Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-08 / 210. szám

NAGYKÖRÖS! t/ííria A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 8., KEDD Zökkenők nélkül Nehéz dolga volt a tejiparnak Kielégítő állategészségügyi ellátás Ha jelentést kellene írni Cegléd, Nagykőrös és a ceglé­di járás állategészségügyi helyzetéről az elmúlt nyárral kapcsolatban, könnyű dolga volna az iromány szerkesztőjé­nek. Ilyesmiket ima: Az állat­egészségügyi szolgálat ellátá­sában fennakadás nem vojt, a nyár különösebb zökkenők nél­kül telt el. A legkisebb hiba Ezért a nyugalomért több mint 30 állatorvos dolgozott hajnaltól napestig. Orvosolva a beteg jószágokat, meggyőzve az értetetlenkedő állattartókat. Ámbár, ha beteg az értékes ál­lat, majdnem mindenki ész nélkül rohan a két- vagy négy­lábúak orvosához. Ilyenkor ál­talában nincs szükség meg­győzésre. Kivételek persze akadhat­nak. Ám ha megelőzésről van szó, akkor már más a helyzet. Az állatorvosnak ebben az esetben nem az eszközeit kell jól forgatnia, hanem a szava­kat. Mindaddig, amíg nem győz. Mert a megelőzés min­dennél fontosabb. Ma már nemcsak az a dolga az állat­orvosnak, hogy a betegségeket orvosolja, hanem az, , hogy egyáltalán ne legyenek beteg állatok. Lehetett-e a nyár va­lójában zavartalan? — Zökkenők nélküli igen, de gondtalan nem — mondja dr. Faith István járási-városi főállatorvos. — Például a nyár második felében a tartós me­leg tetemes károkat okozott a csirkeállományban. Sok gon­dot okozott ez a hőrekkenés többek között a nagykőrösi Mészáros János Tsz baromfi- telepén. Élelmiszer-higiéniai szempontból sem volt kedvező a tartós kánikula. — Különösen a tejházakban volt nehéz a helyzet. Ha va­lahol csak a legkisebb hiba becsúszott is a tej hűtés-tech­nológiájába, azonnal nehéz­ségek mutatkoztak a bakteriá­lis szempontból előírt minő­ség megtartásában. A bajok általában már a tej begyűjtés közben jelentkeztek. Tudniil­lik, mire a tej a feldolgozó üzembe ért, felmelegedett a tartálykocsiban. Szóval nehéz dolga volt a tejiparnak ... — Az állattartók legnagyoob réme a járvány. Elöforáult-e ilyen epidémia a járás és a két város területén? — Járvány nem. Minden­esetre két bejelentési kötele­zettség alá eső fertőző meg­betegedést észleltünk a közel­múltban ezen a területen. Az egyik a veszettség. Emiatt Cegléd XI. és XII. kerületé­ben ebzárlatot kellett elren­delnem, mely, ha nem jön közbe semmi, akkor novem­ber 24-ig tart. Az intézkedés előzménye az, hogy az egyik tanyában egy odatévedt rókát vertek agyon, melyről kide­rült, hogy veszett volt. Ott a húsevő háziállatokat állami kártalanítás nélkül leölettük. Bejelentési kötelezettség — Az említett területen a kóbor ebeket és macskákat ké­sedelem nélkül ki kell irtani. A fontos tudnivaló ezzel kap­csolatban, hogy a húsevő há­ziállatokat elzárva kell tarta­ni, minthogy a veszettséget ezek közvetítik. Sohasem a vadállatok, mert azok mindig gyanúsak! A taxiállomáson ténfergő rókáról mindenki, az ugyanott tekergő kutyáról vi­szont senki sem gondolja, hogy beteg. Logikus következtetés, hogy a veszettséggel kapcsolat­ban a húsevő háziállatokra kell különösképpen figyelni... — Mi volt a másik fertőző betegség, mely felbukkant? — A házinyulak mysomato- sisa. Ezt két ceglédi udvarban észleltük. Azonnal városi, bel­területi zárlatot rendeltem el. Ez azt jelenti, hogy Cegléden a városból sem kivinni, sem oda behozni nyulat nem sza­bad. Nem vonatkozik ez az intézkedés azokra, akik beol- tatták nyulaikat, s az oltás óta már eltelt 10 nap. E várakozá­si idő után hazai vágóhidakra kiengedhetők a nyulak. — Mit kell tenni annak, aki a nyulain a betegség tüneteit észleli? — Akkor is jelentkezni kell a körzeti állatorvosnál, vagy a járási állatorvosi hivatal­ban, vagy az illetékes szak- igazgatási szerveknél, ha a be­tegségnek csak a gyanúja fel­merül! Aki ennek a bejelenté­si kötelezettségének eleget tesz, azt nem éri kár, mert a szükségképpen leölt nyulaiért kártalanítjuk. Viszont, ha a bejelentést mondjuk a szom­széd vagy az állatorvos teszi meg, akkor nincs helye a kár­talanításnak. Hasonlóképpen feltétele a kártalanításnak a veszélyeztetett állomány beol- tatása. Nem hatóanyag — Miről lehet felismerni a m'ysomatosist? — Az állat természetes test­nyílásai körül a bőr kipiroso­dik, megduzzad. Ilyen duzza­nat nő például az állat orrán, fülén. — Egy másik fertőző beteg­séggel kapcsolatban a megelő­zéséhez fogtak hozzá ... — Szeptember 2-án meg­kezdtük a két városban és a járásban a baromfipestis elle­ni kötelező és díjtalan védőol­tásokat. Az egész földgolyón ez a legszömyűbb baromfibe­tegség. Elterjedése az állo­mány teljes kipusztulásához vezethet. A munkát immár harmadik éve a Török János Állategészségőr Szakközépis­kola harmadéves diákjai vál­lalták. Kivéve néhány tanyás települést. Jól és szakszerűen dolgoznak. — Legalábbis ott, ahol meg­engedik az oltást __ — Sajnos, akadnak olyanok, akik semmibe veszik a tör­vényt és a józan ész tör­vényeit. Különösen Cegléden. Előttem teljesen érthetetlen — mondja felháborodottan a fő­orvos —, hogy miként lehet valaki ennyire kultúrálatlan állategészségügyi szempont­ból. A lényeg mindenesetre az, hogy az oltás engedélyezését megtagadókkal szemben, a ha­tóság igen szigorúan lép fel. Semmiféle indoklást sem le­het enyhítő körülményként fi­gyelembe venni. Ugyanis a baromfipestis elleni oltásnak semmiféle káros következmé­nye nincs! — A beoltott szárnyasok azonnal fogyaszthatok. Tojás­hozamuk sem csökken az ol­tástól. Sokan az oltóanyag fe­kete színétől idegenkednek. Ez a fekete szín egyszerűen szén­portól származik, melyet az emberek is használnak gyógy­szerként. Ez persze a ba­romfiak esetében nem ható­anyag. Egyszerűen megjelö­lésre szolgál. Nevelő hatással — Ha valaki azt észleli, hogy az oltás után baromfiállomá­nyában kedvezőtlen változá­sok léptek fel, azonnal jelent­se. Az állatorvos ki fogja de­ríteni ennek az okát, de az teljesen bizonyos, hogy a tü­neteknek semmiféle kapcsola­ta nincs a pestis elleni oltás­sal. — Segíthet-e lapunk az ál­latorvosoknak? — Nagyon gyakran. Most azt kérem, hogy a baromfipes- tis elleni oltás engedélyezését megtagadókra kiszabott bün­tetésekről írjanak, ha majd el­készültek a határozatok. Talán lesz nevelő hatása annak az írásnak. — Rajta leszünk ... Farkas Péter Továbbtanulók Városunk általános iskolái­ban tavaly 325 nyolcadik osz­tályos fejezte be tanulmá­nyait. A volt kisdiákok 95,7 százaléka az elmúlt napokban ismét beült az iskolapadba. A volt nyolcadikosok fele most szakmunkásképző intézetben tanul. Mintegy 30 százalékuk szakközépiskolában, 19 száza­lékuk pedig gimnáziumban gyarapítja ismereteit. Szeptember elején Szabó Miklós festőművész képeiből nyílt új tárlat az Arany János Művelődési Központ kiállító­termében. Szabó Miklós 1914-ben szü­letett Erdélyben, az Aranyos- parti Tordán. A Budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1938-ban fejezte be tanulmá­nyait, azóta rendszeresen sze­repel országos tárlatokon és egyéni kiállításokon. A Szé­kely Bertalan-díjas művész jelenleg a szegedi Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola do­cense. Nagykőrösön" kiállított képei hangulatukban, stílusukban harmonikusan illeszkednek egymáshoz. A két fő téma — a kikötők csóhakos-vizes vi­lága (Pihenő jacht, Vitorlások, Komplejáró). valamint a ta­nya ábrázolása (Alkony) — között a nyugalom sugárzása az összekötő kapocs. A festményeket egységbe foglaló elem a színek jelleg­zetes megválasztása is. Külö­nösen szép és hatásos a víz­felületek ábrázolása. A kék és a szürke színekből kialakított árnyalatok betöltik a termet, a belépő látogató számára már az első pillanatban meghatá­rozzák annak hangulatát. Szabó Miklós kiállítását szeptember 20-ig, naponta 19 óráig tekinthetik meg az ér­deklődők. B. G. A Forrás riportja városunkról Szabad idő és a zártkeitek Az adat nem pontos, ám valószínűleg mégsem járunk messze az igazságtól, amikor rendszerint azt mondjuk, hogy városunk lakói háromezer ker­tet művelnek. Minthogy ezt már legalább három éve mon­dogatjuk, ennél bizonyosan több van, hiszen azóta minden esztendőben osztottak kerteket a nagyüzemileg művelhetetlen területekből. A maguk erejéből Persze ebben az esetben száz ide, száz oda nem számít. A lényeg az, hogy a város éle­tében meglehetősen fontos sze­repet játszik a kertművelés (és persze a háztáji állattartás), valamint e kisegítő gazdasá­gokban megtermelt portékák értékesítése. A világ természetesen itt sem a kiskertek körül forog, ám a kertek, kisegítő gazdasá­gok megléte mégis alapvetően meghatározza a nagykőrösiek szabadidős programját, s nem elhanyagolható mértékben mó­dosítja jövedelmi viszonyait is. Érdekesség, hogy ennek el­lenére feltűnően kevés tagja van a kertbarátklubnak, vagy­is az áfész kertészeti szakcso­portjának. Ha összehasonlítjuk az erre vonatkozó nagykőrösi adatokat mondjuk a pomáziakkal vagy a dunakesziekkel, akkor bi­zony a nagykőrösieknek szé­gyenkeznie kell. Szerencsére ez az összehasonlítás nagyon csalóka. Arról van szó, hogy a nagykőrösieknek évszáza­dos tapasztalatokon nyugvó ismereteik vannak a kertész­kedésről, s egyelőre még el­boldogulnak a maguk erejé­ből is. Holnap már bizonyo­san nem, úgyhogy feltétlenül gyarapítani kell a klubtagok számát. Nem megnyugtató A szervezettségtől teljesen függetlenül, annyira jellemző a nagykőrösiekre a kertészke­dés, hogy annak, aki Nagykő­rösön vagy Nagykőrösről ír, előbb-utóbb a kertek dolgában is tollat kell ragadnia. Ezért aztán valószínűleg senki sem lepődött meg azon, hogy a nagykőrösi író-tanár Tóth Ti­bor Zártkertek címmel írt szociografikus igényű irodalmi riportot a Forrás augusztusi számában. Sajnos, e Kecskeméten meg­jelenő' szépirodalmi, szociográ­fiai és művészeti folyóirat előbb említett száma meglehe­tősen későn, csak augusztus vége felé érkezett meg az új­ságárushoz. Ezért előbb nem adhattuk hírül, hogy lám, Nagykőrösről is szó esik ben­ne. A zártkerti gazdálkodás örö­meit és gondjait hitelesen be­mutató írás egyetlen hibája, hogy városunkban (máshol sem) nem a MÉK (ilyen vál­lalat nincs is) vásárolja fel a kertek terményeit, hanem az Áfész. Tudjuk be ezt az elírást az írói szabadságnak. Egyéb­ként Tóth Tibor alaposságát jellemzi, hogy nemcsak a „zártkerti társadalom” lélek- rajzához és indítékaihoz igyek­szik adatokkal szolgálni, ha­nem olykor szól a művelési módokról, s az áruértékesítés furcsaságairól is. Tóth Tibor írásából nemcsak a Forrás olvasói, bárhol élje­nek is, hanem a nagykőrösiek is tanulhatnak. Rövid terje­delménél fogva nem veteked­het a nagykőrösi szociográfiai irodalom vaskos köteleivel, de hasznossága a helybéli önis­meret elmélyítésében vitatha­tatlan. Anyakönyvi hírek Született: Dezső Balázs és Kovács Mária: Andrea; Cseh Géza és Mikes Erzsébet: Mó­nika; Palya Kálmán és Cső­ke Katalin: Kálmán; Kovács László és Valkai Mária: Ma­riann; Szabó Albert és Fokti Mária: Mária; Pálffy Géza és Albert Éva: Róbert; Nagy Im­re és Váradi Lídia: Anita ne­vű gyermeke. Névadót tartott: Mészáros Ferenc és Máté Ágnes: Róbert; Radics Ernő és Palotai Eszter: Krisztina; Bundi Péter és Né­met Ágnes: Szilvia nevű gyer­mekének. Házasságot kötött: Nagy Ti­bor és Szabó Erzsébet; Társi János és Sinka Rozália. Meghalt: Érsek János (Lo- sonczi u. 20.); Gyurkó Mihály- né Kiséri Katalin (Pöcök dű­lő 6.); Rákosi Istvánná Gorot- va Erzsébet (Maros u. 11.); Bujdosó Lászlóné Potondi Te­rézia (Hunyadi u. 18.); Korok- nai Albertné Farkas Juliánná (Dugonics u. 6.); Kovács Ist­ván (Szolnoki u. 52.); Csapó Dénes (Ádám László u. 14/c.); Túrkevi-Nagy Jánosné Dobos Mária Szív u. 8.); Somodi De­zső (Ady E. u. 26.). Máskülönben nemcsak ezért az írásért érdemes felütni a Forrás augusztusi számát. A sok jó írás mellett olvasható ebben egy középiskolai felmé­rés eredménye Adamik Mária tollából. A holnap korlátái címet vi­selő tanulmány azt mutatja be, hogy miként vélekednek a gimnazisták, a szakközépisko­lások és a szakmunkástanulók egymásról. Milyen a különbö­ző iskolába járó diákok kap­csolata. Milyen meggondolások alapján választanak az általá­nos iskolások középiskolát, s milyen jövőt álmodnak maguk­nak a középiskola utáni évek­re. Az Adamik Mária meg­rajzolta kép e kérdésekkel kapcsolatosan egyáltalán nem megnyugtató. A maguk erejéből Nos, gimnázium, szakközép- iskola és szakmunkásképző in­tézet (ez nem rangsor, hanem ABC szerinti sorrend!) van éppen Nagykőrösön is. A ta­nulmány elolvasása tehát sem­miképpen sem haszontalan. Arról már kár is szólni, hogy egy hasonló felmérés elkészí­tése milyen előnyökkel járna! Olvasni, szemlélődni, töp­rengeni mindenesetre addig is lehet. F. P. Fejlődő közösség Vigyáznak a gyermekekre A szépen fejlődő Kocséron nem divat a faluból való me­nekülés. Ott mindig elégedett idős emberekkel és fiatalok­kal találkozom. — Akik dolgoznak, azoknak megvan a rendes megélheté­sük — mondják a fiatalok, s a nyugdíjasok sem panaszkod­nak. ö róluk meg szükség sze­rint a család mellett az ál­lam és a község gondosko­dik. A község iparosodik, lát­ványosan fejlődik a termelő- szövetkezete. Ugyanakkor nincs visszaesés a háztáji, há­zi kerti gazdálkodásban sem. Ám. a régi intenzív paradi­csom- és uborkatermelést, a dohánytermesztés váltotta fel. Helyenként még az udvarok­ban is dohány nő. Akadnak dohánytermelők, akik 30—40 forint órabért is fizetnek a segítségnek. A községi tanácson dr. Vá- nyi Ambrus tanácstitkárral be­szélgettünk. Kőcser gondjai­ról. örömeiről. Elmondotta, hogy a költségvetési keretek­hez igazodva rendben tartják a községet, az utakat, a vil­lanyvilágítást, a tanügyi, egészségügyi és kulturális in­tézményeket, s ahol lehet, fej­lesztésre is törekednek. Nem­régiben komoly segítséget ka­pott a község, hogy a nagy fontossággal bíró belvízleve­zetésekre 500 ezer forint tá­mogatást kap. Nagy gondot fordít a köz­ségi tanács a munkában meg­öregedett idős emberekre. Az év elején megnyitották a nyugdíjasok klubját, s a ta­goknak már kirándulást is szerveztek Esztergomba. A támogatásra szorulóknak pe­dig havi szociális segélyt fo­lyósít a község. Kőcser belterületén és a tanyavilágban minden évben ellenőrzik a családokat. Azt vizsgálják, hogy vannak-e olyan italozó vagy bűnöző életmódot folytató családok, melyeknél a gyermekek neve­lése veszélyeztetve van, é3 ezért a gyermekek elhelyezé­séről államilag kell gondos­kodni. Az idén ilyen intézke­désre még nem volt szükség, s ez a község közéletének, az ott élők életszínvonalának egészséges alakulásáról tesz tanúbizonyságot. K. L. Gépkocsit nyertek Az Országos Takarékpénztár helyi fiókjában váltott gép- kocsi-nyereménybetétkönyvek közül kettőnek a számát húz­ták ki a legutóbbi sorsoláson. Az egyik betétkönyv tulajdo­nosa Moszkvics, á másiké Skoda személygépkocsit nyert. Érdekesség, hogy az előző húzáson, az egyik nagykőrö­si betétkönyvre kisorsolt Sko­da személygépkocsiért eddig még nem jelentkezett a jogos tulajdonos. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT - SPORT Nagy fölény — győzelem Nagykőrösi Kinizsi— Nyáregyháza 3-0 (2-0). Kinizsi: Molnár — Benkó, Karcsú, Szabó B., Csikós, Or­bán, Németh (Torma a szünet­ben), Farkas J„ Kovács, Vigh, Bűz (Farkas I. 70. p.). Lendületes támadásokkal kezdett a Kinizsi a jól előké­szített pályán, meg is lett az eredmény, mert már a 15. percben 2-0-ra vezetett a ha­zai csapat. Ekl^or a körösi fö­lény alapján úgy látszott, hogy két számjegyű lesz a győze­lem, ez azonban nem sike­rült, mert a körösi csapat nem találta meg a lestaktikával ját­szó és a kapu elé tömörülő vendégcsapat stílusával szem­beni eredményes ellenszert Rengeteg nagyon jó gól­helyzet kimaradt, és nem menti a körösiek gól- képtelenségét a vendégek ka­pusának jó védése sem. Jel­lemző a gólképtelen játékra, hogy a sok gólhelyzet ellené­re a körösi csapat harmadik gólját 11-esből érte el. A győ­zelem ellenére a mutatott já­ték sok kívánnivalót hagy maga után. Lassú és körül­ményes volt, gyors indítások helyett labdacipelést láttunk. A gyorsabb védők ' könnyen hárítani tudtak. Erősebb el­lenfél ellen többet kell nyúj­tani. Góllövő: Vigh (egyet 11- esből) és Farkas J. Szerdán délután fél 4 órakor hazai pá­lyán a Ceglédi Vasutassal lesz edzőmérkőzés. Nk. Kinizsi ifi—Nyáregyháza ifi 8-2 (3-2). Kinizsi ifi: Demeter — Dan- ka, Pesti Ambrus, Nagy, Ló­véi (Petrezselyem), Szívós. • Ezen a mérkőzésen a múlt évi ifibajnok és második he­lyezett találkozott. Az első fél­időben fej-fej mellett halad­tak, de a második félidőben a megfiatalított körösi csapat nagy fölénybe került idősebb ellenfelével szemben. Góllö­vő: Bartha 3, Pesti Ambrus 2, Baranyi 2, Lővei. Nk. Kinizsi serd.—Gyömrő serd. 5-3 (3-0). Kinizsi serd.: Fercsi (Hagy- mási) — Bertalan, Szűcs, Mi­hályi, Csapó, Urbán, Pálfi, Hegedűs, Dani, Koncz, Vár­nai (Tamasovszki). A körösi serdülő csapatnál az ificsapattal párhuzamosan szintén fiatalítás történt. A játékosok tehetségesek és idegenben is győzni tudtak. Góllövő: Szűcs, Pálfi, Koncz 3. P. S. Mai sportműsor Labdarúgás Vági-lakótelepi pálya, 17.30: Konzervgyári raktár—21-es Volán, 18.35: Vági-ltp.—Pipa­gyár, kispályás TRAKIS Ku­pa-mérkőzés. fltesmüsor Zsaru, vagy csirkefogó? Szí nes, szinkronizált francia bűn ügyi filmvígjáték. Előadás 6é 8 órakor. A stúdióteremben Muppet show. Színes, szink­ronizált angol bábjátékfilm fél 4-kor. Kicsi a kocsi, de erős. Szí­nes amerikai filmvígjáték, fé 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133-2708 (Nagykörösi Hírlap! * L k Új kiállítás a múzeumban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents