Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-23 / 223. szám
Heti jogi tanácsok 1981. SZEPTEMBER 23., SZERDA ®liUfas*«** K/imtm ______________________z Re ndelkezések, utasítások Jó, ha tudja az ötnapos munkahétről Használt személygépkocsi adás-vétele esetén kizárhatja-e az eladó a szavatossági jogokat? Eladtam a tulajdonomban lévő autót, amelyet már én is kéz alatt vettem. Erről a vevő meggyőződött, és a szerződésben a szavatossági fele- lelősségemet is kizártuk. A vevő a gépkocsit kipróbálta, és a megtekintett állapotban vásárolta meg. Most mégis utólag pénzt követel tőlem, mondván, hogy a gépkocsi kilométerórájában több volt, mint amennyit az feltüntetett, erősen elhasznált állapotban volt, erről csak használat közben győződött meg. Kötelezhet-e engem a bíróság a vételár egy részének visszafizetésére — kérdezi olvasónk. Általános tapasztalat, hogy a felek írásbeli szerződést kötnek, és abban éppen az eladó biztosítása érdekében kikötik, hogy az adás-vétel a gépkocsi kipróbált és megtekintett állapotában történik, és a vevő lemond a szavatossági igényéről. Számos per volt már ilyen ügyekben. A vevők több esetben azért fordultak bírósághoz, mert hasztjálat közben tapasztalták, hogy rosszabb állapotban van a gépkocsi, mint ahogy azt az egyszeri kipróbálás alkalmával megállapíthatta. Ebből levonva azt a következtetést, hogy több kilométert tett meg a gépkocsi, mint amennyit az óra mutat, ezért mint becsapott vevő, bíróságoz fordul. Az ilyen tényállástípusokból eredő jogvitákban a bíróságok általában arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a használt gépkocsi vevőjének számolnia kell a vételi tárgy csökkentértékűségével, annak az üzemeltetés során kiütköző hibáival, így, ha a jármű egyébként üzemképes és rendeltetésszerűen használható, a vevő csak a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékkülönbség címén támadhatja meg a szerződést. A helyes döntéshez a következőket kell figyelembe venni, mondja egy törvényességi óvással megtámadott legfelsőbb bírósági határozat. A szerződés érvényes létrejöttéhez a feleknek a lényeAz ingatlanforgalommal kap- ’ csolatos jövedelemadó kivetésének és behajtásának a törvényességét vizsgálták nemrégiben a Pest megyei ügyészségek. A vizsgálat alapján azt lehetett megállapítani, hogy a jövedelemadóval kapcsolatban az állampolgárok körében nagy a tájékozatlanság. Helyenként a hatóságok részéről is bizonytalanság volt észlelhető, ezért feltehetően érdeklődésre tarthat számot a vizsgálat tapasztalatainak ismertetése. Ezt megelőzően azonban a vonatkozó jogszabályok áttekintése szükséges, mivel enél- kül a vizsgálati megállapítások nem eléggé érthetők. A rendelkezések Az általános jövedelemadóval kapcsolatos rendelkezéseket a módosított 42/1971. (XII. 17.) Korm. sz. és a végrehajtásáról szí ló 38/1980. (XI. 22.) PM. sz. rendelet tartalmazza. Ez utóbbi jogszabállyal kapcsolatban megemlíthető, hogy abban az időszakban, amelyet az ügyészségek vizsgáltak, még nem volt hatályban. Érdemi változásra azonban nem került sor és a jelenleg hatályos jogszabályok a korábbihoz képest lényeges változásokat nem hoztak. Tehát adót tartozik fizetni az a személy, akinek a jogszabályban meghatározott tevékenységből vagy jövedelem- forrásból jövedelme származik. A jövedelemforrások között a jogszabályok az ingatlanok meghatározott feltételek melletti eladásából származó jöveges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Használt személygépkocsi eladásakor, lényeges körülmény annak feltárása, hogy a gépkocsi mióta vesz részt a közúti forgalomban: az eladó efelől a vevőt akkor is köteles tájékoztatni, ha az erről külön nem érdeklődik. A Ptk. szerint, aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta. Ha tehát a tényállás alapján az igazolódna be, hogy a vevő nem tudott és nem is tudhatott a kocsi tényleges futásteljesítményéről, másfelől e tévedését az eladó saját cselekményével idézte elő (pl. a kilométerórát visszatekerte), és az eladó sem hívta fel a vevő figyelmét lényeges körülményekre, akkor tévedés miatta vevő eredményesen támadhatja meg a szerződést, arra hivatkozással, hogy a valóságnak megfelelő adatok ismeretében a szerződést nem kötötte volna meg. A szavatosság kizárása vagy korlátozása esetén — vagyis amikor a szerződés egyébként érvénytelenségi fogyatékosságban nem szenved — vizsgálni kell, hogy a jogosultat nem a kötelezett felróható magatartása hozta-e olyan helyzetbe, amely miatt szavatossági jogát a szerződés szerint nem érvényesítheti. Az , utóbbi Egyes ipari és szolgáltató egységek bérletéről, a vállalatok egyes részlegeinek szerződéses üzemeltetéséről a Magyar Közlöny 54. számában jelent meg a 29/1981. (IX. 14.) MT, a 30/1981. (IX. 14.) MT, valamint a 24/1981. (IX. 14.) PM—Mü.M. számú rendelkezés. A magánszemélyek gépjárműhasználatáról szóló 3 1930. (II. 6.) MT. számú rendelet módosításáról a 31/1981. (IX. 14.) MT. rendelet rendelkezik. A magánszemélyek gépjárműdelmet is felsorolják. Így többek között adóköteles a nem öröklés útján, hanem egyéb módon (vétel, csere, ajándékozás, ráépítés, tartási szerződés stb.) szerzett föld- vagy házingatlannak a szerzéstől számított 10 éven belül, értékkülönbözettel történő elidegenítéséből származó jövedelem. Ugyancsak adóköteles az a jövedelem is, amely a 720 négyzetmétert meg nem haladó beépítetlen földterületnek 5 éven belül történő elidegenítéséből származik. Az adókötelezettségnek nem feltétele a tulajdonjog változásának az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzése. Az adókötelezettséget nem zárja ki az a körülmény sem, hogy az ingatlan megosztása vagy értékesítése hatósági intézkedésre történt. A kiindulás Földterület megosztása esetén nem a megosztás ténye, hanem az értékesítés alapítja meg az adókötelezettséget. Ingatlan elidegenítésénél az illetékkiszabás alapjául vett elidegenítéskori és szerzéskori forgalmi értékéből kell kiindulni. Az értékkülönbözetből le kell vonni a szerzés és az elidegenítés közötti időben felmerült, a vagyonállagot gyarapító beruházások költségét, továbbá a vagyon értékét növelő egyéb, valamint az ingatlan értékesítésével kapcsolatos kiadásokat és az ingatlan szerzéskori forgalmi értékének évi 5%-át, mint kamathozadékot. Azt, esetben a szavatosság hatályosan nem zárható ki. A szülő nő a gyes után nem kerülhet hátrányos helyzetbe a munkahelyén. Megdöbbentő munkáltatói magatartásról írt levelet nekünk egyik Olvasónk. Gyesen van két és fél éves gyermekével, ősztől a gyermek óvodába megy, ő pedig vissza a munkahelyére. Éppen ezzel kapcsolatban érte őt az a kellemetlen hír, hogy munkahelyére végleges jelleggel vettek fel dolgozót, olvasónkat pedig más munkakörbe akarják helyezni, amit két gyermek mellett nem tud ellátni. Más választása nincs — mondták a munkahelyén — vagy elfogadja, vagy pedig felmondják valamelyikük munkaviszonyát. A teljes képhez még a* is hozzátartozik, hogy akit helyére vettek fel, annak lényegesen magasabb a fizetése, őt pedig ugyanannyival, mint amikor elment szülési szabadságra. A munkáltató a jogait csak társadalmi rendeltetésével összhangban gyakorolhatja. A szülési szabadságon, gyesen lévő kismamát köteles eredeti munkahelyére, munkakörébe visszavenni. A munkáltató gondja, hogy az állandó jelleggel felvett dolgozóval miként tud megegyezni áthelyezését illetően, de olvasónk munkaviszonyát a munkáltató nem mondhatja fel. Munkába állásakor a hivatalos szervek ajánlásainak megfelelően, bérét is megfelelő szintre kell emelni. Dr. M- J. használatáról szóló hatályos rendelkezéseket az érdekeltek a Magyar Közlöny szeptember 14-i számában találják meg. A számítástechnikai rendszerek titok-, vagyon és tűzvédelméről szóló 1/1981. (I. 27.) BM. számú rendelet végrehajtásáról irányelv jelent meg a Művelődési Közlöny szeptember 17-i számában. Az ötnapos munkahét bevezetéséhez kapcsolódó kérdésekben állásfoglalás jelent meg a Kereskedelmi Értesítő 25. számában. hogy mennyi adót kell fizetni adott esetben, , a jogszabály részletesen meghatározza. A meghatározás egy összegben és százalékban történik. Erre példaként a következők említhetők meg: Ha például az adóköteles jövedelem 150 000 és 200 000 Ft között van, úgy az adó 62 500 Ft, amihez járul még a 150 000 Ft-on felüli rész 70%-a. Lehet fellebbezni Nagyon lényeges tudnivaló, hogy a jövedelemadó fizetése bevallás alapján történik. Mindazok, akik a bevallást elmulasztják vagy késnek, különböző szankciókkal sújthatok. Így pl. felemelt összegű adót tartoznak fizetni. Egyébként az általános jövedelem- adóra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt az adócsalásra, illetőleg a pénzügyi szabálysértésekre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. Meg kell említeni azt is, hogy az adót megállapító határozat ellen fellebbezés benyújtására van lehetőség. Törvényesen Az ügyészségi vizsgálatok tapasztalatai szerint az adóhatóságok helyes gyakorlatot folytatnak az elidegenített ingatlanok szerzési időpontjának meghatározását illetően. Az adófizetési kötelezettségek keletkezése időpontjának az adóhatóságok a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó szerződés illetékfizetés céljából történő Az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke utasítást adott ki a sportlétesítmények és -felszerelések igénybevételéről iskolai és tömegsportcélokra. Az utasítás mellékleteként megjelent irányelvek szerint a sportegyesületeknek törekedniük kell létesítményeik és felszereléseik jobb és több célú kihasználására. Ezért indokolt a tornatermek, edzőcsarnokok, sportpályák átengedése az iskolai és diáksport, illetve a munkahelyi és lakossági céljaira. Az irányelvek részletese» szabályozzák a használatba adás módját, az azért esetlegesen fizetendő térítési díj mértékét. ★ Az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos egyes kérdésekről adott ki közleményt a Munkaügyi Minisztérium. Eszerint a jövőben is változatlan marad az a szabály, hogy az egészében vagy részben készenléti jellegű munkakörökben az általánosnál (az ötnapos munkahétre történő áttérés után a heti 42 óránál) hosszabb munkaidő állapítható meg. Az eddig heti 44 óránál hosszabb munkaidőben foglalkoztatott dolgozók munkaidejét tehát csökkenteni nem kell. Általában nem csökken az egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatott dolgozók munkaideje, sem, tekintettel arra, hogy náluk a munkában töltött időt nem az általánosan érvényes munkaidő hossza, hanem a munkakör i jellege határozza meg. Az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos munkaidőcsökkentés mellett — az eddigiektől eltérően — a munkaközi szünet már sehol sem lehet része a törvényes munkaidőnek. Az ilyen jellegű szüneteket a kollektív szerződésekben továbbra is biztosítani lehet úgy, hogy részét képezzék a munkaidőnek. Ezek tehát — ellentétben az ebédidővel — nem minősülnek munkaközi szünetnek. A munkaidőn kívül biztosított munkaközi szünetre eddig bemutatását tekintették. Az ügyészségek megállapítása szerint az ingatlanok értékkülönbözettel történő értékesítéséből származó jövedelmek megállapítása — néhány kivételtől eltekintve — helyesen történt. A kivetett jövedelemadó összege megfelel a jogszabályi előírásoknak. A jövedelemadót megállapító határozatok ellen viszonylag kevés számú fellebbezést nyújtottak be. Ezek alapján a hatályon kívül helyezésére és megváltoztatására egy-két esetben került sor. Vizsgálataik során megállapították az ügyészségek azt is, hogy az adók behajtása folyamatosan és az előírásoknak megfelelően történik. Az ügyészségek a vizsgálataik során észlelt hiányosságok kiküszöbölésére a szükséges intézkedéseket megtették, amelyeknek a száma a korábbi és más témájú vizsgálatok alapján tett intézkedésekhez viszonyítva most több volt. Szankciók összegezve az ügyészségi vizsgálatok tapasztalatait, azt lehetett megállapítani, hogy az állampolgárok — sokszor tájékozatlanságból — elmulasztják a jövedelemadó bevallását. Erre pedig ügyelni kell, mert a jövedelemadó kivetése adóbevallás alapján történik. Mindazok, akik elmulasztják a bevallást, számoljanak azzal, hogy mulasztásuknak hátrányos következményei lesznek. Ezt a körülményt azért is szükséges szem előtt tartani, mert az adóhatóságoknak esetenként adóbevallás nélkül is tudomásukra jut az ingatlanok elidegenítése és ekkor sor kerül a jogszabályban előírt szankciók alkalmazására. Dr. Varga Emil járó külön díjazás fizetését az ötnapos munkahét bevezetésétől meg kell szüntetni. A bér- csökkenés elkerülése érdekében ezt a külön díjazást a munkabérbe, az idöbéreseknél pedig a dolgozó alapbérébe kell beépíteni. Ezután a három és fél túlóra után járó munkaközi szünetre sem kell külön díjazást biztosítani. Az eddig ilyen címen kifizetett összeget a bérbe beépíteni sem lehet, mert ez nem volt rendszeres juttatás. A Munkaügyi Minisztérium közleménye szerint a gazdálkodó szervezetek fokozatosan is áttérhetnek az ötnapos munkahétre. A folyamatosan, több műszakban termelő, az idényszerűen dolgozó, valamint a lakossági ellátást végző munkáltatóknál a munkaidő-beosztás az általános szabályoktól eltérő is lehet. Ezeken a helyeken is törekedni kell azonban arra, hogy a dolgozóknak minden héten két szabad napot adjanak. Ecseren, novemberben megnyíló új ABC-áruházankba felveszünk szakképzett vezetőket és eladókat Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben: az Alsótépió menti Áiész kereskedelmi osztályán Sülysáp, Malom u. 26. A BKV trolibusz üzemegysége felvesz szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat Bérezés: a vállalati kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: BKV trolibusz üzemegysége Budapest X., Pongrácz u. 6-8. Telefon: 137-212. Értesítjük a mezőgazdasági kistermelőket, a kiskert- tulajdonosokat, vevőinket és szállítóinkat, hogy budapesti központi raktárainkban leltározunk A mezőgazdasági gépszakma október 1-töl 16-ig A leltározás idején szünetel az áruátvétel és az árukiadás. A megrendelések felvétele és az ügyfélfogadás a leltározás idején is zavartalan. AGROKER VÁLLALAT Budapest XV., Cservenka Miklós u. 107. El Tíz nap rendeletéiből Kétoldalú tájékozatlanság A jövedelemadó kivetésével kapcsolatos ügyészségi vizsgálatokról
