Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1981. OKTOBER 14., SZERDA Munkaerőhiány... Eredmény- és bérszabályozás A műszaki hónap alkalmá­ból A munkaerő-gazdálkodás és a bérszabályozási rendsze­rek helyzete, problémái az élelmiszeripari vállalatoknál címmel tartott előadást váro­sunkban a minap Czikora Jó­zsef, a Konzervipari Vállala­tok Trösztje osztályvezetője, a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság Munka­jogi Szakosztályának vezetősé­gi tagja. Jövedelem A téma azért érdekes, mert népgazdaságunkban sok gon­dot okozott az elmúlt tíz év­ben a bérfejlesztési intézke­dések megvalósítása. Bevezet­tek több bérszabályozási for­mát, premizálási és jutalma­zási rendszereket dolgoztak ki. Több tucat vitacikket és tanulmányt írtak már, a bér­szabályozási követelmények és megvalósításuk akadályainak kérdéseiről. Mint Czikora József el­mondta, a bérszabályozási rendszereknek biztosítaniuk kell a teljes foglalkoztatottsá­got, a vásárlóerő és az árukí­nálat egyensúlyát. Ugyanak­kor hatással vannak a válla­latokon belüli belső érdekelt­ségi rendszerek megteremtésé­re. A bértömeggazdálkodás — mondta Czikora József, sok vállalatnak sajnos, lehetőséget ad arra‘ is, hogy a szükséges­nél jóval több kisebb kerese­tű dolgozót alkalmazzon. Ezen az áron adhatnak magasabb jövedelmet a jobban dolgozó szakembereknek. Szigorítás Sok vállalat munkaerő- hiányról panaszkodik, ugyan­akkor hazánkban teljes fog­lalkoztatottság van. — A munkaerőhiány véle­ményem szerint csak látszóla­gos — mondta az előadó —, ugyanis a termelékenység nö­vekedése, a hatékonyabb mun­ka elérése érdekében nem mindig a létszámnövelésre van szükség. Nagyon sok eset­ben a vállalatnál ott lévő munkaerők megfelelő átcso­portosítása, a tényleges teljes foglalkoztatottság megvalósí­tása adná a legjobb és leg­célravezetőbb megoldást. A bérszabályozási rendsze­rektől, a központi intézkedé­sektől van egy népgazdasági „elvárásunk.” A dolgozók ré­széről is van egy „elvárás”. Eredmény azonban csak ak­kor mutatkozik, ha ez a két­féle „követelmény” találko­zik, kiegészíti egymást. A bérszabályozási rendsze­reknek érvényre kellene jut­ni a munkabérekben. A bér­differenciálást nem sikerült teljesen megvalósítani. Saj­nos, ebben még a teljesít­ménybérben dolgozóknál is vannak hiányosságok. Azon­ban szükséges összhangba hoz­ni a teljesítményt és a bére­ket, mert ez a vállalati kol­lektíva egészére is nagy ha­tással van. A bérfékeket olyan irányban kell feloldani, hogy a nagyobb munkaintenzitást, a több és jobb munkát végző dolgozókat a jelentősebb bér­differenciálással is segítsük. Eves vállalati bérkeretnél az erre a célra szánt összegnek van egy olyan része is, ami nem közvetlenül munkabér formájában kerül kifizetésre. Ezt a teljesítményben nem mérhető összeget bérkiáram­lásnak nevezzük. Ilyenek pél­dául a törzsgárdajutalmak, a szocialista brigád juttatások. Sok vállalatnál az átlagosnál nagyobb teljesítményhez szükséges bér nem áll rendel­kezésre. Ezek olyan gondok, amelyeknek feltétlenül meg kellene találni a megoldását. Fel kell oldani az ellentmon­dásokat. A jövő év elejétől a bér­szabályozók némiképpen vál­toznak. Czikora József el­mondta, hogy az eddigi bér­szabályozók szigorítására le­het számítani. Általában egy százalékkal csökken a felhasz­nálható bér, a korábbi gya­korlathoz képest. Az élelmi­szeriparban a 4 százalékos bá­zis bértömegnövekedés és bérszínvonal-gazdálkodás he­lyett, 3 százalék vehető csak igénybe január elsejétől. Ki­vételt képez a sütőipar és a tejipar, ahol változatlan ma­rad a 4 százalékos bértömeg­növekedés. Változik az adómentesen kifizethető bér mennyisége is. Az eddigi 9 helyett 12 száza­lék bér fizethető anélkül, hogy a vállalatnak adót kellene utána fizetnie. Az adófizetés mértéke is kedvezőbben ala­kul majd. Sokat hallunk arról, hogy az élelmiszeriparban, ezen be­lül pedig különösen a kon­zerviparban a dolgozók kere­sete alacsonyabb, mint az ipar egyéb ágaiban. Bázisszemlélet Az élelmiszeripar 17 ipar­ága közül a konzervipari bé­rezés a tizennegyedik helyen áll. Ennek nagyon sok oka van. Lemaradást hozott a bá­zisszemléletű bérszabályozás is, a túlórákkal is ésszerűbben lehetne és kellene differen­ciálni. Bubonyi Mária Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy október Iá­én reggel 7 órától, délután 4 óráig a Mikes Kelemen utcá­ban, az Ádám László utcában a Mikes Kelemen utcától, a Puskás Tivadar utcáig, az Eötvös Károly utcában, a Mi­kes Kelemen utcától a Pus­kás Tivadar utcáig, a Ságvá-®- ri és a Sallai utcákban, a Mi­kes Kelemen utcától a Pus­kás Tivadar utcáig, valamint a Luther utcában áramszünet lesz. Megjavítják a motorokat mm A Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet tekercselő- üzemében évente átlagosan ezer, egy- és háromfázisú villany- motort javítanak meg. A képen: Csapó Csabáné, Fehér Mihály- né és Tóth Andrásné szerelés közben. Barcza Zsolt felvétele Itt is vannak lehetőségek Vizsga városszeretetből Elmenőben rosszat mondani A szomszédos megyeszékhe­lyen jártam a minap. Az au­tóbusz-pályaudvaron örömmel vettem észre ismerősömet. A találkozásnak kölcsönösen megörültünk, mondván, ha út­közben beszélgetünk jobban telik az idő. A jármű elindult és a fia­talasszony boldogságtól sugár­zó arccal mondani kezdte a történetet. Megfelelő életforma ö, és a férje kecskeméti születésű. Amikor összeháza­sodtak, Kecskeméten még tá­voli remény sem mutatkozott arra, hogy lakást kapjanak. Nagyon megörültek annak, hogy Nagykőrösön saját ott­honhoz jutottak. A munkahe­lyük továbbra is a szomszéd városban maradt. Bár az uta­zás fárasztó volt, mégis szíve­sen tértek vissza szépen be­rendezett otthonukba. Közben megszülettek a gyerekek is. Az utazás pedig a korábbinál jó­val több idegességgel kezdett járni. Teltek, múltak az évek, s a család úgy érezte, Kecskemé­ten van a helye, ott ahol a szülők, rokonok is élnek. A fiatalasszony öröme most az. hogy hamarosan költöz­hetnek, mert szülővárosukban szövetkezeti lakáshoz jutottak. Egyébként — mondja —, a két várost össze sem lehet ha­sonlítani, és már nagyon bol­dogok, hogy végre búcsút mondhatnak Nagykőrösnek. Sorolja az érveket is igaza bi­zonyítására. Kisebb város, ki­sebb lehetőség. Kecskeméten van színház, uszoda, nagyvá­rosi élet, zsúfolt üzletek. Ott másként lehet élni, mint itt — summázta véleményét. Beszélgető partnerem — miután látta, hogy nem győ­zött meg érveivel —, azzal folytatta, hogy persze sok minden függ a szokástól is. Nyilvánvaló, aki Nagykőrösön született, s él, annak ez az életforma a jó. Idegen környezet Már megérkeztünk? Olyan jól elbeszélgettünk, hogy ész­re sem vettem a máskor oly hosszúnak tűnő menetidőt — mondja végezetül a kedves, csinos fiatalasszony. Nos, az utazás ugyan véget ért, de a dolog azóta is fog­lalkoztat. Azzal teljes mértékben egyet lehet érteni, hogy a csa­lád visszavágyik oda, ahol ko­rábban élt. Egészen bizonyos, a nagyszülők segítsége is jól jön majd. Két apró gyerek mellett nem irigyelésre méltó az utazás sem, hiszen várat­lan dolgok is közbejöhetnek, s az autóbusz bizony nem vár. A nagykőrösiek közül is akad­tak olyanok, akik más váro­sokban telepedtek le. Viszont, voltak és vannak olyanok is közöttük, akik képtelenek ide­gen környezetben megszokni, visszavágytak és visszajöttek Nagykőrösre. Javulás várható összességében vizsgálva a dolgot, az ismerős család ál­láspontja érthető, indokolt. Viszont, nem érthető és nem indokolt az, hogy távozófél­ben annyira negatív véle­ményt alakítsanak ki arról a városról, mely évekig otthont adott nekik. Hiszen, ha bele­gondolunk, Nagykőrösön is vannak lehetőségek. Az más lapra tartozik, ki hogyan él velük. Uszodánk nincs, való igaz. Viszont van levéltárunk, mú­zeumunk, vannak országos hí­rű középiskoláink, külföldön is elismert vállalataink, szö­vetkezeteink. Van szép film­színházunk, ahol igényesen összeállított műsorral várják az odalátogatókat. Városunkban rendszeresen tartanak kiállításokat. A nyelvismeretünket tanfolya­mokon gyarapíthatjuk. Hasz­nosak a TIT által szervezett előadások, s a nők akadémiá­ján is nagy érdeklődésre szá­mot tartó előadások szoktak elhangzani. A városi könyv­tárban sok szép kiadvány megtalálható. Gazdag válasz­tékkal várja vásárlóit az áfész könyvesbolt is. Eljuthatunk színházba is. Kecskemétre és Budapestre. E téren számottevő javulás vár­ható a művelődési központ színháztermének elkészülte után. Szórakozást, kikapcsoló­dást nyújtanak az ugyancsak a művelődési központban szer­vezett szakkörök is. Érveket sorolni Túlzás lenne azt állítani, hogy ennél több már nem is kell, s elégedettek lehetünk. Hiszen a jobbító, a mindig újat is akaró igyekezet nem hagyhat alább. Mindenesetre, azok, akik a felsoroltakon részt vesznek, már úgy llisz- szük sokat nyertek. Lehetne még az érveket so­rolni, de nem tesszük. Le­gyen annyi elég, hogy szeret­jük városunkat, s nem szíve­sen vesszük, ha mások, idege­nek rosszat mondanak rá. Ta­lán, ez is érthető! K. K. Középiskolások Kézilabda-sikerek Mivel beindult a középisko­lások 1981—82-es tanévi ver­senysorozata is, kézilabdásaink több helyen szerepeltek. A megyei férfi II. osztályú bajnokságban, Túrái Vörös Meteor—Nk. Kinizsi 39-13 (16-5). Nk.: Vilcsák — Jónás, M. Szűcs (4), Győrfi, Péczeli (3), Járdi (5), Szondy 1); csere: Szentpéteri, Lázár, Dobnik, Si­mon. A körösiek nagyon gyen­ge napot fogtak ki idegenben, amit ellenfelük maximálisan kihasznált. Túrái VM ifi—Nk. Toldi DSK 15-11 (8-6). Az ifirangadót a pályaválasztók nyerték, mert a körösiek kihagyták lehetősé­geiket. Góldobók: Léder (6), Rónaszéki (3) és Sánta (2). A középiskolás női kupavia­dalon, a Toldi-pályán: Nk. Tol­di DSK—Kiskunlacházi Szak­munkásképző 24-7 (14-5). Máris nagyon jól játszottak a toldi- sok. Gd.: Szabó (9), Szakái (5), Becze (4), Kovács (3), Kram (2) és Bán (1). Idegenben: Nk. Gimnázium —Ceglédi Gimnázium 14-13 (6-5). Végig szoros mérkőzésen sikerült előnyt szerezni. Gd.: Falus (5), Sebestyén (4), Do­hány (3) és Nagy (2). Idegenben: Nk. Toldi DSK— Kiskunlacházi Szakmunkás- képző 13-3 (9-1). Biztos győze­lem született a visszavágón is, Kertünk változó színei AZ ŐSZ ÍZEIT KÓSTOL­GATOM. De nem csupán a szőlőt szemezgetem, hanem valamennyi érzékszervemmel vizsgálom a változást. Végté­re is a meteorológiai váltás már régen, a csillagászati !s jó ideje, az időszámítási pe­dig néhány napja megtörtént. Udvarunkban mégis csak a szüretre előkészített hordók es egynémely fa sárguló koroná­ja árulkodik az évszakváltás­ról. A fű és a lucerna még üdén zöldell, a reggeli harmat hasonló a tavaszihoz. A kü­lönbség annyi, hogy a tavaszi harmat a dérből született, a mostani pedig hamarosan dérré alakul át. A minap éjjel dörgött az ég, nappal úgy esett, hogy közben sütött a nap. A ziva­tarfelhők máskor már régen elköltöztek az alacsonyabb szélességi körökhöz, most még felbukkannak itt-ott. Tombol a vénasszonyok nyara, bár trikóban, mégiscsak a fiatat lányok díszelegnek az utcá­kon, tereken. Kertünk harmadában még a zöld az uralkodó szín. Étvágy- gerjesztő az augusztusba .1 ve­tett borsó, szinte szebb mint az áprilisi. Igaz, akkor az első friss levest adta, most pedig, mert a bab erejéből szemmel láthatóan csak meddő virág­zásra futja, az utolsót. És be kell vallani, az ize is más, egyszerűbb, soványabb, vize­sebb. Mi hiányzik belőle? Ta­lán még az agronómusok sem tudják. A napsütésre az idén nem panaszkodhatunk. Beérik az a szőlő, ami tavasszal nem fa­gyott el, s jólesik persze a ké­sei borsóleves és oorsófőzeléi: is. A viszontlására májusban! FORDUL A CSILLAGOS ÉG IS. Eltűnnek a nyári csil­lagképek, felváltják őket az ősziek. Na és akkor mi van, kérdezhetik sokan, bevallva, hogy milyen hiányosak az is­mereteik az esti égboltról. Stílusosan: sötét területe ez műveltségünknek. Pedig a csillagok, csillagké­pek felismeréséhez nem kell távcső, elegendő a sötétség­hez tíz percig szoktatott szem. A fénylő pontok megjegyzé­sével könnyű az éjszakai túra az ismeretlen terepen. Túlzás lenne azonban azt állítanunk, .hogy a ma embere erre a módszerre kényszerül. Gyakorlati haszna ma nincs is a csillagos ég ismeretének? A tájékozódás szempontjából valóban nincs. Mégis az általá­nos műveltség részének kelle­ne tekinteni az éjjeli terme­szét e fő látványosságának ismeretét. Sajnos az élet meg­annyi területén azt tapasztal­hatjuk, hogy túlságosan meg­nőtt a kézzelfogható haszon abszolutizálása. Tudni, hogy melyik csillag­kép mikor látható, az egyik miért őrködik ffelettünk min­dig, a másik miért csak egy- egy évszakban — hiszem, hogy örömteli, hasznos tudás. Vannak olyan csillagképek, melyeket az északi félgömb lakója sosem láthat — ilyen a Dél Keresztje. A Nagy Gön- cölszekeret viszont a másik félteke polgárai nem láthat­ják. Számtalan érdekes monda fűződik a csillagképekhez. Ahány nép, szinte annyi csil­lagmese. És még egy: ugyan azt láthatjuk az égből!on — szabad szemmel —, amit akár a honfoglaló őseink is észlel­hettek. Ebből nincs nagy hasznunk — felelhetik a szenvtelenek, de nyugodtan válaszoljuk rá: ez az ismeret is elősegíti helyünk megisme­rését a világban. MITŐL VAN ILYEN KO­RÁN SÖTÉT? Ezt már én is kérdeztem, tőlem is kérdez­ték, sőt egyszerre is kérdez­tük egymástól. Ügy tűnik, hogy az időszámításban ketté­szakított év téli felébe rosz- szabb beleszokni. Lám, meny­nyire megszoktuk az új rendszert, mert nem a rendes időszámításról, nem a vissza szokásról beszélünk. Nehéz visszaállítani a bioló­giai órát hatvan perccel. Nem tudjuk, hogy most előbb kelle feküdni és később kelni, vagy esetleg éppen fordítva a he­lyes. Hajlamosak vagyunk kézlegyintéssel elintézni a dolgot. Most már maradhatott volna úgy, ahogy nyáron volt. Egészségesebben éltünk mert többet éltünk a nap fé­nyében. De a több napfény ellensúlyozta-e a kétségtelenül megnövekedett napi munka- mennyiséget? Hiszen — leg­alábbis a vidéki, bárminemű kisgazdasággal rendelkező em­berek több munkát találtai; maguknak. Ezáltal — azt hi­szem megkockáztathatom a kijelentést — több nemzeti jövedelmet is termeltünk. Bár ki tudná felbecsülni ezt? Aki teheti, s akit nem hajt a szellemi munka napszakot nem ismerő múzsája — vagy munkaköri kötelessége — most kicsit többet pihen, mint az előző hónapokban. Nem fáradt ki az ország — és ez 'xmtosabb bármilyen energia­mennyiség megtakarításánál is. Balázs Gusztáv szünet után a körösieknél főleg elsősök játszottak. Gd.: Szabó (7), Becze és Szakái (3—3), Et- lényi, Győri és Spenger (1—1). A gimnáziumi pályán: Nk. Gimnázium—Ceglédi Gimná­zium 23-13 (11-9). Döntőnek bi­zonyult, hogy a helyiek a me­zőnyben és a kapuban is job­ban védekeztek. Gd.: Faul (12), Nagy (6), Béres (2), Déri, Mé­száros és Sebestyén (1—1). A toldis fiúk először erő­nyerők voltak és így mindhá­rom elindult körösi csapat to­vábbjutott a második forduló­ba. A megyei diák leány baj­nokságban a Toldi-pályán: Nk. Toldi—Ceglédi Gimnázium 16-6 (9-0). Biztos győzelem. Gd.: Becze (6), Bóbis (5), Etlényi (3) és Pátya ((2). Középiskolás labdarúgó-rajt Tizenhat csapattal vette kez­detét az 1981—82-es tanévi me­gyei középiskolás labdarúgó kupaviadal. A Kinizsi-sportte­lepen: Nk. Gimnázium—Nk. 224-es Szakmunkásképző 6-0 (2-0), meglepően biztos győze­lem; góllövők: Csikós és Petre­zselyem (2-2), Germányi és Molnár. Az ifjúsági-sporttele­pen: Kiskunlacházi Szakmun­kásképző—Nk. Toldi 4-2 (0-1); a körösiek már 2-0-ra vezettek, de nem bírták állóképességgel; gólok: Orosz és Szente. Mai sportműsor Kézilabda Toldi-pálya, 15 óra: Nk. Tol­di DSK—Ceglédi Közgazdasági DSK, megyei női középiskolás mérkőzés. Ifjúsági-sporttelep, 14.30: Petőfi isk.—Kossuth isk. 15.20: Arany isk.—Kossuth :sk., Kinizsi-sporttelep, 14.30: Rákó­czi isk.—Arany isk. 15.20: Petőfi isk.—Rákóczi isk., úttörő leány városi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15 óra: Nk. Kinizsi—Kecskeméti TE II., barátságos mérkőzés. S. Z. Diapráma­bemutató A KI ŐSZ körzeti csoport­jának klubtermében Kiss Andrásné fényképész tart dia- poráma-bemutatót október 15-én, csütörtökön este 6 óra­kor. A KIOSZ vezetősége úgy határozott, hogy a belépője­gyekből befolyt összeget a Fóti Gyermekváros javára ajánlja fel. A felnőtt belépő­jegy ára 10 forint, a diákoké 5 forint. Az érdekesnek ígérkező diaporáma-est egyébként nem zártkörű, a KIOSZ vezetősége a kisiparosokon kívül is min­denkit szívesen lát klubter­mében. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents