Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-23 / 223. szám

VFCltt 1981. SZEPTEMBER 23., SZERDA Sikeres élet Somos Andrást köszöntötték Felolvasó ülést tartott ked­den az Akadémián a Magyar Tudományos Akadémia agrár- tudományok osztálya. Az ülésen 70. születésnapja alkal­mából köszöntötték Somos Andrást, az MTA alelnökét. A pályatársak nevében Kozma Pál és Cselőtei László, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tanszékvezető professzo­ra, akadémikusok, a tanítvá­nyok nevében Balázs Sándor és Szilius István méltatták si­kerekben rendkívül gazdag tudományos és közéleti tevé­kenységét. A Bolgár Tudományos Aka­démia nevében az ülésre érke­zett Hriszto Daszkalov alel- nök, az MTA tiszteletbeli tag­ja, az NDK Tudományos Aka­démiája nevében Gerhard Friedrich akadémikus köszön­tötte a nemzetközileg is ismert és elismert magyar tudóst. Kongresszus eiőtt az ipari szövetkezetek Elsődleges a szolgáltatás Az ipari szövetkezetek kö­zelgő, VIII. kongresszusa al­kalmával Rév Lajos, az OKISZ elnöke kedden sajtótájékozta­tót tartott. Mindenekelőtt ar­ról szólt, hogy az ipari szö­vetkezetek sikerrel teljesítet­ték tízéves fejlesztési prog­ramjukat, amelynek célja az elmaradott üzemi körülmé­nyek felszámolása és a kor­szerű termelési »feltételek meg­teremtése volt. A szervezési korszerűsítések eredményeként csökkent a szövetkezetek száma, jelenleg 867 ipari szövetke­zet és 16 szövetkezeti vál­lalat és közös vállalat mű­ködik. Kialakultak a gazdaságilag erős, az igényeket jobban ki­elégítő, gazdaságosan tevé­kenykedő szövetkezetek, egy­re kevesebb a veszteségesen gazdálkodó. A nagyobb szövet­kezetekben lehetővé vált a szellemi erők koncentrálása is. Az ipari szövetkezetekben je­lenleg csaknem 290 ezren dol­goznak, az elmúlt öt évben egyedül a személyi szolgálta­tásoknál növekedett a létszám, másutt csökkent. Ailami fórum Fiatalok parlamentje Munkahelyeken és oktatási intézményekben egyaránt or­szágszerte meghatározó fontosságú számvetésre készülnek ezekben a hetekben a fiatalok: negyedik alkalommal rende­zik meg hazánkban az ifjúsági parlamenteket, a szocialista demokrácia e sajátos fórumait. Néhol már túl is vannak a tanácskozássorozat első fordulóján, ugyanis a Minisztertanács határozata értelmében ez év szeptembere és a jövő év áprilisa között, három lépcsőben kell megtartani a parlamenteket. Az érvényben levő előírások szerint ezúttal a munkahelyi-okta­tási intézményi fórumokat követően középszinten — több üzemegységből álló nagyvállalatoknál, illetve megyénként, vé­gül országos-ágazati szinten találkoznak a fiatalok küldöttei. vezeti’ formáinak, tárgyi fel­tételeinek fejlesztése, a pálya- választás kérdései, illetve a közművelődés és a tömegsport helyzete kerülhet előtérbe. Ezúttal egyébként — a ko­rábbiaktól eltérően — három évre készülnek az intézkedési tervek, ugyanis legközelebb várhatóan 1984-ben hívják ösz- sze a munkahelyi, illetve az iskolai parlamenteket. Az évenkénti tervezés során vi­szont a helyi KISZ-szervezet és a szakszervezet az egyetér­tési jogának gyakorlatával képviseli az ifjúság érdekeit. A felsőoktatási intézmé­nyek tanácskozásainak napi­rendjén az oktatás korszerűsí­tése, az intézményi demokra­tizmus fejlesztése, és sok egyéb fontos téma mellett várhatóan nagy hangsúllyal szerepelnek majd a hallgatók szociális helyzetével összefüggő kérdé­sek. Mint ismeretes, a kor­mányzat jövő íebrué : 31 évi 150 millió forinttal r .iéli az ösztöndíj-keret összeget, s ter­vezet készült az elosztás új rendszerére is. A tervezetet — amely az eddiginél nagyobb szerepet szán a KISZ-nek az ösztöndíjakkal kapcsolatos döntésekben — ugyancsak megvitatják az egyetemi és a főiskolai fórumokon, s az itt összegeződött véleményeket fi­gyelembe véve készül majd el a végleges szabályozás. Az ifjúsági parlament álla­mi fórum. Eredményessége nagy részben függ attól is, hogy a munkahelyek, az okta­tási intézmények vezetői a ta­nácskozás közéletünkben be­töltött szerepének megfele­lően készüljenek arra. TVe csupán alapos helyzet- elemzést tükröző beszá­molóval segítsék elő .a parla­mentek sikerét, hanem azzal is, hogy minden elhangzott észrevételre, javaslatra körül­tekintő, az összefüggéseket láttató választ adnak, s főként valamennyi hasznos ötletet megvalósítanak, mihelyt lehe­tőség nyílik rá. A közép- és felső szintű parlamenteken megfogalmazott javaslatok sor­sáért egyébként az illetékes tanácsok, minisztériumok, az országos hatáskörű szervek a felelősek, a több tárca össze­hangolt intézkedéseit igénylő tennivalókról pedig az Állami Ifjúsági Bizottság külön fel­adattervet készít majd. Cs. T. Az ifjúsági parlamenteknek közéletünkben betöltött szerepe, feladatai Változatla­nok, ám a mostani tanácsko­zásokon előrehaladásunk, or­szágépítő munkánk néhány időszerű vonása erőteljesebben tükröződik majd. A felelős munkahelyi vezetők ezúttal is számot adnak arról, miként váltották valóra a fiatalok élet- és munkakörülményeinek ja­vítását, alkotókészségük mind teljesebb kibontakoztatását szolgáló intézkedési terveket, s nagyobb visszatekintésre is mód nyílik, hiszen idén tíz­éves az ifjúsági törvény. Egy évtized tapasztalatait értékel­ve vizsgálhatják tehát a fia­talok jogait és kötelességeit, az állami, társadalmi szervek, if­júságpolitikai feladatait rög­zítő alapdokumentum minden­napi érvényesülését. Mivel ez év egyszersmind a hatodik ötéves tervidőszak kez­dete is, ezért a parlamentek jó alkalmat adnak arra, hogy a fiatalok képet kapjanak gaz­dasági helyzetünk, lehetősé­geink, társadalmi céljaink és az ifjúságpolitika összefüggé­seiről; arról, hogy a nehéz gazdasági feltételek közepette mindenütt csak jobb, értéke­sebb munkával lehet az ott­honteremtésre, az életfeltéte­lek javítására szánt forintokat biztosítani. Mindennek fontos feltétele, hogy a beszámolók őszinte szóval, a fiatalok fele­lősségérzetére építve tárják fel az üzem gondjait is, mozgósít­sanak a közösség javát szolgá­ló elképzelések megvalósításá­ra. Éppen ezért örvendetes, ha a küldöttek nem csupán a kor­osztályuk problémáival szoro­san összefüggő gondolataikat fogalmazzák meg, hanem a ter­melési folyamat korszerűsíté­sével, a munkaszervezéssel kapcsolatos észrevételeiknek, javaslataiknak is hangot ad­nak. Ahogyan a parlamentek vi­táinak, úgy az ezek nyomán elfogadott intézkedési tervek­nek is érinteniük kell vala­mennyi lényeges kérdést: a pályakezdők beilleszkedésének támogatását, a fiatal dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, bérezésüket, a csa­ládalapító fiataloknak nyújtott segítséget, a lakáshoz jutás le­hetőségeit, a szabad idő eltöl­tő-ének feltételeit. Az oktatási intézmények fórumain elsősor­ban az iskolai demokratizmus érvényesítése, az oktatás szer­— Az elmúlt időszakban a szövetkezetek gazdasági mun­kájának középpontjában a lakossá­gi árualapok választéká­nak növelése, a szolgáltatá­sok bővítése, a nem rubelelszámolású ex­port fokozása, a lakásépítés fejlesztése, valamint az állami ipart gazdaságosan kiegészítő termelés lendületes növelése állt. Az ipari szövetkezetek ter­melési, értékesítési tevékeny­ségében jelentős helyet foglal­nak el a kooperációk, a KGST i keretében, szakosítva gyártott termékek. Ezek értéke az el­múlt öt év alatt 8.3 milliárd forintról 11,1 milliárd forintra növekedett. Néhány szövetkezet a háttéripari termékek gyártására szakosodott, átvéve a nagyipartól a kisüze­mi méretekben gazdaságosab­ban gyártható termékeket. A szövetkezeti ipar termékszer­kezetének változása elősegítet­te az export növelését is. Számottevően fejlődött a szövetkezeti szolgáltatóipar te­vékenysége. Jelenleg a lakos­sági szolgáltatások több mint 35 százalékát az ipari szövet­kezetek teljesítik. Az elmúlt időszakban jelentősen bővült a szolgáltatóhálózat. Végezetül az október 16—17- én megrendezésre kerülő kongresszus előkészületeiről szólt. Lételemünk az alkotó vita... Beszélgetés ár. Molnár Bélával, a HNF Országos Tanácsának titkárával Fél év telt el a Hazafias Népfront VII, kongresszusa óta. Az esemény igazolta: a népfront a szocialista nem­zeti egység megvalósulásának, a szövetségi politikának nemcsak kerete, de pótolhatatlan színtere is. Dr. Mol­nár Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával a mozgalom céljairól, terveiről beszélgettünk. • A kongresszus állásfogla­lása nyomán elkészült a moz­galom öt esztendőre szóló fel­adatterve. Melyek az új prog­ram fö vonásai? — Előtérbe kerültek a gaz­dasági feladatok, hiszen a VI. ötéves terv teljesítése megha­tározó az ország, a nép boldo­gulása szempontjából. Hason­lóan fontosnak tartjuk a szo­cialista demokrácia erősítését. Minden eszközt megragadunk, hogy az állampolgárokat széles körben bevonjuk a közügyek intézésébe. A tervezetben új­donság, hogy külön fejezet foglalkozik a szocialista élet­mód és közgondolkozás alakí­tásával. A A lakosság és az állam­hatalmi szervek közötti kap- csolat szervezése korábban is a népfront feladatai közé tar­tozott. Mit tesznek azért, hogy ez a kapcsolat a jövőben még tartalmasabb legyen? — Továbbfejlesztjük együtt­működésünket az országgyű­léssel és a tanácsokkal. Fóru­mok egész sorát hoztuk létre azért, hogy a választók és vá­lasztottak rendszeresen talál­kozhassanak egymással, a kép­viselők és a tanácstagok is­merjék az országos és helyi Ezerhétszáz tagcsoportban Magyar—szovjet barátsági mozgalom Tegnap a SZOT székházá­ban Apró Antal elnökletével ülést tartott a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság országos elnöksége. A testület Bíró Gyula főtitkár előterjesztésé­ben megvitatta és elfogadta az október 17-én sorra kerülő VII. országos értekezlet elé terjesztendő dokumentumo­kat, köztük a Tények és ada­tok című írásos előterjesztést, amely a magyar—szovjet ba­rátsági mozgalom utóbbi öt esztendőben végzett munká­ját foglalja össze. Az MSZBT főtitkára a többi között elmondta: lezárultak az MSZBT VII. országos értekez­letének előkészületei. Az el­múlt hetekben megtartott me­gyei, illetve fővárosi kerületi munkaértekezleten hazánk csaknem 1700 munkahelyi és iskolai tagcsoportja adott szá­mot az utóbbi fél évtizedben kifejtett tevékenységéről. Arról, hogy sokszínű, gazdag politikai, kulturális és tudományos programjaikkal eredményesen szolgálták a népeink közötti barátság elmélyítését, elősegít­ve, hogy a magyar dolgozók, diákok százezrei ismerkedje­nek meg a kommunizmust építő szovjet nép életével, a testvéri ország politikai, tár­sadalmi, gazdasági, tudomá­nyos és kulturális fejlődésé­vel. tennivalókat. Ilyen fórumok például a fogadóórák, a vá­lasztott tisztségviselők rész­vétele a népfronttanácskozá­sokon vagy a képviselőcso­portok ülései. A közvetlen de­mokráciát pedig olyan alkal­mak szolgálják, mint a lakos­sági gyűlések, amelyeken a nyilvánosság erőteljesebben készteti válaszadásra és intéz­kedésre a helyi vezetőket. . a Igazi demokrácia elkép­zelhetetlen megfelelő színvona­lú tájékoztatás nélkül. Csak az szólhat bele sorsának ala­kításába, akinek ehhez a szük­séges információk is a birto­kában vannak ... — A lakosság tájékoztatá­sára a jövőben az eddiginél is nagyobb gondot kell fordíta­nunk. Arról is többet kell be­szélnünk, hogy mit tett a nép­front a politika alakítása so­rán. Eddig ebben kissé sze­mérmesek voltunk. Pedig nemegyszer kezdeményezünk országos jelentőségű kérdés­ben vitát, vagy munkabizott­ságaink révén javaslatokkal egészítjük ki a készülő terve­zeteket. Csak egy példát erre: a törvénytervezetek társadal­mi vitái ma már mindenki előtt ismertek, ám azt talán kevesebben tudják, hogy nem születik olyan jelentős tör­vény hazánkban, amit előző­leg a Hazafias Népfront szer­vezésében meg ne vitattak volna. Észrevételeink jelentős mértékben hatottak például a családjogi törvény módosításá­ra, vagy a belkereskedelmi törvényre. Most szeretnénk általánossá tenni, hogy a he­lyi tanácsok rendeletalkotását is hasonló kollektív viták előzzék meg. A A jogalkotás mellett más, nem kevésbé fontos társada­lompolitikai döntések előkészí­téséből is részt vállal a nép­front. A készülő új település­fejlesztési koncepcióról mi az álláspontjuk? — Tíz esztendővel ezelőtt az első átfogó településfejlesztési terv Európa-szerte korszerű­nek számított. A gyakorlat mégis azt mutatta, hogy egy sor gondot nem old meg, né­hány hibája pedig a település- szerkezet torzulásához vezet. Elég csak a szerep nélküli községek kategóriáját említe­ni. A népfront felhívta az ál­lami szervek figyelmét arra, hogy az aprófalvak és a társ­községek sok helyütt lassú sorvadásra ítéltettek. Ezért a következő években minden eszközzel arra törekszünk, hogy növeljük a kisközségek népességmegtartó erejét, eny­hítsük hátrányos helyzetüket. • A program sokat foglal- kozik a szocialista életmód el­terjesztésével, gazdagításával. Mire összpontosítanak, hogy ne essenek a túlságosan sokat markolók hibájába? — Mozgalmunk sokoldalúan foglalkozik a szocialista er­kölcs, az állampolgári maga­tartás, az általános műveltség kérdésével, a család, a mun­kahely, a sokféle kisközösség, az emberi kapcsolatok erősíté­sével. Ebben rendkívül fon­tosnak tartjuk a népfront köz- művelődést segítő tevékeny­ségét. Elsősorban a lakótele­pek és a kistelepülések szorul­nak segítségre, nagyobb figye­lemre. hagyományteremtő kez­deményezésekre. 01 A honszeretetre való ne­velés kezdettől fogva vezérel­ve a mozgalomnak. Mit tesz­nek azért, hogy ne szakadjon meg ez a nemes hagyomány? — Egész tevékenységünket áthatja a szocialista hazafiság és a nemzetköziség tudata. Ezt plántáljuk a fiatalokba, ápol­juk mindenkiben. Nemcsak akkor cselekszünk így, amikor honismereti szakkört szerve­zünk, vagy emlékhelyek ápo­lására, üzemtörténet-kutatás- ra buzdítjuk az embereket. Áttételesen bár, de még a kertbarátok összejövetele is ezt a célt szolgálja. A hazafias nevelésnek azonban a család­ban kell elkezdődnie. Hiszen aki a családjához sem kötődik, azt nagyobb 'közösséghez alig­ha fűzhetik erős szálak. Meg­találtuk a kapcsolatot a csa­ládokhoz. A szülői munkakö­zösségeken keresztül szülők százezreivel értünk szót. Ez az a bázis, amire a jövőben is támaszkodunk. Ili a Hogyan jellemezné a nép- III frontmozgalom munkastílusát? — Meghatározó a számunk­ra, hogy a mozgalom demok­ratikus jellegét erősítsük. Akárcsak eddig, arra törek­szünk, hogy a választott testü­letek vezessenek, az apparátus pedig ezt segítse. Lételemünk at alkotó viták sorozata. Vala­mennyi fórumunk lehetőség erre. Egyre vigyázunk mi is: a viták ne helyettesítsék, ha­nem ösztönözzék a cselekvést. Gazsó L. Ferenc Tegnap: építőipari szakmai nap a BNV-n Csináld magad — lesz mr/d Félidejéhez érkezett a tegna­pi szakmai nappal az idei őszi BNV. Hivatalos látogatókat is fogadott: meglátogatták a Ki­állítást az országgyűlés keres­kedelmi bizottságának tagjai. Több helyen rendeztek szak­mai programokat, sajtótájékoz­tatókat és folytatódlak az üz­leti tárgyalások is. A jugo­szláv Zastava cég kooperációs együttműködési szerződést kö­tött a MOGÜRT-tel. Ennek alap­ján 5 ezer Zastava 1100-as tí­pusú személygépkocsit expor­tálnak — cserébe autóalkat­részeket szállít hét hazai vál­lalat. A Konsumex Külkeres­kedelmi Vállalat pedig a szov­jet Technoin torg Külkereske­delmi Egyesüléssel kötött üz­letet: jövőre 2 millió értékű Junoszty típusú televízióké­szülék szállítására. Cjabb meg­állapodást kötött a budakalá­szi Lenfonó- és Szövőíoari Vál­lalat is: A Centrum áruházak megrendelésére 150 ezer far­mernadrághoz szállítanak mint­egy 80 millió forint értékű Trapoer-farmer méterárut — 1982-ben. Az idei őszi Budapesti Nem­zetközi Vásár során első ízben rendezték meg a Csináld ma­gad nemzetközi barkács- és kiskertkiállítást. Jól jelzi az érdeklődést, hogy 56 hazai és külföldi cég vonultatja fel új­donságait. Csak a 16-os pavi­lonban például — ahol az ott­hon és a ház körüli barkácso­láshoz szükséges legfontosabb helyet — mintegy 5—6 ezer terméket láthatunk. Mindez azt bizonyítja, bővült a hazai használati eszközből, amelynek hosszú ideig a hiánycikklistán szerepeltek. Gondoljunk csak az egyre szélesebb körben használt barkácskisgépekre és -szerszámokra. Ceglédi új terméklista Hagyományos kiállítója az őszi BNV-nek az ÉVIG ceglédi Kisgépgyára: a korábbinál gazdagabb kiállítással fogadja most a látogatókat. Működés közben figyelhetjük meg fúró­gépüket, a vibrációs csiszolót, a körfűrészt. — Űj típust hoztunk az alapbarkácsgépünkből is. Ezt, a modernebbet, fokozatmenetes sebesség szabályozóval készít­jük — mondja dr. Asperján János, a vállalat piackutató osztályvezetője. Említésre érdemes a ceglé­diek újterméklistája. Kiraka­tukban láthatjuk egyebek kö­zött a füles, hordozható Car- tonplast-dobozos barkács- készleteket — hatfélét állítot­tak össze —, amelyek a leg­szükségesebb szerszámokat is tartalmazzák. Ezek már a BNV-n megvásárolhatók — a Fővárosi Vas- és Edénybolt kirendeltségében, áruk három­ezer forinttól négyezerötszázig tejed. Motorhengerfej felújításhoz használható a szelepcsiszoló kisgép — ennek négyezer fo­rint körüli lesz az ára. A vá­sári példány ugyanis prototí­pus, de még az idén a boltok­ba kerül a termék. Ügy ta­pasztalják. hogy nagy irántuk az érdeklődés, a külföldi is. Két változatot szerkesztettek a benzinmotoros áramforrá­sokból — ezek hétvégi házak­nál, tanyákon vagy építkezése­ken tehernek majd nagy szol­gálatot tulajdonosaiknak. A kisebb teljesítményű várható- tóan 12 ezer, a nagyobb pedig 30 ezer forintért lesz kapható — ugyancsak a negyedik ne­gyedévben. Importot pótól a PEFÉM Nem kell restelkedniük a szentendreieknek sem, a Pest megyei Fémipari Vállalat — közismert rövidítéssel a PEFÉM — kiállítása szintén a leglátogatottabbak közé tar­tozik. Makó László igazgató szintén új termékeikre, hívja föl a figyelmet. — Hazai profilgazdái let­tünk a fejszéknek, kidolgoz­tunk több mint húsz júpust — mutatja a standjukon. — Elő­reláthatóan legkeresettebb lesz a csappantyús — feszítős — fejsze. Ebből 30 ezerre már nyugatnémet megrendelé­sünk is van. De kelendők a bányászfokosok, az erdei bal­ták, az ácsscekercck is. A nagy kereslet miatt még az idén 8—10 ezer készül belőlük, jóval olcsóbb áron értékesít­jük, mint a most kapható külföldieket. Nem kerülnek majd többe 150—200 forintnál. Üj terméke a gyárnak az esztergatokmány is — év vé­géig 2500—3000-et tudnak be­lőlük gyártani. Az éves hazai szükséglet igen nagy; 10—15 ezer darab. Miután import­pótlásra vállalkoznak — leg­több dolguk a kiváló minőség : '.avatolása, a biztos verseny- képesség. A szemünk előtt készül Kiterjed már a népszerű „Csináld magad” mozgalom természetesen az építőipar te­rületére is. Tudjuk, napjaink­ban sok százan-ezren építkez­nek, korszerűsítenek saját erő­ből és nemritkán szakember segítsége nélkül. Mit, hogyan csináljanak és niivel? — kap­nak ehhez tanácsot és ötletet szép számmal a vásáron. Szin­te valamennyi korszerű építő­anyagot bemutatnak a gyártók, s a gyakorlatban, felhasználás közben is érzékeltetik, hogyan lehet gazdaságosan bánni az anyagokkal, milyen eszközök a a legalkalmasabbak, miként csökkenthetők a kiadások., A pilisvörösvári Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Mű­vek például szemünk előtt dolgozza föl a mostanig is sokat hirdetett TERRANOVA- termékeket; a hőszigetelő alap­vakolatot és társait. A tegnapi építőipari szakmai napon több szakelőadást meg­hallgathattak az érdeklődők, anketot is rendeztek a gyár­tók és a felhasználók véle­ménycseréjéhez. D. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents