A beosztás hét közben megváltozhat. XMia Tízhónapos program Kedd esték a HNF nőklubban A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM. 244- SZÄM 1981. OKTOBER 17., SZOMBAT Hívők és marxisták A közös célért elvi alapon „Mi nem elvtelen engedményként, hanem politikánkból következően biztosítjuk az egyházak autonóm működését, minden állampolgárnak a lelkiismereti szabadságot, beleértve a vallás szabad gyakorlását is." Kádár Jánosnak, az MSZMP KB március 26-án megtartott ülésén elhangzott értékeléséből vett idézettel kezdte előadói beszédét tegnap Szigeti Sándorné, a párt járási bizottságának titkára, a testület délután megtartott ülésén. A pártbizottság tagjai ezúttal az egyházpolitikai munka és a családi jellegű társadalmi ünnepek tapasztalatairól és a további feladatokról szóló jelentést tárgyalták meg, gondosan elemezve a járás helyzetét azután, hogy az általános megyei értékelésre előzőleg az MSZMP Pest megyei Bizottságának ülésén került sor. Az ülésen, melyen Krima János első titkár elnökölt, részt vett Göndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának igazgatója, Lukács József, a Pest megyei Tanács V. B. egyházügyi titkára, dr. Török Antal, a Pest megyei Tanács V. B. Váci Járási Hivatalának elnöke és Szálai Árpád, a pártbizottság titkára. Az elvi alap Mint a napirend előadója hangsúlyozta, az ország, a nép érdekeit szolgáló politikai együttműködés a szocialista állam és az egyházak között egyik oldalról sem világnézeti, ideológiai engedményekkel történik, a politikai együttműködés tartalmát nálunk a marxizmus eszmei alapján meghatározott, de az egész társadalom objektív érdekeit kifejező politikai célok adják. Az elvi bevezető után Szigeti Sándorné rátért a járásban folytatott gyakorlat elemzésére. Emlékeztetett arra, hogy a párt járási bizottsága 1974-ben tárgyalta ezt a témát, s az akkor hozott hatáKétszeres eladótér Új helyen a váci papírbolt A váci Széchenyi utcát évszázadok óta úgy tartják nyilván, mint az üzletek utcáját. Valamikor csak azI számított igazi kereskedelmi egységnek, ha a bolt, az elárusítóhely itt kapott helyet. Ezt a jellegét napjainkban is megtartotta a főtértől a vasútállomásig terjedő útvonal, csak az üzletek lettek szebbek, korszerűbbek. Nemrég nyílt A napokban csendben — ünnepség, vendégség nélkül —, megnyílt a Széchenyi utca és a Szabadság tér sarkán a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 248. számú papír- és írószerboltja. Mintegy fél évig tartó munkával, átalakították a korábban itt működő háztartási boltot, s négy kirakatos, fővárosi színvonalú eladórészleget alakítottak ki a könyvesbolt és egy zöldségüzlet szomszédságában. Belépéskor a szemnek is kellemes látvány az új, fehér színű berendezés. Jól áttekinthető polcok, körüljárható állványok kínálják az áruk sokféleségét. Majdnem kétszerese ez az eladótér a korábbi, Köztársaság úton lévő üzletnek. Az iskola- és irodaszereken kívül, segíteni szeretnék a lakások kulturáltságát és igyekeznek eleget tenni az idegenforgalmi kívánságoknak. Van bőven váci képeslap, térkép, bélyeg. Nagy a választék poszterben — 50-től 1200 forintos árban. A kirakatban és a boltban megjelentek már az 1982-es művészi naptárak. A közönség érdeklődését mindig felkelti az új: itt is 40 ezer forintos lakossági forgalmat értek el a nyitást követő első napon, főként kis tételű eladásokkal. Korszerű bolt Törő Ferencné, a papírbolt vezetője. Helyettese,. Czilik Edéné egyben a 11 tagú Allende-brigád vezetője is. A kollektíva, melynek három tanuló is a tagja, három évvel ezelőtt már elnyerte a vállalat kiváló brigádja címet, s most, a jobb körülmények közé került üzletben a korábbi bevételi forgalom túlszárnyalásával, udvarias kiszolgálással, s az egyéb vállalások teljesítésével ismét szeretnék elérni a magas szintű elismerést. A korszerű üzlethez megfelelő irodahelyiség és raktár tartozik, s eleget tettek a szociális létesítményekkel kapcsolatos előírásoknak is. P. R. rozatok szellemében többek között járási egyházpolitikai koordinációs értekezletekre került sor 1975-ben és 1980-ban. Ekkor közösen elemezték az együttműködést, s ahol kellett, javítottak ennek színvonalán. 1977-ben a községi vezetők, 1978-ban az oktatási és közművelődési intézményvezetők részére tártottak tanácskozásokat. De sor került a járás vezetői által kitűzött célok ismertetésére papi találkozók keretében, kölcsönös tájékoztatás formájában, s általában a párt- és állami szervek munkájának részévé vált az egyházpolitikai kérdésekkel való foglalkozás. A realitások Ismeretesek azok a történelmi körülmények, melyek a Dunakanyar, közelebbről a két egyházmegyéhez tartozó váci járás lakosságának világnézetét, vallási hagyományait alakították, s főként az idősebb korosztály életében napjainkig ható nyomot hagytak. A realitás elismerése mindkét oldalról jó együttműködéshez vezetett, s az egyházi személyek többsége segíti a közös érdekek megvalósítását. A papi békemozgalomban négyen vesznek részt. A pártbizottság titkára sze. mély szerint is említést tett arról, hogy Göd-felsőn Héder László, a Hazafias Népfront helyi bizottságának tagja, Sze- bényi Ferenc címzetes apát, rádi kerületi esperes a megyei katolikus békebizottság elnöke. Előadásában szólt arról, hogy hatékonyabbá kell tenni a világnézeti nevelést, élni kell dialektikus materialista meggyőződés formálásának korszerű lehetőségeivel. Az ideológia területén ugyanis nincs együttműködés. Változó világkép A párt-, az állami, társadalmi szervek és intézmények egyházpolitikai tevékenységéről szólva hangsúlyozta, hogy az eredményes eszmei nevelőmunka feltétele, hogy a párttagság elméletileg megalapozottan ítélje meg a vallás és a marxista világnézet összeegyeztethetetlenségét, s a maga és környezete életmódját e szerint alakítsa. A párt- szervezetek nevelőmunkája jelentősen elősegítette, hogy mindez így alakuljon a gyakorlatban is. Ám a párt álláspontját, melyet nem kompromisszumként, s nem ideológiai megbékélésként alakított ki. széles körben kell tudatosítani. Az állami szervek fő feladata az állam és az egyház között létrejött megállapodások betartása, s e téren is javulás tapasztalható. A világnézeti nevelésben fontos szerepet töltenek be a családi jellegű ünnepek. Ezek megrendezéseinek tárgyi és személyi feltételei az elmúlt években sokat javultak, a szertartások iránt nőtt a la. kosság igénye. Azon viszont változtatni kell, hogy még jó néhány helyen hiányosak a berendezések, a munkát gyakran anyagi gondok nehezítik. A bölcsőtől szinte a koporsóig terjedő szolgáltatások közül a legdinamikusabban a házasságkötések társadalmi jellegű szertartásai szaporodtak, míg ez kevésbé mondható a végső tisztesség megadása, a temetések alkalmával, ahol részben a vallásos hit, másrészt a magukat erősen tartó szokások, hagyományok a meghatározók. De sok gondot és elégedetlenséget váltanak ki a temetkezési vállalat által elkövetett hibák is. Az előadó részletesen foglalkozott az ifjúság világnézeti nevelésével, melynek első állomása a gyermekkor; szólt a pedagógusok, az úttö. rőmozgalom, és a KISZ feladatairól. s mint megállapította: a KISZ-tagok körében már kevésbé tapasztalható a vallásosság, s arra kell törekedni hogy a fiatalok a világról, társadalomról alkotott képét a marxista—leninista meggyőződés határozza meg. A vitában felszólalók részletesen foglalkoztak területük egyházpolitikai kérdéseivel, a világnézeti nevelés feltételeivel és módszereivel. Szót kért Mundi Jánosné, a nagymarosi általános iskola igazgatója, dr. Váradi Al- bertné, a pártbizottság fegyelmi bizottságának tagja, Movik Lászlóné acsai tanácselnök, Niedermüller Ferenc nagymarosi párttitkár, Spil- lenberg László tanácselnök, Szikora Pál nyugdíjas, dr. Barna Lajos, a Fóti Gyermek- város igazgatója, Bata Pál, Főt nagyközség párttitkára, Solymosi Sándor, a KISZ járási bizottságának titkára. Göndics Zoltán történeti megvilágításban foglalkozott a párt egyházpolitikájával, s ehhez kapcsolódott Lukács József tájékoztató hozzászólása. Az ülés Krima János zárszavával ért véget. K. T. I. A közelmúltban — hosszabb nyári és nyár végi szünet után — először népesedett be a Hazafias Népfront Vác városi bizottságának nőklubja. Évek óta a kedd este legalkalmasabb ezekre az összejövetelekre, s az új évadban sem változtatnak ezen a hagyományon. A korábbi női szervezetek, csoportok megszűnése után a népfrontbizottság vállalta, hogy egybefogja a közösségi életet kedvelő asszonyokat, lányokat s tartalmas programot biztosít a számukra. Fischer Istvánná klubvezető lelkes, önfeláldozó munkájáért a közelmúltban kormánykitüntetést kapott, örömmel újságolja, hogy a szeptember végi összejövetelen tíz hónapra, 1982. júniusáig szóló munkatervet sikerült összeállítani és a vezetőség tagjaival, s a nőklub tagságával elfogadtatni. Mi van ebben a programban? E hét keddjén orvosi előadást hallgattak, Egészségünk védelmében címmel. Október 27-én Vári Mária ismerteti a kozmetika történetét az őskortól napjainkig. Megemlékeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulójáról. Az év hátralevő kedd estéin rendeznek tombolaestet, Mikulás-estet, lesz diavetítés, útiélmény-beszá- moló. A következő év programjában tájékoztató szerepel államigazgatási eljárásokról. Lesz farsangi batyus-est és megemlékezés a nemzetközi nőnapról. Meglátogatják a városi-járási könyvtár épületét, ismerkednek húsvéti népszokásokkal. Hallgatnak külpolitikai tájékoztatót és diavetítések kapcsán látják Erdély legszebb tájait, városait. Divatismertetés, börzsönyligeti kirándulás után a Kőkapu étteremben rendezendő társas vacsorával búcsúztatják az 1981—82-es évadot, örülünk, hogy a pedagógus- klubhoz hasonlóan a HNF nőklubja is ilyen következetes, vonzó programmal hívja és várja a város asszonyait, lányait a kedd esti műsorokra. P. R. Mit hozott a zöld Nysa? Tizenöt négyzetméteren kétezer kötet! A szépirodalomtól a szakkönyvekig rendkívül változatos a skála! A forgalom változó, de a havi harmincezer megvan. Nagyjából ezek a jellemző adatai a nagymarosi Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjának. A vezető Kiss Károlyné egy éve végzi ezt a munkát. Éppen olvasás közben találom. — Van ideje erre is? — Igen. A könyvesbolt eladójának a munkája különbözik egy ABC-ben, vagy mondjuk ruhaüzletben dolgozóétól. A vásárló benéz, kérdez, s megy tovább, vagy hosszan böngész. Nem kell mérni, csomagolni, felpróbálni. A forgalom az ünnepek előtt nagy, de Erzsébet vagy Katalin nap előtt sem olvashatok. — Milyen könyveket vásárolnak szívesen a marosiak? — Elsősorban szakkönyveket A málna-, gyümölcstermesztéssel kapcsolatosakat, a műszaki és autóskönyveket, s a sikerírásokat. Befutott írónak hamarabb elfogy a könyve, mint a kezdőknek. — Legutóbb mi volt a sláger? — Sebes Gusztáv könyve. Hármat kaptam, húsz is kellett volna. — Milyen az ellátás? — Én a váci könyvesbolttól kapom az árut. Ami nekik van, abból én is kapok. Közben befut egy zöld Nysa. A szokásos túraúíon jár. Hetente kétszer tér be a nagymarosi könyvesboltba. Most 200—220 kötetet hozott. — Ön nyilván ismeri az olvasóközönségét. Ez látszik abból, hogy vásárlók ilyeneket kérdeznek. „Megjött már? Nem baj, ha csak holnap viszem el? Megszerezte?” Vannak a faluban magán- könyvtárak? — Vagy hatról tudok. Három közülük több ezer kötetes. A törzsvevőim száma harminc körül van. ök nagyon figyelik a könyvvilág híreit. Olyanok is vannak, akik egy-egy szakterületre specializálódtak. A Világirodalom Remekei sorozatot 83-an rendelték meg. Vicsotka Mihály Piaci jelentés Karfioldömping Tegnap a szokottnál korábban befejezték munkájukat a váci piac helypénzszedői — ez is annak volt a jele, hogy a felhozatal kisebb volt az átlagosnál. A gyenge kínálat miatt a baromfiárak emelkedtek. Az éilő csirkét 48—60 forintért, az élő tyúkot 45 forintért mérték kilónként, a 3,5—4 kilós élő kacsa ára 280 forint volt darabonként. Vágott csirkéből 600 kilót 'hozott a gödi termelőszövetkezet és 44 forintos árban mérte. 5 és félkilós libáért 480 forintot kértek, drága volt a vágott kacsa: egy 3 kilósért 300 forintot fizettek a vevők. A zöldségpiacon a karfiol uralkodott, nagy halmokkal találkoztunk s 5—8 forintos árban vehette, aki főzni akart belőle levest, rakott karfiolt A paprika ára 5—14 között volt, a maximált, 5,40-es burgonyából volt bőven s így az őstermelői árak is. csak kis mértékben tértek' el ettől. A sárgarépa a ZÖLDÉRT- nél 5,80 volt, a kiskereskedőknél 8 forint. A fehér gyökér’ ára 12—14 forint között mozgott. A szőlő-szezon a vége felé közeledik, kevés volt belőle és a legolcsóbbat 22 forintra tartották. Almát sokat hoztak s 5—7 forintért mérték. A tolásért a tsz 2.30 forintot kért, az őstermelőknél 2,50— 2,60 volt darabja. P. R. Az idei kajak-kenu világ- bajnokságon eléggé vegyesen szerepeltek a magyar versenyzők, hisz a fényesen csillogó érmek mögött bizony nem várt veszteségek is voltak, főleg a ^kajakosoknál. A váci közvélemény már lassan hozzászokott ahhoz, hogy ezeken a nagy világversenyeken minden alkalommal indulnak váci versenyzők. Az idei évben azonban mint ismeretes, sem a Váci Hajós Kosztyán, sem pedig a katonai szolgálata miatt budapesti egyesülethez igazolt Konecsny nem került be a válogatott szűk utazó keretébe. A nagy világversenyt követően látogattam le a kajakosok fellegvárába a „Kakasba”, ahol bizony alig pár emberrel találkoztam, de szerencsémre közMi ez a csend? Kosztyán itthon maradt tűk találtam Kosztyán Józsit. Tőle kérdeztem, mi ez a csend a csónakházban, melyre elmondta, hogy egyesülete épp jugoszláv túrán van és. mint mondta kissé sértve érzi magát, mivel olimpiai pontjaival az egyesület egyik fő pontszerzőjének érzi magát és az utazók közt a nevét még csak meg sem említették. Azt azért elvártam volna, folytatta a beszélgetést, hogy szóljanak arról; a fiatalokat visszük, mivel én amúgyis a győriekkel NSZK-beli túrára utazok pár nappal később. Visszatérve az idei évre bizony nem fog bekerülni a legszebb éveim közé, mivel most ötéves sorozat után maradtam ki a csapatból. Sajnos, nem mindig a versenyzéssel kellett törődnöm, mivel edző nélkül maradtam. A Népstadionban az év elején megjelent egy cikk „Szegényedő gazdagok” címmel, mely a váci problémákkal foglalkozott. Ebből a cikkből kiderült, hogy izzik a talaj a váci kajak-kenu élet megteremtőjének a lába alatt, és a tavalyi évben még válogatott Völgyi Péter hátat fordítva a kajaknak beült egy kis trafikba. Sajnos, mint később kiderült Babellát eltanácsolták, Völgyi, mint említettem leállt és Konecsny is Pestre igazolt, így edző és edzőpartner nélkül maradtam, így nem maradt más hátra,, mint az hogy az 1978-as ed- zésnaplóm alapján egyedül; készültem. A VB-n induló csapatot több válogató alapján állították össze, és mint ilyen esetekben szokás, ha a válogató nem hoz egyértelműen döntést, akkor az edző- • bizottság tesz javaslatot az utazó versenyzőkre. Az idei válogatókon egy 500-as válogatót megnyertem, és úgy éreztem tagja leszek az utazó csapatnak. Sajnos, mint később kiderült, az egyesület részéről senki sem képviselte érdekeimet, egyszerűen „megfeledkeztek” rólam a válogató edzők, és így itthon maradtam. —nyári— ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
