Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

SwSirr 4/Pf Tg sJiirUw 1981. OKTOBER 14., SZERDA MAGYAR—FINN Műfordítók konferenciája Első alkalommal rendezik meg a magyar—finn műfordí­tói konferenciát hazánkban október 14. és 19. között Szig- ligeten, az alkotóházban. Do­bozi/ Imre, a Magyar Írók Szö­vetségének elnöke elmondta, hogy az utóbbi években telí­tődtek igazán tartalommal a magyar—finn irodalmi kap­csolatok. Az elmúlt öt évben már nyolc finn alkotás vált hozzáférhetővé a magyar ol­vasók számára. Finnországban pedig hét magyar író művét fordították le, s jelentették meg a kiadók. A magyar—finn műfordítói konferencia to­vábbi lehetőséget teremt arra, hogy kölcsönösen megismer­jék a szakemberek egymás fordításra alkalmas irodalmi értékeit, kicserélhessék ta­pasztalataikat a műfordítás különféle szakkérdéseiről. OSI HANGSZEREK Pszaltérium Nem mindennapi feladatra, egy lassacskán a feledés ho­mályába merülő középkori pengetés hangszer, a pszalté­rium életrekeltésére vállalko­zott Halász Géza nyíregyházi gépésztechnikus, aki ötödik esztendeje foglalkozik régi hangszerekkel. A citera és a cimbalom őseként számon tartott pszal- térium — mely a VIII. szá­zadiban bizánci közvetítéssel került Itáliába, majd később Nyugat-Európa más államai­ba is — a Bakfark Bálint lanttrió számára készül a nyíregyházi ezermester mű­helyében. A trapéz alakú 12—15 húros pengetős hangszert egyaránt szívesen alkalmazták az egy­házi és a világi zenekarok: elterjedt volt a templomok­ban és a középkori udvarhá­zakban is. Mivel Halász Gé­za hangszerei már sikerrel vizsgáztak a Bakfark kon­certeken, ezért kapott megbí­zást a mester a pszaltérium elkészítésére. A 13. FÓTI PÁRBESZÉD Véleménycsere tanulságokkal | Véleménycsere olyan témában, amely a társadalom | életében aktuális problémaként jelentkezik — minden | évben ez a célja az őszi programsorozat keretében meg- jj rendezett Fóti párbeszédnek. Korábban napirendül vá­lasztották már a hazafiságot, a honvédelmi nevelést, a | család és az iskola kapcsolatát, illetve a bejáró dolgo- i zók helyzetét. Az esemény szervezője, a Fáy—Vörös- zmarty Társaság igyekszik olyan kérdésköröket kiválasz- itani, amelyek Foton is sürgős válaszra várnak, ugyan­iakkor az egész ország helyzetét érintő közös gondolko- |dásnak is részei. Nem recepteket akarnak adni, csupán i lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy beszélgetés közben Eúj ötletek szülessenek és továbbgondolásra érdemes el- Zképzelések kapjanak fórumot. Bevezető nélkül Az elmúlt hét közepén tar­tott — sorrendben a 13. — párbeszéd témája volt az ol­vasás és a művelődés össze­függése, valamint a közösség­teremtés szükségessége. Két­ségtelenül vitára is ingerlő gondolatkör. A Fáy—Vörös­marty Társaság bevezető elő­adására meghívta Juhász Ró- bertet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa osztályveze­tőjét, felkért hozzászólóknak pedig Molnár Zoltán írót és Tóbiás Áron irodalomesztéta, folyóiratszerkesztőt. A Fóti Gyermekváros klubjában ren­dezett véleménycserén tucat­nyi község pedagógusai, könyvtárosai és népművelői vettek részt a váci, illetve a gödöllői járásból. Rendhagyó megoldásnak szánták, hogy a bevezető elő­adás lényegében elmaradt. Juhász Róbert vonzóan beszélt az anyanyelv művelésének fontosságáról, a nyelv és a hazafiság összefüggéséről, s megállapította, hogy a mű­veltség egyik alappillére az ol­vasottság. Molnár Zoltán ki­fejtette véleményét arról, hogy a felszabadulás után az új tár­sadalmi berendezkedés felbon­totta a hagyományos közössé­geket, s az újak kialakítása — a megváltozott feltételek kö­zött — csak lassan halad. S az olvasó mozgalom megindításá­nak egyik célja éppen a kö­zösségek, az új típusú közös­ségek létrehozása volt. Tó­Mozimüsor október 15-től 21-ig ABONY 15—20: Seriff az égből BUDAÖRS 15—20: Majmok bolygója* CEGLÉD, Szabadság 15—18: Robin Hood nyila (du.) Mephisto I—II.* (este) 19—21: A sziklabarlang titka (du.) A nyolcadik utas: a Halál** (este) CEGLÉD, Kamara 15—21: Hüvelyk Matyi (du.) 15—18: A játékszer** (este) 19—21: Kabaré** (este) DABAS 15—16: 25 millió fontos váltságdíj 11—18: Isten hozta, Mr. ... 19—20: Az emberevő medve DUNAHARASZTI 15—18: Zsaru vagy csirkefogó? 19—20: Kopasz kutya* DUNAKESZI, Vörös Csillag 15—18: Szerelmeim* 17—18: Valahol Európában (du.) 19—20: Solo Sunny** DUNAKESZI, József Attila 18: A Csendes-óceán kalózai 19: Halló, Kecskcszakállt 21: Reggeli vizit után* ÉRD 15—18: Zugügyvéd zavarban* 19—20: Üvegtörők** FÓT 15—16: Solo Sunny** 17—18: Csatár a pácban* 19—20: Szerelmeim* GÖDÖLLŐ 15—18: A gejzírvölgy titka (du.) Rendőrök háborúja** 19—21: Robin Hood nyila (du.) Ideiglenes paradicsom* (este) GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 15: Óvakodj a törpétől** 18: SOS. Concorde** 19: A leprás nő GYÁL 15— 16: Csárdáskirálynő 17—18: Az Olsen-banda boldogul 19—20: A kölcsönkért gyufa MONOR 16— 18: Egy zseni, két haver, egy balek 17— 18: A rézhegyek királynője (du.) 19—20: A róka és a medve (du.) 19—21: Mephisto I—II.* NAGYKÁTA 15—20: Nevem: Senki NAGYKÖRÖS, Arany János 15—21: ... és megint dühbe jövünk NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 15—18: A sziklabarlang titka (du.) Don Juan I—II. (este) 19—21: A rézhegyek királynője (du.) Világvége közös ágyunkban* (este) NAGYKÖRÖS, Toldi 17: Köszönöm, megvagyunk* 21: A rézhegyek királynője PILISyORÖSVÁR 15—16: Hyppoltt, a lakáj 17—18: 25 millió fontos váltságdíj 19—20: Rafferty és a lányok* POMÁZ 15—18: Kóma** 18: Luxustutajon (du.) 19—20: Zugügyvéd zavarban* RÁCKEVE 15—16: Ideiglenes paradicsom* 17—18: Holttest a Temzéből* 19—20: Kóma** SZENTENDRE 15—18: Zűrzavar a fellegekben (du.) Gyilkosság az Orient expresszen (este) 19—21: Ahova lépek, ott fű nem terem SZENTENDRE, Autósmozi 15—21: Vérvonal** SZIGETSZENTMIKLÓS 15—16: Szerelmeim* 17—18: Ideiglenes paradicsom* 19—20: Zsaru vagy csirkefogó? TÁPIÓSZELE 15—16: A kölcsönkért gyufa 17—18: Kamaszok* 19—20: Tűzharc* VÁC, Kultúr 15—18: Repülés az űrhajóssal ídu.) 15— 16: Kaszkadőrök* (este) 17—18: Rocky* (este) 19—21: Hypnolit, a lakáj ídu \ Csatár a pácban* (este) VÁC, Madách Imre 16: Pantaleon és a hölgyvendégek*** 17: A fáraó I—II. VECSÉS 16— 18: Kopasz kutya* 19—20: Fel a fejjel (du.) 19—21: Rendőrök háborúja** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek. •** Csak 18 éven felülieknek. biás Áron, az Amerikai Egye­sült Államokban tett látoga­tása kapcsán az ányanyelv öszekapcsoló erejéről beszélt, érdekes adatokat ismertetve élő nyelvekről és a lassan el­tűnő nyelvcsoportokról. Csak gyerekeknek? Dr. Székely Lajos, a Fáy— Vörösmarty Társaság vezető­ségi tagja elmondta, hogy az olvasóvá nevelés érdekében a könyveket közelebb kell vinni azokhoz, akikre hatni aka­runk. Figyelmeztetett arra, hogy az üzemi könyvtárak — különösen a kisüzemekben — elhanyagoltak, kevés a könyv, s ennek negatív hatása érezhe­tő. összefügg ezzel, hogy a fóti könyvtár olvasóinak túlnyomó többsége diák, felnőtt alig ta­lálható. A Mogyoródról érke­zett Kővári Ferenc nyugdíjas szóvátette: túlzottnak tartja az olvasó nép fogalompár használatát, mert meglehető­sen kevés a könyvbarát. Ugyanakkor érezhető nosztal­giával beszélt a régi idők ol­vasóköreiről. Mizsér Kálmárt- né, az I. számú fóti általános iskola igazgatóhelyettese azért panaszkodott, mert a felsőta­gozatba lépő gyerekek közül sokan egyáltalán nem tudnak értelmesen olvasni. Herczeg Mátyás, a helyi II. számú iskola igazgatója még ennél is tovább ment: nézete szerint a gyenge iskolai ered­mények közvetlenül összefügg­nek a társadalom által tá­masztott igényszinttel, azaz a társadalom nem követeli meg a fiataloktól a megalapozott ismereteket. Kürtösi Ottó, a helyi műanyagfeldolgozó szö­vetkezet elnöke vitába szállt ez utóbbi véleménnyel, hang­súlyozva, hogy csupán a kény­szerhelyzetek ösztönzik meg­alkuvásra a gazdasági egysé­geket. Barna Éva, az I. számú iskola igazgatója ismertette: felméréseik szerint a tanulók 23 százaléka olvas rendszere­sen, s felnőtt korukra ezek­nek is csak töredéke őrzi meg e jó szokást Véleménye: a felnőttek művelődési szoká­sain már nem tudunk változ­tatni,- éppen ezért a gyerekek ' olvasási igényeit kell minden eszközzel kifejleszteni. Ez utóbbi gondolathoz hal­lottunk adalékot a Gyermek­város könyvtárának munkájá­ból. Volt, aki hiányolta a gyermek- és ifjúságikönyv- bibliográfiát, s megemlítették, hogy érezhetően javult a gyer­mekirodalom színvonala. Meg­lepő volt, hogy a vélemény- nyilvánítók nem ismerik Pest megye könyvtári adatait, sőt a valóságos helyzet megítélé­se is sok esetben a tények hi­bás ismeretére épült. Hasznos lett volna, ha bekapcsolódnak a párbeszédbe a közművelődé­si könyvtárosok és a művelő­dési házi népművelők, mert így olybá tűnt, hogy az olva­sást csak gyerekeknek ajánl­juk. S a második tanulság ez utóbbi gondolatkörből is fa­kad: egy ilyen eszmecserén hasznosan vehetnének részt a közművelődés megyei irányí­tói, vagy legalább egy-két kép­viselőjük. Ami hiányzott Érdemes leírni a 13. Fóti párbeszéd címét ismételten: Olvasás-művelődés-közöss ég­teremtés. Nos, a csaknem négyórás beszélgetés közben egyetlen egyszer sem hangzott el a művelődési ház fogalma. Megrekedt a gondolat az is­kolai olvasásnál, az iskola és a könyvtár kapcsolatáról is csak másodlagosan beszélt az egyik hozzászóló. Ezzel érez­tethetjük, hogy mennyire él a fejekben a művelődés komple­xitásának igénye. Pedig az ol­vasás, a művelődés struktúrá­jában csak az egyik szektor, ráadásul egyéni élményszer­zést biztosít, amelynek határai csak szervezett formában nyit­hatók szét, s ehhez kell felté­teleket biztosítson a könyvtá­rak és a művelődési házak közös munkája. Nem esett szó arról sem, hogy a művelődési házakban működő kiscsoportok tagjait sikerült-e, s hogyan sikerül­het olvasóvá nevelni. Hogy a népi táncos például eljutott-e a mozgás örömének felisme­rése mellett az olvasás örö­méhez is? Hogy az egyoldalú érdeklődés határait tágítani kellene. Hogy a könyvtári ol­vasók miként és hol találhat­nak olyan emberekre, akikkel megoszthatják élményeiket? Pedig ezek részei az olvasóvá nevelésnek és a művelődés­nek, hozzájárulhatnak a cso­portok kialakulásához, ame­lyekből az együvétartozás ér­zése közösségeket teremthet. S a harmadik tanulság: a komp­lex közművelődés követel­ményrendszerének tisztázása is megérne egy párbeszédet. Kriszt György ZENEI PANORAMA Olvashatjuk, hallhatjuk Az idei zenei évad első pár hete azt bizonyítja, hogy az még a szokásosnál is élénkebb, eseménygazdagabb. Rangos koncertek hangzottak el neves előadóművészekkel, mind a Zeneakadémián, mind az or­szág szinte valamennyi jelen­tős hangversenypódiumán. A vendégj árást fokozta, hogy a CÍM, az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa Budapesten tar­totta idei közgyűlését, s fővá­rosunk adott otthont az álta­luk meghirdetett tudományos kongresszusnak is. A négynapos konferencia részvevői mintegy 50 országból érkeztek hazánk­ba, hogy Bartók művészetét, a kortársakra, az utódokra, az emberiségre ható munkássá­gát, emberi és alkotói értékeit tanulmányozzák. Bartók megismerése A centenáriumi év alkalmá­ból számtalan hangversenyt rendeztek, rendeznek minde­nütt, a rádió és a televízió műsorain is Bartók nevé­vel találkozhatunk. Sok cikk jelenik meg a sajtóban, igen gazdag a hanglemez­kínálat is. A Zeneműkiadó szá­mos könyvet jelentetett meg. A legfrisseb kiadvány ifj. Bar­tók Béla: Apám életének kró­nikája. A szerző segítségül hív­ta gyermekkori émlékeit, fel­használt mintegy 7000 napra vonatkozó feljegyzést, levelet, iskolai bizonyítványt, egyéb dokumentumot, hogy Bartók­nak, az embernek mindennap­jairól beszámolva megvilágít­sa a művészi alkotóműhely hátterét is. Több mint 900 — eddig ja­varészt publikálatlan levél je­lent meg, ugyancsak ifj. Bar­tók Béla szerkesztésében, ame­lyek bemutatják azokat a ha­tásokat, amelyek Bartókot a gyermekkortól az amerikai évekig érték. Bartók családi levelei betekintést nyújtanak a művészi pálya és a magánélet küzdelmeibe, gondjaiba, örö­meibe. A szakemberek számá­ra pedig izgalmas tanulmányok láttak napvilágot Somfai Lász­ló, a Bartók-archívum vezető­jének tollából. Könyv és televízió Doráti Antal, a világhírű karmester élete és munkássá­ga számos szállal kötődik Bar­tókhoz, de a XX. század szin­te valamennyi jelentős zene­szerzőjéhez. Magyar voltát ter­mészetes egyszerűséggel fogal­mazta meg, a minap sugárzott televízióinterjúban, emberi, művészi hitvallását lebilincse­S A JTÓKONFEREN Cl A. Re­mekbe sikerült vállalkozása a Magyar Rádió belpolitikái rovatának a rádiós sajtókon­ferencia. Ezt bizonyítja a hét­főn esténként elhangzó élő adásokat övező országos fi­gyelem, a szűnni nem akaró érdeklődés, amely a 129. adá­son is kísérte a műsort. Ho- lakovszky István szerkesztő és stábja minden alkalommal olyan kérdéskört választ az adás témájául, amely aktuá­lis, a társadalom figyelmének előterében van. Ez alkalommal az Orszá­gos Szövetkezeti Tanácsnál vendégeskedtek az országos és megyei lapok munkatársai, ide telefonálták meg kérdései­ket a hallgatók, hogy választ kapjanak a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövet­kezetek működésével és együttműködésével kapcsola­tos kérdéseikre. Az ország lakosságának fe­le tagja valamelyik szövet­kezeti formának, de szolgálta­tásaik, termékeik révén va­lamennyien érdekeltek va­gyunk a szövetkezeti mozga­lom egészséges fejlődésében, működésében. Ez a magyará­zata, hogy a válaszadóknak, a TOT, az OKISZ és SZÖ- VOSZ vezetőinek megannyi nehéz kérdésre kellett vála­szolniuk. Például arra, nem csorbítja-e a fogyasztási szö­vetkezetek szövetkezeti jelle­RÁDIÓFIGYELŐ gét, hogy bérbe adják a kö­zös tulajdonban levő boltokat és vendéglőket, miért a for­galmazók, s miért nem a termelők érik el a zöldségter­mesztéssel a nagyobb nyere­séget, s hogy miért csökken az ipari szövetkezetek és a nagyvállalatok együttműkö­dése? Különösen sokan ér­deklődtek az iránt, hogy a kis­vállalatok és szövetkezetek működését, alapítását lehető­vé tevő jogi szabályozás ja­vítja-e majd a szolgáltatások minőségét is? A rádiós sajtókonferencián elhangzottak a Pest megyei Hírlap kérdései is. Örömmel nyugtáztuk, hogy országos például is szolgálhat a há­rom szövetkezeti szektor né­hány itteni kísérlete, például az, hogy éppen a szolgáltatá­sok javítása érdekében együtt­működnek a ki-iparosokkal. Ügy látszik, kényes kérdésnek ítéltetett, s válasz nélkül ma­radt, hogy sok különmunka, mindenekelőtt a néhány he­lyen éjt nappallá tevő ház­táji gazdálkodás nem megy-e a pihenés, a szórakozás, az életforma kárára. Pásztor Magdolna műsor­vezető jól tallózott a kérdések között, neki is köszönhető, hogy ismét izgalmas, érdekes volt a rádiós sajtókonferen­cia. JOBB LESZ ÍGY? Ez al­kalommal a Magyar Hajó- és Darugyárba látogatott el mik­rofonjával Kondor Katalin riporter. Alkalmat az adott erre, hogy a gyár vezetői a megnőtt- feladatok megoldása érdekében nagyszabású szer­vezési intézkedéseket hajtot­tak végre. A munka átcsopor­tosításával párhuzamosan a régi bérezési formákat is fe­lülvizsgálták és az új köve­telményekhez igazították. Különösen tekintettel voltak a műszaki értelmiségre. Szel­lemi kapacitásuk nem tartott lépést a fejlődéssel és a szín­vonal sem ütötte meg a kel­lő mértéket. A riporté sokoldalúan fog­ta vallatóra az illetékeseket és az érintetteket. Nekik szö­gezve a címben jelzett kér­dést: vajon jobb lesz-e ez­után? A válaszok általában egybecsengtek. Bíznak ab­ban, hogy a jövő igazolni fog­ja a mostani kezdeményezé­seket. Mindenesetre a gyár vezetői készek az intézkedé­sek rugalmas kezelésére, a helyzet alakulásától függően. Cs. A. lően érezhettük megnyilatkozá­sában. A nagyszerű művész no­vemberben ismét hazánkban koncertezik, s Egy élet muzsi­kája címmel emlékiratai is a napokban jelennek meg. A kö­tet közvetlen hangú, szelle­mes krónikája nemcsak Doráti, hanem személyén keresztül az elmúlt hét évtized nemzetközi zenei életének is. A CÍM közgyűlésén rövid ideig ugyancsak nálunk üdvö­zölhettük Yehudi Menuhint is, aki október 18-án a Zeneaka­démián, 19-én az Erkel Szín­házban lép fel Jeremy Menu- hinnal örvendetes, hogy a Ma­gyar Televízió éi könyvki­adóink — jelen esetben a Ze­neműkiadó — egyre gyakrab­ban hangolják össze tevékeny­ségüket. Az elmúlt héten kezd­ték sugározni — sajnos késő este, s a 2. műsorban — azt a nyolcrészes kanadai tv-filmet, amelyben Yehudi Menuhin is­mertet meg bennünket a zené­vel, a zenetörténettel. Az Em­ber zenéje című zenetörténetet, ami sokkal több, s sokkal szub­jektivebb, mint az ilyen kate­góriában megszokott írások, igen szép kiadásban a könyves­boltokban is megtalálhatják az érdeklődők. Októberi sorozat Hagyományos eseménye im­már evek óta az októbernek a Korunk zene je sorozat. Októ­ber 26-án kerül sor Luciano Berio szerzői estjére, amelyen a Magyar Állami Hangverseny- zenekart Eötvös Péter vezény­li. Az II Kitörni Degli Snovi- denia című gordonkára és ka­marazenekarra komponált mű szólistája Perényi Miklós lesz, a Coro zongoraszólóját Szűcs Lóránt játssza, közreműködik a Südfunn-Chor. A két magyar- országi bemutató, s Berio ze­néjének megismeréséhez, nyújt segítséget az a kis köny­vecske, melyben Varga Bálint András beszélget a neves olasz zeneszerzővel. Akik hangversenyre járnak több új ismeretgyarapító zenei kiadványnak örülhetnek. Az év első felében megjelent, A zene könyve nem mindenki pénz­tárcájához szánt reprezenta­tív kiadvány után, a nagykö­zönség számára kétféle köntös­ben is megjelent egy jó kézi­könyv: Darvas Gábor munkája. Akik az előző, A totemzenétől a hegedűversenyig című köny­vet ismerik, azok a Zene Bach- tói napjainkig kötettel együtt teljes zenetörténetet kapnak. Pest megyében a Filharmó­niai bérlet tulajdonosai például azokat az oldalakat forgathat­ják majd haszonnal, melyek Schubert, Schumann, Brahms, Mendelssohn, illetve J. Haydn és Mozart vagy Händel, s a XX. század, elsősorban Bartók és Kodály zenéjével foglalkoznak. A rádióból, de a lapokból is sokan ismerik Kroó György kritikáit. Az Új Zenei Újság­ban 1960—80 között elhangzott oeszámolóit most kötetbe gyűjt­ve olvashatják az érdeklődők. Játék és história Hosszú évekig a Magyar Rá­dió munkatársaként, néhány éve a televízió zenei műsorai­nak gazdája, szerkesztője, ri­portere, műsorvezetőiéként hal­lottuk, látjuk Czigány Györ­gyöt. Emlékezetes műsorai kö­zé tartozik a Csak a derű óráit számolom, most kötetbe fog­lalva munkásságának legemlé­kezetesebb dokumentumait kapja kézbe az olvasó, hasonló címmel. A gyerekek számára hozza közelebb a muzsikát Dimény Judit. A Hang-játék című Hé­ber László illusztrációival gaz­dagított könyv, a zenei élmény játékos megközelítését, a zenei alapfogalmak elsajátítását ad­ja élvezetes módon. A rock a 70-es évtizedben című, most megjelent könyvé­ben Sebők János egy sajátos rocktörténetet próbál megraj­zolni, s bemutatja a mai 20— 40 éves generáció történetét is. Pintér Emőke

Next

/
Thumbnails
Contents