Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

Mss: 3. oldal: Aktív tanácstagi tevékenység Több a hitel, mint a betét 4. oldal: Zenei panoráma Véleménycsere tanulságokkal 6. oldal: Négy öngól és négy albérlő 7. oldal: Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései A vállalkozás szabályozása 8. oldal: 25+1 Pillantás a múltba Megnyílt a KGST VB 101. ülése Tapasztalatok és feladatok Moszkvában tegnap megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa végrehajtó bizott­ságának 101. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képvise­lői, miniszterelnök-helyettesek vesznek részt. Az elnöki tisz­tet hazánk állandó képviselője, Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tölti be. A munkában részt vesznek Jugoszlávia képviselői. Az ülésen áttekintették a tagországok gépgyártási együtt­működésének eddigi eredmé­nyeit, s továbbfejlesztésének fő irányait. A végrehajtó bizottság meg­vitatta továbbá a KGST-tagál- lamok energiarendszerei pár­huzamos működtetésének, s az ukrajnai Vinnyica és Albert- irsa között felépült 750 kilo­voltos távvezeték üzemelteté­sének tapasztalatait is. A Szov­jetunió energetikai rendszeré­nek és a KGST-tagállamok egységes energetikai rendsze­rének összekapcsolásával, a terhelések csúcsidőben történő jobb elosztásával 1930-ban 2000 megawatt villamos ener­giát előállító kapacitást sike­rült megtakarítani. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta a KGST egészségügyi állandó bizottságának tevé­kenységéről szóló jelentést is, amely beszámolt a tagországok gyógyszer- és orvosiműszer­gyártásának fejlődéséről. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A jobb lakossági ellátást szolgálják jr Átgondoltabb beruházások A kivitelezési ütemtervhez képest jelenleg több hetes a lemaradás a megye legnagyobb szövetkezeti beruházásánál; az érdi áruház építésénél. Ag­godalomra mégsincs ok — mondták legutóbbi a Fogyasz­tási Szövetkezetek Pest megyei Igények és lehetőségek A ma emberének igé- nyei általában túl­szárnyalják a lehetősége­ket. Ez a közhelynek tűnő megállapítás azonban sok­kal mélyebb tartalommal telítődik, ha rögtön hozzá­tesszük azt is, hogy az em­berek zöme természetes­nek tartja szőkébb lakóhe­lye fejlődését, gyarapodá­sát. Valóban így lenne? Aligha. Hiszen annak, hogy új lakótelepek, iskolák, óvodák, művelődési házak, vezetékes ivóvízhálózat, utak épüljenek nem pusz­tán pénzügyi feltétele van, bár tény, hogy ez az egyik legfontosabb tényező. Késhet egy új beruházás határideje akkor is, ha hiánytalanul megvan az építkezéshez szükséges költség, de a kivitelező munkaerő-gondokkal küzd, s időben átadhatják azt a létesítményt rendeltetésé­nek, amelyhez ugyan több százezer forinttal keveseb­bet tudtak az illetékesek előteremteni, mint amennyi kellett volna. Látszatra egyszerű a megoldás: segí­tett a lakosság társadalmi munkában. Véget nem érő felsorolásba kezdhetnénk, ha leltárt akarnánk készí­teni arról, hogy Pest me­gyében az utóbbi két-há- rom évben mi minden ké­szült, épült a lakosság köz­reműködésével. Megbecsülés illeti azokat az embereket, akik szabad idejüket áldozzák fel, akár hétközben vagy a pihenő­napokon, s szaktudásukat — ha éppen arra van szükség —, minden ellen­szolgáltatás nélkül a kö­zösség érdekében kama­toztatják. De vajon med­dig tágítható a kör? A me­gye egyik községének ta­nácselnöke néhány hónap­pal ezelőtt megemlítette, hogy bár náluk igencsak sok emberre lehet számí­tani, ha egy-egy társadal­mi munkaakciót szervez­nek, mégis az a tapaszta­lata, hogy általában ugyan­azok az arcok bukkannak fel itt is, ott is. Sok függ persze a szervezők ráter­mettségétől is, a meggyő­ző érvektől, s nem utolsó sorban a személyes példa- mutatástól. S hogy az utóbbinál ma­radjunk, egy példa. Az idén, alkotmányunk napján adták át Sződligeten azt az új, 150 apróság elhelye­zésére alkalmas óvodát, ami teljes egészében tár­sadalmi munkában épült. Szükség volt a gyermekin­tézményre, mivel évről év­re jó néhány óvodáskorút nem tudtak a meglévőkbe felvenni. Falugyűléseken, tanácsüléseken, s más la­kossági fórumokon, szinte elmaradhatatlan témaként szerepelt mindenkor az óvodaügy. A dilemmát vé­gül is a tanácselnök és a helyi népfrontbizottság ol­dotta meg, amikor meg­szervezte az építkezést. A tanácselnök maga járt elől a jó példával, hiszen az első perctől az utolsóig ott serénykedett az építke­zés körül, nem idegenked­ve a fizikai munkától. Pedig neki, s még na­gyon sok embernek, aki szintén az építkezés részt­vevője volt, nincs apró gyermeke. Érdemes volna egyszer arról is felmérést készíteni, hogy vajon azok, akik leghangosabban hiá­nyolták az óvódát, közü­lük hányán nem voltak je­len, amikor tenni kellett az ügy érdekében valamit. I gények és lehetősé­1 gek. Általánosíthat­nánk, kategóriákba zsúfol­hatnánk az emberek több­ségét, bár erre aligha van szükség. Hiszen a sok szép és követésre méltó példa mellett akadnak tétovább lépések, kezdeményezések is. A ceglédi járás egyik községében néhány héttel ezelőtt a tanácsi vezetők arról panaszkodtak, hogy immár két évtizede napi­renden van az egyik út­szakasz kikövezése, de so­ha nem jut rá pénz. Pe­dig helyi viszonylatban ez igazán égető probléma, nemcsak a sár miatt, ha csapadékosabb az időjá­rás, de nem is a pornye­lést unták meg a környék­beliek nyaranta. Más okoz­za a gondot. Az, hogy a környező dombokról a té­li csapadék, a gyors nyári zápor nagy mennyiségű ho­mokot, földet sodor alá, a víz keskeny, de mély csa­tornákat váj az út köze­pén. S közben mindaz, ami a víz munkálkodása során feleslegessé válik, a mé­lyebben fekvő, nagy for­galmú főútvonalra kerül. Pencen és Kádon is volt pár éve hasonló jellegű probléma, de ott rövid idő alatt megoldották. Mindkét település utcáit a keszegi kőbányából származó ka­viccsal töltötték fel — mi­nimális költséggel. Lakóhelyünk gyarapodá­sa, fejlődése, az esztétikus környezet kialakítása be­folyást gyakorol az embe­rek hangulatára, viselke­désére is. Hiszen, ha jól mennek a dolgok egy-egy városban vagy községiben, azt elsőként a helyiek ta­pasztalhatják, érezhetik. Éppen ezért ők tehetnek — és a legtöbb helyen tesz­nek is —, ezért a legtöb­bet, minden téren. Csitári János Szövetségének elnökségi ülé­sén —, az eddigi problémák, (az energiahordozó kiválasztása, az elektromos hálózat csatla­koztatása) megoldhatók úgy, hogy ne kerüljön veszélybe az 1982 végére tervezett átadási határidő. Még ebben a hónapban kí­vánják átadni a dömsödi ABC-t, ahol már a belső sze­relési munkáknál tartanak. No­vember 7-én nyithat a nyárs­apáti vendéglátóház és ugyan­csak novemberben adják át az ecseri ABC-t és szolgáltató há­zat. Alberiirsán elkészült a vendéglátó épület belső vá­laszfalazása, az elektromos és egyéb szerelési munkák után, decemberben várható a nyi­tás. Elkészült a szigetszentmik- lósi áruház programterve, a te­rület biztosítása és a kivitele­zési terv átadása után jövőre hozzákezdhetnek az építkezés­hez. Cegléden új ABC építését és az áruház teljes rekonstruk­cióját tervezik. A váci Áfész kap területet a fóti ABC és melegkonyhás vendéglő építé­sére. A szanálás várható kez­dete: a jövő év első negyede. 1982 második felében indul a nagykátai ABC építése és vele párhuzamosan az áruház re­konstrukciója. Az idén kezdik meg a csemői ABC alapozá­sát és folyamatban van még több beruházás — mogyoródi ABC, gödöllői áruház rekonst­rukció, pátyi és szobi ABC, zsámbéki élelmiszerbolt — elő­készítése. Óvatosság, visszafogottság, de mindenekelőtt a realitások fi­gyelembevétele jellemzi az áfészek fejlesztési terveit. A pénzügyi források szűkültek, az építőipari szabad kapacitások csökkentek, a költségek nőttek. Ebben a helyzetben különösen fontos az indokolatlan költsé­gek felülvizsgálata. Példa erre a farmosi bisztró, esete, ahol egy négyzetméter építése 26 ezer forintba kerül, szemben több más beruházás 10 ezerfo­rintos négyzetméterenkénti épí­tési költségével. Nem lehet te­hát puszta frázis: a jogos igé­nyek kielégítése meggondolt beruházáspolitika kialakítását és megvalósítását követeli meg. K. T. XXV. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM Árü 1,40 Sori reá 1931. OKTÓBER 14., SZERDA inw 11 lllWmaiWimnii «■»«■«■TOlTliirBllliWMrPKMIBlWWMMWMHBMilBBm« Qkj helyett kukoricaszárral fűt Csökkent az üzemanyagköltség Jövőre megkezdődik az eke sorozatgyártása Szalmával, kukorica- és napraforgószárral fűteni nem tartozik korunk új felfedezé­sei közé. Az abonyi József Attila Tsz-t mégis azok közé az újító tsz-ek közé sorolhat­juk, ahol gyorsan talajra ta­lálnak a hasznos ötletek. Je­lentős gabona-, kukorica- és napraforgóterületekkel ren­delkező gazdaság lévén úgy döntöttek, a nagyon drága olaj felhasználását mellőzve a már említett növényi hulla­dékanyaggal fűtik szárítóbe­rendezéseiket. A gondolat, miszerint 3—4 mázsa szalma egy hetoliter olaj energia- mennyiségével ér fel, már régóta felkeltette a szakem­berek érdeklődését. De hogy az elmélet gyakorlattá váljon, szükség volt egy speciá­lis kazán megépítésére. Ebben volt segítségükre a Láng Gépgyár műszaki kol­lektívája, amelyik a 4001 Ag- roláng típusú kazánt leszállí­totta és a helyszínen adaptál­ta. Az építést a termelőszö­vetkezet építőbrigádja vállal­ta. A berendezés azóta át­esett a tűzpróbán és sikerrel működött a napraforgó szárí­Időlegesen egy-két napra előre bálázott szalmával Is fűthető az Agroláng-kazán fásakor. A beruházás 10 mil­lió forintba került, a szövet­kezet kiadásaihoz azonban az állam mintegy hárommillió forinttal hozzájárult, mert az eljárást energiaracionalizálási pályázatként fogadták el. A számítások szerint a kö­zös gazdaság számára egy esztendő alatt 280 tonna olaj, illetve két­millió forint megtakarítá­Kedvező exportméykg Jutna bilfeltlre is belő!® Az idei szeszélyes időjárás megnehezítette a konzervgyá­riak munkáját Dunakeszin. Zöldborsóból például — mint ahogy Szánti Imréné, üzem- gazdasági osztályvezető el­mondta — 350 vagon helyett csak 200 vagont tudtak feldol­gozni. Mindezek ellenére ter­melési tervüket 5 százalékkal túlteljesítették. Értékben ez a tavalyi 372 millió helyett 415 millió forintot jelent. A tavaszi fagy, eső, a hosz- szan tartó nyári meleg követ­keztében a nyersanyagok na­gyon gyakran szinte egyszerre érkeztek be. Ilyen dömpingre nem lehetett felkészülni. En­nek ellenére gyümölcskonzer- vekből, ízekből, velőkből és az exportra készülő málna- és sárgabarack-sűrítményekből a tervezett 1350 vagon helyett 1490 vagonnal készítettek. A csemeguborkából 330 va­gon helyett 370 került üvegek­be, s a vegyes darabos sava­nyúság, amely szovjet export­ra készül, szintén várakozáson felüli volt. Már jövőre készül a naptár Az új tésztaüzem is bevál­totta a hozzá fűzött reménye­ket. Kiskockából, nagykocká­ból, cérnametéltből, spagetti­ből és kagylótésztából eddig 600 vagonnyit készítettek el. Augusztus végén és szeptem­berben volt a tésztaüzem nagy karbantartása, melyet terv szerint befejeztek. Az idén még 200 vagon tészta gyártása vár az ott dolgozókra. A gyár háromnegyedéves ex­port-értékesítési tervét mind szocialista, mind tőkés piaco­kon túlteljesítette. A szocia­lista export 10 százalékkal ha­ladta meg a tavalyit, tőkés partnereiknek pedig a terve­zett 140 vagon helyett 200-at, indítottak útnak. A belföldi kereskedelemben viszont aka­dozik a szállítás, példa erre az oly nagyon keresett diabetikus konzervek esete is. A gyárban 80 vagon körüli mennyiség vár elszállításra alma-, körte-, őszibarack- és meggybefőttek­ből. Ez annál inkább meglepő, hiszen köztudott, s gyakran szóvá is tesszük, mennyire ke­resettek a diabetikus készít­mények. Az eddig eltelt hónapok kedvező mérlegének értékét növeli, hogy ez az év próbaté­tel is volt, hiszen most dol­goztak először önállóan. Sz. M. sát jelenti majd a hulla­dékanyagok elégetésére alapozott szárítás. Jól vizsgázott a betakarítási technológia is: 5—6 kilométe­res sugarú körzeten belül egy nagy teljesítményű kombájn­nal és két szállító járművel hosszabb tárolás nélkül ki­szolgálható a kazán. Ha a kukoricaszárral való fűtést nem is tartottuk kor­szakos jelentőségűnek, a mű­anyag eke megjelenése min­denképpen megfelelni látszik e jelzőnek. Mint ahogy tegna­pi számunkban már megír­tuk, megszületett a század anyagából készült kormány­lemez, ahogy a szakemberek az ekének e fontos részét ne­vezik. A gyártó a jászkaraje- női Árpád Tsz. Mit tud az új talajművelő eszköz, kérdeztük mi is a vállalkozó szellemű gazdaság vezetőitől. Nos, tu­lajdonságai nem éppen meg- vetendők. Kopásállósága alig gyengébb, mint fémből ké­szült társaié, de ami ennél is megnyerőbb, harmadába ke­rül a gyártása. S ez nem je­lentéktelen. Egy bizonyító példát csupán: a korszerű Rá- ba-ekék darabja alig keve­sebb, mint háromezer forint­ba kerül, és gerendelyére nyolcat szerelnek fel. Tehát a megtakarítás legkeve­sebb nyolcezer forint be­rendezésenként. Mégsem ezek a szempontok a legdöntőbbek, hanem mint a szalmatüzelésű kazánoknál az olajtakarékosság. A műanyag ekek révén ugyanis ezt igazolták a MÉM Műszaki In­tézetének mérései is —, 10 százalékkal kisebbek a szán­tás üzemanyagköltséged. A sorozatgyártás egyébként a jövő év elején várható, de a legnagyobb termelési rend­szer, az IKR máris megren­delt száz darabot a jászkara- jenői ekékből. A forgalmazást illetően nagy érdeklődést mu­tatnak az Agroker-vállalatok is. V. B. KÖZÉLET A Könyvkötő Ipari Szövetkezet monori részlegében, főleg helybeli lányok, asszonyok dolgoznak. A részlegben különféle naptárakat, jegyzettömböket, s egyéb papírárut készítenek, el­sősorban PIÉRT-megrendelésre. Képünkön dobozolják az 1982. évi naptárakat. (Erdősi Ágnes felvételei' Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, aki Pjoir Gyemicsevnek, az SZKP KB Politikai Bizott­sága póttagjának, a Szovjet­unió kulturális miniszterének meghívására tett látogatást a Szovjetunióban, ahol többek között találkozott és megbe­szélést folytatott Mihail Zim- janyinnal, az SZKP KB titká­rával is, tegnap a késő dél­utáni órákban hazaérkezett Moszkvából. Jósé Federico de Carvajal, a Spanyol Szocialista Munkás­párt (PSOE) Szövetségi Vég­rehajtó Bizottsága tagja az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására október 9— 13. között küldöttség élén lá­togatást tett hazánkban. A de­legációt fogadta Gyenes And­rás, a Központi Bizottság tit­kára is, és találkoztak Cser- venka Ferencnével, a KB tag­jával, a Pest megyei pártbi­zottság első titkárával, az or­szággyűlés alelnökével. Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkárának vezetésével, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bizottságának meghívására kedden küldöttség utazott Bul­gáriába.

Next

/
Thumbnails
Contents