Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-01 / 204. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 1., KEDD Jogok és kötelességek Amit a fűtésről tudni kell Rendszeresen ellenőrzik a hőmérsékletet Nem is gondolná az ember, hogy kész jogtudornak kell lennie, amikor meg akarja ismerni jogait és kötelességeit, ha távfűtéses lakása van. Legutóbb, amikor a Városgazdálkodási Vállalat két, a Stromfeld sétányi és a Kossuth Lajos utcai tömbfűtőművének munkájáról, az őszi-téli időszakra való felkészüléséről írtunk, a cikk végén ígéretet tettünk arra, hogy visszatérünk a leggyakrabban előforduló gondokra, a kényesebb kérdésekre is. Ezekből próbáltunk most egy csokorra valót összeállítani, abban a reményben, hogy még a fűtési időszak előtt tisztázódjon egykét dolog, elkerülendő a későbbi összezördüléseket. Szigorú szabályzat Mert a két szerződő fél, a szolgáltató és a lakó között bizony gyakoriak az összetűzések. Olyannyira, hogy a pénzben is kifejezhető viták hatalmas összegekre rúgnak. Amint Megyeri Györgytől, a Városgazdálkodási Vállalat távfűtési osztályvezetőjétől megtudtuk, csak milliókban mérhető az a forintmennyiség, amelyet a lakosság tart vissza vélt vagy valós okok alapján. A vállalat mindenesetre nehéz helyzetben van, kétszeresen is. A szaknyelven szólva kintlevőségnek nevezett összeg nagyságáról akkor alkothatunk teljes képet, ha tudjuk, hogy az összes lakossági befizetés 1980-ban 1 millió 900 ezer forint volt. Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy ehhez az állam több mint 6 millió forint kiegészítést, dotációt adott. Elképzelhető tehát, hogy az elmaradt befizetések milyen gondokat okoznak a gazdálkodásban! A másik nehézség a behajtásé, hiszen amint az osztályvezető elmondta, a meleg vizet, a fűtést nem lehet úgy kikapcsolni, mint a villanyáramot. A letiltás pedig hosszadalmas eljárás. Nem feladatunk természetesen minden vitás esetet felülvizsgálni, ennek megvan a maga rendje-módja. De áttekinthetjük a viták okait. A lakások távfűtéséről a 11/1979-es NIM-rendelet intézkedik, méghozzá szigorúan, s a tömbfűtőmű kezelőire nézve kötelezően. Ez a rendelet írja elő a többi között a hőmérsékleti értékeket. Ezek szerint a szobákban 20, a konyhában 16, a fürdőszobában pedig 24 Celsius foknak kell lennie. A lakó akkor köteles fizetni a díjat, ha a szolgáltatás hiánytalan. Mi lehet a baj? Amint azt a Stromfeld sétányon tavaly előfordult jellemző eset tanúsítja, az is, ha hideg van és az is, ha túl meleg. Néhány tízemeletes ház krónikus panasza volt ugyanis, hogy amíg a felső emeleteken meg lehet főni, a<Jdig a földszinten fáznak. A jelenségnek a Stromfeld sétányon alkalmazott technológia volt az oka. Az átfolyó rendszerű egycsöves fűtés itt azt eredményezte, hogy a föntről lefelé haladó meleg lassan elfogyott. Hosszadalmas viták után az egyetlen lehetséges megoldást alkalmazták: a túl meleg lakásokban csökkentették, a túl hidegekben megnövelték a radiátorok tagszámát. Egyébként ilyen rendszerben már nem is lehet fűtést szerelni, viszont a meglevő rendszerek átépítése aránytalanul drága lenne. A radiátor kisebbítés-nagyítás szerencsére megfelelő módszernek bizonyult. Arányos dijak A dolog azonban így sem rendeződött teljesen. A lakók egy része ugyanis nem érti meg — s némi joggal —, hogy a fűtésért akkor is kell fizetni, ha nem eredményezi az előírt hőfokot, s csak arányos díjmérséklésre van lehetőség. Néhány lakó azt mondja: nem az a lényeg, hogy mennyire, hanem az, hogy fázott. Márpedig ha így történt, ezért nem jár semmiféle díj. A vállalat persze nem méltányolhatja a hétköznapi igazságot, őt köti a — lehet vitatkozni: méltánytalan — jogszabály. A hőmérsékletet egyébként rendszeresen, s kérésre külön is mérik. Ehhez azonban tudni kell azt is, hogy a mérési magasság másfél méter. Hiába panaszkodik tehát a lakó, hogy padlóközelben hideg van, az előírt magasság a mérvadó. Mint ahogyan azt sem veheti figyelembe a tömbfűtőmű, ha a rosszul záró ajtók, ablakok résein elillan a meleg. Ha ezt a szakemberek megállapítják, hiába nem a lakó építette rosszul a házat, neki kell gondoskodnia a megfelelő szigetelésről. Gyors kiszállás Sok gond adódik a pótfűtés körül is. Erre akkor kerül sor az általános szabály szerint, ha a fűtési szezonon kívül — október 15 előtt és április 15 után — a napi középhőmérséklet 12 C fok alatt van, ha egy nap nem éri el a 10 C fokot. A pótfűtés viszont nem folyamatos szolgáltatás, lehet, hogy csak reggel és este kapcsolják be a fűtést, mert napközben elegendő meleget ad a nap. De a távfűtők ilyenkor csak arányos díjat kémek! Több lakó viszont egyáltalán nem fizet, mondván: délben hideg volt a radiátor. A meleg víz hőfoka is előírt: 40 C fok felett kell lennie. A tömbfűtőművek alkalmazottai, a viták megelőzése végett is, rendszeresen ellenőrzik a meleg vizet és a hőmérsékletet. Kérésre pedig gyorsan kiszállnak. Dicséretükre legyen mondva, hogy az előírásos 24 óra helyett általában 12 órán belül megvizsgálják a bejelentéseket A hőellenőrző lapokat pedig — ezeken nem lehet javítani — példás rendben a hőszolgáltatási szerződésekhez csatolják. Akárkié azonban az igazság egy-egy konkrét esetben, a jóindulat mindkét fél esetében elengedhetetlen. Erre is számítva reménykedhetünk abban, hogy az idei ősz és tél a korábbiaknál is kevesebb panaszt, vitát hoz. G. Z. Várják az érdeklődőket Jól felszerelt laboratórium Gödöllőn és környékén igen sok fotóamatőr van. akik különféle módon bizonyították már tehetségüket, szorgalmukat. Nem véletlen tehát, hogy a művelődési központban szeptember második felétől fotószakkört indítanák, s várják azoknak a jelentkezését, akik alap- vagy haladó fokon szeretnének alaposabban megismerkedni a fekete-fehér és a színes fotózás technikájával, a fényképezés művészetével. Azokra számítanak elsősorban, akik az általános iskolát már befejezték, számukra a művelődési központ — ahol személyesen vagy írásban várják a jelentkezőket — jól felszerelt laboratóriuma áll rendelkezésre. A jelentkezési határidő: szeptember 15. Városi moziműsor Dollárpapa. Magyar film felújítása. Csak 4 órakor. üvegtörők. Színes, angol zenés film, 6 és 8 órakor. Csapadékvíz-csatorna A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói készítik Gödöllőn a Korvin Ottó körúti lakótelep csapadékvíz-elvezető csatornáját. A munka befejeztével megkezdik a házak körüli parkolók építését. Barcza Zsolt felvétele Elégedettek az aszódi tekézők Közösséget termő sport A falusi kocsmák udvarában szinte mindenütt meg lehet találni a tekepályát. Nem volt ez költséges beruházás. A pálya talaja döngölt agyagból készült. A falu bognárja, vagy más, ezermesterkedő parasztember kiesztergálta a kilenc bábut, meg a három golyót és kezdődhetett a felnőttek vasárnap délutáni játéka. A ledöntött babákat a gyerekek felállították, s ezért a munkáért néhány fillért kaptak a 'nyertestől. A kocsmák italboltokká szerveződtek, s megszűntek a tekepályák, pedig ezek a vasárnap délutáni tekézők bázisát adhatták volna a szervezett tekesportnak is. A hozzáértők szomorúan emlegetik a nagy lehetőség elszalasztását, s ebben a mulasztásban látják az okát annak, hogy járásunkban kevesen, köztük az Aszódi Spartacus Sportegyesület tart fenn tekeszakosztályt. A szakosztály munkájának elismerését jelenti, hogy a megyei tekeszövetség Aszódon rendezte meg a Pest megyében kiírt Alkotmány Kupa döntőjét, amelyen a következő sorrend alakult ki. 1. Aszódi Spartacus 2. Ceglédi Közgép 3. Nagykőrösi Volán 4. Gödöllő. Az egyéni versenyben elért eredmények alapján a következő a rangsor. 1. Király László (Ceglédi Közgép) 2. Oláh Károly 3. Gyebnár Erdőkertesi történelem Tenniakarással, összefogással Amint arról lapunkban is beszámoltunk, Erdőkertes az elmúlt héten ünnepelte a község önállóvá válásának 25. évfordulóját. Akkor megírtuk azt is — Fuferenda Pál tanácselnökkel készített interjúban —, hogy mi mindennel gyarapodott ebben az elmúlt negyedszázadban a község. Érdekes azonban a múltja is, amelyet természetesen nemcsak az önálóság elnyerésétől számítanak a patrióták. Állandó lakosok Eredetileg erdőség volt a község helyén, története 1904 —1905-től kezdődik. Ekkor adta el a váci megyés püspök a 2 ezer katasztrális holdnyi területet Rocheim Samu, budapesti nagytőkésnek. ö egyébként azzal írta be nevét a történelembe, hogy 1918 októberében a forradalmi katonák a villájában ölték meg gróf Tisza István volt miniszterelnököt. Rocheim Samu a vásárlást követő időikben megépítette a téglagyárat, majd a gazdasági épületeket és a cselédlakásokat. Aztán elkészült, az abban az időben rendkívül korszerűnek számító borpince és présház. Az erdőt ugyanis kiirtatta, s szőlőt ültettetett a helyére. Ekkor kezdődött a terület benépesítése. A nagytőkés az általa vásárolt területből a mai község, őrbottyáni részén, majd több részletben ezer házhely kialakítására kért és kapott engedélyt. Az akkori kormányhatóság a közterületek felajánlása mellett engedélyezte a parcellák Erdöváros néven való eladását. Ekkor 1910-et írtak. Megyei szinten A közigazgatásilag Veresegyházhoz tartozó terület tulajdonképpen ebben az időszakban kezd településsé válni. A helybeli állandó lakosság mellett jönnek az újpestiek és a rákospalotaiak is, kis tőkéjüket itt fektették be telekvásárlásba. Magyarországon először 1912-ben indult el a normál nyomtávú villamos vonat Rákos palota-Űjpest és Vác, valamint Gödöllő és Vác állomások között. Erdőváros 1916- ban kérte a vasútállomás létesítését. Még abban az évben, szeptember 1-én keltezett eszmei engedélyt kaptak, amit az erdőkertesi lakosok első nagy — íme, milyen mélyre nyúlnak a gyökerek — közös, társadalmi munkája követett. Megépítették a megállót, amely egy fabódé volt. Végül 1918 márciusában állt meg az első vicinális a Kő- hídi kertek néven engedélyezett megállóban, amelyet később Erdővárosra változtattak. Társadalmi munka eredménye volt az első, egy osztályból álló és az 1918—19-es tanévre engedélyezett iskola is, amelyben Hammel Ida tanítónő oktatta a település gyermekeit. Az itteni lakosokat mindig a tenniakarás jellemezte s az összefogásra való hajlam. Az őszirózsás forradalmat és a Tanácsköztársaságot például saját kultúrcsoporttal köszöntötték. Ekkor, a Tanácsköztársaság idején merült fel először Erdőkertes önállósítása. A kérelmet már megyei szinten is tárgyalták, de a Tanácsköztársaság bukása után már nem foglalkoztak vele. Közös akciók A községnek 1910-ben 239 lakosa volt, a szám 1945-re 1500-ra emelkedett. Négy évvel az önállóság elnyerése után, 1960-ban a népszámlálás már 2399, 1980-ban pedig 3541 lakost jelez. A népesség tíz év alatt, 1970 és 1979 között 20,2 százalékkal növekedett. Ez a gyarapodás pedig örvendetes a fiatal községnek, amelynek lakói ma is büszkék e — más településekhez viszonyítva — röpke történelmükre is. Nemkevésbé az elmúlt 25 év eredményeire, amelyet nem utolsósorban éppen áldozatkészségüknek, közös munkaakcióiknak köszönhetnek. P. M. Sándor (mindketten az aszódi Spartacus versenyzői.) Oláh Károly, a Spartacus tekézője elmondotta azt is, hogy szakosztályuk az NB III. mezőnyében játszik, és az őszi első fordulóban jó játékkal 6-2 arányú győzelmet arattak a Budapesti Taxi csapata ellen. A győztes aszódi együttesben a következők játszottak. Kiss Sándor, Gyebnár Sándor, Oláh Károly, Búzás László, Agócsi István. A győzelemmel elégedettek az aszódiak, elégedett Ondrik Pál szakosztályvezető is, akinek az a véleménye, hogy az aszódi tekeszakosztály tíz főből álló kerete jól vizsgázik az idén is az NB III. mezőnyében. Tavaly — ez volt az első évük ebben az osztályban — a kilencedik helyen végeztek a tizenhat csapatból álló mezőnyben. Az NB Ill-ban az aszódiakon kívül a nagykőrösiek küzdenek Pest megyéből, a többi csapat a fővárosból kerül ki. Kiss Pál edző — aki a magyar női tekeválogatott trénere volt — azokat a körülményeket dicséri, amelyeket a Fegyveres Érők Klubja biztosít a felkészüléshez és a versenyekhez. Központi fűtés, korszerű felszerelés, mosdó. Nagyszerű a csapat tagjainak kapcsolata Dancsó Mihály őrnaggyal, a klub parancsnokával, akinek a személyes érdeme, hogy kedden és csütörtökön gondtalanul készülhetnek a szombati versenyekre. — Az edzés komoly munka, — veszi át a szót Oláh Károly. — Húsz-harminc perces gimnasztika, kézi súlyemelés segíti a bemelegítést, majd minden kerettag különböző alakzatokra lead száz-százhú&z dobást. — Az eredményt személyenként értékeljük. Persze, nem versenyző, mindenáron kiugró teljesítmények elérésére törekvő sportegyesület vagyunk, sokkal inkább örülünk annak a vidám emberi közösségnek, amelyet a közös sportolás öröme teremtett meg számunkra. F. M. Durva szerelés kézilabdában Döntetlen és vereség Vác egyetlen megyei képviselője a kézilabdában a Váci Izzó MTE csapata maradt, tömörítve a volt két NB-s csapat, a Fonó és a Híradás játékosait. A hírnévből nem sok maradt, ami a felnőttcsapatot illeti, az utánpótlásban viszont lényegesen előttünk járnak a váciak. Ificsapatuk vezeti a megyei tabellát, a mieink viszont utcahosszal lemaradtak. A hét végi mérkőzések krónikája a következő: GSC—Váci Izzó MTE 15-15 (9-6). GSC: Kolesza — Kctza (1), Horváth (2), Urbán (4), Szlif- ka (1), Malizs (6), Vági (1). Csere: Béres, Sibak, Kecskés. A bajnokság negyedik helyén álló váciak biztos győzelem reményében látogatták Gödöllőre és nyilvánvalóan meglepte őket a hazaiak ötletes támadó- és kemény védőjátéka. Az első 30 percben magabiztosan játszott csapatunk és végig vezetve háromgólos előnnyel zártuk a félidőt. A második játékrész elején a sok kihagyott hazai helyzet felhozta a vendégeket és a rutinos csapatuk 10-10-né! egyenlített, sőt a mérkőzés folyamán egyszer át is vették a vezetést. Urbán és Malizs vezérletével, valamint Kolesza révén azonban újítani tudott csapatunk és 15-13-ra ismét mi vezettünk, amikor már csak néhány perc volt hátra Ekkor sajnos kettős ember- hátrányba kerültünk és a vendégek büntetővel egy gólra közelítették meg csapatunkat. Egy nyilvánvaló vendégszabálytalanságot követően, gyors indításból megint egyenlő lett az állás, de még mindig volt esélyük a győzelemre: az utolsó percekben Malizst durván szerelték a váciak, az egyértelmű büntető helyett azonban — az igen erélytelenül és a szabályokat rosszul értelmező játékvezetők — csak partdobást ítéltek. Ezzel vége is lett a mérkőzésnek, amely végig izgalmas, egyenlő erők küzdelmét hozta. Jók: Kolesza, Urbán és Malizs. Váci ifi—GSC ifi 32-8 (22-2). GSC ifi: Fibecz — Meggyes (1), Nagy (2), Hegyi (3), Kecskeméti (1), Tóth (1). Az erősen meggyengült ificsapatunk fennállása óta a legnagyobb vereséget szenvedte el hazai pályán. A nyári szünet és a hosszú idő óta megoldatlan utánpótlás-szervezés miatt — a négy bevonult játékost is nélkülözve — hiányosan állt ki. Ehhez járult még a fiatalok első félidei lélektelen játéka. Később sikerült felrázni a srácokat és a játékrész második felét „csak” mindössze 10-6-ra vesztették el. Ifjúsági csapatunkból, lelkes játékáért csak Meggyes én Nagy dicsérhetők. M. G. ISSN 0133—1357 (Oödöllöl Hírlap) t
