Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-03 / 206. szám

flsoNYi keóhika Nagy üzem a gazdaságokban Ezekben a napokban a nyá­rinál is több munka vár az abonyi mezőgazdasági üzemek­re. Egyrészről a betakarításra váró termés mind területileg, mind mennyiségileg több, más­részt gondosan elő kell készí­teni a jövő évi vetemények helyét. A József Attila Terme­lőszövetkezetben többi között 517 hektár napraforgó és 815 hektár kukorica vár betakarí­tásra. Ezerkétszáz hektáron kell jó minőségű vetőágyat készí­teni és ekkora területen a földbe is kell juttatni a ma­got. Mivel a jövő évben vetés­re kerülő különféle kapásnö­vényekről sem szabad megfe­ledkezni, feltétlenül fontos, hogy körülbelül 1 ezer 600 hektáron jó minőségű legyen a mélyszántás. A gazdaság a közeli hetekben 60 hektáron lucernát és 100 hektáron gye­pet telepít. A Ságvári Endre Tsz felada­tai sem kisebbek. Itt először 400 hektár cukorrépát szed­nek fel és szállítják a szom­szédos szolnoki cukorgyárba. Mivel a 300 hektár napraforgó is lassan beérik, rövidesen oda is kivonulnak a gépek, hogy a szépen fejlett tányérokat le­arassák. Az őszi betakarítás finisének egyik legnagyobb próbatétele lesz az 1 ezer 500 hektár kukorica törése és rak­tározása. Nyár óta működik az új szarvasmarhatelep, ahol mindent gépesítettek. Az Üj Világ Termelőszövet­kezet szántóterületének ötven százalékán termel zöldséget, ebből 180 hetáron paradicso­mot, amely begyűjtésének fél­idejéhez értek. Hogy a termés mielőbb biztos helyre kerüljön, alkalmi és vendégmunkásokat alkalmaznák, sőt ezekben a napokban már diákok és kato­nák is segítenek. Nagy munka lesz a 120 hektáron termelt káposzta, majd a sárgarépa sze­dése, tisztítása és előfeldolgozá- sa is. Mivel a káposztát a tsz maga dolgozza fel, ehhez is mielőbb hozzá kell kezdeni, nehogy a termésben kár essék. Irta és fényképezte! Gyuráki Ferenc Kinyit a kádfürdő Az ötvenes évek elején ké­szült abonyi kádfürdőt 1S77- tői nem látogathatják a te­lepülés lakói, mivel a ka­zánház arra alkalmatlanná vált. A szigetelések tönkre­mentek, a berendezések meg­rongálódtak. Nem is csoda, hiszen .több mint húsz éven át szünet nélkül úgy műkö­dött, hogy ott semmilyen fel­újítás sem volt. Bár sok für­dőszobás lakás van már Abonyban, a kádfürdőt ennek ellenére sokan igénylik. — Fürödhetnek újra a nagy­község lakói? Ezt kérdeztük a nagyközségi tanács gazdálkodási csoport­jának vezetőjétől, Milye De- zsőnétől. — A négy évvel ezelőtt le­zárt kádfürdő felújítását már . a bezárás esztendejében el­kezdtük — mondta. — Erre a célra jelentős összeget kaptunk a megyei tanács­tól. Az épület hét, úgy­nevézett leknőszigételést ka­póit, a ka'zánhá2 valamennyi berendezését kicseréltük. — A külső felújításra mi­kor kerül sor? Annál is in­kább, mert az épület műem­lék. — Sokat fájt és fáj ezért a fejünk, de sajnos, kevés a pénzünk. Harmincnégy mil­lió forintból gazdálkodunk egy évben és nagyon sok helye lenne ennek az összegnek. Sokkal sürgetőbb az abonyi Lajos úti iskola felújítása, anyagiak hiányában nem tud­juk például a Somogyi Imre Általános Iskola központi épü­letének tantermeiben a rossz, olajos padlózatot sem kicse­rélni. Tudjuk, hogy a kádfür­dő épületének külső részét és tetőzetét is rendbe kellene hozni, de az említett ok miatt most lehetetlen. Mindettől függetlenül bízunk abban, hogy a VI. ötéves terv során erre is sor kerül. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Javult a gazdálkodás Alhertirsán Kedvezőbb eredmények várhatók Intézkedési terv készült a tennivalókról Az elmúlt két esztendő a ceglédi járás több termelő- szövetkezetében, szám szerint ötben, nem a várt termelési eredményeket hozta. Az új gazdasági követelményekkel, körülményekkel jó néhány mezőgazdasági üzem nem tu­dott lépést tartani. Pedig hát a mai körülmények között a gyors, rugalmas alkalmazko­dás, a termékváltás alapvető követelménye annak, hogy a terveknek megfelelő, vagy a vártnál is kedvezőbb .termés- eredmények szülessenek. Igaz, gyakran az időjárás alakulása is.nagyban befolyásolja, hogy egy-egy közös gazdaság ho­gyan zárja az esztendőt, s így azt is, milyen eredményről tud a szövetkezet vezetősége beszámolni az év eleji zár­számadó közgyűlésen. De maradjunk szűkebb pát­riánkban, a ceglédi járásban. Azokban a tsz-ekben, ahol a várt eredmények elmaradtak, az MSZMP ceglédi járási bi­zottsága útmutatása alapján intézkedési tervek készültek. Ennek elsősorban az volt a célja, hogy a szövetkezetek­ben a helyi vezetők a megtor­panások okait kutatva, akár új vezetői gárda kialakításá­val is, minél rövidebb idő alatt kedvező eredményt tud­janak felmutatni. A kidolgo­zott intézkedési terv idén ja­nuárban lépett életbe. A járási párt-végrehajtó­bizottság legutóbbi ülésén az albertirsai Szabadság Terme­lőszövetkezet elnökét és párt­titkárát számoltatta be arról, hogy az idei esztendő eddig eltelt nyolc hónapja milyen változást hozott a közös gaz­daság tevékenységében. Mint Valent Mihály, a téesz elnöke szóbeli kiegészítésében elmondta, a kidolgozott intéz­kedési tervben olyan felada­tokat határoztak meg, amely a gazdasági szabályozó rend­szer hatásait a korábbinál jobban figyelembe veszi. Mindezek mellett fontos sze­repet kapott a jobb munka- szervezés, a terület adottsá­gainak fokozottabb kihaszná­l' ::: \ , Űj tanműhely épül az AFIT ceglédi szervizében. A kiskunlacházi ÉGSZÖV elemeiből a betonszerkezeíei a Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói szerelik össze. Apáti-Tóth Sándor felvétele lása, a belső tartalékok fel­tárása. Időben került sor a tavaszi munkákra, s ugyanez volt a jellemző a növényvédelmi fel­adatokra is. Csakhogy az idő­járás kedvezőtlenül alakult, s így például a búzatermés jó­val a várt alatt maradt. Persze, a téesz-ekben sokfé­le növény betakarítását ezek­ben, vagy az elkövetkezendő hetekben kezdik meg. Az al­bertirsai szövetkezetben jó termést ígér a kukorica, a burgonya, a gyümölcsök közül az alma. Az intézkedések alapján az állattenyésztés terén is történt előrelépés. Az első félévben nőtt a tejtermelés, fejlődött a juhászat és a sertéstenyésztés is. Az előrelépésben fontös sze­repet kaptak a szövetkezet szocialista brigádjainak dolgo­zói is. A brigádok a munka- fegyelem megszilárdítása és az energiatakarékosság mel­lett olyan feladatokat vállal­tak, amelyek hozzájárultak az előrelépéshez. Sokat javult a termelőszövetkezet és a köz­ség kapcsolata is. Ezt példáz­za, hogy az albertirsai ta­náccsal a tsz együttműködési szerződést kötött. Ez alapján a- szövetkezet -idén1 két és fél millió forinttal járul hozzá a községi sporttelep építéséhez. Jövőre anyagi támogatást nyújt egy Albertirsán épülő tájház kialakításához is. Persze az eredmények mel­lett gondok is vannak. Az például, hogy a háztáji gaz­daságban a tavalyihoz képest csökkent a sertésfelvásárlás. Ugyanez a helyzet a szarvas­marha-tenyésztésben is. Mint Kendra Ferenc, a szö­vetkezet párttitkára elmondta, ennek elsősorban az a magya­rázata, hogy a Monori Állami Gazdaság dánszentmiklósi ke­rülete bérhizlalásra nagy mennyiségű sertést ad ki, s ezek túlnyomó része Albert- irsára kerül. Vagyis nem az állattartási kedv csappant, hanem az állami gazdaság kedvezőbb feltételei okozzák, hogy a téesz hátrányosabb helyzetbe került e téren. Az albertirsaiaknak tehát, több új vezető beállításával, jobb munkaszervezéssel, haté­konysággal sikerült megtenni a kezdeti lépéseket, amely vár­hatóan a korábbi éveknél jobb eredményeket hoz. Ezek azonban még korántsem ha­ladják meg azt, amit a szövet­kezet lehetőségei kínálnak. Fekete Antal, a járási pártbi­zottság első titkára, valamint a párt-végrehajtóbizottság tagjai javaslatot tettek arra, hogy a termelőszövetkezet ve­zetői az év hátralevő idősza­kában vizsgálják felül az in­tézkedési tervet, s a további tennivalókat, feladatokat még szigorúbban tegyék mérlegre, hogy a tervezettnél is jobb eredményeket tudjanak a jö­vőben felmutatni. Csitári János Megállt az idő? A vonattal érkező idegen az első benyomásait az ál­lomáson szerzi a városról. A központi épület előtti te­rület — a vasútállomás belső képe — rendezett. Szó sem érheti a ház ele­jét. Ennek éles ellentéte a központi csarnok. Nem a tisztasággal kapcsolatban van kifogásom, hanem a belső helyiség komorságát tartom kissé elszomorító­nak. Egy kis vidámságot árasztó látványt hiányolok, mondjuk: például a város mai arcát bemutató fény­képeket, fotókat. Az üres falak, a benti sötétség kifelé kergeti az ajtón az állomásra érkezőt. Az ajtóból visszanézve két idézeten is megáll a tekin­tetem, uralják a főfal mindkét oldalát. Az egyik felirat Váci Mi­hályt juttatja eszembe, ugyanis a Még nem elég című versének néhány sora olvasható. Átellenben, a másik oldalon ugyancsak egy idézet. Ez a vasút fel­adatával kapcsolatos. Az idézett rész alatt ez ol­vasható: MSZMP XI. KONGRESSZUSA (a ra­gasztott betűk közül sok hiányzik, így a szöveg ol vasása fejtörést okoz). Ez­zel együtt nem mondanám, hogy az idézett rész ma nem érvényes, azt viszont igen, hogy a ceglédi vasút­állomáson megállt az idő. Prekovits János Aránytalan szállítás Nem egységes az ellátás Ilyenkor, szeptember első napjaiban különösen nagy for­galmat bonyolítanak le az or­szág különböző helyein azok az áruházak és papír-írószer bol­tok, ahol a szülők és az isko­lás gyerekek megvásárolhatják a tanszereket. Bár az egész or­szágban volt nyári tanszervá­sár, sokan mégis ezekben a napokban szerzik be a füzete­ket, a ceruzákat, tollakat, s más az iskolai oktatásban szükséges felszerelést Nincs ez másként Cegléden sem. Bár sokan még a nyár derekán gondoskodtak a város­ban arról, hogy az iskolakez­dés első napjaiban ne kelljen a boltokban sorban állni, eset­leg bosszankodni azon, ha ép­pen kifogyott az, amire szük­ség lenne, mégis igen nagy a forgalom. Nemcsak a város is­kolásai, de a környékbeli te, lepülésekről is jó néhányan érkeznek a város két papír- írószer boltjába, ahol ellenté­tes vélemények és tegyük hoz­zá választék fogadja a vásá­rolni szándékozókat. A Szabadság téri boltban Bóbis Istvánné üzletvezető sze­rint idén a korábbi évektől el­térően bőségesebb az áruvá­laszték. Hiánycikk is alig akad, mindössze kétféle füzet, a vo­nalas és a francia kockás hiányzik a polcokról, amelyet elsősorban az iparitanuló-in- tézet hallgatói használnak. A boltban egyébként 700 első ősz­Beszámoló a MEZŐGÉP-nél Félév végén minden gazdál­kodó egység elkészíti be zamo- lóját az eltelt időszak munká­járól, eredményeiről, feltárja a hiányosságokat. A Monori MEZŐGÉP Vállalat cegieai gyáregységében a közeli na­pokban tartották meg a ter­melési tanácskozásokat. — Eredménytervünk ez évre 18 millió forint, ennek mint­egy hatvanhat százalékát tel­jesítettük — mondotta Sípos István főkönyvelő. — Eves termelési tervünk 135 millió forint, az első félévben 46,4 százalékát teljesítettük. A le­maradás oka, hogy a fizikai állományban több mint Húsz dolgozóval tudnánk a jelenle­ginél is többet foglalkoztatni. — Hogyan hajtották végre a bérpolitikai tervet? — Az első félévben 3,26 szá­zalékos bérfejlesztést hajtot­tunk végre. Jövedelemszínvo­nalunk a bérfejlesztés, célpré-’ mium kifizetések, valamint egyéb jutalmak hatására 1104 forinttal haladta meg az elő­irányzottat. Sikerült megvaló­sítanunk a bérkategóriákon belüli differenciálást, vagyis a jobb munkáért több pénz el­vét. — Milyen feladatok megol­dása vár a gyáregységre e félévben? — kérdeztük Hor­váth László gyáregységvezetöt. — Mivel fő profilunk az élelmiszeripari gépek és kis­lakáskazánok gyártása, így a már meglévő szerződések ha­táridőre történő teljesítése a legfontosabb feladatunk — mondotta. — Legnagyobb meg­rendelőink a Szekszárdi Hús­kombinát, a Kaposvári Hús­kombinát, NDK, Mongólia és Kuba. Hogy a tervet teljesíte­ni tudjuk, törekednünk kell a munkaidő jobb kihasználásá­ra, valamint a célszerűbb mun­kaszervezésre. Sáránszky Klára tályos füzetcsomagot állítottak össze, amelyekből nem hiány­zott a pontrácsos vonalháló sem. Mivel másutt az utóbb említett felszerelést nem tet­ték bele a füzetcsomagokba, így most ez is hiánycikk a boltban, mivel sokan, akik nem ijtt vették azt meg, másutt Sem kapnak. A napi forgalom egyébként meghaladja a 7d ezer forintot. A jelenlegi áru­készlet .pedig csaknem kettő­millió forint. A Rákóczi úti papír-írószer boltban másféle kép fogad. A boltvezető, Marticsek Ferenc- né, a rossz áruellátásra pa­naszkodik. Mint mondja a PIÉRT fóti üzeméből rendelé­seinek csak töredéke jut el a boltba. Így például három he­te nincs csomagolópapír, ol­csó ceruzák, tollak sem kapha­tók. Hiányzik a polcokról jó néhány füzet is, különösen a középiskolás diákok használta spriál-kockás. De nincs vázlat­füzet sem. Az árukészlet is jóval szegényegesebb, mint a Szabadság- téri boltban, alig közelíti meg a 900 ezer forin­tos értéket. Mi lehet az oka, hogy ugyan­annak a városnak a két kü­lönböző pontján lévő üzlete között ekkora különbség van? Ide is, oda is a fótiak szállíta­nak árut. De miért ilyen aránytalanul? Cs. J. Nívédíj Az abonyi művelődési ház és a Dél-Pest megyei Áfész Búza­virág néptáncegyüttese nívódí­jat kapott az immár harmadik alkalommal megrendezett nagykátai szövetkezeti nép­táncfesztiválon. Fogadónap pénteken Győré Sándor, a 9. sz. vá­lasztókerület országgyűlési képviselője 1981. szeptember 4-én, pénteken az abonyi ta­nács épületében 9 órától 12 óráig fogadónapot tart. Nyugdíjas-taggyűlés Idős emberek napja ünnep­séggel egybekötött szakszerve­zeti taggyűlést tartanak a ceg­lédi MÁV-nyugdíjasok szep­tember 8-án a vasutasok mű­velődési házában, délután 2 órai kezdettel. .ISSN 01M—2500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents