Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-24 / 224. szám
ABONYI KRÓNIKA Megkedvelték a rozslángot Jobb kenyér, több sütemény Jut Törteire, Dánszent mi klósra Volt olyan időszak Abony- ban, amikor a lakosság a különféle helyi fórumok többségén ismétlődően kifogásolta a nagyközség sütőipari üzemében készült kenyér minőségét. Erről már nem esik szó mostanában. Sőt már vidékről idevetődött emberek is szívesen vásárolják az abonyi kenyeret, mondván, hogy kevés helyen kapnak ilyen jót. De nemcsak az élelmiszer minőségében történt lényeges változás, hanem több, eddig nem gyártott péksütemény is kerül a boltokba. Fegyelem, gyakorlat Arra, hogy mi történt a Dél- Pest megyei Sütőipari Vállalat 41. számú abonyi üzemében és mi a minőségi javulás oka, Sági Pál területvezetőtől kaptunk magyarázatot. — Sok minden közrejátszott ebben. Például, hogy javult a technológiai és munkafegyelem. Olyan törzsgárda ková- csolódott össze, amely jól akar dolgozni. Amikor az üzem megkezdte a termelést, sok új és képzetlen emberrel kellett dolgoznunk. Ám aki nem törekedett a minőségi munkára, nem ismerte a fegyelmet, azt eltanácsoltuk. Akik maradtak, azokat megtanítottuk, hogy lehet és kell jó munkát végezni. Négyen egyéves szakmunkástanfolyamon vettek részt, a többiek betanított munkások, de nekik is megvan már a megfelelő gyakorlatuk. Megszűnt a jövésmenés is, stabil a létszám. Ebben nagy szerepe van, hogy a vállalat az üzem munkásainak nemcsak munkahelyi, hanem személyi gondjait is segít megoldani. Farkas Istvánná személyében üzemmérnök dolgozik itt. Az is mérvadó, hogy jobb a liszt minősége. Szombaton több fogy — Milyen új termékeik vannak és miért vállalkoztak gyártásukra? — Űj termék a rozsláng- kenyér, a vajas kifli és a sós- rúd. Azon túl, hogy a termékbővítésre utasítás van, dolgozóink szakmai felkészültsége is biztosíték arra, hogy újfajta kenyeret és péksüteményeket gyártsunk. Jövőre gyártmányaink száma tovább bővül. Az abonyi sütőüzem új termékei hamar népszerűek lettek a lakosság körében. Rozslángból például nem tudnak annyit gyártani, amennyi kellene, oly kedvelt lett. Mégis, olykor-olykor panaszos megjegyzések hangzanak el főként a szombati kenyérellátással kapcsolatban. — Ennek mi az oka? — kérdeztük a területvezetőt. — Üzemünk naponta 50—60 mázsa kenyeret, 13 ezer kiflit és 2—3 ezer egyéb süteményt gyárt. Abony mellett Törtei községet ötven százalékban és Dánszentmiklóst pedig átmenetileg teljesen mi látjuk el kenyérrel. Ezenkívül innen kapja az előbbi község a süteményféléket is. Szombati napokon mindig nagyobb a kenyér iránti keresletet, ezért ezen a napon rendszerint 70—75 mázsát sütünk. Tekintve, hogy a kapacitás ezen a hét végi napon sem nagyobb, mint máskor, a sütés és szállítás kicsit eltolódik. Megoldás lehetne, ha pénteki sütésből teljesíthetnénk a hét végi igények egy részét, de ezt nem akarjuk, inkább vállaljuk ezeknek a napoknak minden nehézségét, az észrevételekkel együtt. Folyamatos termelés — Mi lesz, ha az ötnapos munkahetet bevezetik? — Nálunk még nem dolgozták ki az ezzel összefüggő intézkedést. Minden attól függ, hogy a kereskedelemben hogyan szabályozzák az árusítóhelyek ‘nyitva tartását. Egy azonban már most bizonyos: az üzem a hét minden napján, szombaton is termelni fog. Csak a műszakkezdésen fogunk változtatni... Az abonyi" kényérgyárbán történt gyökeres változásban nagy szerepe van a jól működő szocialista brigádnak, mely a vállalat legjobb közösségei közé tartozik. Mindent egybevetve, az üzem várományosa az élüzem címnek. Gy. F. Szorgos munka a határban Bőven van mit betakarítani Szállítás, rangsorolva Az ősz színeiben pompázik a határ, megnőtt és beérett a sok-sok fontos növény, ember és jószág táplálékául. A mezőgazdasági üzemeknél. a végéhez érkezett az őszi betakarítás. Bármerre is halad a szemlélő a határban, mindenütt dübörgő gépekkel, fürge szállító járművekkel találkozik. Az abonyi Ságvárí Endre Termelőszövetkezetnél az irányítóknak és a betakarítást Végzőknek még bőven van mit csinálni. Egyidőben szedik a cukorrépát, aratják a napraforgót és törik a kukoricát. Mint Molnár Zoltán főmezőgazdász elmondta, az édesipari alapanyagot adó növény felét már felszedték, a 308 hektáron termelt napraforgó begyűjtésének is majdnem a felénél járnak. Mivel az időjárás eddig minden növény betakarításához kedvezett, a gondot az elszállítás jelenti, emiatt a gazdaság kénytelen rangsorolni. A cukorrépát Szolnokra továbbítják. Á gyár naoonta csak 20 vagonnyit fogad, emiatt többnyire csak egyik szedőgépük üzemel. A napraforgót Martfűn a novényclaj- gyár veszi át. A fontos élelmiszer- és icari növény terméséből azonban csak 200 mázsát tudnak eljuttatni. Még szerencse, hogy az aprómag- vak átmeneti raktározását meg tudják oldani. A tengeri biztonságos elhelyezésével nem lesz baj, elegendő tárolóhelyük van. Az Üj Világ Tsz-ben a jövő hét elején befejezik a paradicsom szedését. A betakarítást meggyorsította a helyi általános iskolák diákjainak közreműködése, napjainkban pedig katonák és a ceglédi 203. Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet ötven diákja segítenek zöldséget szedni. Mihály József elnökhelyettes tájékoztatása szerint a paradicsom lé formában szállítását az idén is sikerült jól megszervezni, ám az értékesítés, az átvétel olykor-olykor akadozik. Ez főleg a délutáni órákban beérkező szállítmányoknál fordul elő. A közös gazdaságban 117 hektáron termesztett hibrid- kukorica biztos helyen van, elkezdték az őszi káposzta szedését, amit 115 hektáron termeltek. A zöldségből rekord- termésük ugyan nem lesz, de panaszra sincsen különösebb ok. Egyharmadát savanyítva, a többit egészben értékesítik. Vasárnap nyit Keriisarátkiállítás Kiállítás nyílik szeptember 26-án az abonyi művelődési házban. Az évtizedes múltra visszatekintő kertbaráíszakkör rendezi saját terményeiből, kerti kisgépeiből. Megtekinthető szombaton és vasárnap 10-töl 18 óráig. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM. 224. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 24., CSÜTÖRTÖK A fűtőmű munkára kész Tervezőcsoport, felújításhoz Városgazdálkodás és környezetvédelem káját elégedetten summázhatja. A félévi mérlegük nyereséggel zárult minden üzemágban. Biztonságos az anyagi helyzetük, s azon igyekeznek, hogy még ebben az esztendőben 1,4 százalékos bérfejlesztést is végrehajthassanak. Ezzel a vállalatnál dolgozók átlagos jövedelme elérné a városi átlagot, vagyis’ a nem sokkal kevesebb, mint 35—38 ezer forintos bérszínvonalat. Az előző esztendőkhöz képest ez jó eredmény. Hasznosságát alátámasztja az is, hogy a szakemberlétszám stabilabb, mint eddig volt. El csak a notórius vándormadarak kívánkoznak vagy azok, akiknél a családi körülmény alakulása szól közbe — időbeosztás, egészség, költözés. Most 360— 380 személyes a létszám. A dinamikus fejlődés lehetővé teszi, hogy egy elképzelést megvalósítsanak: mivel a szakképzettséggel rendelkezők száma engedi (közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek is szívesebben választják munkahelyül a vállalatot, mint eddig), tervezőcsoport kialakulása van folyamatban. Feladatuk főként az állami tulajdonban levő lakóházak felújítási terveinek elkészítése lesz-, s há emellett erejükből futja, hivatalosan közületi és lakossági munkába is bekapcsolódhatnának. A lakóház-felújításokat egyébként az első félévben időarányosan több mint 66 százalékosan teljesítették. Homokot bányásznak Szeptember eleje óta a Városgazdálkodási Vállalatnak Cegléden homokbányája is van. E célra a Budai út és Szeptember közepére hirtelen zordult az idő. Lakóházakban, munkahelyeken, aki csak tehette, a hőmérő higanyszálát leste, vajon meddig zsugorodik még, s egyáltalán, mikor emelkedik? Hol az a meteorológiai előrejelzésként ígért vénasszonyok nyara? Volt, aki nem átallott a kályhába begyújtani, bekapcsolni a villanymelegítőt, „kipróbálni” a gázfűtést, kiskazánt, azzal érvelve, hogy jó időben tudni, melegít-e? Új házakhoz is Mint Cegléden, a Városgazdálkodási Vállalat központjában mondták, tulajdonképpen a lakótelepi távfűtés is rajtra készen áll, hogy a területéhez tartozó, immár megszaporodott családi otthonokat, intézményeket ellássa. Melegéből jut a 2. szolgáltatóháznak és az épülőfélben levő ABC kis- áruháznak is, az ahhoz tartozó létesítményrészekkel. Munkára készen a 2-es tömbfűtőmű öt kazánja közül is az egyik. Ez a felépülő 90 lakás melegét szolgáltatja, s ahogyan a lakóházakat sorra átadják majd a Kossuth Ferenc és Beloiannisz utca közt kialakult emeletes, távfűtéses negyedben, úgy állítják munkába a többi négyet! Az "új fűtőmű szakembergárdáját a vállalat már megszervezte, alkalmazza. Pillanatnyilag a karbantartásnál veszik igénybe szakismeretüket és ahogy a fűtőmű üzemelése kívánja, úgy foglalják el sorra végleges munkahelyüket, ahová felvették őket. Teljesülő tervek A Városgazdálkodási Vállalat most, a harmadik negyedév vége felé járva, idei munTöbbször is megvizsgálták Az abonyi rnaloinüzem laboratóriumában sokféle vizsgálatot folytatnak, mindennapi kenyerünk alapanyagával kapcsolatban. A kész őrleményt naponta legalább három ízben gondosan ellenőrzik. A képen: Tóth Imréné minőségi ellenőr vizsgálatot végez. Gyúr aki Ferenc felvétele Pesti út közt kaptak területet. Vásároltak egy Volvo típusú rakodógépet, billencseik vannak, ezek segítik a munkát. A homokot a lakosság vásárolhatja, szállítását a cégnél megrendelheti. A felső földréteget, ami építkezésekhez nem alkalmas, szintén hasznosítják: a hulladéktelepen terítik , el, s azt így zöldövezet kialakítására teszik alkalmassá. Ennek egyben környezetvédelmi célja is van. A vállalat belépett a Köz- és Településtisztasági Társaságba, környezetvédelmi, gyakorlati hasznát ennek remélhetően az egész város látja majd. E. K. Három napig tart Holnap áll a vásár Pénteken, szeptember 25-én délelőtt 10 órakor a Ceglédi ősz eseménysorozata keretében a város főtérén árubemutató és vásár nyílik. Az ünnepélyes megnyitón Kovács Károly, a városi tanács elnöke mond beszédet, majd a szabadtéri színpadén az abonyi Búzavirág együttes mutatkozik be. A vásár három napig tart. Vállalatok, üzemek sorakoztatják fel legszebb termékeiket, helyet kapnak a kisiparosok és a mezőgazdasági kistermelők is. Ezen a napon fél 12-kor a Rákóczi úti pártszékházban kiállítás nyílik. Címe: Vendéglátóipari dolgozók a munkásmozgalomban. A kiállítás október 5-ig tart' nyitva. A Kossuth Múzeumban a Fa- és környzet biennálé kiállítása pénteken 14 órától látható. Az este sem lesz csöndes. Az Alföldi étterem vendégeit magyar nótákkal szórakoztatják, a Kossuth étteremben szüreti bál lesz, amelyet látványos szüreti felvonulás előz meg. Az idei Ceglédi ősz a megnyitó után még számo* látványosságot, érdekességet tartogat a város lakói és vendégei számára. ______ Hé roszok, géniuszok Nagykőrösön, az Arany János Múzeumban emlékkiállítás nyílik szeptember 26-án, szombaton 16 órakor, Stróbl Alajos szobrászművész születésének 125. évfordulója alkalmából A kiállítást dr. Pogány ö. Gábor művészettörténész nyitja meg. Vasúton érkezett Lelkes szavára százezrek indultak Nevezetes nap volt Cegléd történetében 1848. szeptember 24. Ezen a napon érkezett városunkba Kossuth Lajos, megkezdve diadalmas alföldi to- borzóútját. A forradalom vívmányai, a frissen kivívott szabadság, a függetlenség, a jobbágyfelszabadítás veszélybe kerültek 1848 őszén, Jellasics horyát bán akadálytalanul nyomult előre a Dunántúlon, veszélyeztetve a fővárost is. Az ország védtelen volt. A magyar sereg mozgósításához ugyanis annak a királynak az engedélyére volt szükség, akinek a nevében és tudatával gyülekeztek az ellenséges seregek a Drávánál. Ekkor jelent meg Kossuth fölhívása a néphez, a haza megmentésére. A képviselőházban is bejelentette szándékát, hogy az alföldre indul toborozni: „azon megbízásnál fogva, mellyet saját érzetem, s a haza veszélye nyújt, megyek vasúton és megkezdem Cegléden felhívni a népet, hogy fegyverbe szálljon, s így megyek tovább faluról falura ... merre fogok menni, nem tudom, de megyek arra, merre a körülmények, a nép hangulata és lelkesedése fogja adni az irányt.’’ Útjára elkísérte őt a Radical Kör néhány fiatal tagja is, köztük ■Jókai Mór regényíró és Eg- ressy Gábor, korának kiváló színésze is. Az ő leírásukból ismerjük Kossuth útjának részleteit. Kossuth vonata délután 4 órakor érkezett a ceglédi állomásra. A vasútállomáson találkoztak a Földváry- féle pesti önkéntesek hazatérő csoportjával. Kossuthnak néhány szavával sikerült bennük újra lelkesedést fölidézni, az önkéntesek vele tartottak a város piacterére, ahol az érkezés hírére már az egész város összesereglett. Kossuth beszédet intézett a ceglédiekhez. Egressy így írja le a hatást: „E szózat keresztül hatott a népnek minden értelmi fokozatán és rétegein, hatott a csontokig és a velőkig, any- nyira, hogy a szokatlan és rendkívüli benyomások szerint a jtép kebeléből majd a rémület, majd a fájdalom, majd a bosszúnak vad dühe hangos kitörésekben nyilatkozzék”. Kossuth, a beszéd után megbeszélést tartott a város vezetőivel, és a .helybéli nemzetőrség tisztjeivel^ kinevezte a népfelkelés vezetőit, előírta a tennivalókat. Adataink szerint 3 ezer gyalogos és 150 lovas indult el szavára Ceglédről, ö maga folytatta útját Nagykőrösön, Kecskeméten, Abonyon, Szolnokon, Hódmezővásárhelyen át Szegedre. Kossuth, a mérhetetlen lélektani hatáson túl, óriási erőket mozgatott meg alföldi útja során. A jelentések szerint, az alföldi városokból ösz- szesen 12 000 népfelkelő indult el a táborba. A népfelkelők nem vehették már részt a pákozdi csatában, mert a magyar szabadságharc első ütközete hirtelen és váratlanul aratott diadalt. De Kossuth elismerése így is megillette'őket: „Azok méltók a szabadságra, kik azt megvédeni készek is, s azok készek megvédeni, kik arra méltók”. Nem első eset volt Magyar- országon, hogy a hivatalos államvezetés közvetlenül a néphez fordult. De az első eset volt, hogy a nép egynek tekintette magát a hivatalos üggyel. Elemi erővel kelt föl Kossuth nyomában a változás utáni akarat. Mindebben óriási része volt Kossuth rendkívüli személyiségének is. Az alföldiek évszázadra való útmutatást nyertek 'a találkozásból, nemzedékekre örökítették Kossuth tiszteletét. Kossuth sem feledkezett meg soha az alföldiekről: „Nem én öntöttem lelkesedést a népbe, hartem én vettem át tőlük a lelkesedést”. Reznák Erzsébet Téli Kupa verseny Október 1-ig — levélben MHSZ Volán Honvédelmi Klub, Cegléd, Pf. 135. címen — lehet nevezni az MHSZ járási és városi vezetősége, a sportfelügyelőség és a terület honvédelmi klubjai közös szervezésében sorra kerülő Téli Kupa versenysorozatra, mely elsősorban az utánpótlás számára kíván versenylehetőséget biztosítani. Korcsoportonként és nemenként több csapat nevezhető, egy együttes három lövészből és egy tartalékból állhat. A hat fordulósra tervezett viadal sorsolását mindig a a helyszínen készítik majd el, az indulási jogosultságot igazolni kell. A résztvevők 20—20 lövéses légpuska- és légpisz- tolyversenyen Indulhatnak, úttörő fiú és leány, ifiúsági fiú és leány, felnőtt férfi és női korcsoportokban. ISSN 01»—250» (Ceglédi Hfrlap)
