Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-25 / 225. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 225. SZÄM 1981. SZEPTEMBER 25., PÉNTEK Elképzelések öt évre Exportjog, korszerű géppark A vetőmagtól a dámvadig Egy-egy nevet hallva, mond­juk szövetkezetét, vállalatét, üzemét, az emberben, képzett­sége, tájékozottsága szerint kialakult valamiféle elképze­lés annak munkájáról, jellegé­ről, feladatairól. Ámde bár­mily jártas is valamely terme­lési ágazat dolgaiban, a konk­rét helyen, az üzemben, a gazdaságban, mindig meglepő­dik a valóság sokrétűségén, a jellegzetességek, sőt különös­ségek tarkaságán. Az illető te­rület gazdáinak, felelős veze­tőinek az általános célok és irányzatok, valamint a jelzett adottságok mindennap meg­újuló szembesüléséből fakadó problémák megoldásával keli megteremteniük az eredmé­nyes munka feltételeit és kö­rülményeit. E meglehetős elméletieskedő bevezetés után térjünk gyor­san a gyakorlati mezőkre, mégpedig a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem Tangazda­ságának mezőire, ahol mind­járt látni fogjuk, mennyi ked­vező és kedvezőtlen összetevőt kell napról napra ütköztetni úgy, hogy mind a gazdaság, mind a társadalom szempont- jából a lehető legjobb ered­ményhez jussanak. Geszt orgazdaság Mint szervezetnek több kö­vetelménynek kell megfelel­nie: árutermeléssel hozzájárul­ni a népgazdaság mezőgazda- sági termékekkel való ellátá­sához, teljesíteni a vetőmag­termelési feladatokat, eleget tenni az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzése igényeinek, s nem utolsósorban gesztor­gazdaságként kivenni részét a gödöllői búza- és borsóterme­lési rendszerben tömörülő szö­vetkezetek tevékenységének eredményessé tételéből. A jobb megértéshez elen­gedhetetlen néhány mondat­ban feleleveníteni a múltat, a magunk mögött hagyott terv­ciklus egy-két mozzanatát. A tangazdaság földjei, telepei három megyében, 19 község határában találhatók, ami ko­rántsem kedvező. Mivel ilyen kiáltóan nyilvánvaló a nagy távolságok eredményességet rontó hatása, felismerése nem volt nehéz, a megoldást meg­lelni és véghez vinni már ne­hezebb. Földcserével igyekez­tek mérsékelni a tagoltságot, amit ezekben az években foly­tatnak a szomszédos szövet­kezetekkel. Még 1200 hektár cseréje van tervbe véve. Fejlesztési társaság A földcserével együtt lel­számolták elavult állattartó telepeiket, a megmarad takat szakosították. Ma hat telepük működik, ahol tehenet, üszőt, hízómarhát, dámvadat, ser­tést és baromfit tenyésztenek. A dámvadtenyésztés új, az idén kezdték meg, egy tudományos fejlesztési társaság gesztora­ként feladatuk ennek az állat­nak a nagyüzemi tartástechno­lógiájának a gyakorlati kidol- • gozása. A baromfitartás súlya csökken, elképzelhető, hogy a tojástermelést, amennyiben gazdaságtalannak bizonyul, megszüntetik. Növelik tehén- és sertésállo­mányukat, fokozzák a tejter­melést, bővítik növendéküsző- telepüket, felújítják a hízó­marhatelepet, Az utóbbi sür­gőssé vált, s már folyamatban van Kartalon. A jó és kevésbé jó feltétele­ket figyelhetjük meg a nö­vénytermesztésben is. Adott­ságaikat közgazdaságilag vi­szonylag kedvezőnek értéke­lik, egybehangzóan a járá­si párt-végrehajtóbizottsággal, amely egyébként a tangazda­ság terveit és tevékenységét dicséretesnek értékelte; közel vannak a felvásárló és feldol­gozó helyek — ami szintén nem megvetendő. Területük éghajlata száraz, aszályra haj­lamos, a csapadékeloszlás sze­szélyes, a napfénytartam vi­szont kedvező. Borsó és szőlő Vetésszerkezetük nem na­gyon változik. Továbbra is termesztenek vetőmagot, ta­karmányt, konzervgyári zöld­séget, ipari növényt. A legje­lentősebb a vetőmag, amelyre, a HUNGAROSEED keretében. exportjogot is kaptak, őszi árpából és búzából a hozamok növelése a céljuk, egyebek kö­zött azzal, hogy a leginkább megfelelő időben igyekeznek betakarítani. Evégett korsze­rűsítették gépparkjukat, a ré­gebbi kombájnokat E 516- osokra cserélték ki. Megfelelő talajegyengető, vető- és betakarító gépekkel javítják a paradicsom ter­mesztését.- Gazdaságosságát pedig úgy, hogy nemcsak le­vet, hanem vetőmagot is ér­tékesítenek. A tangazdaságra általában jellemző a sokat emlegetett hatékonyabb termelésre való törekvés. , Edfjig is e^re #,oz.- tunk példákat, s befejezésül is ezt tesszük. A magborsó­betakarítás biztonságát nöye- lik egy vetőmagszárító tizem­be állításával, a zöldborsó­termesztés fejlesztése a többi között a nagygombosi cséplő­állomás felújításához kapcso­lódik. Felújítják szőlőültetvé­nyüket, s az új telepítéssel együtt száz hektárnyi válik gépi művelésre alkalmassá. K. P. Autócsoda az udvaron Százkilencvennel az egyenesben Szokatlan kedvtelésnek hó­dol Dudás Lajos, gondolhatná az ember első csodálkozása múltán, amikor már kigyö­nyörködte magát a nemcsak Gödöllőn feltűnő közlekedési alkalmatosság, egy Forma Eas­ter típusú versenyautó láttán. Amely, nem csalás, nem ámí­tás, egy még vakolatlan csalá­di ház szűk udvarán egy után­futóra ültetve szunnyasztja vad lóerőit. Mert ez az egyéb­ként mindenben az igazi For­ma I-es csodákba emlékeztető F Dudás Lajos indulásra készíti elő kedvenc kocsiját autóféleség versenypályán leg­alább 260 kilométert tud. De hogy is van ez? Hallgas­suk magát a konstruktőrt, és versenyzőt, akinek kézügyessé­gét az eddig felsorolt vala­mennyi tárgy, a ház, az után­futó, s részben a versenyautó is dicséri: — Valóban a Forma I-esek mintájára készült a kocsi, csak éppen minden egyes alkatrésze keleti, szocialista termék. Wartburg, Dácia, Skoda, Zsi­guli, valamennyi gyártmány képviselteti magát. Ezért is ne­vezik Easternek. — S honnét a nagy sebesség? — Egy Lada-motortól, amely ilyen könnyű karosszéria, az egész nem sokkal nyom négy­száz kilónál többet, és áram­vonal mellett valóban túllép­heti a kétszázas határt. Még- csak nem is kell nagyon felja­vítani. Igaz viszont, hogy itt­hon csak hegyi versenyeket rendeznek ebben a kategóriá­ban és a kanyargós, meredek utakon inkább az erőre van szükség, mint a gyorsaságra. Szokatlan szenvedély De azért ezt sem kell lebe­csülni, hiszen amint Dudás Lajos elmondta, egyes szaka­szokon százkilencvenig is fel­pörgetik a motort. S ha beve­zetőnkben azt mondtuk szo­katlan a szenvedély, most visz- sza kell vonnunk. Hiszen — idehaza és az egész világon — mind többen űzik, s mégin- kább nézik ezt, s a többi tech­nikai sportot. Nem Dudás La­jos mondta, szó sem lehet te­hát hazabeszélésről; a statisz­tika szerint már hazánkban is a labdarúgás mögött ezek a sportágak, az autós és a külön­böző motoros versenyek vonz­zák a legtöbb nézőt. Hegyi verseny — Hogyan lesz valakiből autóversenyző? — Valamikor régen egy 1500-as öreg Fiattal kezdtem az autókkal való ismerkedést, aztán gödöllői és környékbeli ügyességi versenyeken próbál­gattam a tudásomat. Később tagja lettem a gödöllői au­tós és motor egyesületnek, ahol másodosztályú minősítést szereztem. Ezután igazoltam át az Aforhoz, ahol először raliz­tam, s a jelenleg már csak vontatásra jó Wartburgommal országos bajnok is voltam. S végül jött a Forma Easter, ez a legújabb szerelmem, nagy­szerű érzés vele autózni, cso­dálatosan megy. Ezt laikusként is el kell hin­nünk, még akkor is, ha maga Dudás Lajos sem sokszor pró­bálgathatja az ízét. Nemcsak azért, mert edzési lehetősége úgyszólván nincs, hiszen ezzel a géppel a közútra nem mehet, hanem mert például az idén is csak egy versenyen tudott el­indulni: a két héttel ezelőtt Pécs környékén rendezett két­napos futamsorozaton. A ver­senyen végül harmadik lett, ami ilyen körülmények között Tanácskozás Prágában Segítség a fejlődőknek Ésszerűen építik Járdák Járásunk községeiben már az ötvenes évek második felé­ben megkezdték a járdák épí­tését. Ekkor még a salak szol­gált alapanyagul, amit a hat­vanas években felváltottak a betonból öntött járdalapok. A tanácsok tetemes anyagi be­fektetése és az utcák lakóinak társadalmi munkája révén fo­kozatosan kiépültek a járdák, az idők folyamán azonban egy-egy szakaszuk megsüly- lyedt, imitt-amott eltöredeztek a lapok. A járdákkal kapcsolatos ta­nácsi gondok azonban nem korlátozódnak csupán a javí­tási, felújítási munkálatokra, hiszen újabb és újabb üres házhelyekre emeltek és emel­nek lakóépületeket, amelyek előtt még nincs járda. A kar­bantartás és az építés tehát nincs befejezve, hanem folya­matosan végzendő feladat, természetesen az anyagi kere­tek szabta határok között. A valkói nagyközségi ta­nácsnak is megvannak a ma­ga járdagondjai. Esős időben még viszonylag sok utcában merülnek a latyakba az ott lakók. De hogy az elmúlt öt­éves tervben nem használta fel teljesen a tanács a járda­építésre tervezett összeget, ért­hető, mivel Zsámbokon még nem fejeződött be a vízmű és hálózatának építése, Valkón és Vácszentlászlón pedig még csak ezután kezdenek hozzá a hatalmas munkához. A korábban tervezett mér­tékben ésszerűtlen lett volna a járdaépítés, hiszen ezeket a közeljövőben fektetendő víz­vezetékek miatt fel kellett volna bontani. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy tel­jesen leálltak a járdaépítéssel, e célra százezer forintot ter­veztek az idén is, csak éppen az előbbiek figyelembe vételé­vel próbálják kielégíteni a la­kosság igényeit. Szeptemberben ünnepelte fennállásának huszadik for­dulóját a prágai Mezőgazda- sági Főiskola Trópusi és Szub­trópusi Mezőgazdasági Intéze­te. Ebből az alkalomból me­legégövi növénynemesítési kon­ferenciát szerveztek, s ezzel egy időben itt hívták össze a KGST-országok trópusi inté­zetei vezetőinek idei munkaér­tekezletét is. Az ünnepi ren­dezvénysorozaton dr. Héja Sándor egyetemi docenssel az élen részt vett az ATE meleg­égövi oktatási osztály küldött­sége is. A főiskola és a minisztériu­mok képviselőinek jelenlété­ben került sor az egyetemi ta­nács nyilvános, ünnepi ülésére, amelynek csaknem befejezése­ként az erre az alkalomra ala­pított emlékéremmel tüntették ki az intézet legjobban dolgozó külső és belső munkatársait, valamint annak a három kül­földi intézetnek a képviselőjét, amelyekkel a prágaiak az el­múlt évek során a legszorosabb munkakapcsolatot alakították ki. Ebben a megtiszteltetésben részesült a magyar delegáció vezetője is. Az ezt követő napokban ülé­sezett a növénynemesítési szimpózion, s végezte érdemi munkáját a vezetői tanácsko­zás. Az előbbin dr. Berényi Béla tudományos munkatárs szerepelt előadásával. A vezetői értekezleten vég­leges formába öntöttek és alá­írlak két igen lényeges doku­mentumot, amelyen majdnem egy évig dolgoztak az intéze­tek. Az első egy felhívás, amely a KGST 1973-as prágai és idei szófiai értekezletének megfelelő pontjaihoz csatla­kozva arra szólítja fel a világ mezőgazdasági oktatási-kuta­tási intézményeit, hogy a szak­értelem és a tudás minél haté­konyabb, sokrétűbb harcbave- tésével segítsenek közöis erő­vel enyhíteni a fejlődő orszá­gok élelmezési gondjain. A felhívás mindenkihez szól, de hogy ne csupán írott szó maradjon, az ehhez értelem­szerűen kapcsolódó második dokumentumban negyven pontban ennek a mikéntjére is javaslatokat tesznek az inté­zetek. A felhívás szelleme, vala­mint a második dokumentum tartalma egyértelművé teszi, hogy az aláírók a nem kapita­lista irányú fejlődést támogat­ják, s ebben kívánnak az azt igénybe vevő országok, intéz­mények segítségére lenni. A nem európai KGST-tag vietnami és kubai küldöttek ezen túlmenően hangsúlyozták, hogy a lehetőségeiken belül az elkövetkező években már nem­csak megsegített jóbarátként, hanem a legjobb értelemben vett társként, partnerként is igyekeznek részt venni a tu­dományos munkában. P J. Bővítik a gumiüzemet A kartali Petőfi Termelőszö­vetkezetben az idén csaknem tizenkétmillió forintot fordí­tanak új gépek beszerzésére. A géppark gyarapítására tervezett tizenkétmillió forint mellett a termelőszövetkezet további négymillió forint ösz- szegű exportnövelő hitelt for­díthat fejlesztésre. E keretet a vérségi gumiüzem épületénei bővítésére s a gumialkatrésze­ket gyártó gépek számának növelésére használják fel. A. beállítandó célgépek által szé­lesedik az előállított termékei skálája. Készítenek majc egészségügyi árukat, példán gumipelenkákat, vérnyomás- mérőhöz gumiszerelvényeket. Városi moziműsor Egy zseni, két haver, egy balek. Színes olasz—francia westernfilm. Kísérőműsor: Magyar Híradó, 4, 6 és 8 óra­kor. A művelődési ház programja Alapjelek, alapjelentések. A népművészet gyökerei elő­adássorozat I. Tartja: Molnár V. József grafikusnjűvész 18 órakor. A kartali kispályás labdarú­gó-bajnokság tíz csapata leját­szotta az őszi idény harmadik és negyedik fordulóját. A mérkőzések ezúttal is sport­szerűen zajlottak le. III. forduló: Törekvés—ATE 3-2. A két csapat között a játékidő nagy részében kiegyenlített küzde­lem folyt, végül azonban a Tö­rekvésnek Sikerült fölénybe kerülnie, s a vezetést a hár­mas sípszóig megtartania. Viktória—Haver 0-1. A ta­ISSN OH»—1851 (Gödöllői Hírlap) Újabb két forduló- > ' > mL ^ ' % .... •• ..;'A w/'í1 :, ■ >/í. •-.».• ' •# S" ", 'v' , ^ ' ^ i ? / m Wm 2>' sí »m mv. < , Edzés közben nagyszerű eredmény. S hogy milyen bátorságot kíván! Gon­doljuk csak meg, egy a blahai tv-toronyhoz vezető úthoz ha­sonló szakaszon 110—120 kilo­méter közötti átlagot ért el! Csoda hát, hogy most hosszabb szünet következik? — Egy ilyen verseny ©lég ahhoz, hogy generálozni kell­jen a motort. Hosszú-hosszú készülődés után körülbelül öt­ven kilométerre volt jó, s ha most felújítom, lehet, hogy még ennyit sem bír már el. Jó reklám lehet Nincs tehát könnyű helyzet­ben Dudás Lajos, aki civilben az isaszegi Keravill dolgozója. Persze panaszkodásról szó sincs, hiszen versenyezni nem kötelező. Az sem nagyon za­varja, hogy alig ismerik a vá­rosban, pedig — s ezt sem ő mondta — néhány elkényezte­tett focistánál többet tesz a közönség szórakoztatásáért. Ebben a kategóriában, egyéb­ként alig húszán próbálkoz­nak az országban, s egy-egy Barcza Zsolt felvételei versenyen jó, ha egy tucat gép el tud indulni. A közvetlen költségeket — szállítást, rajt­pénzt, benzint — még csak áll­ja a szakosztálya, de ahhoz, hogy a gép mindig versenyké­pes lehessen, s hogy külföldi futamokon is elindulhasson — Csehszlovákiában, a Szovjet­unióban pályaversenyeket is rendeznek — csak saját magá­ra számíthat, s arra a néhány önzetlen segítőre, mint például Ángyási András és Fiel László, akik hozzá hasonlóan élnek- halnak a motorokért, a sebes­ségért. Az I. osztályú minősí­tést, ezt bizonyítani sem kell, ebben a sportban sem adják ingyen, sőt! S Dudás Lajos, meg jó néhány társa valóban amatőr, s nem nagyon gondol­hatnak arra, hogy egyszer az ő masinájuk oldalán is ott dí­szelegnek majd — némi támo­gatás fejében — a jó reklámot kihasználó cégek emblémái. Ha nem is a Marlboróé, hanem valamelyik környékbeli na­gyobb cégé. Pedig talán nekik is megérné. Gáti Zoltán vaszi idényben első helyen végzett Viktória a korábbiak­nál gyengébben játszott, s a végig lelkesen játszó ellenfél megérdemelte a győzelmet. Tsz—Fortuna 0-6. E mérkő­zés semmi meglepetést nem hozott, hiszen a Tsz a bajnok­ságban eddig mindössze hat pontot szerzett, s a mezőny vé­gén foglalt helyet. A pályán ezúttal is alárendelt szerepet játszottak. Lendület—Üjsorosi 5-1. Ezen a mérkőzésen is hat gól esett, akárcsak az előzőben, nem volt látványosságban hiány. A Lendület győzelme várható volt, ekkora gólkülönbségre azonban nem lehetett számí­tani. Pedagógus—KIOSZ 3-0. A mezőny második felében he­lyet foglaló pedagóguscsapat játékát a nagyobb átgondolt­ság, pontosabb adogatás, ka­pura lövés jellemezte, így megérdemelten nyertek az utolsó előtti helyen álló KlOSZ-szal szemben. IV. forduló: Tsz—ATE 4-3. Az eredmény meglepetés, mivel az ATE a mezőny első felében foglal he­lyet. A mindvégig lendülete­sen küzdő Tsz megérdemel­ten nyert. Lendület—Pedagógus 6-1. A tavaszi idényben második he­lyén végzett Lendület az el­múlt mérkőzéseken is megtar­totta a jó formáját, s szinte egész játék alatt uralta a pá­lyát. Fortuna—Üjsorosi 6-2. Ez a mérkőzés a forduló egyik meglepetése volt, mivel nagy­jából két egyforma teljesítmé­nyű csapat állt szemben egy­mással. Törekvés—Haver 1-5. Ez volt a forduló másik meglepe­tése, ami egyúttal azt is iga­zolja, hogy az utóbbi gárda lelkes, odaadó játéka nem egy mérkőzésre szólt. Viktória—KIOSZ 4-2. A ta­vaszi bajnokságot nyert Vik­tória biztos fölénnyel győzött a tőle jóval gyengébb teljesít­ményt nyújtó KlOSZ-szal szemben, amely ezúttal job­ban játszott, mint a harmadik fordulóban. B. M. fi I

Next

/
Thumbnails
Contents