Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-05 / 208. szám
Elkészült az üzemcsarnok Egy hónapja üzesnel a 260 négyzetméter alapterületű új üzemcsarnok a Kőbányai Szerszámkészítő és Finommechanikai Ipari Szövetkezet gödöllői telepén. Az új csarnokban korszerű körülmények között készítik a szerszámlapokat és a forgácsológép-tartozékokat. Csombor Jánosné és Saska József forgácsológép-alkatré- szeket készítenek. Barcza Zsolt felvételei Vízműtársulat alakult A valkói nagyközségi közös tanács, amelynek irányítása alá Vácszenitlászló és Zsám- bok is tartozik, a hatodik ötéves terv időszakában mintegy hatvanmillió forinttal sáfárkodik. Ebből az összegből a meglévő közintézmények fenntartása és működtetése mellett számos gondot kell megoldani. A legnagyobb szabású és legjelentősebb beruházás a valkói—vácszentlászlói törpe vízmű megépítése lesz, amely ‘ hozzávetőleg 43 millió forintos költséget jelent. A harmadik társközségben, Zsámbokon már korábbajn elkészült a vízmű, vize is jő minőségű, a másik két községben viszont mindössze három fogyasztásra alkalmas vizű kút található, ezért a tanács már az előző tervidőszakban hozzálátott a lakosság jó ivóvízzel, történő ellátásának megvalósításához. A háromnegyed millió forintba került terv kivitelezésére a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal kötöttek megállapodást, amely el is készítettea két kutat. A kútfúrás kiadásainak egy részét, háromszázezer forintot a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet vállalta magára támogatás gyanánt. A következő feladatot e téren a vízműtársulat megalakítása jelenti, amely során ugyancsak számítani lehet a népfrontbizottságok, s a két község más társadalmi szervezeteinek segítségére. Szilit telepítenek Az ötödik ötéves tervben jelentősen növekszik a szőlő- és a gyümölcsültetvények területe ■járásunkban. A Gödöllői Tangazdaságban ötven, a péceli Rákosvölgye Tsz-ben százötven, a dányi Magvető Tsz-ben százhúsz hektáron telepítenek új szőlőt, míg a túrái Galga- menti Magyar—Kubai Barátság Tsz-ben hatvan hektáron meggyet telepítenek. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1981. SZEPTERIBER 5., SZOMBAT Agrártudományi Egyetem A könyvek birodalma - tanév előtt Egy-két napig még viszonylagos csend, nyugalom van az agrártudományi egyetem könyvtárában. Jószerivel csak a szépirodalmi, a közművelődési részleg éli mozgalmas napjait. Akik már elfoglalták helyüket a kollégiumban, azok keresnek maguknak hasznos elfoglaltságot, olvasnivalót, s persze azok is, akik ezt a nyilvános könyvtárunkat egész nyáron igénybe vették. Kiadványok cseréje Az ország második legnagyobb könyvtárában vagyunk, ahol dr. Lőrincz Gyula közgazdász kandidátus, igazgató vezet végig birodalmán. Éppen húsz éve, hogy elkötelezte magát a könyvtárosi munkával. Úgy mondja kérdésemre: véleménye szerint jó, ha szakember irányítja az ilyen intézményeket. Tudomása szerint mérnök, illetve közgazdász az igazgatója a Műszaki Egyetem és a Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtárának is. Ebben egyetértünk, hiszen a munkatársak elképzeléseit á könyvek beszerzésében, az olvasóknak való ajánlásban, valóban az tudhatja Igazán megerősíteni, aki maga is .jól ismeri, mit igényelnek tanulmányaikhoz a hallgatók, és a kutatásokat is végző kutatók. Amíg végigjárjuk a termeket, az olvasókat, részletes tájékoztatást kapok tőle a könyvtárról. — Köteteink száma január elsején meghaladta a 270 ezret. Évente több mint tízezer, szakmai, szépirodalmi könyvvel és folyóirattal gyarapszik az állomány — mondja dr. Lőrincz Gyula igazgató. — Tavaly például 2 ezer 564 időszaki kiadványt és folyóiratot járattunk, amelyek között természetesen igen sok a külföldi is. — Évenként általában több mint két és fél millió forintot köithetünk az állomány gyarapítására. Persza sok kiadványt kapunk ajándékba, vagy hogy pontos legyek: évenként mintegy ezerféle szakmai közlemény érkezik hozzánk a hazai és a nemzetközi kiadványcsere révén. Jelenleg ötven országból 525 cserepartnerünk van, értékes anyagokat küldenek számunkra a magyar és a külföldi társintézményeink, kutató-, fejlesztőintézetek. Nagy becsben tartott — Hogyan hasznosítják a külföldi tanulmányokat? — Van annyira bőséges a külföldi anyagunk, hogy bárki, aki tanulmányútra megy, az előzőleg alaposan tájékozhasson nálunk szakterületének az illető országban megvalósuló újdonságairól. Nyilvános könyvtár a miénk, ily módon nemcsak a mostani hallgatók, valamint az oktatók és az egyetem dolgozói vehetik igénybe, hanem bárki. — Nyugodtan mondhatjuk, hogy országos kihasználtsága van, hiszen a tanulmányaikat befejező szakemberek gyakran kérnek levélben, telexen, táviratilag könyveket, ha például szakmérnöki tanulmányaikhoz, diplomatervükhöz vagy doktori disszertációjukhoz kell. — Már évekkel ezelőtt olvastam az egyetem lapjában, a Mezőgazdasági Mérnökben, hogy eléggé szűkös az elhelyezésük. Sikerült-e valamelyest enyhíteni ezen a gondon? Ezt egy olyan teremben kérdeztem, ahol két nagy szekrényben több ezer, régi, nagy becsben tartott, de már jól megviselt szakkönyvek sorakoztak. Országos hálózatban — Még egy-két év és valóban nehéz helyzetbe kerülhetünk a tekintetben, hogy kevés lesz a helyünk. Pedig már ma is elfoglalunk az egyetemen néhány épületszámyat, ahol több emeletet töltenek meg a könyvek. A megoldás egyik lehetősége, hogy a régi könyvek egy részét selejteznénk, de ezt még kimondani is rossz, hiszen eldobni semmit nem szabad és nem is akarunk. — A régi könyvek is értékesek, becsesek számunkra. Azt is tudom, hogy az ország más; mezőgazdasági jellegű könyvtáraiban, a társegyetemek könyvtáraiban is, őriznek ilyeneket Véleményem szerint arra volA múltról a mának Ásatás az aszódi dombtetőn Aszódon — a zsidótemető és az új iskola fölötti dombtetőn augusztus 24-e óta tizennégy, ásóval dolgozó férfit láthat az arra sétáló. Hosszú, 3 méteres, úgynevezett kutatóárok ásásával, mélyítésével vallatja a földet Kalicz Nándor kandidátus, valamint két régész társa: Schreiber Rózsa és Kővári Klára. Velük együtt dolgozik önként, pusztán szakmai kíváncsiságból a saarbrückeni egyetem egy muzeológus hallgatója. Hulladékgödör A kutatók állítják, hogy jenunkájuk eredménye a ma emberét segíti majd eligazodni az újrkőkor (a neolitikum) világában, amelynek időhatárát meglehetős biztonsággal az i. e. 5000 év körül határozhatjuk meg. Élettartama körülbelül három évezredre tehető. Már eddig is jelentős értékek kerültek elő a föld mélyéből. Dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzteum igazgatója elmondta, hogy több olyan hulladékgödröt tártak f el, amelyben sok emlék megőrződött és az itt megmaradt eszközökből a régészek tudományos következtetésekhez jutnak el. Előkerült két sír, amelyek bizonyítják, hogy a kor emberét alvó helyzetben temették el. — A halottak mellett talált használati eszközökből arra következtethetünk — mondja az igazgató —, hogy ebben az időben már megindult a vagyoni helyzet szerinti társadalmi rétegződés. A kor legjellemzőbb eszközei, a finoman megmunkált, csiszolt kőeszközökön kívül, az edények, amelyeknek teste eb-. ben az időben már tagolódott, van talpa, tarlóöble és pereme. — Kezelésük könnyebbségére füleket alkalmaztak. Égetésük tökéletesebbé vált. Díszítményük is gazdagodott. A díszítés technikája pedig nemcsak a bekarcolásra szorítkozott, hanem egyre gyakoribbá vált az edények festése. Megszaporodtak a kultuszcélokat szolgáló plasztikai emlékek is. Kőkori metropolis — Az előkerült eszközök igazolják azt a feltevést, hogy az itt élők ismerték a földművelést és az állattenyésztést, a férfiak halásztak, vadásztak, az asszonyok pedig szőttek, fontak. A kor emlékeinek fő lelőhelyei Dél- Olaszország, Románia, Magyarország, Eszak-Németor- szág, Eszak-Afrika. A magyarországi, sőt az európai lelőhelyek egyik legnagyobbika az aszódi telephely, amely 300 évig virágzott és valóságos új-kőkori metropolis volt, hiszen abban az időben szokatlanul nagy létszámú embercsoport élt itt együtt. A számítások szerint 600—800 lakója volt a településnek, s az eddig feltárt anyag alapján végzett matematikai számítások szerint mintegy 10 ezer sírt rejt a föld mélye. Dr. Asztalos István nagyon szurkol az ásatások sikeréért, mert az előkerült anyag az aszódi múzeum gyűjteményét gazdagítja, s tovább növeli a község hírét a régmúlt korok kutatói előtt. — Több alkalommal végeztünk ezen a területen már ásatásokat, s az eddigi leletek gazdagsága miatt foly, tatódik az idén és a következő esztendőkben is a feltáró munka. Azért is fontos a gyorsaság, mert a községi tanács terve szerint ezen a területen munkáslakások épülnék majd.. Szerencse/ hogy megértő partnernek bizonyult a galgamácsai ösz- szefogás Termelőszövetkezet és kérésünkre silókukoricával ültette be a területet, s annak betakarítása az ásatások megkezdésére befejeződött. Segítséget várnak — Jelentős segítséget ad a helyi honvédalakulat, amely sátrakat és más felszereléseket biztosított a munkákhoz. Anyagi támogatást a Pest megyei Múzeumok • Igazgatóságától kaptunk. De további segítség is elkelne, szívesen látnánk például szocialista brigádok tagjait vagy magán- személyeket egy-két napra az ásatás helyén. Ezzel gyorsulna a feltárás és előbb válna beépítésre alkalmassá a terület. F. M. na szükség, hogy ezeket a történetileg is értékes könyveket, valahol egy helyen őrizzék. Igaz. hogy ott ismét helyet kellene adni nekik, s most ilyennek a létrehozása nem könnyű, de föl'tétlen megérné. így viszont a könyvtárak, a miénk is, helyet tudna biztosítani az új könyveknek. Az egyetem könyvtára tehát, csakúgy, mint sok éve, készen áll a több ezer gödöllői egyetemi hallgató, köztük a szakmérnöki, valamint a levelező tagozatokon tanulók szolgálatára. Mert valódi szolgáltatás ez, ahogy ezt dr. Lőrincz Gyula könyvtárigazgató is elmondotta. Feladatai természetesen ennél is nagyobbak, hiszen az országos könyvtárhálózat tagjaként is funkcionál. Szorgalmasan dolgoznak Arról is beszélgettünk vezetőjével, hogy jó a kapcsolatuk a helyi, a városi-járási valamint a gödöllői intézmények könyvtáraival. Véleménye szerint hasznos volt két évvel ezelőtt létrehozni a helyi könyvtárosok koordinációs bizottságát. Ez egyebek között jól funkcionál akkor is, amikor a mezőgazdasági, a szépirodalmi vagy éppen a műszaki könyvek hetének, hónapjának esemény- sorozatát rendezik. A könyvek birodalma jól felkészült emberekre van bízva, az egyetemen is. Az állomány gyarapításában, »kezelésében, az olvasókkal kapcsolatot tartó közösségükben régi, szorgalmasan dolgozó munkatársaik vannak. Ez is garancia rá, hogy a hamarosan nyíló tanévben minden, a tudását gyarapítani akaró egyetemista megtalálja magának azt, amit a tankönyvek, az előadások mellett még el kell sajátítani. Fehér István ’ Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestar- csán, Mogyoródon, Nagyteresén, Pécelen, Szadán, Veresegyházon szeptember 6-án, vasárnap: dr. Szőke Ferenc, Gödöllő, Sromfeld s. 16. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisúj falun, Vácszentlászlón, Versegen, Zsámbokon szeptember 6-án, vasárnap: dr. Márton János, Galgamácsa, Mg. Tsz-tanya. A művelődési ház programja Élővirág-szobrászati és ike- bana-bemutató a Galga-terem- ben 14-től 19 órá'g. Zorin Varsói melódia című darabja a Kafposvári Csiky Gergely Színház előadásában a színházteremben 19 órakor. Városi moziműsor Serif az égből. Színes, olasz kalandfilm. Kísérőműsor: Az Ö utca meséi; Magyar Híradó, 4, 6 és 8 órakor. 1583 Csütörtöki számunkban Tárgyak a szemléltetéshez címmel közöltünk információt, amelyben a biblia kiadási évszáma tévesen jelent meg. A helyes dátum: 1583. Szombat! jegyzet Felelősök Hol vannak a felelős vezetők — kérdi levelében egyik olvasónk, látva, hogy a gödöllői Rózsa utca sarkán lerakott betoncsövek csak egyetlen napig maradtak épek, utána rövid idő alatt mind többnek a végét törték le. Ez csak egy töredéke annak a pusztításnak, oktalan rongálásnak, teszi hozzá, amit nap nap után láthatunk városon, falun, utcán, téren, de munkahelyen is, ami sok-sok száz, ezer, millió forintos kárt okoz. Állok a Szabadság téri áruház előtt, bámészkodom. Forgalmas óra, sokan sietnek az üzletbe, lassabban jönnek ki azok, akik megkapták, amit kerestek. A nagy csomagok és az elégedettség ráérősebbé teszi ókét. Szép számmal gyerekek is, a vakáció utolsó napjaiban még elkísérhették anyjukat, nagymamájukat. Szemen véletlenül egy jól fejlettTtét-nyolc éves fiún akad meg. Valami kedvenc édességhez juthatott kilépve az ajtón azt bontogatja. A lefejtett papirost a lába elé ejti, olyan mozdulattal, mintha otthon és az óvodában, iskolában erre szoktatták, tanították volna. Kisvártatva anyja is kilép, vet egy pillantást a gyerek lába elé, bizonyára észreveszi, az összegyűrt színes tasakot fiacskája dobta el. Szurkolok, figyelmeztesse csemetéjét. Hiú ábránd. Mint ahogy a többi esetben is, aminek bárki napról napra szemtanúja lehet. Levelezőnk sorait olvasgatva idéződött fel bennem az áruház előtti jelenet, mintegy sugallva, a kettő között összefüggés van. Amit tömören az ismert mondással összegezhetünk: ismétlés a tudás anyja. Abban ugyan nem hiszek, hogy mindenért a vezetők tehetők felelőssé. Beosztottjaik általában felnőttek, ilyen-olyan iskolát végzett szakemberek, családdal, gyerekkel, a felelősséget tőlük ugyanúgy megkövetelhetjük, mint elöljáróiktól. No meg azért is, mert holnap vagy holnapután a beosztott válik vezetővé, s aligha hihető, ettől kezdve egy csapásra kibújik a bőréből. Különbségtevésre semmi okunk, a reridet, a fegyelmet, a tisztességes munkát, az értékek óvását vezetőtől és beosztottól egyaránt elvárhatjuk, megkövetelhetjük. Egy tekintetben mégis látok különbséget a kétféle csoport között. Mégpedig abban, hogy a vezecönek nemcsak önmagáért, hanem másokért, beosztottjaiért is viselnie kell bizonyos felelősséget, s ebből következnek jogai is, például a felelősségrevonásé, a figyelmeztetésé. Voltaképpe n mindenkinek figyelmeztetni kellene a rendbontót, ha főnök, ha kolléga. El kell azonban ismernünk, az előbbi könnyebben megteheti, tőle jobban el is fogadják. A vezető éppen ezért nem engedheti meg magának, hogy bármi rosszaság mellett szó nélkül menjen el. Mindenért mindenkor szólnia kell, ismételnie ezerszer, mint egy papagájnak, csak így remélheti, hogy a fentebb említett pozitív tulajdonságok beosztottjai, munkatársai reflexévé váljanak. És itt, ezen a ponton érhetjük tetten az összefüggést levélírónk sorai és az áruházi eset között. A szülőnek még inkább ismételgetni kell taz együttélés tudnivalóit, hogy hová dobja a hulladékot, mikor miképpen viselkedjen a gyerek, hisz az még csak ismerkedik a világgal, környezetével. Ismételgetni ''természetesen — ésszel. Váljon reflexszé a helyes viselkedés, a rendszeretet, de magyarázzuk meg a lényegét és az értelmét is. Nem. bábukat, eszes lényeket formál- gatunk. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
