Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-23 / 223. szám

Avar kori síri eleiek Az autópálya alatt A jelentős építkezéseket megelőzik a régészek. Mielőtt megjelennek a munkagépek, feltárják, a múlt emlékeit. Tettemanti Sarolta, a szent­endrei Ferenczi múzeum osz­tályvezetőjének tájékoztatása szerint, számukra most a leg­fontosabb terület az Ml-es autópálya Pest megyei szaka­sza építkezésének előmunká­lata. A megelőző régészeti fel­tárás feladata, hogy Herceg­halomtól Törökbálintig térké­pezzék fel a terepet. Ugyan­csak sürgető volt, s e hónap végén be is fejezik Aszódon a késő neolitikus telep feltárá­sát, az úgynevezett Papi-föl­deken. Ezen a területen lakó­telep építését tervezik az aszódiak, Nagykőrösön sem volt mos­toha a régészekhez a sors. Egy középkori település nyo­mára bukkantak, s jelentős avarkori sírleletek kerültek edő. Versegen kora bronzkori te­mető feltárásához kezdenek hozzá a közeljövőben a szak­emberek. A régészek munká­jának jelentős része a terep- kutatás. Most kezdődik a régészeti topográfia második és harmadik kötetéhez az adatgyűjtés. Az őszi és a ta­vaszi időszak a terepbejárás kora. Természetesen a régészek munkáját segíti, ha a földben rejlő, s onnan véletlenül elő­kerülő kincsekre a szerencsés rátaláló is felhívja a figyel­met. Hiszen az évszázados em­lékek csak ily módon kerül­hetnek a múzeumokba, s vál­hatnak közkinccsé. Er. K. Tudemánps vita Jeanne d’ Arc a valóságban férfi lehetett — véli kutatásai alapján Robert Greenblatt amerikai biológus, a British Journal of Sexual Medicine című orvosi folyóiratban köz­zétett írásában. Kifejtette, hogy az orleans-i szűz egy ritka betegségben szenvedett, melynek következtében a hím­nemű egyénnek nőnemű ido­mai fejlődtek ki. Állítólag ez a magyarázata, miért nem érdekelték a fér­fiak, s hogy miért öltözött férfiasán. Fele termés, jobb minőség Szüretelik már a szőlőt A héten, a Közép-magyar­országi Pincegazdaság nyárs­apáti pincészetének körzetébe eső nagykőrösi, ceglédi és kör­nyékbeli szőlőterületeken is, megkezdődött a szőlő szürete­lése. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, melyek­nek nagy szőlőtelepein hosszú hetekig eltart a szüret, már a múlt héten hozzáfogtak a ko­rai szőlőfajták szedéséhez, de a kistermelők meg keve­sen kezdtek hozzá a szü­reteléshez. A „vénasszonyok nyarának” napsugaraitól még sokan vár­ják a szőlő cukorfokának nö­vekedését. Többnyire még csak azok fogtak hozzá a munká­hoz, .akiknek pusztuló fajtájú szőlőjük van. Dézsmálják a szőlőt a darazsak, a seregélyek s a pusztításba a körösi Teme­tőhegy környékén még ‘a fá­cánok is segítenek. A szüreti helyzet alaposabb megismerése céljából, felke­restük a nyársapáti pincésze­tet. Kecskés László a szőlőát­vételt, feldolgozást és a bor- kezelést alaposan ismerő pin­cevezető elmondotta, hogy az idén a termés sok helyen, a tavalyinak a felét sem éri el, viszont a minősége sokkal jobb. Az átlag máris eléri és sok esetben meghaladja a 14,5— 15 cukorfokot. A szőlő átvéte­lére jól felkészültek, arra tö­rekednek, hogy egy szem sző­lő se menjen veszendőbe, és zökkenőmentes legyen az át­vétel. A szőlőátvétel helyi lebonyo­lítására városunkban a Nagy­kőrös és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezetét bízták meg. Az átve­vők fokolós nélkül, egységes áron veszik a szőlőt. A fehér borszőlőért kilogrammonként 3,50, a vegyes borszőlőért 8, és az otelló szőlőért 5 forintot fizetnek. A szőlőátvétel a nyársapá­ti pincészetben fokolás alapján történik. A vegyes szőlőért 14—15 fo­kig 8,20, 15—18 fokig 8,50, 18.1— 20 fokig 8,80 forintot fi­zetnek. A színes szelőért .13— 15 fokig 8, 15—18 fokig 8,30, 18.1— 20 fokig 8,58 forint az át­vételi ár. Az olasz rizííng, írsai Olivér, ezerjó és leányka szőlőért SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Dobóatlétáink sikerei Három egymást követő na­pon 3 versenyen vettek részt a nagykőrösii - Pedagógus SE atlétái. Budapesten, a Népligetben nagyon sök résztvevővel a serdülő B-kategóriások orszá­gos összetett minősítő verse­nyét rendezték meg. Az 1967—68-as születésűek együtt indultak a kellemes meleg, ideális atlétaidőben Fiú négyPróba C-variáció (20 induló): 1. Ványi Ambrus 1550 pont (távol 473 cm; súly 11,05 m; diszkosz 34,60 m; ge­rely 43,24 m); 3. Dobránszky Zoltán 1402 pont (452—10. 50—33, 42—41, 86). Mindketten ifjúsági ezüstjelvényes szintet teljesítettek. Végig esett az eső a kecs­keméti Hírős Kupa-viadalon, amelyen válogatottak is indul­tak. Férfi felnőtt diszkoszvetés­ben (8 induló): 4. Palotai Já­nos 47,48 m (II. osztályú szin­tű eredmény). Férfi ifjúsági gerelyhajításban (13): 1. Palo­tai László 61,50 m (nagyon jó, ifjúsági ezüstjelvényes ered­mény), 8. a serdülő korú Pa­rázs György 41,96 m (ifjúsági bronzjelvényes szinttel). A BKV Előre fővárosi or­szágos ifjúsági vetélkedője egyben a körösi atléták idei 34. versenyzése is volt. Ge­relyhajításban Palotai László itt is az élen végzett: 61.38-as. újabb ifjúsági ezüst-, Parázs György pedig 4. lett 40,12-es bronzjelvényes szintű ered­ménnyel. A TFKEBAJNOKSÄGBAN NB III-as tekézőiink a fővá­rosban szerepeltek, de a me­gyeiek is idegenbe utaztak, megküzdeni a csapatbajnoki pontokért. Zuglói Danuvia—Nk. Mé­száros Tsz SK 7:1 (2535—23951 Nk.: Kovács 418. Szabó B. 424 (1). Kasza 388. Farkas J. 365. Farkas Z. 399, Lóczy 401, Mindkét fél jól dobott, főleg a fővárosiak, akiknek a leg­gyengébbje is 416 fát ütött. A megyei bajnokságban. KÖZGÉP. (Cegléd) C—Nk. Mészáros Tsz SK B 4:4 (2347—1945); csak öten tudtak elutazni a körösiek, de így is döntetlent harcoltak ki a má­sodik helyezett otthonában; egyéni pontszerzők: Petrovics (406), Szabó B. (398), Mikulás (391) és Kovács (390). Gödöl­lői SC—Volánbusz (Nk.) 6:2 (2038—2054); az autóbuszosok az utolsó párig vezettek, de a hajrá a listavezetőnek sikerült jobban; egyéni pontszerzők: Ligeti (369) és Várad! (366). S. Z. 16,8—17 fokig 8,88, 17,1—19 fo­kig 9,02 forintot, a kékfran­kosért és oportóért 16,1—17 fo­kig 9,24, 17,1—19 fokig 9,86 fo­rintot adnak. A pincészetbe vitt minden mázsa szőlő után 20 forint fuvardíjat térítenek. A pincészetbe szállított sző­lőt a korszerű gépsoron gyor­san feldolgozzák. A nagykőrösi Arany Já­nos Tsz napok óta rend­szeresen hordja a szőlőt. A kistermelők is megkezdték a szállítást. Elmondotta még Kecskés László pincevezető, hogy ér­tesülése szerint, a gyenge szőlőtermés miatt idén a nagy szőlőtermesz­tő gazdaságokban alig használnak szedőgépet, mert jelentős szemveszteség­gel dolgozna. Megemlítette, hogy egyik külföldi tanul­mányút ján mondta neki egy szőlőbirtokos, hogy nem hasz­nál szedőgépet, mert bár mil­liomosnak mondják, annyira nem gazdag. A nagykőrösi piacon, ládás tételekben, az idén először kedden árultak a termelők szép borszőlőt, mely 10—11 fo­rintos áron kelt el. Kopa László Mikor tankolhatunk? Véget ért a nagy nyári autó­zások időszaka. Ezt, ha más­honnan nem, hát a benzinkú­ton kifüggesztett tábláról is leolvashatjuk, mely szerint az ÁFOR nagykőrösi töltőállomá­sa október 1-től vasárnap és az ünepnapokon csak reggel 6 órától délután 2 óráig tart nyitva. Hiába no, a csökkenő for­galomhoz is igazodni kell, s ez a változás nyilvánvalóan nem okoz gondot a nagykőrö- sieknek, akik az útrakelés, előtt, tehát reggel tankolnak. Az átutazóknak persze lehet, hogy más lesz a véleménye. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a la­kosságot, hogy szeptember 24-én reggel 7 órától délután 5 óráig a Vadas utcában a 15. számtól, a Zrínyi utcában a 110. számtól, a Bállá Gergely utcában a 72. számtól, a Lo- sonczi utcában a 90. számtól, a Túrán, a Várkonyi, a Tetétlen, az Árbón utcákban végig, a Szolnoki utcában a Váncsodi utcától végig, az Alsónyomási soron, a Nádasdi, az Esedi, a Hattyú, a Szeglet, a Tusnád, a Hargita és a Szamos utcák­ban végig, a Koszorú utcában pedig az 1—20. számig áram­szünet lesz. Moziműsor Rendőrök háborúja. Színes francia bűnügyi film. (16 éven felülieknek!) Előadás 6 és 8 órakor. A STŰBIÖTEREMBEN Végzetes aranyrögök. Izgal­mas, kalandos szovjet film, fél 4-kor. Szenzáció! Színes amerikai filmvígjáték, fél 6-kor és fél 8-kor. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 23., SZERDA Mit hoz a jövő? Pályakezdő fiatalok fóruma A pályakezdő fiatalok váro­si fórumára minden lehetsé­ges módon igyekeztünk felhív­ni olvasóink figyelmét. A té­mát már augusztusban elkezd­tük feszegetni lapunk hasáb­jain, felsorolva jó néhányat a beilleszkedés gondjai közül. Aztán különálló hírben vagy mondatokba beleszőve, leg­alább három alkalommal köz­readtuk a fórum időpontját. Nem magánügy A rendező, a KISZ városi bizottsága 31 alapszervezeti KISZ-titkárnak és 18 gazdasá­gi vezetőnek küldött meghívót. E levélben a titkárokat arra kérte a rendezőség, hogy hív­ják el mindazokat, akik ér­deklődnek a téma iránt. A nagy hírverés ellenére a TRAKIS klubjában mindösz- sze húsz ifjú jelent meg, vala­mint három gazdasági vezető (az egyik közülük az előadó volt), aztán egy fiatal, pálya­kezdő gazdasági vezető. Az érdeklődés eszerint nem volt túlságosan nagy. Ott volt vi­szont Gotzián Lászióné, az MSZMP városi bizottságának titkára, s ott volt Márkus Ist­ván szociográfus, aki nemré­giben könyvet írt Nagykőrös­ről, de úgy látszik, az utolsó mondatot még nem vetette pa­pírra, s kíváncsisága kielégít­hetetlen. Mindenesetre na­gyobb, mint a harmadannyi évet számláló fiataloké. Az érdektelenségtől (vagy szervezési hibától) függetlenül a fórum jól sikerült. Bőségesen szolgáltatott megemészteniva- ló anyagot az ifjúságpolitikai feladatok megoldásával fog­lalkozó városi testületeknek, a KISZ és az MSZMP városi bi­zottságának, de még a városi tanácsnak is. S természetesen sok megfontolásra méltó mondatot, véleményt gyűjthet- tek volna össze a gazdasági vezetők is, ha ott lettek volna e tanácskozáson, melynek té­mája egyáltalán nem a fiata­lok magánügye volt. Pályakezdők gondjai Nagykőrös nem valamiféle csodaváros, ahol a jelenségek lényegesen különböznek a többi településétől. A pálya­kezdők gondjai pontosan ugyanolyanok, mint máshol, s amely gondokról gyakorta le­het olvasni a legkülönbözőbb folyóiratokban. Ezzel kapcso­latban azt kell szem előtt tar­tani, hogy ez a tény senkit sem vigasztal. A másik tanul­ság viszont az, hogy Nagykő­rös mégiscsak más. Nem lévén benne sok bevándorló, minden­ki ismer mindenkit, a gondok- bajok gyökerei jobban kiásha­tok, s lám húsz ember is képes annyi okosat összehordani, hogy az már városi méretű gondolkodásnak is nevezhető. Sajnos az intézkedés, a javí­tás így sem könnyű, sőt, talán nehezebb, mint máshol. Mit mondtak hát a fiatalok? Például azt, hogy a munkálta­tók ne létszámarányért (?!), életkorért, s ki tudja még miért fizessenek, hanem a munkáért, a teljesítményért. S adjanak is a fiataloknak megfelelő munkát. Ha lehetsé­ges, akkor inkább nehezet, hogy bizonyítani lehessen. A munkahelyi vezetőknek vállal­niuk kellene azt a kockázatot, mely kétségkívül együtt jár a fiatalok, a pályakezdők meg­terhelésével. Magától értető­dően értelmes feladatokról, ér­telmes megterhelésről van szó. A fiatalok ugyanis nem címekre, rangokra vágynak elsősorban, hanem az ifjúság lendületét is számításba vevő munkára. Többen figyeljenek Ezzel szemben azt is el­mondták a fiatalok ezen a fórumon, hogy nincs minden rendbhh a képzésük körül sem. Gyakran megesik, hogy olyan feladatokat kapnak, melyek megoldására nem készültek fel, mert nem készülhettek fel. A szükséges tudást a munkahe­lyen kell megszerezzék, a gyakorlatban vagy a tovább­képzésüket szolgáló tanfolya­mokon. Sajnos a munka ki­osztása gyakran megelőzi a szaktudás átnyújtását, s ez nem jó. Mint ahogy az sem. hogy erre a tanulásra nem a technika fejlődése miatt, ha­nem eleve, már az indulásnál szükség van. Még gyakoribb, mondták a vitatkozók, hogy a fiatalok nem az erejüket meghaladó, hanem ellenkezőleg, értékte­len teddide-teddoda munkát kapnak. Ezt rossz szájízzel emlegetik mindenkor, de vég­ső soron nem a munka ellen van kifogásuk. Ugyanis belát­ják, hogy a gazdasági élet ezt is megkövetelheti, csakhogy — mondják — ezt meg is kell magyarázni! Noha még sok szó esett aS munkahelyi problémákról, for­dítsuk most figyelmünké/ az ifjúsági mozgalomról mondot­takra. Ezekről olyasmi dejrült ki, hogy a munkahelyi KISZ- élet gyakorta sivárabb az isko­lainál. Vagy ha mégsem, ak­kor is kevesebb fiatalt vonz az elméletileg lehetségesnél. E visszahúzódásra bizonyos ma­gyarázattal szolgál a család­alapítás-otthonteremtés és a munkahelyi beilleszkedés sok nehézsége, de nyilvánvalóan a mozgalom helyi szervezésében és feltételeiben is lehetnek el­kedvetlenítő hiányosságok. Mit hoz a jövő e fórum után? — kérdezték a fiatalok ott a TRAKIS ifjúsági klub­jában. Mit hozhat? A fórum jegyzőkönyve immár elin­dult hivatalos útjára a KISZ, illetve az MSZMP városi bi­zottságán. A kíváncsi vendég, a szociográfus is szorgalmasan jegyezgetett, s valószínűleg nem az íróasztala fiókjának, hanem valamiféle világgá kür­tölési szándékkal. S híre ment a fórumnak a legegyszerűbb csatornákon is. Akik ott vol­tak, meséltek tapasztalataik­ról. S ha csak annyi történik, hogy az eddiginél többen fi­gyelnek a fiatalok gondjaira és reményeire e híradások nyo­mán. már bizakodhatunk a jövőben. Farkas Péter Számítógépes talajinformáció Az új tudományos ered­mények gyorsabb gyakorlati felhasználását segíti az a két együttműködési szerződés, amelyet a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tudósklubjá­ban kötöttek meg. Az együttműködésben kü­lönösen jelentős feladatként határozták meg, hogy a terv­időszak végéig kidolgozzák a számítógépes talajinformá­ciós rendszert, amelynek se­gítségévei minden mezőgaz­daságilag művelhető talajnak csaknem 30 féle minőségi jel­lemzőjéről összegyűjtik a szükséges adatokat, hogy minden tábla művelésének fejlesztésére az adott talajvi­szonyokhoz legjobban meg­felelő talajjavítási, termeszté­si, talajerőpótlási tanácsokat adhassanak a nagyüzemeknek. A nagy nyári járás-kelés után most egy idő óta csön­des Cegléden a Körösi úti ma­lom. Kapujánál nem érik egy­mást a szállító járművek, üres az udvara. Szeptember elején álltak le, hogy megejtsék a rendes évi nagy karbantartást. Ilyenkor szinte a legkisebb csavarig átvizsgálják a gépe­ket, eszközöket, javítják, pótol­ják amit kell. Három műszakban Ahhoz képest, hogy itt több malomipari berendezés kora jóval meghaladta az emberöl­tőt, használhatóak, üzemképe­sek. Számottevő üzemzavar ál­talában nem fordul elő. Ez an­nak is köszönhető, hogy jól képzett emberek, régi törzs- gárdatagok az itt dolgozó mol­nárok, gépészek. A szakértel­met a rutin, a leleményesség egészíti ki. Így győzik a mun­kát a gépmatuzsólemekkel. Az új, korszerű malom terv­rajzai már készen állnak, a megvalósítás is egy ideje a vállalati tervekben szerepel. Ám a munkát most azzal kell elvegezni, győzni, ami a ren- rendelkezésre áll. A Körösi úti malom őrlési A ceglédi malomban A karbantartással jól haladnak Raktárkészletből kap lisztet a sütöde, a bolt terve 2700 vagon búza. Ebből úgy 7 és fél vagon őrlése jut egy-egy napra. Az üzemben három műszakos a munka. A lisztnek valót a város- és járásbeli közös gazdaságok földjein termesztik javarészt. Kapnak búzát közvetlenül a termelőszövetkezetek magtá­raiból és folyamatosan szállít a vállalat helybeli, 2 ezer va- gonos gabonatárháza, -silója is. A lisztre igényt tart a sütő­ipari vállalat, a Füszért, szál­lítanak Budapestre belőle. Megrendelőik közé tartoznak a ceglédi és a nagykőrösi magán pékségek is. Konténerben a boltokba A sütödék zsákszám kapják a lisztet, a boltokat csomagolt liszttel látják el. Újabban konténeres szállítmányokat juttatnak a vevőközönségnek, 2 kilogrammos zacskókba tölt­ve az adagokat. Mint említet­ték, az idei búzából jó minősé­gű liszt készül, mivel a búza minősége is jó. Most, hogy a karbantartás folyik a jelentős raktárkészlet­ből látják el a sütőipart, s ha szükséges, akkor a megye más malmaiból vagy más megyék­ből érkezik lisztszállítmány, hogy az ellátás mindenképp zökkenőmentes legyen. A terv szerint a ceglédi malomban október 1-től indulnak ismét a gépek. Kevés a tanuló Bár létszámgonddal időn­ként meg kell küzdeniük, jól képzett, dolgos törzsgárda lát­ja el itt a feladatát. Három szocialista brigádjuk van, vál­lalásaikat rendben teljesítik. Tavaly két kollektíva kapott érdeme szerint helyezést, és az erkölcsi mellett az anyagi el­ismerés sem marad el. A cso­magoló brigád a vállalat kiváló brigádja. Mint említették, most és a jövőt nézve is, mire az új ma­lom elkészül, még népesebb szakmunkásgárdára volna szükségük, azt szeretnék ki­alakítani. A malomüzem veze­tője a pályaválasztási felmé­rések, tanácsadások idején sor­ra felkeresi az iskolákat, s mint választható szakmát ja­vasolja a fiataloknak a malom­ipari szakmunkás-bizonyítvány megszerzését. Az igazság, hogy molnárnak lenni kevesen kap­nak kedvet, pedig ez ősidők óta rangos, megbecsült foglal­kozás volt. Az iparág fejlődé­se még több, szélesebb körű szakmai, ismeretet kíván, s ilyen ismeretekkel rendelke­zőkre — minél többre — volna szükség majd a felépülő új ma­lomban is. Csakhogy a szak­munkásokat képző iskola Ceg­lédtől igen messze van. Eddig Székesfehérvárott folyt ilyen oktatás. Bár a pályát választóknak minden segítséget, kedvez­ményt, anyagi támogatást meg­adnak, a jelentkezők száma mégis kevés. Most négy tanu­lójuk' van Székesfehérvárott. Kettőt nemsokára szakmunkás­bizonyítványostul visszavár­nak, kettő most kezdte a tanu­lást. Az igazság, hogy még több­re volna szükség, hiszen nem­csak a Budapesti és Pest me­gyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat Körösi úti malma és a majd megépülő igen korszerű új malom vár­ná őket, hanem munkahelyük lehetne a vállalat más ceglédi üzeme, így a takarmánykeverő és a vasútállomás közeli ha­talmas tárház is. ___________ E, K. IS SN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi

Next

/
Thumbnails
Contents