Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-27 / 227. szám

Egyszeri! anyagmozgatás Korszerű forr esőbura-szál Utókon, konténerekben történik az üvegcsövek szállítása az Egyesült Izzó feldolgozó üzeméBen. A korszerűsítés óta lényegesen kevesebb törik össze. Képün­kön Pcire József targoncavezető szállítja a konténereket. Papp László felvétele fi Jövő Síét műsorából A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 27., VASÁRNAP Szervezi a népfrontbizottság A maguk erejéből, segítséggel „Két óra társadalmi munka Kisvácért" Szeptember 28., hétfő: De­vecseri Gábor-emlékest Verő­cemaroson, a klubkönyvtár­ban. Közreműködik Csernus Mariann. — Fótonfiatal, ag­rárértelmiségiek találkozója. Vitaindítót mond: dr. Tóth Albert, a Pest megyei pártbi­zottság osztályvezetője. — Du­nakanyar Fotóklub: Belga fo­tóklubok színesdia-estje. Szeptember 29., kedd: Va­lamennyi iskolában megemlé­keznek a pákozdi csata 133. évfordulójáról. — A Mányoki ifjúsági napok keretében hon­védelmi és sportnap lesz Ki­rályréten. — A Madách galé­rián bezárul a Környezetünk, gyermekszemmel című tárlat, a VI. nyári képzőművészeti tábor kiállítása. Szeptember 30., szerda: Do­kumentumok Vác múltjából: a XVI. és a XX. század kö­zötti időszak (kiállítás a Le­véltárban). — A Pedagógus­klubban A Nap és családja címmel tart előadást Gesztesi Albert csillagász. — A fegy­veres erők testületéinek klub­jában dr. Mátray József alez­redes ismerteti a repülés tör­ténetét. Október 1„ csütörtök: A Pest megyei Pedagógiai Könyvtár reggel 8-tól délután 4 óráig várja olvasóit a Kons­tantin tér 1—3. szám alatti is­kolaépületben. — Végh Dezső állandó kiállítása megtekint­hető a Madách Imre Művelő­dési Központ földszinti ter­mében. — Verőcemaroson ün­nepi hangversenyt adnak a zenei világnap tiszteletére a szobi zeneiskola tanárai. Október 2., péntek: A mű­velődési központ épületében a A penci Falumúzeum két ** hatalmas bálványprés- vályút és tonnányi súlyú nyo- mókövet is őriz. Az egyik 1823- ban készült, éppen abban az esztendőben, amikor Petőfi Sándor született. A másikba a kőfaragó az 1884. évet véste, a penci szőlőhegyek pusztulá­sának idejét. Ezek a szőlőpré­sek, ha október közepén el­kezdtek csikorogni a Me­nyecske-hegyen, a faluban is lehetett hallani, hogy a Kosz­tolányi présházban megkezdő­dött a szüret. Ebben, a szőlőtermő faluban ilyenkor messze vidékről, még Morvaországból is megjelen­tek a bort vásárlók sátras sze­kereiken. 1500 hold szőlő ter­mését szedték le akkor. Egv esztendőben 65 ezer hektoliter Is termett. Pencen a szüret október 5—15 között kezdődött, annak megszegőit, ha zsellér volt, úgy 12 pálca büntetéssel, ha nemes, 12 ezüst forint meg­fizetésével sújtották. Közel másfél századdal ez­előtt, 143 éve. Petrovics Sán­dor, a mi Petőfink kebelbeli barátjának, Csörföly Lajosnak írja Pozsonyba. „Nálunk Oc­tober 13-án esett először a hó, hanem akkor nem voltam Sel­meczen, de Penczen ___ Pen­cz enü Én, Osztroluczky és Kosztolányi mentünk oda szü­retre, s ott mulatánk két hé­tig”. Hpgyan került Petőfi Penc- re? Nagynénje. Hrúz Éva, házvezetőnője a Kosztolányi családnak, melynek a híres folyóirat és a fonotéka 15-től 19 óráig várja az érdeklődő­ket. — A Dunakanyar Fotó­klub helyiségében könyvtári ügyeletet tartanak s a sződli- geti művelődési házban meg­nyílik a fotóklub tagjainak vándorkiállítása. Október 3., szombat: A KPVDSZ Pest megyei Bizott­sága, a Fogyasztási Szövetke­zetek Pest megyei Szövetsége és a Vác és Vidéke Áfész a váci sportstadionban rendezi a Pest megyei záró sportna­pot. — A szobi Börzsöny Mú­zeumban Gyurkovics Tibor író megnyitja Gádor Emil festőművész kiállítását. A megnyitót irodalmi műsor kö­veti. Október 4., vasárnap: Utol­jára tekinthető meg a Madách galérián Solti Gizella gobelin­tervező iparművész kiállítása. — A múzeumi és műemléki hónap keretében Ikvai Nán­dor néprajzkutató megnyitja a főtéri bemutatóteremben a Váci céhek — váci iparosok című időszaki kiállítást. P. R. Havasi gyopár A soproni Lövérek napsütöt­te kertjeiben sikerült megho­nosítani az Alpok magasabb hegységeinek jellegzetes virá­gát, a havasi gyopárt. A mes­terséges sziklakertekbe tele­pített növények az idén is szir­mot bontottak. Az alpesi fló- rájú üdülővidéken .gesztenye- és gyümölcsfák, orgonabokrok másodszor is virágpt hoztak ezekben a napokban. Menyecske-hegyen 15 hold szőleje terem. Hogyan „mulat­tak” Petőfi és iskolatársai a penci szüreten? Thewrewk István újságíró visszaemléke­zését idézzük az 187U-es évek elejéről: „Szüret van, s én mint gyermek szintén ott va­gyok a mulatók közt. A magos Menyecske-hegy egyik préshá­za előtt terített asztal mellett ülünk. Leányokkal fiatal em­berek dévajkodnak, s nemcsak a leányokkal, de a menyecs­kékkel is, sőt velők még in­kább. A présházakban s kö­rülöttük lányok, legények, asz- szonyok, férfiak, fiatalok és öregek gondtalan, szívből faka­dó dal és cigányzene mellett vigadtak, táncoltak, tréfálóz- tak, örültek a szép életnek. Mert szép volt az élet. A sú­lyos gondok felhői sem söté­tellettek egén: az a gyönyörű nagy vidék bort termett, s így kenyeret adott, s ahol megvan a mindennapi kenyér, ott nincs nyomor”. 'Tíz évvel később, 1830-ban A azonban a filoxéra meg­jelenik Pencen is. Kétségbe­esve panaszolják a földbirto­kosok, hogy ha elpusztul sző­lejük, akkor „a nép elproletá- rosodik, s a divatossá vált Amerikába vándorlás útjára térnek”. A remény még min­dig élt bennük, hogy védeke­zéssel sikerül megakadályozni a vészt. A katasztrófa azonban kérlelhetetlenül bekövetkezett, minden szőlő kipusztult. A Kosztolányiak és a többi föld- birtokosok elhagyják a falut, A Hazafias Népfront Vác városi Bizottsága szeptemberi ülésén az 1-es, a 2-es, az 5-ös és a 7-es HNF körzeti bizott­ságok első félévi tevékenysé­gét elemezték. Nyerges Lajosné elnök és Bélák Gyula titkár beszámolt arról, hogy az 1-es körzeti bi­zottság Kisvác területén dol­gozik és 15 tagja van. Jó az együttműködés a te­rületi párt.'’.lapszer vezettel, a hozzájuk tartozó négy tanácstaggal és a lakóbi­zottságokkal. Év elején kérték a városi tanács vezetőit, hogy idén is biztosítsanak virágot kiülte­tésre, hogy színes, derűs le­gyen a felsőváros. Januárban és februárban az Árpád utcai általános iskolában, a szülői munkaközösségekkel jégpályát készítettek. A Vöröskereszt sor és a Zrínyi utca találko­zásánál levő üres telken KRESZ-parkot szeretnének létesíteni a Vízmű fiatal mérnökeinek segítségével. Áp­rilis: az Árpád utcai iskola igazgatójával felkeresték a DCM vezetőjét, s hulladékce­mentet kértek az iskolaudvar rendbehozásához. Mozgalmat szerveztek „Két óra társadalmi mun­ka Kisvácért” címmel. Mindez bizonyítjá, hogy mi­lyen sokoldalúság jellemzi a munkájukat. Dr. Kondér Gyula elnök és Veszelei Sárídorné titkár be­számolója híven tükrözte a 2-es körzeti bizottság munká­ját. Sikeresen elősegítették a tanácstagi beszámolókat s gondoskodtak a megfelelő le­bonyolításnál. Tárgyaltak a Váci Magasépítő Közös Vál­de az egykori zsellérek nem mentek Amerikába, hanem kis földjeiket újra telepítik szőlő­vel. A régi, nagy szüretek emlé­kére azóta minden esztendő­ben vidám karnevál vonul fel a falu utcáin. Minden háznál azért termett egy-két hordócs­kára való bor. Került a kula­csokba, melyekkel köszöntöt­ték a felvonulók a szüretet ün­neplő falu népét. Így lesz az idén is. Az elárvult Menyecske-hegy, mely hét évszázadon keresztül a tüzes penci bor szülőanyja volt, nein akarja táplálni a né­hány éve ültetett fenyőfa­csemeték gyökérzetét. Nem tudja szegény, hogy egy évszá­zad alatt tápláló talaját le­hordta az eső, az erózió elvé­gezte pusztító munkáját. Amiatt is dohog, hogy bár Pe­tőfi reá gondolt a Sovány ősz című költeményében, mégis azt írta: „Nagyszálnak borszü­lő hegye sok jó napot szerzett nekem.” í-j át, öreg Menyecske-hegy, gondold meg, hogy ami­kor a költő búsan Budára kul­logott, megállt a vár tetején, onnan sem láthatott téged, csak a távolból kékellő Na­szályt. Gondolatban felidézte az egykori penci szüretet és esztendeje tett utolsó látoga­tását ebben a kis faluban, hol mindenkor olyan szeretettel fogadták. Akkor is volt nosz­talgia és költői szabadság. Jakus Lajos lalattal a kisvácj gyermekját­szótér továbbépuése ügyében. Mozgósították a lakosságot a május 16-i nagytakarítási és lomtalanítási kampányra. A kommunális üzem homokot biztosított a bölcsődék homo­kozóinak a feltöltésére. Egészségügyi előadásokat szerveztek dr. Kondér Gyula és dr. Üjhelyi László segítsé­gével. Társadalmi munkájuk forintban is értékes, s ugyan­akkor jelentős erkölcsi értéket is képvisel. Lengyel László, az 5-ös körzeti bizottság titkára több támogatást kért a veze­tőség tagjaitól. Itt a körzeti fórumok rendezése keltette a legnagyobb érdeklődést. A Mártírok útjai gázve­zeték fektetését a lakosság is segítette, mintegy 170 ezer forintos társadalmi munkával. A VI. ötéves tervben Szódon a községi közös tanács óvodát épít a lakosság közreműködé­sével. Az 50 személyes új gyer­mekintézmény falai a Dózsa György utcában már állnak, s a tervek szerint mintegy 2 millió forintos beruházással az év végére átadják az épületet. Csörögben elkészült a 3 mil­lió 200 ezer forintos új út, ame­lyen szeptember 7-én már autóbuszok is közlekedtek. Itt két tanteremből és szertárból társadalmi munkával óvbdát alakítanak ki, hiszen a körze­tesítés miatt az iskolások már Sződre járnak. Vácdukán be­fejeződik a művelődési ház felújítása, s a tervek szerint november 7-én átadják ren­deltetésének. A sződí ivóvízhálózat is ki­épül még ebben az évben 810 ezer forintos beruházással. A sződi művelődési ház felújítá­sa 250 ezer forintos költséggel valósult meg. 1984-ben két célcsoportos lakást adnak át Sződön 1 millió 600 ezer fo­rint értékben. 1983-ban kezdik Vácdukán az iskola építését az Ifjúsági utca 2. szám alatt, 6* A járási első osztály 7. for­dulóját az ificsapatok 12.30 órakor, a felnőttcsapatok 14.30 órakor játsszák. Dunakeszi—Fortuna (vezeti: Styevkó), Kóspallag—Vácrátói (Kunya, Huszár), Galgavölgye —Nagymaros (Nagy L., Bak- sza), Főt II.—Ipolydamásd (Il­lés, Ferenc K.), Űrbottyán— Márianosztra (Nagy S„ Tóth), Váchartyán—Szödliget (XIII. kér.), Szob—Letkés (XIII. kér.). A járási második osztály 5. fordulója. Sződ—Perőcsény (XIII. kér.), Vámosmikola—Szokolya II. (Strell), Fortuna II.—Ve­resegyház (Varjú II. 12 óra­kor). Kösd—Galgamácsa (XIII. kér.), Vác—Rád (Fe­A jövőben még szorosabb kapcsolatot szeretnének kiépí­teni az iskolákkal, intézmé­nyekkel. Mozgósítanak — a népfront nevében — lakókör­zetük szépítésére, parkosítá­sára. A dr. Imecs László elnök vezette 7-es körzeti bizottság kidolgozott egy hatékony munkaprogramot. Iskolai, sza­badtéri testedzést tartottak, s jelentős eredményt értek el a tömegsport területén. Vizsgálták az ingázó dol­gozók helyzetét, ők is pro­pagálták a tavaszi lomta­lanítást. Többen felszólaltak a beszá­molókat követő vitában, s a HNF városi elnöksége hasznos javaslatokkal támogatta a be­számolt körzeti bizottságok további tevékenységét. Papp Rezső millió 400 ezer forint beruhá­zással. Sződön az Iskolát tanterem­mel bővítik, az Ady Endre ut­cában mintegy 2 millió forint ráfordítással. 1982-ben a sződi körzeti egészségház központi fűtése oldódik meg. 1984-ben a Dózsa György úti óvoda fel­újítása 500 ezer forintba ke­rül. Vácdukán az iskola be­rendezéseinek felújítására a tervidőszak végére 800 ezer forintot fordítanak. Nagy Péter Orvosi ügyelet Szeptember 28-tól, hétfőtől, az alábbi orvosok tartanak éj-- szakai ügyeletet a városban. Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Bénik Gyula, szer­dán: dr. Tóth Mária,, csütörtö­kön: dr. Karády Katalin, pén­teken: dr. Füredi Gyula, szom­baton és vasárnap: dr. Tóth Mária. Az ügyeletet a régi kór­ház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), a 11-525-ös telefo­non lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. renc M.), Galgavölgye II.— Püspökszilágy (XIII. kér.). Serdülők. Fortuna—Szentendre (Varjú II.), Fót—Göd (Fodor), Verő­cemaros—Vácduka (Pintér), Szokolya—Pomáz 11.30 órakor (Kozma), Váci Izzó—Dunake­szi Vasutas (Nagy L.), Sziget- monostor—Dunakeszi Kinizsi (Wernke). A Járási másodils osztály tabel­lája a 3. forduló után. 1. Vámosmikola 3 2 1 — 12- 3 5 2. Vác 3 2 1 — 10- 6 5 3. Fortuna II. 2 2 —* — 4- 0 4 4. Kösd 3 2 — 1 13- 5 4 5. Sződ 3 2 — 1 13- 8 4 6. Veresegyház 3 2 — 1 6- 4 4 7. Perőcsény 2 1 1 — 2- 1 3 8. Galgavölgye 3 I — 2 7-10 2 9. Galgamácsa 3 — 2 1 5- 6 2 10. Szokolya 3 — 1 2 6-13 1 11. Rád 3 — — 3 1-11 — 12. Püspökszilágy 3 — — 3 3-12 — Jegyzet Senki sem látta? Néhányszor már szóltunk azokról a tényezőkről, me­lyek egy várost igazán vá­rossá tesznek, s városi köz­érzetet teremtenek lakosai számára. Ezek közé tarto­zik például a helyi és a helyközi hírközlés színvo­nala is. Erről a témáról már bőséges anyagot lehet­ne összegyűjteni az újságok hasábjairól, s a legtöbb publikáció szerzője szerint a világranglistának nem éppen e legjobb, hanem in­kább a vége felé közelítő helyét foglaljuk el. Valahol azonban tartunk, s ha eh­hez is történelmi szemlélet­tel közelítünk, azt is meg­állapíthatjuk, hogy a lehe­tőségeinkhez képest nem rossz helyen. Hiszen Vácról ma már közvetlen kapcso­lással hívhatók a nagy és a jelentősebb, közepes nagyságrendű városok, méghozzá nemcsak a laká­sokból, hanem a város 7 pontján az utcáról is. Ez persze sokat veszít az ér­tékítéletünkből, amikor például az autóbusz-pálya­udvaron álló, vagy a Thäl­mann téri fülkéből próbá­lunk akárcsak helyi kap­csolatot is teremteni, vagy sürgős esetben orvost hív­ni, s hiába dobáljuk be a kétforintosokat, mert a ké­szülék makacsul visszaadja — ha visszaadja —, de vo­nalat nem ad, Ki a bűnös? Logikus, hogy az illetékes, akire a telefonkészülékek működ­tetését bízták, aki nem, el­lenőrzi az állapotukat, s nem javítja ki. így gondol­juk, holott ennél többről van szó. No, persze nem ar­ról, hogy most a felelősség alól felmentsük a távköz­lési üzem vezetőit és dolgo­zóit, s bizonyítványuk ma­gyarázóinak' csapjunk fel. Inkább arról, hogy az ál­lam s ennek képviseleté­ben most a Posta zsebe sem papzsák, se pénze, se mun­katársi gárdája nem ele­gendő arra, hogy a köz ja­vára, használatára felsze­relt, egyenként összesen 100 ezer forintba keriitő beren­dezéseket hetenként’, vágy akár naponta javíttassa. Márpedig rendszeresen javíttatnia kellene majd­nem mind a 22 darab utcai fülkét, de legfőképpen a Thälmann térit, a Kis és a Gyökér utcait, amelyeket rendszeresen megrongál­nak, egyelőre ismeretlen tettesek. Tippelhetünk, hogy kicsodák és milyen ténye­zők hatására, de ettől még naponta okoznak bajt, bosszúságot a süket készü­lékek, az összetépett tele­fonkönyvek, s javításukra, pótlásukra nem elég az évi költségvetés. Meglehet, hogy azokhöz vezet a szál, akik a szobrokkal is rossz tréfát űznek, barbár mó­don megcsonkítva, össze­kenve, s feltételezhető, hogy fogyatékos intelligen­ciájú suhancok tartják mindezt „brahinak”. Szóba hozhatnánk a ha­tóságok éberségének fon- tosse gát, kereshetnénk va­lamilyen leleményes tech­nikai megoldást, amely le­buktatja a tetteseket — híradástechnikai iparunk és szakembereink is vannak —, de a helyzet egyelőre változatlan. Molnár Sándor, a Posta Távközlési üzemé­nek vezetője szerint most egy végső lépés, azaz kény­szerű visszalépés megtéte­lét fontolgatják, mivel más megoldást nem látnak. Igaz, még várnak, de nem tud­ják, van-e értelme? Azt tervezik, hogy ha nem megy másként, lészerelik a legkritikusabb helyeken álló, a legtöbbet rongált fülkéket és berendezései­ket. Köztük a Thälmann té­rit is, bár tudják, hogy ez­által nagy gond szakadna a sürgős segítséget kérők nyakába, dehát úgysem le­het használni, őröket pedig nem állíthatnak. Nem erkölcstelen, s a közhidelemmel ellentétben nem is kockázatos a garáz­dák feljelentése. Rövid tá­von ez lehet a megoldás. Kovács T. István ISSN (1133—2759 (Váci Hírlap) Az idén is ünnepük A penci szüretek emléke Sződ, Csörög, Vácduka Épül az ötéves tervben Milliók községíejleszfésre Ifik, felnőttek, serdülők Vasárnapi labdarúgás

Next

/
Thumbnails
Contents