Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
/ 1981. OKTÓBER 17., SZOMBAT "xMiUm 3 Élelmezési világnap (Mint ahogy lapuik első oldalán hírt adtunk 1róla, tegnap délelőtt a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen reift dezték meg azt a tudományos ülést, amelyen az élelmezési világnapról emlékeztek meg Magyarországon és a viláOon.) — A Gödöllői Agrártudományi Egyetem az elmúlt három esztendő alatt nyolcvan afrikai szövetkezeti szakembernek adott a végzettségét igazoló oklevelet. E folyamat természetesen nem ért véget, készek vagyunk hozzájárulni a korszerű mezőgazdasági termelésszerkezet, a szükséges technológiai rendszer kialakításához és adaptálásához, az azt igénylő valamennyi fejlődő országban — mondta beszédében Lakatos Tibor. Szólt arról, hogy a gazdálkodásban és az élelmiszertermelésben gondokkal küzdő fejlődő országok rendelkezésére állunk, szakmai tapasztalatainkkal, szakembereink tudásával. Ez idáig több mint száz fejlődő ország specialistái tanulmányozták hazánkban a mezőgazdaság eredményeit A miniszterhelyettes arról Is beszélt, hogy a világon 780 millió ember olyan szegény, hogy nincs módja a legalapvetőbb élelmiszerek megvásárlására sem. Ez a helyzet különösen Afrikában aggasztó, ahol az idén tömeges éhezéssel kell számolni. A FAO előrejelzése szerint viszont 2—3 százalékos mezőgazdasági térWA MWWAi M JA AltMÉWTACfOM melésnövekedés biztosítaná, hogy az ezredfordulóig megoldjuk a világ legsúlyosabb élelmezési gondjait. Az élelmezési világnap jó alkalomnak bizonyult arra, hogy fenti kérdések megválaszolása nélkül nem lehet nyugalom és tíéke földünkön. Abban természetesen csak tanácsot tudunk adni — és nem módszereinket bárkire rákényszeríteni —, hogy miként biztosíthatják mindennapi kenyerüket. a fejletlen országok. A falufejlesztés, a földreform saját ügyük. A megoldásra váró feladat tehát nem csekély, enni keli tudni adni a mostani 4,3 milliárd fő helyett az ezredfordulóra hatmilliárdra növekvő emberiségnek. Az ülésen előadást tartott dr. Bognár József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, és dr. Láng István, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója. V. B. Az egyetem fiataljai — köztük számos külföldi diák — figyelemmel hallgatják a világ élelmezési helyzetéről szóló előadásokat Bozsán Péter felvétele a településeknek sajátos, a fővároshoz, de Pest megye más részeihez képest is eltérő, sajátos problémái vannak. Azonban nem féledhető, hogy erre a célra sem a fővárosnak, sem Pest megyének nincs külön pénze, a fejlesztést csak tervszerűen lehet megoldani. © Mégis, miben tudna segíteni a főváros? E kérdést nemcsak azért érzem jogosnak, mert az ingázók Budapesten dolgoznak, hanem azért is, mert tudomásom szerint évente ötezer budapesti jut Pest megyében lakáshoz, házhelyhez. — Ez a szám meglep nem is hiszem, hogy jó. De a mozgás egyébként is’ kölcsönös. Mi is abból indulunk ki, hogy a közigazgatási határ, nem jelentheti határát az együttműködésnek is. Huszonhárom olyan kék buszjárat van, amely érinti valamelyik Pest megyei községet. Sok te- leoülés hálózata kapcsolódik a Fővárosi Vízművek vezeték- rendszeréhez, kettő a csatornahálózathoz. A Ennyi lenne az elegpndö? Sokan szeretnének Dóidéul több kékbus?-íáratot. Nem látják be. miért kellene nekik drágábban utazniTik munkahelyükre. mint a fővárosban lakó kollégáiknak. — Nem zárkóztunk el mereven egy-egy ilyen különösen indokolt kérés elől. De a mi feladatunk elsősorban mégiscsak Budaoest közlekedésének fenntartása, fejlesztése. S ha néhány esetben tudunk is segíteni, sommásan nem váli lalhatia a BKV azt a feladatot, amire a Volán Vállalat hivatott. m A főváros #s Pest meprye legsúlyosabb gon diai közé sorolható a környezet szennyeződése. Közös otthonunk sorozatunkban sokat foglalkoztunk ezzel. Megoldásuk együttműködés nélkül el sem képzelhető. — Akármilyen sok is a nehézség, éppen ez az a terület, ahol egyre több a közös munka eredménye. Most készül a főváros hosszú távú "környezetvédelmi koncepciója, s a tervezésnek már ebben a szakaszában is egyeztetjük a fővárosi és Pest megyei tennivalókat. — Eredményre jutottunk néhány, a közelebbi jövőt érintő kérdésben is. Mi jóformán már kifogytunk a szemét elhelyezésére alkalmas területekből, s megegyezés született arra, hogy Pest megyében kijelölnek a főváros számára alkalmas helyeket, hogy megszűnjön az illegális szemétlerakás. Egyetlen üzem se használja szeméttelepnek Pest megye értékes területeit. Ezekre a kijelölt, minden igényt kielégítő telepekre a környékbeli Pest megyei településekről ingyen hordhatják a szemetet. Idén teljesen elkészül a szemétégető mű, s már itt is felajánljuk ezt a szolgáltatást önköltségi áron. A veszélyes hulladékokat megsemrmsítő berendezés is épül, s ez Pest megye gondjain is segít majd. © Laptársunk, az Esti Hír7an mai számában Vágvölgyi Józseffel, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettesével közöl interjút. Ebben olyan kérdésekről is szó kerül, amelyekben a főváros segítségét várják, ön szerint mely területeken a legjobb az együttműködés, s Pest megye hogyan segíthet a főváros gondjainak megoldásában? Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Az üzemi demokrácia eszköz a munkáshatalom érdekében Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának felszólalása , Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta- y, nácsa, amely első napirendi pontként a szakszervezeti ^ alapszervezetek működéséről, az üzemi, a munkahelyi % demokrácia érvényesüléséről tárgyalt. ^ Második napirendi pontként a két tanácsülés közötti í munkáról terjesztette elő az elnökség beszámolóját Gál 4 László, a SZOT főtitkárhelyettese. f A vállalati dolgozók szociális ellátását alapvetően •jí meghatározó jóléti és kulturális ajap képzésének egyes jj szabályai több problémát okoztak, ezért a szakszerveze- ^ tek módosításokat kezdeményeztek a Minisztertanács- ^ nál. A javaslatokat a Minisztertanács elfogadta, az ille- 4 tékes állami szervek utasítást kaptak arra, hogy az új 4 szabályokat 1981. október végéig dolgozzák ki. 4 A tanácsülés mindkét jelentést elfogadta. — Különösen a legutóbbi években jelentősen fejlődött hazánkban a szocialista demokrácia, sikerrel jártak a szakszervezetek kezdeményezései a dolgozók bevonására a munkahelyek közéletébe —állapította, meg jelentésében a SZOT elnöksége. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, a napirendi pont előadója a legtöbb gondot okozó jelenségek között említette a még mindig tapasztalható formális jelentéseket, amikor a demokratizmus csak a látszat szerint érvényesül. Gáspár Sándor ezután arról szólt, hogy a bizalmiakat az eddigieknél alaposabban fel kell készíteni felelősség- teljes feladataikra. Ezért tervezik, hogy jövőre legalább Budapesten, később azonban a megyei központokban is bizalmi-akadémiát szerveznek. A munkahelyi, üzemi demokratizmus kiteljesedése, s általában a jó szakszervezeti munka megszervezése nem egyszerűen fontos cél, hanem nagy jelentőségű munkáshatalom mondotta. — Ehhez a szak- szervezeteknek helyesen kell élniük döntési, véleményezési, informálódási, szükség esetén pedig vétójogukkal. A vezetők véleményezésének szakszervezeti jogáról szólva a körültekintés, az alaposság szükségességét hangsúlyozta a SZOT főtitkára. Széles körűen tájékozódjanak, mielőtt a vezető munkájáról véleményt mondanak. A továbbiakban arról szólt, hogy a demokratizmus fórumain nem szabad félni a nézetek ütköztetésétől. Senkinek a véleménye nem megfellebbezhetetlen, de a szakszervezeti szervek saját véleményüket se tartsák annak, ha a vitában a közös ügyet kell szolgálnia. Végül rámutatott: a szak- szervezeti mozgalom munkája javításának legfőbb forrása a munkásosztály gazdag tapasztalata. Fontos kérdésekben csak úgy dönthetnek, ha ismerik a munkahely vala- dolgozójának véleTízéves iskola Vácott Módszertani központ Idén éppen tíz esztendeje annak, hogy valóra válhatott a századforduló táján született gondolat: külön intézet alakult a halmozott károsodásban szenvedő, azaz értelmileg és hallásukban is sérült gyermekek nevelésére. Jelenleg 105 gyermeket nevelnek a hallás- sérültek váci kisegítő — ahogy erről már korábban riportunkban is beszámoltunk — iskolájában és diákotthonában. Egy évtized alatt szakmai, módszertani központtá fejlődött a váci iskola, s az^ ország hét siketnéma intézetét segítette munkájában, itt dolgozták ki a tavaly bevezetett speciális tantervet is. Az évfordulóra tegnap 200 gyógypedagógus érkezett Vác- ra, hogy részt vegyen a tanácskozáson, amelynek témájáról — az értelmileg károsodott, hallássérült gyermekek oktatásának és nevelésének helyzetéről, feladatairól — két nap alatt 12 előadás, s számos korreferátum hangzik el. Kiállítás is nyílt, amely az iskola növendékeinek tízéves munkáját mutatta be: a szép hímzéseket, fafaragásokat, bábokat, kisebb ajándéktárgyakat. A tanácskozáson, amely ma zárul, jelentették be: a mostani tervidőszakban újabb 100 hellyel bővül a siketnémák váci kisegítő iskolája. eszköz a i mennyi érdekében — I ményét. Ezután arról szólt, hogy a bizalmi testület és a szakszervezeti bizottság közötti munkamegosztás sok helyütt csak most van kialakulóban és keresik a helyes megoldást Elvileg világos, hogy a bizalmi testületé az irányító, a szak- szervezeti bizottságé pedig a végrehajtó szerep, de a rendkívüli helyzeték gyakran idéznek elő bizonytalanságot. Végül annak szükségességéről szólt: nagyobb önállóságot, mozgásteret kell kapniuk a vállalati szerveknek a demokratizmus érvényesítésében és fejlesztésében. A beszámolót széles körű vita követte. A vitában Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is felszólalt. — A munkahelyi, üzemi demokrácia elmélyítése a szak- szervezeti mozgalom, sőt az egész társadalom fejlődésének rendkívül fontos feltétele — mondotta. — A szakszervezetek sem termelést segítő, sem érdekképviseleti-érdekvédelmi. sem nevelő feladataikat nem tudják sikeresen ellátni a dolgozók véleményének meghallgatása, kezdeményezéseinek felkarolása nélkül. — Most készül a fővárosi és a Pest megyei Tanács gondozásában Budapest és az agglb- meráció általános rendezési és gazdaságfejlesztési terve. Ma jóváhagyta a kormány, 1983. után ez lesz közös munkánk alapja egészen az ezredfordulóig. Már most is sok az olyan feladat, amit összefogva oldunk meg. Közéjük tartozik az Omszki park továbbépítése, a határos üdülőövezetek fejlesztése, az erdőgazdálkodás, vagy a Hosszúréti patak rendezése. Például szolgálhat, hogy a váci vízszennyezéskor a Fővárosi Vízművek, a helyi vállalatok és az irányító szervek, mellőzve a bürokratikus formaságokat, gyorsan megépítették a vízellátást biztosító Duna alatti vezetéket. — Természetesen vannak olyan pontok is, amikor nem sikerül ilyen gyorsan közös nevezőre jutnunk. Mi például ki akarjuk telepíteni — elsősorban a pelvárosból — a sok helyet foglaló és a közlekedést akadályozó«raktárakat. A megyei vezetők érthető okból olyan beruházásokat támogatnának, amelyekről a raktározás termelő tevékenységgel is párosul. Kértük — mert szűkében vagyunk a házhelyeknek —, biztosítsanak számunkra kétezer olcsó telket. Tudjuk, nem könnyű kielégíteni ezt az igényt. A gyakorlat bizonyítja azonban, hogy előbb utóbbi minden fontos kérdésben találunk a főváros és Pest megye lakói számára egyaránt hasznot hozó megoldás. Csulák András Mindenütt fegyelmezett munkára, szorgalomra van sziicség (Folytatás az 1. oldalról.) kásépítés növelésére komoly anyagi támogatásban részesültek. Ugyancsak van tennivaló bőven a szolgáltatások területén is. Havasi Ferenc: Törvény védi ei szövetkezeti Havasi Ferenc tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya üdvözletét, az ipari szövetkezetek VIII. kongresz- szusának. Elismeréssel szólt arról a munkáról, amelyet a szövetkezetek a két kongresz- szus közötti időszakban végeitek. Pártunk Központi Bizottsága és népköztársaságunk kormánya alkotmányos garanciát nyújt a szövetkezeti tevékenység fejlődéséhez, a szövetkezeti törvénnyel védi és támogatja a szövetkezetek munkáját. E munka akkor lehet eredményes, ha érvényesül benne az MSZMP politikai fő vonala. Havasi Ferenc kiemelte, hogy a párt tisztázta a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos vitákat. Fellépett az ezzel kapcsolatos félreértésekkel, hibás törekvésekkel szemben. Tisztázta, hogy az állami és szövetkezeti tulajdon egyenrangú szocialista tulajdon. Mindez nemcsak a pártnak, a szövetségpolitikáról vallott elveivel van összhangban, hanem jó értelemben vett osztálypolitika is, tehát a munkásosztály politikájának érvényesítése és kiteljesítése. Az MSZMP a párt vezető szerepét úgy értelmezi, hogy vezetni politikai eszközökkel kell, a vezető szerep szolgálatot jelent. Pártunk Központi Bizottsága — folytatta a továbbiakban — 1978. decemberében nagyon fontos elhatározásra jutott gazdaságpolitikánk céljainak és eszközrendszerének fejlesztésében, úgy döntött, hogy gazdasági és politikai céljaink közül két követelménynek kell elsőbbséget adni:meg kell állítani a nemzetközi pénzügyi helyzet romlását, folyamatát és minimális célként ki kell tűzni az eddig elért életszínvonal védelmét. E két fő célnak rendelünk alá minden gazdasági tevékenységet. A beszámolót széles körű vita követte, amelyen felszólalt Havasi Ferenc is. Az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusa szombaton' folytatja munkáját és támogatja tevékenységet Gyakran szóvá teszik, hogy kevés a beruházásra fordítható öszeg. Én úgy vélem, hogy a korábbi 28 százalékos felhalmozással szemben jelenleg elegendő a 20—21 százalék is, ha ezeket a még így is hatalmas összegeket jó helyre adjuk, jól használjuk fel. Az életszínvonal védelméről szólva elmondotta: Most 1981- ben az ezzel kapcsolatos vállalkozás sokkal nagyobb feladatnak látszik, mint 2—3 évvel ezelőtt. Eléréséért mégis mindent meg kell tennünk. Ehhez az kell, hogy javítsuk a munkafegyelmet, szigorítsuk a pénzhezjutás feltételeit, azt hogy ugyanazért a pénzért többet és jobban kell dolgoznunk. Ugyanakkor továbbra is törekednünk kell arra, hogy a megdolgozott pénzt kulturáltan lehessen elkölteni. A már említett 1978-as központi bizottsági ülésen módosítottuk az eszközrendszert is. Elsősorban a tervezési gyakorlatunkat korszerűsítettük, és továbbfejlesztettük a pénzügy: szabályozást. A minisztériumok munkájának korszerűsítéséről elmondta, hogy ebben annak az elvnek kell érvényesülnie, mely szerint a minisztériumi munkában erősödjék a tulajdonosi, a felügyeleti jelleg, a minisztériumok biztosítsák a vállalatok tevékenységéhez szükséges kedvező feltételeket. A középirányító szerveknél nagyon fontos azt elemezni, vajon a 20 évvel ezelőtt létrehozott középirányító szervek közül melyek szükségesek még ma, és melyek váltak feleslegessé. A vállalatok méreteit illetően a kérdést nem szabad végletesen felvetni. Ügy tudniillik, hogy kis-, közép- vagy nagyvállalatok legyenek-e? A szakmához, a végtermékhez igazodóan a legjobb szervezetet alakítsuk ki. Milyen lehetőségek vannak e valós igények kielégítésére? Magyarországon 2 millió nyugdíjas van. Ha ennek csak egy része hajlandó szervezett módon dolgozni ezen a területen, akkor itt jelentős munkaerő- forrás bevonására van lehetőség. Nő a szabad idő, s reméljük, hogy még sokáig lesznek olyan emberek, akik szabad idejükben nemcsak horgászni és napozni fognak, hanem dolgozni is. Szívesen vállalnak munkát diákok is. Mindezek mozgósíthatók. A nemrég megjelent rendeletek lehetővé teszik, hogy állami szervek, minisztériumok, főhatóságok, tanácsok, a bank, a szocialista nagyvállalat leányvállalatot, kisvállalatot alapítsanak. A szövetkezetek is alapíthatnak maguk körül munkaközösségeket, szakcsoportokat, stb. Ezek a lehetséges alapítók a szocialista állam integráns részei, azok az engedélyezek is. Ha ez így van, akkor miért nem lehet elképzelni azt is, hogy a ma szétszórtan és szervezet- lenül dolgozó, jó képességű iá- tal szerelőkből az Afit, a Gelka vagy egy ipari szövetkezet szervezzen egy-egy munka- közösséget. Miért kell félni attól, hogy ez nem lesz szocialista, hiszen elvileg nem más történik, mint a háztáji gazdaságok esetében, Sok mindehtől féltették már nálunk a szocializmust, a részesműveléstől, a frizsidertől, a lángossütőktől, csak egytől nem: a lustaságtól, 'a tunyaságtól. Pedig a szocializmus sem tudja nélkülözni a fegyelmet, a szorgalmat, a jobb és az odaadóbb munkát. Befejezésül Havasi Ferenc a Központi Bizottság nevében sok sikert kívánt a szövetkezetek dolgozóinak, mindazon célok megvalósításához, amelyeket a kongresszus kijelölt. /
