Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-27 / 227. szám

Erdőkertes Előadás nyelvünkről Dr. Grétsy László nyelvész professzor látogat el hétfőn Erdőkertesre. A helyi Ady Endre Művelődési Házban Nyelvünk jelene és jövője címmel tart' előadást este hat órától, majd az. érdeklődők nyelvműveléssel kapcsolatos kérdéseire válaszol. A találko­zót szervező művelődési ház és a gödöllői áfész munkatársai mindenkit szeretettel várnak, A művelődési ház programja Hétfő: Megkezdődik a gö­döllői járás főhivatású nép­művelőinek háromnapos to­vábbképzése, melynek kereté­ben találkoznak a Pest megyei művelődési központ munka­társaival, tájékoztatót hallgat­nak meg a gödöllői művelődé­si ház és a TIT járási-városi szervezetének terveiről, majd szakmai konzultációra kerül sor szakmai kérdésekről és napi gyakorlati ügyekről. A hétfői délutáni programban bemutatják a gödöllői műve­lődési központ vándorkiállítá­sának anyagát, ismertetik a TIT audiovizuális program­jait és végül kisfilmeket vetí­tenek. LLjŐI Szélesítik az utat A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 27., VASÁRNAP Kiemelt állami beruházás Nagyobb választék mezőgépekből Tájékoztató a szovjet tervekről A magyar és a szovjet me­zőgazdaság, valamint ezek háttéripara ezer szállal kötő­dik egymáshoz. A Szovjet­unióban gyártott traktorok, kombájnok és másfajta mun­kagépek sok növényi kultú­ránk művelésének nélkülözhe­tetlen eszközei. Hol is tart, s hogyan fejlődik tovább a Szovjetunió mezőgazdasági Városiasodás: előny és veszély A mi szeretett Gödöllőnk IV em ez volt a címe a csü- x törtöki esti eszmecseré­nek, amelyen maroknyi em­ber városunk helyzetéről, év­tizedes fejlődéséről, s a to­vábbhaladás útjairól, módjai­ról beszélgetett, tárgyszerűen és túlozva, elfogultan és szen­vedélyesen, mértéket vesztve és ügyelni az arányokra — egyszóval úgy, ahogy a szere­tet tárgyáról szokás. Itt születettek, akik nem mu­lasztották el hangsúlyozni, igazodva a helybeli dialektus­hoz, hogy ők gödöllőiek, tős- . gyökeresek, még ha pillanat­nyilag máshol élnek is. Beköl- tözöttek, akik megszeretve a városit ugyanúgy a magukénak érzik, mint azok, akik a vé­letlen vagy szerencséjük okán ezen a településen látták meg a napvilágot. S voltak olya­nok, akik minden bizonnyal átmenetileg tartózkodnak itt, de hivatásuknál fogva és lelki­ismeretük parancsára mindent meigíesznek, ami tőlük telik, hogy Gödöllőn az elkövetkező .esztendőkben, évtizedekben is érdemes legyen lakni, sőt, ha rajtuk múlik, egyre inkább az. Pirk Ambrus kerttervező mérnök, szintén Gödöllő szü­lötte tartott vetítettképes elő­adást ember és természet kap­csolatáról, a létfontosságú vi­szonynak a városiasodás nyo­mán felbomlott és helyreállí­tandó egyensúlyáról, a teen­dőkről és a lehetséges megol­dásokról. Szívet melengető képet láttunk azokból az időkből, amikor még a városi ember is a természetbe lépett ki házából, lakásából, tekintete az ablak­ból a vízre, füves térségekre, dús lombú fákra vetődött. Majd a torzulásokat villantot­ta fel. a betonrengeteget, amelynek házkolosszusaiban a természetet, annak elveszté­sét és az iránta való vágyat az ablakra ragasztott papírvi­rág jelképezte. Az utóbbi persze szélsőség, de erőteljes figyelmeztetés, ne tovább ezen az úton. amit a paneles term eléssel megkezd - tünk, s amelyből a kivezető örvényeket országszerte kere­sik. Gödöllő helvzete szerencsés^ Akkor kezdődött el városiaso­dása, a nagyobb méretű la- kásém'tés. amikor a csak ^ a magasba törve nyerhetünk tért dogmáia kezd megdőlni. Pirk és ko'lektíváia éppen most ka­pott lehetőséget, hogy ezv fő­városi lakótelepen a gyakor­latban is bizonyítsa igazát, ne­vezetesen: alacsonvabb házak­kal is lehet uayartakkora té­ren ugyanannyi emb°rt e’he­lyezni, mint a felhőkarcolók­kal. Gödöllőnek is van egyné­hány masaséoülete, lakótele­pe. lakosságának túlnyomó többsége azonban nem ezek­ben, hanem a kertes övezet­ben él mindennapi ió kapcso­latban a természettel. Szerencsés helyzetben van­nak az itt élők azért is, mert hála az elődöknek, nem kell parkokat építeniük, elég a meglévőket óvni, ápolni, fej­leszteni. Ami nem kis munka és gond. Területekben, beépít­hető földekben nem bővelke­dik a város, laikói ugyanakkor mind nagyobb számot érnek el. Szakértelemmel, körülte­kintéssel, józan mérlegeléssel kell megkeresni a helyeket, ahol házaikat emelhetünk, mi­nél kisebb veszteséggel. Kerttervező mérnök volt a művelődési központ Közös dol- gaiiiak sorozat' mostani ven­dége, már csak azért is érthe­tő, hogy nagy szerepet kapott a park, a parkosítás, a park­ban pihenő ember, a felnőtt, de még inkább a gyerek. Annak idején nagy viták zajlottak köztereiken és ma- gánberkekiben a gödöllői művelődési ház elhelyezéséről. Utórezgései máig észlelhetők, ámde ha csak nyolcvan száza­lékig igazuk van azoknak, akik a háznak és a körülötte lévő Alsó-parknak a szerves kap­csolatából a közművelődés­nek, a szellemi és testi épü­lésnek eddig nem volt lehető­ségeit sejtik, csaik jó szívvel gondolhatunk azokra, akik vé­gül is edöntötték, hol álljon az épület. Csöppet sem bensőséges ki­fejezéssé!, a leendő szabad­idő-parkról beszélünk, mely­nek létrehozása az eszmecse­réből ítélve is nehéz szülés lesz. Nehéz, mert jelenleg és föltehetően a legközelebbi jö­vőben nem lesznek hozzá ele­gendő forintok, nehéz, mert véleményeik, érdekek és felfo­gások csapnak majd össze minden négyzetméternyi terü­letének megformálásáért, be­rendezéséért. Pirk Ambrus kerttervező mérnök, városunk szülötte, ki mint az előadáson is hangsú­lyozta, szeretne tenni vala­mit szülőhelyéért, készített az Alsó-parkra, annak kialakítá­sára és berendezésére egy el­vi tervet. Ez a terv még mesz- sze 'van a realizálástól, nap­jainkban nincs is napirenden. De jó, hogy van. Lehet rá hivatkozni, lehet vele érvelni, lehet érte küzdeni. figyelembe véve Gödöllő ■*- lélekszámát, ezen az es­tén szávszorítóan kevesen je­lentek meg. Tudjuk és hisz- szük, városunkban sokkal többen vannak, akik hű fiai­nak, lányainak vallják magu­kat, tősgyökeresek és beköl- tözöttek, akik a maguk mód­ján kiveszik majdan részüket az okos tervek kialakításából és megvalósításából. Talán azért is, hogy példát mutas­sanak, legfőképpen azonban Gödöllő népének, felnőttjei­nek, fiataljainak, gyermekei­nek jó közérzetéért, testi-lelki épüléséért. Kör Pál gépgyártása XI. ötéves ter­vükben? Erről esett szó azon a tájékoztatón, amelyet A. Konyuhov, a Traktorexport magyarországi képviselője tartott Gödöllőn, a MÉM Mű­szaki Intézetében, az MTESZ és a Magyar Agrártudományi Egyesület egyik rendezvényén. A legnagyobb A Szovjetunió traktor- és mezőgazdasági gépgyártási ágazata előtt 1981-től 1985-ig, sőt már az 1990-ig terjedő időszakra is meghatározott, pontosan kidolgozott felada­tok állnak, hiszen részleteiben is megtervezték az ipar által előállított gépek mennyiségét, s megfogalmazták a műszaki színvonallal szemben támasz­tott követelményeket is, mon­dotta A. Konyuhov. A földművelésben alkalma­zott traktornak alapvető sze­repe marad, e gépek gyártásá­ban különben húsz éve a vi­lágon az első helyet foglalja el a Szovjetunió. Ezt az is in­dokolja, hogy a legnagyobb mezőgazdasági földterülettel rendelkezik, ráadásul az ex­porton felül nem kevesebb, mint huszonkét népgazdasági ágazat nyújtja be traktorigé- nyét a szovjet mezőgépgyár­tásnak. Különböző teljesítményű és rendeltetésű erőgépeket gyár­tanak, amihez már több mint fél évszázados tapasztalatuk van. Megtalálható köztük a vlagyimiri traktorgyár 0,5 megapondos Vonóerőosztályba tartozó T—25A kistraktora épDúgy, mint az 5 megapon­dos K—700, illetve K—701-és, amelyeket a kirovi traktor­gyár készít. Teljesítményben közéjük esik a T—40, az MTZ-traktorcsalád, s nálunk kevésbé ismert JUMZ, azután a DT—75 és változatai, ame­lyeket a lipecki, a minszki, a dnyepropetrovszki, illetve a volgográdi traktorgyárak kül­denek piacra. Korszerűbb változatok Ebben a tervidőszakban kezdődik meg egy univerzális rendeltetésű, a 2-es vonóerő­osztályba tartozó sorközmű­velő kerekes traktor gyártás^. A minőségi haladást jelenti majd, hogy tervbe vették a volgográdi és a pavlodarki traktorgyárak rekonstrukció­ját. A tervidőszakban fejlesz­tik ki az általános rendelteté­sű K—710 és a T—250-es traktorokat. Az SZKP Központi Bizott­ságának tavaly októberben tartott plénumán is foglalkoz­tak a mezőgazdasági technika műszaki színvonalának foko^ zásával, a gépek minőségének, megbízhatóságának és tartós­ságának további javításával. Ennek kapcsán nemcsak k traktorok, hanem egyéb gépel; kifejlesztését, a korábbiaknál korszerűbb változatok kihozd- talát is elhatározták a gyár­tók. A nálunk is ismert SZKD-j— 6 Szibirjak kombájn tovább­fejlesztett változatába áz SZMD—20-as, 120 lóerős mb- tor kerül, s várható az SZK— 5A és az SZK—7 kombájn, az SZTSZ—2,1 szemenként vető gép, a PG—3,5 kultivátor s az óránként 50—100 tonna tel­jesítményű magtisztító meg­jelenése. Az állattenyésztés és a ta­karmányfeldolgozás gépeinek gyártásában a technológiák teljes folyamatainak fejleszté­sén fáradoznak, s emelik a nagyobb teljesítményű és ter­melékenységű gépek kibocsátá­sát például a szervestrágyá­hoz is. Mindent összegezve: a XI. ötéves tervben a szovjet mezőgazdaság 1 millió 870 ezer traktort, 600 ezer arató­cséplő és mintegy 13,5 mil­liárd rubel értékű egyéb gépet kap. Fokozni kívánják a pót­alkatrészek gyártását is. Helyrevető gép A. Konyuhov úgy fogalma­zott, hogy a szovjet mezőgaz­dasági gépgyártás ezekben az években a második születését éli. A feladatok olyan nagyok, hogy a mezőgépipar tenni­valóit, benne a rekonstrukció alatt álló vállalatok ügyét ki­emelt állami beruházásként ismerték el. 1981—85 között 193 féle új traktor, mezőgaz­dasági gép és eszköz kifejlesz­tését végzik ej, 68 különféle gép- és négy régebbi traktor­típus gyártását szüntetik meg. A T—150K és a K—701-es­hez összesen kilencven mun­kagépfajtát gyártanak a terv­időszak végén, ezek között szerepel egyfajta 6—7 testű eke, váltva forgató eke és péli dául helyrevető gép is. Ezek követlen közelről is érinthetik a mi mezőgazdaságunk gépel­látottságát, gépválasztékát is. F. I. Városi moziműsor Vasárnap: Egy zseni, két ha­ver, egy balek. Színes, olasz— francia westernfilm. Kísérő­műsor: Magyar Híradó, 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: Dunai hajós. Színes, magyar film. Csak 4 órakor. Sokat akar a szarka. Színes, szinkronizált francia film. Kí­sérőműsor: Viszontlátásra Za- lakaroson. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! 6 és 8 órakor. A KPM váci üzemmérnökségének dolgozói öt kilométer hosszan készítik Túra és Zsámbok között az utat. Az öt kilo­méteres szakaszt mintegy másfél méterrel szélesítik. A bakonyi barna Kenyerünk változásai Nekünk, akik túljutottunk ötvenedik életévünkön sokfé­le kívánságunk volt már a mindennapi kenyér ügyében. És ez nem csoda. Éltünk olyan időszakban, amikor jegyre ad­ták, és így is csak dekázva — aztán átéltük azt a kort is, amikor hiába álltunk sorba, jeggyel a zsebünkben, kenyér­hez nem jutottunk. Múltak az évek, szépült, gazdagodott életünk, megter­mett a kenyérnek való gabona is, de a sütőipari vállalatok ál­tal épített kenyérgyárak ra- gacsos, keletien, sületlen, tap­lóvá lapított és éppen ezért ehetetlen kenyeret szállítottak az üzletekbe. A héját is Itt-ott működött még a ré­gi hagyományos falusi kemen- ce — ez is állami tulajdon —j, de ha a pék szerette munkáját, meg a jó kenyeret, lehetősé­günk volt hosszas, türelmes sorakozás eredményeként meg­lepni családunkat kakastejjel (Ragasztott,• barna-pirosan mo­solygó, ropogósra sült élettel. Ma már alig lehet megkü­lönböztetni a kenyér minősé­gét, mert ha lassan is, de min­denütt elsajátították a jó ke­nyér készítésének technoló­giáját. ízes, a héját is meg le­het enni a kartali vagy a túrái pék kenyerének csakúgy, mint annak, amit a vérségi terme­lőszövetkezeti üzemben vagy a kenyérgyár korszerű kemencé­jében sütöttek. Nőtt a választék is. Hallot­tam a rádióban, hogy tizen­hatféle kenyér között válogat­hat a vevő. Van -burgonyás és kukoricapehellyel készült ke­Paradicsom Zsámbokról Naponta 10—12 vagon paradicsomot dolgoznak fel a vác- szentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet zsámboki léüzemé­ben. Eddig mintegy 209 vagonnal szállítottak el, és ez mind exportminőségű volt. Indul a paradicsomlé-szállítmány a Hatvani Konzervgyár­ba további feldolgozásra. Barcza Zsolt felvétele nyér. A budapesti Csemege áruházban legutóbb sajtos ke­nyeret akart az elárusító ko­saramba dugni, mint mondta: a sajttal való dúsítással mint­egy hatvan százalékkal javult a kenyér biológiai értéke. A nélkülözés gondjai Ijedten tiltakoztam, s keres­tem a rozskenyeret, vagy a rozskenyérnél is sötétebo színű úgynevezett bakonyi barnát. A fiatal elárusítólány nem ér­tette, hogy a tizenhatíéle ke­nyér között, én miért éppen a négerbarna kenyérbe szeret­tem. Elmondom hát, sok társam nevében, hogy orvosi javaslat­ra fejeztük be a fehér kenyér fogyasztását. Kiderült, hogy egészségünk megóvása érdeké­ben változtatni kell táplálko­zási, szokásainkon, ugyanis szá­mos betegség kifejlődésében jelentős szerepe van rostsze­gény táplálkozásunknak, s en­nek legjobb ellenszere a bako­nyi barna kenyér, ugyanis ez a teljes kiőrlésű búza- és rozs­liszt keverékéből készül, vagyis benne marad a korpa is. Az az orvosi vélemény ró­la, hogy napi néhány szelet barna kenyér fogyasztása csök­kenti a civilizációs eredetű megbetegedések egész sorát. Említettem írásom elején, hogy nekünk, akik túljutot­tunk az ötvenedik életévün­kön, sokszor volt panaszunk a kenyérre. Ezt a panaszt a sze­génység, a nélkülözés gondjai szülték, s ha folyamatosan si­került hozzájutnunk a kenyér­hez, akkor sem mindig a szeb­bik arcát mutatta felénk. Hála milliók tisztességes munkájának, ez a hűtlensége, csalafintasága az elmúlt két évtizedben hűséggé változott. Sajnos, életkorunkhoz igazod­va nekünk kell most sokak sze­mében jogtalan panasszal él­nünk. a szép fehér kenyér el­len. Keressük a bakonyi bar­nát, keressük a rozskenyeret, de nincs a járás községeiben, nincs Gödöllőn, Aszódon, Hat­vanban. Természetes gyógyszer A fővárosban lassan pár mindenütt lehet kapni, de a környékünkön sehol. Legalább Gödöllőn kellene ennek a sze­génységre, háborúra, infláció­ra emlékeztető és most egész­ségi okok miatt az orvos által fogyasztásra javallott kenyér­nek helyet szorítani a polco­kon pirosló, barnálló, illatozó hófehér bélű kenyerek társa­ságában. Előfordulhat, hogy kezdet­ben kevesen keresnék, hiszen az ízlést formálni, táplálkozá­si szokásainkon változtatni nem könnyű. De el kellene kezdeni, meg kellene próbálni azok érdekében, akik már ked­velik és szeretik ezt a ma mCg vidékünkön hiánycikknek szá­mító természetes gyógyszert és azok érdekében is. akik hol­nap vág’' holnapután kénysze­rülnek rá. Fercsik Mihály ISSN 0133—1357 (Gödöllői Hírlap) t * a I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents