Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1981. OKTOBER 1., CSÜTÖRTÖK Negyedízben Ifjúsági parlament az ÁFÉSZ-nél A figyelem a jövő feladataira irányult A Bartók Béla Zeneiskola nagytermében tanácskozott a Vác és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítési Szö­vetkezet ifjúsági parlamentje. Bogyó László levezető elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Furák János elnök ter­jesztette elő beszámolóját az ifjúságpolitikai határozatok, s az intézkedési tervekben fog­laltak helyi végrehajtásáról. Elet és munka A szövetkezeti fiatalok ne­gyedízben tanácskoztak az if­júsági parlament keretében. Erre olyan időszakban került sor, amikor a szövetkezeti mozgalom is készült a IX. or­szágos kongresszusára. A Vác és Vidéke ÁFÉSZ jelentős fej­lődésen ment keresztül az utóbbi években, s ezzel párhu­zamosan javult a szövetkezeti dolgozók munka- és életkörül- . ménye is. A fiatalok jövéde- lemszintje az idősebb korosz­tályéval azonos mértékben nö­vekedett, s ma a pályakezdőké eléri a 2560 forintot. Az előző parlament óta eltelt két évben 19 fiatal kapott lakásépítési tá­mogatást, összesen 268 500 fo­rint értékben. 186 fiatalt megjutalmaztak a jó munkájáért és 30 nyerte el közülük a kiváló dolgozó cí­met. A szövetkezet évek óta nagy gonddal és tervszerűen foglalkozik a szakmunkáskép­zéssel ; a szakmunkás-tanulók létszáma jelenleg is 56. A ta­nulmányokat folytató fiatalok iskolai eredményeit figyelem­mel kísérik, szükség esetén konzultációkat, korrepetáláso­kat szerveznek. A káderután­pótlási tervben szereplők mun­káját, a tanulásban elért ered­ményeit folyamatosan figye­lemmel kísérik. A szövetkezeti fiatalok az idősebbekkel együtt részt vesz­nek a munkaverseny-mozga- lomban. A jelenlegi 59 szocia­lista brigád 579 tagja közül 187 a 30 év alatti fiatal. A né­pességpolitikai határozatok a szövetkezeten belül is érvénye­sülnek, jelenleg 86 nő van gyes-en, ezek közül is 81 a fia­tal korú. Furák János beszá­molt arról, hogy a tavalyi kis­mamatalálkozó is sikeres volt. Amiből részt kérnek Az ÁFÉSZ biztosította a fia­talok részére a sportolási lehe­tőséget és a művelődést. 17 művelődési és sportintézményt támogatott a beszámolás idő­szakában, a fővárosi és a helyi színházi előadásokra jegyet biztosított. Kiemelkedő volt a fiatalok részvétele a szellemi vetélkedőn, 204-en vettek részt az ifjú nemzedék soraiból. A jövő feladatairól szólva elmondta, hogy a helyes világ­nézet formálásáért, a tömeg- propaganda-munka javításáért többet kell tenni a KlSZ-szer- vezetnek. A fiatalokat fokoza­tosan be kell vonni a szövetke­zet belső önkormányzati mun­kájába, s törekedni kell, hogy a vezetésre alkalmas fiatalok helyet kapjanak a szövetkezet választott vezető testületéiben. A felszólalók közül Homolya Jánosné, az ifjúsági bizottság tagja beszámolt az NDK-ba. Leningrádba és Moszkvába szervezett társasutazások sike­réről. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti vezetés és az ifjú­sági bizottság jelentős erőfe­szítéseket tesz annak érdeké­ben, hogy a tagságot megfia­talítsa. Búzási Attila, a Na­szály Áruház osztályvezető-he­lyettese a vagyonvédelem fo­kozásáról, a munkafegyelem szilárdításáról és a nehéz fizi­kai munka könnyítésére, a gé­pesítésekre való törekvésről beszélt. Rottenhoffer M. Kata­lin KISZ-titkár a többi között elmondta, hogy az egy üzem — egy iskola keretében kapcso­latban állnak a Bartók Béla Zeneiskolával, de még mind­két részről többet lehetne ten­ni e kapcsolat elmélyítése ér­dekében. Kérte a szövetkezet vezetőségét, hogy az alkami, nagy erőfeszítéseket igénylő munkáknál (például a cséhj- szlovák, illetve NDK-hét) ta­láljon lehetőséget az elvégzett munka díjazására. Mátyás György né szb-titkár azt hang­súlyozta, hogy a gazdasági munkában jobban használják ki az emberi tényezőket. Küldöttválasztás Furák János válaszolt a hozzászólásokra, majd az ifjú­sági parlament elfogadta a be­számolót, az 1981—1983-as év­re szóló intézkedési tervet és az ifjúságpolitikai célokra elő­irányzott 65 ezer forintos fel­használási tervezetet. Rotten- hoffer M. Katalint és Papp Mária szövetkezetpolitikai munkatársat választották meg küldöttnek a megyei szintű parlamentre. Farkas Hajnalka, Balogh Julianna és Bogyó László átvette a kiváló dolgo­zó kitüntetést, ezenkívül ti­zenegyen kaptak jutalmat az ifidolgozók közül kiemelkedő munkájuk elismeréseként. Papp Rezső Eltartani vagy megtartani? Nem tűnnek el a térképről Nehéz a város vonzásától szabadulni A népszámlálás adatai szerint az ötvenes évek má­sodik felétől kezdve folyamatosan csökken a váci járás­ban, az Ipoly-melléken és a börzsönyi nagyközségekben a lakosság. Az okokról és e települések jövőjéről kérdez­tük meg dr. Török Antalt, a váci járási hivatal elnökét. helyeké is. Természetesen azok kárára, amelyek Váctól, Buda­pesttől távolabb esnek. Az okok a volt szobi járásban en­nél azonban régebbi keletűek. A második világháború • után kialakult országhatárok az Ipoly melletti községeket el­vágták a közeli vasúttól, a piacaiktól. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után szintén sokan változtattak, előbb munka-, majd lakóhe­lyet. ® Az urbanizálódás és a kis települések lélekszámúnak csökkenése világjelenség. A vá­ci járásban azonban mintha a kelleténél és a szokásosnál gyorsabban zajlana le ez a fo­lyamat. — Téved, aki azt hiszi, hogy csökken a járás lakossá­ga. Sőt, a legutóbbi népszám­lálás szerint növekszik. Ez azonban korántsem jelenti, hogy mindenütt egyenletes a fejlődés. Az agglomerációban, mindenekelőtt Fótra, Gödre, Csornádra a járásból és az or­szág más részeiből is sokan költöznek, míg az északi ré­szen többnyire fogy a lélek- szám. Az 1970-es és az 1980- as adatokat összehasonlítva Tésán például 284-ről 213-ra, Perőcsényben 976-ról 739-re, Bernecebarátiban 1660-ról 1356-ra, Márianosztrán 1372- ről 1312-re. De Kemencén, Ipolytölgyesen, Nagybörzsöny­ben, lpolydamásdon, Szoko- lyán és Kóspallagon sem jobb a helyzet. O AZ ötvenes évektől kezd­ve folyamatos az elvándorlás. Ezen a vidéken az emberek ' valón miért hagyták el a la­kóhelyüket? — Számos okot sorolhatunk. Szó volt már róla, hogy a vi­lágon mindenütt a lakosság egyre inkább a városokba, vagy azok környékére költö­zik. Ez a folyamat játszódik le nálunk is. De nemcsak a Bu­dapest körüli községek lakos­sága nő, hanem a vasútvona­lak mellettieké és az üdülő­Az őszi csúcsforgalom előtt Megszépül az állomásépület Dominó 55-ös távvezérlései váltóközpontok Az évszázados váci vasút­állomás épülete új külsőt kap ezekben a hetekben: Ugyan­akkor a belső tatarozás, át­alakítás is folyik, új ajtókat, ablakokat tesznek a régiek helyére, bővítik a szociális lé­tesítményeket. Megszépül a népszerű klubváróterem. Kor­szerűsítik az utasellátó helyi­ségeit. Ez a nagyméretű re­konstrukció azt is jelenti, hogy ebben az évtizedben nem kap új állomást Vác. Csak egy késés Nagy Lajos felügyelő-állo- másfőnök számadatokkal iga­zolja, hogy a növekvő sze­mély- és tehergépkocsipark mellett állandóan növekszik a személy- és teherforgalom, s a vasút még jó ideig jelen­tős közlekedési eszköze lesz a népgazdaságnak. Az első félév gazdasági mutatóit — egyetlen kivételével — telje­sítették. A tervezett 182 500 tonna áru helyett 172 221 ton­nát továbbítottak. Az 5,63 szá­zalékos lemaradást az okoz­ta, hogy az építkezések csök­kentésével kevesebb cement indult útnak a DCM-ből. A 69 százalékos vonatköz- lekedtetési terv mutatóját 73,7 százalékra túlteljesítették. A Vácról indított személyvo­natok közül az első félévben mindössze egy késett az ál­lomás hibájából s az új diák­kedvezmények ellenére túltel­jesítették a 6 millió 395 ezer forintos készpénzbevételi ter­vet is. Jó volt a tehervoná- tok átlagos terhelése, s csök­kent azok váci tartózkodási ideje. 586 korszerű un. irányvonat indult ki Vácról; ebből 29 volt a dízelvonta- tású, 557-et villanymozdony húzott. A brigádok szerepe A vasútállomás dolgozóinak, munkabrigádjainak jó és eredményes tevékenységét se­gítette a vontatófőnökség se­gítőkészsége is. Állandóan biz­tosították a szükséges több­letgépeket és ezt az együttmű­ködést szeretnék folytatni az őszi csúcsforgalom idején is. Az őszi csúcs tehermentes!- I tését jelentik a korábbi elő- | szállítások. Nagy Lajos el­mondta, hogy a nem szezoná­lis anyagokra — kő, mész ce­ment — fuvaroztatási szerző­dést kötnek s azokat tervsze­rűen továbbítják már az év elejétől. Most a Balassagyar­mat, Hátság, Romhány irá­nyából érkező cukorrépa gyors továbbításán van a hang­súly. Erre havonként 17 ezer forint célprémiumot tűztek ki a forgalmi szolgálattevők, to­latásvezetők, váltókezelők, szó­val azok részére, akik közvet­lenül érdekelve vannak az áruszállításban. Teljesítésü­ket harmadikáig értékelik és 14-én már ki is fizetik. Türelem kell A 64 kilométeres Budapest— Vác—Szob közötti vasútvonal fontos szerepet tölt be a tö­megközlekedésben s a Szlová­kia felé menő személy- és te­herforgalomban. A villamos­vontatás utáni további kor­szerűsítés: a Domino 55-ös távvezérlésű váltóközpontok kialakítása Dunakeszi és Göd után a rákospalotai, a váci és a szobi állomásokon is. Ez jelentős személymegtakarítás mellett maximális biztonságot nyújt a vonatvezetőknek s a keresztezéseknél áthaladó — a KRESZ szabályait betartó — egyéb járműveknek. Az 1981/82-es években gázfűtésre kapcsolják át a vasútállomás termeit és sor kerül födém­cserére. Addig kérik az utazó- közönség türelmét, fokozott figyelmét, a vasutas dolgozók biztosítják, hogy ezekben a hónapokban is zavartalan le­gyen a közlekedés Észak-Pest megye jelentős vasúti állo­másán. Papp Rezső K RES Z-vetéiked ő a Vízműben A korábbi' évek hagyomá­nyaihoz híven, a Vác Városi Közlekedésbiztonsági Tanács felhívása alapján a Duna men­ti Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat Herman Ottó hétszeres aranyjelvényes szocialista brigádja — a vál­lalat szocialista brigádjai ré­szére — KRESZ-vetélkedőt rendezett. Az érdekes viadalon 22 szo­cialista brigád 3—3 tagú csa­pata vett részt. A zsűriben helyet foglalt Boros József rendőrszázados, a Vác Városi- Járási Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti alosztá­lyának a vezetője, Méhész Pál, a helyi Közlekedésbiztonsági Tanács titkárhelyettese, vala­mint Horváth István és Mol­nár Ferenc, a tanács két tagja. Izgalmas küzdelem után az első díjat a közgazdasági osz­tály Erkel Ferenc szocialista brigádja, a második díjat a munkaügyi osztály József At­tila szocialista brigádja, végül a harmadik díjat a környezet- védelmi osztály Környezetün­kért nevű szocialista brigádja nyerte. Az első helyezett csa­pat ezenkívül elnyerte a Köz lekedésbiztonsági Tanács kü- löndíját is. Melegítőexpo A Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében az idén elké­szülő másfél millió melegítő, szabadidőruha, pamut- és ke­vert szintetikus anyagú blúz, pulóver mintegy negyedét ex portálják. A jelentős szovjet kivitel mellett — az év vé­géig' százkilencvenegyezer melegítőt és pulóvert szállíta­nak Moszkvába — mind több a nyugat-európai megrendelés. Puma- és Saller-emblémával az NSZK-ba szállítanak pász­tói melegítőket, legutóbb pedig a holland Jukotex cég lépett a gyár vásárlói sorába. Külföl­dön is egyre népszerűbbek a gyár pamut és kevert szinteti­kus alapanyagú, könnyű, jól mosható, színes, feliratos puló­verei, amelyekből az esztendő végéig huszonötezer darabot szállítanak Angliába. • Az Idézett statisztikák megállíthatatlannak jelzik ezt a folyamatot. Most miért köl­töznek el az emberek? — A fiatalok ezen a környé­ken még ma sem találnak ele­gendő, képzettségüknek meg­felelő munkahelyet. A közép­iskolákban, felsőoktatási in­tézményekben eltöltött idő sem múlik fölöttük nyomtala­nul. Megszokják a városi élet­formát, a kétségtelenül maga­sabb színvonalú szolgáltatáso­kat. Sokan vallják, hogy a szü­lői háztól távol anyagilag is jobban kijönnek, s ez az ott­honiak támogatásával, segít­ségével bizonyára igaz is le­het. O A csökkend lélekszámú, nem egy esetben kihalófél­ben levő települések gondja nem csupán Pest megyei vagy váci járási probléma. Sokan vélik úgy, hogy nem törvény­szerű és különösen nem támo­gatandó ez a folyamat. Hibáz­tatják a közigazgatási reformot, a tanácsok összevonását, az iskolakörzetesítést, mert ezek mind nehezítik az életet ezek­ben a községekben. — Az iskolák körzetesítésé­re azért volt .szükség, hogy az ilyen kis településen lakók se szenvedjenek hátrányt a kép­zésben. A közös tanácsok megalakítása magasabb szín­vonalú közigazgatást eredmé­nyezett. Például azt, hogy ne kelljen a hivatalos ügyek mi­att a járási székhelyre vagy Budapestre utazni. A fejlesz­tésre fordítható pénzek kon­centrálása jótékonyan hatott a közösségi célú beruházások­ra. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek egyesülését kö­vetően megerősödtek a tsz-ek. Ezek tények. • Valóban ilyen egyértelmű az eredmény? Tésa példájával élve sokan azért költöztek el, mert nem volt helyben isaola, tanács, megszűnt a tsz-központ. Azután, mert még kevesebb lett a lakók száma, bezárták a pos­tát is. Nem kár az elhagyott kertekért, azokért a málnáso­kért, szamócásokért, amelyeket — mert nincs elég munkáskéz — búzával kell bevetni? Nem pénzpocsékolás, hogy házak állnak üresen, míg máshol a lakásgondok szorítanak? — Természetesen kár Tésá- ért, és kár minden olyan tele­pülésért, amelyet elhagynak régi lakói. De nem hiszem, hogy az előbb felsoroltak len­nének az okok, sokkal inkább a következmények. Ez az alapvetően mezőgazdasági, nem iparosodott vidék nem nyújt, pontosabban nem nyúj­tott több embernek megélhe­tést. S a mostaninál többnek ezután sem lesz képes hely­ben munkát adni. Ezért — bár nem szívesen mondom ki — a lakosság számának csökkené­se vagy stagnálása ezen a vi­déken véleményem szerint megfordíthatatlan folyamat. • Megfordíthatatlan? — Nem mindenütt, s nem egyformán. Ezeknek a telepü­léseknek nem a népesség megtartó, hanem a népesség eltartó képességét kell javíta­ni. Űjabb és újabb munkahe­lyeket kell létesíteni. Az itt le­telepedett üzemekben, tsz-mel- léküzemégakban, a Kemencei Vegyesipari Szövetkezetben egyre több az ilyen lehetőség. Minden településen, még a legkisebben is biztosítjuk az alapellátást, azaz mindenütt időben megkapják a tejet, a kenyeret, a hentesárut, s a töb­bi, alapvető élelmiszert. Szín­vonalasak a vendéglők, a leg­többen még meleg ételt is kapni. Jó a buszközlekedés. A főútvonaltól legtávolabb eső Nagybörzsönybe is naponta 14 járat közlekedik. Tehát igyek­szünk megfelelő életkörülmé­nyeket teremteni. • Nagybörzsöny, Kemence, Bernecebaráti példája azt bi­zonyítja, hogy az emberek a maguk erejéből is igyekeznek vonzóvá tenni lakóhelyüket. — S mi messzemenően tá­mogatjuk az ilyen törekvése­ket. Nagybörzsöny önerőből fejlesztette idegenforgalmát, de sokmillió forintos költség­gel kiváló utat is kapott hoz­zá. A lakosság kezdeményezé­sére és dr. Barát Endre or­szággyűlési képviselő közben­járásával tv-adótorony épült Vámosmikola mellett. Igaz, a társadalmi munkások is ki­tettek magukért. A tanácsok és a lakosság sorra építik az utakat, az öregek napközi ott­honait, az üzleteket, az óvo­dákat, az iskolai tantermeket. E tekintetben gyakran még jobb helyzetben is vannak, mint a nagyközségekben élők, a városlakók, hiszen nincs zsú­foltság, mindenkinek jut hely. • Mit hoznak a következő évek a Börzsöny vidékén, az Ipoly völgye községeiben? — Elnéptelenedni belátható időn'belül nem fog ea a vi­dék, még a sokat emlegetett. Tésa sem, hiszen korábban lakatlanul álló házak sorra el­kelnek, üdülőnek vásárolják meg a falusi életformát visz- szasíró városiak. Kemence mellett síparadicsom épül, még az idén átadják az or­szág leghosszabb sífelvonóját Ugyancsak e község határában fürdőmedencés úttörőtábort hoztak létre saját gyermeke­iknek. Bernecebarátiban if­júsági lakásépítő szövetkezet alakul, Letkésen házhelyeket parcelláznak. A tervidőszak végére Ipolytölgyes kivételével minden községben lesz veze­tékes ivóvíz. Joggal reméljük tehát, ha lélekszámban gyarapodni ta­lán nem is fognak ezek a te­lepülések. de nem is tűnnek el a térképről. Csillák András Szob Gádor Emil-kiállítás A szobi Börzsöny Múzeum­ban október harmadikén, szombaton délután négy óra­kor Gyurkovics Tibor író nyitja meg Gádor Emil festő­művész kiállítását. A meghívó a többi között így jellemzi a művészt: Gádor Emil 70 éves. Az el­múlt négy évtized nála a mű­vészeti kibontakozást, az al­kotóvá érés időszakát, a szor­gos munkát, a számtalan kiál­lítást és ‘ a sok-sok sikert je­lenti. Ezen a születésnapi tárla­ton az elmúlt évek terméséből válogatott, közel 30 kép hűsé­gesen reprezentálja az élet­igenlést, az emberszeretetet, amely Gádor lényéből fakad. Néhány képe Nagymarost, a csendet, a nyugalmat idézi. A művész eddigi élete szép pél­dája a kiegyensúlyozott, derűs, komQly mesterségbeli tudású, páratlanul gazdag, sokszínű egyéniségnek — barátai, tisz­telői, legnagyobb örömére. A kiállítás megtekinthető november 18-ig — hétfő ki­vételével, naponta 9—17 óra között. Most jelent meg A Statisztikai Kiadó Válla- forgalom lat gondozásában megjelent a Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv című kötet, amely tartalmazza hazánk külkeres­kedelmi forgalmának főbb adatait hosszú idősorokban országcsoportonkénti bontás­ban. Ismerteti a behozatal és a kivitel áruösszetételét és áruszerkezetét, valamint a részletezését az ENSZ Külkereskedelmi Nó­menklatúra szerint. Felsorolja több száz cikk és cikkcsoport behozatali és kiviteli adatait, valamint a legfontosabb áruk külkereskedelmi forgalmát or­szágcsoportonkénti bontásban. . ISSN 01S3—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents