Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-08 / 210. szám
1981. SZEPTEMBER 8., KEDD 3 xMii, cn> Az ivóvíztől a szennyvíztisztításig 1. Csak megnyitjuk a csapot? Mimiig a legjM hozamú kutat kapcsolják be Megnyitjuk a csapot, folyik az ivóvíz. Az állítás igazát senki nem vitatja; az elmúlt húsz év erőfeszítéseinek eredményeként. Pest megye lakosságának 70, az ország lé- lekszámának 76 százalékához jut el a vezetékes víz. Főt, Csömör, Mogyoród, térségében a lakások kilencven százaléka rendelkezik fürdőszobával, száz ember közül 98 juthat az út menti közkutak vizéhez. A gazda az 1969 május 6-án megalakított Fóti Körzeti Ivó- víztársulat, a történet ismerője, a dolgok mozgatója dr. No- vák Barna körzeti vezető, aki tizenkét oldalas jelentéssel fogad bennünket. — Huszonnégyezer lakos ivóvízellátásáról kell gondoskodnunk. Az üzemeltető a Du- namenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, melynek 1981 márciusáig 64 millió 158 ezer forint értékű létesítményt adtunk át. Egy folyóméter vezeték 682 forintba kerül. Víztárolóink térfogata 1000 köbméter, az átemelők kapacitása napi 1300 köbméter, a vízmű befogadóképessége, s a lakosság vízigénye egyenlő — 3100 köbméter huszonnégy órára. Több mint ötezer, pontosabban 5063 otthonban váltak feleslegessé az udvari kutak szolgáltatásai. Ésszerű egyesülés A Fóti Körzeti Ivővíztársu- lat megyei viszonylatban közepes nagyságrendű, de az elsők között kezdte meg a regionális vízmű építését. A közigazgatási összevonásokat megelőzve érvényesült a térségben az összefogás gondolata, hiszen Fót a váci járásban. Mogyoród és Csömör pedig a gödöllői járásban fekszik. Mégis, az érdekek egyeztetése zökkenők nélkül, a jó értelemben vett patriotizmus s.érelme nélkül sikerült. A fótiak sosem próbálták meg kihasználni a település súlyából adódó előnyeiket a „kisebb testvérek” rovására. A megállapodás szerint 1970 decemberében Foton, 1971 decemberében Mogyoródon, 1973 novemberében Csömörön indult meg a vízszolgáltatás. A negyvenmilliós állami dotációt részarányosán osztották el, a lakosság érdekeltségi hózzájárulása háromezer forint volt mindenütt, az összeget egy év alatt kellett kifizetni. Általános jellemző az is, hogy a beruházást több lépcsőben valósították meg. Először a lényeges objektumok, az óvodák, iskolák, egészségügyi hálózat, közkutak kerültek sorra, majd a lakosság következett. Költségcsökkentés Dr. Novák Barna az elmúlt évtized eseményeiről beszél. — A térség lakossága nyert azzal, hogy idejekorán felébredt. Ha ma kezdenék építeni a hálózatot, a lakossági hozzájárulás 18—20 ezer forint lenne, s 300 millión alul bele sem foghatnánk a munkába. Olyan technikát sikerült üzembe állítanunk, amely még ma is modern. A társulat munkája jelenleg a kisebb bővítések bonyolításában merül ki, a csatornázás a napi feladat. — Milyen bővítésről van szó? — Mogyoródon, a HÉV mellett kétszázötven család, az Egyesült Gyógyszergyár kihelyezett üzeme, az állomás épülete, a gödöllői ÁFÉSZ és Vidéke üzlete eddig nem volt ellátva vezetékes vízzel. A munka 15 millióba került volna, de a DMRV dolgozóinak egy csoportja Csákai Gyula tervezőmérnök vezetésével új elgondolásokat vetett papírra, s ezek segítségével 9 millióra szorították le a költségeket. A vállalatok is nagy megértést mutattak, az Egyesült Gyógyszergyár 4,8, a BKV 1,8, az ÁFÉSZ 0,5 milliót ad. A Pest megyei Tanács is kiszorított kétmilliót, a lakossági hozzájárulás családonként 14 ezer. — És a csatornázás? — Dunakeszi és Fót van most soron. Göddel folynak a tárgyalások. A szennyvíztelep — gondokkal ugyan, de üzemel Dunakeszin. A térség agytrösztje A fóti Il-es víztermelő-telepen vagyunk, a térség agytrösztje található itt. Az automatákkal berendezett vezérlőteremben mindent tudnak a kutak működéséről, a vízhozamról, a fogyasztásról, az esetleges műszaki hibáról. A telep vezetője szakmai szempontból jól bevált rendszernek minősíti a technológiát, igaz, be is avatkoznak az automatikák munkájába, mert kézi irányítással mindig a legjobb hozamú kutat kapcsolják be. Az automatika ugyanis szigorú metodika szerint dolgozik, „nála” a medence vízszintje vezérli a kutakat. Ezek azonban az évek folyamán változnak. Célszerűbb viszont a legjobb hozamúakat működtetni. — A kér epe star csai kórház ellátását is önök biztosítják? — kérdem. — Részben. Állandó összeköttetésben vagyunk velük, ha szükséges, azonnal indítjuk'a vizet. Mit mutatnak most a műszerek? A fóti medencében 900 köbméter van, a nyolcas kút teljes erővel üzemel, vízelfolyás, műszaki hiba nincs. A telep állandó URH-kap- csolatot tart Gödöllővel, s a rendszer más, fontos pontjaival. A biztosítás többszörös, hogy a 24 ezer lakos tiszta, egészséges vizet kapjon. Csak telefonuk nincs, pedig ha valahol, itt kellene. Vicsotka Mihály Váci tapasztalatok Tervezhetne a takarékosság? Egyelőre sajnos még nem tartunk ott, hogy a munka velejárója, sajátja lenne a takarékos gazdálkodás. Éppen ezért az MSZMP Vác Városi Bizottsága az ötödik ötéves terv egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladatának tekintette, hogy alakítsa a termelésben résztvevő munkások és vezetők szemléletét, gondolkodásmódját. Most, amikor egy új ötéves terv vállalati stratégiáját formálják, érdemes ismét e fontos kérdéskört áttekinteni, minősíteni eredményeiket, feltárni hibáikat, s mindebből kiszűrni a kézenfekvő tanulságokat. Ezt tette a váci városi pártbizottság is, amikor a közelmúltban értékelte az 1981-es takarékossági terveket. Ma már senkit sem kell meggyőzni arról, hogy a termelésben még megszámlálhatatlanul sok feltáratlan, kihasználatlan módja van a takarékosságnak. Még a kommunisták között is akadnak olyanok, akik szerint nincs értelme takarékossági terveket készíteni, ezek végrehajtását számonkérni, ellenőrizni, mondván: vagy érti valaki, hogy nem másnak, hanem saját kollektívájának, sőt saját zsebére takarékoskodik, vagy fölösleges minden papírra fektetett terv. A magyarázat látszólag meggyőző. S mintha ezt bizonyítaná az elmúlt esztendő néhány takarékossági eredménye is. A tervezett 132 millió forintos, takarékos gazdálkodásból eredő megtakarítás helyett például 190 milliót ért el a város 21 legnagyobb termelőüzeme. Sőt, a' legnagyobbak közül saját tervéhez képest két-háromszoros megtakarítást mutatott fel a Hajógyár, a Kötöttárugyár, a TAURUS Gumigyár, a DCM, sőt, több mint a tervezett ötszörösét a Beton- és Vasbetonipari Művek váci telepe. Megfogni a forintot Vajon valóban azt bizonyítják-e ezek az adatok, hogy nincs szükség takarékossági tervekre, s előre nem is tudható, hol lehet megfogni a forintot? A pártbizottság állás- foglalása szerint o sokszorosan túlteljesített tervek nem a vai. lalatok kiváló munkáját bizonyítják, s nem is a takarékos- sági tervek szükségtelenségét, hanem azt, hogy az eddigieknél alaposabb, mind műszaki, mind közgazdasági szempontokból körültekintőbb, komolyabb programokat kell összeállítani. A termelési költségek számottevő csökkentése ugyaniul akszim Szalnyikov olyan mesterember volt Pétervárott, amilyenből tizenkettő egy tucat. Huszonhat évig dolgozott az Izsák-székesegyház névtelen építőinek sorában, aztán gondolt egyet, s megcsinálta annak százhu- szonhatszor kisebb mását — egyetlen darabjából egy óriási hársfának. A makett ma is látható abban a Néva-parti városban, amelyből a Balti-tenger matrózai, a Kirov-gyár munkásai elindították 1917-ben a legújabbkori történelem elsöprő erejű viharát, október világot rengető forradalmát. A makett ma is látható Le- ningrádban, a hős városban. ahol éppen negyven esztendeje kezdődött meg a kilencszáz napig tartó borzalom: a hadüzenet nélkül támadó hitleri Németország blokádja. A fasiszta sereg meg akarta fosztani a várost az élet alapvető feltételeitől, eltörölni a föld színéről is a forradalom bölcsőjét. A Balti-tenger matrózai, a Kirov-gyár munkásai — a nagy októberi ősök utódai — a frontra mentek: A falak közt maradtak az öregek, asszonyok, gyerekek, gondjaira bízva maroknyi védőseregnek, bombázás, gépfegyvertűz közepette. elzárva az orosz földtől, az élelemtől, a segítség minden reménye nélkül. Naponta öt-hatezren haltak meg. Az éhezéstől többen, mint a bombáktól. Följegyeztek olyan dátumot is, amikor tízezer Hősök kilencszáz napja élettelenné vált testet kellett — kellett volna — el- hantolni. Lassan temetni nem maradt erejük a bent- lévőknek. A lakóházak egyharma- da elpusztult. A városban az orosz—szovjet kultúra száznyolcvan híres műemléke lett semmivé. Le- ningrádban nincs család, melynek ne volna hősi halottja. A piszkarjevói temető emlékparkjában a jelképes sírok cementlapja körül több mint kétszázezer katona, munkás, asszony és gyerek alussza örök álmát a selymes fűtakaró alatt. A kilencszáz napos borzalomnak mintegy hatszázezer áldozatát fogadták magukba a város temetői. A túlélők csekélyke csapatában voltak azok a művészek, akik a piszkarjevói park emlékműveit alkották. Köztük magasodik Oroszország Anyácska, Iszajeva szobra; monumentális nőalak, kezében lefelé hajló virágfüzér emlékeztet a gyászra, a rettegésre, sudár termete a legyőzhetetlenségre. Le- ningrádban nem felejtenek. A műemlékeket újjáépítették. Előre meghatározott ütem szerint emelkedett a romokra az új Leningrád, kerületről kerületre. A Balti Hajógyár a szovjet hajógyártás központja. A Finn-öböl partján impozáns, új lakótelep. A hajdan mocsaras terepre 9— 16 szintes épületeket állítanak. A Kirov-gyárban már több mint hatvanezren dolgoznak, a gyár hat érdemrendet kapott a háború vége óta. munkasikereiért. A Téli Palotában milliók fordulnak meg évente, felismerhetetlenné koptatták a padlóborítás egykori mozaikmintázatát. Az áruházak reggel kilenctől este kilencig nyitva, a Néva-parton a Rostrom oszlopok tövében százak és százak sétálnak hajnalig, a városi tanács székházának homlokzatán kvarcóra mutatja az időt, a levegő hőmérsékletét, áz Izsák-székesegyház kupolája alatt ingakísérlet, Leningrád négy perc alatt egy fokkal mozdul el: a föld igenis forog, saját tengelye körül. A negyven év előtti blokád nem érte el célját. Leningrád él. Él, negyvenkét szigetével, hatvanöt folyó- jával, csaknem hatszáz híd- jával, négy és fél milliónyi lakosával. Leningrád él és nem felejt. Nem. felejtenek a világ békevágyó népei sem. Nap mint nap fölemelik tiltó szavukat újabb borzalmak ellen mindazok, akik nem akarják a félelmet, akik nem akarják, hogy ismét pincékbe bújjon Európa — s már Afrika, Amerika, Ázsia is. Egyik oldalon felelős államférfiak nyilatkoznak józanul: országuk sosem járul hozzá, hogy elhelyezzék földjén a gyilkos fegyvert, melynek gyártását nemrég rendelte el az Egyesült Államok semmivel sem kevésbé felelős vezetője — annál kevésbé józanul. A másik oldalon orvul elhelyezett ' bombák robbannak, géppisztolyok kattognak, terjednek a terrorakciók. Félünk. pedig nem akarunk fél- ni. Bízunk abban, hogy győz a józanság. Hogy végül visszhangra talál őszinte tárgyalási óhajunk, s nem a fegyverekre bízzák a most még acsarkodók a megoldást. Mert mi egyszer megtanultuk; a fegyverek csak pusztulást hozhatnak. A legújabb fegyverek világméretű pusztulást. Mi őrizni akarjuk Mak- szim Szalnyikov hársfából faragott makettjét, jelképként a névtelen mesterek — a békésen dolgozó emberek — halhatatlanságának. Azt kívánjuk, hogy holnap s holnapután számtalan Szalnyikov s hozzá . hasonló szülessék, két keze munkájával öregbítse az ember hírnevét. Az alkotó emberét. Hisszük, hogy elejét vehetjük a pusztulásnak. Tartozunk ezzel a leningrádi hősök emlékének is. Bálint Ibolya is nem lehetséges másként, minthogy szisztematikusan feltárjuk azokat a tartalékokat, amelyek jelentős megtakarításokat eredményeznek. A párt- bizottság tavaly október 29-i határozatában e szempontok szerint állított össze ajánlást a tervek készítéséhez. A tavalyi 21 helyett idén már 28 vállalat, gyár, üzem, telephely és egyéb, a városban működő gazdasági egység készítette el programját. Kallódó ötletek A takarékossági tervek ösz- szeállításakor ajánlásunk alapján a vállalatok saját termelési programjukhoz igazodó, ahhoz szervesen kapcsolódó dokumentumokat készítettek, s csak olyan adatokat tüntettek fel, amelyek a termelési tervekben is szerepeltek. Űj vonása az értékelésnek, hogy a pártbizottság a takarékossági terveket az anyag- és energiafelhasználást a teljes fel- használáshoz viszonyítja. A megtakarítás mértéke reálisabb, áttekinthetőbb, összeha- sonlíthatóbb, mint a csupán abszolút értékben megadott mennyiségek. Az idei takarékossági tervekben a váci gazdasági egységek összesen 107 millió forint megtakarítást terveztek. Ez a tavalyi 190 milliós teljesítéshez képest meglepően alacsony, annál is inkább; hiszen tavaly 21, idén 28 gazdasági egység elképzeléseit összesítettük. Az ok nyilvánvalóan az, hogy a vállalatok ismét alultervezték lehetőségeiket. Például azért, hogy a munkaver- seny-mozgalom értékelésekor a terv jelentős túlteljesítéséről számolhassanak be. Pártbizottságunk azonban felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy az ilyen okoskodás értelmetlen. A vállalatok vezetői az ilyen tervekkel egyrészt magukat, másrészt, saját dolgozóikat is becsapják. A kollektívák, a szocialista brigádok az év végén esetleg nem értik majd, hogy miért marad el a várt eredmény, a nyereség, amikor ők messze túlteljesítették a költségek csökkentésére vonatkozó előírásokat. A Könnyűipari Alkatrész- gyártó és Ellátó Vállalat váci gyára, valamint az AFIT, a tavalyihoz képest ráfizetéses takarékossági tervet dolgozott ki, azaz emelkednek költségeik. Mindkét üzemben exten- zív módon képzelik a termelés fejlesztését, ami jelentős bér- és normaóratöbblettel jár. A pártbizottság nem értékelhette a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat takarékossági tervét, mert az csak általánosságokat tartalmazott, nem volt számszerűsíthető. A vállalatok tervei szerint a legjelentősebb tartalékok a termeléshez közvetlenül jelhasználható anyagfelhasznülás csökkentesében rejlik. Ebből származik a megvalósítandó megtakarítások, majdnem 6U százaléka. Ily módon a TAURUS 16, a Forte 10, a Kötöttárugyár 9, az Egyesült Izzó váci gyára 7 és fél millió forinttal kevesebb anyag felhasználását várja. A jelentős anyagfelhasználás ellenére sem latja módját az anyagtakarékosságnak a Dunamenti Regionális Vízmű és a Vác és Vidéke Afész. Számottevő a megtakarítás mértéke az importanyagokból: e tekintetben a TAURUS Gumigyár, a Forte, a DCM és a Híradástechnikai Anyagok Gyára terve példamutató. Korábban az energiafelhasz-í nálás terén inkább a pazarló, mint a megfontolt gazdálkodás volt a jellemző. Az utóbbi években azonban már erre a területre is jobban odafigyeltek a vállalatok. E területen az idén várhatóan 1,3 százalékos lesz a megtakarítás. Pedig tavaly az összmegtakaritás, majdnem negyven százaléka energiából származott Az 1981. évi takarékossági tervekben 188 ezer munkaóramegtakarítás szerepel, ami túlnyomórészt szervezési intézkedésekből származnak. Véleményünk szerint ennél ugyan jóval nagyobbak a lehetőségek, de már ez, a viszonylag alacsony érték is 4 és fél millió bérköltség csökkentését, illetve 41 millió forintos termelésnövekedést eredményezhet. Jól reagálnak Az MSZMP Vác Városi Bizottsága értékelve a takarékossági terveket, az előbbiéken kívül megállapította, hogy a tervek hiányosságai ellenére is tapasztalható, hogy a munkahelyi közösségeknek egyre inkább vérévé válik a takarékos szemlélet, örvendetes, hogy a gazdálkodó egységek jól reagálnak a gazdasági körülmények adta takarékossági lehetőségekre. Így például a villamosenergia-tarifa változásakor sok olyan hasznos műszaki intézkedést vezettek be, amellyel jelentősen csökkentik a legdrágább csúcsideji fogyasztást. Több helyen térnek át a költségek csökkentése érdekében a hagyományos fűtőanyagok, elsősorban a szénfelhasználásra a fűtőolaj helyett. Az idei takarékossági tervek jellemzője, hogy jobban igazodnak a lehetőségekhez és a követelményekhez. Növekedett a takarékossági terveken belül az anyagtakarékosság aránya, bár kisebb mértékű, de megalapozott a benzin, a gázolaj, a fűtőolaj és a földgáz megtakarításának tervezése. A vállalatok, a takarékosság újabb lehetőségeit is feltárták. Jelentős mértékű volt már az első félévben is a víz- fogyasztás csökkentése, aminek nagy hasznát látta a vízhiánnyal küszködő város. PÁLMAI LÁSZLÓ az MSZMP Vác Városi Bizottságának titkára Javuló úthálózat Bsgon Kalákában Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén is folytatódott Bagón a szilárd burkolatú utcák építése. Szeptemberig másfél kilométerrel növekedett a sármentes úthálózat hossza. A fővárosi közlekedés igényeit kielégíteni már nem képes kockaköves utak, felbontásuk után — többek között — ebben a községben születnek újjá. Szakember készíti a terveket, kövezőmester segíti a társadalmi munkában dolgozó utcabelieket. E sajátos kaláka nélkül, a község szűkös fejlesztési lehetőségeit figyelembe véve, aligha érhették volna el a bagiak az útépítési sikereiket. A nyáron elkészültek az Árpád utca régóta várt kövezédolgoztak sével, de a vasút melletti negyed útjainak építése több embert, a bejárók ezres seregét is érintette. A Jókai utcát esős időben eddig kerülték az idegenek. Most már választhatnak a vonatra igyekvők, vagy a vonatról érkezők a Dózsa György út és a Jókai utca használata között. Az emberek élnek is a lehetőséggel, megoszlik a forgalom, kényelmesebbé, gyorsabbá, biztonságosabbá vált a közlekedés. Az M3-as autópálya építésének utómunkálatai során a Betonútépítő Vállalat dolgozói elkészítették a Dózsa György úti felüljáró négyszáz méter hosszú bal oldali gyalogosjárdáját.
