Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-15 / 242. szám

1981. OKTOBER 15., CSÜTÖRTÖK 5 Növekvő igények Biatorbágyon Színe és formája több nézetből Változó feladatkör Emberismeret is szükséges hozzá Mindenkinek megvan a ma­ga színe és fonákja. Ha innét nézem.'/ — Biator- bágy egyik kis utcájában fiatal asszony jön velem szemben babakocsit tol. Meg­szólítom. Azonnal megered a nyelve. — Nekem hagyján, én most idehaza vagyok, de akik eljárnak dolgozni! Minden bolt bezár már három óra­kor. Egyetlen helyen lehet tejet, kenyeret venni, azt is jó messze a tanácsház mellet­ti üzletben... Idős férfi kerekezik az út szélén, csomagtartóján gondo­san átkötözött gázpalackkal. — Két vagy három nap, reg­gel 7-től délután 2-ig, a töb­bi napokon csak délután le­het a palackokat cserélni. Nem probléma, még annak sem aki Pesten dolgozik. Az már nagyobb baj, hogy nem lehet cserepalackot kapni, az­tán ha történetesen hét végére kifogy, mit csinál az asszony a hasznavehetetlen tűzhely előtt? Három javakorabeli nő be­szélget a sarkon, félbeszakí­tom őket. — Hát rosszabb is lehetne, ugye lányok? Persze ha szombat reggelente látná mekkora sorok állnak a ke­nyérért, tejért. Aki nem elég fürge bizony hoppon is ma­radhat. A nyitvatartás ? Ó! Nemegyszer mennénk az üz­letbe, kint is lóg a tábla, hogy háromig nyitva, aztán már fél háromkor nincs. bent egy lé­lek. Önkényes nyitvatartás? És ha onnét nézem? — Biatorbágy, községi tanács. Barczi László tanácselnök: — Nem akarom megkerül­ni a problémákat. Azért elöl­járóban annyit hadd említsek: bizony mindenki azit szeretné, ha történetesen a busz az ő háza előtt állna meg, ha a boltok akkor lennének nyitva amikor éppen" eszébe jut vä1 sárolni, ha akkor kapna (és csakis meleg kenyeret!) ami­kor neki kell, és így tovább, és így tovább... Ezzel együtt tisztában va­gyunk azzal, hogy még tarto­gat tennivalót az ellátás és sok egyeztetés, tárgyalás szük­séges az Áfész-szel. — Sokan panaszolták az üzletek rossz nyitvatartási rendjét. —r— Azt hiszem nem egészen pontosan tájékoztatták. Elő­ször is. itt mellettünk a 01— 03-as élelmiszerboltban reg­gel héttől este hétig lehet vá­sárolni, bent a faluban is van olyan bolt, amelyik ötig tart nyitva. Ismerve azonban a helyzetet, éppen nemrégi­ben a budai Áfész igazgató­ságával közösen, a lakosság igényeit és a várható ötnapos munkahétre való áttérést is figyelembe véve, szabályoztuk a nyitvatartásokat. Januuártól a herceghalmi boltban egy órával korábban, tehát reg­gel 7-től kezdődik a kiszol­gálás. Itt Biatorbágyon két üzlet nyivatartását hosszabbít­juk meg, azonkívül a Vörös­hadsereg utcai kis boltban sikerült az osztott műszak be­vezetése, ez igazodik a mun­kába járókhoz. — Hogyan lehetséges az, hogy á boltok dolgozói nem tartják be pontosan a munka­időt? — Tudomásom szerint ilyesmi ma már nem fordul elő. Való igaz, hogy két üz­letben is problémák voltak a fegyelemmel, a vezetéssel. Né­hány embert el kellett külde­ni, azóta nem tapasztalható lazaság. Ami pedig a hét vé­gi kenyér- és tejellátást illeti. Ennek olyan objektív akadá­lyai vannak, amelyeket a kö­zeljövőben nem nagyon tu­dunk megszüntetni. Tudniillik Biatorbágy határában nagy kiterjedésű üdülőterület ala­kult ki. A hétvégekre, nyáron hosszabb időre is, ideérkezők száma sokszor a tíz-tizenkét ezret is meghaladja, akik jó­részt szintén itt vásárolnak. Csakhogy az időjárás befolyá­solja a keresletet (rossz idő­ben akár a negyedére is csökkenhet). A kereskedelem-- nek pedig ahhoz, hogy zökke­nőmentes, egyenletes ellátást biztosítva dolgozzon, rizikót kellene vállalnia. Korszerűtlen üzlethálózat _t- De azt is hallottam, hogy csak egyetlen boltban árusí­tanak tejet, kenyeret. — Annyi lehet az igazság, hogy szállítási problémák adódnak, késik az áru, vagy kevesebb érkezik. Ilyenkor — a beérkezett panaszok nyomán — azonnal megkeressük az Áfész illetékeseit és kérjük, intézkedjenek. Egyébként a nem zavarta­lan ellátást, az áruválaszték hiányát nagyban előidézi az is, hogy Biatorbágy üzletháló­zata korszerűtlen, az eladó­terek is, a raktárhelyiségek is kicsik, túlzsúfoltak. A me­gyei, de a járási ellátási szinttől is messze elmarad­tunk. — Várható a jövőben javu­lás ?­— Igen. Tavaly együttmű­ködési megállapodást kötött a tanács és az Áfész az ellá­tás javítására, az üzletek kor­szerűsítésére. — Konkrét eredmény? — Már két üzlet (a Mező Imre és a Baross Gábor ut­cában) alapterületét bővítet­tük, jelenleg a Gábor Áron utcai kis üzlet korszerűsítésén dolgoznak. Viszik-hozzák — Biatorbágy gázcseretele­pe nagy. Pár éve folyamatos az ellátás, a nyitvatartási is hozzáigazítottuk a helyi kö­vetelményekhez: a nyolcvan százalékban ingázó lakók igényeihez. Még a házhoz szállítást is megszerveztük azoknak, akik ezt igénylik. Hetente két alkalommal ma­gánfuvaros viszi-hozza a pa­lackokat, viszonylag olcsón, darabját tíz forintért. — Nem is ezt, hanem a cserepalackokat hiányolták a legtöbben. — Ez nem a mi hatáskö­rünkbe tartozik. Sajnos sem­mit nem tehetünk. A keres­kedelemben hiánycikk a pa­lack. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt illetékeseire tartozó kérdés. Gyanítom, hogy az elosztás körül is za­varok vannak, az is előidézi a hiányt. Ugyanis van olyan háztartás, ahol két-három cse­repalackot is tartanak, máshol viszont tényleg csak egy van. A negatívumokat se hallgas­suk el! Herceghalom is meg­épült a mini-gázcseretelep, csak éppen a mai napig sem üzemel. Nincs olyan, erre a munkára képzett személy, akire a telep vezetését rá le­hetne bízni* Színe és fonákja együtt: a dolgok valósága. Az igazság kedvéért még el kell árulnom, hazafelé direkt elkanyarodtam a 01—03-as élelmiszerbolt felé, kíváncsi voltam, valójában meddig is van nyitva. Az ajtón ott ló­gott a tábla, rajta szépen sor­ban a napok, időpontok. Hét­főn reggel 7-től 15-ig, a többi napon péntekig bezáró­lag reggel 7-től 19-ig, szom­baton pedig ugyancsak reg­gel 7-től 14-ig lelhet az üzletben vásárolni. S. Horváth Klára Sok korszerűsítést, módosu­lást megért apparátus a já­rási hivatal. Feladatköre az utóbbi esztendőkben változott. A megyei tanács kihelyezett szerve most, legfőbb teendője az állami törvényességi fel­ügyelet. ellátása, valamint az, hogy feladataik teljesítésében segítse a nagyközségi, illetve községi tanácsok vezetőit, szakigazgatási szerveinek ve­zetőit, részben a testületek működésével, részben az ága­zati feladatok végrehajtásá­val kapcsolatban., Osztályainak feladatköre eszerint csoportosul. Tapasz­talható, hogy a községi taná­csok hatásköre megnőtt. Az egyes ügyeket első fokon ott intézik, ahol azok tulajdon­képpen történnek. Ám van, amiben végső soron a fel­sőbb fórum szava a mérvadó, ha a szükség — és a törvé­nyesség —i így kívánja. A törvényt képviseli Ilyen feladatkört lát el a ceglédi járási hivatalnál a szabálysértési hatóság, dr. Pásztor Ferenc munkahelye. Iratok a szekrényben, az asztalon. Dr. Pásztor Ferenc az írógép billentyűit kopog­tatja. Dolgozik — most épp hivatalában, ám gyakran ta­lálkozik vele a járás közsé­geiben is. Sokat utazik, hely­színen tájékozódik. Szó sze­rint másodkézből értesül az ügyekről, melyeknek elbírálá­sában a törvényt képviseli, hi­szen területe azok közé tar­tozik, amelyeknél az első szó a helyi tanácsok illetékeseié. Hozzá a lezárt ügyekről szóló jelentések és a fellebbezések jutnak. — Szép, de nem könnyű foglalkozás — tartja a ma­gáéról. — A paragrafusok és az érvényben lévő szabályok ismerete mellett alapos em­berismeret is szükséges hozzá. A tanácsi munkában letöltött hosszú évek adnak ehhez fe­dezetet. A járás községeinek lakói­ról beszélgetünk. Kérdem megpróbált-e már egy-egy te­rületről összképet kialakíta­ni? Mondja: nem lehet. Az igaz, hogy az utóbbi időben a lakosság többször nyilvánít­ja nemtetszését bejelentései­vel azokról, akik meggondo- latlánul, vagy épp megfontol­tan, sokadszor is olyan tettre vetemednek, ami átlépi a sza­L Katalin néni, a kétunokás nagy- , mama-doktornő vizsgálat után összevonta szemöldökét, mint Rú­zsa Sándor, és sokáig pásztázta deré­kig meztelen testemet. — Sok a felesleges súly. — Nem reggelizem. — Reggelizzen, de húsz kilót fogyjon le. — Lehetetlen. Ábrákat rajzolt a vényre Kucorog­tam. Mozdulni sem mertem. Vártam mint halálos vétkes, az ítéletet. — Nincs' semmi baj. Nyugtassa meg a családját. A gyógyszereket szedi és elmegy konzíliumra. — Hová? — tértem magamhoz. — Majd a nővér odaadja a papírokat Aszerint cselekedjen, és a vizsgálatok után jöjjön vissza. Már az idős, ősz hajú nővérnek dik­tál. Latin szavak. Gyógyszerek. Értá- gítók. Glicerin-félék. Beutaló. Konz. Tp. biz. id. Öltözzön. Pecsételés. Pa­pírok a kezemben. — Csöngessen — mondja a doktornő a nővérnek. — Jöhet a következő. K ábultan állok az utcán. Az istenit! Hiszen nekem csak egy rohamom volt, amit túléltem, de arra oda sem figyelt, hogy reggelenként fulla­dozók, fuldoklók, az isten tudja, hogy miért, talán a hangszálakra tapadt, da­gadt polipok miatt?! És most menjek a... Hová is? Igen, igen. a főorvoshoz. Vizsgálat. Vetkőzzön le. Feküdi ön fel. Üljön le. Lazítson. Sóhajtson. Öl­tözzön. Tizenhármas szoba. Vetkőzzön le derékig. A nadrágszárát húzza fel térdig. Ne mocorogjon. A fejét tegye le. Jó. A karját nyújtsa ki. Jó! Vezény­szavak. Teljesítek minden kérést, uta­sítást. Lábaimon, kezeimen bilincs, de miért kell bilincsbe verni a mellkaso- ma* is? Nincs időm «ondolkozni. Gép zúg, el csendesedik. Hány másodnerc telt el? Kettő, három? Nem tudom. Kész. Öltözzön. Papírok. Egy hosszú szalag. Kutyanyelvre emlékeztet. Volon­Bába Mihály: 'Uizác^áfatok tőr koromban még használtam. Arra írtam, már akkor is. tárcáimat. Mo- solytalan, rideg, húsz-egynéhány éves arc. Fehér köpeny. Fehér kar, kéz. Pi­ros körmök-. Tessék, ezzel menjen a tizenkettesbe. Csattan az ajtó. Kint állok a folyo­són. A feleségem a pádon ül. Nem rám vár. Vizsgálatra. Kocsivezetői vizsgálat­ra Furcsán néz. Hol a tizenkettes szoba? Aha, megvan. A megadott jel sze­rint kopogok: két gyors egymás utáni kopogás után egy pindurki szünet és még egy kopogás. Várok. Végre kinyílik az ajtó. Idős hölgy. Int, hogy fáradjak be. Deresebb hajú, mint én. Köszönök. Lapozgat a papí­rok között. Vetkőzzön le. Derékig. Fe­küdjön fel. Üljön fel. Feküdjön le. Ma­radjon nyugton. Szóljon, ha fáj. Egy mozdulattól szinte leugrottam a vizs­gálóról. Fájt? Nem. Akkor miért ug­rott fel? Nem tudom, talán, mert egy­szer egy szurony hegye... Katona volt akkor? Nem, lapátos. Folytassa. Foton szuronyt kaptunk, hogy az aknazáron egy átjárót nyissunk a német tankok­nak, amelyek az oroszok elől hátráltak. És nyitottak? Nyitottunk. Csak utána kétszázzal kevesebben lettünk. Ezt ol­vastam valah Megírtam. Sóhajtson. F"í,ítsa be a karját. Maradjon veszteg. S Shajtson. Még. Még. Üljön fel. Ide­ges? Nem. Kiabálós? Néha. Fe­küdjön le. karjait teave szorosan a teste mellé. Dohányzik? Három cso­mag Románcot szívok. Hetente? Nem! Naponta. Üljön fel. Lazítson. Sóhajtson. Fáj? Nem. Iszik? Iszom. Sokat? A fe­leségem szerint, mert az ő apja soha­sem ivott, még az esküvőjén sem, de szerintem ... Elég. Csattan a felszerelés az asztalon. — Öltözzön fel. Papírlapok terülnek szét az aszta­lon. A nagy könyvbe itt is bekerül a nevem, foglalkozásom, címem. — Maga fakir? Megdöbbenek. Az ingemet, amit most kaptam születésnapomra Anna lányoméktól, alig bírom a nadrágomba gyömöszölni. — Tessék? — kérdezem kábultan, bambán. — Azt kérdeztem: maga fakir? — Nem, dehogy — dadogtam és a papírra mutattam, ahol a foglalkozá­som volt beírva. — Mikor volt ezt megelőzően roha­ma? — Mikor is? Szeptember 12-én vagy 15-én? Nem tudom pontosan. Aludtam. Délután. És álmodtam. A kislányom, Dudus, felébresztett, hogy adjam visz- sza az elvett húsz forintját. Akkor. Mert én azt hittem, hogy Soroksáron löknek a falhoz, amikor tizedeltek ben­nünket. — Hol az orvosi jelentés? — Nem voltam orvosnál. A roham elmúlt. Elég hamar. A feleségem, ez igaz, a mentőket akarta hívni. A szom­szédból. Mert nekem nem adnak tele­font. Elvették, és nem adják vissza. Szóval, nem engedtem telefonálni. Reccsen a székláb. c'~ánt a golyóstoll. H ’•télén b’ztató mosoly jelenik meg a szép. öregedő arcon. — Nyugtassa meg a családját, hogy nincs semmi vész, nincs semmi baj. Koszorúra ne gyűjtsenek, de. hogy a nagyobb bajt elkerüljük: kórházba utalom. Tessék, fogja a papírjait. Szemüvegem egy pillanat alatt pá­rás lett. Csak nem gazoltam be? Nem, nem. Kitántorodtam az utcára. bálysértés határát, s így 1 büntethető eset lesz belőle. | Több a feljelentés — A bejelentések, illetve hivatalos nyelven szólva a feljelentések száma nőtt. A járásban ez 510 volt tavaly­előtt, tavaly pedig már 627. Közel sem jelenti azt, hogy az emberek összeférhetetie- nebbek. Inkább, hogy vi­gyáznak a magán- és a köz­tulajdonra. Tulajdon elleni vétségért tavaly 211 embert kellett felelősségre vonni es büntetni. Ez a tulajdon lehe­tett akár a szomszéd kukori­cája, akár a termelőszövetke­zet szénája. A tankötelezett­séget 85-en szegték meg, s ebben a szülők hibája ritem kétséges. Köztisztaság miatti vétségért 34 esetben kellett pénzbüntetést kiszabni, vagy figyelmeztetést adni, volt húsz becsületsértési eset is. A pénzbüntetésekből befolyt összeg megközelítette a 443 ezer forintot. A becsületsértés és vele együtt a magánlaksértés is szabálysértési hatáskörbe ke­rült 1979- július 1. óta. Azelőtt a bíróság dolga volt. A járá­si-városi ügyészség munka­társaitól sok segítséget kap­tak, hogy az új feladatkörbe mielőbb beletanuljanak a községekben is az erre hiva­tottak. A tapasztalat, hogy az ily módon kihelyezett ügyek­nek nagyobb a nevelő hatása, a tanulsága. Amíg a városba kellett utazni, s ott a hatóság elé állni, könnyebben vették, mint azt, hogy mindez most saját falujukban, szomszédok, sógor-koma-rokonság tudtá­val történhet. Az említett dá­tum óta a helyszíni szabály­sértési bírságolás lehetősége is életbe lépett, ám ettől jobban viszolyognak. Becsületesen élni Erre az évre mi jellemző? — Nem csöndesebb, mint a tavalyi. Vannak notórius sza­bálysértők, s helyek, ahol szinte kórtünet egy-egy vét­ségforma. Albertirsán ilyen a tanácsrendelet megszegése. Jászkarajenőn a tankötelezett­ség elmúlasztása, Abonyban a társadalmi tulajdon ellen vé­tőket fülelik le szigorúan. — Nem vitás, nagy szüksé­gük volna a meggyőzésben, nevelésben és ezzel a meg­előzésben a tanácstagok, bi­zalmiak, népfront- és vöröske­resztes aktívák segítségére. Biztos, hogy csökkenne pél­dául a köztisztaság elleni vét­ségek, a környezetvédelmi előírások megszegésének a száma — mondja dr. Pásztor Ferenc. Dolgosán, a munkát szeretve, a törvényt tisztelve, becsületesen élni, ez minden­ki feladata. Erdős Katalin Az alkoholizmus ellen Új utak, új módszerek A szeszesital-fogyasztási sta­tisztikák élén olvasható mos­tanában Magyarország neve, s hazánkon belül Pest megyéé. Rövid megtorpanás után tavaly tovább növekedett 3,8 százalék­kal a vendéglátóipari és 9 szá­zalékkal a kereskedelmi sze­szesital-forgalom. A megye la­kói 4,5 milliárd forintot for­dítottak italra, ami azt jelenti: a nőket és a csecsemőket is be­leértve mindenki átlagosan 4500 forint ára szeszt ivott ta­valy. A jelenség indokolja, hogy ismét a figyelem fókuszába ke­rült az alkoholizmus. Tegnap erről tartottak tanácskozást az egészségügy dolgozói, a vörös­keresztesek, s az alkoholizmus elleni társadalmi bizottságok tagjainak részvételével Pomá- zon a művelődési ház nagyter­mében. Bevezetőjében Aranyosi László a Vöröskereszt Pest me­gyei vezetőségének titkára be­jelentette: három részből álló sorozat vette ezzel kezdetét, s a tanácskozásokon elsőként az alkoholizmus egészségügyi, majd a társadalmi vonatkozá­sairól, végezetül pedig az al­koholizmus elleni társadalmi bizottságok tevékenységéről adnak majd számot a szakem­berek. S miről volt szó az első alka­lommal? Dr. Hárdi István a Pest megyei Ideggondozó Inté­zet vezetője hangsúlyozta nyi­tó előadásában: egységes, a be­teg személyiségének egészét, s nemcsak a betegséget gyógyí­tó, a megelőzésre és a rehabili­tációra egyaránt gondot fordító szemlélet szükséges az alkoho­lizmus elleni harchoz. Ebben pedig minden orvosi tudomány­ágnak, minden gyógyító em­bernek jut szerep. Ezt illusztrálta a tanácsko­záson elhangzó két előadás, va­lamint tíz referátum, amelyek témája részint a szenvedélybe- tegség elleni küzdelem új út­jainak és módszereinek bemu­tatása, részint pedig az egyes orvosi tudományágak sajátos tevékenységének, eredménvei- nek és feladatainak ismerteté­se volt. A tanácskozáson bemutatták azokat az új egészségnevelő filmeket is, amelyek az alkoho­lizmus megelőzését hivatottak szolgálni. Lada, Skoda, Trabant, Wartburg személygépkocsik vizsgaeBökészátését, helyszíni vizsgáztatását, azonnal, soron kívül vállalja: az III. SZ AUTÓJAVÍTÓ vallalat CEGLÉDI ÜZEME Cegléd, Kosárhegyi út. Telefon: 10-022. * '

Next

/
Thumbnails
Contents